Pesti Divatlap, 1844. július-szeptember (1-13. szám)

1844-09-01 / 9. szám

279 280 pedig bizony kár ! mert lépjen be akármikor bármilly becsü­letes ember, s nem fog ollyasminek tanúja lenni, min józan észszel m­egbotránkozzék. Pe­t­őf­i: Vidéki hírek. Jász-Berény, nyárutó 22. T. szerkesztő úr! Ked­ves kötelességem zálogául egy sokat jelentő ah-sohajt röpítek ön lovagiasságához , mivel ön férfi, még­pedig szavát tartó férfi, akarom mondani, és szerkesztő, mert mellesleg szólva, szavakat nem tartó szerkesztők is vannak, s én, a boldog... Ámor szárnyain örömittasan kalandozó leányka lé­temre, a szokásos incognitoféle püspikében önnek szerkesz­tői zsámolyánál hálámat rebegem a titoktartásnak titokban tartásáért, melly úgy is e kandi században olly igen ritka, főleg mióta azokat még nyomtatásban is olvashatjuk. Viszon­zásul ezért csak azt ígérem, hogy Glycerion nem válandik ismét Laidionná, az az, ha úgy tetszik önnek, s bajszos amazonságomat ezentúl is a titok rostája alá borítandja. An­­nubiszra, a mopszok és pindzserek védistenére esküszöm, hogy ön zászlaja alatt lobogtatandom el továbbá is a für­késző hír fáklyáját, csak arra kérvén önt még , hogy az egész dologról Nagy Ignácznak egy szót se szóljon, mert úgy el­dől Buda vára. Soraim elején azért sóhajték, mert csak illik egy hölgynek sóhajtozni, hogy annál inkább el­­higyék, hogy az ember csakugyan hölgy... mit némelly col­­legáim­, az­az colleganőim feledni látszanak, s a helyett még politizálnak is úgy köpönyeg alól. Most már a dologra­ folyó hó 19. esteli 10 órakor a vészharang riasztott föl még mindig első álmainkból, váro­sunk délnyugati része felé tűz volt látható , azonban a kár­tékony elem nem a városban , hanem a félórányi távolságú heves megyei úgynevezett kerekudvari határban dúlt, hol egy csárda, állás és istállóval ,gy­uj­t­o­g­a­tá­si marta­­lékja jön. — Az izraelita csaplárosnak — ki e napon jövendő vőfiával Pestre menvén férjhez ment leánya ré­szére szükségeseket bevásárlandó — nehézkes állapot­ban levő neje, 19, és 14 éves fiai, és a tizenhét éves leánya, mint ara is áldozatjai lőnek a pusztító elemnek, kik — miként beszélik — mivel az ajtó reájok csukatván, ki nem jöhettek, menedékül a kemenczébe bújtak; másnap a ke­­mencze betöretvén, az anya gyermekeit kezeivel átölelve, őket védő helyzetben nem megégve ugyan , hanem meg­fu­­ladva találtattak; kezeiken karczolás, s más véres jelek is voltak láthatók. A szerencsétlenek , ügyfeleik s számos vi­dékiek részvevő könyhullatási közt takarittatván el, egy sirba pihenik fáradságos, s üldözött öröm­telen életük örök almát, lelkeik boszáért nem emelkednek. A szívtelen tette­seket a nagy sirdomb emléke sujtandja földi pályájukon. A család­atya még most sem jött vissza Pestről. Ez alkalommal is borzasztó eset közlése jutott osztály részeiül. Isten önnel, Erzsi. Kecsk­emét. Folyó hó 11. adó a kisdedóvó intézet alapítására szükséges tőke megkezdésére a város lelkesebb hölgyei s ifjaiból alakult műkedvelő társaság Szigligeti, Két pisztoly czim­ű közkedvességü színművét olly számú közön­ség előtt, miilyennel kis színházunk eddigelé talán soha nem dicsekedhetett. 12kén közkívánatra ismét adalék , az esős idő daczára is szinte szépszámú közönség előtt. A két előadás tiszta jövedelme levonván a tetemes költségeket, 338 frt v. ez. Az előadás mind­két ízben kerek és összevágó volt, s jeles­ülannyira hogy még azok is, kik jelen művét a pesti színpadon látták, megelégedett örömmel hagyák el a színházat. Em­elék a jeles előadások diszét a nagy gonddal választott öltözetek is.*) A jelesen éneklett kedves népda­lokat a helyben szállásoló lovas ezred hangászkara kiséré. A közönség illő mélytánulatát, s a működők iránti meleg rokonszenvet bizonyiták a zajos tapsokon kivül a számtalan koszorúk, mellyek a színpadra, a nyomtatott versek, mely­­lyek a műkedvelő lelkes hölgyeknek tiszteletül, a közönség közé repültek. — Köszönet a nemes keblű szerzőnek, ki mű­vét minden díj nélkül szíveskedett átadni; köszönet egy tisz­telt lelkes hazánkfiának­­. F. L. urnak , ki az ügy vezérle­tére megkéretvén, e körül szintolly ügyességet mint fárad­­hatlan szorgalmat tanúsított; köszönet különösen két lelkes honleánynak, S. L-né és F. G-né asszonyságoknak, kik szives készséggel engedének a kérelemnek s közéhajtásnak, hogy szép tehetségű leányaik színpadra lépnének ; köszönet a nemcsak testben, de lélekben is szép hölgyeknek, kik némi megrögzött előitéleten nemesen felülemelkedve, olly hő buz­galommal fáradoztak a szent ügyben, s egyenként annyira kitünőleg működtek; köszönet átalában az egész műkedvelő társaságnak , melly lelkünknek olly ritka műélvezetet nyúj­tott; — szabadjon még minél több illy jeles előadásokat re­­ménylenünk—; köszönet végre a művelt közönségnek, melly a szent czél iránti tekintetből olly szép számmal jelenék meg; találjanak mindnyájan méltó jutalmat azon szép, azon nemes öntudatban, miszerint izzadásuk cseppjei s áldozataik, egy, mondhatlanul szent oltárra, a tiszta erkölcsnek megóvandó emberiség oltárára hullottak ! 100. — Derék pozsonyi levelezőnk, mint szemtanú, egy igen érdekes történetecskéről tudósit bennünket.— A Ferencz­ *) Köszönetet mondunk itt helybeli szűrszabó B. F. urnak, ki a jelen előadásokra készített kanászszűr­őket ingyen engedő út használat végett. Titkos hírek. (Vidékről.) — N. urfi nőszülni készül. — X. kisasszony halá­lán van. __ Casinónkból egy divatlapot ki fognak küszöbölni, mert nem ér 46 húszast. — S—ból a vándorszínészek eltávoztak ; — a közön­ség indulni kezd. — Ebbe a szinészek visszajöttek; — a közönség elszomorodott. — H. uraság kertébe hetenként egyszer szabad beme­netet engedtetik ; — ugyanakkor a zsidóknak ünnepük van. — Bizonyos újságíró egy tánczosnőt mennyekbe emelt; — sylphid előfizetői bizonyos számokat ki­hagyattak a köttetésből. — A Remény czinű boltban leginkább szeretünk vásárolni; — a boltosnak takaros neje van. Dongó.

Next