Pesti Divatlap, 1845. január-március (1-25. szám)
1845-02-09 / 12. szám
méljük , hogy a nemz. színház igazgatósága most böjtben örömmel engedendi meg a színpadom fölléphetését. Innen aztán vidékre akar utazni. — A Kisfaludy társaság nyolczadik közülése f. h. okán tartalék a megye teremében, következő renddel. 1) Az elnök ( Jósika Miklós) megnyitó beszéde. *2) Titoknoki tudósítás. 3) Búcsúrótársaimtól, elegia Kis Jánostól. Már gyakrabban mondtuk másokkal együtt, hogy illy ünnepélyhez nem való a novellák felolvasása. 5) Hogyan lehet könnyen gazdagodni? Igen jeles satkra Székács Józseftől. 6) Jelentések a múlt évben kitűzött jutalmakról. Az aesthetikai kérdés megfejtője : Bangó. Az ünnepélyt Vörösmarty remek Himnuszának felolvasása fejezi be. VIDÉKI SZEMLE. Tata. Nemzeties tánczvigalom. Iparvédő társulat. Csak egy évvel is ezelőtt nem tapasztalhatott az ember itt még csak parányi tényeket is, mik nemzeti szellem nyilatkozatai lettek volna, ezt bizonynyal mondhatjuk. De most már—ha ugyan e kicsiségből télhó 3okán tartott casinói tánczvigalmunkból szabad következtetni — itt is helybeli és vidéki szépeink örömest hinnek, nem divattól, hanem nemzeti szellemtől áthatva, nagyobb részint honi kartonban, vagy legalább magyaros szabású ruhákban, s hajdani pártaalakú hajdiszekkel jelentek meg. — Nemzeties csárdásféle táncznak éjfél előtt és után is örvendhetünk, annyival is inkább , mert illyesmit az itteni casinói tánczvigalmak még eddig nem láttak vagy tudni sem akartak. — Ki azonban azt gondolná, hogy a helybeli és vidéki ifjúság is nemzeties öltönyökben mutatkozott volna, nagyon csalatkoznék. — Hja! itt frakkok világában élünk. — Az itteni ifjak egy része még Attila nagy hősünk személyét is frakkban képviselné és Zrínyi hős halálát — némelly vándor színészekkel — frakkban játszaná inkább, hogysem nemzeties ruhát öltene. De örömmel kell más részről nyilvánitnunk, hogy vannak, kik mostani frakkjuk szakadtával csak magyaros szabású s honi szövetekbeli öltönyöket viselni, magokat nyíltan elhatározák. * Szabad legyen itt megemlítni, hogy múlt vasárnap nálunk honi iparvédő kis testület is alakult S—y és P—1 lelkes honfiaink közbenjárásával. vitánváry. SZATHMÁR: Magyartalan tánczvigalom. Dobogó kebellel olvastuk mi is a Pesti Divatlap és az Életképek szivet emelő czikkeit, mellyek fővárosunk honi iparvédő tánczvigalmát olly lelkesítő ecsettel festék, hogy méltán reménytettük, miszerint ezen a honszeretet érző forrásából merített szózatok siker nélkül nem maradnak, s a magasztos irány, hazafius lelkes példa, itt is követőkre talál. — Illy hiedelemben örömmel léptem a tánczterembe , s megvallom, hogy az a nélkül is gyéren csillogó lámpa- és gyertyavilágtól megrekedt teremség sötétes lévén, azt gondolom, hogy álarczosok közt vagyok, annyival inkább, midőn szemeimet az egyszerű de nagybecsű magyar öltönyök helyett, külföldi gyárakban készült czifra kelmék tarka vegyülete botránkoztatá. Egyet sem láttam belföldi magyaros öltönyben, s csak az ifjúság illedelem- s nyájasságnélküli társalkodásának lehetek tanúja, mi végre betyáros kifejezésekkel aljasíttaték (mert pofozásról is volt szó). Nem csekélyebb botrány volt még egy, a mellékteremben daczára a rendőrség (főnöke) személyes jelenlétének, felállított birbics-asztal, melly bizonyos nyereségre kiszámított hazárdjáték nem csak a társalgás A s ze rk. De aztán tartsák is meg szavukat.