Pesti Divatlap, 1845. április-június (1-13. szám)
1845-05-29 / 9. szám
piacz. Nevezetes!» épületek itt: a Márk templom, ennek csarnokában láthatni sz. Márk koporsóját és szobrát, nyolcz lábnyi hosszú érez oroszlánnal együtt; ugyan itt van négy érczló, mellyek egykor Napoleon által Párisba vitettek, de később visszakerülvén, most ismét előbbi helyükön állanak. A templom belsejét keleti alabastromoszlopok emelik, • főoltárja, mellynek négy oszlopa hajdan Salamon templomában diszlett, és sz. Mária képe , mellyet sz. Lukács festett , bámulatos , stb. Mondják, az ereklyék közt sz. Márk hüvelykujja , és sz. Márk evangeliomának eredeti kézirata is látható — már ugyan a régiségről olvashatatlan. A templom előtt érett alapon három nagy árbocz áll, mellyek ünnepnapokon hímzett lobogókkal érittetnek. A Márk templom mellett van, a csupa márványból épült mórizlésü palazzo ducale *) nyolcz óriási kapuval, ahol a velenczei köztársaság idejében a tanácsülések tartottak. Az említett palotával szemben a négyszögű óriás (campanile) párktorony. Jeles még itt a san Genano templom, s az átelleni óraépületen a híres óramű. Az ó és új procuratoriák. A piazzetta tengerparti részén, két gránitkőoszlop is látható, mik ide , Aegyplombul kerülteknek lenni mondatnak; — ezeknek egyikén, sz. Márk szárnyas érczoroszlána, a másikon sz. Tódor márványszobra áll. E két oszlop közt hullott le egykor, Marino Faliero doge feje ! A sestiere di castello városrészben nevezetes a san Petro di castello-templom, a Barbarigo-palota, a sz. Ferencz szerzetesek temploma s a fegyvertár. E városrészen tekinthetni meg még máig is , az arzenálban a Bucintoro nevű hajó mintáját, mellyből a velenczei dogé, évenkint nagy ünnepélylyel a tengert jegyző vala el gyűrűjével. A Márk piaczczal átellenben, a sz. György szigeten épült Giorgio Maggiore, Velencze egyik legszebb temploma. Hasonlóul nevezetesek még Velenczében a cornaroi-palota — san Angelo, s. Samuele, s. Benedetto, Fenice-színházak, ez utóbbi köztük legremekebb. — Az arabfényü palazzo-ducale s prigionik közt függ a sóhajok hidjai, stb. stb. A Márktoronyból, legszebb pompavegyületben láthatni Velenczét — s a Velenczét környező számtalan várszigeteket, s a tenger hullámzó azurszőnyegét a távol homályában elolvadva. Elborultával, midőn az ég csillagi meggyultak, akkor nézzétek Velenczét, a tengeralakot, minő fényt lehel a lagúnák hullámtükrére s a dicső Adriára. Gondolier röpite a nagy csatornán végig — ah minő éj volt ez ! Olaszhon tiszta kék egének kristályboltozata elhintve miriádjaival a csillagoknak, az álomszerű ezüst hold, melly fénytajtékát átönté a szobrok s faragványok márványain, az esti lehel, melly körül lenge, a mór- és góthékezetü kísérletesen felnyúló paloták — A Rialto hidjánál, — melly fehér márványból épülve, egyetlen ívvel karolja össze a partokat — lelketemelő érzés kapott meg. A függő kertekből a légbe bájillat vegyült, s a szellő suttogási közt mandolinhangok ömlenek — négy gondola evezett felénk egy olasz sarkadal kíséretében: az édes epedő hangokat bajló nőujjak csalák ki. Milly élénkség e lagúnákon, mennyi fény, mennyi pompa — milly dicső élet, minő boldogság ! Adogepalotától a publici giardinik felé evezünk , mindenütt nagyszerűség! E búskomolyságukban gyászos palotákat a habokból kinőve látni, égbe ragadják a szemlélőt. Képzetünkben varázsoljuk vissza most már a régi Velenczét hajdani fényében, mert hiszen a mostani, egykori szebb emlékeit gyászolja. Régi szép idők hová tüntetek? — lelkem elborult, vissza a Márk piaczra — itt, puszta minden !! Sokat lehetne Velenczéről összeírni, de fölöslegesnek találom, miután már mások által írva van. — A san Benedetto operaházban’”), a többek közt, april 27-én operát *) Doge-palota. ”) Kispiacz. *”) A „Fenice“ színház jelenleg üres.