Reggeli Délvilág, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-30 / 176. szám
■ ■■■■■■■■■■■■■■■■■ Szegeden, a Móra Ferenc Múzeumban az állandó kiállítások mellett a Kőbe zárt világ, valamint az Ókori művészet című kiállítást láthatják az érdeklődők. A Kass Galériában Kass János grafikáit, Varga Mátyás Színháztörténeti Kiállítóházában díszletterveit, grafikáit, kerámiáit tekinthetik meg az érdeklődők. A Fekete Házban az állandó kiállítások mellett a Baross Gábor, a vasminiszter című kiállítást és az ortodox egyház művészetét bemutató kiállítást nézhetik meg az odalátogatók. A Horváth Mihály utcai Képtárban Testvérvárosi Diptychon (temesvári és vajdasági képzőművészet) című kiállítás látható. A Juhász Gyula Művelődési Központban ma, pénteken 18- tól 19 óráig kismamaklub várja az érdeklődőket. A Somogyi Könyvtár zárva tart. A Szegedi Vadaspark nagyon szép erdei környezetben, egzotikus állatok bemutatójával várja az érdeklődőket. A Füvészkert naponta 10—18 óráig, a csillagvizsgáló pedig 18-tól 22 óráig tart nyitva péntekenként. Vásárhelyen, a Tornyai János Múzeumban állandó régészeti és néprajzi kiállítások várják az érdeklődőket. A múzeumba látogatók megtekinthetik a VIII. esztergomi fotóbiennálé Színezett fotográfiák című kiállítását, valamint a DunapART Társaság csoportos kiállítását. Szentesen, a Koszta József Múzeumban A szentesi népélet, Mezővárostól a vásárvárosig, a Hun kori falvaink életéből című kiállítások, valamint Koszta József festményei és relikviái láthatók. A Művelődési és Ifjúsági Házban Ami egy rajzórába belefér címmel a Koszta József Általános Iskola tanulóinak kiállítása, a Móricz Zsigmond Művelődési Házban az Ermitázs kincsei reprodukciókon című kiállítás várja a látogatókat. (Ez utóbbi csak péntekig, mivel a Móricz Zsigmond Művelődési Ház augusztus 1-jétől 29-ig zárva tart.) Ma, pénteken este 7 órai kezdettel a Móricz Zsigmond Művelődési Házban a tánctanfolyamosok tartják viszgabáljukat. Közreműködik Bugyi András és zenekara. (A rendezvény nyílt.) Szombaton este 8 órától az Ifjúsági Házban Bandciscóban szórakozhatnak a fiatalok. Makón, a József Attila Múzeumban a művésztelep alkotásait bemutató tárlatot, valamint az állandó kiállításokat tekinthetik meg az érdeklődők. Az Espersit-házban a József Attila-, a Móra Ferenc-, valamint a Juhász Gyula-emlékkiállítás tart nyitva. Pénteken este 6 órakor kezdődik a tánciskolai foglalkozás a József Attila Művelődési Központban. A Közösségi Házban szombaton a „Jövőnk” című gyermekrajz-kiállítás tekinthető meg. A Művelődési Központban a bélyeggyűjtő kör szombaton délelőtt fél 10 órától tartja összejövetelét. A nagyteremben este 9 órakor kezdődik az Alter-M diszkó. Csongrádon, a Tari László Múzeumban a Kubikosok című állandó, valamint a Gyermekélet Makón és környékén című időszakos kiállítás tekinthető meg. Belsővárosban, a Gyökér u. 1. sz. alatt lévő Múzeumház szerdától vasárnapig 1 5 óra között látogatható. A Csongrád Galériában Piroska János festőművész, a Nyári Galériában (Bökényalji út) Stéhlik Lajos és Szálkai Mária festőművészek, a Tiszai Galériában Kasztér Sándorné Kása Rozália és dr. Kása Zoltánné Paijés Emília amatőr festők alkotásainak kiállítása tekinthető meg. Ma, pénteken 6 órai kezdettel a művelődési házban az Emberbarát Alapítvány szervezi összejövetelét. Szombaton este 7 órától a magányosok klubjának szervezésében a magányosok országos találkozójára kerül sor, ezúttal a Csuka csárdában. Este 8 órától az Ifjúsági Házban diszkóban szórakozhatnak a fiatalok. Vasárnap délelőtt 10 órától a művelődési központban a bélyeggyűjtők és a helyi nyugdíjasklub tartja öszszejövetelét. A Bokrosi Művelődési Házban pénteken délután 5 órakor tini diszkó lesz, ugyanott szombaton délután 6 órai kezdettel a Bokrosi Baráti Kör összejövetelére várják az érdeklődőket. A szkinhedeknél sem a ruha teszi az embert — Aztán jó cikket írjál ám, Lacikám! — állít meg egy pillanatra a vásárhelyi városháza Hősök terei oldalán, hogy ne mondjam, a Phoenix klub előtt dr. Endrey Antal ügyvéd, a Keresztény Nemzeti Összefogás Unió soros elnöke, a Nemzeti Újság kiadója. — Kiről, Tóni bácsi? — teszem az ártatlant. — Ezekről a rendes gyerekekről, a magyar ifjakról. Ha akarta volna, se tudta volna frappánsabban megfogalmazni az angol királynő tanácsosa, mire készülök. így, Eger után, ahol mostanában nem a törökök, hanem a szkinhedek dúlnak, legalábbis egyes sajtóorgánumok szerint. Bár az igaz, hogy az elmúlt évek során két ízben is összecsaptak a szépaszszony-völgyi fiatalok — először a cigányokkal, másodjára a rend szigorú őreivel. Ott a Nemzeti Ifjak Egyesületébe, Vásárhelyen például az Ébredő Magyar Ifjak Társadalmi Szervezetébe tömörülnek. Először akkor láttam őket csoportosulni (még le is fényképezték egymást), amikor március 15-én — a többi párttal, társadalmi szervezettel együtt — koszorúztak a Kossuth téren. „Minden idegenellenességet, fajgyűlöletet elutasítunk”, nyilatkozta nemrégiben Schneider Tamás, az egriek vezetője. Irhás József, a Csongrád Megyei Cigányok Szociáldemokrata Keresztély Érdekvédelmi Szövetségének elnöke, a vásárhelyi etnikai kisebbség szószólója pedig külön is megköszönte a legutóbbi közgyűlésen azt, a helyi szkinhedek (?), bőrfejűek (?) nem mentek el július 11-én Egerbe. — Azt tanácsolom önnek, hogy ne foglalkozzon ezzel a kérdéssel — csöngetett rám a minap telefonon dr. Bende István alezredes, Hódmezővásárhely rendőrkapitánya, és én kissé elcsodálkoztam a dolgon. Annál is inkább, mert sehogyan sem találtam nevét lapunk impresszumában, a főnökök rovatban, akik ugyebár egyébként sem biztatnának ilyesmire. Szóval, még mindig nem a „rettegett” bőrfejűeknél tartunk, dr. Lukács János alezredes, Csongrád megye rendőrfőkapitány-helyettese például azt mondja, hogy csak szakmai megérzései vannak a megyei szkinhedek létszámát illetően, és a bűnmegelőzési osztályra, Kozogányné dr. Dobó Irén főhadnagyhoz irányít, aki elmondja: — Számszerűleg nem tartjuk nyilván a bőrfejűeket, csak akkor, ha bűncselekményeket követnek el, ámbár az utóbbi időszakban erre nem volt példa. Meg kell mondanom, hogy a többségük divatból nyíratja le a fejét, hord bakancsot, szöges dzsekit, nem követve valamiféle ideológiát. Dr. Sutka Sándor alezredes, Békés megye rendőrkapitányhelyettese szintén ezen a véleményen van, az egri Nemzeti Ifjak Egyesülete mezőberényi nemzetiségi tagozatáról pedig tőlem hall először. Nem tudom, ki hogyan van vele, de nekem úgy tűnik, nem a ruha teszi az embert a szkinhedeknél sem. És a marcona külső mögött nagyon is emberi vonások rejtőznek. De aztán jó mélyen, mert csak nagy nehezen szólal meg az a több mint tíz bőrfejű fiatal, aki e cikk kedvéért a vásárhelyi Munkásotthonban gyűlt össze, annak is a könyvtárában. — Hány tagja van az egyesületnek? — kérdezem Kádár Tibor elnököt, aki civilben Mindszenten henteskedik. — Harmincan-negyvenen lehetünk, a szélsőségesek, az agresszívak már lemorzsolódtak. — Mit szólsz Irhás úr köszönetnyilvánításához? — Nem is akartunk elmenni Egerbe. Tüntetés ellen tüntessünk? Ezzel az erővel a bűnözés ellen is demonstrálni lehetne. „Sólyom”: — Arról például ki beszél, hogy július 18-án mit csináltak az arabok Szegeden, a JATE Dugonics téri épülete előtt? „Penge”: — Előtte két nappal két magyar srácot meg is vertek. „Csipet”: — Ha egy magyar követ el valamit, azt rögtön faji alapon ítélik meg, ha cigány, akkor csupán garázdaságnak minősítik. „Sólyom”: — Nem az a legfőbb célunk, hogy a cigányokat kiirtsuk, de mindig provokálnak bennünket. — Vertetek meg már színes bőrűt? — Ameddig én vagyok a főnök, addig nem verünk — szól közbe Tibor. — Elsődleges célunk a tanulás, az önképzés — teszi hozzá „Sólyom". — Hallottam már Tóni bácsi stádiumairól, de kik is vagytok ti valójában? „Én lakatosként dolgozom, én tanulok, én is, én is” hallom mindenünnen, de az egy Tibor kivételével senki sem akarja felfedni a kilétét. Tartanak a tanároktól, a szülőktől, azok főnökeitől, egyszóval az egész világtól. Pedig mi csak a történelmünk nagy kérdései iránt érdeklődünk, mondják szinte egyszerre, legutóbb az ópusztaszeri Árpád-napra mentünk el, úgy negyvenen. A főnökről még az is kiderül időközben, hogy KISZ-tag volt a határőrségnél, ám erre a kétségbevonhatatlan tényre nem a legbüszkébb. Mindenük dr. Endrey Antal Nemzeti Újságja, így aztán nem csoda, ha „Csipet” egyszer csak kijelenti: — Minden baj forrása az, hogy a sajtó zöme idegen kézben van. „Sólyom” ezt azzal a példával érzékelteti; ha egy szkinhedet megszúrnak késsel az arabok, akkor arról cikkeznek, hogy egy fiatalt megkéseltek. Bezzeg ha fordítva történik az eset, van ám ribillió, meg Adolf Hitler! — Tényleg, mondjátok csak, véletlen az Ébredő Magyar Ifjak Társadalmi Szervezet elnevezése? Csak azért kérdem, mert az Ébredő Magyarok Egyesülete nem éppen baloldali szövetség volt a Horthy-korszakban. — Semmi közünk hozzá — mondja Tibor —, mindez csak a véletlen műve. — A nevünk arra utal, hogy fel kell végre ébrednie ennek a 40 évig szellemi kalodába zárt nemzetnek, sajnos, mindenki azt hiszi rólunk, hogy szélsőségesek vagyunk, pedig a fiatalságot akarjuk felrázni. — Milyennek találjátok a történelemtanításunk színvonalát? — Kétségbeejtően nemzetellenes, még mindig a régi tankönyvek vannak például érvényben — folytatja az elnök. — Térjünk vissza egy pillanatra a sajtó megítéléséhez. Kik is azok az idegenek? — Olvasd el Mónus Áron könyvét, abból megtudhatod — így Tibor. Hűha, itten most nagyot kell nyelni, és kissé távolabbi vizekre evezni. — Miből tartjátok fent az egyesületet? — A 18 év alattiaktól 150, az idősebbektől 250 forintot kérünk — szól megint Tibor, kinek széles válla mögé legszívesebben elbújna „Zita”, de azért annyit kiprésel magából, hogy Szegeden több mint száz szkinhed van, csak szervezetlenek. „Hevi” is úgy látja, évek telnek el addig, amíg hétköznapi politikai erőként léphetnek fel az ébredő magyar ifjak. „Csipet” azt fejtegeti, hogy olyan vezetőkre van szüksége az országnak, akik mindenekelőtt a nép érdekeit tartják szem előtt. Tibor az igazi nemzeti kormány mellett kardoskodik, nagyon nem szereti Horn Gyulát nézni-hallgatni a tévében, s megintcsak oda lyukadnak ki, hogy „ezzel” a sajtóval nem lehet nekimenni a parlamenti választásoknak, tulajdonképpen a média 22-es csapdájába esett bele ez a picinyke nép. Azért a végén az egyik fiú hozzájárul monogramjának a közléséhez (K. R.), és megadóan bólogat „Sólyom” megjegyzését hallgatva: — Az a mi legnagyobb bajunk, hogy senki sem tudja, kik vagyunk valójában. DÁNYI LÁSZLÓ Magyart a magyarnak! — Hogyan gyógyuljunk rügyekkel? Virágvilág izony ránk férne egy kis magyar — ez a szeretet virága —, no meg némi tölgyfaszirom, negatív érzületeink ellen. Ezt ajánlja Kajda Cecília Szegeden, ha betér hozzá valaki a nyavalyáival. És természetesen még egyebeket is a dr. Edward Bach virágterápiáját gyakorló újvidéki hölgy. Cilit ezúttal munka közben találtuk, míg a háttérben kellemetes keleti muzsika döngicsélt, szép csendben egy ágyon folyt a magnetoterápia, a földön pedig az akupreszszúrás kezelés. — Ciliké, te kiválasztott vagy? — Ami az energiamennyiségemet illeti, így is mondhatom. A fizikai aurám 26 méter, az isteni 600 kilométer, a bioenergiám 200. — Te gyógyítasz? — Nem a betegséget, hanem a beteg embert. — Hogyan? — Én a Bach virágterápia híve vagyok, és 38 gyógynövényből álló kollekcióból választom ki mindig azt, amire a betegnek szüksége van. — Honnan szerzed az esszenciákat? — Originál csomagolásban Angliából, majd konyakban oldva hígítom. — Említenél néhány növényt? — Csak vadonban termő — nem mérgező, nem ehető — növényekről lehet szó. Például tölgy, gesztenye, kék gyökér, magyal, ernyős madártej... — Hogyan hatnak a virágok? — Az energiájukkal. A szervezetbe beépülve harmonizálják az idegrendszert, beindítják az immunitást a nyirokrendszeren keresztül. Kiváló eredménnyel gyógyítható például a depresszió, a bronhitisz, az asztma, a reuma, az impotencia. Áthangolva a gondolatainkat, az érzületünket, belülről kifelé hat. — Általában a terápia hogyan áll össze? — Előbb beszélgetek a pácienssel, majd elmondom a teendőket. A virágterápia akut esetben 4—8 hétig tart, krónikusnál több hónapig, ez azt jelenti, hogy naponta 4x4 cseppet kell a szervezetbe juttatni. Általában 6—8 növényt választok ki, mindig a beteg állapotából kiindulva. — Mágnesterápiával is foglalkozol. — Ily módon felgyorsul a sejtek ionizációja, javul a nátrium, a kálium, a kálcium felszívódása. E terápia alkalmas a prosztata-, a petefészek-, a vesegyulladás gyógyítására. — A bioenergiád miként hasznosul? — Amikor az esszenciákat elkészítem, ott is megjelenek. Az akupresszúrás masszázs szintén az én energiámból táplálkozik. — Mennyire fárasztanak a kezelések? — Idegileg fáradok ki, annak ellenére, hogy állandó edzésben vagyok, jógázom, fitnessklubba járok. Tavaly még az is előfordult, hogy az egyik páciensemtől átvettem a rákot. — Hogyan gyógyultál ki belőle? — Természetesen rengeteget segített a világterápia is. — Mit ajánlasz megelőzésképp? — Bach szerint a betegségek oka: a test és a lélek egyensúlyának felbomlása. Nos, a terápiát akkor már tudjuk is. P. BOLIZSÁR ERZSÉBET : Benzinnel locsolták Egyhetes nyomozás után a grenoble-i rendőrség megtalálta annak a merényletnek tetteseit, amelynek áldozata a város egyik lakója volt. A nyomozást egy rendkívüli esemény indította el: az áldozat, Bienvenu Sanchez saját gépkocsiján érkezett egy éjjel a város egyik kórházához, ahol segítséget kért, majd összeesett. Mint kiderült, súlyos égési sérülései vannak, testfelületének nyolcvan százalékán. A „baráti kör” négy tagja magával hurcolta az áldozatot a város környékének egyik elhagyott pontjára, s itt vallatni kezdték. Mivel nem volt hajlandó elismerni a betörést, azzal ijesztgették, hogy élve elégetik és le is locsolták benzinnel, majd csattogatni kezdték öngyújtóikat. Valószínű, hogy a szerencsétlen férfi öltözete véletlenül lobbant lángra, a tettesek nem akarták valóban élve elégetni. Tettüktől megijedve elfojtották a lángokat, és a férfit kocsijába dobták. júl. 30... W®mm. ^ DÉLVILÁG