Reggeli Délvilág, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-30 / 176. szám

■ ■■■■■■■■■■■■■■■■■ Szegeden, a Móra Ferenc Múzeumban az állandó kiállítások mellett a Kőbe zárt világ, valamint az Ókori művészet című kiállítást láthatják az érdeklődők. A Kass Galériában Kass János grafikáit, Varga Mátyás Szín­háztörténeti Kiállítóházában díszletterveit, grafikáit, kerá­miáit tekinthetik meg az érdek­lődők. A Fekete Házban az állandó kiállítások mellett a Baross Gábor, a vasminiszter című kiállítást és az ortodox egyház művészetét bemutató kiállítást nézhetik meg az oda­látogatók. A Horváth Mihály utcai Képtárban Testvérvárosi Diptychon (temesvári és vajda­sági képzőművészet) című kiál­lítás látható. A Juhász Gyula Művelődési Központban ma, pénteken 18- tól 19 óráig kismamaklub várja az érdeklődőket. A Somogyi Könyvtár zárva tart. A Szegedi Vadaspark nagyon szép erdei környezetben, egzotikus álla­tok bemutatójával várja az ér­deklődőket. A Füvészkert na­ponta 10—18 óráig, a csillag­­vizsgáló pedig 18-tól 22 óráig tart nyitva péntekenként. Vásárhelyen, a Tornyai János Múzeumban állandó régészeti és néprajzi ki­állítások várják az érdeklődő­ket. A múzeumba látogatók megtekinthetik a VIII. eszter­gomi fotóbiennálé Színezett fo­tográfiák című kiállítását, vala­mint a DunapART Társaság csoportos kiállítását. Szentesen, a Koszta József Múzeumban A szentesi népélet, Mezővárostól a vásárvárosig, a Hun kori fal­­vaink életéből című kiállítások, valamint Koszta József festmé­nyei és relikviái láthatók. A Művelődési és Ifjúsági Házban Ami egy rajzórába belefér cím­mel a Koszta József Általános Iskola tanulóinak kiállítása, a Móricz Zsigmond Művelődési Házban az Ermitázs kincsei reprodukciókon című kiállítás várja a látogatókat. (Ez utóbbi csak péntekig, mivel a Móricz Zsigmond Művelődési Ház au­gusztus 1-jétől 29-ig zárva tart.) Ma, pénteken este 7 órai kez­dettel a Móricz Zsigmond Mű­velődési Házban a tánctanfolya­­mosok tartják viszgabáljukat. Közreműködik Bugyi András és zenekara. (A rendezvény nyílt.) Szombaton este 8 órától az Ifjú­sági Házban Bandciscóban szó­rakozhatnak a fiatalok. Makón, a József Attila Múzeumban a művésztelep alkotásait bemu­tató tárlatot, valamint az ál­landó kiállításokat tekinthetik meg az érdeklődők. Az Esper­­sit-házban a József Attila-, a Móra Ferenc-, valamint a Ju­hász Gyula-emlékkiállítás tart nyitva. Pénteken este 6 órakor kezdődik a tánciskolai foglal­kozás a József Attila Művelő­dési Központban. A Közösségi Házban szombaton a „Jövőnk” című gyermekrajz-kiállítás te­kinthető meg. A Művelődési Központban a bélyeggyűjtő kör szombaton délelőtt fél 10 órától tartja összejövetelét. A nagyteremben este 9 órakor kezdődik az Alter-M diszkó. Csongrádon, a Tari László Múzeumban a Kubikosok című állandó, vala­mint a Gyermekélet Makón és környékén című időszakos ki­állítás tekinthető meg. Belső­városban, a Gyökér u. 1. sz. alatt lévő Múzeumház szerdá­tól vasárnapig 1­ 5 óra között látogatható. A Csongrád Galé­riában Piroska János festőmű­vész, a Nyári Galériában (Bö­­kényalji út) Stéhlik Lajos és Szálkai Mária festőművészek, a Tiszai Galériában Kasztér Sándorné Kása Rozália és dr. Kása Zoltánné Paijés Emília amatőr festők alkotásainak ki­állítása tekinthető meg. Ma, pénteken 6 órai kezdet­tel a művelődési házban az Em­berbarát Alapítvány szervezi összejövetelét. Szombaton este 7 órától a magányosok klubjá­nak szervezésében a magányo­sok országos találkozójára ke­rül sor, ezúttal a Csuka csárdá­ban. Este 8 órától az Ifjúsági Házban diszkóban szórakoz­hatnak a fiatalok. Vasárnap délelőtt 10 órától a művelődési központban a bélyeggyűjtők és a helyi nyugdíjasklub tartja ösz­­szejövetelét. A Bokrosi Műve­lődési Házban pénteken dél­után 5 órakor tini diszkó lesz, ugyanott szombaton délután 6 órai kezdettel a Bokrosi Baráti Kör összejövetelére várják az érdeklődőket. A szkinhedeknél sem a ruha teszi az embert — Aztán jó cikket írjál ám, Lacikám! — állít meg egy pillanatra a vásárhelyi városháza Hősök terei oldalán, hogy ne mondjam, a Phoenix klub előtt dr. Endrey Antal ügyvéd, a Keresztény Nemzeti Összefogás Unió soros elnöke, a Nemzeti Újság kiadója. — Kiről, Tóni bácsi? — te­szem az ártatlant. — Ezekről a rendes gyere­kekről, a magyar ifjakról. Ha akarta volna, se tudta volna frappánsabban megfogal­mazni az angol királynő taná­csosa, mire készülök. így, Eger után, ahol mostanában nem a törökök, hanem a szkinhedek dúlnak, legalábbis egyes sajtó­­orgánumok szerint. Bár az igaz, hogy az elmúlt évek során két ízben is összecsaptak a szépasz­­szony-völgyi fiatalok — először a cigányokkal, másodjára a rend szigorú őreivel. Ott a Nemzeti Ifjak Egyesületébe, Vásárhe­lyen például az Ébredő Magyar Ifjak Társadalmi Szervezetébe tömörülnek. Először akkor lát­tam őket csoportosulni (még le is fényképezték egymást), ami­kor március 15-én — a többi párttal, társadalmi szervezettel együtt — koszorúztak a Kossuth téren. „Minden idegenellenes­­séget, fajgyűlöletet elutasí­tunk”, nyilatkozta nemrégiben Schneider Tamás, az egriek ve­zetője. Irhás József, a Csongrád Megyei Cigányok Szociálde­mokrata Keresztély Érdekvé­delmi Szövetségének elnöke, a vásárhelyi etnikai kisebbség szó­szólója pedig külön is megkö­szönte a legutóbbi közgyűlésen azt, a helyi szkinhedek (?), bőr­­fejűek (?) nem mentek el július 11-én Egerbe. — Azt tanácsolom önnek, hogy ne foglalkozzon ezzel a kérdéssel — csöngetett rám a minap telefonon dr. Bende Ist­ván alezredes, Hódmezővásár­hely rendőrkapitánya, és én kissé elcsodálkoztam a dolgon. Annál is inkább, mert sehogyan sem találtam nevét lapunk imp­resszumában, a főnökök rovat­ban, akik ugyebár egyébként sem biztatnának ilyesmire. Szó­val, még mindig nem a „rette­gett” bőrfejűeknél tartunk, dr. Lukács János alezredes, Csongrád megye rendőrfőkapi­tány-helyettese például azt mondja, hogy csak szakmai megérzései vannak a megyei szkinhedek létszámát illetően, és a bűnmegelőzési osztályra, Kozogányné dr. Dobó Irén fő­hadnagyhoz irányít, aki el­mondja: — Számszerűleg nem tartjuk nyilván a bőrfejűeket, csak ak­kor, ha bűncselekményeket kö­vetnek el, ámbár az utóbbi idő­szakban erre nem volt példa. Meg kell mondanom, hogy a többségük divatból nyíratja le a fejét, hord bakancsot, szöges dzsekit, nem követve valamiféle ideológiát. Dr. Sutka Sándor alezredes, Békés megye rendőrkapitány­helyettese szintén ezen a véle­ményen van, az egri Nemzeti Ifjak Egyesülete mezőberényi nemzetiségi tagozatáról pedig tőlem hall először. Nem tudom, ki hogyan van vele, de nekem úgy tűnik, nem a ruha teszi az embert a szkinhedeknél sem. És a marcona külső mögött nagyon is emberi vonások rejtőznek. De aztán jó mélyen, mert csak nagy nehezen szólal meg az a több mint tíz bőrfejű fiatal, aki e cikk kedvéért a vásárhelyi Munkás­­otthonban gyűlt össze, annak is a könyvtárában. — Hány tagja van az egyesü­letnek? — kérdezem Kádár Ti­bor elnököt, aki civilben Mind­szenten henteskedik. — Harmincan-negyvenen le­hetünk, a szélsőségesek, az ag­resszívak már lemorzsolódtak. — Mit szólsz Irhás úr köszö­netnyilvánításához? — Nem is akartunk elmenni Egerbe. Tüntetés ellen tüntes­sünk? Ezzel az erővel a bűnözés ellen is demonstrálni lehetne. „Sólyom”: — Arról például ki beszél, hogy július 18-án mit csi­náltak az arabok Szegeden, a JATE Dugonics téri épülete előtt? „Penge”: — Előtte két nappal két magyar srácot meg is vertek. „Csipet”: — Ha egy magyar követ el valamit, azt rögtön faji alapon ítélik meg, ha cigány, akkor csupán garázdaságnak minősítik. „Sólyom”: — Nem az a leg­főbb célunk, hogy a cigányokat kiirtsuk, de mindig provokálnak bennünket. — Vertetek meg már színes bőrűt? — Ameddig én vagyok a fő­nök, addig nem verünk — szól közbe Tibor. — Elsődleges célunk a tanu­lás, az önképzés — teszi hozzá „Sólyom". — Hallottam már Tóni bácsi stádiumairól, de kik is vagytok ti valójában? „Én lakatosként dolgozom, én tanulok, én is, én is” hallom mindenünnen, de az egy Tibor kivételével senki sem akarja fel­fedni a kilétét. Tartanak a taná­roktól, a szülőktől, azok főnö­keitől, egyszóval az egész világ­tól. Pedig mi csak a történel­münk nagy kérdései iránt érdek­lődünk, mondják szinte egy­szerre, legutóbb az ópusztaszeri Árpád-napra mentünk el, úgy negyvenen. A főnökről még az is kiderül időközben, hogy KISZ-tag volt a határőrségnél, ám erre a kétségbevonhatatlan tényre nem a legbüszkébb. Min­denük dr. Endrey Antal Nem­zeti Újságja, így aztán nem csoda, ha „Csipet” egyszer csak kijelenti: — Minden baj forrása az, hogy a sajtó zöme idegen kézben van. „Sólyom” ezt azzal a példával érzékelteti; ha egy szkinhedet megszúrnak késsel az arabok, akkor arról cikkeznek, hogy egy fiatalt megkéseltek. Bezzeg ha fordítva történik az eset, van ám ribillió, meg Adolf Hitler! — Tényleg, mondjátok csak, véletlen az Ébredő Magyar Ifjak Társadalmi Szervezet elneve­zése? Csak azért kérdem, mert az Ébredő Magyarok Egyesü­lete nem éppen baloldali szövet­ség volt a Horthy-korszakban. — Semmi közünk hozzá — mondja Tibor —, mindez csak a véletlen műve. — A nevünk arra utal, hogy fel kell végre ébred­nie ennek a 40 évig szellemi kalodába zárt nemzetnek, saj­nos, mindenki azt hiszi rólunk, hogy szélsőségesek vagyunk, pedig a fiatalságot akarjuk fel­rázni. — Milyennek találjátok a tör­ténelemtanításunk színvonalát? — Kétségbeejtően nemzetel­lenes, még mindig a régi tan­könyvek vannak például ér­vényben — folytatja az elnök. — Térjünk vissza egy pilla­natra a sajtó megítéléséhez. Kik is azok az idegenek? — Olvasd el Mónus Áron könyvét, abból megtudhatod — így Tibor. Hűha, itten most nagyot kell nyelni, és kissé távolabbi vi­zekre evezni. — Miből tartjátok fent az egyesületet? — A 18 év alattiaktól 150, az idősebbektől 250 forintot ké­rünk — szól megint Tibor, kinek széles válla mögé legszíveseb­ben elbújna „Zita”, de azért annyit kiprésel magából, hogy Szegeden több mint száz szkin­­hed van, csak szervezetlenek. „Hevi” is úgy látja, évek telnek el addig, amíg hétköznapi politi­kai erőként léphetnek fel az éb­redő magyar ifjak. „Csipet” azt fejtegeti, hogy olyan vezetőkre van szüksége az országnak, akik mindenekelőtt a nép érdekeit tartják szem előtt. Tibor az igazi nemzeti kormány mellett kar­doskodik, nagyon nem szereti Horn Gyulát nézni-hallgatni a tévében, s megintcsak oda lyu­kadnak ki, hogy „ezzel” a sajtó­val nem lehet nekimenni a parla­menti választásoknak, tulajdon­képpen a média 22-es csapdá­jába esett bele ez a picinyke nép. Azért a végén az egyik fiú hozzájárul monogramjának a közléséhez (K. R.), és meg­­adóan bólogat „Sólyom” meg­jegyzését hallgatva: — Az a mi legnagyobb ba­junk, hogy senki sem tudja, kik vagyunk valójában. DÁNYI LÁSZLÓ Magyart a magyarnak! — Hogyan gyógyuljunk rügyekkel? Virágvilág izony ránk férne egy kis magyar — ez a szeretet virága —, no meg némi tölgyfaszirom, negatív érzületeink ellen. Ezt ajánlja Kajda Cecília Szegeden, ha betér hozzá valaki a nyavalyáival. És természetesen még egyebeket is a dr. Edward Bach virágterápiáját gyakorló újvidéki hölgy. Cilit ezúttal munka közben találtuk, míg a háttérben kellemetes keleti muzsika döngicsélt, szép csendben egy ágyon folyt a magnetoterápia, a földön pedig az akupresz­­szúrás kezelés. — Ciliké, te kiválasztott vagy? — Ami az energiamennyiségemet illeti, így is mond­hatom. A fizikai aurám 26 méter, az isteni 600 kilométer, a bioenergiám 200. — Te gyógyítasz? — Nem a betegséget, hanem a beteg embert. — Hogyan? — Én a Bach virágterápia híve vagyok, és 38 gyógynö­vényből álló kollekcióból választom ki mindig azt, amire a betegnek szüksége van. — Honnan szerzed az esszenciákat? — Originál csomagolásban Angliából, majd konyak­ban oldva hígítom. — Említenél néhány növényt? — Csak vadonban termő — nem mérgező, nem ehető — növényekről lehet szó. Például tölgy, gesztenye, kék gyökér, magyal, ernyős madártej... — Hogyan hatnak a virágok? — Az energiájukkal. A szervezetbe beépülve harmo­nizálják az idegrendszert, beindítják az immunitást a nyirokrendszeren keresztül. Kiváló eredménnyel gyógyít­ható például a depressz­ió, a bronhitisz, az asztma, a reuma, az impotencia. Áthangolva a gondolatainkat, az érzületünket, belülről kifelé hat. — Általában a terápia hogyan áll össze? — Előbb beszélgetek a pácienssel, majd elmondom a teendőket. A virágterápia akut esetben 4—8 hétig tart, krónikusnál több hónapig, ez azt jelenti, hogy naponta 4x4 cseppet kell a szervezetbe juttatni. Általában 6—8 növényt választok ki, mindig a beteg állapotából kiindulva. — Mágnesterápiával is foglalkozol. — Ily módon felgyorsul a sejtek ionizációja, javul a nátrium, a kálium, a kálcium felszívódása. E terápia alkalmas a prosztata-, a petefészek-, a vesegyulladás gyó­gyítására. — A bioenergiád miként hasznosul? — Amikor az esszenciákat elkészítem, ott is megjele­nek. Az akupresszúrás masszázs szintén az én energiámból táplálkozik. — Mennyire fárasztanak a kezelések? — Idegileg fáradok ki, annak ellenére, hogy állandó edzésben vagyok, jógázom, fitnessklubba járok. Tavaly még az is előfordult, hogy az egyik páciensemtől átvettem a rákot. — Hogyan gyógyultál ki belőle? — Természetesen rengeteget segített a világterápia is. — Mit ajánlasz megelőzésképp? — Bach szerint a betegségek oka: a test és a lélek egyensúlyának felbomlása. Nos, a terápiát akkor már tudjuk is. P. BOLIZSÁR ERZSÉBET : Benzinnel locsolták Egyhetes nyomozás után a grenoble-i rendőrség megtalálta annak a merényletnek tetteseit, amelynek áldozata a város egyik lakója volt. A nyomozást egy rendkívüli esemény indította el: az áldozat, Bienvenu Sanchez saját gépkocsiján érkezett egy éjjel a város egyik kórházához, ahol segítséget kért, majd összeesett. Mint kiderült, súlyos égési sérülései vannak, testfelületének nyolcvan százalékán. A „baráti kör” négy tagja magával hurcolta az áldozatot a város környékének egyik elhagyott pontjára, s itt vallatni kezdték. Mivel nem volt hajlandó elismerni a betörést, azzal ijesztgették, hogy élve elégetik é­s le is locsolták benzinnel, majd csattogatni kezdték öngyújtóikat. Valószínű, hogy a szerencsétlen férfi öltözete véletle­nül lobbant lángra, a tettesek nem akarták valóban élve elégetni. Tettüktől megijedve elfojtották a lángokat, és a férfit kocsijába dobták. júl. 30... W®mm. ^ DÉLVILÁG

Next