Reggeli Délvilág, 1994. október (5. évfolyam, 230-255. szám)
1994-10-01 / 230. szám
A Szegedi Nemzeti Színház operatagozata ebben az évadban tegnap este lépett fel először. Verdi Rigoletto című operáját játszották, s adják elő ma is, a zenei világnapon. A darab vendégrendezőjével, Horváth Zoltánnal beszélgettünk. — Sokszor volt már dolgom a Rigolettóval — mondta a rendező —, legutóbb 1989-ben, Gregor József operaigazgatása idején. Azóta két-három évenként megújul ez a darab, s most ismét műsorra tűzte a színház. Ez is olyan mű, melyet játszani kell, mert a közönség igényli és szereti. Sem zenei, sem dramaturgiai értelemben nem olyan bonyolult darab, mint például a Falstaff vagy az Otello. Egyszerűsége ellenére hihetetlenül drámai és feszült történet. — Mondotta, hogy sem zeneileg, sem dramaturgiailag nem nehéz. Mi hát akkor a rendező feladata? — Egyrészt a szerző által megírt darabot a lehetőségek szerint pontosan visszaadni, elsősorban a karakterábrázolásra, a színészi teljesítményre ügyelve. A másik metódus, amikor a rendező saját gondolatait igyekszik megmutatni a darabon keresztül. Ez a kettő természetesen együtt van, s nem válik el egymástól. Először 1958-ban rendeztem Rigolettót, Debrecenben, s azóta minden találkozáskor újabb és újabb momentumok, gondolatok tolakszanak fel. A mű önmagában is elég sok mindenről szól: gonoszságról, hatalomról, aljasságról, ha szabad mondani, udvaroncságról. Hiszen Rigoletto nagy kitörése is úgy kezdődik, hogy „Cortigiani... ” vagyis „ Udvaroncok, ti szemét gazemberek, akik tönkretettétek az életemet... ”. Ugyanakkor arról az emberről is szó van, aki minden további nélkül kiszolgálója annak a hatalomnak, amelyből él, s csak akkor fordul azzal szembe, amikor személyében sértik meg. Ehhez nem kell különösebb kommentár. Ha ezt megpróbáljuk kellő nyomatékkal előadni, akkor nem szükségesek az aktuális célzások, amit például egy operettben meg lehet tenni. — Mintha a nagy romantikus operák reneszánszukat élnék. — Az opera romantikus műfaj, függetlenül attól, hogy a 17. század végén elindult egy olyan folyamat, melynek a végén, a 18. században Mozart alkotott. A 19. század ontotta az operairodalomnak az a tömegét, melyből a mai operaházak műsora összeáll. A múlt század romantikája majdnem a 20. század közepéig tartott, hiszen Puccinit, vagy Richard Strausst is ide lehet sorolni. S ezen belül az olasz opera uralkodik a világban, valószínűleg azért, mert ezek az operák énekescentrikusak. Itt nagyon kell tudni énekelni, s nem véletlen, hogy a világ három legjobb tenorja olasz, illetve spanyol származású, a szükséges temperamentummal és neveltetéssel. — A második vonalban is olaszok vannak. — Az opera ilyen műfaj. S bár sok modern operát rendeztem, mégis az a tapasztalatom, hogy a romantikus művekhez vonzódik a közönség. Ha mégis megrendeznek egy modern darabot, a repertoárban kevésbé jön elő. — Milyen ez a Rigoletto? — Az a szereposztás játszik, amelyik évekkel ezelőtt. A Mantuai herceg szerepében Daróczy Tamás és Vajk György lép fel. Rigoletto Gyimesi Kálmán és Vághelyi Gábor, Gildát Szilágyi Erzsébet és Vajda Juli, Magdalénát pedig Szonda Éva és Erdélyi Erzsébet alakítja. S az eltelt néhány év ellenére most is lesz valami érdekes, valami új. ARATÓ LÁSZLÓ Zenei világnap, Rigolettóval Cortigiani A rendező: Horváth Zoltán .................................... ............... Csongrád DADA-izmus az iskolákban A bűnmegelőzésre nevelést már a legkisebbeknél kell elkezdeni, mondották ki az Országos Rendőr-főkapitányságon. Erre azért van szükség, hogy egy tudományosan felépített tervnek megfelelően évek múlva érezni lehessen majd a hatását. Az ORFK bűnmegelőzési osztálya ezzel azokhoz szeretne fordulni, akik még fogékonyak a tanulásra, akiket még nem fertőztek meg a rosszal: az általános iskolásokhoz. A program a diákok korosztálykülönbségeit figyelembe véve foglalkozik a dohányzás, az alkohol, drog és az AIDS veszélyeivel. A DADA mozaikszó ez utóbbiak kezdőbetűiből alakult ki Magát a programot Amerikából vették át, ahol már 10-17 éve foglalkoznak vele. Hazánkban szeptemberben 60 kiválasztott rendőrtisztet készítettek fel a tematikájában és pedagógiai módszereiben sajátos feladatra. Csongrádról Gresu Ferenc rendőr százados vett részt a felkészítésben. — Városunkban 1992-ben egy nevelési konferencia keretében adtunk tájékoztatást a programról — mondotta lapunk felkérésére a fiatal nyomozótiszt. —Akkor az általános iskolák igazgatóinál kedvező fogadtatásra talált. Olyannyira, hogy minden oktatási intézmény kérte a program bevezetését. Sajnos, ezt nem tudtuk vállalni. Csongrádon az ötökfik osztályoktól indítunk, két iskolában, a Gr. Széchenyi István Általános Iskolában 33, míg a Kossuth Lajos Általános Iskola 5/A osztályában 29 tanuló kezdi meg novemberben, kötött tematikában a foglalkozásokat. Mindezt osztályfőnöki órák keretében végezzük, havi egy órában. —Miiről lesz szó a programban ? — A foglalkozásokat egyenruhás rendőrök vezetik, akik elsősorban a felmerülő szituációk helyes kezelésére, viselkedési minták bemutatásával segítik a tanulókban a helyes magatartás kialakulását Az egész tulajdonképpen egy személyiségfejlesztő program, amely arra nevel, hogy ilyen módon kerüljék el a gyerekek a veszélyeket s miként előzzék meg, hogy áldozattá váljanak. Szó lesz a programban a dohányzás, az alkohol és a drog hatásairól, ösztönzően az elutasító viselkedésformák gyakorlására. Nagyon fontos, hogy a szülőket is szeretnénk bevonni,októberben egy szülői értekezlet keretében tájékoztatjuk őket — Miből tanítanak? — Hivatalos tankönyvünk még nincs. Kísérleti jelleggel elkészült egy egységcsomag, melyhez az önkormányzat és szponzorok adtak támogatást LOVAS J. JÓZSEF Halálának 180. évfordulója alkalmából, a csanádpalotaiak rendeztek Kelemen László tiszteletére kétnapos megemlékezéssorozatot Megnyitóján tegnap Gyulay Endre megyés püspök celebrált ünnepi szentmisét a község római katolikus templomában, majd a tisztelők serege átvonult nyughelyéhez, ahol Molnár Tibor méltatta életművét Sokan méltatlanul megfeledkeznek róla, hogy Kelemen Lászlóban az első magyar szinidirektort tisztelhetjük. Az ő tevékenységének köszönhetően 1790. október 25-e óta van magyar színjátszás. Molnár Tibor kiemelte, hogy Kelemen Lászlót már csak a magyar színikultúráért végzett munkája is predesztinálnál az utódok tiszteletére, ám ezenkívül számos más területen is nagyot alkotott. Volt kántortanító, gyerekek tucatjaiban elhintve a kultúra tiszteletét, s ügyvédként, színműíróként szintén elismerték. Többen mint a nemzeti függetlenség egyik apostolát tisztelték benne, aki egészen 1814-ben bekövetkezett haláláig azon fáradozott, hogy nemzeti kultúránk az egyetemes kultúra részévé válhasson. Ennek ellenére 1888-ig senkinek sem jutott eszébe, hogy sírhelyét felkeresve a kegyelet virágait elhelyezze. Akkor Veronika nevű lánya díszsírkövet emeltetett, melynél tegnap koszorúzást rendeztek. Az ünnepségsorozat keretében sor került a község címerének és zászlajának megszentelésére is. Csanádpalota szimbólumait dr. Szegfű László történész kandidátus tervezte, Tóth Pál festőművész kivitelezte. S ha már Kelemen László személye szinte összeforr a színház fogalmával, a szervezők — méltón a rendezvénysorozat színvonalához — egy kiváló díszlettervező, Varga Mátyás képeiből, rajzaiból válogattak csokorra valót, színesítve a kultúrház programját. A kiállítás megnyitójára pénteken délután, a Kelemen Lászlóról elnevezett művelődési házban került sor. Varga Mátyás, éppúgy mint nagy színházteremtő elődje, erősen kötődött térségünkhöz: 1930-ban Szegeden kezdte pályáját a Nemzeti Színháznál, majd a Szegedi Szabadtéri Játékok díszlettervezője is volt Díszlettervezőként, iparművészként majd festő-grafikusként európai hírnévre tett szert. Sikerült ötvözni a magas művészi színvonalat a látványcentrikusságot és a közönségigények kielégítését A Kelemen László emlékére rendezett programok ma, szombaton Makón folytatódnak misével (10 óra, belvárosi templom), emléküléssel (11-kor ugyanitt), emléktábla-koszorúzással (12-kor, Vörösmarty u. 7.) PETRUSÁN LÍVIA Kelemen László emlékezete Palotán, Makón És megszületett a színház A Kossuth-emlékév alkalmából néptáncfesztivált rendeztek Csongrádon. A kétnapos program megnyitójára tegnap, pénteken került sor az ifjúsági házban. A műsorban közreműködött a Batsányi Gimnázium és Szakközépiskola énekkara, Lovász Józsefné vezényletével. Losoncziné Szentandrási Erzsébet köszöntötte a megjelent vendégeket, közöttük Vásárhelyi László koreográfust, M. Pásztor Józsefet, a Kossuth Alapítvány ügyvezető igazgatóját, Gavlik Istvánt, a Kossuth Szövetség ügyvezető elnökét, polgármestereket és természetesen a megjelent táncegyüttesek tagjait. Köszönetet mondott a szponzoroknak, akik támogatásukkal hozzájárultak a rendezvény megvalósításához. Lehmann István, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke, a rendezvény fővédnöke ünnepi gondolataiban többek között arról szólt, hogy Kossuth Lajos halálának 100. évfordulóján több rendezvényt is tartottak megyénkben. Csongrád néptáncfesztivállal vesz részt a programsorozatban. Emlékezve a Kossuth-verbunk névadójára, a forradalom és szabadságharc lánglelkű, fáradhatatlanul szervező vezérére, elmondta, hogy Kossuth második alföldi toborzóútján járt megyénkben, Csongrádon, Szentesen, Vásárhelyen és Szegeden tartott lelkesítő beszédeket. Amiért tiszteljük: megalkuvás nélkül küzdött a szabadságért, a jogegyenlőségért, a testvériségért, a pluralizmusért, a modernizációért. Az általa képviselt gondolatok és eszmék megvalósítása azóta is aktuális a magyar nemzet életében. Ezért időszerű mindig számunkra Kossuth eszmerendszere, ezért ünnepeljük ma kitüntetett figyelemmel. Ezt követően a résztvevő táncegyüttesek menettáncban vonultak át — a Szentháromság tér—— Fő utca útvonalon — a gimnázium előtti Kossuth-szoborhoz, ahol tovább folytatódott az ünnepélyes tisztelgés. A centenárium alkalmából emlékbeszédet mondott Gavlik István, a Kossuth Szövetség ügyvezető elnöke. A résztvevő táncegyüttesek műsorában láthattuk a Kossuthverbunkot, majd koszorúzásra került sor. A rendezvénysorozat délután néptáncfesztivállal folytatódott az ifjúsági házban. L. J. Kultúra a Kurcaparton Szeptember hava (amely éppen tegnap véget ért) a szentesi kulturális közéletben is az újrakezdés időszaka, hiszen ez idő tájt ismét megkezdik működésüket a kulturális, közművelődési csoportok. A művelődési központ keretein belül már dolgozik a 26 állandó szakkör, és folyamatosan zajlanak a tanfolyamok foglalkozásai is. Szépen fogynak a színházbérletek is. A hagyományos Tóth József-bérlet mellett a komolyzene kedvelői számára is állítanak össze műsort, de van „Kabaré a színpadon” és a gyerekeknek „mici mackó”-bérlet is. Idén első alkalommal kedvezményes bérleteket kapnak a fiatalok és nyugdíjasok. Zajlik az élet a Galériában is. Jelenleg Halász Szabó Sándor kiállítása tekinthető meg, aki 11 éves kihagyás után jelentkezett alkotásaival. A szentesi születésű és 1963 óta Stockholmban élő művész tárlata kellemes felüdülést jelent a látogatóknak. A következő bemutató a Katona Kis Ferenc és Túri Júlia képzőművészeti alapítvány tárlata lesz, melyre 29 képzőművész küldött be személyenként három alkotást. Már megtörtént az értékelés, és október 7-én dr. Sümegi György köszöntőjével megnyílik a kiállítás. Érdeklődésünkre Kruzslicz Pál, a művelődési ház igazgatója elégedetten számolt be a mozi nyári látogatottságáról. Júliusban és augusztusban naponta három előadást tartottak, hiszen éjszakai vetítésekkel is igyekeztek nézőket megnyerni. Elmondható, hogy a két évvel korábbi adatokhoz képest duplájára emelkedett a nézőszám. Az iskolakezdéssel párhuzamosan csoportos diákelőadásokat szerveznek a szentesi nebulóknak. Jubilálnak a szentesi kulturális intézmények. Áprilisban volt 20 éves a Galéria, s a következő évben tizenötödik születésnapját ünnepli a művelődési központ Kruzslicz direktor úr szerint a művház viszonylag jó körülmények között várja az évfordulót és jelenleg is szépítik a házat. Örömmel újságolta azt is, hogy sikerült a tetőszerkezetet felújítaniuk, miután előteremtették rá a szükséges 2 millió forintot A.L. 1994. okt. 1., szombat DÉLVILÁG sím