Reggeli Magyarország, 1942. február (49. évfolyam, 26-48. szám)
1942-02-01 / 26. szám
2 RM 1942 február 1 vasárnap Tíz angolok már csak Szingapúr szigetét 71 szigeterődöt állandóan bombázza a japán légit tetta Sorozatos légicsaták, újabb sikeres japán partraszállások a szigetvilágban Beszámoló Rommel bevonulásáról Bengáziba Kurszktól északkeletre a németek visszaverték az állásaikba betört szovjet hadosztályokat A német nemzetiszocialista hagyományokhoz tartozik, hogy minden évben január 3- án, a »Machtergreifung«, az uralomrajutás napján Hitler vezér és kancellár beszédet mondjon. Ezeknek a hagyományos szónoklatoknak a jelentősége elsősorban a körülményektől függ, amelyek közt elhangzanak 1942. január 30-a már e körülmények folytán a fokozta a legújabb Hitler-beszéd jelentőségét. A harmadik háborús évben, a harmadik háborús tél derekán lehet-e nagyobb eseménye Európának, mint Hitler beszédei Sokan külpolitikai beszédet vártak Hitlertől, a német vezér azonban alig érintette az aktuális külpolitika kérdéseit, annál többet foglalkozott a mai nemzetközi helyzet történelmi kialakulásával, beszéde legnagyob része pedig közvetlenül a német népnek szólt. Hitler fejtegetései elsősorban azt a szoros kapcsolatot, érintették, amely közte és a német nép, a nemzetiszocialista mozgalom és a német neezet között fennáll. Hitler mint a nép fia beszélt népéhez, megszokott népszerű modorában és szónoki rátermettséggel vázolta azt az utat, amelyet az első világháború ismentsen közkatonája a második világháború vezéri méltóságáig megtett. A nemzeti szocialista forradalom Isia Hitler műve volt, de a mozgalom meg,.indítása nem ötletszerűen történt, hanem a német nemzetre ránehezedő óriási megpróbáltatások súlya alatt. Hitler történelmi hivatása volt, hogy a világháború után igazságtalanul, méltatlanul és érdemtelenül megalázott, kifosztott és eltiport német nemzet számára megvalósítsa az új virágzás fénykorát. A nemzeti szocialista mozgalom a német nemzet európai hivatásának eszményeit valósította meg, az európai vezető szerep kivívását tűzte ki céljául már akkor, amikor Németország még a versaillesi szerződés következményeit szenvedte. Hitler útja nem volt könnyű, pénteki beszédében újra vallomást tett azokról a nehézségekről, amelyeket le kellett küzdenie neki és hű munkatársainak a nagy célok és ideálok érdekében. A német vezér és kancellár beszédében erősen kidomborította, hogy mozgalma a népre volt felépítve és a nép megnyerése biztosította számára a győzelmet. A német nép erejére, hűségére, kitartására és tehetségére appellált most is, hogy a német hadsereg, vállvetve szövetségeseivel, győzelmesen végigharcolhassa Európa ellenségei ellen ezt a háborút. A közös ellenség elsősorban a bolsevizmus, amely elpusztítással fenyegette az egész európai civilizációt. De nem kisebb ellenségként szerepelt Hitler beszédében Anglia és az Egyesült Államok. A két angolszász nagyhatalom imperialista politikája már az első világháborúban fegyveres konfliktusba keveredett Németországgal s ugyanazok az érdekellentétek, amelyek az első világháborút kirobbantották, vezettek végeredményben a második világháborúhoz is, a két háború ugyanazoknak az ellenfeleknek a küzdelme, ugyanazon okok miatt. Hitler keveset foglalkozott a harctéri eseményekkel, beszédének nem az volt a célja, hogy ismertesse a hadihelyzetet, inkább az új harcok előtt a nép és vezére közti kapcsolatot óhajtotta kihangsúlyozni, hitet téve amellett a felbonthatatlan közösség mellett, amely őt a német néppel összeforrasztja. 71 berlini nagy beszéd a fél világ rádiója közvetítette. Még a japán rádió is átvette Hitler beszédének közvetítését. Az európai sajtó természetesen teljesen a nagy beszéd hatása alatt áll és különösen a német és olasz lapok fűznek be kommentárt Hitler kijelentéseihez. A Völkischer Beobachter ezt a címet adja a sportpalotai nagygyűlésről szóló beszámolójának: »Kemény elszántsággal és a győzelem bizonyosságával«. A Börsenzeitung vezércíme: »A Vezér megragadó herei felhívása. Kemény áldozatok után bizonyos a győzelem«. Több lap »a birodalom első muskétásának” nevezi Hitlert. A Völkischer Beobachter többek közt ezt a kommentárt fűzi a beszédhez: »Kemény elszántsággal és a győzelem bizonyosságával halad a Vezér a maga útján, Németország útján. Tudja, hogy népe minden akadályon át, minden hullámhegyen és még inkább minden hullámvölgyön keresztül követi őt. Tudja, hogy ez a nép az edzett népekhez tartozik, a felemelkedő népekhez, amelyek jövője biztos. A Stefani-iroda öt pontban foglalja össze Hitler beszédének azt a részét, amelyet az olasz közönség különleges figyelemmel hallgatott. Ez az öt pont a következő: 1. A Führer történelmi párhuzamot vont Olaszország és Németország között; 2. a két forradalom mély népi szellemére tett utalás; 3. a két hadsereg, haditengerészet, légierő bajtársiasságának megemlítése; 4. a csodálat, amelyet Hitler a német hadsereg iránt kifejezett, teljes mértékben áthatja az olasz népet is, amely nagyra értékeli a német birodalom fegyveres erőit, egész félelmetes hatalmukban; 5. a Führernek a hármas egyezménybe vetett feltétlen hite. Igen érdekes megjegyzést fűztek Hitler beszédéhez — az NST jelentése szerint — a spanyol főváros politikai köreiben. A beszédet Madridban úgy értelmezik, mint »az európai belső arcvonal megteremtésére hívó szózatot«. Ahogy Hitlernek meg kellett tennie belpolitikai harcának sorsszerű útját, ugyanúgy kell ma Európának végighaladnia a világbolsevizmus elleni küzdelem útján — írják a spanyol lapok. Churchill a hadihelyzetről tartott alsóházi vita után, úgy látszik, mégis, rászánja magát kormánya átalakítására. A háromnapos alsóházi vita, azt mondják, igen mély benyomást gyakorolt Churchillre, a bizalom, amelyet a képviselők vele szemben tanúsítottak, a másik oldalon pedig kormányának éles bírálata, szinte erkölcsileg kötelezik az angol miniszterelnököt arra, hogy eleget tegyen bírálói kívánságainak és végrehajtsa a szükséges kormányátalakítást. A távirati ügynökségek egybehangzó jelentése szerint csaknem bizonyosra vehető Sir Stafford Cripps volt moszkvai nagykövet belépése a kormányba, s ugyancsak biztosnak látszik Beaverbrook lord új megbízatása. Beaverbrook számára egészen új minisztériumot szerveznek, amelynek feladata a termelés irányítása, valamint a brit és amerikai termelés közös nevezőre hozása lesz. A hadianyagbeszerzési minisztérium élére kerülne — Beaverbrook utódjaként — Sir Stafford Cripps. Másrészről viszont azt állítják, hogy Cripps Greenwood utódja lesz a »háború utáni újjáépítés minisztériumának« élén. Churchill állítólag nagyon elégedetlen Greenwood teljesítményeivel. Szó van még Morgesson hadügyminiszter, Moore Bradason repülőgépgyártási miniszter és Sir Kingsley Wood pénzügyminiszter távozásáról. Végül számolni kell az utolsó »müncheni emberek« menesztésével is. Ezek közé számítják Halifax lord, washingtoni követet, aki hír szerint már felmentését kérte, továbbá Sir John Simon lordkancellár. A hadihelyzet nyomasztó hatása alatt tett reformintézkedések közé tartozik, hogy a brit hadikabinetben helyet adnak a domíniumoknak és megalakítják a csendesóceáni haditanácsot. Menzies, volt ausztráliai miniszterelnök rádióbeszédet mondott és követelte, hogy alakítsanak London székhellyel birodalmi háborús kormányt s ebben biztosítsanak egy-egy helyet Ausztráliának és Újzélandnak. A japán invázió veszedelmét átérző Ausztrália így akar véget vetni annak a tarthatatlan helyzetnek, hogy Londonban az érdekeltek megkérdezése nélkül döntsenek akkor, amikor már szinte a lét és nemlét kérdéseiről van szó. A japán fenyegetés előrehaladottságát tekintve, ez az ausztráliai erély kicsit későn jelentkezik. Tikár milyen mozgalmasak a harcterek, a megtörtént eseményeknél mindig jobban érdeklik a világot a készülő események. Még most is, amikor Kelet- Ázsiában olyan döntő fordulatokhoz érkezik a háború, hogy az angolok visszavonulnak Szingapúr szigetére és berendezkednek a közeljövőben várható japán támadásra, amikor Észak-Afrikában Kömmel csodával határos módon, veri vissza az angol offenzívát, amikor a keleti fronton a téli háború dühöng és az Egyesült Államok partjai előtt német tengeralattjárók sorra süllyesztik el az amerikai hajókat, még most is az a legérdekfeszítőbb kérdés, hol készül valami új akció, mi lesz azokkal a problémákkal, amelyek megoldatlanul várják az alkalmas pillanatot, hogy újabb eseményekkel bővítsék a nagy eseményekben már amúgy is rendkívül gazdag második világháború történetét. Híreink arra vallanak, hogy legközelebb Írországnak kell a háborús színpadra lépnie. Az amerikai csapatok északírországi partraszállása óta egyre fokozódik az angol és amerikai nyomás a dublini kormányra. Az invázió veszedelmét a dublini kormány egyik képviselőjének nyilatkozata fedte fel teljes egészében. Mint az NST jelenti, a nyilatkozat egyebek közt így szól: »Minden támadás ellen védekezni fogunk, tekintet nélkül arra, hogy a támadás melyik oldalról jönne. Ha az Észak-Írországban partraszállt amerikai csapatok tennének kísérletet arra, hogy megszállják egész Írországot, utolsó emberig harcolni fogunk, még akkor is, ha a megszállást azzal próbálnák magyarázni, hogy Írországot meg kell védeni egy ellenséges támadással szemben. A Wilhelmstrassen is foglalkoztak az Írországot fenyegető támadás kérdésével. Az ír kormány tagjainak nyilatkozataiból nyilvánvaló — mondták a Wilhelmstrassén, — hogy Írország minden támadással szemben megvédi semlegességét. A Wilhelmstrasse nyilatkozatából a továbbiak során kitűnik, hogy Berlin szerint nmcsak Roosevelt és Churchill támadó szándéka keverhetné konfliktusba Írországot, hanem a szélsőséges irracionalisták akciója is, mert az úgynevezett republikánus hadsereg angolellenes beállítottsága folytán nem ért egyet a dublini kormány semlegességi politikájával. BORSODY ISTVÁN Az angolok visszavonultak Szingapúr szigetére Amszterdam, január 31. (Német Távirati Iroda) Mint a Reuter Iroda hivatalosan közli, a brit csapatokat Dél-Johoréból visszavonták Szingapúr szigetére. (MTI) Háromfelől indul meg a támadás Szingapúr ellen Amerikából érkező beszámolók rövidesen várják a Szingapúr elleni közvetlen támadás megindítását. A japán csapatok a Maláj félszigeten pénteken már csak tizenöt kilométernyire voltak a tengerszorostól s a mindenütt visszavonuló brit egységek üldözése közben szombaton reggelre az egész vonalon elérték, a tengert. Német forrásból származó maláji jelentések arról számolnak be, hogy a tengerpart előtt, Endaunál, ahol az elmúlt héten a japánok tengeri ütközetben erőszakolták ki a partraszállást, most jelentékeny japán tengeri haderő gyülekezik, amiből arra következtetnek, hogy Szingapúr szigeterődje ellen nem csupán szárazföldön és levegőben, de tengeren is teljes erővel fog megindulni a támadás. A japán szárazföldi csapatokat újabb partraszállásokkal megerősítették és Lisszabonon át érkezett amerikai rádiójelentés százezer emberre beveül.