Reggeli Magyarország, 1944. július (51. évfolyam, 146-171. szám)
1944-07-01 / 146. szám
sé gét megteszi és munkaerejét jól kihasználja, hanem éppen ezeket támoggatjuk és arra törekszünk, hogy minen szükséges munka elvégzését megfelelően biztosítsuk. Ha valaki, úgy a gazda szereti a munkáját, mert a gazda és a föld összenőttek egymással és a gazda nem azért dolgozik, hogy egy-egy munkán túlessen, hanem egész élete folyamaátos munkáját adja a földnek, hogy abból kivirágozzanak erős gazdanemzedékek, az ő családjának utódai A terményt nem tekinti közönséges árucikknek, mert minden aratás egymást követő évek munkájának eredménye és éppen ezért annak olyan gondját viseli, mint szeretettel felnevelt édes gyermekének. Hányszor számolgatja aggódva, hogy hány napig hal még kint a gabona és csak akikor nyugszik meg, amikor az jól rakott osztagban, vagy méginkább elcsépelten, biztonságos helyen van. Okos beosztással jobb eredményt — Gazdatársaim! Rendkívüli viszonyok között élünk és ezért helyénvaló, ha rendkívüli elővigyázatosságra hívom fel mindenki figyelmét az idei aratással kapcsolatban. Okos beosztással érünk el mindig jobb eredményt, jól osszuk be tehát az egyes aratási munkákat és főleg ne késlekedjünk azokkal! Nem szabad megvárni, amíg teljesen megérett a gabona, mert akkor már elkéshetünk és így esetleg már, csak elhamarkodott munkát végezhetünk. Ilyenkor nagy lehet a szemveszteség is, ami kár a gazdának, de igen nagy veszteség az országnak is, mert minden szem gabonára szükségeink van. A kenyérgabona korai aratásának kárát még nem vallotta gazda, legfeljebb arra kell vigyázni, hogy a korán aratott gabonakévék idő előtti összerakása következtében a keresztekbe ne fülledjenek. Különösen most fontos, hogy viaszérésben arassunk! Később minden esetben veszteséges az aratás nemcsak a pergés miatt, hanem a háborús tűzveszély miatt is. Ellenségeink megkísérelhetik repülőgépekből dobott gyújtólapokkal, bombákkal az érett gabona felégetését, a keresztek és az asztagok meggyújtását Ezért igyekezzünk minél előbb aratni, mert az idejében learatott termés lábon nem éghet. oh Ne rakjuk a gerezdeket sűrű sorokba, hanem kisebb csoportokba és ezeket barázdáljuk körül Ha lehetséges, csépeljünk keresztből. Ha ezt nem tehetjük, rakjunk több kisebb osztagot egymástól a szokásosnál nagyobb távolságra, hogy egy gazdának ne legyen egész termése egy helyen és gondoskodjunk arról is, hogy az oltáshoz szükséges víz és eszközök is kéznél legyenek. A magunk érdekében szervezetten készüljünk fel a gabonaföldek és szőrük esetleges tűzveszélyének megelőzésére, szükség esetén az oltásra is, hogy ilyen eset se érjen készületlenül senkit, hanem tudja a maga beosztott dolgát ilyen veszélyben is mindenki. Amit termelünk, az nemcsak a miénk, mert kötelességünk az ország minden lakosát kenyérrel és egyéb étkezési cikkekkel ellátni. Hogy a kötelességéből más kárára magát senki ki ne vonhassa, minden gazdaságra megállapítottuk beszolgáltatási kötelezettségét. Gazdatársaim tapasztalhatták, hogy lehetetlent nem kívánunk tőlük, sőt amint a közérdek azt megengedi, enyhítek is a kényszerítő rendszabályokon. A mezőgazdasági termények és termékek pontszámok szerinti beszolgáltatását a gazdák az általam felállított rendszer első évében általában jól teljesíthették. Célom: minden gazda részesüljön prémiumban . A beszolgáltatás igazságosabb megoszlása és a teljesítőképesség fokozása érdekében az időm bevontam a beszolgáltatási kötelezettségbe a réteket és legelőket, sőt az erdőgazdálkodást is. Ennek egyik következménye az, hogy leszállíthattam a búzaértékben kifejezett kataszteri koronánkénti kötelezettséget és így már minden okszerűen gazdálkodó, szorgalmas gazda a pontszámokon felül is tud majd többletet beszolgáltatni és ezzel prémiumhoz juthat A prémium a rendes beszolgáltatási árnak körülbelül egyharmad része, tehát olyan többlet, ami igen előnyösen kihat a gazdaságok jövedelneesőségére. Gélom az lenne, hogy minden gazda részesüljön prémiumban, mert ezzel a termelés fokozására ösztönözhetjük a gazdatársadalmat ami végeredményben az ország közellátási helyzetének javulását vezet. Amikor a jövedelmezőségről beszélünk, akkor egy-egy gazdaságot egységes üzemnek kell tekinteni, amelyen belül lehetnek ugyan egyes termények vagy termékek, amelyek jövedelmezősége talán nem egészen kielégítő, azonban a gazdaságok által termelt és piacra hozott valamennyi termény összes értéke biztosítja a jövedelmezőséget. Ezzel az elgondolással építettem ki a beszolgáltatási rendszert. A gazdatársadalom feladata mindazt termelni, amire az országnak szüksége van és mi gazdák, — hiszem — hogy mindnyájan be is látjuk e felfogás helyességét. Ugyanakkor minden gazda szabadon is választhat, hogy ezeken kívül mely termény előállítása felel meg viszonyainak leginkább. Gazdaérdekek — Az ország összes egyéb érdekei mellett a gazdaérdekeket is híven képviselem. Erre vagyok tekintettel akkor, amikor a beszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez igyekszem kötni a mezőgazdaság fontos iparcikkekkel, üzemi anyagokkal, ruhaneműekkel, lábbelivel való ellátását is. Ezen a téren el kívánok menni a lehetőségek határáig, legyünk azonban tisztában azzal, hogy a háború ötödikesztendejében csak a fontos és nélkülözhetetlen iparcikkek igazságos szétosztására számíthatunk. “ Gazdatársaim! Mi tudjuk jól, de az egész országnak is tisztában kell lennie azzal, hogy az aratás nem a föld ajándéka, hanem a magyar gazdatársadalom állandó, megfeszített munkájának eredménye- A mindennapi kenyér úgy kerül minden magyar család asztalára, hogy a gazda mindennapi munkát végez. A gabonatermelés nem önálló üzemág, hanem szoros összefüggésben van az ország egész mezőgazdasági termelésével. A gabonafélék aratásával még korántsem fejeződik be mindazoknak a terményeknek betakarítása, amelyekre szükségünk van. A gazda alig tette le a kezéből az aratás szerszámait, máris hozzá kell fognia a kukorica aratás utáni kapálásához, végzi továbbá más növények ápolási munkáit, csépel, szed és betakarítja a különböző más terményeket. A magyar gazdák az időjárás nehézségeivel, a háborús munkaerőhiánnyal, a gazdálkodásra szükséges különböző anyagok és berendezések utánpótlásának akadályaival küzdve mindennapi nehéz munkájukkal olyan példát mutató helyet foglalnak el a nemzeti termelésben, hogy joggal tarthatnak számot a magyar társadalom megbecsülésére. A győzelemért dolgozó gazdatársadalom munkájára és boldogulására kérem ezen a napon a jó Isten áldását és szívemből kívánom, hogy minél előbb jöjjön el az az idő, amikor békében dolgozhat nemzete javára és nyugodtabb szívvel és vághatja kaszáját az érett gabonába Péter Pál napján. fejfájásaim kapható gyógyszertárakban. Feldarabolt női hullák két ládában Rablógyilkosokat fogott el a budapesti rendőrség Budapesten kedd este 9 óra tájban Győrffy ezredes értesítette a rendőrséget, hogy a Kacsa utca 18. számú ház kapujában két gyanús láda fekszik- A rendőrség felbontotta a ládákat s azokban két női holttestet találtak A nyomozás során megállapították, hogy a gyilkosságot a Hernád utca 29 számú házban követte el Treitl János 30 éves főpincér, Treitl Ambrus 19 éves asztalostanonc, Antal József 19 éves asztalossegéd, Prém József 27 éves kereskedő és a szökésben levő Dobos István sütősegéd, gyilkosság áldozatai Karfunkel Piroska 35 éves háztartásbeli és nővére, Szántói Róza 45 éves budapesti lakosok. A gyilkosokat elfogták. Statáriális bíróság elé kerülnek- Dobos István 21 éves sütősegédet a rendőrség rádión körözi- Különös ismertető jele: arcán égett sebhely van- A megszökött gyilkos az utóbbi időibentiltott tűzkőárusítással foglalkozott. A gyilkosok 30 000 pengőt raboltak áldozataiktól. Ebből 24 000 pengőt megtaláltak, . RN- 1944 fólia* 1szódból Imrédy Béla a légitámadástól sújtott munkások között Pénteken újabb bombazápor hullott a főváros munkásnegyedein A héten másodszor száműzte órákra a légoltalmi pincékbe Budapest lakosságát a veszélyt jelző sziréna. A pénteki légiriadó több, mint három óra hosszat tartott Ez volt a leghosszabb riadó, amelyet eddig a főváros népe átélt. Még kilenc óra előtt kezdte a rádió bemondani azokat a vidéki városokat, amelyeket sorban riasztottak. Mindinkább közeledtek Budapesthez a riasztott vidékek s amikor Dunaföldvárt is bevonták a készenlétbe, Budapest lakossága is készülődött a pincékbe. Negyedóra múlva ez is bekövetkezett. Távoli motorberregés jelezte az ellenséges gépek közeledését. Azégen fehér füstkarikák keletkeztek, mint a szivárvány fogták át az égboltozatot. Az első óra úgyszólván lövöldözés néllkül telt el s már úgy látszott, hogy az angolszász gépek megjelenésének kizárólag idegesítő, habosságot nyugtalanító jellege van. Szórványosan húztak el, egyszerre azonban falkákban érkeztek s a főváros keleti szegélyére csaptak le. Olyan volt ez a roham, mint amikor a vércse elvízva és orvul lecsap a mát sem sejtő pihenő galambokra. Dörögni kezdtek az ágyúk, mind közelebbről búgtak a gépek s egyszerre dörömböltek a bombalecsapódások, mintha mázsás ágyúgolyókat gurítottak volna végig az uecákom. Nem tartott sokáig a bombázás, egyes városrészekben csupán távoli, tompa ütődéseket, halk ágyúszót hallottak. Azt hitték, a fővárostól sikerült távoltartani az ellenséges géprajokat. Amikor dél felé feljöhettek a pincékből az emberek, kíváncsian szemlélték az eget. A bombatámadások színhelyét jelző és mostanában olyan gyakran látható füstfelhők azonban sehol nem látszottak. Már azt hitték, hogy Budapest ezúttal megmenekült. Megindultak a villamosok, a megzavart élet annyi késéssel újra megindult, amikor másodszor is veszélyt jeleztek. Néhány percre másodszor is le kellett vnulni az óvóhelyekre. Mindössze néhány percig tartott a riadó, majd 4* rádió jelentéseiből megtudta az ország népe, hogy fokozatosan elvonul tak Magyarország légiteréből az an-,,golszász bombázók. Csak ekkor derült ki, hogy Budapest külső területe, az a vidék, amely' kimondottan munkásoknak nyújt hajlékot, volt ezúttal az áldozat. Még a bombázás alatt értesült Imrédy Béla közgazdasági miniszter arról a csapásról, amely erre a vidékre és szorgalmas tépére zúdult s nyomban útrakelt A miniszter a mentőosztagokkal, együtt érkezett a rombadőlt munkásházakhoz és az együttérzés hangján szólt az emberekhez. Házról házra ment, mindenkihez volt néhány közvetlen és biztató szava, amely rendkívül jól esett a munkásoknak. Enyhítette fájdalmukat hogy a kormány kimagasló tagja elsőnek állott mellettük a szenvedések és megpróbáltatások e nehéz óráiban. Különösen mély benyomást gyakorolt a bombakárosultak családaira az a közvetlenség és melegség, amellyel Imrédy helyzetük iránt érdeklődött A rombadöntött lakásoktól Imrédy miniszter a kórházba ment, ahol fe** kereste a légitámadás sérültjeit. Meg„ kérdést© őket hól és miként sérültek m©g és vigasztalta őket fájdalmukban. A sebesülteknek jól estek ezek a szavak és hálásan köszönték meg a miniszter érdeklődését és megnyugtató kijelentéseit A történthatósági bajtársi szolgálatok megalakítása Véres önvédelmi harcunk a hadbavonultakat, azok családtagjait, a hadirokkantakat, a hadiözvegyeket és a hadiárvákat sújtja a legközelebbről; honvédeink és hozzátartozóiknak élete és halála ezért ma a legnagyobb magyar közügy. A kormányzat tudatában van a hadigondozás igen nagy jelentőségének s ezért az elmúlt évben felállította az Országos Hadigondozó Hatóságot, amely vitéz Bonczos Miklós dr. igazságügyi államtitkár irányításával korszerű módon irányítja az állami hadigondozást. A hatósági hadigondozás elsőfokú szervei minden bürokratikus késedelem nélkül közvetlenül érintkeznek az Országos Hadigondozó Hatósággal. A hadigondozottak ügyeinek lehető leggyorsabb elintézését így biztosítani sikerült. A hatósági hadigondozás mellett a hadigondozottak szociális érdekvédelmében, igen szép sikerrel működik ugyancsak vitéz Bonczos Miklós dr. elnök irányításával a hadigondozás társadalmi feladatait ellátó Országos Hadigondozó Szövetség- Ennek a szövetségnek helyi szerve a községi, illetve megyei városi szociális munkaközösségek keretén belül életrehívott »Bajtársi Szolgálat«. A bajtársi szolgálat a helyi társadalmi egyesületekkel szoros együttműködésben siet mindazok családtagjainak megsegítésére, akik a harctéren a végsőkig való helytállás és férfias önfeláldozás próbái alá vetve naponta tesznek tanúságot a magyar kötelességtudásról. Az Országot Hadigondozó Szövetség elnökeinek megkeresésére most a belügyminiszter a társadalmi hadigondozás feladatainak minél tökéletesebb megoldása érdekében a bajtársi szolgálatok törvényhatósági tagozatonként való megalakítását rendelte el 545.000/1944. OSZF. számú rendeletével. A »Törvényhatósági Bajtársi Szolgálat« lesz a jövőben az Országos Hadigondozó Szövetség és a községi bajtársi szolgálatok között az összekötő szerv. Ennek a szervnek elnöke a vármegye alispánja, vagy törvényhatósági joggal felruházott város polgármestere, illetve az általuk javaslatba hozott közéleti személy. A törvényhatósági bajtársi szolgálat gondoskodik a jövőben arról, hogy egy-egy vármegye, város területén a társadalmi hadigondozás a hatósági hadigondozás kiegészítőjeként egyöntetű legyen. A törvényhatósági baj- ■ társi szolgálat társadalmi úton is biz? tosítja a jövőben egy-egy törvényható? ság területén a hadbavonultak család? tagjainak, hadirokkantaknak, hadiözvegyeknek, hadiárváknak fokozott er? kölcsi és szükséghez képest anyagi támogatását; a katonai szolgálatot telje? sítő helyett a mezőgazdasági és ipari munkák elvégzését; biztosítja a hadi? gondozottak kérelmeinek és panaszai? nak gyors kivizsgálását és érdemben eljár ügyük kedvező elintézése érdeké? ban a hatóságoknál és magánosoknál, biztosítja azt, hogy a harctéren küzdő honvédek és itthon maradt családtagjaik között az állandó kapcsolat fennen tartassák. * A törvényhatósági bajtársi szolgálat megalakítása ügyfélben kiadott belügyminiszteri rendelet ismét annak bizonyítéka, hogy a kormányzat a hadigondozottak ügyét igen szívén viseli. Az egész nemzet hálával és büszke szeretettel néz fel a katonákra , az állam a társadalommal karöltve iparkodik megtenni mindent, hogy a határokon túl harcolók családtagjainak a családfő helyett támasza és gyámolítója legyen. A magyar hadigondozás korszerű és bátorító, bíztató magatartásával iparkodik elizni a rémületet, aggódást és kétségbeesést az egészen vagy időlegesen árván maradt családi tűzhelyekről A törvényhatósági bajtársi szolgálat tagjainak áldozatos magyar szívivel végzendő munkája nagymértékben erősíti a rendet és békességet addig, amíg honvédeink a harctereken küzdenek országunk épségéért és életünk nyugalmáért. VENNÉK I NAGYOBB TÉTELEKBEN I törköly, szilva, I seprő és méznád I pálinkát I legnagyob napi áron. Kerék György, B XI., Kanizsai u. 24. T. 469-363. 215-ig .