Reggeli Újság, 2005. szeptember (2. évfolyam, 458-483. szám)
2005-09-01 / 458. szám
2005. szeptember 1. Gátszakadás... (folytatás az 1. oldalról) A gát rekonstrukciójának elhalasztását illetően például legfőbb érvként azt hozta fel, hogy mindenekelőtt egy konkrét, szakszerű projektet kéne kidolgozni, csak aztán nekifogni a betonfalak kialakításának. Csakhogy Újlakon nem a hezitálás a legalkalmasabb megoldás, mivel a víz hatalmas ár, és gyakran rakoncátlankodik a vidéken. Igaz, a Körös utoljára 1978-ban pusztított a faluban, de akkor több mint hetven épület dőlt össze. Jelenleg az utak szintjének a megemelése nyomja a folyót egyre inkább a község felé, pontosabban fölé. „Ha jönni fog az ár, egészen biztosan áttöri a második biztonsági gyűrűt alkotó, földből készült védőgátat, és maga alá temeti az egész Újlakot” - jegyezte meg az alpolgármester, miközben megmutatta, hogy a medrét egyre szélesítő folyó mennyire tönkretette, valójában eltüntette a megyei úttá fejlesztendő községi út aszfaltját. Mint mondta, valamennyi érintett hivatal vezetőjét értesítette már afelől, milyen veszélyekkel jár a befektetés, intő szavát azonban senki sem vette komolyan. Még a vasúti társaság sem, jóllehet nagy a valószínűsége annak, hogy a vonatsínek is el fognak mozdulni a helyükről. „Sokszor elmorfondíroztam már azon, mi lenne, ha védett övezetté nyilváníttatnánk ezt a területet. Meg akarom menteni a malmot” - töprengett a padon állva az elöljáró, majd felidézte azt a korszakot, amikor a Körök még annyira keskeny volt Újlak határában, hogy a fák és a víz által közrefogott szakaszon, a gát közelében még egy focipálya is elfért. Ma már nyoma sincs ott a füves rétnek, mérges hullámok csapnak át fölötte. Amúgy a mak>niJ a az 1880-as években épült, majd közel fél évszázad múlva a Media, illetve a Szuhai család kibővítette. Az, hogy előírásszerűen sosem államosították, csak 1989 után derült ki. A rendszerváltást követően egy ideig a belényesi Edit cég adminisztrálta, egészen addig, amíg a vezepi holland protestánsok meg nem vásárolták a Nagyváradon élő örököstől, Szuhai Tibortól az újlaki református egyház részére. És mivel már nagyon rossz állapotban volt, helyreállították, tavaly tavasszal pedig működésbe is helyezték. Ám csak két és fél hónapig őröltek benne, mivel a senki tulajdonát képező, senkinek sem kellő gátat elmosta a megduzzadt Körös. Bérletvásárlás a színházban Az új színházi évadra szóló bérlettel négy nagyszínpadi előadást lehet majd megtekinteni. Jó hír a közönségnek, hogy a bérletek ára változatlan maradt. A nagyváradi Szigligeti Társulat nagyszínpadi bérletes előadásai a következők: Görgey Gábor-Illés Lajos: Csongor és a Tündér; William Shakespeare: Othello, a velencei mór; Brian Friel: Fordítások; Rideg Sándor: Indul a bakterház. A bérletek ára a következő: a Szigligeti-bérlet páholyba 30 és 26 (300 ezer és 260 ezer) lej; a felnőtt bérlet 22 és 18 lej; a nyugdíjasbérlet 16 és 14 lej; a diákbérlet egyetemisták és középiskolások számára 16, a kisiskolásbérlet pedig fejbe kerül. Újdonság, hogy a 2005/2006-os évadra stúdióbérletet is lehet váltani, amellyel a következő előadásokat lehet megtekinteni: Albert Camus: Félreértés; Ariel Dorfman: A halál és a lányka; William Shakespeare-Csányi János-Kovács Levente: III. Mrozek: Mulatság. A stúdióbérlet két kategóriájú: nyugdíjasoknak és diákoknak (kisdiákoknak, középiskolásoknak és egyetemistáknak) 10 (100 ezer) lejbe kerül, felnőtteknek pedig 16 (160 ezer) lej. Azok a felnőttek, akik nagyszínházi produkciókra és kamara-előadásokra szóló bérletet is vásárolnak, ugyancsak kedvezményesen, 10 (100 ezer) lejért juthatnak hozzá a stúdióbérlethez. Új bérletnevek is lesznek ebben az évadban, tájékoztatott Meleg Vilmos, a Szigligeti Társulat művészeti vezetője. A stúdióbérleteket jeles rendezőkről, színészekről és irodalmi titkárokról nevezik el, mint például: Gróf László, Farkas István, Gábor József, Szabó Lajos, Kelemen István, Bölöni Sándor. Az évadnyitó premier, a Csongor és a Tündér október 2-án lesz. A bérletkötések szeptember 5-én, hétfőn kezdődnek. A színház jegypénztárában naponta 10-13 és 16-19 óra között várják az érdeklődőket. T. H. HÉTKÖZNAP Reggeli Újság / 3 Felfedezőúton a Kaukázusban Számos új barlangjárat felfedezésével végződött az a július 29. és augusztus 26. közötti abháziai (Grúzia) expedíció, amelynek egy nagyváradi részvevője is volt. Darin Lazar orosz és ukrán szakemberek társaságában járta be a Kaukázusban található Ortobalagan völgyet, és ereszkedett le a világ legmélyebb, megközelítőleg 2 kilométer hosszú barlangjába. Mint mondta, az általa megtett 400 méteres szakasz a föld felszínén közel 1200 méter magas hegyoldal megmászásának felel meg. Ezt a távolságot a csapat tíz tagja négy hét alatt tette meg, több mint egy tonna felszerelést cipelve magával. Előrehaladásukat az éjjelek és nappalok hőmérséklete közti 30 fokos különbség, valamint a vízhiány is nehezítette. Ráadásul a háborús állapotok miatt Dórin Lazár például csak a zöldhatáron át közelíthette meg az alaptábort. Érdekességként megemlítette, hogy ukrán kollegái állami támogatást élvezve vettek részt az 1100 euróra becsült abháziai projektben, amely remélhetően októberben folytatódik. A váradi fiatalember útját magáncégek finanszírozták. (G. K. E.) a művészmozit A z utóbbi egy évben többször is szóba került a nagyváradi mozik, főként a Szabadság helyzete. Mona Musca leköszönt kultuszminiszter váradi látogatása alkalmával bejelentette: az a szándékuk, hogy eladják az összes filmszínházat, de a helyi vagy megyei önkormányzatok ingyen megkaphatják azokat, ha filmek vetítésére használják majd. A Szabadság mozi épülete kapcsán szóba került az is, hogy esetleg a filharmóniát is oda fogják költöztetni. Amint arról a tegnapi lapszámunkban már beszámoltunk, a megyei önkormányzat kedden jóváhagyta, hogy a szóban forgó épület több Bihar megyei mozival együtt megyei köztulajdonba kerüljön, s a tanács hatáskörébe tartozzon. A tanácsnak az a szándéka az épületekkel, hogy azokban székhelyek, előadótermek, kulturális intézmények működjenek, s ha mód van rá, filmeket is vetítsenek bennük. A jóváhagyás az erre lehetőséget biztosító törvény alapján történt. Ahhoz, hogy a határozatot gyakorlatba ültessék, kormánydöntés szükséges. A régi Szabadság filmszínházat a Chicago Tours nevű cég bérli, amely művészmozit szeretne működtetni benne. Az épületben jelenleg is folynak a felújítási munkálatok, s nemsokára a nézők előtt is megnyílik kapuja. Jakabffy Samu cégvezető a tanács határozatával kapcsolatban elmondta: Szabó Ödön vázolta fel neki a Megyei Tanács határozatát, amely szerint igényelni fogják az állami tulajdonban, a RADEF mozivállalat kezelésében lévő épületeket. Jakabffy elmondta: cégük tavaly áprilisban kötött bérleti szerződést a Románia Filmmel, így hét évig, amíg bérlik az épületet, a lehetséges változások nem érintik őket. A bérlő helyzetét a tulajdonosváltás nem befolyásolja - állította Jakabffy. Arra a kérdésre, hogy mi lesz, ha a tulajdonosváltás megtörténik, és kihasználatlan helyiségek lesznek, amelyekre igényt tart a megyei önkormányzat, Jakabffy elmondta: erre nem tud válaszolni, hisz addig a pontig sok feltételnek kell teljesülnie. A cégvezető kifejtette: szeretné, ha minél hamarabb elkezdődnének a vetítések. A szükséges engedélyeket június folyamán megkapták, és neki is fogtak a B terem felújításának, amit hamarosan be is fejeznek. Egyelőre csak ebben a teremben lesz vetítés, mivel az A teremmel kapcsolatban több probléma is felmerült. Ugyanis nem lehet tudni, mennyi pénzt kellene befektetni, és mennyi jövedelmet tudna hozni. Az, hogy lesz-e ott valami vagy nem, igazából akkor derül majd ki, ha elkezdődnek a vetítések a kisebb teremben, és láthatóvá válik, mekkora látogatottságnak örvend a filmszínház. Különben még az idén elkezdődnek a vetítések, s a belépő ára legtöbb 5 lej lesz - tudtuk meg Jakabffytól. Gálovits Zoltán Nem fenyegeti veszély Jakabffy Samu