Reggeli Újság, 2005. szeptember (2. évfolyam, 458-483. szám)

2005-09-01 / 458. szám

2005. szeptember 1. Gátszakadás... (folytatás az 1. oldalról) A gát rekonstrukciójának elha­lasztását illetően például legfőbb érvként azt hozta fel, hogy min­denekelőtt egy konkrét, szaksze­rű projektet kéne kidolgozni, csak aztán nekifogni a betonfalak kialakításának. Csakhogy Újlakon nem a hezi­tálás a legalkalmasabb megoldás, mivel a víz hatalmas ár, és gyakran rakoncátlankodik a vi­déken. Igaz, a Körös utoljára 1978-ban pusztított a faluban, de akkor több mint hetven épület dőlt össze. Jelenleg az utak szint­jének a megemelése nyomja a fo­lyót egyre inkább a község felé, pontosabban fölé. „Ha jönni fog az ár, egészen biztosan áttöri a második biztonsági gyűrűt alko­tó, földből készült védőgátat, és maga alá temeti az egész Újla­kot” - jegyezte meg az alpolgár­mester, miközben megmutatta, hogy a medrét egyre szélesítő fo­lyó mennyire tönkretette, valójá­ban eltüntette a megyei úttá fej­lesztendő községi út aszfaltját. Mint mondta, valamennyi érin­tett hivatal vezetőjét értesítette már afelől, milyen veszélyekkel jár a befektetés, intő szavát azon­ban senki sem vette komolyan. Még a vasúti társaság sem, jólle­het nagy a valószínűsége annak, hogy a vonatsínek is el fognak mozdulni a helyükről. „Sokszor elmorfondíroztam már azon, mi lenne, ha védett övezetté nyilváníttatnánk ezt a területet. Meg akarom menteni a malmot” - töprengett a pad­on állva az elöljáró, majd fel­idézte azt a korszakot, amikor a Körök még annyira keskeny volt Újlak határában, hogy a fák és a víz ál­tal közrefogott szakaszon, a gát közelében még egy focipálya is elfért. Ma már nyoma sincs ott a füves rétnek, mérges hullámok csapnak át fölötte. Amúgy a mak>niJ a az 1­880-as években épült, majd közel fél évszázad múlva a Media, illetve a Szuhai család kibővítette. Az, hogy előírásszerűen sosem álla­mosították, csak 1989 után derült ki. A rendszerváltást követően egy ideig a belényesi Edit cég adminisztrálta, egészen addig, amíg a vezepi holland protestán­sok meg nem vásárolták a Nagy­váradon élő örököstől, Szuhai Ti­bortól az újlaki református egy­ház részére. És mivel már na­gyon rossz állapotban volt, hely­reállították, tavaly tavasszal pe­dig működésbe is helyezték. Ám csak két és fél hónapig őröltek benne, mivel a senki tulajdonát képező, senkinek sem kellő gátat elmosta a megduzzadt Körös. Bérletvásárlás a színházban Az új színházi évadra szóló bérlettel négy nagyszínpadi előadást le­het majd megtekinteni. Jó hír a közönségnek, hogy a bérletek ára vál­tozatlan maradt. A nagyváradi Szigligeti Társulat nagyszínpadi bérle­tes előadásai a következők: Görgey Gábor-Illés Lajos: Csongor és a Tündér; William Shakespeare: Othello, a velencei mór; Brian Friel: Fordítások; Rideg Sándor: Indul a bakterház. A bérletek ára a követ­kező: a Szigligeti-bérlet páholyba 30 és 26 (300 ezer és 260 ezer) lej; a felnőtt bérlet 22 és 18 lej; a nyugdíjasbérlet 16 és 14 lej; a diákbérlet egyetemisták és középiskolások számára 16, a kisiskolásbérlet pedig f­­ejbe kerül. Újdonság, hogy a 2005/2006-os évadra stúdióbérletet is lehet vál­tani, amellyel a következő előadásokat lehet megtekinteni: Albert Ca­mus: Félreértés; Ariel Dorfman: A halál és a lányka; William Shakes­­peare-Csányi János-Kovács Levente: III. Mrozek: Mulatság. A stú­dióbérlet két kategóriájú: nyugdíjasoknak és diákoknak (kisdiákoknak, középiskolásoknak és egyetemistáknak) 10 (100 ezer) lejbe kerül, fel­nőtteknek pedig 16 (160 ezer) lej. Azok a felnőttek, akik nagyszínházi produkciókra és kamara-előadásokra szóló bérletet is vásárolnak, ugyancsak kedvezményesen, 10 (100 ezer) lejért juthatnak hozzá a stú­dióbérlethez. Új bérletnevek is lesznek ebben az évadban, tájékoztatott Meleg Vil­mos, a Szigligeti Társulat művészeti vezetője. A stúdióbérleteket jeles rendezőkről, színészekről és irodalmi titkárokról nevezik el, mint pél­dául: Gróf László, Farkas István, Gábor József, Szabó Lajos, Kelemen I­stván, Bölöni Sándor. Az évadnyitó premier, a Csongor és a Tündér október 2-án lesz. A bérletkötések szeptember 5-én, hétfőn kezdődnek. A színház jegy­pénztárában naponta 10-13 és 16-19 óra között várják az érdeklődőket. T. H. HÉTKÖZNAP Reggeli Újság / 3 Felfedezőú­ton a Kaukázusban Számos új barlangjárat felfedezésével végződött az a július 29. és augusztus 26. közötti abháziai (Grúzia) expedíció, amelynek egy nagy­váradi részvevője is volt. Darin Lazar orosz és ukrán szakemberek társaságában járta be a Kaukázusban található Ortobalagan völgyet, és ereszkedett le a világ legmélyebb, megközelítőleg 2 kilométer hosszú barlangjába. Mint mondta, az általa megtett 400 méteres szakasz a föld felszínén közel 1200 méter magas hegyoldal megmászásának felel meg. Ezt a távolságot a csapat tíz tagja négy hét alatt tette meg, több mint egy tonna felszerelést cipelve magával. Előrehaladásukat az éjje­lek és nappalok hőmérséklete közti 30 fokos különbség, valamint a vízhiány is nehezítette. Ráadásul a háborús állapotok miatt Dórin La­zár például csak a zöldhatáron át közelíthette meg az alaptábort. Érde­kességként megemlítette, hogy ukrán kollegái állami támogatást élvez­ve vettek részt az 1100 euróra becsült abháziai projektben, amely re­mélhetően októberben folytatódik. A váradi fiatalember útját magáncé­gek finanszírozták. (G. K. E.) a művészmozit A­ z utóbbi egy évben több­ször is szóba került a nagyváradi mozik, főként a Szabadság helyzete. Mona Musca leköszönt kultuszminisz­ter váradi látogatása alkalmával bejelentette: az a szándékuk, hogy eladják az összes filmszín­házat, de a helyi vagy megyei ön­­kormányzatok ingyen megkap­hatják azokat, ha filmek vetítésé­re használják majd. A Szabadság mozi épülete kapcsán szóba került az is, hogy esetleg a filharmóniát is oda fogják költöztetni. Amint arról a tegnapi lapszámunkban már be­számoltunk, a megyei önkor­mányzat kedden jóváhagyta, hogy a szóban forgó épület több Bihar megyei mozival együtt megyei köztulajdonba kerüljön, s a tanács hatáskörébe tartozzon. A tanácsnak az a szándéka az épületekkel, hogy azokban szék­helyek, előadótermek, kulturális intézmények működjenek, s ha mód van rá, filmeket is vetítse­nek bennük. A jóváhagyás az er­re lehetőséget biztosító törvény alapján történt. Ahhoz, hogy a határozatot gyakorlatba ültessék, kormánydöntés szükséges. A régi Szabadság filmszínhá­zat a Chicago Tours nevű cég bérli, amely művészmozit szeret­ne működtetni benne. Az épület­ben jelenleg is folynak a felújí­tási munkálatok, s nemsokára a nézők előtt is megnyílik kapuja. Jakabffy Samu cégvezető a ta­nács határozatával kapcsolatban elmondta: Szabó Ödön vázolta fel neki a Megyei Tanács határo­zatát, amely szerint igényelni fogják az állami tulajdonban, a RADEF mozivállalat kezelésé­ben lévő épületeket. Jakabffy el­mondta: cégük tavaly áprilisban kötött bérleti szerződést a Romá­nia Filmmel, így hét évig, amíg bérlik az épületet, a lehetséges változások nem érintik őket. A bérlő helyzetét a tulajdonosváltás nem befolyásolja - állította Ja­kabffy. Arra a kérdésre, hogy mi lesz, ha a tulajdonosváltás meg­történik, és kihasználatlan helyi­ségek lesznek, amelyekre igényt tart a megyei önkormányzat, Ja­kabffy elmondta: erre nem tud válaszolni, hisz addig a pontig sok feltételnek kell teljesülnie. A cégvezető kifejtette: szeret­né, ha minél hamarabb elkezdőd­nének a vetítések. A szükséges engedélyeket június folyamán megkapták, és neki is fogtak a B terem felújításának, amit hama­rosan be is fejeznek. Egyelőre csak ebben a teremben lesz vetí­tés, mivel az A teremmel kapcso­latban több probléma is felme­rült. Ugyanis nem lehet tudni, mennyi pénzt kellene befektetni, és mennyi jövedelmet tudna hoz­ni. Az, hogy lesz-e ott valami vagy nem, igazából akkor derül majd ki, ha elkezdődnek a vetí­tések a kisebb teremben, és lát­hatóvá válik, m­ekkora látogatott­ságnak örvend a filmszínház. Különben még az idén elkezdőd­nek a vetítések, s a belépő ára legtöbb 5 lej lesz - tudtuk meg Jakabffy­tól. Gálovits Zoltán Nem fenyegeti veszély Jakabffy Samu

Next