Reggeli Újság, 2007. szeptember (4. évfolyam, 1067-1090. szám)

2007-09-03 / 1067. szám

2007. szeptember 3. A polgármesteri hivatal és a városi tanács szervezésében az idén immáron hetedik alkalom­mal tartották meg az augusztus végén hagyományossá vált vá­rosnapokat Élesden, melyeket a nyári vásárral közösen rendez­nek. Az idén kedvezett az időjárás a szórakozni vágyóknak, így na­gyon sokan kilátogattak a kultu­rális programokra a Körös-híd mellé, ahová néhány éve állandó színpadot építettek. A belépő ára változó volt, délutánig egy lejt kértek, viszont délutántól, ami­kor megkezdődtek a koncertek már két lejbe került a beugró. Minden hagyományos vásári „tartozék” megtalálható volt, a hot-dog árustól a kürtőskalácso­­sig, a sörsátraktól a csórékol­­bász-sütödékig. Sok helyi és kör­nyékbeli, vagy távolabbról érke­zett árus felvonultatta portékáit, melyek minősége sok esetben ki­vetnivalót hagyott maga után, de addig mindenképpen kitartott, míg az adásvétel megtörtént. A vásári zsivaj a sörsátrakban bömbölő manele-muzsikával ke­veredett, mely, amikor a koncer­tek is megkezdődtek, bábeli zűr­zavarként hatott. Szombaton este az országos hírű, kolozsvári rockegyüttes, a Voltaj koncertezett. Vasárnap pe­dig az ugyancsak kolozsvári Desperado lépett fel. Az augusz­tus 30-tól szeptember 3-ig tartó programokat tűzijátékkal zárták. A hétfői napon az állatvásár ve­szi át a bulizók és a vásári stan­dok helyét. Sajnálatos módon az idén egyetlen magyar vonatkozású rendezvényt sem tartottak, pedig a város 20 százalék körüli ma­gyarsága megérdemelt volna né­hány magyar kulturális progra­mot, de úgy látszik, a városveze­tés nem gondolt e közösségre a program kialakításakor. Létai Tibor ✓­­ A HETEDIK ELESDI VÁROSNAPOK ÉS VÁSÁR Bábeli zűrzavar és bóvlivásár Ingyenes tüdőszűrés menhelylakóknak A nagyváradi önkormányzat képviselőtestülete augusztusi ülésén kézhez kapta a megyeszékhelyen működő tbc-kórház és tüdőszana­tórium elmúlt másfél éves működéséről készült jelentést. Földes Bé­la tanácsos javaslatára szót kapott az intézmény igazgatója, Dacian Foncea és az orvosigazgató, aki a megyére vonatkozó adatokat fog­lalta össze. Foncea együttműködést ajánlott az önkormányzatnak: a váradi szociális lakások és hajléktalanszállók lakóinak - az országos egészségügyi program költségére - ingyen tüdőszűrést biztosítanak. Saját járműveikkel szállítják a pácienseket a Strand sétány 18. szám alatti rendelőjükbe. A tanács jóváhagyta, hogy a váradi Szociális és Közösségi Ügyek Hivatala egy héten belül megkösse az erről szóló egyezményt a kórházzal. Az igazgató kiemelte, hogy az intézmény eddig egy fillér állami támogatást sem kapott, fejlesztéseikre a váradi önkormányzat adott pénzt, illetve saját forrásból gazdálkodtak. További támogatásra is szükségük van (két új pavilont kellene építeniük, be kellene fedezni­­ük a Vadpatak egy részét), és nem akarnak lemondani a már említett rendelő épületéről sem, ahol már ötven éve végzik a járóbeteg-ellá­tást. Értesülések szerint ugyanis az épületet a Demokrata Párt szeret­né megszerezni székházként. Az önkormányzati képviselők egyébként elvi beleegyezésüket ad­ták ahhoz, hogy a város krízisszállót építsen hajléktalanoknak, illet­ve hogy a vitatott tulajdonjogú, az ortodox egyház használatában lé­vő magaslaki Zichy-kastélyban gyerektábort létesítsenek, ahol a hát­rányos helyzetű, illetve a kiemelkedő tanulmányi eredményeket elért kisiskolásokat üdültetnék. M. Zs. HÉTVÉGE Lesz illemhely a temetőben Több fejlesztési tervet is elő­terjesztett az augusztusi nagyvá­radi tanácsülésre a Piac- és Köz­terület-felügyeleti Önálló Ügyvi­­telű Vállalat. Ezek egyike kivál­totta a tanácsosok elégedetlensé­gét. Az önkormányzat felügyele­te alatt álló cég több mint 122 ezer lejért két tartályos közvécét állíttatna fel a Rulikovszki teme­tőben, egy két- és egy hatfülkést. A tanácstagok sokallták egyrészt az árát, másrészt a fél évet, amíg elkészülnének. Azonnali megol­dást vártak. Molnár Mihály, a vállalat műszaki igazgatója a ma­gas költséget azzal indokolta, hogy a létesítményeket rá kell kötni az elektromos- és a vízháló­zatra. A napok alatt felállítható, a RER Ökológiai Szolgáltató Vál­lalattól bérelhető mobil vécé sze­rinte nem jó megoldás, mert nem tudják őriztetni. Ennek ellenére a tanács arról határozott, hogy a saját illemhelyek elkészítéséig, legkésőbb novemberre legyenek ilyen mobil vécék a temetőben. Rábólintottak a tanácsosok 915 méter temetői sétány leasz­­faltozására is közel 265 ezer lej­ből. Jóváhagyták továbbá a vár­sáncban kialakítandó botanikus kert részletes városrendezési ter­vét s azt, hogy itt egy kisállat­hullaházat létesítsenek 218 ezer lejből. A botanikus kertben építe­nek két 40 méter hosszú üveghá­zat is (közel 176 ezer lejből), ahol facsemetéket nevelnek majd. (­fia) Reggeli Újság / 3 • t Önkormányzati önrészhez járul hozzá a megye A közpénzekről szóló törvény idéntől életbe léptetett módosítása alapján az adókból származó állami bevétel visszaosztásakor a me­gyei önkormányzat már csak az összeg 20 százalékáról határozhat. Ezt figyelembe véve Bihar megye tanácsa úgy határozott, hogy azo­kat az önkormányzatokat segíti, amelyek különböző beruházásaikhoz pályázati pénzeket nyertek el akár kormányprogram, akár uniós pro­jektek révén. A döntéshozó testület augusztus utolsó napján összesen 121551 000 lejt osztott el ilyen módon. Egy híján százötven nyertes projekt kivitelezéséhez járul hozzá ez­zel a megyei önkormányzat. A legtöbb sikeres pályázat a vezetékes víz és a csatornázás bevezetésére, a meglévő vízhálózat kibővítésére, derítő állomások megépítésére vonatkozik. Egy-egy ügyesebb helyi önkormányzat több tervére is kap megyei támogatást. Ilyen például Érmihályfalva, amely több mint egymillió lejre számíthat, ez a leg­magasabb támogatási összeg. Kiss Sándor megyei tanácsi elnök közölte, hogy az elosztáskor a pályázat kivitelezéséhez szükséges önrész előteremtésében igyekez­tek segíteni az önkormányzatoknak. Azoknál pedig, amelyek erre bankhitelt vettek fel, a kölcsön törlesztéséhez járulnak hozzá. Floare Chipea szociáldemokrata megyei tanácsos meg is jegyezte, hogy a kormánypárti színeket viselő polgármesterek vezette településeknek sokkal több jutott, mint az ellenzékieknek. Kiss szerint azonban logi­kus, hogy a kormánypártiak által vezetett önkormányzatok több pá­lyázati lehetőséghez jutnak. „Nem logikus, de a gyakorlat ezt bizo­nyítja” - replikázott Chipea. Máté Zsófia KIVÁNDORLÓ ORVOSOK • Egyre több romániai orvos és gyógyszerész adja be iratcsomóját az Egészségügyi Minisztériumhoz külföldi munkavállalásért. Év elejétől 3.500 orvos és gyógyszerész kérte az engedélyt ahhoz, hogy Nyugat-Európában gyakorolhassa mesterségét. Mellettük, 2.500 asszisztens is benyújtotta kérelmét a minisztériumhoz. Ezért a Román Orvosi Kamara attól tart, ha a ki­vándorlás folytatódik, hamarosan szakemberhiány lesz az országban. A legfontosabb ok, amiért az egészségügyi alkalmazottak és a gyógy­szerészek külföldön akarnak dolgozni, a magasabb bérek. Kőműves Kelemen... (folytatás az 1. oldalról) álmodtak. 2004-ben és a rá kö­vetkezendő években összesen 3 milliárd régi lejt kaptak a mun­kálatok folytatására. Ehhez új tervrajzot kellett készíttetniük, mivel a kommunista érában kivi­telezett már nem felelt meg az új szabványnak. Míg tartott a pénz­ből, nem is volt semmi gond, igaz, sok mindenre nem futotta belőle, megerősítették a már meglévő falakat, az alapot szi­lárdították stb. - sorolta az iro­davezető. 2006-ban tárgyalásokat foly­tattak az Országos Lakásépítési Ügynökség (ANL) képviselőivel. Ennek eredményeként a „látvá­nyosságot” átadták az építtető­nek, amelynek az volt az elvárá­sa, hogy az önkormányzat saját költségén egy újabb tervrajzot készíttessen. Erre azért volt szük­ség, mert 2004-ben, amikor a munkálatokat újrakezdték, az eredetiben szereplő emeletszá­mot kettőről háromra növelték. Viszont időközben Székelyhíd Bukaresttel azonos besorolásba került szeizmológiai szempont­ból - noha itt emberemlékezet óta sosem volt valamirevaló földren­gés -, így nem hagyták jóvá az emeletnövelést. A mostani terve­zetben összesen 27 lakrész szere­pel, ezek részben garzonok, rész­ben kétszobásak lesznek. A kivi­telező most az alapokig vissza­bontja a tömbházat - a kitermelt építőanyag sorsáról az irodaveze­tő nem tudott beszámolni. Pedig többautónyi betonmaradványról, tégláról van szó, amit még hasz­nosítani lehetett volna a középü­letek javításánál. Arról sem szól a fáma, hogy ki a felelős azért, hogy meggondolatlanul három­­milliárd régi lejt kidobtak az ab­lakon, ami azért nagy luxusnak számít még Székelyhídon is. A legutóbbi tanácsülésen is felmerült: ki és miként hasznosítja a visszabon­tott építőanyagot?

Next