Reggeli Újság, 2009. december (6. évfolyam, 1744-1767. szám)
2009-12-16 / 1756. szám
6 / Reggeli Újság Kérdések és válaszok MAGYAR NYELVI SZOLGÁLTATÓ IRODA ZSIDÓTOJÁS, FRANCIASALÁTA Van egy előétel Polcz Alaine szakácskönyvében: a „zsidótojás Ugyanerről írja Sós Péter János a saját könyvében: „A zsidó tojásnak számos változata létezik. A neve is változó: némely zsidó házaknál lengyel tojásnak hívják. ” A kérdéses alakulatot egybeírjuk, mert minőségjelzős összetétel, és tagjainak együttes jelentése más, mint az előtag és az utótag jelentésének az összege. Más példák: franciasaláta, angolperje, spanyolcsizma stb. Például a franciasaláta esetében nem egy francia (Franciaországban készült) salátáról van szó, hanem egy bizonyos fajta salátáról (összetevői: sárgarépa, zöldborsó, burgonya stb.). A helyes írásmód tehát: zsidótojás. MEGJÁTSSZA MAGÁT ' Miért kell kettőzött sz-szel írni azt, hogy: megjátssza magát? A szabályzat 80. pontja szerint az s, sz, z és dz végű igék kijelentő módú, tárgyas ragozású alakjaiban megtartjuk az igető eredeti formáját, de a /-vel kezdődő személyragok (-ja, -juk, - jük, -játok, -ják) j elemének módosult (az igető végső mássalhangzójához teljesen hasonult) s, sz, z, dz változatát tüntetjük fel. Ezeket az igealakokat tehát kettőzött s-sel, kettőzött sz-szel, kettőzött z-vel és kettőzött c/z-vel írjuk, pl. keressük, vadásszátok, hozzák, eddzük. Természetesen a játszik és a metsz típusú igék is ezt a szabályt követik, ezért írjuk kettőzött sz-szel a játssza szót. BOROZDOL Szoktuk mondani, hogy: „Ezzel az emberrel nem lehet borozdolni. ” De még az értelmező szótárban sem találom ezt a szót. Táj szó? Az Uj Magyar Tájszótárban és Czuczor-Fogarasi A magyar nyelv szótára című munkájában szerepel a borozda szó, mint a barázda változata. Czuczor-Fogarasi szerint a borázda a barázda (akkori szóhasználattal) táj divatos kiejtése a székelyeknél, jelentése: ’ekével hasított vonal’. A borázdás ige azonban egyik szótárban sem szerepel, ahogy a Régi magyar glosszáriumban és A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárában sem. Lehetséges jelentés lehet talán: ’barázdát szántani’. Eszembe jutott még, hogy esetleg a boroz ige lett egy újabb képzővel ellátva, meg az is, hogy a kifejezés hasonlít az „Ezzel az emberrel nem lehet kukoricázni” kifejezésre, ezek azonban egyéni ötletelésem eredményei. Veres Anna SZÓVIGYÁZÓ 2009. december 16., szerda Kazinczytól a Kazinczy-évben „A nyelv olyan, mint az ég íve a maga egymásbafutó színeinek gyönyörű játékával. Elbontja a szép játékot, aki a színeket a magok nemeire akarja osztani. Hadd játsszak játékokat itt is a törvény, szokás, analógia, eufória, ízlés, régiség, újság, magyarság, idegenség, hideg józanság s poétái szállongás, s hagyjuk a cirkalmat és lineát máshová. (...) Jól és szépen az ír, aki tüzes ortológus és tüzes neológus egyszersmind, s egyességben és ellenkezésben van önmagával. Hamisan lépni a táncban csak annak szabad, aki táncolni igen jól tud, és akit a grácia látatlanul lebeg körül. S mi szabad az írónak ezen iskola értelme szerint? A fentebb nemben mindaz, amit a minden nyelvek ideálja megkíván, a magyar nyelv természete (örök szokása s törvénye) világosan nem tilt, a régi és újabb klasszikusok által nevelt ízlés még javasol is, s a szükség múlhatatlanul parancsol.” (Az Ortológusok és neológusok nálunk és más nemzeteknél című, 1819-es tanulmányból) Az arany és az ezüst emlékpénz, amelyet a Magyar Nemzeti Bank Kazinczy születésének 250. évfordulójára adott ki Mísz -pikírt - cvíder - bisszig A magyar azon nyelvek közé tartozik, melyek sok idegen eredetű szóval gazdagodtak történetük során, s ennek révén terjedelmes, árnyalatokban bővelkedő szókincsre tettek szert. Az idegen szavak részben a tudományban, részben a politikában, részben a gazdasági-technikai életben segítik pontosabbá tenni nyelvhasználatunkat - gondoljunk az antibiotikum, a neokonzervatív, a lízing vagy a bauxitbeton szavakra. Ez természetes; a kisebb kultúrák általában így fogadják be a nagyobb kultúráktól az új ismereteket, a modernizálódó világ új jelenségeit. Van azonban az idegen szavaknak egy sokkal érdekesebb rétege, amelybe nem valamilyen újdonsággal együtt jönnek a szavak, hanem mindig is létező, az emberi természetet, társadalmat örökké jellemző dolgokat ragadnak meg - csakhogy olyan szögből vagy olyan találó hangalakkal, stílusértékkel teszik ezt, amire hagyományos magyar szó éppen nincs. A török eredetű balek vagy a jiddis eredetű haver szó olyasmit fejez ki, ami mindig minden emberi közösségben létezik: a rászedhetőséget vagy a barátságot nem e szavakkal együtt ismerte meg a magyar nyelvközösség. Itt inkább arról van szó, hogy a kérdéses viszonyokat, fogalmakat, érzéseket e szavak ízesebben, találóbban közvetítik, mint a „standard” megfelelőik. Ilyen hangulatos szócsoport a következő: mísz, pikírt, bisszig és cvíder. Mind a négy a kedvetlenség, fanyalgás, sőt a gúnyos elutasítás jelentésmezejében helyezkedik el, ezt valahogy a hangalakjuk, a panaszosan vékony i is kifejezi. Mind a négy a németből került a magyarba, bár a mísz végső soron jiddis, a pikírt pedig francia eredetű. Mind a négyet lehet emberre mondani, méghozzá - tapasztalataim szerint - elsősorban nőkre: Aranka egy mísz nő. Aranka kissé j.írt volt. A mísz az egyetlen, amely nem személyt jelölő főnévvel is állhat: Mísz volt az idő, vagy Itt ülni és várni nagyon mísz dolog. A pikírt és a bisszig aktívabb értelműek: nemcsak az illető érzi rosszul magát, hanem azon fáradozik, hogy mások kedvét is elrontsa csípős gúnnyal, harapós megjegyzésekkel. Ezen belül a pikírt talán szellemesebb, viccesebb, míg a bisszig sértőbb, övön aluli. Aranka csak pikírt volt, de a nővére kifejezetten bisszig. A cvíder elsősorban az elutasító hozzáállást, a vállalkozókedv hiányát jelenti (a német zuwider ’ellenérzést kiváltó, taszító’ szóból). Aki cvíder, az kicsit mísz is, de természetesen nem kell mindjárt pikírtnek vagy pláne bisszignek lennie. Nádasdy Ádám (A Hajnali hárompercesek a ny őr című kötettől) Nyelvi társasjáték is lehet az Közeleg a karácsony, s az ünnepi készülődésnek része az ajándékvásárlás is. Egy jó társasjátékkal nem csupán egyszeri ajándékot kínálunk: örömforrás lehet minden alkalom, amikor játszik vele a család. Igaz, a komolyabb játékok nem olcsók, de a legtöbb nem kerül sokkal többe egy-egy bugyuta műanyag csodánál. A választék óriási, órákon át lehet válogatni. Most csupán néhány nyelvi társasjátékot említenék meg. A szókirakó játék a betűkkel dobozos változatát, bár létezik, nem láttam soha, csak a televíziós vetélkedőre emlékszem. Kaphatóak azonban „rokonai”, a Szópárbaj, a Betűtorony, a Scrabble, és ezek bármelyike jó szórakozást kínál a család minden tagjának, akárcsak a szintén a tévéből ismerős Szerencsekerék. A világhálón barangolva fedeztem fel az idén ősszel megjelent Definity társasjátékot. A Bakos-féle Idegen szavak és kifejezések szótára alapján készült, és 15 éven felülieknek ajánlják. Egyénileg 4-8 személy, csapatjáték esetén ugyanennyi 2-3 fős csapat játszhatja. Az ajánló szerint a Definity szórakoztató és kimondottan kreatív játék az idegen, hétköznapok során alig használt szavakkal. Ezek jelentését kell megadni vagy megtippelni. Ha nem ismert a szó - ami pl. az adaton, a bentosz vagy a csacsener estében csöppet sem lenne meglepő - akkor sincs gond, hiszen éppen ez a játék lényege: a játékosoknak kreati ajándék vitájukat használva, „érzésre” kell meghatározást írniuk. A cél: kitalálni a helyes megoldást, illetve olyan meghatározást találni, amelyet a lehető legtöbb játékos elfogad helyesnek. Emellett további érdekességek színesítik a játékot, mint a kreatív pontszerzés, az ismétlő mező vagy a rablás. A játék nemcsak szórakoztat, hanem fejleszti a kreativitást, és nem utolsó sorban bővíti a szókincset. Kedvcsinálóul néhány kérdést is bemutattak (gondolom, a felsorolt válaszokat a próbajátékok során összegyűltekből válogatták ki - ezúttal zárójelben leírom a szótári meghatározást is): Mi a kaplcs • kizárólag a Földközi-tengerben élő tintahalfaj • Capri szigetén élő bogyós növény • a kapca megfelelője a palóc nyelvjárásban (a cipőfelsőrész kemény eleje) Mi a pruszlik szó jelentése? • magyar női népviselet, felsőruházat, ingujj • szerbiai tésztaétel, amit ízlés szerint krumplival és birkaherével cserépben sütnek meg • csángó népviselet, a férfi ingujj alsó, gumírozott része • kovászból készülő kenyérlepény (népi viselet, derékig érő gombos férfimellény vagy elöl fűzött női mellény) Mi a rabulisztika? • rablástan • rabulo görög eredetű szóból, jelentése löncshús • nyulak fajtáinak meghatározása, szőrzetük színe és hossza alapján • rabul, afrikai őskőzet (körmönfont okoskodás, szőrszálhasogatás, csűrés-csavarás) Az én kíváncsiságomat felkeltette a leírás. Igaz, nem csak a Definityé, úgyhogy a neheze, a választás még hátra van. Aki hozzám hasonlóan jár, annak vidám, játékos napokat, jó szórakozást, és természetesen mindenkinek békés ünnepvárást, áldott karácsonyt, kívánok! Wagner Csilla