Rendszerváltó archívum, 2018. június (3. évfolyam, 2. szám)

AKTUÁLIS - „A nagy morzsolás” előtt - Kallós Zoltán és Szervátiusz Tibor emlékére

Rendszerváltó Archívum 2018/2 mivel sem összetéveszthetőt hozott létre� Saját, személyes sorstörténete és a kisebbség létkérdései minden szobrába belefoglaltattak. Dózsája (Tüzes trónon) egyszerre mutatja be az ön- és egymásmarcangoló történelmi eseményt és a trianoni szétszakítottságot� Csoóri Sándor így méltatta Szervátiusz Dózsáját 1972-ben (!): „A megkoronázott fej még Dózsáé� De a korona vasai már egy tankcsapda vasai is lehetnének� A kiégetett test már egy háborúban kiégett ország teste is lehetne, lelógó hídroncsaival, lelógó csonkjaival együtt� De az egészet mégis valami görcsös, életen és halálon túli akaraterő tartja össze� Nem is a csakazértis elmúló heve, valami más, valami egyetemesebb ellenállás� Az ölbe esett kézfejből hihetetlen hittel tíz ujj ágaskodik fölfelé�”14 A szobrászművész maga is úgy vélte: Trianon, a magyarság és a modern emberiség létkérdései minden alkotásában ben­ne lüktetnek – fájdalom és remény, halál és élni akarás egyszerre van jelen� Élete legfájdalmasabb pillanatának tartotta, amikor – a Securitate állandó zaklatásai és munkásságának teljes ellehetetlenítése miatt – 1977-ben el kellett hagynia szülőföldjét� Aligha feledhető jelkép, hogy egyes műveit – köztük a Székely Pietát – csak szétfűrészelve, darabokban tudták „átcsempészni” a határon� („Így került át többek között Budapestre a Kolozsvári Krisztus vagy a Petőfi� Itt aztán összecsapoltam őket, ám a fűrészelés he­lyét nem tudtam teljesen eltüntetni� Ezek a szobrok – Csoóri Sándor szavaival – örökre viselik a történelem sebeit�”)15 Életművét pontosan ugyanígy próbálta derékba törni a na­cionálkommunista román politika is� Helyét az anyaországban sem mindig találta meg, „kisebbségi” maradt egész életében� Ahogy a kolozsvári Szent Mihály-székesegyházba fa­ragott Pieta szereplőinek (Jézusnak, Szűz Máriának és Arimateai Józsefnek) magyar arca van, úgy kereste ő is a magyarságot az emberiségben, az emberséget a magyarságban�16 Szervátiusz Tibor Gellért-hegyi Szabó Dezső szobra. Kép: Wikimedia Commons. www.retorki.hu 14 Csoóri Sándor: A megevettek királya. Élet és Irodalom, 1972.06.24. 4. 15 Szervátiusz Klára i. m. 2009. 75–76. 16 Uo. 23–24. 84

Next