Rendszerváltó szemle 2022. tavasz-nyár (7. évfolyam, 1-2. szám)
MŰHELY - Nagymihály Zoltán: Szellem és cselekvés. Lakitelekről három tételben – 1979, 1985, 1987
retorki.hu Rendszerváltó Szemle 2022/1-2 108 KÖLTŐK AZ OKTÓBERI ERDŐBEN (1985) „A fiatal írók találkozója nélkül nincsen Antológia-est, anélkül pedig nincsen 1987 és Magyar Demokrata Fórum" - Lezsák Sándor nem véletlenül vázolt folytonosságot az Antológia-estet eredeti felvételek és későbbi nyilatkozatok alapján feldolgozó, beszédes című A vers ereje - Kádár félelme című filmben.58 Az est nem a semmiből szerveződött - bár tény, hogy az ötlet újszerű és meglepő volt. Az akkor a lakiteleki Petőfi Sándor Művelődési Ház megbízásos munkatársaként, népművelőjeként, a helyi Könyvbarátok Klubjának szervezőjeként tevékenykedő Lezsák Sándortól származott: fiatal helyi képzőművészeket (Tábori Aranka, Gyöngyösi Gyöngyi, Gulyás Géza) kért fel kortárs költők verseinek illusztrálására.5* A vállalkozás persze több szempontból sem volt „aknák" nélküli. Az illusztrált költők között - akiknek kiválasztásában Lezsák segédkezett a fiataloknak - éppúgy volt a kommunista hatalom számára nyilvánvalóan problematikus (Bari Károly, Balaskó Jenő, Buda Ferenc, Csoóri Sándor, Nagy Gáspár), mint határon túli (Farkas Árpád, Gál Sándor, Kányádi Sándor, Markó Béla, Szilágyi Domokos, Sziveri János, Szőcs Géza, Tolnai Ottó, Tőzsér Árpád) vagy emigráns (Cs. Szabó László, Gömöri György, Határ Győző, Kemenes Géfin László, Kibédi Varga Áron, Márai Sándor, Saáry Éva, Thinsz Géza, Tollas Tibor, Tűz Tamás). A kiállítás megnyitója elviekben a Könyvbarátok Klubja éves programjai közé ékelődött a korábbi hónapokban Orosz István grafikus kiállításmegnyitójára, Serfőző Simon költővel való beszélgetésre, illetve az Egyesült Államokban élő, éppen otthon tartózkodó legendás könyvkiadó, Püski Sándor vendégül látására került sor, ugyanakkor túl is mutatott azon: az esten többek között az illusztrált versek kortárs szerzői mondták el a nagy nyilvánosság előtt a saját maguk által kiválasztott egy-egy versüket. A megszólaló költők verseikkel az addig nyíltan kimondhatatlan, sokakban égő gondolatokat öntöttek művészi formába. Az időpont, az október 22-ei dátum szintén nyilvánvaló üzenetet hordozott. Az est - a hat évvel korábbitól eltérően-már nem egy nemzedék, hanem egy értékrend, a nemzeti sorskérdések iránt elkötelezettek képviselőinek összegyülekezését jelentette. 1956 ilyen szintű és fokú megidézése több szempontból is revelációs erővel hatott. Tény, hogy a nyolcvanas évek közepére a kommunista rendszerrel szemben kritikus értelmiség is egyre határozottabban nyilvánult meg a Kádárkorszak legsúlyosabb tabukérdésében. Magánlakáson már korábban is zajlott megemlékezés - elsősorban a forradalom emlékét egyik leghívebben őrző résztvevő, Krassó György szervezésében. 1981 októberében és 1983 júniusában a forradalom, illetve Nagy Imréék kivégzésének huszonötödik évfordulóján a „demokratikus ellenzék" repülőegyetemi előadásai után került sor, a résztvevők körében 58 A vers ereje, Kádár félelme (2015). Rend. Agócs Sándor. Bizonyos versek „hatalmára" jó példa Nagy Gáspár következő évben megjelent és a Tiszatáj szerkesztőségének eltávolításával járó A Fiú naplójából című költeménye. Az ezt követő retorziókra Vörös László, a lap akkori és 1989-ben visszahelyezett főszerkesztője így emlékezett vissza: „Több szavahihető és jól tájékozott ember mondta nekünk már akkor nyáron is, hogy személyesen Kádár János volt a kezdeményező, mert valaki fölhívta a figyelmét a költeményre és elhitette vele, hogy ő az a Júdás, aki a versben szerepel. Ezt követte az egymást megerősítő KB-titkársági és politikai bizottsági határozat a Tiszatáj felfüggesztéséről és a szerkesztők megfegyelmezéséről." In: Könczöl Csaba: A Tiszatáj-főnix. Szegedi interjú Vörös Lászlóval és Annus Józseffel. Kritika, 1989/11, [21 -25.] 22. 59 Petrik Béla: „Ragyog az októberi erdő, ragyog az októberi nap...". Az 1985 októberében rendezett lakiteleki Antológia-est. In: Élő Antológia. Lakitelek, 1985. október 22. Szerk. Agócs Sándor. Lakitelek, Antológia, 2017, [9-18.] 10-11. 60 Uo. 11. 61 Lezsák Sándor: Levél a Könyvbarátok Klubja tagjaihoz (1985. december 9.). In: Uo. 116. 62 Az egyik fiatal képzőművész, Tábori Aranka nem véletlenül fogalmazott úgy visszaemlékezve: „sejtettük, hogy valamit nem tudhatunk". In: A vers ereje - Kádár félelme... I. m. 2015. 63 Krassó György (1932-1991): közgazdász, politikus. 1956 októberében részt vett a forradalomban, október 25-e után hat napig - a kijárási tilalom megszegése miatt - a Fő utcai börtönben raboskodott. November 4-e után lap indításával és röpiratokkal vett részt a forradalom utóvédharcaiban, november 15-én letartóztatták, majd tíz év börtönbüntetésre ítélték. 1963-ban szabadult amnesztiával. Már ettől az évtől folyamatosan rendőri megfigyelésnek és üldöztetésnek volt kitéve, többször rendőrhatósági figyelmeztetésben részesült. Folyamatosan, többek között magánlakásokon tartott megemlékezésekkel őrizte a forradalom emlékezetét. 1982-ben hozta létre a Magyar Október szamizdat könyvkiadót. 1985-ben - bátyja, Miklós tragikus balesete miatt - kapott először útlevelet, ekkor emigrációban maradt. Létrehozta a Magyar Október Sajtószolgálatot, dolgozott a Szabad Európa Rádiónak és a BBC-nek. 1989- ben tért vissza Magyarországra, megalapította a Magyar Október Pártot és az '56-os Szövetséget.