Rendszerváltó szemle 2022. tavasz-nyár (7. évfolyam, 1-2. szám)

MŰHELY - Nagymihály Zoltán: Szellem és cselekvés. Lakitelekről három tételben – 1979, 1985, 1987

retorki.hu 116 Rendszerváltó Szemle 2022/1-2 játszott a tanácskozás megszer­vezésében.119 Az évek során megszerveződött és megedződött az a „kemény mag", amely az első lakiteleki találkozó szervező társa­ságát adta: a Magyar Demokrata Fórum hét alapítója (Bíró Zoltán, Csoóri Sándor, Csurka István,121 Fekete Gyula, Für Lajos, Kiss Gy. Csaba, Lezsák Sándor), kiegé­szülve a szervezésben szintén oroszlánrészt vállaló Bakos Istvánnal 22 és Bihari Mihállyal.123 (Az MDF szervezői között szintén ismert Csengey Dénes 4 és Joó Rudolf 5 valamivel később, a tanácskozás után csatlakozott a „hetekhez".) A tervezett - vagy ekkor inkább még csak remélt - változtatások gyökerességére jó példa lehet a végül 1991-ben megjelent 5 lakiteleki jegyzőkönyv első és detektálta, annak forrásvidékeként a 16-17. századi, katolikus-protestáns hasadást azonosítva. „Előbb a náció, aztán a relígió" - idézte Bethlen Gábort, a nemzeti egység fontosságát és az egyes árnyalatok ezen kereteken belüli értelmezhetőségét hangsúlyozva. Világossá tette: a közgazdászok által meghirdetett reformprogramok fontosak ugyan, ám elsők között inkább azt kellene tudakolni, hogy „mi lesz belső tulajdonviszonyainkkal? Mi lesz a magyarság lelkületével, műveltségével, folyamatosan romló tudatával?" A társadalmi válság egyik legfontosabb jeleként beszélt arról, hogy semmilyen kibontakozási lehetőségre nincs esély, mert Magyarországon „egy állam működött a nemzet helyén". A teljes beszédet lásd: Csoóri Sándor: A nemzet mi vagyunk. Itt-Ott, 1987/3.12-21. 121 Csurka István (1934-2012): író, politikus. 1956-ban a Színház- és Filmművészeti Főiskola nemzetőrségének vezetője volt, e tevékenységéért internálták. A kistarcsai táborban az állambiztonság beszervezte, bejelentéseket nem adott. 1985-ben előadást tartott a monori találkozón. 1986-ban a Püski Kiadónál emigrációban megjelent kötete miatt szilenciumra ítélték. 1987-ben az első lakiteleki találkozó résztvevője és szervezője, az MDF alapítója, 1988-tól elnökségi tagja, 1991-92-ben alelnöke. 1993-ban kizárták a pártból, ekkor megalapította a Magyar Igazság és Élet Pártját (MIÉP), amelynek haláláig elnöke volt. 1990 és 1994, majd 1998 és 2002 között országgyűlési képviselő. 122 Bakos István (1943): művelődéskutató. 1970 után a Magyar Tudományos Akadémia Tudományszervezési Intézetében, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsában és a kormány Tudománypolitikai Bizottságában, 1979-től pedig a Művelődési Minisztériumban dolgozott. 1980-ban a Bethlen Gábor Alapítvány kezdeményezője és szervezője. Az 1987-es lakiteleki találkozó egyik szervezője, az MDF mint mozgalom tagja, ám annak 1989-es párttá alakulása után kilépett a szervezetből. 1994-1999 között az MVSZ főtitkára. 123 Bihari Mihály (1943): jogász, politológus. 1973-tól oktatott az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, 1984-ben hozta létre az egyetem politikatudományi csoportját. 1987-ben az első lakiteleki találkozó egyik szervezője és résztvevője. 1988-ban kizárták az MSZMP-ből, 1989-ben az MDF párttá alakulásakor távozott a szervezetből. 1994 és 1998 között az MSZP országgyűlési képviselője. 1999 és 2008, majd 2010 és 2013 között az Alkotmánybíróság tagja, 2005 és 2008 között a testület elnöke. 124 Csengey Dénes (1953-1991 ): író, politikus. 1978-tól jelentek meg írásai, 1983-84-ben a FIJAK titkára volt. 1987-ben az első lakiteleki találkozó résztvevője, a tanácskozás után az MDF szervezője, 1988-tól haláláig elnökségi tagja lett. 1989. március 15-én a Szabadság téren tartott nemzeti ünnepen jelképesen az ő beszédével „foglalták le" a Magyar Televízió épületét. 1990-91 között MDF-es országgyűlési képviselő. 125 Joó Rudolf (1946-2002): politológus, diplomata. 1981 és 1985 között a budapesti Gorkij Könyvtárban dolgozott, a nemzetiségi kérdés alakulását és a határon túli magyarság helyzetét kutatta. 1985-től a Magyarságkutató Intézet főmunkatársa. 1987-ben az első lakiteleki találkozó résztvevője, a tanácskozás után az MDF szervezője. A Fórum által kezdeményezett, erdélyi magyarság helyzetét elemző 1988- as jelentés szerkesztője. 1991 és 1994 között a Honvédelmi Minisztérium, 1998 és 2000 között a Külügyminisztérium államtitkára. 126 A szervezők - Bíró Zoltán, Csurka István és Für Lajos szerkesztésében - már korábban megpróbálták megjelentetni a jegyzőkönyvet, a Művelődéskutató Intézet égisze alatt, ez azonban - politikai okokból - kútba esett. A tanácskozáson jelen lévő Püski Sándor maga is felajánlotta a kiadás lehetőségét. Ezekkel kapcsolatban lásd: Feljegyzés a lakiteleki tanácskozás szervezői és a Művelődéskutató Intézet munkatársai közötti, az 1987. szeptember 27-i tanácskozás jegyzőkönyvének kiadása tárgyában történt egyeztetésről 119 Bíró Zoltán a „tizenkilencek" levelének „elaltatását" nevezte annak a pontnak, amikor világossá vált, hogy „a hatalommal semmiféle további egyezkedésnek nincs értelme és nincs helye, az együttműködés minimumának sincs esélye és jogosultsága". A monori közös ellenzéki találkozó és a magát demokratikus ellenzéknek nevező csoportosulás Társadalmi Szerződésének megjelentetése azt tette világossá a nemzeti ellenzék számára, hogy fontos, hogy szűkebb, „saját körben" is definiálja önmagát. A Bethlen Gábor Alapítvány kiépülő szervezeti keretei az előzetes megbeszéléseknek adtak teret - 1987. szeptember 5-én például Für Lajos nagymarosi lakásán a BGA titkársági ülésének keretében zajlottak a találkozó megszervezésének utolsó simításai. Lásd bővebben: Bíró Zoltán: Elhervadt forradalom. Budapest, Püski, 1993, 12.; Szeredi Pál: Sztereotípiák boncasztalon. A lakiteleki találkozó előtörténetének néhány legendájáról. Rendszerváltó Archívum, 2017/3, 20-32.; Szécsi Árpád: A „szabadság kis köreitől" a választási győzelemig. A Magyar Demokrata Fórum története a korai kezdetektől 1990. március 25-ig. In: Tudományos diákköri dolgozatok - Eötvös Loránd Tudomány­egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2001/2, [188-232.] 197-200.; Uő: A Bethlen Gábor Alapítvány kronológiája, 1979- 1990, letöltés: 2022. 03. 04.) https://bethlenalapitvany.com/alapitvanyrol/kronologia/­Utolsó 120 Fontos körülmény, hogy Csoóri Sándor, mint a szervezők talán legtekintélyesebb alakja - amerikai emigrációs körútja miatt - nem vett részt az első lakiteleki találkozón. Az 1987 augusztusában, a Lake Hope-nál zajló Itt-ott találkozón elhangzott a nemzet mi vagyunk című előadásában számos olyan témát is érintett, amelyek Lakiteleken is előkerültek. Előadásában a magyarság önvesztésének folyamatát

Next