Rendszerváltó szemle 2022. ősz-tél (7. évfolyam, 3-4. szám)

MŰHELY - Bandi István: „Minden szabadság szabadságot öl!” Az erdélyi magyarság sorsa a háború végétől az ötvenes évek elejéig

Műhely 15 Bandi István „Minden szabadság szabadságot öl!” Az erdélyi magyarság sorsa a háború végétől az ötvenes évek elejéig A címadó Mécs László-idézettel­ arra utalunk, hogy a második világháború végétől a párizsi békén keresztül a román kom­munista hatalomátvételig Erdély magyar lakossága akaratán kívül újból a történelem forgószínpa­dára került, és a külső hatalmi beavatkozással hatalomra jutott és szabadságot hirdető kom­munisták új rendszert építet­tek a nevükben. Jelen tanulmány a háborús körülményekből és a kommunizmus féktelen előre­töréséből is fakadó igazságtalan­ságok, veszteségek bemutatása mellett a régi és új elit szerepét, helyzetét vizsgálja az említett időszakban. POLITIKAI KÖRNYEZET A PÁRIZSI BÉKEKONFERENCIÁIG Románia már az 1944. augusztusi átállást követő időszakban elérte, hogy Erdély kérdésében érvénye­süljenek az érdekei, az 1944. szep­tember 12-én Moszkvában aláírt szovjet-román fegyverszüneti egyezmény 19. pontja ugyanis kimondta: „A szövetséges kormá­nyok a bécsi döntésnek Erdélyre vonatkozó határozatát sem­misnek tekintik, s egyetértenek azzal, hogy a békeszerződésben történő jóváhagyástól feltétele­zetten Erdély (vagy annak leg­nagyobb része) adassák vissza Romániának." A román politi­kai vezetés nem dőlhetett hátra, hiszen maradt még egy kiskapu az egyezményben, amely a magyar politikai vezetés számára fenntar­tott némi mozgásteret a határok megváltoztatása vonatkozásá­ban, hiszen a nagyhatalmaknak a békeszerződésben kellett elfo­gadniuk az említett határokat. 1944. október 15-én a magyar kiugrási kísérlet sikertelen volt, így Magyarország frontor­szág lett. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. január 20-án fegyverszüneti megállapo­dást kötött Moszkvában a szö­vetséges nagyhatalmakkal, melynek egyik pontja Észak- Erdély újbóli elvesztését jelen­tette: „Magyarország kötelezi magát, hogy Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia általa megszállt területéről kivonja az összes magyar csapatokat és hivatalnokokat Magyarország 1937. december 31-én fennál­lott határai mögé, továbbá hatá­lyon kívül helyez minden olyan törvényhozást és bekebelezést, amelyet Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia területének Magyarországhoz való csatolá­sára szövegeztek." Magyarország Erdély vonatko­zásában a párizsi békeszerző­dés megkötéséig reménykedett, hogy bizonyos területeket vis­­­szaszerezhet a béketárgyalások során, azonban már 1946. május 7-én, a szövetséges nagyhatal­mak külügyminiszteri tanácsa döntése nyomán valószínűsít­hető volt, hogy Erdély véglegesen Romániához került. Ennek a dön­tésnek de facto 1947. február 10-én bekövetkezett aláírása már csak diplomáciai formali­tás volt, azonban a békeszerző­dés aláírásáig nagyon intenzív nemzetközi diplomáciai, belpo­litikai és nem utolsósorban tit­kosszolgálati tevékenység zajlott román és magyar oldalon egya­ránt. Ennek alapját a határren­dezéssel kapcsolatos nagyha­talmi nézetkülönbségek adták. A szovjet és az angolszász hatal­mak különböző formában kép­zelték el a második világháború utáni békerendezés folyam­­tát. Magyar-román viszonylat­ban a nagyhatalmi békeszerző­dés-tervezetek eltértek egymás­tól, így a szovjetek támogatták a határok 1937-es visszaállítá­sát, míg az angolszász hatalmak 1 Mécs László Sötét március című, 1940-es versének egy sora. 2 Józsa Béla: Orosz-román fegyverszüneti egyezmény - Groza Péter és Sztálin marsall táviratváltása - Orosz-magyar fegyverszüneti egyez­mény. Kolozsvár, Athenaeum, 1945, 7. 3 Megegyezés a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, Nagy-Britannia Egyesült Királysága és Észak-Írország, az Amerikai Egyesült Államok és Magyarország között létrejött fegyverszüneti szerződésről (Moszkva, 1945. 01.20.). . hu/bibl/mil/www/doksi/fszunet.html (Utolsó letöltés: 2022.10.15.). http://www.bibl.u-szeged­ retorki.hu/folyoirat

Next