Révai Nagy Lexikona, 3. kötet: Béke-Brutto (1911)

B - Bordeaux - Bordeauxi bor - Bordeauxi herceg - Bordeauxi keverék - Bordelais - Bordelumi sereg

Bordeaux — 544 — kikötőjével; kikötőjét azonban a Gironde elisza­posodása veszéllyel fenyegeti. Kiviteli cikkei első­sorban a B.-i borok (1. o.), pálinka és likőrök, ten­geri halak, a szövetek, papiros, cukor, ü­veg és porcellán, bútorok, művészeti, fényűzési és divat­cikkek ; a bevitelei: gyarmatáruk, vas- és egyéb fémtárgyak, pamut és szesz. A főbb iparágak B.-ban: a dohány-, hajó-, gőzgép-, mezőgazdasági gépgyártás, szeszfőzés és finomítás, hordó-, pa­lack-, dugó-, papír-, csokoládé-, szappan-, kon­zervkészítés, kémiai szerek gyártása, pamut-6s gyapjúszövés és a nagy fontosságú porcel­lán- és faience-készítés. Hajóforgalma évenként: 3500, 5.467,000 tonna tartalommal, 27.724,000 sz. font értékkel. B. a régi Burdigala, a Bituriges Vibisci fővá­rosa volt. Augustus 20-ban Kr. e. Aquitania fő­városává tette. Gallienus és Tetricus császárok székhelyükké emelték, iskolái ekkor híresek vol­tak. 412-ben a NIy.-i gótok uralma alá kerülvén, ezek királyai is gyakran laktak benne. 507-ben Klodvig foglalta el. 735-ben az arabok föléget­ték. Nagy Károly Aquitania tartomány fővá­rosává tette. A IX. sz.-ban gyakran kifosztották a normannok. Később (1154) az angol királyok­nak volt sokáig birtokában. 1453-ban újra fran­cia uralom alá kerülvén, VII. Károly a Há (a mai place d'Armes helyén) és a Château-Trompette (des Quincences helyén) erődöket építtette meg­fékezésére. XI. Lajos visszaadta kiváltságait. 1548. és 1675. véres fölkeléseknek volt szín­helye. 1789-ben miként Párisnak, B.-nek is meg­volt a maga forradalma, itt a Château-Trom­pette-et rombolta le a nép. A császárság korában B. a rojalista­ pártnak volt híve. 1871-ben itt tar­totta üléseit a nemzetgyűlés. B.-ban született a híres fekete herceg (megh. 1376), H. Rikárd an­gol király (megh. 1399), Gensonné, Ducos, Ca­barrus és a híres de Séze ügyvéd (megh. 1828). V. O., O'Reilly, Histoire compléte de B. (Bordeaux); Joanne, B. (Paris 1908); B., Aperou historique, sol, population stb. (Hivatalos, B. 1892); Joinville P., Le commerce de B. (Paris 1908). Bordeaux (fr., ejtsd: bordó), barnásvörös szín. Bordeaux (ejtsd: bordó), Henri, francia regény­író, szül. Thonon-ban (Haute-Savoie) 1870 jan. 29., eleinte szülővárosában ügyvédkedett, 1901 óta Párisban él. Tanulmányokat és regényeket ír, amelyek közül említendők : La vie et l'art (Paris 1894, 1897, 2 köt.) és Les écrivains et les moeurs (u. o. 1900, 1902, 2 köt.) c. összegyűjtött cikk­sorozatai, továbbá: Le pays natal (1900); Les Roquevillard (1906), a válás ellen forduló Les yeux qui s'ouvrent (1908) és La croisée des chemins (1910) c. regényei, melyeken Rod hatása észlel­hető. Novellás kötetei: Le paon blanc és L'écran brisé (1906). Ez utóbbi kötet első novellájából szín­művet is készített, melyet 1908. adtak elő szép si­kerrel. Tanulmányt írt róla A. Britsch (Paris 1906): Bordeauxi bor. A leghíresebb francia vörös bor. A B. sötétebb színű, fanyarabb és kevésbbé savanyú, mint a burgundi. A bordeauxi borvidék a Garonne, Dordogne és Gironde folyók mentén ültetett szőllőkre terjed ki, s legnagyobb részt Gironde département területére esik. Ide számít­ják még Bergerac szellőit is. A Gironde és Garonne balpartján vannak Medoc, Graves, Pays de Lan­ternes és Bazadais. A Garonne és Dordogne kö­zötti rész Entre-deux-Mers, s a Dordogne és Gi­ronde jobbpartján Libournais, Cabradais, Bour­geais és Blayais. Szőllőfajok: Cabernet Sauvi­gnon, Cabernet Frank, Verdot, Medoc vörös; Sémillon és Sauvignon blanc és Muscadelle fe­hér fajok. A vörösborkészítés felette egyszerű. A gondosan kiválogatott szőllőt leszemelik s rész­ben lábbal összetiporják s a rendszerint igen nagy erjesztő kádakban kierjesztik. E kádakat ke­rek táblával fedik be; fűtött erjesztő kamrákat nem használnak, mert rendszerint korán szüretelnek s 6—10 napi erjedés után lefejtik a vörös bort. Az­után első évben kora tavasszal, máj­ végén és közvetetlenül szüret után, tehát három ízben fejtik. E borok erjedése erélyes felszinerjedés s a borok gyakran el nem erjedt cukrot is tartalmaznak s azért teli ízűek és savtartalmukat a cukor igen jól ellensúlyozza. A fehérborkészítésnél a szüret hete­kig tart s az ollóval csak azokat a szemeket csípik le a fürtről, melyek ráncosodni kezdenek. Elsőrendű bordeauxi vörös borok: Château Lafitte, Château Margaux, Château Latour, Château Haut-Brion. Másodrendűek a Ch. Monton, Ch. St. Julien, Ch. Haut Bailly, Ch. Carbonnieux stb. A fehér borok közül egyszersmind Franciaország legjobb bora a Château Iquem(Sauterres) igen finom, tüzes, édes csemegebor, első rendű borok továbbá Château-Latour blanc, Château Rabaud, Château Ludhuraut, Château Guiraud. A B.-t a világ minden részébe ki­viszik. W. O. Cocks és Feret, B. et ses vins (4. kiad., németre ford. Wendt P., Stettin 1893). Bordeauxi herceg, 1. Chambord-Bordeauxi keverék. Rézgálicoldat és mészter­keverék, melyet Millardet talált fel s használt elő­ször a Peronospora viticola által okozott szőllő­betegség ellen (1. Szöllőbetegségek). Készítésénél előbb külön oldják fel a rézgálicot s külön az ége­tett mészt (pl. 50­1. vízben 1—2 kg. rézgálic, 501. vízben 1—2 kg. égetett mész); ha az oldatok elké­szültek, akkor mindig a mésztől Öntendő — las­san kint — a rézgálicoldathoz s nem megfordítva, az utóbbi az előbbihez; a két oldat összekeverése után rézoxidhidrát képződik pelyhes csapadék alakjában. Használat előtt a folyadékot mindig jól fel kell keverni. A B.-et különféle permetező készü­lékekkel fecskendezik a megvédendő növényekre. Jelenleg a B.-et a burgonyavész s egyéb betegsé­gek ellen is alkalmazzák, még pedig valamennyi vegyi szer között a legjobb sikerrel, minek egyik oka az, hogy a B. nagyon jól tapad a növényekre, azokról az eső nehezen mossa le s így a perme­tezés védő hatása hosszú időre (3—4 hétre is) ki­terjed. Bordelais, egykoron vidéke Alsó-Guyenne-nek Franciaországban, Saintonge, Périgord, Bazadais, Albres, Marensin és az Atlanti-óceán között, Bor­deaux fővárossal. Ma Gironde département DNy.-i és Landes ÉNy.-i részei foglalják el. Részei voltak: Bordelais propre, Médoc, Landes de Bordeaux, Be­nauges, az Entre-deux-Mers-rel, Libournais, Bour­geais, Cuzaguais, Blayais, Fronsadais, Castillonais és Vitrezay. Bordelumi sereg. Bordelum schleswigi faluról elnevezett prot. felekezet, melyet 1737. Borsenius Bordelumi sereg

Next