Révai Nagy Lexikona, 5. kötet: Csata-Duc (1912)
D - Dardania - Dardanok - Dardanos - Dardanos - Dárdany - Dárdás - Dárdás - Dárdás darázs - Dárday - Dárdeki - Dárdezüst - Dardisztán - Dardok
Dardania — 306 — egyezség és az 1878-iki berlini béke az előbb említett egyezséget jóváhagyták, a Dardanella-kérdés 1891. újra aktuálissá lett, midőn a török hatóságok az orosz hajókat, amelyek katonákat szállítottak, a szoroson nem akarták átengedni. Hosszabb alkudozások után Török- és Oroszország végül abban egyeztek meg, hogy Oroszország úgynevezett önkéntes flottájának hajói, ha kereskedelmi zászlót tűznek ki, szabadon átkelhetnek, de ha katonákat vagy fegyenceket szállítanak, erről jelentést kell tenniök. Dardania, 1. Dardanok, Dardanok, 1. ókori illír nép, Moesia déli felföldén, a Margus folyó (ma Morava) mentében. Földjüket Diocletianus Kr. u. 297. Dardania néven provinciává tette, amelynek fővárosa Naissus (Nis) volt. — 2. D., a trójaiakkal szövetkezett teukrok népe Dardaniában az Ida-hegy tövében. — 3. D., a Troas tartománybeli Dardanos város lakói. Dardanos, az Iliasban a kisázsiai Ida-hegy tövén fekvő Dardania városnak alapítója. Zeus és egy halandó nő fia, a dardanok névadó őse. ,Fia Erichthonios, unokája Tros, dédunokája Ilos, kinek vezérlete alatt azután a dardanok az ősi székhelyet, Dardaniát elhagyván, a síkságon Iliast ( Trója) alapítják, mely a trójai háborúban a görögöknek áldozatul esik, így meséli ezt az Ilias. A későbbi monda a görög nemzeti dicsőség kedvéért görög bevándorlónak teszi meg a hatalmas királyt, némelyek szerint Krétából, mások szerint Árkádiából ment Kis-Ázsiába, egy harmadik verzió szerint Samothrakéból jött s az ottani misztériumokat megtelepítette Dardaniában, miután a királynak, Teukrosnak leányát feleségül véve, uralomra jut (ebben a verzióban Atlas leányával, Elektrával nemzi őt Zeus); végül, mikor Róma megszokta magát Aeneas (1. o.) által a D.-i királyi háztól származtatni, Italiát tették meg D. szülőföldjének, hogy így Aeneas italiai megtelepülésének legitim voltát erősítsék. Dardanos, ókori város Troas tartományban, a Dardanellák kisázsiai partján, Ilion és Abidosz között. A peloponnézusi háborúban Kr. e. 411. tengeri csata folyt mellette, mely az athéniekre nézve kedvezően dőlt el. Mikor a rómaiak Nagy Antiochossza békét kötöttek, a várost Ilionnal együtt szabadnak nyilvánították. A D.-ban Sulla és Mithridates Eupator között kötött béke fejezte be (84. Kr. e.) az első mithridatesi háborút. A városról vették nevüket a Dardanella-várak. Dárdany, az antimon (stibium) nem használatos, csinált magyar neve. Dárdás, így hívták a ref. kollégiumokban azokat a kisebb tanulókat, akik az ellátás fejében a főiskolai tanulókat kiszolgálták, ők vitték a legációba küldött teológusok batyuját, a botot, amelyen azt cipelték, dárdának hívták a diákok, innen eredt a D. név. Dárdás v. dárdaalakú (folium hastatum) a növények levele, ha válla a középvonalra merőleges két irányban, jobbra és balra kiszélesedik, és ez a kiszélesedett két rész hegyes. Ilyen levelű a madársóska (Rumex acetosella). Dárdás darázs (Oxybelus Latr.), a földi darazsak (Crabronida) családjába tartozó rovarnem. Legközönségesebb hazai faja az Oxybelus uniglumis L. Ez 6—8 mm. hosszú, fekete, potrohán sárgás-fehér, változó alakú foltokkal; lábszára és lábfeje piros. Valamennyi D.-nál szembetűnő jegy, hogy pajzsocskája csatornás tövisben végződik és ugyancsak ennek két oldalán pikkelyes függelék ered. Az említett faj nőstényénél a pajzspikkelyek tövükön nem olvadnak össze és a közöttük meredő dárda tompa végű. Dárday (baranya-baáni), 1. Sándor, jogi író, szül. Bánban (Baranya vm.) 1842 febr. 18.1864-ben joggyakornok lett a budapesti kir. táblán, 1867. az igazságügyminisztériumban titkár, de állásáról 1871. lemondott és a szakirodalomnak élt. 1875-ben a nemzetközi statisztikai kongresszus egyik jegyzője volt. 1870 óta többször volt képviselő. 1895-ben miniszterelnökségi tanácsos, 1897. államtitkári címmel az állami számvevőszék alelnöke lett; 1899-ben baranya-baáni előnévvel magyar nemességet kapott. 1911-ben nyugalomba vonult, mely alkalommal a v. b. t. tanácsosi méltóságot kapta. Már joggyakornokoskodása idejében megalapította a Jogtudományi Közlönyt, legelőkelőbb jogi szaklapunkat, amelynek ma is főszerkesztője; 1869 óta ennek mellékleteként a kúriai Döntvénytárt, 1877—79-ig a Közigazgatási Lapok c. folyóiratot adta ki. Számos cikkén kívül önálló művei közül említjük: Jogtudomány és törvényhozás (Pest 1865); Mely börtönrendszer honosíttassék meg hazánkban ? (u. o. 1868); A sajtóügyi törvényhozás kérdése (u. o. 1873); Birálatok a magyar büntető törvénykönyv tervezetéről (u. o. 1876, másokkal); A magyar magánjog mai érvényében (u. o. 1888, Zlinszky után). Nevét az egész jogászvilágban Igazságügyi Törvénytár (9 köt., 6. kiad. 1908) és Közigazgatási Törvénytár (10 köt. 2 pótkötettel 1908-tól, 3. kiad. 1903) c. gyűjteményeivel tette közismertté, melyekben hazánkban először gyűjtötte rendszeresen össze az egész hatályban lévő joganyagot. 2. I. (Szende D.) Olga, az előbbinek leánya, szül. 1878. Budapesten, iskolásleány korában férfi álnéven kezdett tárcákat írni, de azután szobrászatra készült. Férje, Szende Fülöp elhunyta után ismét az irodalom terére lépett s azóta több lapnak rendes tárcaírója. Önállóan megjelent művei: Forgácsok (1903); Vadalmak (1909); Rozsda, regény (1912); ez utóbbi Rost címen németül is megjelent Teschenben. Dárdeki, elemi iskolás gyermek. L. Báchur: Dárdezüst (ásv.), helytelen képzésű magyar neve a diszkrazitnak. Dardisztán (a. m. a dardok országa), a Himalája ny. szögletében fekvő apró fejedelemségeknek és független kis országoknak (Kafiisztán, Csitral, Kohisztrán, Gilgit, Svat stb.) együttes neve. E nevét lakóitól a dardoktól vagy darduktól kapta. 1901 óta Kasmírhoz tartozik. V. O. Ernouf, Cademire et Petit-Thibet (Paris 1877). D. újabb történetét megírta Indiában élő tudós hazánkfia, Leitner G. V., The Hunza and Nagyi Handbook c. művének első részében: D. 1866, 1886, 1893. Továbbá: Results of an tour in D. History of D. Songs. Legends. Dardok (helyesebben: darduk), Dardisztán-Darada hegyi lakói Brit-India határán, az Indus Dardok