Révai Nagy Lexikona, 10. kötet: Hérold-Jób (1914)
I, Í - Ibadan - Ibádhiták - Ibafa - Ibafalvi - Ibagué - Ibaizabel - Ibalia - Ibanez - Ibar - Ibarra - Ibarra - Ibbenbüren - Ibbs - I. B. E. A. - Ibérek - Ibéria
Ibadan — 443 — Jász, Rudolf fia pedig írRud.jun. a zongoragyárat Rudolf I. Sohn címmel. V. ö. a cég történetét: Das Haus 1.1794—1894 (1895). Ibadan, fontos kereskedő város brit Nyugat-Afrika Nigéria gyarmatának D.-i részén, kb. 80.000, nagyrészt mohammedán lak. A Lagosból kiinduló vasút végállomása. Ibádhiták (más néven Bejázi), a kháridzsita mohammedán felekezet egyik ága, így nevezve 'Abdalláhb. Ibádh-ról, ki II. Morván, utolsó omajjád khalifa idejében élt. A kháridzsiták ez ágának képviselői mai nap Ománban, Zanzibárban, az afrikai Mzáb-tartományban és a Dzsebel Nefusza körül (Tripolisz) élnek. Ibafa, kisk. Baranya vm. szentlőrinczi j.-ban, (1916) 625 német és magyar lak., postahivatallal; u. t. Almamellék. Ibafalvi Tamás, prépost, 1487—94-ig a gyermek Hippolit (1. Estei Hippolit) mellett, mint az egyházi és polgári törvényekben egyaránt teljesen jártas férfiú, az esztergomi érsekség vikáriusa. Érsektartományi zsinatot tartott, melynek határozataiból a fenmaradt töredékeket Péterfi bocsátotta közzé. Ibagué (ejtsd: ibagé) v. San Bonifacio de I., Tolima colombiai departamento székhelye, a Kombeimba partja közelében, 1280 m. magasban, a Quindiu-hágó felé vezető úton, (1911) 25,787 lak., meleg forrásokkal, kén- és ezüstbányával. 1550. alapították, 1854." Colombia fővárosa volt. Ibaizabel, Bilbao (1.0.) baszk neve. Ibalia Latr. (állat), a Hártyásszárnyú rovarok (Hymenoptera) rendjében a Gubacsdarazsak (Cynipidae) családjának egyik neme. Idetartozik a hazánkban is található I. leucospoides Kochenw. (eustellator Fabr.). 12 mm. hosszú, fekete színű, csak elülső lába és potroha vörösbarna, utóbbi erősen lapos, ködös szárnya vastag, fekete erezettel. Hasznos, mert a fenyődarázs (Sirex) élősdije, ennek lárvájába rakja petéit s ennek testéből nő fel. Hegyes vidéken, fenyvesekben él. A fenyődeszkákban nyugvó fenyődarázslárvákkal messze elkerül s gyakran megesik, hogy a lakásokban, a meleg szobában búvik elő a feldolgozott fenyőfából. Ibanez (ejtsd: iványeth), 1. Carlos, marquis de Mulhacén, spanyol tábornok és geodéta, szül. Barcelonában 1825 ápr. 14., megh. Nizzában 1891 jan. 29. Részt vett a portugál háborúban. 1853-ban a Spanyolország térképének elkészítésére kiküldött bizottság tagja lett s itt találta meg igazi hivatását (1. Háromszögelés). 1870-ben az ő sürgetésére megalakították Madridban a földrajzi és statisztikai intézetet, amelynek elnöke is lett. Munkálkodásának koronája Spanyolországnak Afrikával való háromszögeléses összeköttetése. Erről írt műve: Jonction géodésique et astronomique de l'Algérie avec l'Espagne (Publication internationale). 1876. a budapesti nemzetközi statisztikai kongresszuson részt vett, erről írt jelentése: Resena de la nueva reunion del Congresso intern, de Estadistica en Budapest. Legnagyobb munkája : Resena geográfica y estadistica de Espana. Memórias de Instituto Geografico y Estadistico (8 köt.). 2.., Vicente Blasco, spanyol regényíró, szül. 1867. Valenciában. Radikális gondolkozású és tollú, igen termékeny és népszerű írója a spanyoloknak és szűkebb hazájának, mely képviselőül is választotta. Első művei realisztikusok és antiklerikálisok voltak, amiért is szüleivel meghasonlott és Madridba ment, hol rövid ideig nyomorral küzdött, mert csak 20 euróval hagyta el a szülői házat. Népszerűvé El Conde Garci Fernandez c. tört. regénye tette, mely egyúttal jövőjét is megalapította az egyetemet végzett fiatalembernek. A kiadók ettől fogva szívesen vállalkoztak művei kiadására. 18 éves korában már 68 regénynek a szerzője volt. De szocialista iránya és tevékenysége hazája elhagyására kényszerítette. Egy ideig Párisban élt bohéme-életet. Itt írta meg La história de la revolución espanola c. művét, mellyel még nagyobb sikert aratott, mint az előbbiekkel. Legünnepeltebb műve azonban La Barraca c. regénye, melyet rövid egymásutánban Entre naranjos, Flor de mayo, Canas y barro, Arroz y tartana, La catedral, La bodega, La fábbrica színes tollal megírt egyházellenes irányú társai követtek. Újabb regényeiben: La maja desnuda, Los muertos mandan, La casa de todos szakított a realizmussal s a modern romantika mellé szegődött, még pedig nem csekélyebb sikerrel. Keleti úti képeit is nagy szeretettel olvassák. Ibar, a szerb Morava folyó 240 km. hosszú mellékfolyója, ered az albániai Alpokban a Cljeb (2183 m.) lejtőin, mellékvizei a Szitnica, Raska és Sztudenica, vracsai szorosán át Szerbiába ér, Kraljevónál torkollik. Ibarra (San Miguel de I.), Imbabura ecuadori tartomány székhelye, az Imbabura vulkán lábánál fekvő síkságon, az Ajavi partján, 2225 m. magasban, mintegy 10,000 lak., gyapjú- és gyapotszövéssel. 1597-ben alapították. 1868 aug. 16. földrengés pusztította. Ibarra, Joaquin, spanyol nyomdász, szül. Saragossában 1725., megh. Madridban 1785 nov. 23. Az általa kiadott munkák valóságos remekei a spanyol könyvnyomtatásnak. Nevezetesebb ezek közül: egy biblia-kiadás, egy mozarab misemondókönyv, Don Quixote diszkiadása (2 köt., 1780), Marina spanyol történelme (2 köt., 1780) és Don Gábriel Infans Sallustius-fordítása. Ibbenbüren, város Münster porosz kerületben, 10 km.-nyire Tecklenburgtól, (1910) 7033 lakossal, üveg-, gép-, keményítőgyártással, őrlő- és fürészmalmokkal , szén- és vasércbányával. Ibbs, város Alsó-Ausztriában, 1. Ibbs, I. B. E. A. (ang., ejtsd : ájbíé), Imperial British East-Africa (Brit-Kelet-Afrika) rövidítése. Ibérek, az etruszkokkal együtt Kis-Ázsia egykori őslakossága, mely ismeretlen körülmények folytán hazáját elhagyva, Észak-Afrikában és az Ibéri-félszigeten, főleg a róluk nevezett Iberus (Ebro) folyó mentén telepedett le, még az árja bevándorlást megelőző időkben. A mai baszkok a régi I.-nek legalább nyelvileg aránylag legtisztább utódai. Ibéria, 1. ókori neve Hispaniának (1. o.). — 2. I., a bizánci íróknál a Kyros (ma Kur) folyómenti vidék a Kaukázusban, a mai Georgia területét határolja É.-ról a Kaukázus, Ny.-en Kolchis, K.-en Albánia, D.-en Armenia. A természeti határoktól mindenfelől elzárt országnak lakói, az Ibéria