Révai Nagy Lexikona, 18. kötet: Tarján-Vár (1925)
T - Tisztaberek - Tiszta egyenlet - Tiszta fiskalitások - Tiszta hangközök - Tisztánlátás - Tiszta nyereség - Tisztás - Tisztásfalva - Tiszta súly - Tisztátalanság - Tiszta tenyésztés - Tiszta vagyon - Tiszta vérű - Tisztelendő - Tisztelet - Tiszteletbali tag - Tiszteletdíj - Tiszteletdíj-versenyek - Tiszteletpéldány - Tisztesfű - Tisztességtelen verseny
Tisztaberek 305 gyalogság hivatásos T.-jeivé a Ludovika Akadémiát végzett egyének neveztetnek ki. L. még Altisztek és Tengerésztisztek. Tisztaberek, kisk. Szatmár vm. szatmárnémeti j.-ban, (1910) 634 magyar lak. Tiszta egyenlet, 1. Egyenlet. Tiszta fiskalitások, 1. Fiskális jószágok. Tiszta hangközök: 1. Hangköz. Tisztánlátás, 1. Glairvoyence. Tiszta nyereség az az összeg, amely az összes részletnyereségek összegéből az összes nyereségcsökkentő tételek (veszteségek) levonása után megmarad. Valamely vállalat T.-e megállaptható ezen a módon, de olykép is, hogy a tiszta vagyon (1. v.) mult évi összegét összehasonlítjuk az idei tiszta vagyon összegével. Tisztás, 1. Erdőtisztás. Tisztásfalva (Guratele), kisk. Bihar vm. belényesi j.-ban, (1916) 741 román lak. (Tr. R.) Tiszta súly. A T. v. nettó súly magának az árának a súlya göngyölet nélkül. Megállapítható magának az árúnak a megmérésével (valóságos T.), de úgy is, hogy az árú teljes súlyából a göngyölet súlyát levonjuk (kiszámított T.). A kiszámított T. a göngyölet súlya megállapításának módja szerint különböző lehet. L. Tára: Tisztátalanság (bibliai értelemben). Tisztátalannak nevezik a zsidók mindazt, aminek imádása, megérintése vagy élvezete tilos. Tisztátalan minden bálvány, tisztátalan az az ember, akinek bőrkiütése, nemi betegsége van, az asszony havi tisztulásakor; tisztátalan az emberi és állati hulla, a temető és az azokkal érintkezésbe jutott edények, valamint az élvezetre tiltott állatok. A tisztaság állapotába való visszahelyezés különböző vallási törvények szerint megy végbe. Tiszta tenyésztés. 1. Beltenyésztés. Tiszta vagyon. Az aktívák és passzívák különbsége, vagyis az az összeg, amely vagyonunk minden alkotórészének pénzzé tétele és az összes terhek kifizetése után megmaradna. A könyvvitelben elszámolására általában a tőkeszámla (1. o.) szolgál. Tiszta vérű vagy telivér az oly állat, amely elismert vagy tenyésztés által létesített fajtához tartozik, ellenben kevert vérű az, amelyben két vagy több fajta vére van. Tisztelendő, tiszteletes, 1. Főtisztelendő. Tisztelet, más iránt érzett elismerésünknek, megbecsülésünknek magunk tartásában és cselekedeteinkben nyilvánított érzése. Az öregekben az életbölcseséget, a jellemet, végzett munkásságot tiszteljük, a nőkben a nőiességet, tisztaságot stb. Minthogy ily kölcsönös megbecsülés a társadalmi szellem éltetője, joggal nagyra tartjuk külső formáit is és a nevelésben kiváló gondot fordítunk ez érzés ápolására. L. még Holtak tisztelete. Tiszteletbeli tag az, akit valamely testület, társaság tagjává tisztelet, hála jeléül választottak meg. A T.-ot a társulati tagok kötelmei nem terhelik. Tiszteletdíj a szellemi v. művészi munkáért járó nem állandó jellegű pénzbeli ellenérték. Trról szólunk pl. a kiadói ügyletnél, az egyes állami intézményeknél nem rendes fizetéssel alkalmazott orvosok, lelkészek stb. díjazásánál stb. Tiszteletdíj - versenyek azok, amelyeknél a győztes többé-kevésbbé értékes dísztárgyat kap jutalmul; az úrlovas-futamoknál, de különösen az atlétikai versenyeknél vannak divatban. Tiszteletpéldány, 1. Ingyen példány. Tisztelgések (franc, honneurs). A fegyveres hatalom, a csendőrség, rendőrség, vámőrségegyénei, ha rendben és sorban nem állanak, találkozásnál, valamint szóbeli érintkezés kezdete előtt és befejezése után, a katonai gyakorlati szabályzatban előírt tiszteletadással tartoznak: az uralkodó és neje, az uralkodóház tagjai, idegen uralkodók és ezek családtagjai, elöljárók és felebbvalók iránt. Ezenkívül még a fegyveres hatalom zászlói és az őrök iránt. Az oltári szentséggel való találkozáskor kat. vallású egyének szertartásuk szerint viselkednek. Tisztesfü (növ.), 1. Stachys. Tisztességtelen verseny (ném. unlauterer Walbewerb, fr. concurrence déloyale, ang. unfair competition). Mindenkinek (veleszületett joga), hogy úgy és akként keresse boldogulását, amiként azt ereje, tudása, tehetsége, vagyona, összeköttetései stb. lehetővé teszik. Az érvényesülés, a boldogulás érdekében bárki, bárminő eszközt felhasználhat, feltéve, hogy az eszköz tisztességes és becsületes. A szabad versenynek tehát igen hatalmas szabályozója az erkölcs és az azt számonkérő közvélemény. A verseny a gazdasági vállalkozás terén fokozódik különösen erős küzdelemmé, mert hiszen a vállalkozó, amidőn a nagyközönséget a maga számára meghódítja, azt versenytársaitól vonja el. Az ország kereskedelmének megerősödése és külföldi hitele egyaránt szükségessé teszi annak a biztosítását, hogy a tisztességtelen eszközök használata a gazdasági élet porondján lezajló versenyből is ki legyen zárva. Mert a T. nemcsak közveszélyes (a tisztességes eszközökkel dolgozó versenytársak egyetemét megkárosító), hanem antiszociális kinövése is a szabad versenynek. Ha u. i. a törvényhozás nem ad kellő utalmat a T. ellen, ennek az lesz a kettős következménye, hogy a kereskedelmi pályán működő tisztességes elemek tönkre mennek, másrészről pedig minden tisztességes ember tartózkodni fog attól, hogy boldogulását a kereskedelmi pályán keresse. Kereskedelmünk egészen a legutóbbi időkig igen erősen érezte a T. elleni törvényes utalom hiányát. Ezen a hiányon segít az 1923. V. t.-c. (Tvt.). E törvény csupán az (üzleti verseny) terén felbukkanó delegalitásokkal foglalkozik és ezek közül is csak azokkal, amelyeknek az a céljuk, hogy a versenytársat megrontsák, vevőközönségét elvonják vagy a tettes áruinak vagy szolgáltatásainak kelendőségét fokozzák , egyszóval amelyek mögött versenyző célzat áll. A nem gazdasági téren elharapódzott T. ellenében továbbra is az általános jogszabályok (amelyek a jó erkölcsbe ütköző és károsító cselekmények elkövetőjének is megállapítják vagyoni felelősségét) és a különböző szervezetek (ügyvédi, mérnöki kamara, katonai becsületügyi eljárás stb.) adnak utalmat. T. a törvény szerint az üzleti verseny körében elkövetett minden olyan cselekmény vagy magatartás, amely az üzleti tisztességben, általában Révai Nagy Lexikona. XVIII. Mr. Tisztességtelen verseny 20