Révai Nagy Lexikona, 18. kötet: Tarján-Vár (1925)
T - turquoises - Túrréte - Turrettin - Túrricse - Turris - Turris ambulatoria - Turritella - Túrterebes - Turtle - Turton - Turtsch. - Turtucai - Turtur - Turubanszk - Turul - turunja Porin - Turus - Túrvékonya - Túry
Turquoises — 540 — T Turquoises (franc., ejtsd: türkoáz), pamutvetülékes ripszkötésü (1. Alapkötés) selyemszövet. Túrréte (Turá Lúka), kisk. Nyitra vm. miavai r.-ban, (1916) 2210 szlovák lak. (Tr. Cs.-Szl.) Turrettin (Turrettini), svájci ref. teológuscsalád . T. Frangois, genfi tanár, szül. Genfben 1628., megh. u. o. 1687., főszerzője volt a szigorú református Consensus helveticusnak. Fia Jean Alfons, szül. Genfben 1671., megh. u. o. 1737 máj. 1., szintén tanár, a Consensus eltörlésével arra törekedett, hogy egyesítse a reformátusokat a luteránusokkal. Művei: Nubes testium pro moderato et pacifico de rebus theologicis indicio (1729); Cogitationes et dissertationes theologicae (1711—37, 2 köt.). Túrricse, kisk. Szatmár vm. fehérgyarmati j.-ban, (1920) 601 magyar lak. Turris (lat.) a. m. torony. Turris ambulatoria (lat.), mozgó torony, ostromoknál a várfalakhoz tolták, hogy segélyükkel az ostromlók a magas falakra hághassanak. 1. Ostromtorony, Turritella (őslénytan). A kövült csigák Turritellidae családjába tartozik. A kövült T. héja karcsú, toronyszerű, számos kanyarulatból áll, többnyire spirálisan haladó bordákkal, vagy vonalzással díszített; szájnyílása többnyire kerek, kis csatornával. A triásztól máig él s kizárólag tengeri üledékekben található. A régebbi, mezozoikus alakok többnyire kicsinyek, a harmadkoriak általában nagyok. Hazánkban az eocénben, az oligocénben s a mediterrán emeletekben gyakori. Túrterebes (turul lung), nagyk. Ugocsa vm. tiszántúli j.-ban, (1910) 3792 magyar lak. (Tr. R.) Turtle (angol, ejtsd tört), a teknős és a gerle, kacagó galamb (Turtur) angol neve. Turton, város Lancashire angol countyban, (1921) 12,157 lak. Pamutipar. Turtsch., 1. Turcz. Turtucai (bolgárul Tatrakan), város Romániában, a Duna jobbpartján, (1920) 10,490 bolgár, román és török lak., egy kolostorral. T. a római Transmarisca volt. A balkáni háború után a bukaresti szerződés értelmében Románia birtokába került, amely ott erős hídfőt épített. A világháborúban Románia hadüzenete után a bolgárok a németek segítségével 1916 szept. 2. ostrom alá vették és véres harcok után szept. 6. rohammal elfoglalták, több mint 100 ágyút és 28,000 foglyot ejtve zsákmányul. A békekötés után ismét Románia birtokába jutott. Turtur, 1. Gerle és Kacagó galamb. Turuhanszk, 1. vidék Jenisszejszk orosz-szibériai kormányzóság É.-i részén az Északi Jegestenger és a Tunguszka között, területe kb. 1,8 millió km 2, mintegy 11,000 lak. Lakói tunguzok, szamojédok, jakutok és száműzött oroszok; halászattal, vadászattal és rénszarvas-tenyésztéssel foglalkoznak. 2. T., város, a hasonló nevű kerület székhelye Jenisszejszk orosz kormányzóságban a Turukan (700 km.) folyó torkolatában, mintegy 200 lakosa orosz száműzött és kozák. Turul, a magyar ősi mondákban szereplő madár, melynek faját természetrajzilag pontosan meghatározni nem lehet. Szabó Károly szerint a T. név krónikáinkban a sok másolás okozta fordításnak eredménye; a T. név eredetileg curul volt, ami karvalyt jelent. A karvaly ( curul) pedig gyűjtőnév s a magyarság nagy általánosságban vérengző, ragadozó madarat jelöl e névvel. A T.-madár tehát lehetett sas, sólyom, karvaly, hója, sőt talán keselyű is, bár ez utóbbi nem valószínű, mert őseink csak nemes ragadozó madarat választottak jelképül. Legközelebb jár az igazsághoz Ghernel István, kinek megállapítása szerint falig hibázunk, ha a T.-ban a nemes ragadozómadár típusát eszményítő madáralakot látunk, mely a ránk maradt rajzok nyomán legelőbb még sas lehetett)). Szakembereink közül többen azon a véleményen vannak, hogy a T. fekete sas v. fekete sólyom volt A T. (kurul, károly) a hadra kelt népet vezette a mondák szerint; a vezérek korában zászlaikon is ábrázolták s még 1321-ből is ismeretes Emich fia Miklós csicsói várnagy, mint Erdély sasának hordozója, vagyis zászlótartója. Az erdélyi ómagyar nemzető ősi jogon még 1538. fölvette címerébe s 1659 óta félsas alakjában az ország ma is használja a nagy címer erdélyi pajzsában. Árpádot, mint a T.-tól megáldott Emese ivadékát Kézai a T.-nemzetségből származtatta. Az ezredév emlékére Bánhidán, hol Árpád Szvatoplukot legyőzte s az ország több helyén T.-madaras emlékeket állítottak fel. A legrégibb magyar címerről T. a neve a magyar heraldikai és geneológiai társaság közlönyének is. V. ö. Nagy Gyula, A turulról (Turul 1883, I. 29-33. old.). Turunja Parin, finn kormányzóság, 1. Alte-Brömeborg. Turus (állat), a kecske (Gapra) nem egyik alneme. Ide tartozik a tur (Gapra [Turus] caucasica Güld) és a spanyol kőszáli kecske (G. [T.] pyraenaica Schinz.). Túrvékonya (Tur), kisk. Szatmár vm. avasi j.-ban, (1910) 964 román és magyar lak. Az Avashegységben az ú. n. Mária-völgyben több égvényes konyhasós forrás fakad, mellettük elhanyagolt fürdő van. (Tr. R.) Túry, J. Gyula, festő, szül. Czegléden 1866 júl. 14. A Mintarajziskolán, Lotz mesteriskolájában, majd a bécsi akadémián Eisenmengernél tanult s rövidebb római tartózkodás után 1899. Budapesten telepedett le. Eleinte életképeket festett (pl. Hazatérő novicius, 1890), aztán főképp vallásos tárgyakkal foglalkozott (a budai kir. várpalota Szt. István-kápolnájának oltárképe, Angyali üdvözlet a féltoronyi főhercegi kastély kápolnájában, Sz. Gellért a temesvári püspöki palotában, Magyarországi Sz. Erzsébet a pozsonyi r. kat. főgimnáziumban stb.). Számos templomot díszített falfestményekkel (Nagy-Várad, Jászladány, Soroksár, Újszász, Gyöngyösön az újjáépült Sz. Bertalan-templom 6 mennyezetfestménye stb.). Falképekkel látta el a pannonhalmi főapátság káptalani termét. Fiumara (1901) és a Via Garletta Lacroma szigetén című festményei a Szépművészeti Múzeumban vannak. Elhagyott bánya c. festménye a velencei kiállításról a Morosinigalleriába került. 2. T. Sándor, kir. kúriai tanácselnök, szül. Makón 1856 márc. 1. Jogi tanulmányait befejezve úr.