Révai Nagy Lexikona, 21. kötet: Kiegészítés A-Z (Budapest, 1935)
G - Gyöngyházfelhők - Gyöngyös - Gyöngyösbokréta - Gyöngyöspüspöki - Gyöngyösszőllős - Győr vm. - Győr - Győrffy István - Győrffy István (Szigethi) - György (George V.) - György János - György József - György Lajos
Gyöngyfa 405 Mark Twain Society alelnöke, több irodalmi társaság tagja. (XX. köt.) *Gyöngyfa kk., Baranya vm., szentlőrinci f., (1930) 352 lak. Hernádfa kk. és Rónádfa kk. egyesüléséből keletkezett 1929. *Gyöngyözfelhők, azok a 20—28 km magasságban lebegő, finom szerkezetű felhők, melyek a gyöngyház fényéhez hasonló és szivárványszínekbe játszó (irizáló) fényt mutatnak. Először Mohn észlelte ezeket 1893-ban, újabban Störmer végzett pontos magasságméréseket Gy.-ön. A Gy. elég ritkán jelentkeznek. Alkotó elemeik valószínűleg túlhűlt vízcseppek, de szerkezetük és anyaguk kérdése ma még bizonytalan. Különböznek az ugyancsak a sztratoszférában, de 70—80 km-es magasságban lebegő ú. n. éjjeli világító felhőktől. Gyöngyös, megyei város Heves vm.-ben, (1930) 21.281 lak. Épületeinek száma 3166. Alsóbbfokú iskoláin kívül van: 1 róm. kát., polg.fiú- és 1 áll.polg. leányiskolája, 1 áll. reálgimnáziuma, róm. kát. hittudományi főiskolája és 1 róm. kát. felsőmezőgazdasági iskolája. Üzemei: gőztéglagyár, kékfestőgyár, 2 áramfejlesztő telep, kőbánya, vízmű, 2 gőzmalom, barnaszén- és lignitbánya. 1923. Gyöngyöspüspöki nk.-et hozzácsatolták. *Gyöngyösbokréta. Évenként augusztusban Szent-István hetében budapesti színpadon rendezett eredeti magyar népviseletek, népi táncok, énekes játékok és népszokások gyűjteményes bemutatója. 1931-ben mutatták be először a Városi Színházban. Programmját a Néprajzi Múzeumtól kapott első irányításra Paulini Béla állította össze. Gyöngyöspüspöki nk. 1923. Gyöngyös rt. városhoz hozzácsatolták. Gyöngyösszőllős kk.-et 1933. Szombathely városához csatolták. Győr vm., közigazgatási szempontból Moson és Pozsony vm-vel van egyesítve és a vm-re vonatkozó adatok Győr, Moson és Pozsony vm. adataival vannak összefoglalva. Gy. vm. területe 1385 km 2, lakosságának száma (1930) 96.826. Győr, törvh. jogú város, területe 54 km 2, (1930) 50.881 lak., tényleges szaporodása az utolsó népszámlálás óta 845 (1 7%). Lakosságának 97'9%-a (49.788) magyar, 1'6%-a (801) német, 0'1%-a (44) horvát, továbbá 40 tót, 2 román, 2 szerb és 204 (0,4%) egyéb és ismeretlen. Magyarul tud az egész lakosságnak 99,6%-a (50.696). Vallás szerint 73-9% (37.607) róm. kat., 0'2% (101) gör. kat., 5-2% (2669) ref., 9’8%-a (5014) ág. ev., 0-2% (74) gör. kel., 10'6% (5381) izr. és 0'1% egyéb és ismeretlen vallású. Foglalkozása szerint a lakosság 3'6%-a őstermelő, 45'8% iparos, 12% kereskedő és a hitel körébe tartozó, 6-5% közlekedési alkalmazott, 10 5% a közszolgálat és a szabad foglalkozások körébe tartozó, 3-3% véderő, 2-4% napszámos, 8-3% tőkés és nyugdíjas, 4-6% házi cseléd, 3-5% egyéb és ismeretlen foglalkozású. Alsóbbfokú tanintézetein kívül van: 2 áll. polg. fiú-, 1 áll. és 2 róm. kat. polg. leányiskolája, 1 kir. kát. tanítóképzője, 1 áll. és 2 kát. tanítónőképzője, 1 róm. kát. gimnáziuma, 1 áll. reálisk., 1 áll. leánylíceuma, 1 községi felsőkeresk. fiú- és 1 közs. felsőkeresk. leányiskolája, 1 róm. kát. hittud. főiskolája, 1 áll. fa- és fémipari szakiskolája, 1 róm. kát. női ipariskolája. Összesen 75 különböző gyári üzeme van, közöttük: fémárugyár, kályha-, takaréktűzhely- és lakatosárugyár, vagon- és gépgyár, gépjavító műhelyek, bútorgyárak, szövőgyárak, gőzmalmok, élelmiszer-, cukorkaárugyárak stb. Győrffy István, botanikus, egyetemi tanár nevéről újabban elnevezett növények: Hieracium Győrffyi Lengyel et Zahn, Györffyella Tatrica Kol, Salix Győrffyi Gayer, Filia Györffyana Wagner, Filia Stephani Wagner, Septoria Győrffyi Moesz, Bryuni Stephani Todpera, Györffyana Humicola Kol. (IX. és XX. köt.) *Győrffy István (Szigethi), egyetemi tanár, szül. Karcag, 1884 febr. 11. 1906. a Nemzeti Múzeum néprajzi tárában működött. 1934. a Pázmány Péter Tudomány Egyetem néprajzi tanszékén tartott előadásokat. Főbb művei: Magyar népi hímzések., A cifra szűr, A szilaj pásztorok, Az alföldi kertes városok. György (George V.), Nagy Britannia és Írország királya, India császára 1928 novemberében tüdőgyulladásban súlyosan megbetegedett, de sikerült őt megmenteni. 1929 júl. 2-án személyesen nyitotta meg az újonnan megválasztott parlamentet és 1930 január 21-én a tengerészeti leszerelési konferenciát megnyitó beszédét a világ majdnem valamennyi rádiója közvetítette. Ugyanígy az 1933 júniusban volt világgazdasági konferenciát megnyitó beszédét is. (IX. és XX. köt.) György János, vallásbölcsész, megh. Braziliában 1929 jan. 3. (XX. köt.) *György József, egyházi író, erdélyi ferencrendi szerzetes, szül. Kézdiszentkereszt (Háromszék vm.), 1870. Szerzetesrendje történetének szorgalmas búvára. Főműve: A ferencrendiek élete és működése Erdélyben. (Kolozsvár, 1930). György Lajos, egyetem. tanár, irodalomtörténetíró. Két évi külföldi tanulmányút után 1928 óta a kolozsvári magyar Tanárképző Intézet tanulmányi igazgatója. Tevékeny részt vett az Erdélyi Kát. Akadémia megszervezésében, amelynek főtitkára. A Szent István Akadémia, a Magyar Tudományos Akadémia és a Petőfi Társaság tagja. 1930 óta az általa újból életrekeltett Erdélyi Múzeum és Erdélyi Tudományos Füzetek szerkesztője. 1933. megalapította és azóta szerkeszti az Erdélyi Iskola c. pedagógiai folyóiratot. Újabb munkái: La vie intellectuelle des Hongrois de Transsylvanie (Párizs 1928); Die Übersetzungen deutscher Romane u. Erzählungen in d. ung. Lit. (Berlin 1928); Két dialógus régi magyar irodalmunkban (Kolozsvár 1929); A francia hellénizmus hullámai az erdélyi magyar szellemi életben György