Egyesült protestáns gimnázium, Rimaszombat, 1876

PRÉLV­ES Adatok az év történetéhez. Múlt 1876. év augusztus 31-én, vagyis a nyári szünidő utolsó napján tartott tanári tanácskozmányban Miklovics György, az 1876/6-ik tanévre kinevezett igazgató beterjeszti a kor igényeihez alkalmazva kidolgozott tantervet, melyet a tanári kar a hely viszonyaihoz m­eg­­kivántató némely kis változtatások után magáévá tett; ennek kapcsában a tanítás minél sikeresebb folytatására ezélre több üdvös indítványok tétettek a tanári kar majd egyik, majd másik tagja által, ezek közérdekkel meg­vitattalak és a tanításban megtartandó egyöntetűség irá­nyában nagy érdekkel megbeszéltettek. Ezután az új tanév folytatására egymásnak lelki és testi erőt, állandó egészséget és kitartást óhajtva, hagytuk el a tanácstermet. Másnap, azaz szeptember elsején, a beiratás meg­kezdetett, mely a felvételi-, javító-és pótvizsgákkal együtt öt napot vett igénybe. A rendes tanítás pedig hatodikén vette kezdetét. A tantervet illetőleg ez évben több üdvös változások történtek, nevezetesen: A német nyelv az V. és VI. osztályban, mely eddig combinative taníttatott, külön vá­lasztatott; a rajztanítás, mely eddig csak az alsó négy osztályokban taníttatott, az ötödik osztályban is kötelezett tantárgyé lett, a hatodik osztályban eddig önkénytes tan­tárgy maradván; a tornászat, mely eddig csak a harmadik osztályban volt kötelezett tantárgy, a gymnasium négy alsó osztályára kötelezőkig kiterjesztetett, míg az V. és VI. osztályban önkénytes maradt. Szeptember 18-án a begyülekezett ifjúság jelenlé­tében szokott ünnepélyességgel és szertartással az iskolai törvények felolvastattak. Az iskolai évben az előmeneteli jegyekre (calculus) nézve is lényeges változás, mondva, másitás történt, t. i. még az első félévben mind a helv. hitv., mind az ágost. hitvallású főtisztelendő superitendentia utján közöltetett velünk az egyet. tanügyi bizottság azon határozata, melyben kimondatik, hogy középiskoláinkban használt előmeneteli fokozatok kifejezésének, az állami tanintézetekben használtaktól elütő volta az egy éves önkénytesség kedvezményével élni kívánó ifjakra nézve tapasztalat szerint felette hátrányos, azon osztályozási je­gyek elfogadását tartja kívánatosnak, melyek a miniszteri középiskolai rendtartás 1­45. pontjában vannak meg­szabva.­­ Ugyanis a tanulók magaviseletének jelzésére a következő három fokozat volna alkalmazandó: jó, sza­bályszerű, rész, az utolsó esetben, annak pontos kitétele mellett, miért a gáncsolást a tanuló magára vonta. Az egyes tantárgyakban elért előmenetel jelölésére a következő négy fokozat volna alkalmazandó: jeles, jó, elégséges, elégtelen. Ezen előmeneteli osztályjegyek magyarázatát pedig az egyet, tanügyi bizottság következőleg alapítja meg: Jeles: annyi mint az előbbi kitűnő és dicséretes. Jó: annyi mint az előbbi jó. Elégséges: annyi mint az előbbi kielégítő és alig kielégítő. Elégtelen: annyi mint az előbbi secunda, vagy egy­általában meg nem felelő osztályzat. Ezen osztályjegyeken kívül, tanintézeteinknél nem lehet más osztályozási jegyeket alkalmazni, annak meg­határozását, hogy egy vagy két elégtelennel bocsátható-e valamely tanuló javító vizsgálatra, az egyet, tanügyi bi­zottság az egyes tanári testületek belátására óhajtja bízni, miután ezek leginkább képesek megítélni, hogy az illető növendék mennyire lehet érdemes ily kedvezményre, há­rom elégtelennel azonban a tanuló határozottan osztály­­ismétlésre utasítandó. Ennek kapcsában a „helyszára“ tekintetében is né­mely változtatások hozattak be, nevezetesen: az I., II. és III. osztályban az eddig divatozó helyszám megtar­tását minden esetre szükségesnek vélte a tanári kar, míg azonban a IV., V., VI. osztályokban eltörülni jelenleg megkisérlette. Az első félévet bezáró szigorlatok január 27.—-31. napjaiban tartottak meg, s a második félév február el­sején kezdetett el. Ez iskolai év folytán a magas minisztéri­um rende­letéből városunk kebelében felállítatott faragászati iskolában is, néhány erre természeti hajlammal bíró tanítványaink, a ta­nári kar hit gondoskodása következtében kiválasztatván, a faragászati előadásokban oktatást nyertek hetenkint kétszer. A pünkösti szünidők alatt, a tanári kar beleegye­zésével, az erősebb testalkatú tanítványaink közül, mint­egy 18, Fábry János tanár úr vezérlete és atyai gondos­kodása mellett egy kis sebszerű kirándulást tett Tiszolcz vidéke és a különben is történeti nevezetességű Murány magaslatai lettek a szemlélődés tárgyaivá. A­honnan ta­pasztalásaik gazdagításán kívül, számos Rimaszombat vi­dékén nem található növényekkel tért vissza, a tudomá­nyos ismeretekben növekedni vágyó s nemesen gondolkozó kis sereg. Az V. és VI. osztály tanulói ez évben is Baksay István tanár felügyelete mellett hetenként két órában gyakorolták magukat a gyorsírásban, a Gabelsbergi gyors­írásban szép jártassággal bíró Binét Manó tanuló tár­suktól nyervén útmutatást és oktatást. A kitartó szorgalom dicséretes eredményre vezetett. Dr. Szabó Sámuel iskolánknak a tanári kar kérésére magát szívesen felajánlott orvosa ez éven át is minden díj nélkül gyógykezelte szegényebb sorsú nö­vendékeinket. Fogadja érte hálás köszönetünk kifejezését. Ez év lefolytán a szomorúság poharát megtöltötte számunkra az idő ádáz keze, t. i. Széplaky Lajos az igaz­gató választmány egyik veterán tagja, ki az egyesülésnek

Next