Egyesült protestáns gimnázium, Rimaszombat, 1894
, de az eszme, melyet a derék férfiú kimondott: „Tegyük Pestet irodalmi központtá!" nem halt meg. A későbbi kor annak életet adott s mintegy észrevétlenül központtá tette az ország fővárosát. Valóban különös volt, hogy az ország fővárosa, hol összpontosulnia kellett volna mindazon szellemi eredményeknek, melyeket a kor egyik vagy másik munkása létrehozott, melynek az egész ország szellemi tükrének kellett volna lenni, olyan elhagyott volt e tekintetben. Nem lehet ugyan azt mondani, hogy Pesten nem voltak tudósok, mert hiszen egy Huszti, Szegedi, Pray, Pálma, Coruides, Katona s mások itt tündököltek s terjesztették a tudományt, de fájdalom, idegen nyelven. E szomorú állapot akkor kezdett megváltozni, midőn Orczy és gr. Ráday olykor-olykor ide tették át lakásukat. Volt már Pesten is magyar iró! Majd Dugonics is Pestre jött tanárnak, utána Révay, nemsokára Virág, majd Verseghy is itt telepedett le S a főváros mindinkább kezdte levetni régi ruháját. S midőn Révay azt a nemes magyarositó mozgalmat, melyet már előbb is oly lelkesen terjeszteni törekedett, itt fokozott erő- és lelkesedéssel indította meg s vele szemben az ellenzék itt is kifejlődött: egyesek Pestre kezdették tekintetüket venni. De a nyelv ügyében megkezdett mozgalom s a tudós társaság eszméje az apostol halálával elcsendesült Az irók azonban, kiknek számuk folyvást szaporodott, érezték a közszükséget. Kármán eszméjét, hogy központot kell teremteni, melegen felkarolták, de helyet, kört, mely a czélnak megfelelt volna, nem találtak. Az idő azonban, bár ideiglenesen, a központot megteremtette. Védőt, tanítót, lelkesítőt találtak. Nem egy intézet volt az, nem egy kör; egyetlen ember lett számukra vezér, bíráló, tanító, barát, kritika egy személyben. Midőn a széphalmi mester szavai hangzani kezdettek, az ivóvilág figyelme a „Bodrog partja“ felé fordult, s mit oly régen kerestek, Széphalmon megtalálták. Különösen az ifjabb nemzedék, a jövő reménye, „az istenfiak“ azonnal híveivé lettek s Kazinczy Ferencz szavait irányadónak tekintették. Kihez is folyamodtak volna máshoz, mint ő hozzá? Ő volt az, akit azon átaljában ismeretes széplelkűség különösen bélyegez, mely szerint a csekélyebbekhez való leereszkedést maga megalacsonyitásának nem véli s a kezdő ifjaknak az irói pályán példát, ösztönt s atyai tanácsokat adni örömének tartja.“ 1) Széphalom az irók Mekkája lett. Ide fordul, kinek tanácsra *) Zádor Gyula levelezése Kazinczy Ferenczczel. 2. 1.