Wanted, 2001 (7. évfolyam, 1-12. szám)
2001 / 9. szám
9 David Bowie: All Saints (Collected Instrumentals 1977-1999) , EMI Bár a megjelenési dátum 2001., de - ahogy az alcím is mutatja - a lemezen található (kivétel nélkül újrakevert) felvételek mind korábban készültek, legtöbbjük még Bowie „berlini korszakában”, Brian Eno segítségével. Az instrumentális kollekció jó néhány darabja mintha filmzene lenne, szintetizátorok uralta, hosszú, lebegős minimál témákkal - aki az izgalmat szereti a Kaméleonember zenéjében,, az válasszon inkább egy másik albumot a tekintélyes életműből adrenalin szintje hathatós növelésére .ead Buddy Blondie: X Offenders :: Capitol/EMI Ez a válogatás elsősorban azoknak szól, akiknek megvan az összes Blondie-sorlemez és rendelkeznek best of Blondie-albummal is. Az X Offenders a lassacskán megjelenő Blondie-lemezek remaszterelt verzióit előlegezi meg, amelyeken a már ismert dalok mellett egyéb különlegességeket is megtalálunk, koncertverziókat, eddig ki nem adott felvételeket, egyéb variációkat egy témára. Így hallható a Bowie-féle Heroes a Blondie által előadott koncertfelvétele, a Johnny Cash-féle Ring Of Fire és egyebek. Az X Offenders mégis bátran ajánlható nemcsak a Blondie-rajongóknak, ugyanis pontosan tükrözi, milyen volt a zenekar fénykorában: egy aranyos társaság karizmatikus énekessel, kevés kivételtől eltekintve igen jellegtelen popdalokkal TI -bébé-Sergent Garcia: Un Poquito Quema’o / Sin Fronteras: Virgin A francia afro-kubai színtér Manu Chao és a P18 melletti legzsizsegőbb figurája az Őrmester. A ragadványnevét a Zorróból vett (interjú:Wanted 01/06) zenész, dj, énekes előbb Franciaország jó pár együttesét, formációját járta végig, most pedig a világot utazza be 12 tagú csapatával. A magyar piacon most, nagyjából egy időben jelent meg két cd-je, a még 2000-ben kiadott Un poquito quemad o és az idei Sin Fronteras. Garcia második lemezének címéhez méltóan mind felmenőit tekintve (spanyol-francia-algériai rokonok), mind zenéje tekintetében igazi határok nélküli művész: salsa, reggae, rumba, mambó, hiphop és rockzene összekutyulásával hozott létre egy műfajt, melynek neve, saját meghatározása szerint salsamuffin. Az Un poquito quema'o (egy kicsit megégve, egy kicsit bolond) végig parázsos bulihangulatot teremt, belecsapva a lecsóba egy izgatott salsával, a Si yo llego, yo llegoval, végig fenntartva a lendületet a szenvedélyes Jumpi segítségével, pillanatnyi hiphopra kitérve a Camino de la Vidaval, felrázva a nyelvtörő 9 vidassal, befejezve egy örömzenés Rumba de los quematidossal. Közben azért rövid pihenőt tehetünk pár reggae-vel, mint az Amor pa'mi, a Medicine Man vagy az El Manicero című kubai szám feldolgozásával, a Que Viene El Manival. A Sin Fronteras már nem ennyire hullámzó lemez, inkább egységesen visszafogott, hagy időt egy kis ábrándozásra a zöld műanyag koktélvillával a szádban olyan számokkal, mint a kezdő Que traigan la salsa, a fogpiszkálgatásra ösztönző, melankolikus Adelita. A bambulásból csak a Gigante trombitája ébreszt fel, a szádból épp kicsöppenni készülő nyálat pedig a Por Ti szívatja fel, aztán már segítség nélkül pörögsz tovább a No me digassal, majd az őrületbe kerget, amikor megpróbálod kitalálni, melyik számra is hasonlít a Resisteme. Aztán a zenekar ezen a lemezen sem bírja természetesen elhagyni a bemutatkozást, csakúgy, mint az előző lemezen, itt is bekiabálják az Asi Toco la manóban a Los Locos del Bario nevét !) vic Dioptrio: Do what you like :: Fonó Ha a trió nincs is ki, dioptriában pótolják, hisz Ferenczy György szájharmonikás, hegedűs, énekes (S-Modell, Herfli Davidson, sessionzenész) és Tóth János Rudolf gitáros, énekes (Bergendy, Hobo Blues Band, Magyar Atom) egyaránt szemüveges. Hajszál híján 60 perces felvételen örökítették meg a tavaly októberben, a Fonóban, a III. Bluespatika fesztiválon adott akusztikus koncertjüket. A rock- és blueszene legendás angol és amerikai előadóitól válogattak olyan örökbecsű szerzeményeket, mint pl. a címadó Do What You Like (Blind Faith), a Red House és Who Knows"(Jimi Hendrix), a Spill The Wine (Eric Burdon és a War), a Baraba jagal (Donovan), a Norwegian Wood (Beatles), és ismert blues számokat. Sajátos hangulatot tükröznek ezek az átdolgozások, merészen belenyúltak az értékes alapanyagba, hisz a bővebb zenekari formáról kellett leszűkíteni kettejükre a hangszerelést. Bebizonyosodott, hogy ilyen egyszerű formában is igen jók ezek a dalok. A címadó számot különleges folkos ritmizálással adják elő, de nagy hegedű- és szájharmonika virgázások, eltalált akusztikus gitárjáték, és fekete folkblueselőadókra jellemző karakteres ének a cd sajátja. Azok számára, akik inkább a mai zenei trendekben jártasak, frappáns műfajtörténeti összekötőszövegekkel segítik a tájékozódást. A színvonalas lemez arra is bizonyíték, hogy néha bizony érdemes visszatekinteni a múltba 11 Kosztis Emil.RuleZ!: Zazie az ágyban :: Twelvetones Records/MCD Hiánypótló lemez készült. Végre gondolt valaki a könyvtárban csajozókra is. Magára valamit is adó entellektüel nem mehet el vállrándítva a tízpontos szövegek mellett, úgyhogy elég csak véletlenül megvillantani a büfében a lemezt, már meg is van a téma. Egy jól megválasztott idézet sínre teszi a randit, szigorúan a Chacha-chá-ba. Ott úgy is ez fog szólni. Nem nagy ügy, hiszen oda való. A magyar presszó-jazz legnemesebb hagyományai kelnek életre, finom seprűzés, kellemes gitározgatás, bossa-novás lüktetés, cool trombita, az énektudásbéli hiányosság diszkréten rejtőzik a hibátlan előadásmód mögé, mi kell még egy kellemes estéhez. Mivel a lemez multifunkcionális, kiváló lesz alázenélni a vacsorameghívást is. A mozzarellás paradicsomot előre tegyük be a fridzsibe, a spagetti végén a zenét újra el lehet indítani, bontsunk bort, halkítsuk le picit, a kellő intimitást kihasználva kérjük fel bátran partnerünket, duruzsoljunk a fülébe, finoman vezessük jobbra is, balra is. Ha mindent jól csináltunk, már csak végtelenre kell állítani. Mert arra is nagyon rendben van. Legközelebb jobb társaságban rezzenéstelen arccal arról beszéljünk, hogy itthon is készül néha olyan, ami nem is olyan, és mégis az. Senki nem fog hülyének nézni D-§Az állandó pezsgésű Sziget Világzenei Nagyszínpad után, most offline-ban barangolhatunk a Network kiadó jóvoltából (magyarországi forgalmazója a Fonó Records). Loyko: Gypsy Times for Nunja < A világ talán leghíresebb orosz cigányzenekara új felállásban mutatkozik be. A trac- 01 kék egyik fele népdal, a másik saját szerzemény. A két hegedű, gitár, ének felállás helyenként egész érdekesen ötvözi az orosz klezmer hagyományokat a cigányzenével. Hangulatilag és közel azonos arányban jelennek meg a kesergők, siratódalok és az örömünnep dalai. Céltudatos határozottsággal nyúltak hozzá a népdalok átdolgozásaihoz. Ajánlott: Sandy Lopicic Orkestar: Border Confusoin i Sandy Lopicic 14 tagú zenekarával ethno-crossover muzsikával örvendeztet meg 02 minket A balkán poliritmikájától a roma gyökerekig, sok-sok rezes, basszusgitárral, tangóharmonikával, zongorával, hegedűvel, tamburával és három énekesnővel az autentikus népzenétől az acid jazz-ig terjed az arzenál. A fúvósok a Boban Markovictól már megszokott iszonyú dinamikával tolják a zenekart, amit a dob basszus még jobban felerősít. Házibulikba éjfél után kötelező! Ghalia Benali Timnaa: Wild Harissa ! Utazzunk Tunéziába! Elég nehezen definiálható a produkció. A hegedűk az ázsia- 03, európai és afrikai motívumokkal, a percussion erőteljes arab beütéssel, mindez megfejelve török és balkáni motívumokkal, a páros és páratlan ritmusképletekkel. A „Luiza” című szerzemény akár a Ghymes lemezén is szerepelhetne. Bulgarian All Star Orchestra: Dushá, The Soul of Bulgaria i A kilenc bolgár zenész dupla albumán vérbeli balkáni muzsikát hallhatunk. Igazi 1 04 ínyencség a klarinét, szaxofon, kaval, gadulka, tambura, tarambuka, cimbalom,, gaida, kaval és még ezernyi hangszer közös orgiája. Az ötödök, hetedek, kilencedek matematikusokat is számolásra késztető lüktetése egyfajta autentikus balkáni akusztikus d&b-t hoz létre igen igényes formában. A lemezen sok a török esetenként arabosnak tűnő beütés. A „Meka" című szám gyakorlatilag egyetlen gadulka szóló közel hét percben, amely egy útifilm aláfestő zenéjeként külön is megállná a helyét. A sejtelmes balkán forrongó zenéje, száz perc muzsika a közelgő őszi estékre . Fidel Gasztro Pizzás (filmzene):: 1 GAR Warner Túlzott kapkodással aztán nem lehet vádolni a Pizzás című film alkotóit, hiszen a főcímdalként készített Nyers-szám már lassan egy éve piacon van, a mozi (és ez a lemez) meg csak most kerül közönség elé - de ez legyen a mindenkori legnagyobb bajunk egy magyar filmzenelemez kapcsán! Márpedig most nagyjából ez a legerősebb kritikai észrevétel, a külföldön az elmúlt néhány évben olyannyira bevált módszer szerint készült válogatáson valóban minőségi zenék vannak, mi több, (látatlanban) nem is túl nehéz elképzelni, ahogy a motoros futár mondjuk a Másfél Funkyjával aláfestve kerülgeti négykerekű társait a nyáresti Margit körút dugójában... A válogatás elsősorban a 1G által korábban már publikált dalokra épít, bár van néhány originál darab is (kiemelendő a Fish Positivója), meg persze az összes dögösebb cucc az elmúlt egy-két évből (leszámítva az „évfolyam" korábban filmek terén legtöbb lehetőséget kapott tagjait, mint mondjuk a Kispál, az Anima vagy a Korai Öröm). Rendes kis (tészta)körkép, elkelne belőle több is Head Buddy TillBEméSZÓ 37