Romániai Magyar Szó, 1948. április (2. évfolyam, 174-198. szám)
1948-04-23 / 193. szám
«ománisi Magyar Sző * Patak, 1948. ápriliis 23 --------1--------a-----------—ii I iiiniimi ii iiii ■(--------———- vm—mn—mximim—mmmmitim 4 .......... ....... MŰVELŐDÉS Az „Isten, császár, paraszt“ első romániai bemutatója elé A Kolozsvári Állami Magyar Színház idei évadjának legnagyobb szabású bemutatójára készül. Asztalosok, díszletfestők, Szabó és világosító műhelyek munkásai éjt-napot összetéve dolgoznak, hogy az „Isten, császár, paraszt4* bemutatója valóban méltó legyen az impozáns színpadi alkotáshoz és legcsekélyebb részleteiben is fedje a szerző elgondolásait. A műhelyek munkájával párhuzamban folynak természetesen a színpadi próbák is, Kőmíves Nagy Lajos rendező vezetése alatt, ki a nagy számú magánszereplőt és még nagyobb számú statisztériát foglalkoztató darab betanításával valóban heroikus munkát végez. Háy Gyula elgondolásban és méretekben egyaránt nagyszabású történeti drámája Zsigmond német-római császár és magyar király korát eieveiti meg, mikor a pápai trónért három pápa is vetélkedett és a prágai Húsz János teológiai doktor megindította az első egyháztársadalmi forradalmat a római egyház megújításért és megtisztításáért. A konstanzi zsinaton dől el Húsz János és vele együtt az ellenpápák sorsa.. Ez a zsinat áll Háy Gyula darabjának középpontjában, olyan jelenetsorozatban megörökítve, melyekből borzongató hűséggel bontakozik ki a feudális világ erkölcsi hanyatlásának képe. Az Isten, császár, paraszt eredetileg Németországban, német nyelven készült, Reinhardt Neue Schauspielhaus a részére. Háy Gyula az 1919. évi magyar forradalom után Budapestről, ahol díszletfestő munkása volt az Operaháznak, a wemari Németországba emigrált. Itt különböző kulturközpontokban végzett elméleti és gyakorlati előtanulmányok után irta meg az Isten, császár, parasztot és sikerére jellemző, hogy a harmincas évek elején Reinhardt két éven keresztül szakadatlanul műsoron tarthatta. Egyes jelenetei már akkor megjelentek magyar nyelven, épen az erdélyi Korunkban, Gaál Gábor fordításában. Berlinből a náci forradalom kitörésekor Háy Gyulának is tovább kellett emigrálni Moszkvába. Itt fordította le darabját magyarra s az idegennyelvű könyvkiadó meg is jelentette magyar nyelven, könyvalakban. Legutóbb a budapesti Nemzeti Színházban játszották emlékezetes sikerrel és tudomásunk szerint Zaharia Stancu a bukaresti Nemzeti Színház részére szintén megszerezte a darab előadási jogát. A román fordítás most készül. A kolozsvári Állami Magyar Színház e hét szombatján, 24-én mutatja be az Isten, császár, parasztot. A bemutatóra a szerzőt is meghívta, kinek egyébként nem ez lesz az első látogatása Romániában. 1946-ban, a bukaresti filmhét alkalmával vendégül látott magyar íróküldöttséggel Háy Gyula is több napot töltött a fővárosban és már akkor kijelentette, hogy szívesen részt venne darabjának kolozsvári bemutatóján. Az akkori kezdetleges viszonyok között a kolozsvári Állami Magyar Színház nem mert vállalkozni ilyen nagy előkészületeket és művészi erőfeszítéseket igénylő színpadi alkotás bemuatására. Annál nagyobb várakozással tekintenek most a romániai magyarság író- és művészköreiben az Isten, császár, paraszt bemutatója elé és annál nagyobb szeretettel várják Háy Gyula rég esedékes kolozsvári látogatását. SZENTIMREI JENŐ Balogh Edgár előadása a Dalles teremben A Román-Magyar Társaság közli, hogy szerdán, április 21-én délután 5 órakor a Dalls teremben Balogh Edgár „Szlávok, románok, magyarok 1848-ban» címmel előadást tart. Az előadást művészi program követi. Beléptidíj nincs. Vlegalalakít a Petőfi-szobor bizottság Segesváron A Magyar Népi Szövetség segesvári szervezetének kezdeményezésére és részvételével Segesváron megalakult az a bizottság, amely a fehéregyházai Petőfi-szobor, a körülötte levő park és az odavizető út rendbehozatalát és karbantartási munkálatait irányítja majd. A bizottságban részt vesznek: a Román-Magyar Társaságok részéről dr. Culcer, a MNSZ részéről Török Aladár, Vass Jenő és Szabó József, a Munkáspárt részéről I. Portarescu, a Romániai Demokrata Nők Egységes Szövetsége részéről Faust Kornélia, az Ekésfront részéről Vrajda Alexandru, az VTM részéről Gulácsi Erzsébet, a megye részéről Lupu Nicolae almegyefőnök és Buta Remus mérnök, a Szaktanács részéről Lupu Eftimiu és Gloja Nicolae, a hadsereg részéről I. Tyrann őrnagy, a Zsidó Demokrata Népközösség részéről Grossmann Sándor, a városháza részéről pedig Barna Viktor dr. A terv szerint a munkálatokat önkéntes vállalással végzik el és mind erre, mind pedig a szükséges anyagok egy részére is történtek már megajánlások. Az első önkéntes munkacsapatok a múlt vasárnap már ki is mentek a helyszínre és ott a már előzőleg megalakult fehéregyházai önkéntes csapatokkal együtt meg is kezdték a munkát. Fehéregyháza lelkes magyar közönsége egyébként önkéntes munkával a tervezett kulturházhoz szükséges összes kőanyagot és homokot is a helyszínre szállította már úgy, hogy a kulturház felépítése most rövidesen valóra válik. Színházi krónika Fővárosi Színház: „AHOGY TETSZIK“ W. Shakespeare 5 felvonásos vígjátéka Nemzeti Színház (Sf. Sava): „Michelangelo Al. Kiritescu drámája 9 képben Az „Ahogy tetszik“ (As you like it) című pásztor vígjátékot a 17-ik század első éveiben írta Shakespeare. Ha ez a vígjáték sok költői, enyhén gúnyos vagy merészen csapongó elemet tartalmaz is, alapvonala mégis a realizmus bélyegét viseli magán. A shakespeare-i mese bűbájos szövegén keresztülcsillan a 16-ik század társadalmi átalakulásának minden küzdelme és ellentéte. Két különböző világ ütközik össze ebben a vígjátékban, két táborra osztva a szereplőket. Egyik részről az elnyomó és zsarnoki nemesosztály, a főúri udvar dőzsölésben elpuhult tagjai, a másik oldalon a természetességet és felszabadulást kereső menekülők, akik megtalálják az utat a néphez és az egyszerűséghez. A főúri udvar légkörét kifejező bohóc körmönfont okoskodását kiegyenlíti a nép fának egyszerű és egészséges felfogása, mint ahogy a mélabus Jacques (a későbbi Hamlet előfutárja) kesernyés és passzív szerepe élénk ellentétet képez Orlando- val, aki a lázadó elemet képviseli. W. Siegfried rendezésében és Cella Voinescu kifejező díszleteinek keretében a Fővárosi Színház együttese sok művészi készséggel elevenítette meg a shakespeare-i mesejáték színes világát, amelynek szellemét hangban és mozgásban hitelesen tolmácsolta. A nagyszámú együtesből kiemelkedett Beate Fredanov, Jules Caraban, Carmen Tautu, Ion Lucian, Ninetta Gusty és Mircea Constantinescu játéka. A „Michelaneglo“ című drámájával zárja le Al. Kiritescu reneszánsz trilógiáját. A „Borgia“ és a „Perugiai nász“ után Michelangelo óriásalakja lyősíti meg az újkor szellemi átalakulásának küzdelmeit. Az új humanizmus, az egyén alkotó ereje és felszabadultsága száll harcba a hűbéri kor sötét zsarnokságával, az egyház és a pápák elnyomásával. Nem tekinthető véletlennek, hogy a szerző Michelangelo alakját választotta a kor szellemi és társadalmi átalakulásának érzékeltetésére, mert Michelangelo képviseli leginkább a hűbéruralom ellen küzdő polgárságot, az emberi jogok védelmében síkraszálló új művészetet. Michelangelo és Leonardo da Vinci jelképezi az egyén felszabadulását az egyház zsarnoki uralma alól, valamint a haladó felvilágosultságot a vallási miszticizmussal szemben. Michelangelo alkotó szelleme és forr dalmi felfogása szembeszáll a pápaság merevségével és a balsikerek sorozata, az üldözés és megaláztatás ellenére diadalra viszi az egyén felszabadulásának, az élethez való jogának eszméjét. Al. Kiritescu drámája — gyenge oldalai mellett — nagyszerűen érzékelteti a reneszánsz kor légkörét és a tömegek küzdelmét a társadalmi átalakulás szolgálatában. Hibájául azt róhatjuk fel, hogy hiányzik belőle a drámai kifejező erő, cselekménye nem egységes és határozott. Fernando de Cruciatti rendezésében nem domborodik ki eléggé a reneszánsz kor társadalmi és politikai jelentősége, Michelangelo alakjának nincs kellő súlya és ereje. Tömegjelenetei azonban kifejezőek és meggyőzőek. Traian Cornescu díszletei nem tudják megoldani a kor aláfestésének technikai nehézségeit. G. Storin nem tud felemelkedni a címszerep igényeihez. Az egész együttesből magasan kiemelkedik II. Baltateanu alakítása, II. Gyula pápa szerepében. TAKÁCS EDE A szovjet színházi élet az utolsó hetekben Ostrovski születésének a 125-ik évfordulóját ünnepelte. A nagy orosz drámaíró emlékére több mint 200 város színpadán mutattak be Ostrovski darabokat. A szovjet színházi élet kiemelkedő eseménye volt még Ana Brodel lett szerzőnek „Tavasz Recnce faluban“ című műve, amelyben a szerző a lett parasztok fokozatos öntudatosodását és a kollektivizmusra való áttérését mutatja be. Tallin háború után újjáépített színházában az „Estoniában", „Kijevi poéta“ című ballettet mutatták be nagy sikerrel. flz BRLUS április 23-iki bukaresti ünnepségén a köröndi népi tánccsoporttal egyidejűleg fellép Sallay Margit, a kolozsvári Állami Magyar Színház operaénekesnője is- Sallay Margit tanulmányait Budapesten végezte és művészi pályafutását a szegedi operaházban kezdte meg. Komoly munkát fejtett ki a Magyar-Román Társaságban is és ennek ajánlására került 1947 őszén a kolozsvári Állami Magyar Színházhoz. Az ARLUS 23-i ünnepségén Bartók és Kodály feldolgozású népdalokat énekel. Zongorán Jodál Gábor kiséri Húsz évvel ezelőtt csak néhány parasztkunyhó állott a Dnyeper balpartján. A kis településnek még neve sem volt. Egyszer csak egy sátortábor termett ide. A Lenin vízerőművek építőinek sátorvárosa volt ez. Beszéltem az akkori idők kerületi tanácsának képviselőivel, Nikoláj Tretyanovval, Irina Nikolinával és Mihail Popovval. A következőket beszélték el nekem ■ Öreg viskók helyén Az uj város még csak papíron létezett, de a dr.geperparti napégette pusztaság már tökéletes négyzetekre volt felosztva és a földegyengetők azt mondták: „Ma a Lenin uccán dolgozunk. 1929 őszén itt rakták le az első három ház alapzatát, de 1931-ben a kerületi szovjet Kicskasz faluból, amely a terv szerint a Dnyeper új medrének vize alá került, új székhelyére, egy remek palotába költözött át ide. 1931-ben az új városban, amelynek körvonalai már kibontakozóban voltak, 6000 fát ültettek el. Felépült a grandiózus vízerőmű és VÁROSOK SZÜLETNEK A SZOVJETUNIÓBAN épült az új város. 1939-ben már néhány tízezer ember telepedett itt le, többemeletes házakban, a házak között parkokkal és teniszpályákkal, pompás színházzal, cirkusszal, klubokkal, kórházakkal, iskolákkal, múzeumokkal, villamosokkal és autóbuszjáratokkal. A Szovjetunió térképére a Dnyeper kanyarulatánál új köröcskét rajzoltak fel, amely az új Zsaporozsjét, a szocialista várost jelezte. A hitleri barbárok bombákkal és robbantásokkal akarták örökre elpusztítani a dnyerermenti új várost. Az épületek 80 százaléka meg is semmisült, de most romjaikból ismét életre kelnek a házak. Gyorsabban, mint azelőtt, elkészültek a gátak és a vízerőmű s ez a város most szebb lesz az előbbinél, mint ahogy szebb és tökéletesebb lesz mindaz, amit a szovjet nép a háború után helyreállít. Kramatorszk Szovjet Ukrajna majdnem minden városára ráillik az „új" jelző. De még a legrégibb városok is új városokká váltak, annyira megváltozott arculatuk, belső életük. Különösen megváltozot a Dnyeper földrajza. Tucatjával épültek itt új városok. Amellett száz és száz azelőtti falucska erős ipari központtá fejlődött Kramatorszk állomás mellett 4000 lakosú falu állott. Nemcsak a falut, de az állomást is ritkán jelölték meg a térképen a cárizmus idejében. De ha ma elfelejtenék berajzolni a térképbe Kramatorszkot, még az alsóbb osztályok tanulója is észrevenné ezt a durva hibát. A falucska már régen jól kiépült várossá lett. Ez a város a nagy Sztálinról elnevezett nehézipari gépgyárával vált híressé. Az új kramatorszki gyári márkát ismerik az egész Szovjetunióban. Ebben a gyárban építették meg a moszkvai Krimi-híd 10.000 tonnás alkatrészeit. Itt gyártanak a moszkvai földalatti vasút alagútcsöveit és kapcsolótábláit és a Szovjet Palota különleges acélból készült vázát. Négy új város A Sztálin-gyárral egyidejűleg gyors ütemben felvirágzott a hajdani vasútmenti lakótelepülés is. Hatalmas város ez most, sokemeletes házakkal, klubokkal, sportpályákkal, egyszóval mindazzal, ami az új szovjet városokat jellemzi. Kramatorszk és Konsztantinovka fele útján fekszik Druzskovka, Brockhaus és Efron lexikonában (1898) Druzskovka faluról annyi említés esik, hogy ott kézműves kisfaragóipar létezik: malomkövei, gőzhengerek, kőlemezek, köszörűkövek és sírkövek készülnek. Druzskovka ma hatalmas és egyre növekedő ipari és kulturváros. Gornikovka közelében a Mária bánya tornya állott, amely a forradalom előtt Auerbach német vállalkozóé volt. A környékbeli szakadékokban viskók és földkunyhók álltak széjjelszórtan, amelyekben bányászok laktak. Ma e helyen Komoszomolszk, az új bányaváros emelkedik. Gosztiöárjtv-Bajrak falucska helyén ma Kalinyinszk városa terül el, amelynek új aknáiban valósult meg a világ legelső földalatti széngázosító telepe. Jurovka régi sárbaragadt falucska helyén ma sok kilométernyire terjed az ipari Donyec-medence gyönyörű fővárosa — Sztalinó. G. L