Romániai Magyar Szó, 1949. január (3. évfolyam, 402-424. szám)
1949-01-01 / 402. szám
Szomsvat, 1949. január . A Nagy Nemzetgyűlés szerda esti ülésén Lotar Radaceanu, a Román Munkáspárt titkára, munka és népjóléti miniszter, a következő beszédet tartotta az állami társadalombiztosítás megszervezése törvényjavaslatának benyújtása alkalmából: Elvtársak és barátaim! Az a nagy és döntő fordulat, amelyet Népköztársaságunk tesz a szocializmus építése irányában az álamélet minden szektorában új és forradalmi feladatokat ró a munkásosztályra és az egész dolgozó népre. Miután az államosítás által a főbb ipari termelőeszközök, bányák, szállítási vállalatok, bankok és biztosító társaságok, mint az egész nép javai az állam tulajdonába mennek át, miután Önök szavazatukkal elhatározták gazdasági életünk tervszerűsütésének megkezdését, amely ■kimondottan szocialista politika ,és amely egyike a szocialista társadalom fejlődési törvényeinek, világos, hogy a többi szektorokban sem maradhatunk a polgári földesúri rendszerek feltételeiből eredő régi helyzetnél, hanem előre kell haladjunk és fordulatot kell vegyünk az egész arcvonalon, minden szektorban teljes energiával és határozottsággal. Ezek a szektorok az állam szervezési formáit, az összes társadalmi és kulturális tevékenységet, a jog összes megnyilvánulásait illetik. Természetes, hogy a munkásjogot illetőleg, vagyis az emberek munkaviszonyait szabályozó jogokat illetőleg is mélyreható változásokat iell eszközölnünk, amelyek meg kell feleljenek az előttünk álló nagy feladatoknak, a szocializmus építése feladatának. Mert a munkaviszonyokat és azt szabályozó jogokat irányító munka hatalmas jelentőséggel bír, akik a múltban politikai okokból szintén a biztosítottak soraiban lehettek. Ami a Társadalombiztosító megszervezését illeti, meg kell említenünk, hogy régen egyik legégetőbb követelésünk a Társadalombiztosító önkormányzata volt. Ez most a szó legszélesebb, legszebb és legjobb értelmében valósul meg, mivel a Társadalombiztosító vezetése a szakszervezetek, a munkásosztály tömegszervezetének kezébe kerül, amely az alapszabály keretein belül megtartandó választások révén biztosítani fogja a központi és helyi Társadalombiztosítók vezetését, alulról fölfelé választott szervekkel. (Taps.) — Ez nemcsak azt jelenti, hogy a szakszervezetek kapcsolata a dolgozó tömegekkel szorosabbá fűződik, hanem az ügymenet költségeinek tetemes csökkentését is, mert ezáltal az adminisztratív aparátusnak jó része fölöslegessé válik. Ahelyett, hogy a munkássegélyt igénylő kérését tisztviselő oldaná meg, aki, bármennyire is tisztességes és jóakaratú lenne, mégis valamennyire távol áll tőle, mostantól kezdve a hasonló kéréseket a gyári elvtárs intézi el, aki a társadalobiztosítási ügyek felelőse a szakszervezeti csoportban és munkáját a szövetség és az Országos Szakszervezeti Tanács mellett működő társadalombiztosítási bizottság utasításai és ellenőrzése szerint végzi. A társadalombiztosítás pénzforrása, a fizetés után járó tíz százalék, amely a vállalatot terheli, vagyis az államot, a magánszektorban teljesen a tulajdonosokat. A pénzbeli segély kérdését szintén helyesen oldotta meg ez a törvénytervezet. A régi kollektív szerződések alapján olyan álcázott javadalmazások is voltak, amelyeket hamis módon társadalmi kötelezettségek cílen fizettek ki. Ezek teljes egészében eltűnnek. A gyárakban a munkások a mennyiségi és minőségi munkájuk után járó fizetést kapják. A gyáraktól, a vállalatoktól, az alkalmazott nem kap mást, mint amennyi a szocialista elosztási elv alapján, munkája után jár neki. Tehát meg van a lehetősége, hogy megkeresse azt az összeget, amelyet különböző álcázott formában kapott segítség címén. Meg van erre a lehetősége, sőt körtetettsége, hogy a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet szakaszában, munkája révén egyre több javadalmazást kapjon. Ezáltal a munkája nyomán egyre jobb életet biztosít magának és családjának. A társadalombiztosító intézettől az alkalmazott betegsége esetén, szüléskor, halálesetben és a törvényben felsorolt más esetekben azonnali segítséget kap. Úgy kapja ezt a segélyt, mint kijáró jogot, amely nem függ össze a járulékok bonyolult számításával. Alkalmazotti minőségben kapja, hogy ezáltal az munkaképtelenség, betegség időszakában megélhetése biztosítva tegyen. Haa betegsége nem gyógyítható, vagy, esetleg súlyos szerencsétlenség ért-e, nyugdíjba mehet és így biztosítja az állami társadalombiztosító az élethe szükséges javadalmazást. j Az állam gondját viseli az alkalmazottak egészségének A jelen óráig még a munkásjogok olyan törvényeivel állunk szemben, amelyek a burzsoá kapitalizmus rendszerének feltételei között születtek meg, amelyeket mi átvettünk, megreformáltunk, hogy így valamelyest közelebb hozzuk a jelenlegi szükségletekhez, de amelyek mégis magukon viselik a múlt rendszer bélyegét. Az előadó ezután kifejtette ez elveket, amelyek a tőkésrendszerben az úgynevezett társadalombiztosítás alapját alkották, majd rámutatott a szocialista rendszer társadalombiztosításának fensőbbségére. A most elterjesztett törvénytervezettel szakítunk a múlttal. Az állam világosan kötelezettséget vállal arra, hogy gondot viseljen az alkalmazottak egészségére, gondoskodjék anyagi helyzetükről munkaképtelenség esetében. A magánszektorban is egész járulékot a munkáltató viseli Az alkalmazottnak sem az álami, sem a magánszektorban nem kell többé semmilyen járulékot fizetni. Másodsorban, megszüntettük az eddigi aktuáriális rendszert, amely a társadalombiztosítás alapja volt. Ez egy matematikai rendszer, amely képletek útján megállapítja, mennyi segítséget lehet adni egy embernek, figyelembe véve azt, hogy hány ilyen biztosított fizeti a járulékot, mennyi az élet átlagos tartama és a betegségek előfordulási valószínűsége, így a megsegítés a járulék függvénye: összeszáratálják a járulékosat és azok számának arányában adják a segélyt. Ez a rendszer megszűnik. Helyébe az alkalmazottnak az a joga lép, hogy — ha betölti azokat a feltételeket, amelyekről későbben fogunk szólni — orvosi segélyt kapjon, annak minden formájában és betegség, rokkantság, anyaság, halál és aggkor esetén pénzsegélyt, vagy nyugdíjat kapjon. Engedjék meg, hogy rátérjek a törvényjavaslat fontosabb rendelkezéseinek elemzésére, hogy láthassák, hogyan valósulnak meg ezek az új elvek, hogy láthassák, ez az új törvény a társadalombiztosítás területén döntő javulást eredményez.— Ami a biztosítottakat illeti, ezek eddig csak munkások és általában magánalkalmazottak voltak, kivéve a ■mezőgazdaságban dolgozókat. A.* új társadalombiztosítás különbség nélkül valamenynyi alkalmazottra kiterjed, tehát az állami tisztviselőkre is, akiknek eddig nem volt •Más ez a joguk és külön*akiképpen vonatkozik az összes mezőgazdasági alkalmazottakra is, akik eddig nem részesültek orvosi segélynyújtásban élő segélyben, flaps.) A szakszervezetek intézik a társadalombiztosítási ügyeket . A társadalombiztosítás tehát az alkalmazottak, valamennyi alkalmazott intézménye. Nem vehetnek részt benne a munkaadó iparosok. Romániai Magyar Sid A teljes segély joga Szükség van arra, hogy a munkás egész lelkével vállalatához kötve érezze magát, a vállalathoz, amely lehetőséget nyújt neki dolgozni saját magáért, a munkásosztályért, a szocializmusért. Csak így fog növekedni a munka termelékenysége, ahogyan kívánjuk és ahogyan szükséges valamennyiünk érdekében. Természetesen, a munkaerők elosztásával foglalkozó szervek általi áthelyezés egyik gyárból a másikba nem szakítja meg a jogos élvezését. Hasonlóképpen a kiküldetés valami választott tisztségbe, mint képviselői tisztség vagy szakszervezeti kiküldetés és így tovább, szintén nem jelenti a jogok elvesztését. De aki gyárról-gyárra megy, aki nem tudni, milyen kedvező alkalmat keres, aki nem akar megszokni sehol, aki nem akar komolyan és állandóan dolgozni az csak akkor jut jogaihoz, mikor belátja, hogy az ő érdekei és általános érdek, hogy megállapodjon, hogy hosszabb ideig ugyanazon vállalatnál fejtse jó munkáját. Az orvosi segítség, elvtársak és barátaim, mától fogva nem a társadalombiztosítás hatáskörébe tartozók, hanem a közegészségügyi minisztérumhoz kerül, amey átveszi a jelenlegi társada- Lombiztosító egész orvosi és egészségügyi szervezetét és amelynek feladata lesz ingyen gyógykezelést, gyógyszereket és kórházi ellátást adni a biztosí' tottaknak és családjuknak. És itten elvtársak és elvtársnők rövidesen megjavulnak az orvosi segélynyújtás feltételei, az országunkbeli egészségügyi vezetés és szervezés egységesítésének eredítményeképpen. Mint ahogy a segélyek, betegsegélyek, szülési segélyek és szoptatási segélyek terén, komoly javulást hoz az új tervezet, a társadalombiztosító intézet nyújtotta jelenlegi jogokkal szemben. Ugyanúgy, az egészségügyi minisztériumra hárul a dolgozók orvosi segélynyújtása fokozatos megjavításának feladata. Az általunk javasolt új társadalombiztosítás módszerében új elemet jelent az alkalmazottak pihenőjogának biztosítása. Természetesen a biztosított alkalmazottakat mostanáig fürdőkbe és üdülőhelyekre küldték, azonban orvosi utasítás alapján, bizonyos bér Egyetlen megszorítás létezik a segélyek engedélyezésénél: az alkalmazottnak legalább 3 hónapi szolgálati idővel kell bírnia ugyanannál a vállalatnál, hogy teljes segélyre való jogát élvezze. Nem helyes a hullámzás, aegyik gyárból a másikba. Constantin Pârvuescu záróbeszéde a Nagy Nemzetgyűlés szerdai ülésének berekesztése alkalmával A Nagy Nemzetgyűlés szerda esti ülését Const. Pârvulescu, a Nagy Nemzetgyűlés ülésszakának elnöke zárószavaival rekesztették be. Záróbeszédében Pârvulescu elnök többek között a következőket mondotta: „A Nagy Nemzetgyűlés ezévi ülését a polgári földesúri királyság megdöntésének és a Román Népköztársaság, a városi és falusi dolgozók államának kikiáltása első évfordulóján rekesztjük be. A Román Népköztársaság első éve a munkásosztály pártjának vezetése alatt, a dolgozó nép megvalósításainak eredményes éve volt 1948 ban, amely népünk életében a szocializmus alapjainak építésére való áttérését jelentette, a Nagy Nemzetgyűlés megszavazta a JRNK Alkotmányát, a fontosabb iparvállalatok, bankok, bánya- és szállítási vállalatok államosításáról szóló törvényt, valamint számos más olyan törvényt, amelyek súlyos csapásokat mértek a kizsákmányoló osztályokra és amelyek újabb lépést jelentettek országunkban a szocializmus alapjainak épdéséhez vezető úton. A Nagy Nemzetgyűlés tevékenységével újból igazolta az új államgépezet teljesen megváltozott jellegét, amely hiánytalanul a dolgozó nép szolgálatában áll, a régi polgári-földesúri parlamentekkel ellentétben, ahol a korrupció uralkodott és a kizsákmányolok, valamint azok megbízottai fecsegtek. A Nagy Nemzetgyűlés mostani ülésszakában megszavazott összes törvényeket a Román Munkáspárt, népi demokráciánk vezető politikai ereje kezdeményezte és azok biztosítják nemzetgazdaságunk szocialista szektorának megszilárdítását, nemzeti függetlenségünk megerősödését, a dolgozó nép anyagi és kulturális színvonalának emelését, biztosítják országunkban a szocializmus építését." Pârvulescu elnök, beszédét a következő szavakkal zárta: „A RNK 1949 évi általános gazdasági tervének, valamint a költségvetési és a többi törvények megszavazása magasztos feladatokat hárít országunk dolgozó népére. A képviselőkre rendkívül nagy szerep vár ezeknek a feladatoknak az elvégzésében. A Nagy Nemzetgyűlés tagjai, visszatérve a gyárakba, falvakba, intézményekhez, vagy kultúrhelyekre, ahol dolgoznak, széleskörű felvilágosító munkába kell kezdjenek, meg kell szervezzék és mozgósítaniuk kell a dolgozókat az általános gazdasági terv megvalósítására és túlteljesítésére. A képviselők az élen kell járjanak a terv teljesítésére irányuló akciókban. Minden cselekedetük élő példája kell legyen annak, mit jelent az újtípusú képviselő, amilyet népünk eddig még soha nem ismert Ha az általánosgazdasági terv teljesítéséért és országunkban a szocialista építés meggyorsításáért folyó harcra erőnk megfeszítésével mozgósítjuk a dolgozó népet, annak az izzó hazafiasságnak adunk kifejezést, amely a dolgozó nép választottjait átfűti, akkor szolgálunk csak rá valójában a széles dolgozó tömegek bizalmára. A Nagy Nemzetgyűlés ülésszakának bürója üdvözli önöket képviselő és képviselőnő elvtársak és önökön keresztül az egész dolgozó népet, a Román Népköztársaság kikiáltásának első évfordulója alkalmából és ugyanakkor az újév küszöbén kívánunk önöknek új sikereket drága Hazánkban, a szocializmus megerősítéséért és fejlesztéséért folyó harcban.“ Beszédében Barbulescu elnök még bejelentette, hogy a Nagy Nemzetgyűlés legkzelebb január 19-én ül össze.