Romániai Magyar Szó, 1952. június (6. évfolyam, 1445-1469. szám)
1952-06-01 / 1445. szám
Romániai Magyar Szó Népköztársaságunk gyermekeinek boldog élete Népi demokratikus rendszerünk kimagasló eredményeket ért el a gyermeknevelés terén. Egyre bővül az iskolák, óvodák, napközi otthonok és szülőotthonok hálózata. Az anyáknak ma már nem kell rettegniük attól, hogy amíg ők dolgoznak, gyermekeiket otthon, vagy az utcán baj éri. Pártunk és kormányunk — a gyermekvédelmi intézmények útján — biztosítja az ifjú nemzedék szocialista nevelését, gondtalan, derűs életét. ★ (A burzsoá-földesuri Romániában — az 1938. évi hivatalos adatok szerint — a 19-20 százalékot is meghaladta a gyermekhalandóság.) Népköztársaságunkban körültekintő gondossággal védik a dolgozók gyermekeinek egészségét. Csupán 1948 óta több mint 1.272 ággyal bővítették a gyermekkórházakat. Kolozsvárt, Bukarestben és Szebenben új gyermekkórházakat avattak. Különböző kórházak mellett 62 gyermekgyógyászati osztályt létesítettek. Országunkban ma már több mint 6063 kórházi ágyat biztosítottak a gyógykezelésre szoruló gyermekeknek. A kórházakban és a kórházi osztályokon külön gyógyétrendet állítanak össze a gyermekek számára. A felszabadulás előtt összesen 1.361 óvoda és napközi otthon működött országunk nagyobb városaiban. A falusi gyermekekkel azonban még ennyit sem törődtek a rendszer urai. Az anyák magukkal vitték csecsemőiket a mezőre. Sütötte őket a forró nap, csípték testüket a fertőző rovarok. A gyenge táplálkozás, az orvosi kezelés és tanácsadás hiánya — mindez együttvéve arra vezetett, hogy a falusi dolgozók gyermekeit valósággal megtizedelték a különféle betegségek. Ma már mindez a múlté. Több mint 3000 nyári napközi otthonban és óvodában gondozzák a földművesasszonyok gyermekeit. Az idénybölcsődéket játékokkal is ellátták. A rajoni és a körzeti orvosok rendszeresen meglátogatják az apróságokat. Egészséges, erős gyermekek nevelkednek ma falvainkban és városainkban. ★ (A múltban a dolgozók gyermekei számára ismeretlen fogalom volt az üdülés). Szép eredményeket értünk el felszabadulásunk óta a gyermekek nyaraltatása terén is. A sztahanovisták, élmunkások gyermekei, az iskolák legjobb tanulói üdülőhelyeken töltik nyári szabadságukat. A pionír- és iskolatáborokban különös gondot fordítanak a gyermekek nevelésére. A nyár folyamán tanulmányi körökben frissítik fel az iskolában tanultakat, bővítik ki ismereteiket. Számos zenei, irodalmi, festészeti körben fejleszthetik képességeiket a tehetséges ifjak. Az Országos Szakszervezt Tanács határozata alapján az idén több mint 27 ezer gyermeket küldenek pionír, és iskolatáborokba. Ezenkívül 13 ezer gyermeket nyaraltatnak a helyi lehetőségek felhasználásával. Az éltanulókat ingyenesen küldik el pihenni. Nyári szünidejét 4500 pionír és iskolás tölti díjtalanul legszebb üdülőtelepeinken, 21.500 gyermek pedig kedvezményes áron. A nyári szünidő alatt a városban maradt gyermekek részére városi és udvari táborokat, klubokat, napozókat és kirándulásokat szerveznek. 1952. évi költségvetésünk 5,3 milliárd lejt irányoz elő társadalmi és kulturális célokra. Ebből hatalmas összeget fordítanak gyermek- és anyavédelemre. ★ (Boszorkányokról, kísértetekről szóló mesékkel ijesztgették a múltban a gyermekeket). Miért történt mindez? Csupán azért, hogy beoltsák a gyermekekbe a babonák mérgét, elvonják figyelmüket az igazságtól. Ma olyan folyóiratokat, újságokat, meséskönyveket, regényeket olvasnak gyermekeink, amelyekből megismerhetik a valóságot. Ezek az olvasmányok megszerettetik a kicsinyekkel hazánkat, dolgozóinkat, akik az ő boldog életükért küzdenek. Arra tanítják őket, hogy szeressék a Szovjetuniót, a szocializmus győzelmes országát, amelynek szabadságunkat köszönhetjük. Arra nevelik ezek az olvasmányok a román és az együttélő nemzetiségek gyermekeit, hogy tesvéreikként szeressék egymást és tesvéri érzéssel forduljanak más népek gyermekei felé is. Az Ifjúsági Könyvkiadó 1948-tól 1951 decemberig 150 könyvet jelentetett meg román nyelven több mint 3.104.000 példányszámban. Magyar nyelven több mint 36 könyvet adott ki 181.000 példányszámban. Ezenkívül még számos ifjúsági és meséskönyvet juttatott a többi együttélő nemzetiség gyermekeinek. Fontos szerepet töltenek be a gyermeknevelésben az ifjúsági folyóiratok. A „Pogonici", a hét éven aluli gyermekek folyóirata, havonta több mint 35 ezer példányszámban jelenik meg és nagy segítséget nyújt a nevelőknek. Az ugyanannyi példányszámban megjelenő „Licurici” folyóirat az iskolásgyermekek nevelését segíti elő. Román és magyar nyelven, több mint 20 ezer példányszámban nyomtatják a „Pionir”-t a pionirmozgalom lapját. A „Dolgozó Nő” mellékletében, havonta egyszer megjelenik a „Kis Pajtás” is. Ezenkívül számos verses és énekes füzetet nyomtatnak ki a gyermekek számára. (A felszabadulás előtt a dolgozók gyermekei sóvárgó szemmel nézegették a gyermekruha- és játéküzletek kirakatait). „Gyermekvilág”: Hatalmas, zsúfolt kirakatok fölött ez a címtábla csalogat kicsinyt és nagyott egyaránt a fővárosi Lipscani utcai állami nagyáruházba. Mindent megtalálunk itt, amire csak szüksége van az ifjú nemzedéknek: csecsemő-ingecskéket, kezeslábas „mackókat”, gyermekkocsikat, ágyakat, játékokat, sportfelszereléseket. Tarka ruhácskák és nadrágok sorakoznak a fogasokon. Az apróságok alig érik el a pultot és máris tudnak válogatni. „Ez szebb, mint a másik... “ Göndörhajú, szöszke leányka lép a babakirakathoz. — Ezt vedd meg nekem, anyukám... — és gömbölyű karjával az egyik babára mutat. Az anyja — mosolygós arcú, fiatal munkásasszony — megveszi neki és együtt örvendeznek az ajándéknak. Ez az üzlet a csecsemők és az apró gyermekek beszerzési forrása. A „nagy" gyermekek a pionirüzletét keresik fel. Gyakran láthatjuk, amint a piros nyakkendős fiúk és leányok önállóan vásárolnak ruhát, sportfelszerelést, játékot. A dolgozók évről évre többet vásárolhatnak gyermekeiknek. A gyermeküzletek Pártunknak és kormányunknak az ifjú nemzedék iránti gondoskodását bizonyítják. ★ A mi gyermekeink bizalommal nézhetnek a jövő elébe. Tehetségüknek megfelelő pályát választhatnak és nem fenyegeti majd őket a munkanélküliség réme. Az iskolákban az egyetemeken szerető gondossággal készítik őket elő arra hogy bátor, jól képzett, lelkes építői legyenek a szocialista társadalomnak, méltó katonái a béke legyőzhetetlen táborának. P. R. NEMZETKÖZI GYERMEKVÉDELMI NAP A második világháború a legtöbb országban óriási pusztítást okozott a gyermekek életében, egészségi állapotában és nevelésében. Sokmillió gyermek lett árva és hajléktalan. Számtalan gyermek maradt nyomorék és rokkant egész életére. Tízezernél is több a háborúban elpusztított iskolák, kórházaik és különféle gyermekvédelmi intézmények száma. Még nem sikerült a második világháború idején feldúlt családi tűzhelyeket és lerombolt házakat mind újra felépíteni, még nem száradtak fel az elveszett gyermekeiket sirató anyák könnyei, de az amerikai bankok és a nagyipar bérencei máris újabb háborúra készülődnek. Az imperialista kormányok óriási háborús költségvetéseinek egész súlya a dolgozóik vállára nehezedik és még roszszabbá teszi a kisemberek gyermekeinek amúgy is örömtelen életét. A kapitalista és gyarmati országokban valóban tragikus a gyermekek helyzete. Egyetlen becsületes ember sem maradhat közömbös az egyre fokozódó nyomorral, a krónikus éhínséggel, a mindjobban elharapódzó betegségekkel szemben. A háborús politika megfosztja a gyermekeket a tanulási lehetőségtől, a militarista és fasiszta propaganda pedig megmérgezi az új nemzedék gondolatvilágát. 1949 novemberében a Demokrata Nők Világszövetsége határozatot fogadott el, amely június elsejét, nemzetközi gyermekvédelmi napnak nyilvánítja. Az 1950 és 1951-ben megtartott nemzetközi gyermekvédelmi nap eredménye azt mutatja, hogy az egész haladó emberiség szíves lélekkel síkra száll a békéért, a felnövekedő nemzedék életéért és boldogságáért, az új háború előkészítői ellen. A gyermekek létfeltételei elsősorban a lakosság jólététől függnek. De az őrült fegyverkezési kiadások miatt az összes kapitalista országokban szakadatlanul süllyed a dolgozói nép életszínvonala. Rohamosan emelkednek a közterhek, a közszükségleti cikkek árai és a házbérek, növekszik a munkanélküliség. A népjóléti célokra előirányzott költségvetési összegek teljesen elégtelenek, miáltal a lakosság megélhetési viszonyai egyre rosszabbodnak. Franciaországban például a katonai kiadások az állami költségvetés 59 százalékát emésztik fel, mííg az egészségvédelmi előirányzat alig haladja túl a költségvetés egy százalékát. A múlt év folyamán a reálbérek ebben az országban 30 százalékkal csökkentek. Belgiumban az árak 28 százalékkal emelkedtek. 1952-ben az USA költségvetésének 80 százalékát katonai kiadások emésztik fel, a közoktatásügyi tárca viszont 1 százaléknál is kevesebbel szerepel a költségvetésben. A munkáscsaládok milliói közel vannak az éhhalálhoz; sem táplálni, sem ruházni nem tudják gyermekeiket. Az ENSZ jelentése szerint — amely a dolgok állását távolról sem tünteti fel a valóságnak megfelelően — a kapitalista államokban 80 millió gyermek tengődik a legnagyobb nyomorságban. Olaszországban négy millió gyermek lakik kunyhóikban és odúkban, két millió iskolaköteles gyermek nem jár iskolába. Az Egyesült Államokban két millió gyermek tölti az éjszakát tereken és kapualjakban. Az éhezéstől, a nyirkos nyomortanyákon eltöl L. PETROV cikkezett keserves élettől 4 millió amerikai gyermeknek gyenge a látása, 1 milliónak rossz a hallása. Közel 3,5 millió gyermek kénytelen az USA-ban ipari vállalatokban, tanyákon, vendéglőkben stb. dolgozni. Hat millió iskolaköteles gyermeknek nincs tanulási lehetősége. Sajtójelentések szerint a görög demokraták 15 ezer gyermeke senyved lassú halálra ítélve börtönlökben és koncentrációs táborokban. Kínozzák őket, gúnyt űznek belőlük. A makronitoszi haláltábor 330 gyermeke ezt írja : „Tudassák a görög néppel, közöljék az egész világgal, apákkal, anyákkal, becsületesen érző emberekkel és kérdezzék meg tőlük : Milyen igazságszolgáltatás engedi meg a gyermekek kínzását ? Milyen erkölcsi törvény alapján lehet gyermekek nyomorgatását és lealacsonyítását nevelésnek vagy „átképzésnek“ nevezni ?” Jugoszláviában, Tito fasiszta kormányának hivatalos adatai szerint, az állami költségvetés háromnegyed részét a katonai kiadások tezik ki. Az elmúlt télen viszont az iskolák 85 százalékát nem fűtötték, 700 iskolát pedig kaszárnyává alakították át. Több mint 300 ezer magára maradt gyermek semmiféle segélyben vagy támogatásban nem részesül és kénytelen a titoista földesurak és kulákok birtokain szolgálni. Japánban még ma is divik a gyermekkereskedelem. Takako Macumoto japán küldött, a Nemzetiközi Gyermekvédelmi Konferencia ülésén bejelentette, hogy hazájában az elmúlt évben 300 ezer gyermeket adtak el. Japánban nagymértékben alkalmaznak gyermeki munkaerőt. Szörnyű sorsuk van a gyarmati- és függő országokban dolgozó tömegek gyermekeinek. Indiában évente többmillió gyermek hal éhen. Számos iráni gyermek szenved trachomában, maláriában, tuberkulózisban és más betegségekben. Borgai, iráni delegátus a Nemzetközi Gyermekvédelmi Konferencián tartott beszédében kijelentette, hogy országában a gyermekek 85 százaléka nem éri meg a tizenötéves kort. Mint az összes többi gyarmatiés függő országokban, itt is széles körben alkalmaznak gyermekeket nehéz munkára. Világuralmi törekvéseik tébolyában, az amerikai imperialisták hitleri minta szerint nevelik az új nemzedéket. Becstelen és lelkiismeretlen emberekre van szükségük, akik parancsra vakon élnek, gyújtogatnak, pusztítanak, idegen területeket hódítanak meg. Ezt a célt szolgálja náluk az iskola, irodalom, film, rádió, stb. Háborús pszichózist teremtenek, fajgyűlöletet szítanak, dicsőítik a kegyetlenséget — íme erre nevelik az amerikai gengszterek az ifjú nemzedéket. Az USA-ban évente több mint 700 millió füzetet adnak ki. Ezeket a „Komiz” nevű illusztrált kiadványokat a gyermekek és a serdülő korban levő fiatalság részére futó szalagon gyártják. Minden füzet számos gyilkosságot, vadállati megtorlást, verekedést és gengszterjeleneteket ábrázoló képet tartalmaz. Ezeket a kiadványokat, akárcsak a bűntetteket felmagasztaló amerikai filmeket, számos külföldi országban is terjesztik.A legutóbbi időben Ausztriába behozott amerikai filmek címe: „Elsőosztályú gyilkosnő", „A borzalmak völgye”, „Az utolsó bandita“, „Leánygyilkosnő“ és így tovább. A nincstelenedig talaján, az irodalom és film züllesztő befolyása alatt, a kapitalista országokban szaporodik a kiskorú bűnözők száma. A Nemzetközi Gyermekvédelmi Konferencián megemlítették, hogy az amerikai bíróságok évente 275 ezer gyermek bűnügyét tárgyalják. Azok a bestialitások, amelyeket az USA katonái és tisztjei a sokat szenvedett Koreában véghezvittek, szintén az amerikai nevelés gyümölcsei. A „Világ asszonyai” című folyóirat szerint legalább 300 ezer koreai gyermek pusztult el az amerikai hóhérok kezén. Az intervencion teták elégetik, élve eltemetik vagy csizmáikkal halálra tapossák a gyermekeket. A Nemzetközi Gyermekvédelmi Konferencián részvevő küldöttek lélekzetüket visszafojtva hallgatták Kim En-Szun a Koreai Demokrata Nők Szövetsége alelnökének beszédét, a békés lakosság ellen bakteriológiai fegyvereket alkalmazó amerikai hódítók borzalmas rémtetteiről. A Szovjetunióban, a győzelmes szocializmus országában, az egész nép gondoskodása és szeretete övezi a gyermekeket. A Kommunista Pártnak és Sztálin elvtársnak — a világ összes gyermei legjobb barátjának — vezetése alatt a szovjet nép minden feltételt megteremtett az ifjú nemzedék egészséges fejlődéséhez és neveléséhez. A Szovjetunióban állami, átfogó anya- és gyermekvédelmi rendszert alkottak. Az elmúlt évben a szovjet állam a többgyermekes és egyedülálló anyáknak, valamint gyermekágyas asszonyoknak 6 milliárd rubel segélyt folyósított. Évről-évre nő a csecsemőotthonok és kisdedóvók száma. A múlt év nyarán több mint öt millió gyermek nyaralt pionírtáborokban, gyermekszanatóriumokban és a városokon kívül fekvő egyéb gyermekintézetekben. A szovjet nép életkörülményeinek szakadatlan javulása következtében a halálozások száma most kétszerte kisebb mint 1940-ben volt. A gyermekhalandóság statisztikája még ennél is kedvezőbb. Az utóbbi években a Szovjetunió népességi szaporulata évenként 3 millió ember. A Szovjetunió gazdag tapasztalatait alkalmazva a népi demokratikus köztársaságok máris sokat tettek a háború súlyos következményeinek felszámolására, az anyák és gyermekek helyzetének javítására. A Kínai Népköztársaság két év alatt tízezernél több szülőotthont és nagyszámú tanácsadó központot létesített az anyák számára. Az iskolákban a tanulók száma 56 százalékkal emelkedett. Kínában most az iskolalátogatók 80 százaléka munkások és földművesek gyermei. Romániában a csecsemőotthonok száma hatszorannyi, mint 1934-ben, az óvodák száma háromszor, az iskoláké hatszorannyi, mint 1939-ben. A Német Demokratikus Köztársaságban a gyermekek és az ifjúság nevelését demokratikus alapokra helyezték. Törvény intézkedik az anya és gyermekvédelemről. A többgyermekes családok részére segélyt állapítottak meg. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok gyermekeinek boldog élete lelkesítő példaként hat mindazokra, akik a kapitalista és gyarmati országokban a gyermekek életéért és jogaiért harcolnak. A „KOVÁCS KATONA JENŐ” Irodalmi Kör vezetősége felhívja a kör tagjainak figyelmét, hogy június 3-án, kedden este 9 órai kezdettel rendes munkaülést tart, amelyre ezúton is meghívja az érdeklődőket. Megvitatásra kerül SZEMLÉR FERENC „Hangyák” című verse. Vitaindító: MAJTÉNYI ERIK. A munkaülést a „Falvak Népe” szerkesztőségének nagytermében, Budisteanu utca 16 szám alatt tartjuk. (6-os villamos) Magyar helyesírásban jártas, gyakorlott GÉPIRÓNÁT KERES A FALVAK NÉPE SZERKESZTŐSÉGE. Egyedülálló vidékiek részére lakást biztosítunk. Ajánlatok rövid életrajzzal az alábbi címre küldendők: Redactia ziarului Falvak Népe, Bucuresti, Str. General Budisteanu Nr. 16, Raionul Gh. Gheorghiu-Dej A „Rettenetes János Vajda” című színdarab bemutatója Az Ukrán Szocialista Szovjetköztársaság tíznapos ünnepsége alkalmából a Hadsereg Színházában bemutatták Laurentiu Fulga „Rettenetes János vajda” című színművét. A bemutatón megjelentek: C. I. Parhon, I. Chisinevschi, Gh. Apostol, Miron Constantinescu, P. Constantinescu-Iasi, I. Niculi, Gh. Stoica, Leonte Rautu, Constanta Craciun, N. Ceausescu, D. Petrescu, Alexa Augustin, Vass Gizella, Avram Bunaciu, Ofelia Manoale, Eduard Mezincescu elvtársak, valamint a tudomány, művészet és kultúra számos képviselője, tömegszervezeti aktivisták, sztahanovisták, élmunkások és mások. Részt vettek még Szt. Kavtaradze, a Szovjetunió nagykövete, Wojciech Wrzosek, a Lengyel Köztársaság nagykövete, Robert Schmelz, a Csehszlovák Köztársaság nagykövete, Ko-Bon-Ghi, a Koreai Demokratikus Népköztársaság nagykövete, D. K. Grekov, a Bolgár Népköztársaság nagykövete, Liu-Cin-juj, a Kínai Népköztársaság ideiglenes ügyvivője, Pataki László, a Magyar Népköztársaság meghatalmazott minisztere, H. Göck, a Német Demokratikus Köztársaság ideiglenes ügyvivője, Sz. Kumbaro, az Albán Népköztársaság ideiglenes ügyvivője és a diplomáciai testület más tagjai. Az előadáson megjelent a Szovjet-Ukrajna tíznapos ünnepségein részvevő ukrán küldöttség is, élén A. I. Stogarenkoval, a küldöttség vezetőjével, valamint D. F. Bjelov, a VOKSZ állandó képviselője országunkban. Laurentiu Fulga színműve a román népnek a török elnyomók elleni küzdelméből meríti témáját. A színmű Rettenetes János vajda uralkodásának idejébe vezeti el a nézőket. Bemutatja azt a segítséget, amelyet a zaporozsei kozákok adták a vitéz uralkodó harcosainak, a törökök ellen vívott küzdelmeiben. A szinmű bemutatása kétszáz szereplőt igényel. Az Állami Filharmonikus Zene- és Énekkar, a fővárosi Állami Opera balettkara és az T.T.B. nemzeti tánccsoportja szintén szerepel a darabban . A „Rettenetes János vajda” című szinmű bemutatója nagy sikert aratott. (Agerpres) 2 Az Ukrán SZSZK tíznapos ünnepe Az Ukrán SZSZK küldötteinek látogatásai Pénteken délután A. I. Stogarenko Sztálindíjas zeneszerző, az Ukrán SZSZK küldöttségének vezetője, meglátogatta a fővárosi „Ciprian Porumbescu" zeneművészeti főiskolát. Barátságos légkörben, A. I. Stogarenko zeneszerző, az intézet tanárainak és hallgatóinak szovjet zeneszerzői tapasztalatairól beszélt. Majd meghallgatta néhány főiskolás szerzeményét. M. I. Hmelko, Sztálin-díjas festőművész, az ukrán küldöttség tagja, pénteken délután látogatást tett a fővárosi „Nicolae Grigorescu” képzőművészeti főiskolában. Az intézet tanárai és diákjai meleg fogadtatásban részesítették. A rövid megbeszélés keretében számos tanár és diák érdeklődött a szovjet festők művei megalkotásánál alkalmazott módszerekről. M. I. Hmelko ismertette munkamódszerét majd megtekintette az Intézet tanulótermeit és műtermét, ahol a diákok utolsó félévi munkáivoltak kiállítva. A szovjet festőművész elismerését fejezte ki a látottak felett és üdvözölte a diákokat az elért sikerekért. ★ A „J. L. Caragiale” színművészeti főiskola tanárai és diákjai nagy szeretettel fogadták M. Kruselnickijt, aki évi Iván Frankov akadémiai színház rendezőjét, a Szovjetunió Sztálin-díjjal kétszeresen kitüntetett népművészét. A szovjet rendező részt vett a diákok próbáin. A diákokkal folytatott beszélgetés során a vendég a színművészet terén szerzett gazdag tapasztalatairól számolt be. ★ M. I. Hmelko Sztálin-díjas festőművész, a Szovjet-Ukrán küldöttség tagja péntek délelőtt megtekintette a Simu múzeumban „A nép függetlenségi harca a képzőművészet tükrében” kiállítást. A vendéget Boris Caragea elvtárs, a RNK művészetének érdemes mestere, a Képzőművészek Szövetségének elnöke és képzőművészetünk több más képviselője kísérte. Az ukrán festőmvész hosszasan elbeszélgetett Boris Caragea elvtárssal a román képzőművészek alkotásairól és elismerését fejezte ki. ★ Országszerte számos rendezvényen emlékeztek meg Szovjet-Ukrajna virágzó életéről ,a tíznapos ünnepség keretében. A fővárosban pénteken a vasutasok kórházában és az építészeti intézetben, valamint több más intézmény és vállalatnál előadásokat tartottak Szovjet-Ukrajnáról, s utána az ukrán nép életét tükröző filmeket vetítettek. Déli, Maros és Bákó tartományok városaiban és falvaiban számos előadást tartottak. Ezeken az előadásokon részleteket olvastak fel az ukrán írók műveiből, valamint ukrán és román zeneszerzők műveit adták elő. Dolgozóink Szovjet-Ukrajna tíznapos ünnepségét mindenütt alkalomnak tekintették arra, hogy kifejezzék az ukrán nép és a Szovjetunió valamennyi népe iránt szeretetüket és hálájukat, a szocializmus építésében kapott, állandó testvéri segítségért. ÜNNEPSÉG A RNK AKADÉMIÁJÁN Szovjet-Ukrajna tíznapos ünnepsége alkalmából, péntek délután diszgyűlést rendezett a RNK Akadémiája. A gyűlésen megjelentek: dr. C. I. Parhon akadémikus, az Akadémia díszelnöke, Traian Savulescu, az Akadémia elnöke és több más akadémikus. Résztvettek még: I. I. Mihajev, E. N. Posztnyikova, E. A. Dolnyuk, az ukrán küldöttség tagjai, valamint D. F. Bjelov, a VOKS állandó képviselője a RNK-ban. Az első előadást „Szovjet-Ukrajna tudományos vívmányai jelentősen hozzájárulnak a sztálini korszak tudományához” címmel Eugen Macovschi akadémikus-tanár tartotta. „Ha szemügyre vesszük Szovjet-Ukrajna Tudományos Akadémiájának tevékenységét — mondotta az előadó — meggyőződhetünk arról, milyen sokat fejlődött Szovjet-Ukrajna tudománya.” A Tudományos Akadémia, ahol kiváló tudósok és kutatók tevékenykednek. Öt osztállyal és 32 tudományos kutatóintézettel rendelkezik. Az ukrán nép soraiból olyan tudósok emelkedtek ki, akiknek hírneve eljutott a Szovjetunió határain túlra is, s akik az egész világon dicsőséget szereztek a szovjet tudománynak. Ilyenek Verneckij, Zabolodin, Bogomolec, Palladin, az Akadémia jelenlegi elnöke, Filatov, a világhírű szemsebész és mások. A Tudományos Akadémia tevékenysége szervesen összekapcsolódik az iparral, a mezőgazdasággal és a kommunizmus nagy építkezései telepeinek munkájával. Az előadó számos konkrét példával ismertette azokat a vívmányokat, amelyeket az ukrán tudósok a nagy sztálini erdősítési, öntözési és villamosítási tervek szolgálatába állítottak. Ezután Geo Bogzaró, az Akadémia levelező tagja tartott előadást Szovjet-Ukrajna virágzó irodalmáról és művészetéről. Az előadó méltatta az ukrán képzőművészetet és építészetet, majd hangsúlyozta, hogy a régi hagyományokkal rendelkező nemzeti képzőművészet és építészet méltó követőkre talált a szovjethatalom évei alatt. Ebben a vonatkozásban az előadó számos Sztálin-díjas ukrán festőművész alkotásait említette meg, közöttük a jelenleg hazánkban tartózkodó M. I. Hmelko műveit. Az ukrán népzenei téren is bebizonyította tehetségét. A szovjethatalom idején olyan zeneszerzők emelkedtek ki, akik megéneklik a kommunizmus építésének vívmányait. Mint ilyenek említhetők Stogarenko, Szvesnyikov és Majboroda. Geo Bogzaró, a továbbiakban méltatta Gogolyt és Sevcsenkot, a nagy ukrán írókat, akiknek művei Ukrajnának és nagyszerű népének életét tükrözik. Ma már új írók nőttek fel, akik a dicsőséges klasszikus ukrán irodalom tapasztalatainak nyomán kimagasló műveket alkotnak. Kornejcsuk, Ticsina, Biszkij, Malisko, Viktor Nyekraszov, Goncsár, Popov és mások méltó utódai Gogolynak, Sevcsenkonak és Ivan Franconak. A díszgyűlés végén Traian Savulescu akadémikus professzor javasolta, hogy küldjenek tiltakozó táviratot a francia kormánynak Jacques Duclos önkényes letartóztatása miatt. . A gyűlés részvevői egyöntetűen elfogadták a javaslatot. (Agerpres) SZOVJET-UKRAJNA VIRÁGZÓ ÉLETE KIÁLLÍTÁS a fővárosban Gyönyörű kiállítás nyílt a fővárosi Dallesteremben Szovjet-Ukrajna virágzó életéről. Fővárosunk dolgozói már az első napokban nagy számmal látogattak. Kora reggeltől késő estig sűrű embersorok hullámzanak a bejárat előtt. . Mindjárt a kiállítási terem bejáratánál két térkép ragadja meg a látogató figyelmét Az egyik a hitleri hadak garázdálkodása után ábrázolja Szovjet-Ukrajnát, a másik a háború utáni ötéves tervidőszak éveiben. Amint a kiállításon elhelyezett grafikon is mutatja a második világháborúban Szovjet-Ukrajnának a fasiszták 258.000.000.000 rubel veszteséget okoztak. Csak Kievben 6280 tömbház és 1133 kisebb lakóház lett rommá. Falvakon, kolhozokban és szovhozokban összesen 500.000 lakóház égett le. Azt akarták a hitleri barbárok, hogy ne legyen több gyermekkacagás Szovjet-Ukrajna földjén és ne nyitjanak többé virágok. ...És Ukrajnában ma újra nyitnak a virágok... Épít az egész nép! Mindenütt egészséges gyermekkacagástól visszhangzanak a háború után épített iskolák és gyermekotthonok. Ezt a boldog, pezsgő életet tükrözi a másik térkép. Azok a hős katonák, akik fegyverrel a kezükben harcoltak a végső győzelemig, a háború után kétszeres erővel kezdtek hozzá Szovjet-Ukrajna újjáépítéséhez. ★ Csöndes az ukrajnai és Áttetsző az égbolt. Rezge csillag, A jég is álomba átél. A ligeten borzongva Villog A nyárfák ezüst levele... így irja le Puskin az ukrajnai éjtszakát „Poloiva“ című költeményében. Alig telt el egy évszázad a nagy orosz költő halála után és ezeket a nyugodt, csillagos éjtszakákat felverte a hitleri hóhérok csizmáinak dobogása, a levegőbe röpített bányák robbanása. A kiállításon több kép foglalkozik a Donmedence újjáépült bányáival. Az első kép a 2/7 Lidievkai bánya bejáratát ábrázolja, amint egy vidám bányászcsoport a felszínre érkezik. Ma, a donyeci bányák mindegyikében ilyen erős, vidám emberek fejtik az ipar kenyerét, a szenet. Ezekben a bányákban gépesítették az összes munkafolyamatokat: a réselést, a szállítást. A Dnyeper is Ukrajna nyugati részén lévő szénbányák termelése 1940-hez viszonyítva a háromszorosára emelkedett. Az egész ország iparát, amelyet a Nagy Honvédő Háborúban szétromboltak, a háború utáni ötéves terv folyamán újjáépítették. Felépítették a Zaporozssztáji Martin-kemencéket, az azovsztáli üzemeket. Ma Szovjet- Ukrajna nehézipara újtiparú autókat, traktorokat, mozdonyokat és különféle ipari gépeket gyárt. 1950-ben Ukrajna nehézipara, a nyersvas és a hengerelt termékek gyártása terén messzetúlszárnyalta a háború előtti termelést. A nehézipar mellett nagy fejlődést mutat a könnyűipar is. A háború utáni ötéves terv alatt a cipőgyártás a nyolcszorosára, a gyapotáru termelés a tízszeresére és a gyapjúáru termelés a tizennyolcszorosára növekedett. A kiállításon egy kerek vitrinben találhatók azok az ipari termékek, amelyekkel Szovjet-Ukrajna Népköztársaságunk fiatal nehéziparát segíti fejlődésében. Hazánk nagy mennyiségű szenet kap a Donyec medencéből, továbbá különböző ötvözeteket, színesfémeket, rádióalkatrészeket, fényképezőgépeket. A Szovjetunió állandó és hathatós segítsége révén, sokkal gyorsabban építhetjük fel a szocializmust hazánkban. A kiállítási teremben egész falat elfoglaló kép mutatja be a kahovkai vizierőművet. Ez a vizierőmű 1.200.000.000 kilowattóra energiát termel és 1.500.000 hektár terület öntözését teszi lehetővé Ukrajna nyugati részében. Az öntözőcsatornák áldást hozó vizével sohasem látott bőség költözik az elkövetkező években a Dnyeper partjára. Szovjet-Ukrajnának nincs egyetlen olyan része sem, a donyeci szénbányáktól, a melitopolt kertekig, Poltava gazdag mezőitől, a zaporozssztáti üzemekig, ahol ne teremtett volna csodákat a nép alkotó akarata. Rövid idő alatt dolgos népe virágzó kertté változtatta ezt az országot. A kiállítás behatóan foglalkozik Ukrajna kulturéletével. 1950-ben jóval több klub és könyvtár működött, mint a háború előtt. Az ötéves tervek során Szovjet-Ukrajna kulturélete soha nem látott színvonalra emelkedett. 1950-ben 7.200.000 ifjú és gyermek tanult Ukrajna iskoláiban. Éneklő ukrán fiatalokat ábrázol az egyik kép. Ukrajna területén 63.000 népi művészegyüttes működik, több mint egymillió taggal. Az ukrán nép vidám nép. Dalaiban megénekli gazdag mezőinek szépségét, az alkotó munka boldogságát. Az utóbbi években az ukrán tudomány, kultúra és művészet olyan hatalmas mértékben fejlődött, hogy ma már egyike a világ legfejlettebb tudományának, kultúrájának és művészetének. Számos kiváló ukrán művészt tüntettek ki Sztálin-díjjal az utóbbi években, nyújtott hatalmas nevelőmunkájáért és magas művészi teljesítményéért. Ezekkel a nagyszerű szovjet emberekkel külön képsorozat foglalkozik a kiállításon. Aki figyelmesen végignézi a kiállítást, annak mélyén bevésődik emlékezetébe az ukrán kolhozok és szovhozok virágzó élete. Ukrajna beláthatatlan mezőin egyre bőségesebb termés érik. Búzán kívül cukorrépát és gyapotot, valamint számos ipari növényt termesztenek. Ukrajna termékeny földjén mind sűrűbbek lesznek a smaragdzöld cukorrépaföldek. Már több mint egymillió hektáron termesztenek cukorrépát. Amint a kiállításon elhelyezett képek mutatják — egyre több területet vetnek be ipari növényekkel: gyapottal, napraforgóval, dohánnyal és kokszagizzal. Ukrajna kolhozaiban a mezőgazdasági munkálatok nagy részét gépesítették. Szovjet- Ukrajna kolhozaiban és szovhozaiban 1950- ben kétszer annyi traktorral és 5,1-szer annyi, cséplőgéppel rendelkeztek, mint 1940-ben. ★ A kiállításon vetített filmen megelevenednek Ukrajna szántóföldjeinek munkásai, a munka hősei. A látogató megismeri Marija Gyencsenkót, aki az egyik Kiev területi kolhozban brigádjával gazdag cukorrépa termést takarított be, vagy a bátor, tettrekész Pása Angelinát, az első női, traktor-brigád megalakítóját. Pása Angelina saját autóján járja a kolhozföldeket és a Legfelsőbb Szovjet képviselője. Ilyen és hozzá hasonló emberek építik Szovjet-Ukrajnában a kommunizmust. Ezen a gazdag kiállításon közelebbről megismerhettük Szovjet-Ukrajna szépségét és gazdagságát. Sok kincse közül, azonban, amint az ukrán dolgozók is írták Sztálin elvtársnak, a legnagyobb kincsük az az ember, aki kijárta a szocializmusért folyó harc bolsevik iskoláját. Csak ilyen új, szovjet emberek voltak képesek megalkotni mindazt, ami a Dnyeper partján, Szovjet-Ukrajnában épült. T. M. Rádióimsef A ROMAN NEPKÖZTARSASAG RADIOÁllomásainak magyar nyelvű műsora HÉTFŐ, 1952. JUNIUS 2. R. TEMESVÁR I. 397 m. hh. 6 óra 50 perckor: Hírek. Zene. Sport. R. ROMANIA 1935 és BUKAREST II. 285 m. hh. 12 óra 30 perckor: Hírek. Hírmagyarázat. Zene. R. TEMESVÁR I. 397 m. hh. 16 órakor: Hirek. 16 óra 15 perckor: Térkép előtt: Kocsodó. 16 óra 25 perckor: Sportkrónika. R. ROMANIA 1935, TEMESVÁR I. 397 és CRAIOVA 205,9 m. hh. 19 óra 30 perckor: A Békéért a háborús uszítók ellen: A német nép harcol a békéért. 19 óra 45 perckor: Ipari műsor: A marsrut rendszer alkalmazása a bukaresti Északi Pályaudvaron (helyszíni riport). R. ROMANIA és TEMESVÁR II. 22 óra 35 perckor: Hirek. KEDD, 1952. JÚNIUS 3. R. TEMESVÁR I. 397 m. hh. 6 óra 50 perckor: Hirek. Zene. R. ROMANIA 1935 és BUKAREST II. 285 m. hh. 12 óra 30 perckor: Fővárosi lapszemle. Külföldi hírek. Hírmagyarázat. Zene. R. TEMESVÁR I. 397 m. hh. 16 órakor: Hirek. 16 óra 15 perckor: Felolvasás. 16 óra 25 perckor: Kulturkrónika. R. ROMANIA 1935. TEMESVÁR I. 397 és CRAIOVA 205.9 m. hh. 19 óra 30 perckor: Gyermekóra: „Gudái és Duád“. Hangjáték. R. ROMANIA és TEMESVÁR II. 22 óra 35 perckor: Hirek. 1952. június 1., vasárnap TESTNEVELÉS ÉS SPORT Szerdán kezdődik a válogatottak labdarúgótornája Szerdán kezdődik a fővárosban a válogatottak labdarúgótornája, amelyen hat válogatott csapat vesz részt. A hat csapat a következő: A-liga válogatott 1. A-liga válogatott II. Hadsereg Háza válogatott, Dinamo válogatott, Láng válogatott, Haladás-,Vörös Lobogó válogatott. A nagyszabású torna első fordulójának műsora a következő: Szerda, június 4- én A-liga válogatott I.-A-liga válogatott II. Csütörtök, június 5-én Hadsereg Háza Válogatott-Lángválogatott, Dinamó válogatott-Haladás-Vörös Lobogó válogatott. A Nemzetközi Diákszövetség felhívása a XV. olimpiai játékok alkalmából SPORTHÍREK Pénteken a Sztálinvárosi Dinamó és a Nagyváradi Haladás hírverő mérkőzést játszottak Kézdivásárhelyen. A mérkőzést a Sztálinvárosi Dinamó nyerte 2—0 (1—0) arányban. A gólokat Sárbu lőtte. ★ — Vasárnap az egész országban megkezdődnek a küzdelmek a labdarúgóbajnokság B-ligájában. A fővárosban a Giulesti stadionban a következő mérkőzéseket tartják meg: A XV. olimpiai játékok alkalmából, amelyek július 19 és augusztus 3 között folynak le Helsinkiben, a Nemzetközi Diákszövetség titkársága felhívást intézett a nemzetközi főiskolai játékok összes részvevőihez, a diákokhoz, sportolókhoz és főiskolai szervezetekhez. „Az emberek milliói — mondja a NÖSZ kiáltványa — remélik, hogy a XV. olimpia elősegíti a világifjúság baráti kapcsolatainak és együttműködésének kifejlesztését. A Nemzetközi Diákszövetség felhívja a főiskolai sportszervezeteket, az összes országos és helyi főiskolai szervezeteket, minden erejükkel törekedjenek arra, hogy a helsinki olimpiai játékok a világ ifjú sportolóinak megnyilvánulásaivá legyenek, a népek közötti békéért, barátságért és együttműködésért. 3 óra 15 perckor: Bukaresti Metalus—Pitesti Vörös Lobogó. 5 órakor: Lokomotiv Vörös Grivica—Iasi Tudomány. ★ — Vasárnap, június 1-én Bukarest—Urziceni—Bukarest távon országúti kerékpáros versenyt rendeznek, amelyen a legjobb versenyzők vesznek részt. A versenyen Indul Marin Niculescu, C. Stanescu, C. Sandru, C. Norhadian és mások.