Előre, 1953. április (7. évfolyam, 1704-1729. szám)
1953-04-01 / 1704. szám
A ROMÁN NEPKÖZTARSASÁG NEPTANÁCSAINAK LAPJA Vasúti dolgozóink harci feladata Vasúti dolgozóink, a vasúti üzem ezerféleágában mindenütt örömmel, lelkesedéssel és új munkavállalásokkal köszöntötték a Román Népköztársaság Minisztertanácsának és a Román Munkáspárt Központi Vezetőségének határozatát a vasutak munkájának megjavításáról, a vasutak színvonalának az RNK népgazdasága gyors fejlődése színvonalára emeléséről és a vasúti dolgozók életszínvonalának emeléséről. A határozat azokon a nagyjelentőségű útmutatásokon alapszik, amelyeket népünk szeretett vezetője, Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs adott a vasúti dolgozók február közepén tartott országos értekezletén. Ugyanakkor testet öltenek benne a vasúti munkások javaslatai is. A vasutak élenjáró munkásai és technikusai 1020 értékes, építő, gyakorlati javaslatot tettek a februári értekezleten. A vasútnak óriási fontossága van népgazdaságunk fejlesztésében, szocialista jövőnk építésében. Sztálin elvtárs 1935-ben így jellemezte a vasút szerepét: „Egy állam népgazdaságának fejlesztése lehetetlen jól megszervezett vasúti szállítás nélkül, amelynek egységes gazdasági egészbe kell fognia és forrasztania az iparigócpontokat és központokat a számukra nyersanyagot és élelmiszert nyújtó mezőgazdasági tartományokkal és rajonokkal." A halhatatlan sztálini tanítások és a dicső, reéyes szovjet példa nyomán, pártunk a felszabadulás első perceitől kezdve nagy figyelmet fordított a vasúti hálózat és gördülőanyag helyreállítására és fejlesztésére. A párt által vezetett és nevelt vasúti munkások forró hazaszeretettől áthatva jelentős győzelmeket, vívtak ki az RKP 1945 októberi Országos Konferenciáján lefektetett, az ország vasutainak fejlesztésére és helyreállítására vonatkozó programra valóra váltásáért folytatott harcban. Vasúti dolgozóink méltóknak bizonyultak az 1933-as hős vasúti munkásokhoz. Népgazdaságunk fejlesztésének éveiben, a Szocializmus alapjai lerakásának éveiben a párt és a kormány nagy figyelmet fordít a vasutakra. Évről-évre növekszik a vasúti befektetések volumene. 1952 végén az ország vasúti hálózatának hossza lényegesen nagyobb volt, mint 1944-ben. A Szovjetunió testvéri segítségével és népünk nagy alkotásvágyával új vonalakat építettünk. A Bumbesti—Livezeni, Rosiori—Craiova, Teles —Visóvölgy és más vonalak vasútépítőink becsületére várnak. Párhuzamosan ezzel növekedett a vasúti műhelyek teljesítőképessége. Új mozdonyok és vasúti kocsik indultak el gyárainkból az ország ipari központjai és a szocializmus nagy építőtelepei felé. 1952- ben a teherforgalomban az árutonna kilométereskénti volumene az 1944. évinek több mint kétszeresére növekedett. E nagyszerű sikerek mellett, a vasúti tevékenységében még sok komoly hiányosság tapasztalható. A vasúti dolgozók februári értekezletén kitűnt, hogy jóllehet, az utóbbi nyolc évben a vasút nagyot fejlődött, mégis, ha azokat a feladatokat tekintjük, amelyeket népg ’Haságunk gyors fejlődése vet fel, elmaradást észlelhetünk a vasúti szállítások növekedésének ütemében. A párt és a kormány határozata harcra szólítja a vasúti dolgozókat a szállítások üteme lemaradásának felszámolásáért s a vasutak fejlesztésének nagytávlatú, széles, átfogó programmját bontja ki. A vasúti szállítás fejlesztésének alapvető feltétele a mozdonyok számának és a kocsiállománynak a növelése. A határozat előírja új, a nehezebb szerelvények vontatására alkalmas mozdonytípusok és a Román Népköztársaság ipari termékeinek szállítására alkalmas új vagontípusok megalkotását. Új mozdonygyárat és vagongyárat létesítünk, felépítjük és még a jövő évben üzembe helyezzük a galati „Gh. Apostol“ cserealkatrész gyárat. A határozat konkrét feladatokat ró a vasúti főműhelyekre. Ezekben az egész népgazdaságunk számára oly fontos üzemegységekben emelni kell a műszaki színvonalat, fokozni kell a káderek szakképesítését, meg kell szüntetni a hajrákat és csökkenteni kell a javításban lévő gördülőanyag veszteglési idejét. Vasúti dolgozóink hazafias kötelessége harcolni a gördülőanyag minél jobb kihasználásáért. A javítások jobb minősége és a mozdonyok fütőházi veszteglésének csökkentése érdekében a vasútügyi minisztériumnak intézkednie kell a fütőházi technológiai folyamatok megjavításáról és szigorít betartásáról Ezzel párhuzamosan növeljük a fütőházak számát 1953-ban és 1954-ben befejezik és átadják rendeltetésének a Dés-rendezőpályaudvari, cernavodai, Tömös-rendezőpályaudvari, karánsebesi és craiovai fűtőházakat. Hogy a vasúti szállítások terén eleget tehessünk a népgazdaság növekvő szükségleteinek, különleges figyelmet kell fordítanunk a vasúti pályák állapotára, valamint a távközlési és jelzőberendezések, a hálózat kulcspontjain lévő műszaki állomások, a vagonok ki- és berakásának gépesítését szolgáló eszközök állapotára. A legkorszerűbb szervezési módszereket kell alkalmazni az áruszállításoknál és a vasúti üzem egész munkájának megszervezésénél, szigorúan tiszteletben tartva az egyszemélyi vezetés elvét, a kanncellarista-bürokratikus módszerek kiküszöbölését. A párt és a kormány határozata egész sor konkrét intézkedést ír elő ezen a téren. A vasutak munkájában az egyik igen fontos kérdés a forgalom teljes biztonsága. Ennek érdekében minden munkaszektorban erősíteni kell a munkafegyelmet, sürgősen fel kell számolni az engedékenységet, a szájtátiságot a békülékenységet és a familiarizmust, amely egyes vezető- és ellenőrzőszervekben uralkodik. „A forgalmi biztonság problémáját a végrehajtó szolgálatoknál és a vezető és ellenőrző szervekben dolgozó öszszes vasutasoknak az állami terv teljesítése egyik alapfeltételének, becsületbeli kérdésnek és a haza iránti nagy felelősség kérdésének kell tekinteniök“ — hangsúlyozta Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs a vasúti munkások országos értekezletén. A vasút biztonsága természetesen nem szilárdítható meg a biztonság műszaki berendezések korszerűsítése nélkül. A határozat értelmében a vonalakat új jelzőkészülékekkel szerelik fel, korszerűsítik a távközlési hálózatot, rádióösszeköttetést teremtenek a mozdonyokkal s olyan új állomásberendezéseket helyeznek üzembe, amelyekkel a forgalmista irányítani tudja az állomás egész személyzetének munkáját. Az új biztonsági berendezéseket hazai villamossági iparunk állítja elő. Ehhez kapcsolódik a pályafenntartási munkák fokozása. A határozat azonnali feladatként írja elő a pályafenntartási munkák gépesítését, a vonalak melletti védőültetvények és hófogók létesítését. A szovjet mintára kiépített berendezésekkel és vasúti dolgozóink, éberségével megteremtjük a vasúti szállítás tökéletes biztonságát. A vasútnál, akárcsak tevékenységünk többi területén, a káderkérdés döntő probléma. A határozat nagy súlyt helyez az új vasutaskáderek toborzására, szakmai képesítésük színvonalának emelésére, az ifjak és nők bevonására a termelésbe s felelős munkakörökbe való helyezésükre. Meg kell javítani a szakmai iskolák tanrendjét és két vasútügyi fakultást kell felállítani. A káderképzés mellett ugyanakkor fontos probléma a vasútnál a munkaerők hullámzásának megszüntetése. A határozat pártunk és kormányunk s személyesen Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs szerető atyai gondoskodását tükrözi a vasúti dolgozók iránt. Feladatul tűzi a vasutasok egészségvédelmének és munkavédelmének fokozását, uj munkáslakások építését s a vasutasok lakásügyeinek kedvező elintézését. A vasúti kórházakban meg kell javítani a beteggondozást, növelni kell a kórházi ágyak számát, fokozni kell a járványellenes küzdelmet s új poliklinikákat kell létesíteni. A vasúti dolgozók életkörülményeinek megjavítását szolgálja új kantinok szervezése a végállomásokon és más állomásokon, ahol éjjel-nappal, bármely órában meleg ételt szolgálnak fel. A vasúti alkalmazottak életszínvonala emelésének fontos tényezője a rövidesen életbelépő új, munkahelyek alapján megkülönböztetett funkciók szerinti javadalmazási rendszer. Az új fizetési rendszer korpótlékokat, szakképesítés szerinti fizetési osztálypótlékokat, havi és évi prémiumokat ír elő a vasúti dolgozók különböző csoportjai számára. Az új javadalmazási rendszer felszámolja az eddigi egészségtelen egyenlősítést, amelynek egyik oka az volt, hogy főként az alapvető munkaköröknél nem voltak meg a fizetési különbségek a munka nehézségének és a munkahely fontosságának megfelelően. Az új bérezési rendszer érezhetően emeli a vasúti dolgozók életszínvonalát a hatalmas ösztönzője lesz a szakképzettség tökéletesítésének és a munkatermelékenység emelésének. A vasút előtt álló nagy feladatok teljesítése érdekében élénk és állandó politikai tömegmunkát kell végezni a vasúti alkalmazottak körében. A határozat részletesen elemzi a CFR Politikai Igazgatóságnak, pártszervezeteinek, szakszervezeteinek és IMSZ szervezeteinek feladatait. Ezeknek a szerveknek harcra kell mozgósítaniuk a forgalomnál, a vontatásnál, a műhelyekben és a vasút többi ágaiban a munkások, mérnökök és technikusok tömegeit az ötéves tervből reájuk háruló feladatok négy év alatti teljesítéséért és a mostani határozatban felvázolt feladatok valóraváltásáért. Tevékenységük központi feladatául kell tekinteniük, harcolni a vasúti szállítás jó működéséért és teljes biztonságáért, a szállítások ütemes végrehajtásáért, a gördülőanyag sebességének növeléséért, a forgalmi át és a csúcsforgalom felszámolásáért. A politikai szervek és szakszervezetek fontos feladata a szocialista versenyek kiszélesítése. A versenyek keretében tömegméretekben kell alkalmazni a nagyszerű szovjet munkamódszereket: a vonatok marsrutizálását, a mozdonyok pénzügyi tervét, az ötszázas mozgalmat, a dinamikus megterhelés miatti pályarongálódás gépesített felfedezését, a futtatási módszert a pályajavításoknál, a szerszámok Kuznyecov módszerű felújítását és az egész éven át folyó talpfalaivitás Udalovféle módszerét. A vasútnál dolgozó ifjúság vesse latba egész fiatalos lendületét és lelkesedését a versenyekben Terjesszék ki az IMSZ ellenőrző őrhelyét és ifjúsági brigádok szervezését. Érezzék megtiszteltetésnek, hogy a CFR munkásai lehetnek Az RMP KV ajánlja az IMSZ nek: vállalja el, hogy az ifjúságot az új mozdonygyár önkéntes munkára való felépítésére mozgósítja. Hazaszeretettől fűtött ifjaink az ország minden részében lelkesedéssel és örömmel fognak válaszolni erre a felhívásra. A határozat hangsúlyozza, hogy a politikai munkában erősen kell érvényesülnie a tömegek alkotó kezdeményezéseinek, a bírálatnak és önbírálatnak. Minden úton-módon harcolni kell a fejlődésünk ütemét fékező bürokrácia kíméletlen szétzúzásáért. Nagy harci feladatok várnak vasúti dolgozóinkra. A párt és a kormány határozata fontos határkő a vasút fejlődésében, a vasúti dolgozók életszínvonalának javításában. Valóra váltása gyorsan fejlődő népgazdaságunk színvonalára emeli a vasúti szállítást és a vasúti üzem ezerféle más ágának tevékenységét. Vasúti dolgozóink vessék latba minden alkotó erejüket és forradalmi energiájukat a határozat megvalósításáért, mert ezzel ötéves tervünk négy év alatti teljesítését, a szocializmus építését és a világbéke nagy ügyét segítik diadalra. A szocializmus építésének műve egyre nagyobb feladatok elé állítja a sajtót. Lapunk, mint a Román Népköztársaság Néptanácsainak lapja végzi el ezeket a nagyszerű feladatokat. A Néptanácsok, mint a dolgozók legátfogóbb szervezetei, nemzetiségre való tekintet nélkül bevonják a közügyek igazgatásába a városi és falusi dolgozók millióit. A Néptanácsok a szocialista hazafiság szellemében, a román nép és a nemzeti kisebbségek testvéri együttműködésének szellemében nevelik és mozgósítják a dolgozókat A román dolgozó nép oldalán a magyar dolgozók is kiveszik részüket közös hazánk, a Román Népköztársaság felvirágoztatásáért vívott nagyszerű harcból. Sajtónknak az a feladata, hogy további eredményekbe ösztönözze a dolgozókat, haladjanak szüntelenül előre a szocializmus építésének útján. Ezt a nemes célt fejezi ki lapunk új címe: ELŐRE. A „Romániai Magyar Szó" mától kezdve ELŐRE címmel jelenik meg. Ez a cím pontosabban kifejezi lapunk tartalmát és olvasóink törekvéseit. 1 VII. évf. 1704 sz. Szerda, 1953. április 1. 4 oldal Ára 20 báni A Szovjetunió Minisztertanácsának és a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának Az élelmiszer- és iparcikkek kiskereskedelmi állami árának újabb leszállításáról MOSZKVA (Agerpres). — A TASZSZ közli: A Szovjetunió Minisztertanácsa és a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága elhatározta: ha 1953 április 1-től csökkenteni, kell az élelmiszer- és iparcikkek kiskereskedelmi állami árait az alábbiak szerint: KENYÉR, LISZT ÉS CSŐTÉSZTA A rozskenyér, búzakenyér, zsemlye, perec és más péktermékek árát 10 százalékkal, a rozsliszt, búzaliszt, kukoricaliszt és más liszt árát 10 százalékkal; a csőtészta, vékony és vastag metélttészta és más száraztésztafélék árát 10 százalékkal. KÁSA, RIZS, HÜVELYESEK ÉS ÉLELMISZERKIVONATOK A köles, hajdinakása, rizs, borsó, más kásafélék és hüvelyesek árát 10 százalékkal; az élelmiszerkivonatok árát 10 százalékkal; a gyümölcslé és gyümölcssajt árát 15,százalékkal. GABONA ÉS TAKARMÁNY A rozs, búza, zab, árpa és más gabonafélék, korpa, olajpogácsa, olajostakarmányok, előtakarmány, széna és szalma árát 10 százalékkal. HÚS ÉS HÚSTERMÉKEK A marhahús, birkahús, sertéshús, szárnyas, felvágottak, virstli, kolbász, karaj, húskonzerv, húskonzerv főzelékkel, zsíros hüvelyeskonzervek és más hústermékek árát 15 százalékkal. HAL ÉS HALTERMÉKEK A mélyhűtött, fagyasztott, sózott, füstölt hal, hering és halkonzerv árát átlag 10 százalékkal. ZSIRADÉK, TOJÁS ÉS FAGYLALT A vaj, zsír, margarin és növényi olaj árát 10 százalékkal; a majonéz és más mártások árát 10 százalékkal; a tojás árát 10 százalékkal; a fagylalt árát 10 százalékkal. BURGONYA, FŐZELÉKFÉLÉK ÉS GYÜMÖLCS A burgonya árát 50 százalékkal; a cékla árát 50 százalékkal; a sárgarép,. i,-,it 33százalékkal; a friss káposzta és más főzelékek árát 50 százalékkal; a savanyított káposzta árát 50 százalékkal; az alma árát 50 százalékkal ; a körte árát 50 százalékkal; a szőlő árát 50 százalékkal; a mandarin árát 50 százalékkal; a narancs árát 50 százalékkal; a citrom árát 50 százalékkal; a gyümölcskonzerv árát 25 százalékkal; a szárított főzelék árát 25 százalékkal; a szárított gyümölcs és dió árát 20 százalékkal. CUKOR, ÉDESIPARI TERMÉKEK ÉS FŰSZEREK A kristály- és finomított cukor árát 10 százalékkal; a karamellák, cukorkák, csokoládé, teasütemény, nápolyi szelet, biszkvitt, torta, sütemény, mézespogácsa, keksz és más cukrásztermékek árát 10 százalékkal; a befőtt, gyümölcsíz és gyümölcslekvár árát 10 százalékkal; a valódi tea árát átlag 20 százalékkal; a babkávé és kakaó árát 20 százalékkal; a vitamin árát 10 százalékkal; a kősó árát 30 százalékkal; az ömlesztett őrölt só árát 20 százalékkal; a csomagolt só árát 10 százalékkal. VODKA, LIKŐR, BOR ÉS SÖR A vodka árát 11 százalékkal; a likőrök, gyümölcslikőrök, gyümölcspárlatok, gyümölcsborok, konyak és szovjet pezsgő árát 15 százalékkal; a sör árát 15 százalékkal; a bor árát 5 százalékkal. SZÖVÖTTÁRU A karton, szatén, vászon és más gyapotból készült szövöttáru árát 15 százalékkal; a valódi selyemkelme árát 15 százalékkal; a fésült gyapjúból készült szövetek, a finom szövetek és más tiszta gyapjúból készült szövetek, valamint az 50 százalék gyapjút tartalmazó szövetek árát 5 százalékkal; a lenkelme árát 8 százalékkal. KÉSZRUHA, KÖTÖTT-SZÖVÖTT ÁRU ÉS KALAP A gyapotkelméből készült női ruha, blúz, fehérnemű és más készruhák árát átlag 14 százalékkal; a lenvászonból készült női ruha, blúz, fehérnemű és más készruhák árát átlag 7 százalékkal; a valódi selyemkelméből készült női ruha, blúz és más készruha árát 12 százalékkal; a kötött-szövött áruk árát átlag 5 százalékkal; a harisnya és zokni árát átlag 20 százalékkal; a gyapot- és selyemszövetből, valamint az 50 százalék gyapjút tartalmazó és a gyengébb minőségű szövetből készült kalapok árát 10 százalékkal; a gyapjúnemezből készült kalap, berett és tomp árát 15 százalékkal; a szalmakalap árát 10 százalékkal; a bőrből és szőrméből készült áruk árát 7 száléikkal valóka és sarkiróka szőrméből készült prémáruk árát 15 százalékkal. LÁBBELI A bőrlábbeli árát 8 százalékkal, a gumitalpú bőrlábbeli árát 10 százalékkal; a bőrpótló anyagból vagy vászon és kombinált anyagból készült bőrtalpú lábbeli árát 12 százalékkal; a bőrpótló anyagból vagy vászon és kombinált anyagból készült gumitalpú lábbeli árát 20 százalékkal; a hócipő és gumicsizma árát 10 százalékkal; a sárcipő és más, gumiból készült lábbeli árát 15 százalékkal; a nemezcsizma árát 5 százalékkal. RÖVIDÁRU A textilanyagból, fémből, bőrből és bőrpótló anyagból készült rövidáru árát átlag 10 százalékkal; a csipke- és tüllfüggöny árát 10 százalékkal; a varrótű, varrógéptű kötőtű és más tűk árát 20 százalékkal; a cérna és cérnaáruk árát 10 százalékkal; a plasztikus anyagokból készült cikkek árát 10 százalékkal; a fogkefe, ruhakefe és sertésszőrből készült más kefék árát átlag 15 százalékkal. SZAPPAN, ILLATSZER, KOZMETIKAI- ÉS DOHÁNYÁRU A mosószappan árát 15 százalékkal, a mosdószappan árát 20 százalékkal; a parfüm, kölnivíz és más illatszerek és kozmetikai cikkek árát 10 százalékkal; a finom cigaretta árát 10 százalékkal; a többi szopókás vagy szopóka nélküli cigaretták árát, valamint a dohány árát 5 százalékkal; a mahárka árát 10 százalékkal. KULTURSZÜKSÉGLETI CIKKEK ÉS JÁTÉKSZEREK A hangszerek árát átlag 10 százalékkal; az írópapír, füzet és más papír és kéregpapír árát 10 százalékkal; a ceruza, tollhegy és toll szár, valamint más író- és rajzszerek árát 15 százalékkal; a töltőtoll és betétes trón árát átlag 20 százalékkal; a gumiból, celluloidból, fémből és más anyagokból készült játékszerek, valamint a télifára való játékszerek árát 10 százalékkal. PORCELÁN, FAJANSZ ÉS ÜVEGÁRU A porcellán- és fajanszcikkek árát átlag 15 százalékkal; a jóminőségű préselt üvegből készült lámpaernyő és edény árát 20 százalékkal; a jó minőségű fuvottüvegedény, a háztartási edények és a tükör árát 10 százalékkal. HÁZTARTÁSI CIKKEK ~ A villanylámpák árát 25 százalékkal; a háztartási célokat szolgáló villamoskészülékek, villamos felszerelés és más elektrotechnikai cikkek árát '5 százalékkal, a porszívók árát 25 százalékkal; a „ZIL-Moszkva“ gyártmányú hűtőszekrény és mosógépek árát 20 százalékkal; a fejsze, fűrész, fúró és más kovács-, lakatos- és asztalosszerszámok, valamint más szerszámok árát 20 százalékkal; a vasvilla, kasza, sarló és más kisebb mezőgazdasági szerszámok árát 20 százalékkal; a szekér, szekérkerék és más kerekes áru árát 10 százalékkal; a vasból öntött kályhaalkatrészek árát 10 százalékkal; az ötvözött alumíniumból, a zománcozott és horganyzott vasból, a zománcozott ércből, sárgarézből, rozsdamentes és krómozott acélból készült edények árát 10 százalékkal; az ónozott vasedény árát 30 százalékkal; a kések árát 10 százalékkal; a vas rövidáruk, kósörlőgépek petróleum főzőlámpák, lámpások és más, fémből készült háztartási cikkek árát 10 százalékkal; a varrógép árát 10 százalékkal; a bútor árát 5 százalékkal; a szőnyeg és kárpitoscikkek árát 5 százalékkal; a toll- és pehelyáru árát 10 százalékkal; a viaszkosvászon, a lakkozott vászon és keményvászon árát 10 százalékkal; a vatta és vatelin árát 8 százalékkal; a szövöttáruk házi festésére szolgáló festékanyagok árát 20 százalékkal. ÉPÍTŐANYAGOK A palakő és kátránypapír árát 20 százalékkal; az ablaküveg árát 10 százalékkal; a profilért vas és tetőbádog árát 10 százalékkal; az épületszeg árát 25 százalékkal; a patkószeg, cipészszeg és más szegek árát 20 százalékkal; a csavarok, szegecsek, facsavarok, a kerámiai anyagból készült lapok, a dróthálók, drót és fémcsövek árát 20 százalékkal; a cement árát 25 százalékkal; lakkok, festékek és háztartási vegyszerek árát 10 százalékkal; az egészségügyi műszaki felszerelések árát 10 százalékkal; a linóleum árát 15 százalékkal; a tapéta árát 20 százalékkal. GYÓGYSZEREK, EGÉSZSÉGÜGYI ÉS HIGIÉNIAI CIKKEK A gumiból készült egészségügyi és higiéniai cikkek árát 20 százalékkal; a gyógyszerek és más egészségügyi és higiéniai cikkek árát átlag 15 százalékkal. GYUFA, PETRÓLEUM ÉS BENZIN A gyufa árát 17 százalékkal; a petróleum árát 25 százalékkal; a benzin és kenőolajok árát 25 százalékkal. KERÉKPÁR, ÓRA ÉS MÁS IPARCIKKEK A kerékpárok és kerékpár alkatrészek árát 10 százalékkal; a személygépkocsik ésmotorkerékpárok gumi köpenyének és tömlőjének árát 10 százalékkal; a kerékpár és sportlabda köpenyének és tömlőjének árát 20 százalékkal; a korcsolya árát 10 százalékkal; a sílécek árát 15 százalékkal; a vadászfegyver, az alkatrészek és a lőszer árát 15 százalékkal; a vadász- és halászkellékek árát 10 százalékkal; a karóra árát 5 százalékkal; a zsebóra, ingaóra és másfajta órák árát 10 százalékkal. 2. Megfelelő arányban csökkenteni kell az árakat a vendéglőkben, étkezdékben és más közélelmezési vállalatokban. AZ IDEI BŐ TERMÉSÉRT Lendületesen folyik a vetés Marosvásárhely rajonban A Magyar Autonóm Tartományban több helyen megkezdték a tavaszi szántást és vetést Feldugtak a traktorok Marosvásárhely, Erdőszentgyörgy, Udvarhely és Szászrégen rajon termőföldjein. A tavaszi kampány élén a kollektív gazdaságok haladnak. A köztük indult szocialista versenyben a káposztásszentmiklósi kollektivisták foglalták el az első helyet. Ők kezdték meg legelőbb a tavaszi mezőgazdasági munkákat és mostanig már 65 százalékban teljesítették az első sürgősségi szakaszra előirányzott vetést A melegágyakat 90 százalékban bevetették. Karácsonyfalva községben a „Szikra“ kollektív gazdaság tagjai csupán két nap alatt 5 hektár napraforgót és 8 hektár zabot vetettek el. Ezenkívül felszántottak 10 hektár földet és 31 hektáron elvégezték a boronálást. Nem maradnak le a tavaszi munkákkal a Dózsa György községbeli kollektív gazdaság tagjai sem. Ők is teljes lendülettel szántanak-vetnek, hogy mielőbb befejezhessék a tavaszi vetési kampányt. Március 16 és 21-e között 6 hektár árpát, 8 hektár cukorrépát, 10 hektár lóherét és lucernát, valamint 3 hektár napraforgót vetettek el. A brigádokközött folyó szocialista versenyben a második brigád jár az élen, amelynek tagjai minden nap pontosan jelennek meg a munkahelyen. A brigád tagjai közül különösen szép teljesítményt ért el Soós Sámuel, Takács Márton és ifjú Görgényi József. Az egyes számú brigád tagjai közül kitűntek Soós Ferenc, Mezei Lajos, Simon József és Jánosi Zsigmond kollektivisták, akik nemcsak arra törekednek, hogy maguk érjenek el kimagasló munkateljesítményt, hanem segítséget adnak másoknak is és jó munkára ösztönzik őket. A kollektivisták példájára, az egyénileg dolgozó parasztok is sok helyen megkezdték a tavaszi vetést. Nyárádtő községben egyetlen nap alatt 8 hektár területet vetettek be és 10 hektár földet készítettek el a vetésre. Ebben a községben elsőnek kezdték meg a vetést Botosán Dumitru és Szatmári József, míg Nyárádszeredán Dávid József és Szász Albert dolgozó parasztok. Szántanak a kendilónai „Vörös Traktorkollektív gazdaság földjein LAPUNK TARTALMÁBÓL: Kölcsönös árucsere és fizetési egyezményt írtak alá az RNK és a Német Demokratikus Köztársaság között (2. oldal) A népi demokráciák sportolóinak hatalmas sikere (2. oldal) Lenin és Sztálin az újtípusú pártról. I. Chisinevschi elvtárs cikke a „Tartós békéért, népi demokráciáért” című lapból (3. oldal) Csu En-láj nyilatkozata a koreai fegyverszüneti tárgyalásokról (4. oldal) Meghalt Yves Farge, a Béke Világta- nács alelnöke (4. oldal) A Szakszervezeti Világszövetség közösséget vállal a francia dolgozók harcával (4. oldal) Általános tiltakozó sztrájk Olaszországban (4. oldal). A CFR munkásai lelkesen fogadták pártunk és kormányunk határozatát Vasúti dolgozóink országszerte határtalan örömmel fogadták az RNK Minisztertanácsának és az RMP Központi Vezetőségének határozatát a vasutak munkájának megjavításáról, a vasutak színvonalának az RNK népgazdasága gyors fejlődése színvonalára emeléséről és a vasúti dolgozók életszínvonalának emeléséről. Craiova tartomány valamennyi állomásán, sűtőházában és műhelyében a munkások, technikusok és mérnökök körében villámgyorsan terjedt el a határozat megjelenésének híre. A határozat újabb bizonyítéka annak, hogy pártunk és kormányunk atyai szeretettel gondoskodik a vasúti dolgozók munka- és életfeltételeinek szüntelen javításáról. A tartomány vasúti dolgozói rendkívül nagy érdeklődéssel vitatták meg a határozatot. A gyűlések részvevői megfogadták, hogy fokozott erővel igyekeznek eleget tenni azoknak a megtisztelő feladatoknak, amelyeket Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs tűzött eléjük a vasúti dolgozók országos értekezletén. A februári értekezlet után erőteljesen fellendült a craiovai fűtőház mozdonyvezetőinek és fűtőinek szocialista versenye. Öt mozdonyt pakurafűtésre állítottak át. Ezzel jelentős mennyiségű fűtőanyagot takarítanak meg, megkönnyítik a mozdonyfűtők munkáját és fokozzák a mozdonyok teljesítőképességét. A craiovai állomás dolgozói a határozat megvitatása után vállalták, hogy az eddiginél is fokozottabban harcolnak a vasúti forgalom megjavításáért, a kereszteződések megszüntetéséért és a vagonok fölösleges veszteglésének kiküszöböléséért. Constantin Costache sztahanovista váltófelügyelő, aki öt váltófelügyelőt és 15 váltókezelőt szakképesített, hangsúlyozta a határozat jelzőkészülékekre és a vasúti üzemre vonatkozó műszaki intézkedéseinek jelentőségét. „Ha elsajátítjuk a szovjet vasúti dolgozók gazdag tapasztalatait — mondotta a sztahanovista — sikerrel biztosíthatjuk a Bukarest—Turnu-Severin közötti fővonal szerelvényeinek kifogástalan közlekedését.“ Constantin Costache sztahanovista megfogadta, hogy az eddiginél is nagyobb lendülettel dolgozik az 1953. évi terv 10 hónap alatti teljesítéséért s munkahelyén 5 váltókezelőt és 5 váltófelügyelőt szakképesít. Egyúttal szocialista versenyre hívta ki a craiovai állomás 4. számú váltófülkéjének váltófelügyelőit és váltókezelőit a következő versenypontok alapján: a pontosság szigorú betartása, a forgalom százszázalékos rendszeressége és a váltók jókarbantartása. Marosvásárhely CFR dolgozói is örömmel üdvözölték a határozat megjelenését. A marosvásárhelyi vasutasok lelkesen dolgoznak vasúti szállításunk színvonalának állandó fejlesztéséért. Klavdia Baranovszkaja szovjet sztahanovista „a mozdony pénzügyi tervek módszerének alkalmazása folytán két mozdonyvezető- és mozdonyfűtő-csoport márciusban több mint 8.000 lej értékű fűtőanyagot takarított meg. A csoport tagjai: Vajnár István, Mikula Jenő, Berecki Miklós, Kelemen Lajos, Csíki József, Nagy Lajos, Asztalos József és Baciu Petre. Jelentős mennyiségű fűtőanyagot takarítottak meg meg Luciu Alexandra és Csavar Béla mozdonyvezetők, Simion Moldovan és Tordai Viktor mozdonyfűtők, akik szintén sikerrel alkalmazzák „a mozdony pénzügyi terve“ szovjet módszert. (Agerpres) Újabb munkasikerekkel járulunk hozzá a vasutak színvonalának emeléséhez Kitörő örömmel olvastam a Scânteia-ban az RNK Minisztertanácsának és az RMP Központi Vezetőségének határozatát a vasutak munkájának megjavításáról, a vasutak színvonalának az RNK népgazdasága gyors fejlődése színvonalára emeléséről és a vasúti dolgozók életszínvonalának emeléséről. A vasúti dolgozók országos értekezletén magam is ott voltam, ahol Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs ezeket mondotta: „Munkaértekezletünk céljául tűzte ki, hogy megvizsgálja munkánk fogyatékosságait, hogy feltárjuk a vasutak valamennyi tevékenységi szektorának hiányosságait és nehézségeit, hogy együttesen konkrét eszközöket találjunk ezek kiküszöbölésére s igy a román vasutakat a népgazdaság általános fejlődése által eléje átütött növekvő feladatok színvonalára emeljük, hogy megtaláljuk az eszközöket a vasúti munkások, munkásosztályunk harckész, serény és reményteljes osztaga munka- és életfeltételeinek szüntelen javítására." , Ez a határozat ismételten bizonyítja, hogy pártunk, egész dolgozó népünk vezetőjének szavai valóra válnak. A nagyváradi sűtőház dolgozói nevében biztosítom a pártot, szeretett Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtársunkat, hogy munkánkkal járulunk hozzá a határozat előírásainak teljesítéséhez. Vállalom, hogy a határozat tiszteletére találmánnyal és két újítással járulok hozzá a sűtőház munkájának megjavításához. Találmányom egy acélcsőből készült kígyószom, amely a mozdonytűzszekrény samotíbélését a hűtéskor helyettesíti. Ezzel 15—20 százalék tüzelőanyagot takarítunk meg. Ez egy mozdonynál havonként 35—40 tonna szén és nagymennyiségű samott-tégla megtakarítását eredményezi. A határozat arra ösztönöz bennünket, hogy újabb munkasikerekkel járuljunk hozzá az ötéves terv négy év alatti teljesítéséhez. AVRAM GAVRIL a nagyváradi sütőház Állami Díjas sztahanovistája, a Munkaérdemrend kitüntetettje