Előre, 1954. május (8. évfolyam, 2035-2059. szám)
1954-05-03 / 2035. szám
2 Lelkes tömegfelvonulással ünnepelték hazánk dolgozói május elsejét (Folytatás a: a népünk szabadságharcában oly dicsőséges szerepet játszó vasúti munkások nyitják meg A vörösgriveaiak ezen a május elsején sem maradtak el előző éveikben aratott sikereik mögött, továbbra is méltók akarnak maradni hősi hagyományaikhoz. Május elsejei vállalásaikhoz híven, befejezték egy mozdony és egy szalonkocsi általános javítását, két előmelegítőkemencét építettek, elkészítettek 15 légprntéses kalapácsot és más fontos felszereléseket. Április folyamán a vasúti műhelyek dolgozói 13.000 különféle alkatrészt gyártottak a mezőgazdasági gépek számára. A vasutasok hosszú sorát 1111 élmunkás nyitja meg. Az élmunkások magasra emelik olyan kiváló társaik képeit, mint Gheorghe Marin, Stavre Dragomir és mások, akik oly sok dicsőséget szereztek már a Vörös Grivicának. A május elsejei felvonulók sorában ott haladnak a nemrégen üzembehelyezett „Tudor Vladim Iresen“ mezőgazdasági gépgyár dolgozói. Ez az üzem élő bizonyítéka, milyen nagy gondot fordít pártunk és kormányunk a mezőgazdaság gépesítésére, s arra, hogy könnyebbé és eredményesebbé tegye a dolgozó parasztság munkáját. A „Tudor Vladimirescu”-üzem menetoszloának élén egy cséplőgép kicsinyített mását hozzák. A termelési grafikon pedig azt mutatja, hogy ebben az évben az üzem munkásai, mérnökei és technikusai 390 százalékkal több cséplőgépet és 166 százalékkal több pótkocsit gyártottak, mint 1953-ban. Május elseje tiszteletére a „Tudor Vladimirescu“-üzem dolgozói 5 cséplőgépet és 25 pótkocsit készítettek el terven felül. A gyárban külön osztályt létesítettek a hulladékanyagok értékesítésére s ezen az osztályon az év első négy hónapjában közel 100.000 lej értékű közszükségleti cikket állítottak elő. _ A közszükségleti cikkek termelésének fokozásáért, választékuk bővítéséért csatasorba álltak valamennyi fővárosi üzem dolgozói. A fémipari és elektrotechnikai üzemekben 13 új osztályt létesítettek, amelyekben fémből készült háztartási kellékeket és más közszükségleti cikkeket gyártanak. A villamossági ipar dolgozói 70 százalékkal több villanyvasalót, villanyfőzőt és más villamossági közszükségleti cikket készítettek, mint az elmúlt évben. A „Tudor Vladimirescu" üzem mellett fővárosunk másik mezőgazdasági gépgyára, a „Semanatoarea“ vállalat is kitett magáért május elseje köszöntésére. A vetőgépek gyártási tervét 15 százalékkal, a cserealkatrészgyártási tervet 6 százalékkal teljesítették túl. Kerékpárosok hosszú sora érkezik a térre. A „Bucuresti” kerékpárgyártó üzem munkásai, akik saját készítményű kerékpárjaikon vonulnak fel a munka és a harc nagy májusi ünnepén. A felvonulás még egyre tart, egymásután haladnak el a központi emelvény előtt a különböző munkaközösségek, a Sztálin-tér s a környező utcák a proletárnemzetköziséget, a világ dolgozóinak szolidaritását éltető jelszavaktól visszhangzanak. Fővárosunk dolgozó népe szívből köszönti a béketáborhoz tartozó testvérnépeket, Korea hős népét s a szabadságért és békéért küzdő embermilliókat. A nehézipari üzemek dolgozóihoz hasonló szép sikereket értek el könnyűipari gyáraink munkásai és technikusai is a tizedik szabad május elsejét köszöntő versenyben. A „Gh. Gheorghiu-Dej“ készruhagyár munkásai az ünnepi műszakon 102,21 százalékra teljesítették tervelőirányzatukat és terven felül egy százalékkal javították a minőséget. A „November 7" textilgyár szövő- és fonómunkásai is elsőnek kapcsolódtak be a május elsejei versenybe. Grafikonjaik büszkén jelentik most a párt és a kormány vezetőinek, hogy április hónapban terven felül 6.000 négyzetméter szövöttáru, és 1.300 kilogramm fonalat készítettek. Ez az egyszerűnek tűnő szám azt jelenti, hogy a gyár dolgozói kétszeresen túlhaladták saját vállalásukat. A „November 7“ textilgyár dolgozói jól tudják, hogy a jólét megteremtésének legfőbb módja a munka termelékenységének növelése és a céltudatos takarékosság. A gyárban 1953-hoz viszonyítva 2,22 százalékkal növekedett a munka termelékenysége és 7 százalékkal csökkentették a selejtet. Ezzel párhuzamosan állandóan szívükön viselték a választék bővítését. Május elseje tiszteletére tíz új vászonfajta gyártását kezdték meg. A szocialista verseny lendületében új és új élmunkások emelkednek ki, olyanok, mint Kati Stanislau, Elena Bedu, Lucretia Leludia és Aurel Doianu, akiknek képeit magasra tartva, büszkén hozzák a „November 7” textilgyár munkásai. A felvonulók jelszavas táblái erőteljesen hirdetik hazánk népének szolidaritását a Német Demokratikus Köztársaság dolgozóival s a nyugatnémetországi hazafiakkal. Most az élelmiszeripari dolgozók következnek. Feliratos tábláik arról beszélnek, hogy az első negyedévben az ország élelmiszeripari dolgozói 115 százalékkal több étolajat, 22 százalékkal több csőtésztát, 21 százalékkal több cukrot és 193 százalékkal több húskonzervet állítottak elő, mint az elmúlt évben. Száz- meg százezer dolgozó haladt már el a tribünök előtt, de még mindig végeláthatatlanul, egyre hömpölyög a tömeg a tér felé. Azt hinni, egyetlen óriási gyár dolgozói, valamennyien úgy egybefolynak a csoportok. Constantin David kenyérgyár, Mistretul szalámigyár — hirdetik a feliratos táblák. Következnek az ország legnagyobb olajgyára, a Filimon Strbu gyár dolgozói. Csak ezek a magasra emelt táblák, a grafikonok, a munkateljesítmények győzelmi jelvényei mutatják, hogy több gyár munkásai haladnak egymás után. Az állami kereskedelem és a szövetkezetek dolgozói is ott haladnak a gyáriak között. Az ő teljesítményeik is figyelemreméltóak. Grafikonjaik arról beszélnek, hogy az 1954 első negyedében eladott élelmiszeráru értéke 10,9 százalékkal haladta meg az elmúlt év első negyedévének eredményét, ipari árukból, szövöttárukból, készruhákból, üveg-edényárukból 14 százalékkal adtak el többet. A nagy állami áruházak és üzletek büszkeségei, — a minta-kiszolgáló brigádok — ott haladnak a csoportok élén. A Nicolae Balcescu Mezőgazdasági Intézetet csupa fiatal képviseli. Vannak ugyan köztük idősebbek is, a születési bizonyítvány szerint, de mindannyian azt mondják , az utóbbi tíz esztendő alatt visszafiatalodtak. Megfiatalodtak a tanárok, azzá varázsolta őket a ma alkotómunkája, az, hogy tudásukat egy ország népe érdekében gyümölcsöztetik. Az ő munkájuk is benne van abban, hogy több és jobb termést aratnak az ország különböző állami és kollektív gazdaságainak földjén, ők tanítják ennek „titkaira“ a fiatal agronómusokat. S a fiatalok szorgos tanulással, odaadó munkával hálálják meg kitűnő tanulási körülményeiket. Ennek bizonysága az intézet négy hallgatójának: Virgil Sandulescunak, Iordache Popescunak, Marin Mincának és Paul Tudosénak újítása. A tavaszi mezőgazdasági kampányban egy gépjavító központban végeztek gyakorlati munkát. Az alkatrészek javítására fémbevonó készüléket szerkesztettek. Ezek voltak az első ilyenfajta készülékek, amelyeket országunkban gyártottak. A gépközpont sikeres tervtúlteljesítése nagyban köszönhető ennek a készüléknek. Sokezer hozzájuk hasonló ifjú tanul az ország 19 mezőgazdasági fakultásán. Az elmúlt hat esztendő alatt ezek az iskolák több mint 6.300 új kádert adtak mezőgazdaságunknak, azaz több mint kétszer annyit, mint a régi rendszer 30 esztendő alatt. A főváros kulturális életének képviselői is eljöttek a május elsejei nagy felvonulásra. Tüntetésükkel hitet tesznek a nagyszerű ügy mellett, ammelyet tudásukkal szolgálnak, a békés alkotás, az igazi művészet mellett. Az igazi művészet megnyilatkozása volt az idén az országunk színházaiban bemutatott 89 színdarab. Január, február és március folyamán 18.839.519 néző gyönyörködött . 80.256 mozielőadásban. Ebben a három hónapban 630 könyvet jelentettünk meg, 11.267.199 példányban. Ebből 66 könyv (1.540.000 példány) a föld művelőinek ad hasznos tanácsokat. Az egészségügyi dolgozók és a négyes számú gyógyszergyár dolgozói egyetlen óriáscsoportot alkotva haladtak át a téren. Köztük vannak a Polizu szülőotthon leendő orvosai, ápolói. Ezt a szülőotthont, amely a legtökéletesebb ilyenszerű épület, ez évben befejezik. Az idén az egész fővárosban jelentősen kibővítették az egészségügyi szolgálatot: 24 rendelő poliklinikát, 102 egészségügyi pontot létesítettek. Az orvosok és ápolók munkájának, az itt elvonulóknak sok-sok fővárosi dolgozó köszönheti visszanyert egészségét. Szocialista iparunk egyik új ága, a gyógyszergyártás. Élenjárói büszkén hordozzák a tervtúlteljesítésüiket hirdető feliratot: 1949-hez viszonyítva ez évben 1.852 százalékkal termeltek többet, s az önköltséget — ugyancsak 49-hez viszonyítva — 28 százalékkal csökkentették. A nemzetközi sportrendezvényeken évről évre mind többször hangzik fel egyes versenyszámok után a Román Népköztársaság himnusza, mind többször állnak a bajnokságot, elsőséget jelentő dobogóra a román sportolók. S a mind szebb eredményekkel párhuzamosan, városon és falun egyaránt, egyre több és több ifjú vesz részt az edzéseken. E százezres sportoló tömeg küldötteiként léptek a térre az ünnepi felvonulás utolsó csoportjai: a sportolók. A fehérbe öltözött ifjak csoportja földgömböt visz, a népek közti béke jelképeként. Az egyenes sorokat valósággal elfödik a gyönyörű selyem zászlók. A Dinamó sportegyesület ifjainak csoportját motorkerékpárosok nyitják meg, őket a különböző sportágak mezébe öltözött ifjak követik. Végezetül a világ dolgozóinak legdrágább szavát írják ki a fiatalok: PACE. (BÉKE). Szűnni nem akaró taps közepette vonulnak el a tribün előtt a Locomotiva, Flamura rosie, Recolta, Flacara sportegyesületek tagjai. A Minerul, Aviatul egyesületek után a munkaerőtartalékok sportolói következnek, utánuk a Vointa és a sportmestereiről és élsportolóiról híres Progresul. Büszkeségeik ott haladnak az élen, a mellüket diszítő, nagyszerű eredményeiket hirdető arany és ezüst érmek vakítóan csillognak a pazar májusi napfényben. . Mire a Metarul sportolói a tribün elé érnek, a tér bejáratánál feltűnnek a felvonulást bezáró utolsó csoportok, a Hadsereg Háza fiataljai. Piros-kék mezbe öltöztek a kerékpározók, úszók, labdarúgók, akik annyi dicsőséget szereztek már hazánknak. A tribün előtt menetközben ötágú csillagot képeznek, középen sarló-kalapáccsal. Ez a kép maradt sokáig a nézők előtt, messze, nagyon messze ellátszott az óriási vörös csillag és a sarló-kalapács. Elhalt a sportinduló utolsó akkordja. Vége a felvonulásnak. Egy pillanatnyi csend tárnáid, majd mindennél erősebben, egyszerre zúg fel az egész térről a világ minden dolgozójának jobb, szebb, szabad életre hívó éneke, az Internacionále. A katonazenekar tisztelgésével véget ért a főváros többszázezer dolgozójának május elsejei, ünnepi felvonulása. (Tudósítónktól). — A szél egész éjjel felhőket kergetett a Barcaság felől, de reggelre feltisztult az ég, hetekig tartó esős, borús napok után gyönyörű tavaszi reggel köszöntött Sztálinvárosra. A fákon egy éjszaka alatt kipattantak az alvó rügyek és halványzöld fátyollal vonták be a szürke ágakat. A traktorgyári munkásnegyedben Varga András szerelőlakatos szélesre tárja a szoba ablakát. Innen, a második emeleti lakásból látni lehet szinte az egész várost. A házak és a gyárak napfényben fürdenek s felettük ezernyi vörös zászló leng a szélben, gyolcshangú csattogással hirdetve május ünnepét. Varga András nézi az ünneplő várost, amely naggyá nőtt és megszépült a szabadság éltető levegőjében és önkénytelenül is a régi május elsejékre gondol, amikor nem volt szabad ünnepelnie, csak titokban mert inastársaival egy kis papírból piros zászlót fabrikálni. — Tizedik szabad május elseje — mondja félhalkan és egész valóját boldog öröm önti el. Vidám zeneszó harsog a város felett, munkásindulók hangja. Visszafordul az ablakból, hogy felkeltse a családot is, de nincsen szükség ébresztőre. Varga Andrásné már a kontyot igazítja a tükör előtt, a negyedik gyermek is kibújt a kékcsíkos duma alól. Megkezdődik az izgatott készülődés. Vargáné meg az este kikészítette a székek karjára az ünneplő ruhákat. A legnagyobb fiúnak a munkaerőtartalékok sötétkék egyenruháját, Pistinek a fényesre vasalt pionirnyakkendőt, az ötéves Jancsinak a fehérgalléros matrózt, Juliskának, a legkisebbiknek nagy piros szalagot a göndörszőke hajába. A reggeli is ünnepélyesebb mint máskor. A szőttes abrosszal terített konyhaasztalon ott diszlik, ínycsiklandozó illatot árasztva a cukorporral meghintett ünnepi kalács, Vargáné meglepetése a család számára. A város központjában nyolc órára már valóságos embererdő hullámzik. Az ünnepi menet útvonala, a Sztálin körút, diadalúttá változott. Az épületeket hatalmas vörös drapériák díszítik és a munkásosztály vezetőinek fenyőágakkal körülfont képei. Zene, énekszó, jelszavak ütemes kiáltása úszik a levegőben. Az út két oldalán várakozó tömeg igyekszik úgy elhelyezkedni, hogy mindent lásson. A vállalkozószellemű fiatalok a park fáira is felmásznak. Varga Andrásné a szőkehajú Juliskával mindjárt a díszemelvény mellett kapott helyet. Innen jól lehet majd látni a felvonulást. Pontosan kilenc órakor megszólal a hangszóró és bejelenti az ünnepség kezdetét. Gheorghe Augustin, a sztálintartományi pártbizottság első titkára méltatja a tizedik szabad május elsejét, amelyet munkasikerek -1. oldalról.) Sztálinváros Részlet a fővárosi felvonulásról A traktorgyáriak felvonulása Sztálinvárosban ELŐRE ÜNNEPSÉGEK ORSZÁGSZERTE Marosvásárhel (Tudósítónktól.). — A zenekar népdalokat játszik és a diszemelvény előtt egyre haladnak a végeláthatatlan sorok. Pedig már másfélórája kezdődött meg a felvonulás, élen az országos versenyzászlók büszke birtokosaival: a Simó Géza bútorgyár, a régeni IFIL, az Alimentara helyi kereskedelmi vállalat és a vágóhíd dolgozóival. A tizedik szabad május elsejét ünnepük s a szabadság tudata sugárzik minden mozdulatukból, mosolygó arcukról. A nagy Szovjetuniót éltetik, a felszabadítót — a pártot, győzelmeik ihletőjét és szervezőjét. Magas, barna férfi gyönyörködik az áradó menetben, Kőműves Sándor munkaéremmel kitüntetett kommunista darukezelő. Harmadmagával képviseli a villamosítási terv legfiatalabb hajtásának, az erdőszentgyörgyi „Vörös Csillag" hőerőműnek alkotóit, a nagy ünnepen. Néha egy-egy szót vált a mellette álló szürkehalántékú férfivel, Pascu Alexandrával. Kevésből is jól megértik egymást. Barátságuk a munkában kovácsolódott acélossá. És még hányan és hányan haladnak el előttük románok és magyarok, akik szintén vállvetve vívnak ki újabb és újabb győzelmeket. A hangszóró Dima Teodorról beszél, aki részt vett az Encsel Mór-gyár kártolószalagot előállító új üzemrészének beindításában s Adorjáni Zoltánt tanítja most meg a gépek kezelésére. Balázs József és Hota Iulia dolgos keze pedig egyaránt sietteti az új típusú „Ardealul“ népbútor első sorozatának elkészültét a Simó Géza üzemben. Ott vonulnak mindannyian a jól végzett munka tudatával. Felemelő érzéssel, hogy méltóan köszöntötték a dolgozók nemzetközi szolidaritásának napját. Most új csoport következik: népviseletbe öltözött lövéri román ifjak táncolnak galambfalvi székely leányokkal. Utánuk meg a sportolók sora formálódik betűkké élő követeléssé: BÉKE. Édesapja vállán ülve, bodrosfürtü két év körüli kisleány integet zászlóval a kürtszóra menetelő pionírok felé. Ők már a szabadság gyermekei, nyitva előttük a jövő. Nem gond már, hogy mi lesz majd belőlük. Akár mindjárt választhatnak is, amint sorra vonulnak el a jövendő orvosai, építészei, művészei, agrotechnikusai és még sok más iskola növendéke. Közülük nem egynek a szülei valamelyik gyár, vagy intézmény dolgozói között, a nagyernyei vagy a nyárádkarácsonyfalvi kollektivisták, a szabadi egyénileg dolgozó parasztok küldöttei sorában menetelnek. A felvonulás végetért, de az ünnepség tovább folyik. Munkások és dolgozó parasztok táncolnak kéz- a kézben a zene pattogó ritmusára román és magyar népi táncokat s az erdőszentgyörgyi vendégek úgy érzik: soha nem felejtik el a tizedik szabad május elsejét.kel, a szocializmus fejlesztéséért vívott harc új eredményeivel köszönt Sztálin tartomány dolgozó népe. Aztán megkezdődik a felvonulás. A sort a Traktorgyár dolgozói nyitják meg, akik május tiszteletére 117.000 lejt takarítottak meg. Fellobogózott 35-ös KD traktorok dübörögnek, a kenyérért vívott csata gépei. A traktorgyári dolgozók sorában ott menetel Varga András, a termelés élenjárója, ötéves kisfiával. A diszemelvény előtt magasra emeli a gyereket, mintha azt kiáltaná: BÉKE. Amikor a szöszkehajú Juliska meglátja apja ölében bátyját, nagyot kiált: JANCSI, de az éljenzés tapsorkánya elnyeli a vékony gyermekhangocskát. Zúg, zeng a hosszú Sztávn-ut. Megszázszorozódott erővel visszhangozzák a várost körülvevő hegyek. Nem mit tapsolni, van mit éljenezni. Most vonulnak a kőolajfinomító üzem munkásai, akik hatszor nyerték el az országos élüzem zászlaját. A Desrobirea cukorgyár, amely szintén országos élüzem lett. Viharos tetszés köszönti a Vörös Zászló művek dolgozóit, akik ebben az évben gyártott tehergépkocsikkal jöttek ki. Száz ilyen szürke, dübörgő masinát gyártottak május tiszteletére. Vége-hossza nincs a látnivalónak. Az üzem zárt sorainak rendjét román, magyar és szász népviseletű táncosok szakítják meg, akik táncra perdülnek a díszemelvény előtt. A pionírok dobszóval jönnek, kezükben színes zászlók és papírból készült békegalambok lengenek. Varga Pisti mindjárt legelöl lépeget. Szeretne inteni anyjának és Juliskának, de nem lehet, mert a dobosnak fegyelmezettnek kell lennie, így hát katonásan kihúzza magát és csak a szeme sarkából int az anyja felé. Aztán újra az üzemek dolgozói következnek. A gumigyár, a Metaloductil, a Temella cementgyár, az új kenyérgyár, az építkezési tröszt, katonás rendben, keményen kihúzott derékkal vonulnak a munkaerőtartalékok egyenruhás fiataljai, közöttük a Varga Andrásné legnagyobbja is. Amikor az anyja megpillantja a menetben, könnyet morzsol el a szeme sarkán, a hála és büszkeség könynye ez. Arra gondol, hogy milyen erős, derék emberré neveli fiát a népi hatalom. ★ A felvonulással azonban nincs vége az ünnepnek. A verőfényes szép délutánon a város négy különböző pontján rendezett majálison szórakozik Sztálinváros dolgozó népe. A Postarét lankás domboldalán tízezernyi ember hullámzik. A szabadtéri színpadon az Állami Színház művészei és a festői népviseletbe öltözött kulturcsoportok szórakoztatják a nézőket. Az állami élelmiszerüzletek sátraiban nyársonsült pecsenyét és habzó sört lehet kapni. Kacagás, zene,, vidám kiáltozás mindenfelé. A jókedvű tömegben megtaláljuk a Varga családot is. A gyerekek körhintán visitáznak. Varga áll a feleségével karonfogva, nézik a boldog gyermekeket. Ploi A kőolajvidék ipari és mezőgazdasági dolgozói a világbékéért folyó harc jegyében ünnepelték meg május elsejét, a munkásság nemzetközi szolidaritásának napját. A rendkívül népes tömeggyűlésen Dumitru Balalia, a tartományi pártbizottság első titkára tartott seregszemlét a dolgozók sikerei felett és méltatta a nap jelentőségét. A tartomány dolgozóinak 85 százaléka vett részt a május elseje köszöntésére rendezett szocialista munkaversenyben. A verseny során kimagasló eredmények születtek. A „Gh. Gheorghiu-Dej’’ hőerőmű munkásai, mérnökei és technikusai a csehszlovák mérnökök és technikusok támogatásával május elseje tiszteletére egy újabb turbogenerátort szereltek össze és helyeztek üzembe. A cimpinai kőolajkuttutó tröszt dolgozói három nappal korábban fejezték be áprilisi munkatervüket. A tartományban jelentősen nőtt a tömegfogyasztási cikkek gyártása is. A „Poporul” timárüzem 117 százalékra teljesítette munkatervét, az „Olga Bancica’-fonoda pedig 3500 kiló gyapotfonalat gyártott vállalásán felül. Ploesti tartomány dolgozói a nagy ünnep tiszteletére 2.360.767 lejt takarítottak meg népgazdaságunknak. A mezőgazdasági dolgozók is figyelemreméltó sikerekkel köszöntötték május elsejét Kolo Hajnalban még felhős az ég, de a friss reggeli szél szétszórja a felségeket és 7 óra felé már ragyogó napsütésben készül a nagy ünnepre a fellobogózott, ünnepi díszbe öltözött város. Kolozsvár dolgozói a Malinovszkij téren tartották meg május elsejei nagygyűlésüket, amelyen több mint 85.000 városi és kolozsvári környéki falusi dolgozó vett részt. A gyűlésen Ion Gavris elvtárs, az RMP tartományi bizottságának titkára és Benkő János elvtárs, a városi pártbizottság első titkára román és magyar nyelven ismertették a tartomány dolgozóinak május elseje tiszteletére elért sikereit. Ezután megkezdődött a felvonulás. Vörös és nemzetiszinű zászlók erdeje alatt vonultak fel a tribün előtt a város üzemeinek dolgozói. Hatalmas táblák szemléltették a május elseje tiszteletére szervezett szocialista verseny kiemelkedő eredményeit. Az „Unirea“ fémipari üzem munkaközössége büszkén jelentette, hogy ez év első negyedében 7 százalékkal túlteljesítette termelési tervét. A „Libertatea” bútorgyár munkásai 29 százalékkal termeltek többet előirányzatuknál, a „Flacara“ készruhagyár dolgozói 111 százalékra teljesítették tervfeladataikat. A „Herbáik János” cipőgyár munkásai a gyár új modelljeit mutatták be a felvonuláson. A gyár dolgozói hetek óta a termelés növelésével, takarékossággal és újításokkal készültek a munkásosztály nagy ünnepére. Az ünnep tiszteletére rendezett ötletnapon esti Számos kollektív gazdaság, mezőgazdasági társulás, állami gazdaság és igen sok egyénileg dolgozó paraszt fejezte be már a tavaszi vetést. Az ünnepi felvonuláson a feliratos táblák hosszú sora tanúskodott a tartomány dolgozóinak munkagyőzelmeiről. Az oszlop élén haladó Vasúti munkások magasra emelték az immár negyedízben elnyert termelési vörös zászlót. Utánuk a boldesti szondatelep munkásai vonultak el az emelvény előtt. Büszkén jelenthették, hogy május elseje tiszteletére 112,63 százalékra teljesítették vállalásaikat és csaknem 400.000 lejt takarítottak meg. A Dorobantul textilgyár grafikonja arról beszélt, hogy az áprilisi össztermelés 106 százalékkal haladta túl a múlt év azonos időszakában elért színvonalat. A kőolajipari felszerelést gyártó üzemek dolgozói áprilisban 3,2 százalékos többteljesítménnyel dicsekedhettek. Felvonultak az élenjáró mezőgazdasági egységek küldöttségei is köztük a riiovi állami gazdaság munkásai, akik április 29-én befejezték a tavaszi vetést. Az ünnepi menet hosszú oszlopát a tarka zászlódíszben felvonuló sportolók zárták be, s már százegy dolgozó 263 javaslatot terjesztett elő. A tartományi építkezési vállalat munkaközössége hatalmas grafikonnal szemléltette az építkezések egyre fokozódó lendületét. Amint a grafikon mutatta, a tartományban az utóbbi három évben 1.385 százalékkal több munkáslakás épült, mint 1950-ben .A tartomány területén 163 körzeti beteggondozó, 300-nál több különböző fokozatú iskola és 125 új kultúrotthon épült. 50 községet villamosítottak, további 28-at rádiósítottak. Ezután a „Victor Babes“ és „Bolyai" egyetemek hallgatói következtek, majd a város tudományos dolgozói, a kolozsvári színházak művészei, a művészeti intézetek hallgatói vonultak fel. Részt vettek a felvonuláson a környező községek és falvak kollektivistái is, a társult parasztokkal és sok egyénileg dolgozó paraszttal együtt. A felvonulást a kolozsvári sportolók fejezték be. A felvonulás utáni délutánra szinte kiürült a város. Mindenki a Hója-erdőben töltötte a gyönyörű nap hátralévő részét. Harminchat élelmiszer és frissítő árusító sátor várta itt a dolgozókat, akik négy szabadtéri színpad műsorában gyönyörködhettek. A kolozsvári román és magyar Opera, a Nemzeti Színház és az Állami Magyar Színház művészei szórakoztatták az ünneplő dolgozókat. A kulturotthonokban és a város terein is vidám jeleneteket, szavalatokat adtak elő, szólt a zene, állt a tánc. Zsil völgye (Tudósítónktól). Zsil völgyében megkésett a tavasz. Nemcsak a Páringon, de a környező alacsonyabb csúcsokon is ott fehérült még a hótakaró. A szürke esőfelhők úgy keringenek a völgyek felett mintha sohasem akarnának elmenni a bányavidékről. De a Zsil vize tegnap még azt mutatta, hogy lent a hegyek alatt az emberek nem sokat törődtek az időjárás nehézségeivel. Ez a víz a belemosott sokezer tonna széntől most is olyan volt, mint a fekete tinta. Biztos hőmérője ez a Zsilvölgye széntermelésének. Az áprilisi tervet mindenütt túlteljesítették, az urikányi új bányából éppen 14 százalékkal több szenet hoztak fel május 1-re. A nagy ünnepen még a fellegek is muinkaszünetet tartottak. Mire Petrozsény főterén felsorakoztak a zsilvölgyi bányászüzemek és építkezések küldöttei, itt is — ebben az évben először — melegen felsütött a nap. Ezerkilencszáznegyvenötben, az első szabad május elsején, a bányászok emléktáblát állítottak a főutcán. Ma tízezernyi ember vonult el az emléktábla előtt, az új, kétemeletes bányászáruháznál felállított emelvény elé. A munkásosztagok nyitják meg az ünnepi felvonulást. Sokan vannak köztük olyanok, akik negyvennégyben fegyverrel védték meg bányáikat a visszavonuló fasiszták pusztításaitól. Ma villanyfúró és fejtőkalapács a fegyverük, de éppen most, az idei május elsejei versenyben is kitűnt, hogy ezzel a fegyverrel is nagy győzelmeket lehet elérni. Hosszas tapsvihar fogadja a következő felvonuló csoportot. Piros nyakkendős pionírok állnak meg tisztelegve a párt képviselői és a kitüntetett bányászok előtt. Kövlönetüket és ajándékaikat hozzák Zsilvölgye legjobbjainak. Végigszaladnak az emelvény lépcsőim, a következő percben a kis emberke és a nagy virágcsokor már ott van Kopetin Géza karjai között. Sohasem volt ennyi gyermek a Zsilvölgyében. Legtöbbjük még tízesztendős sínes, ezek már a népi demokratikus rendszer gyermekei. Talán ők hirdetik legjobban, hogy az elmúlt tíz év mindegyike egyre több örömet és egyre kevesebb gondot hozott a bányavidék házaira. Még hallatszik a menetelő pionírok kürtszava, de a tribün előtt már új csoportok vonulnak. Fehér grafikonok csillognak a zászlók között. A lupényiak jelentik, hogy áprilisi tervüket 101 százalékra teljesítették. Előttük a lónyaiak 12 legjobb bányásza viszi a termelés vörös zászlaját. Nyomban utánuk a petrillai bányászifjak jönnek az Ifjútmunkás Szövetség tartományi versenyzászlajával — tavaly nyerte el Mihály István brigádja, az utat már az építők szürkeruhás sorai lepik el. A bányászok mellett őket tisztelik a legjobban a Zsilvölgyében. Urikányban, Vulkánban, Petrozsényben, Petrillán és Lónyám vadonatúj emeletes házsorok beszélnek a munkájukról. Három tánccsoport áll meg az emelvény előtt. A bányatelep és a környékbeli dolgozó parasztság műkedvelői. Az ő teljesítményük is ott van a grafikonon, ma a jó munka tudatában román, magyar és orosz népi táncokkal köszöntik a munkásosztály nagy ünnepét. Külön élmény a sportcsapatok felvonulása, a mozgó teherautókon gúlát álló tornászoké, az YR—523 típusú vitorlázó géppel és kibontott ejtőernyővel haladó sportrepülőké. Ott menetelnek köztük jobbjukban magasra emelt könyvükkel a Zsilvölgye egyetemistái, a város feletti új bányaipari intézet növendékei. A felvonulás után a tömeg kitódult a város melletti hegyek aljába a természet újjáéledését ünnepelni. Ahol a múlt rendszer idején csendőrkordon mögött álltak a sztrájkolók, ma tarka lacikonyhák és italsátrak körül zeneszóval ünnepelnek a zsilvölgyi dolgozók. Egymást váltogatják a jó talpalávalók. Alig ér véget a sírba, csárdás csendül a fákra szerelt hangszórókból: „Lányok, a legényt jól megbecsüljétek" — szól a régi nóta. Talán sohasem volt ilyen időszerű műnt mostanában. Mert most vannak csak igazán megbecsült legények a bányavidéken. Olyanok, akik ott ültek délelőtt a diszemelvényen és akijének egyenruháján három-négy kitüntetés is csillog. Olyanok, mint Kopetin Géza, mint Vizi András, Barta Jenő vagy Mihály István. Most ezek az emberek kint ünnepelnek családostól, brigádostól a zöldülő hegyoldalon, a lacikonyhák és a csapravert söröshordók között. A szemközti hegyoldalon mozdulatlanul függnek a sokolnypálya csilléi. Ma és holnap áll a termelés. Ma és holnap még tiszta marad a Zsil vize. Holnapután már folytatódik a harc a földön és a föld alatt új győzelmekért. 1954. május 3., hétfi! " Használjunk ki minden vetésre alkalmas órát A dolgozók nemzetközi szolidaritásának napjára magasra szökkentek a termelési grafikonok. A gyárak és üzemek dolgozói sokszorosan felülmúlták eddigi legjobb teljesítményüket, s a szántóföldeken újabb kiemelkedő sikereket vívott ki hazafias dolgozó parasztságunk. A május elseje előtti héten minden munkás, minden dolgozó paraszt tudása legjavával, összpontosított erőfeszítéssel törekedett, hogy becsülettel helytállhasson a munkapadok mellett, a traktorok kormányánál vagy az ekeszarvánál. Ennek a hazafias lendületnek az ünnep után sem szabad lankadnia egy pillanatig sem. Különösen a mezőgazdasági munkákat kell úgy megszervezzük, hogy most amikor kedvező az időjárás minden alkalmas pillanatot észszerűen hasznosíthassunk, a lehető legjobb körülmények között és a lehető leggyorsabban végezzük el a vetést. A szántóföldek dolgozói szerte az országban az elmúlt héten bebizonyították, hogy megértették a kormány és a párt felhívását, lelkesen küzdöttek az időszerű mezőgazdasági feladatok megoldásáért. Ebben az ünnepváró hangulatban született a sepsiszentgyörgyi gép- és traktorállomás kiváló eredménye: április 28-ig 110 százalékra teljesítette tavaszi tervelőirányzatát. A brigádok lelkesen versengtek az elsőbbségért, hogy az idejében elvégzett gépi munkával dús aratáshoz segítsék a kollektivistákat, a társult és egyéni dolgozó parasztokat. A maksai kollektív gazdaságban dolgozó 2. számú brigád például 174 százalékra, a lécfalvi kollektív gazdaságban dolgozó 1. számú brigád 165 százalékra teljesítette tavaszi munkatervét Ahol az utóbbi hetek kedvező időjárását szervezetten hasznosították, mindenütt meglátszik a munka eredménye. Újabb és hatalmas területet műveltek meg, újabb tíz és tízezer hektárt vetettek be a dolgozó parasztok. Arad tartományban 14 kollektív gazdaságban és társulásban április 28-ig elvetették az összes tavasziakat. Közöttük van sok olyan kollektív gazdaság, mint például a nagylaki is, ahol nemcsak idejében teljesítették a feladatot, hanem lelkiismeretesen alkalmazták az agrotechnikai eljárásokat, 430 hektár kukoricát négyzetesen vetettek. A kiemelkedő teljesítmények mellett azonban szükséges, hogy az élenjáró mezőgazdasági egységekhez és a szorgalmas dolgozó parasztokhoz hasonlóan, a legrövidebb időn belül mindenütt elvégezzék a soron lévő tavaszi munkákat. Néptanácsaink következetes irányító és ellenőrző munkával teremtsék meg a feltételeit, hogy minden gazdaság idejében és az agrotechnikai szabályoknak megfelelően végezze el feladatát. Figyelembe kell venni a földművelésügyi minisztérium április 24-i átiratának utasításait arra vonatkozólag, hogy az előrehaladott időnek megfelelően milyen növények vetése legalkalmasabb az ország különböző vidékein Ezekben a napokban dől el a termés sorsa. A tartományi és rajoni néptanácsok végrehajtó bizottságai és mezőgazdasági osztályai tegyenek intézkedéseket, hogy ahol lemaradás észlelhető, a legrövidebb időn belül behozzák a késést. Minden mezőgazdasági szakembernek a szántóföldeken a helye, hogy kellőképpen irányíthassa a mezőgazdasági munkák menetét, útmutatással, tanácsokkal láthassa el a dolgozó parasztokat. A május tiszteletére indított szocialista és hazafias versenyek kiemelkedő sikereit fokozzuk tovább, hogy a vetés gyors befejezésével és az idejében végzett növényápolással bőséges termést biztosíthassunk szántóföldjeinken. Munkaérdemrenddel tüntettek ki több dolgozót A Nagy Nemzetgyűlés elnökségén csütörtökön és pénteken számos, különböző, foglalkozású dolgozót tüntettek ki rendkívüli érdemeiért. Jelen volt dr. Petru Groza, a Nagy Nemzetgyűlés Elnökségének elnöke, A. Bunaciu, a Nagy Nemzetgyűlés Elnökségének titkára és az Elnökség több más tagja. II. és III. osztályú munkaérdemrenddel tüntették ki a mezőgazdasági szektor több dolgozóját, a fa-, papír- és cellulózeipari minisztériumhoz tartozó vállalatok egyes dolgozóit, több mérnököt, technikust, munkást és adminisztratív alkalmazottat, a kolozsvári Állami Opera több művészét és a CFR művészegyüttes több tagját. A munkaérdemrend I. osztályával tüntették ki Camil Petrescu akadémikust 60. születésnapja alkalmából, az irodalmi alkotás terén szerzett rendkívüli érdemeiért. Prága-Bukarest 3:2 0:1) A prágai Sparta stadionban vasárnap nagyszámú nézőközönség előtt folyt le Bukarest és Prága városok válogatott csapatainak baráti mérkőzése. A találkozó kemény játékot hozott. Mindkét csapat lendületesen harcolt a győzelemért. A prágai labdarúgók — főleg a második félidőben — többet támadtak és 3:2 (1:1) arányban megnyerték a mérkőzést. A játék ideje alatt hatalmas záporeső volt és az erősen felázott talaj nagyban befolyásolta a játék menetét, rendkívüli erőkifejtést követelt meg a játékosoktól. A prágaiak góljait Hemele (2) és Pesek lőtte. A bukaresti csapatból pedig mindkétszer Éne volt eredményes. Botvinnik—Szmiszlov 10 és fél—8 és fél ! A világbajnoki címért folyó párosmérkőzés 19. játszmája a 41. lépésnél egyenlő esélyekkel maradt függőben. A játszma folytatásakor Szmiszlov remist ajánlott fel, amit a világbajnok elfogadott, így a mérkőzés állása 10 és fél , 8 és fél Botvinnik javára.