Előre, 1954. június (8. évfolyam, 2060-2085. szám)

1954-06-01 / 2060. szám

1954. június 1., kedd MIHAIL GLINKA a klasszikus orosz z­ene megteremtője Írta: V. GOROGYINSZKIJ szovjet zenetudós Június 1-én 150 éve annak, hogy Mihail Glinka, az új orosz zenekultúra ragyogó alakja, a világ egyik legnagyobb zeneköltője megszületett. Glinka jelentős szerepet töltött be az orosz zene fejlődésében. Akárcsak Puskin a költé­szetben, Glinka a zenében alkotott olyan re­mekműveket, amelyek nemzeti művészetünk mintaképeivé váltak. Alkotásai a kiváló orosz zenészek egész sorának művészi tapasztala­tain, az orosz népi zene sok évszázados fej­lődésén alapulnak. Az orosz zene mégis éppen Glinka műveivel indult új, soha nem látott virágzásnak Glinka az orosz zene igazi klasszikusa, a szó legnemesebb értelmében. A Glinka utáni időszakban, az orosz zené­ben minden jelentős alkotás magán hordja az ő befolyásának bélyegét. Ez vonatkozik mind a szimfonikus művekre és az orosz operára, mind a lírai dalokra és románcokra, sőt még az orosz balettzenére is. Az orosz zeneművé­szet minden áramlatának képviselői hódolat­tal hajtják meg fejüket Glinka előtt. Dargo­­mirszkij, Balakirev, Musszorgszkij, Borodin és Rimszkij-Korszakov, Glinka tanítványának és műve folytatójának tekintette magát. Csaj­kovszkij is hódolattal adózott az új orosz zene atyjának. Abból a gazdag művészi örökségből, ame­lyet Glinka országára és népére hagyott, két opera a legfényesebb drágakő: az Iván Szuszanyin és a Ruszlán és Ludmilla. Az Iván Szuszanyin volt az első hősi hazafias opera Európában; Giinkának ezen a téren nem volt elődje. Az Iván Szuszanyinban hangzott el elsőizben a színpadon az igazi orosz népi zene, ebben az operában találták meg elsőizben a lehetőséget az orosz népi zene megfelelő harmonizálására és szimfo­nikus kibontakoztatására. Az opera páratlan kifejező erejű zenei ké­pekben tükrözi az orosz nép történelmi múlt­ját. Az opera főhőse — maga a nép. Iván Szuszanyin a nép fia, képviselője, aki habo­zás nélkül áldozza fel életét hazája megmen­téséért. Az orosz nép megszemélyesítője ő, aki magán viseli az oros­z nép nemzeti jelleg­ének tipikus sajátosságait. Ezért a művet méltán sorolhatjuk a nagy orosz nemzeti eposzok közé. Giinka operájának minden részletéből a nép erejébe vetett törhetetlen hit árad. Még ott is, ahol az országra z­ú­duló szerencsétlensége­ket festi, még a szomorúan felcsendülő meló­diákban is érezzük, hogy a pillanatnyi meg­torpanást a hősi, harcos elszántság váltja fel. Az Iván Szuszanyin híven tükrözi a kort. Glinka zenéje, akárcsak Puskin műve, a való élet költészete, s éppen ezért, szükségképpen népi költészet. Az Iván Szuszanyinban alig van népdalrészlet, de az opera zenei nyelve mégis teljes egészében népi Elég meghall­gatnunk az első felvonás hajósdalát, vagy a második felvonás lakodalmi kórusát, vagy akár az Iván Szuszanyin házában lezajló je­lenetet, hogy valamennyiben felismerjük a legtisztább orosz népi zenét. Glinka nem csu­pán azért népi zeneszerzőimért egész zené­jét a népdalok jellegzetességeire építi fel, ha­nem azért is, mert a nép számára alkot. Glinka másik operája, a Ruszlán és Lud­milla, Puskin hasonló című elbeszélésének szövegére készült. Noha ez az opera csodás elemekkel teljes népmondát elevenít fel, még­is itt is érvényre jut a Glinkára annyira jellemző realista környezet- és emberábrá­zolás, s éppen ezért Ruszlán, Ludmilla és Baján,a dalnok, valamint a mese többi hőse is eleven emberként él a mesevilágban. A Ruszlán és Ludmilla zenéje híven tük­rözi az orosz történelem s az orosz népi mondavilág levegőjét, különösen az I. és az V. felvonásban, amely az ősrégi Kievet idézi fel. E két felvonásban különböző kóru­sok lépnek fel, s ezek egyházi és világi éne­keket vagy szívhez szóló orosz népdalokat adnak elő. A másik három felvonást a színes és meseszert­ keleti melódiák uralják. Az el­varázsolt lányok kórusa például perzsa meló­diára épült fel; Ratmir vitéz áriájának keleti melódiái mesterien bontakoznak ki a IV. fel­vonás balettzenéjében. A Ruszlán és Ludmilla keleti motívumai nemzeti jellegük és eredetiségük tekintetében egyedülállóak az egész világ zeneirodalmá­ban és erős hatást gyakoroltak a XIX. szá­zad orosz zeneszerzőire. A Ruszlán és Ludmilláiban s az Iván Sz­u­­szany­inban egyaránt megnyilatkoztak az orosz opera későbbi fejlődésének jellegzetes törekvései. Az Iván Szuszanyintó­l Rimszkij- Korszakov Pskovityánkájáig, Musszorgszkij Hovanscsinájáig és Borisz Godunovjáig vezet az út. A Ruszlán és Ludmilla hatása érezhető Bonod­in Igor herceg cí­mű operájában, Rim­­szkij-Korszakov Sznyegurocska című mese­­­­operájában, valamint az Aranykakas című szatirikus operájában is. Giinka tárta fel az orosz zeneszerzők számára az élet igazságát. Giinka kisszámú szimfonikus műveinek óriási a művészi és történelmi jelentősége. Szimfonikus zenéjének is legfőbb sajátos­sága a népi jelleg. Giinka nemcsak egysze­rűen feldolgozta a népi melódiákat és a maga korabeli fejlett művészi formákhoz alkalmaz­ta őket, hanem a melódia nyújtotta lehetősé­gekből kiindulva, lángeszű új módszerekkel szimfonikusan kifejlesztette őket. Kamarim­­szikája című zenekari scherzo­ja például — amely egyedülálló a maga nemében — fantá­zia két orosz népi témára­ elnyújtott lako­dalmas ének, amelyet át- meg átfon egy élénk­­ü­temű tárncmelódia. Lehetetlen közömbösen végighallgatni a fantázia csodálatos polifo­­nikus művészettel megalkotott, sz­elid meló­diáját A csipkefinom muzsikából szikrázó tűzijátékként robbannak ki Kamarinszkaja lendületes tá­ncütemei. Az orosz zeneszerzőik sok nemzedéken át a nemzeti szimfonikus zeneköltés enciklopédiá­­jának tekintették Giinka Kamarinszkajáját. De Glinkának minden egyes műve egy-egy ragyo­gó ékkő, amellyel felékesí­tette a nemzeti mű­vészetet.­ Giinka csodálatos Valcerfantáziájá­­ból fakadnak a híres orosz valcerek és Csaj­kovszkij és Glazunov balettjeinek és szimfó­­niáinak v­alcertémái, sőt még Hacsaturján gyönyörű valcere is az Álarcosbál című film­ből, amely napjainkban bejárta az egész vi­lágot. A Jota Aragona és a Madridi nyáréji emlék című nyitányok ezerszinű, szenvedélyes spa­nyol dal- és táncmelódiáiból Rim­szkij-Kor­­szakov Spanyol Capricciója bontakozik ki, életörömet árasztó, csillogó zenéjével. Glinka mintegy 90 románcot és dalt irt­ Ezek a dallamok visszaadják a gondolat és az érzelem legfinomabb árnyalatait is, feltárják az emberi érzésvilág gazdagságát, hiven tük­rözik a természet­­költői szépségeit. Glinka dalköltészetének csúcsát Puskin verseine­k megzenésítésével érte el. Évek, évtizedek múltával új zeneszerzők tűnnek fel, akik méltók nagyielődjükhöz, de a hálás emberiség csorbítatlanul őrzi Mihail Glinka emlékét, aki megnyitotta az orosz zene előtt a dicsőség útját. —---------------------------------------------------­TESTNEVELÉS ÉS SPORT Vereséget szenvedett az Aradi Flamura rosie Bukarestben A labdarúgóbajnokság A osztályának X. fordulója keretében került sor a bajnokság egyik rangadójára a CCA—Aradi Flamura rosie mérkőzésre, amelyet nagy érdeklődés előzött meg. A fővárosi „Augusztus 23“ sta­dion lelátói már a kora délutáni órákban zsúfolásig megteltek. A rangadó előtt került sor az ugyancsak nagy érdeklődéssel várt Bukaresti Dinamo— Bukaresti Locomotiva „Grivita Rosie“ mér­kőzésre. A két találkozó gyenge színvonalon mozgott és csalódást okozott a nagyszámú közönségnek. A Bukaresti Dinamo—Bukaresti Locomo­­tiva „Grivita Rosie“ mérkőzés első félidejé­ben még látni lehetett néhány ötletes tám­a­­dá­st az Ózon vezette Dinamó csatársorból. Szünet után azonban a több sérült játékos­sal, majd később a 9 emberrel játszó Dinamó teljesen visszaesett és a mérkőzésnek ebben a részében csak a Locomotiva részéről lehe­tett látni néhány tervszerűtlen és eredmény nélküli támadást. A rangadó még nagyobb csalódást keltett. Az éllovas Aradi Flamura rosie játékát ezút­tal fel sem lehetett ismerni. Az aradi csa­társor csak néha jelentett veszélyt Voines­­cu kapujára, de ilyenkor­­is hol Váczi, hol társai rendszeresen elrontották a gólhelyze­teket. A csatársor gyenge játékával egyidő­­ben a védelem is sokat bizonytalankodott. A CGA az eddigi gyenge szereplésétől elté­rően vasárnap elég jól játszott és megérde­melten törte meg az aradi csapat eddigi ve­retlenségét. A forduló többi mérkőzése is szoros ered­ménnyel zárult. A Temesvári Stiinta nyolca­dik döntetlen eredményét érte el, míg a Sztálinvárosi Dinamo hatodik vereségét szen­vedte el. Az utolsó helyezett Nagyváradi Progresul ezútt­al értékes pontot szerzett Pis­­kin, de még mindig szilárdan „őrzi“ az utol­só helyet. A Marosvásárhelyi Locomotiva látványos és mindvégig kemény küzdelem után meg­érdemelten 1:0 arányban győzött a Petro­­zsényi Minerul ellen. A Ploiesti Flacara ugyan­csak nagy küzdelem után egy gólkülönbség­gel győzte le a Temesvári Locomotiva együt­tesét. Eredmények : Bukaresti Dinamo—Bukaresti Locomotiva „Grivita Rosie“ 2:2 (2:1). Góllövők : Ozon (2), illetve Olaru (2). CCA—Aradi Fiamura rosie 2:1 (1:0). Gól­lövők : Zavoda I. és Tataru, illetve Birau. Temesvári Stiinta—Aranyosgyéresi Métá­iul 0:0. Ploiesti Flacara—Temesvári Locomotiva 2:1 (1:0). Góllövők: Dragán (2), illetve Ba­­d­eantu. Vajdahunyadi Métáiul—­Nagyváradi Pro­gresus 2:2 (0:1). Góllövők: Huzum és Darie, illetve Sulyok és Stirbei. Maros­vásárhelyi Locomotiva— Petrozsényi Minerul 1:0 (0:0­). Gól­lövő: Vakarcs II. Kolozsvári Stiinta—Sztálinvárosi Dinamo 1:0 (0:0). Góllövő: Copil. Atlétáink nagy sikere Budapesten Szombaton és vasárnap Budapesten a „Vörös Lobogó“ rendezésében került sor az évad első nagy nemzetközi atlétikai viada­lára. A versenyen a Lengyel Népköztársaság, a Csehszlovák Köztársaság, a Román Nép­­köztársaság, a Bolgár Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, Norvégia, Belgium, Nyugat-Németország és a Magyar Népköztársaság legjobb atlétái vettek részt. Hazánk színeit a nagy versenyen Lia Ma­noliu, Balázs Jolán, Ilie Savei, Ion Opris és Sötér I. képviselték. Valamennyien az első helyen végeztek. A legjobb eredményt Lia Manoliu érte el, aki diszkoszvetésben 44,85 méteres dobással új RNK csúcsot állított fel. Balázs Jolán és Ion Opris magasugrásban, illetve a 110 mé­teres gátfutásban állította be a román csú­csot. SPORTHÍREK TORNA: Szombaton és vasárnap a fővárosi Flo­­reasca-sportcsarnokban mintegy 3.000 néző előtt került sor a Román Népköztársaság— Lengyel Népköztársaság férfi és női nem­zetközi tornaviadalára. A férfi találkozót a lengyel tornászok 652,30—651,30 arányban, míg a női találkozót a román tornásznők 441,15—437,91 arányban nyerték meg. A férfi összetett versenyt Kerekes András (RNK) nyerte 113,30 ponttal, Orendi F. (RNK) 113,05 pontjával szemben. A női összetett verseny győztese a lengyel Rákóczi H. lett 75,41 ponttal. A második helyen Hoff­man A. (RNK) végzett 74,22 ponttal. ATLÉTIKA : A Parisban sorra került atlétikai verseny Gorán Emil Zátopek olimpiai bajnok 13 p 57,2 mp-es idővel új világcsúcsot állított fel 5000 méteren. Csúcsa 1 másodperccel jobb mint az 1942-ben Gunder Haegg által beállí­tott világcsúcs. SAKK: Prágában a férfi sakkvilágbajnokság se­lejtező zónadöntőjének első fordulójában Ba­­lanel (RNK) döntetlenül végzett Stahlberg (Svédország) nemzetközi nagymesterrel. A Ciociltea (RNK)—Pachman (Csehszlovák Köztársaság) játszma bonyolult állásban füg­gőben maradt. A második forduló során Cio­ciltea győzött a finn Solla ellen, míg Bala­­nel vereséget szenvedett M. Filip (Csehszlo-­­­vák­­) nemzetközi mestertől. ELŐRE ünnepségek a fővárosban a Nemzetközi Gyermeknap köszöntésére Vasárnap délelőtt vidám gyermekzsivaj­tól volt hangos a fővárosi SZTÁLIN-park. Pio­nírok százai töltöttek el itt néhány emléke­zetesen szép órát a Nemzetközi Gyermeknap küszöbén rendezett ünnepségen. A szabadtéri színpadon egymásután pereg­tek le a szebbnél szebb műsorszámok. A GH. GHEORGHIU-DEJ készruhagyár ének- és zenekara gyermekdalokkal szórakoztatta a kicsinyeket, majd a tanügyi szakszervezet klubja és az Állami Bank gyermek balett­együttesei mutatták be tudásukat. S hogy humorban se legyen hiány, arról N. Stroe, Radu Zaharescu és Horia Serbanescu gon­doskodtak. De kitettek magukért a Krategl­­cirkusz akrobatái, bűvészei és kutyaidomí­­tói is. Több pionírcsoport tanítóival sétára indult a hatalmas parkban és megtekintett két kiál­lítást. Az egyik kiállítás az ősember életét, a másik pedig hazánk altalajának kincseit mutatja be. A sétányokon felállított bódékban bőven volt hűsítő ital, mindenféle édesség, sok-sok játék és könyv. Egész délelőtt „teljes ütemben volt” a kör­hinta, az óriáskerék és a többi mulatságos, szívderítő játék. A Román-Szovjet Barátság Házában is so­kan vettek részt a gyermeknap tiszteletére tartott ünnepségen. Az ünnepséget az ARLUS, az Ifjúmunkás Szövetség Bukarest­­városi bizottsága és az Ifjúsági Kiadó együt­tesen rendezte. Marcel Breslasu író a szovjet gyermekirodalomról tartott előadást, majd Elly Roman saját műveiből zongorázott. Ezu­tán a Szakszervezetek Központi Tanácsának gyermekkórusa énekelt, végül az I. L. CA­­RAGIALE Nemzeti Színház művészei részle­tet adtak elő „A tűzpiros virágocska’­ című darabból. A nyomdaipari dolgozók klubjában Victor Eftimiu akadémikus találkozott kicsiny olva­sóival és elbeszélgetett velük .,Prichindel” (Pöttömke) című verses meséjéről, majd az Ifjúsági Színház művészei előadták Eftimiu „Instr’te Margarite” című mesejátékénak egyik jelenetét. A Pionirpalotában is kedves meglepetés várta a gyermekeket. Megismerkedtek és el­beszélgettek Vasile Bigu elvtárssal, aki részt vett a vasúti munkások 1933. évi hősi harcai­ban, Angelica Rozeanu ötszörös világbajnok­kal, a sport érdemes mesterével és Mihail Novicov íróval. A főváros más negyedeiben is szép ünnep­ségek voltak a Nemzetközi Gyermeknap kö­szöntésére. Délután sok pionír ment el a Fi­­limon Sirbu-terembe, hogy végignézze a târ­­govistei nyári táborban üdülő koreai gyer­mekek előadását. A kis művészegyüttes vi­haros tapsokat kapott a román pionírok tiszteletére előadott román, szovjet és koreai dalokért és táncokért. (Agerpres) A bukaresttartományi néptanács második ülésszaka Vasárnap tartották meg a bukaresttarto­­mányi néptanács második ülésszakát. Az ülésszakon a tartomány 1953. évi költségve­tésének teljesítését, valamint az 1954. évi költségvetést és a helyi terveket vitatták meg. Úgyszintén megvizsgálták, hogy a nép­tanácsoknak milyen intézkedéseket kell ten­niük a növényápolás, a betakarítás, a tarló­­hántás, a cséplés és a begyűjtés jó meneté­nek biztosítása érdekében. A tavalyi költségvetés teljesítéséről Vasile Vaida elvtárs, a tartományi néptanács vég­rehajtó bizottságának elnöke terjesztett elő jelentést. Hangsúlyozta, hogy a 21 helyiér­dekű vállalat jelentősen hozzájárult­ a költ­ségvetés bevételi előirányzatainak teljesíté­séhez. A bevételekből nagy összegeket fordí­tottak a helyiipar továbbfejlesztésére, a kul­­túrmunka és az egészségvédelem fejlesztésé­re. Többek között 38 új iskolát építettek. Új kórház építését kezdték meg Oltenitán, Flo­­resti községben pedig tüdőgondozót létesíte­nek. Bukarest tartomány 1954. évi költségvetése nagyobb bevételeket irányoz elő, mint az el­múlt évben s ezzel párhuzamosan fokozza a beruházásokat is. Konzervgyárat, rajoni vál­lalatot, téglagyárakat és más üzemeket léte­sítenek. 16 százalékkal növekednek a társa­dalmi-kulturális célokra fordított alapok. Új kórházakat, szülőotthonokat és orvosi rende­lőket adnak át rendeltetésüknek. A sorra következő mezőgazdasági munkák­kal kapcsolatos néptanácsi feladatokról N. Popescu elvtárs, a tartományi néptanács végrehajtó bizottságának alelnöke terjesz­tett elő jelentést. A jelentéseket követő vitában sok képvise­lő szólalt fel. A bírálat és önbírálat szellemé­ben elemezték a tartományi néptanács tevé­kenységét és értékes javaslatokkal járultak hozzá az 1954. évi helyi költségvetések telje­sítésével és a nyári mezőgazdasági munkák jó menetének biztosításával kapcsolatos ha­tározatok kidolgozásához. (Agerpres) Hazaérkezett a Béke Világtanács berlini ülésszakán részt vett román küldöttség Hétfőn visszatért a fővárosba a Bé­ke Vi­­lágtanács berlini rendkívüli ülésszakán részt vett küldöttségünk. A­­küldöttséget Lotar Radacea­n­u egyetemi tanár, az RNK Állandó Békevédelmi Bizott­ságának alelnöke vezette, míg tagjai Florica Mezincescu egyetemi tanár, a Béke Világta­nács tagja, Raluca Ripan akadémikus, az RNK Állandó Békevédelmi Bizottságának tagja és Cristea Pantazi, a bizottság titkára voltak. A küldöttség tagjait Bukarestbe érkezésük­kor az RNK Állandó Békevédelmi Bizottságá­nak képviselői üdvözölték. (Agerpres). IDŐJÁRÁS A Meteorológiai Intézet közli: Változékony, éjjel jobbára derült, nappal felhős idő várható. Nyugaton erősebb felhő­södés, kisebb esők, az ország többi részén helyenként záporok és zivatarok. Gyenge, helyenként élénkülő déli-délnyu­gati szél. Lassan emelkedő hőmérséklet, nappal 20 és 30 fok, éjjel 8 és 16 fok között Az OSZSZSZK Legfelső Szovjetjének jubiláris ülésszaka MOSZKVA. (Agerpres). — A TASZSZ közli: Ukrajna és Oroszország újraegyesülésének 300. évfordulója alkalmából az OSZSZSZK Legfelső Szovjetje május 29-én jubiláris ülés­szakot tartott a Kreml nagytermében. Az ülésszakon a Köztársaság Legfelső Szovjetje képviselőin kívül részt vettek a Szovjetunió valamennyi köztársaságából ér­kezett meghívott vendégek is. Jelen volt a Lengyel Népköztársaság szejmjének küldöttsé­ge is. A meghívott vendégek között foglaltak helyet Moszkva iparvállalatainak munkásai, a tudomány, művészet és az irodalom kima­gasló személyiségei. A kormá­nypá­holyban a jelenlévők telkes tapsvihara között foglaltak helyet: G. M. Ma­lenkov, N. Sz. Hruscsov, N. A. Bulgamyin, A. I. Mikoján, M. G. Pervuhin, N. M. Sver­­nyik, M. A. Szuszlov, P. M Poszpjelov, az OSZSZSZK Legfelső Szovjetje Elnökségének és az OSZSZSZK kormányának tagjai, az ukrán és a­ többi szövetséges köztársaságok küldöttségeinek képviselői, Moszkva, Lenin­grád és Sztálingrád városok küldöttei, vala­mint a Lengyel Népiköztársaságból meghívott vendégek. A jubiláris ülésszakot L. M. Szolovjov, az OSZSZSZK Legfelső Szovjetjének elnöke nyi­totta meg. A megjelentek hatalmas lelkesedése köze­pette olvasták fel a Szovjetunió Legfelső Szovjetje Elnökségének törvényerejű rendele­tét, amelynek értelmében az Orosz Szövetségi Szovjet Szocialista Köztársaságot Lenin­­renddel tüntették ki. A. M. Puzanov, az OSZSZSZK­­miniszter­­tanácsának elnöke ezután kimerítő jelentést terjesztett elő Ukrajna és Oroszország újra­egyesülése 300. évfordulójának alkalmából. A. M. Puzanov jelentése végeztével mele­gen üdvözölte a nagy ukrán nép küldötteit, majd az orosz nép nevében boldogságot, jó­létet és sok sikert kívánt Ukrajna dolgozó népének gazdasága és kultúrája fejlesztésé­­hez. Az OSZSZSZK minisztertanácsának elnöke meleg szavakkal üdvözölte az ülésszakon részvevő lengyel küldöttség tagjait és újabb sikereket kívánt a hős, békeszerető lengyel népnek a szocialista építéshez. Az ülésszak részvevői üdvözlő üzenetet in­téztek a Szovjetunió Legfelső Szovjetje El­nökségéhez, a Szovjetunió minisztertanácsá­hoz, a Szovjetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságához. Ezután A. I. Kiricsan­ko, az ukrán küldött­ség vezetője, az Ukrán Kommunista Párt KB első titkára mondott beszédet. A 42 milliós ukrán nép nevében üdvözölte a nagy orosz népet és a moszkvai dolgozókat. Kiricsenko hosszú beszédben méltatta Oroszország és Ukrajna népeinek többszáz­éves barátságát. Dembovszki, a Lengyel Népköztársaság szejmje küldöttségének vezetője, a lengyel, orosz és ukrán nép történelmére vetett visz­­szapillantást és ebből a szempontból méltat­ta a nagy nap jelentőségét. Az ülésszak részvevői üdvözlő üzenetet in­téztek az ukrán néphez. A mindvégig lelkes ünnepi hangulatban le­zajlott ülésszakot L. N. Szolovjov, az OSZSZSZK Legfelső Szovjetjének elnöke re­kesztette be. Ünnepi felvonulás Moszkvában MOSZKVA. (Agerpres). — A TASZSZ közli: A történelmi esemény tiszteletére május 30-án Moszkvában katonai díszszemle volt, amelyet a szovjet főváros dolgozóinak fel­vonulása követett. Az ünnepi díszibe öltözött Vörös Téren a ukrán és a többi szövetséges köztársaság zászlait lengette a májusi szél. A Kremllel szemben levő épületben V. I. Lenin és J. V. Sztálin zöld lombbal övezett domborművű arcképei láthatók. A na­p sugarai rávetik fé­nyüket az aranybetűkkel irt számra — 300. Az ünnepségen részt vettek a Szovjetunió Legfelső Szovjetje képviselői, az OSZSZSZK Legfelső Szovjetjének képviselői, a moszkvai iparvállalatok él­ munkásai, tudósok, értelmi­ségiek és számos vendég. A mauzóleum emelvényén helyet foglaltak a Szovjetunió Kommunista Pártjainak vezetői, a szovjet kormány tagjai, marsallok és ten­gernagyok. A díszszemle parancsnoka K. Sz. Moszkalenko hadseregtábornok volt. A dísz­szemlét N. A. Buiganyin honvédelmi minisz­ter, a Szovjetunió marsallja fogadta. A dísz­szemle után N. A. Buiganyin ünnepi beszédet mondott. Beszédében kidomborította, hogy a dicső­séges évforduló, amelyet ezekben a napokban az egész szovjetország megünnepel, az ukrán és az orosz nép, valamint a szovjet haza va­lamennyi népének nagy nemzeti ünnepe. Bulganyin marsall kiemelte, hogy a két szláv nép újraegyesülése hozzájárult katonai, gazdasági és kulturális együttműködésük ki­szélesítéséhez. Az újraegyesülés döntő befo­lyással volt Oroszország és Ukrajna hatalmá­nak és nemzetközi tekintélyének megszilár­dulására. Az ukrán nép, amely ereik időkre egyesült Oroszországgal, lehetőséget nyert a továbbfejlődésre. Bulganyin marsall méltatta Bogdan Hrrael­­nyickijnek, az ukrán nép nemzeti hősének érdemeit. Az újraegyesülés után a két testvérnép a külső és belső ellenség ellen vívott közös harcban acélozta meg barátságát. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom után az uk­rán nép megalakította szuverén nemzeti álla­mát — az Ukrán Szovjet Szocialista Köztár­saságot. A Kommunista Párt vezetésével az ukrán nép jelentős sikereket ért el állami, gazdasá­gi és kulturális építésében s hatalmas ipari­kolhoz köztársasággá alakította Szovjet-Uk­­rajnát. Az Ukrán SZSZK Európa egyik leg­nagyobb államává vált. A szovjet hatalom éveiben a közös munkában, a szocializmus építésében, valamint a Nagy Honvédő Hábo­rúban vívott közös harcban még jobban meg­szilárdult az ukrán és az orosz nép barátsága. A Szovjetunió Kommunista Pártjának vezeté­sével az ukrán és az orosz népek, éppen úgy mint a hatalmas Szovjetunió többi népe, biz­tos léptekkel haladnak ez emberiség ragyogó jövője, a kommunizmus felé. A szovjet népek n­agy vezetője, Vladimir Iljics Lenin tanításai alapján a Szovjetunió­ban megvalósult a szabad szocialista nem­zetek szilárd egysége. A népek barátsága a szovjet társadalom hatalmas lendítő erejévé, a szovjet állam erejének forrásává vált. Beszéde befejező részében Bulganyin mar­sall éltette az ukrán, az orosz és a többi szovjet nép örök barátságát, a hatalmas Szovjetuniót, s a szovjet népek győzelmeinek ösztönzőjét és szervezőjét, a dicsőséges Kom­munista Pártot. A jelenlevők viharos tapssal fogadták Bul­ganyin marsall szavait. Eldördültek a tüzér­ségi díszlövések, felhangzott a Szovjetunió himnusza. Ezután katonai díszszemle következett, majd a moszkvai dolgozók vonultak fel. A dolgozók Moszkva város, a Szovjetunió és a 16 szövetségi köztársaság zászlait emelték magasra. A dolgozók menetoszlopának­­hatal­mas tábláján a következő szavak olvashatók: „Éljen Ukrajna Oroszországgal való újra­egyesülésének 300. évfordulója. A felvonulók a Szovjetunió Kommunista Pártja vezetőinek, valamint a szovjet kor­mány tagjainak arcképeit vitték magukkal. A Vörös Téren orosz és ukrán dalok szár­nyalnak. A főváros lakossága tiszta szívből köszönti az ukrán testvéreket, testvéri üd­vözletét küldi a népi demokratikus országok dolgozóinak, a békéért, a demokráciáért, a szocializmusért harcoló összes népeknek. A díszfelvonuláson többszázezer ember vett részt. A szovjet főváros lakossága tanulatát adta a szovjet népek, a Kommunista Párt és a szovjet kormány összeforrottságának, a Szovjetunió népeit összefűző megbonthatatlan barátságnak. Fogadás a Kremlben MOSZKVA (Agerpres).­­ A TASZSZ köz­li: Az OSZSZSZK Legfelső Szovjetjének El­nöksége és a minisztertanács május 30-á­n fogadást rendezett a Kremlben Ukrajna és Oroszország újraegyesülésének 300. évfordu­lója alkalmából. A Kreml Georgi-termében találkoztak a szovjet kormány tagjai, az SZKP Központi Bizottságának, valamint az OSZSZSZK kor­mányának tagjai, az Ukrán SZSZK küldött­sége és a többi szövetségi szovjet köztársa­ság küldöttségei, amelyek az OSZSZSZK Legfelső Szovjetjének jubiláris ülésszakára érkeztek Moszkvába, továbbá a Szovjetunió és az OSZSZSZK Legfelső Szovjetjének kép­viselői, sok moszkvai él­ munkás, mezőgazda­sági dolgozó, a Szovjet Hadsereg, a tudo­mány, művészet és kultú­ra kimagasló sze­mélyiségei. A jelenlévők viharos tapssal fogadták a terembe lépő G M. Malenkov, N. Sz. Hruscsov, N. A. Bulganyin, A. I. Mikoján, M. G­. Pervuhin, N. M. Svernyik, A. I. Ki­­ricsenko, M. A. Szuszlov, P. N. Poszpjelov, M. P. Taraszov, A. M. Puzanov, D. S. Korot­­csen­ko és N. T. Kalcsenko elvtársakat. Hatalmas tapssal fogadták a jelenlevők N. Sz. Hruscsov és M.­ P. Taraszov üdvözlő szavait, amelyekkel éltették Ukrajna Oroszor­szággal való újraegyesülésének 300. évfordu­lóját, az orosz nép s az ukrán nép valamint a Szovjetunió összes népeinek örök, meg­bonthatatlan barátságát és testvériségét, a Szovjetunió bölcs Kommunista Pártját, a szövetségi szovjet köztársaságok népeit, a munkásosztályt, a kolhozparasztságot és megbonthatatlan szövetségüket, a szovjet haderő vitézeit, a szovjet állam béke­politiká­ját, a szovjet tudomány, művészet és iroda­lom művelőit. A felszólalók üdvözölték a Lengyel Népköz­­­társaság népét, amelyet a Lengyel Nép­köz­társaság Szejmjének küldöttsége képviselt az OSZSZSZK Legfelső Szovjetjének jubiláris ülésszakán. A szónokok köszöntötték a béke és a demokrácia hatalmas táborába tartozó többi népet is. A Georgi teremben adott fogadáson megje­lent V. M Molotov is, aki éppen akkor érke­zett meg Génfből A jelenlévők n­agy szere­tettel köszöntötték a szovjet külügyminisztert. A fogadás híven kifejezte a Szovjetunió népeinek testvéri egységét, a Kommunista Párt, a kormány és a szovjet nép egységét. A fogadás alkalmából adott hangversenyen a Szovjetunió legkiválóbb művészei léptek fel. Emlékművet emelnek Moszkvában a nagy évforduló tiszteletére MOSZKVA. (Agerpres.). — A TASZSZ jelenti: Moszkvában a Kievi Pályaudvar előtti té­ren emlékművet emelnek Ukrajna és Orosz­ország , újraegyesülése 300. évfordulója tisz­teletére. Az alapkőlehelyezési ünnepség május 29-én zajlott le. A Kievi Pályaudvar előtti téren a reggeli órákban már hatalmas tömeg volt jelen. A vendégek­­között voltak az ukrán kül­döttség tagjai valamint a többi köztársaság­ból meghívott vendégek, akiket az OSZSZSZK Legfelső Szovjetje jubiláris ülés­szakára hívt­a­k meg Moszkvába. Az ünnepséget Mihail Jasznov, a mosz­kvai szovjet elnöke nyitotta meg. Beszédet mondott Alekszandr Puzanov, az OSZSZSZK minisztertanácsának elnöke, Ivan Kapitanov, az SZKP moszkvai bizottságának titkára és Nyikifor Kalsenko, Ukrajna mi­nisztertanácsának elnöke. 3 MOSZKVA. (Agerpres.).­­ A TASZSZ közli: A Szovjetunió Legfelső Szovjetje Elnöksé­ge, a Szovjetunió minisztertanácsa és a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága a következő üdvözletét intézte az Orosz Szövetségi Szovjet Szocialista Köztár­saság Legfelső Szovjetjéhez és az OSZSZSZK m­i­n­i­s­z­te­r­tan­ács­á­hoz. A Szovjetunió Legfelső Szovjetjének El­nöksége, a Szovjetunió minisztertanácsa és a Szovjetunió Kommunista Pártjának Köz­ponti Bizottsága forró üdvözletét küldi az Orosz Szövetségi Szovjet Szocialista Köz­társaság munkásainak, kolhozparasztjainak, értelmiségieinek és valamennyi dolgozójának szocialista hazánk népei egységes családjá­nak nagy ünnepe — Ukrajna Oroszországgal való újraegyesülésének 300. évfordulója al­kalmából. Sokévszázados, rendíthetetlen baráti kap­csolatok fűzik egymáshoz a két nagy szláv népes­t — az oroszokat és az ukránokat. E két testvéri nép évszázadokon át, nehéz meg­próbáltatásokon keresztül ápolta megbontha­tatlan, mélységes barátságát. Fejlesztették és erősítették barátságukat a közös eredet, a nyelvrokonság, a régi gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatok alapján, a közös ellenséggel szemben vivőit közös szabadság­­harcukban. A két testvéri nép szoros egység­re és örök szövetségre irányuló törekvéseit a perejaszlávi Rada emlékezetes történelmi ak­tusa koronázta meg. Ukrajnának Oroszországgal való újraegye­sülése megfelelt az oroszok és ukránok alap­vető érdekeinek és törekvéseinek s hatalmas haladó jellegű befolyást gyakorolt e testvéri népekre. Az ukrán nép megmenekült az ide­gen rabság veszélyétől s lehetőség nyílott számára a nemzeti fejlődésre. Az orosz nép hűséges barátra talált az ukrán népben. Az újraegyesülés eredményeképpen mérhetetle­nül megnövekedett az orosz állam ereje, ha­talma és nemzetközi tekintélye; az orosz ál­lam a testvéri népek központja és támasza lett a külső ellenséggel vivott harcban. Az orosz nép dicsőséget szerzett magának, mint a szabadság és a haladás nagy eszméinek képviselője a cári abszolutiz­mus, a föl­desurak és a burzsoázia elleni harc­ban. Az orosz proletariátus az emberiség nagy géniusza, Vladimir Iljics Lenin alapí­totta Kommunista Pártja vezetésével szoros egységbe forrasztotta és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom­­ győzelmére vezette Oroszország dolgozóit. Ennek a hősi harcnak tevékeny részese volt az ukrán pro­letariátus — az oroszországi­ munkásosztály egyik legnagyobb és legharcosabb csapata. A szocialista forradalom győzelme örök időkre felszabadította országunk népeit a társadal­mi és nemzeti iga alól, megteremtette szikla­szilárd barátságuk, a kommunista társada­lom építésében való szoros együttműködésük és kölcsönös segélynyújtásuk alapjait. A lenini-sztálini nemzetiségi politika eszméi­hez hűséges orosz nép nagylelkű segítséget adott a Szovjetunió összes népeinek államéle­tük megteremtéséhez és megerősítéséhez, gaz­daságuk és kultúrájuk fejlesztéséhez. Az ukrán nép a nagy orosz néppel szövetségben, a hatalmas Szovjetunió népeinek testvéri csa­ládjában megvalósította évszázados álmát: egységes szovjet ukrán államban egyesítette az összes ukrán területeket. Ukrajna ma egyike a legfejlettebb szovjet köztársaságok­nak — a szén és a fém, a hatalmas gépgyártó ipar köztársasága, a Szovjetunió nagy mag­tára, Európa egyik legnagyobb állama. A szocializmus diadalának eredményeként országunk népeinek barátsága hatalmas, le­győzhetetlen erővé vált. Ez a barátság a Nagy Honvédő Háború tüzében még jobban megedződött és megszilárdult. Az orosz nép fegyvertényeinek dicsősége sohasem fog el­halványulni. Páratlan vitézsége és kitartása a szocialista haza védelme során, a történe­lemben példátlanul álló hősiessége a Harcme­zőkön, önfeláldozó munkája a front­­mögött — mindez általánosan elismert nagy néppé avatta. Az orosz nép nagyszerű gazdasági és kul­turális vívmányai a büszkeség érzésével töl­tik el valamennyi szovjet nép szívét. Mosz­kva és Leningrád, az Ural és a Volgavidék, Szibéria és a Távol-Kelet szüntelenül erősödő ipara, az OSZSZSZK fejlődő és erősödő szo­cialista mezőgazdasága úgy áll előttünk ezekben a nevezetes napokban, mint a kom­munizmus felé haladó szocialista hazánk ere­jének megtestesülése. A Kommunista Párt és a szovjet kormány köré szoros egységbe tömörült orosz és ukrán nép és valamennyi szovjet nép jelentős vív­mányai lelkesítőleg hatnak világszerte min­den népre, amely a kapitalista rabságból való felszabadulásáért harcol. Ezekből a vív­mányokból merítik a világ népei a béke, a demokrácia és a szocializmus táborának győ­zelmébe vetett hitüket. Az orosz és az ukrán nép, a Szovjetunió ösz­­szes népeinek rendíthetetlen barátsága, ame­lyet a közös ellenséggel vívott harcban on­tott vér, az alkotó, építő munka s a kölcsö­nös támogatás acélozott meg­­- országunk egyik legnagyobb vívmánya, hatalmas élet­adó erő a kommunizmusért folyó harcban. A Szovjetunió Legfelső Szovjetjének El­nöksége, a Szovjetunió minisztertanácsa és a Szovjetunió Kommunista Pártjának Köz­ponti" Bizottsága bízik abban, hogy az orosz nép s az Orosz Szövetségi Szovjet Szocia­lista Köztársaság valamennyi népe fáradha­tatlanul tovább erősíti dicsőséges hazánk hatalmát, latba veti minden erejét, energiá­ját és kezdeményezőképességét, hogy elérjük a nehézipar, a mezőgazdaság nagy arányú fellendülését, a közszükségleti­­ cikkek terme­lésének szüntelen fejlesztését, a dolgozók jó­létének további növelését. Éljem az Orosz Szövetségi Szovjet Szocia­lista Köztársaság! Örökké éljen az orosz nép, az ukrán nép s országunk valamennyi népének rendíthetetlen barátsága! Éljen és virágozzék dicsőséges hazánk — a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövet­sége — a világbéke legyőzhetetlen bástyája! Marx-Engels-i Lenin-Sztálin zászlaja alatt, a Kommunista Párt vezetésével, előre a kom­munizmus győzelméért! Ukrajna és Oroszország újraegyesülésének 300. évfordulója A Szovjetunió Legfelső Szovjetje Elnökségének, a Szovjetunió minisztertanácsának és a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának üdvözlete A SZOVJETUNIÓ LEGFELSŐ SZOVJETJÉNEK ELNÖKSÉGE A SZOVJETUNIÓ MINISZTERTANÁCSA A SZOVJETUNIÓ KOMMUNIS­TA PÁRTJÁNAK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA

Next