Előre, 1959. március (13. évfolyam, 3528-3553. szám)

1959-03-28 / 3551. szám

A MUNKAIDŐ VÉGET ÉRT A temesvári Nikosz Beloiannisz ci­pőgyár fiatal lakatosai hazafelé, ké­szülőn: Bărbulescu Mircea, Her­­cog Mill­­iu, Nyári Ferenc s a többi­ek már át is öltöztek. Gondosan fésült hajuk fénylett a víztől, az olajtól. Tréfálkozva várták a mes­tert. Egyszeresük kivágódik az ajtó és a sietségtől lihegve érkezett meg Hegedűs Lajos, a részleg mestere — AU a második szalag —­ szól izgatottan és hogy nagyobb nyoma­tékol adjon szavainak, keményen megrázta a kezében tartott kulcs­csomót. — Mire vártok ? — kiáll oda az elképedt fiúknak. — Azt mondtam, hogy áll a második sza­lag ,­s anélkül, hogy a fiúkra né­zett volna, elsietett. Nyári és Barbulescu, akik hama­rabb észbekaptak, gyorsan magukra öltötték a munkaruhát, a többiek pedig utánuk siettek, anélkül, hogy átöltöztek volna. A zörgő gépek közül csak egy állt. A cipősarok alatti részt behúzó gép, amelyből csak egy van. Ezért az osztály „szí­vének“ keresztelték el. A futósza­lagon máris felgyűlt a rengeteg fé­lig kész cipő s a munkások bosszan­kodva néztek a gép felé... Hegedűs Lajos összeszorított száj­jal, félig lehunyt szemhéjjal, ku­tatta a hibát. Úgy látszik, hogy máris megtalálta, mert szokása sze­rint, roszallóan csóválta a fejét. — A szeglevezető kopott el — for­dul a gép körül álló fiúkhoz. — A műszak után teljesen széjjel kell a gépet szednünk. Ú­gy gondolom, hogy este 10 óráig még valahogy kihúzzuk, hogy ne álljon a szalag. Nyári elvtárs — fordult a kerekarcú fiatalemberhez — légy szíves ügyelj, hogy ne akadjon fenn a munka... A fiatal lakatos órákon át szin­te le sem vette szemét a gépről. Ha elakadt a gép, percek alatt új­ra megindította. Fárasztó és ideg­ölő munka volt ez, de a szalag nem állt le. Este 10 órakor aztán a második váltás dolgozói is haza­mentek. Hegedűs Lajos és Nyári Ferenc pedig egész éjjel dolgoztak. Szinte teljesen széjjelszedték és gondosan átvizsgálták a gépet, megjavították a szeglevezetőt Ami­kor a reggeli váltás munkába ál­lott, az osztály ,,szíve" újra hibát­lanul működött... HEGEDŰS LAJOS a cipőgyár lakatos­mestere folyton a gépek kö­zött van. A gyár valamennyi gépét ismeri. Nyugodt, halkszavú ember, de azok nagyon meg tudják hara­gítani, akik nem vigyáznak a gé­pükre. Szerinte az üzemi lakatos­nak csak egy vágya lehet: megelőz­ni a gépleállásokat, mert ezzel rengeteg anyagot és munkaidőt ta­karíthat meg. Ezért jár-kel az osz­tályokon s a legkisebb gyanús zö­rejre is felfigyel. Számon tartja azt is, hogy melyik a legrégibb gép, melyiket kel még inkább figyelni, gondozni. Nagy része van abban, hogy a cipőgyárban egyre keveseb­bet költenek a gépek javítására és mind jobban kihasználják azok tel­jesítőképességét.... A PÁRT ALAPSZERVEZETI GYŰLÉS az eszébe nyúlott. A ter­melés jobb megszervezését, a taka­rékossági mozgalom kiterjesztését vitatták a kommunisták. A vizit so­rán a karbantartó részleg munkája is szóba került. Hegedűs Lajos is felszólalt. Elmondta, hogy egyes részlegeken milyen belső tartalékok hevernek kihasználatlanul és ho­gyan lehetne tovább növelni a gé­pek teljesítőképességét. — Inkább arról beszéljen, He­gedűs elvtárs — szóltak közbe egy­szerre ketten is — mikor hozzák már rendbe a talpcsiszoló gépeket. Nagyon jól tudjuk, hogy kétszer hetenként cserélni kell a csapágya­kat s a három gép közül az egyik mindig áll. — Hegedűs kissé za­varba jött, váratlanul érte a kérdés. Ezért nem is tudott azonnal választ adni, pedig hej, de sokat törte a fejét a megoldáson. Annál többen szóba hozták akkor ezt a kérdést s kérték az üzemi lakatosokat, hogy módosítsák a gépeket. Hegedűs egész éjjel nem tudott aludni. Bántotta a bírálat. Reggel fáradtan kelt fel s jóval a munka­kezdés előtt már ott állt a talpcsi­szoló gép mellett s bíráló szemmel nézegette azt. Ettől a naptól kezd­ve Hegedűs Lajos még több időt töltött a talpcsiszoló gépnél, dél­utánonként pedig a műszaki könyv­tárban üldögélt, jegyezgetett s a szakfolyóiratokat lapozgatta... ESTE VAN. Ajs­ág derült és csil­lagos. A Bega felöl langyos tavaszi szellő fúj Hegedűs Lajos és Nyári Ferenc kényelmesen lépegetnek. A mester halkan magyaráz. — Mi a véleményed, fiam? Azt hiszem, holnap már meg is csinál­hatnánk. Nyári Ferenc, a gépműhely la­katosa, Hegedűs legjobb tanítványa, összehúzott szemmel nézi mesterét. Örvend is, nem is. Hegedűs fi­gyelmesen tanulmányozza tanítvá­nya arcát. Nagyon jól tudja, hogy a fiú is törte a fejét a megoldá­son. Ezért többször beszélgetett ve­le, az ő véleményét is gyakran ki­kérte. Ferit ez büszkeséggel töltöt­te el és még szorgalmasabban dol­gozott. — A te módszered is segített — beszélt tovább a mester. — A bronzcsapágyat pedig golyóscsap­ággyal helyettesítjük. Nem lesz könnyű munka. De azt hiszem, hogy sikerülni fog... AZ ESZTERGÁLYOST, Filó Ist­vánt először meghökkentette a la­katosmester kérése, de anélkül, hogy töprengett volna, elvállalta a csapágyház esztergályozását. A mó­dosítás kitűnően bevált. A szakem­berek számítása szerint évekig nem kell kicserélni a gépek csapágyait s így teljesen kiküszöbölték a gya­kori leállásokat... A karbantartó részleg mestere egy nap érdekes javaslattal kereste fel az üzem főmérnökét. Az figyelme­sen végighallgatta a mestert s azon­nal válaszolt: — Hasznos a javas­lat, tehát a szabad napon költöztet­jük át a gépeket. Vasárnap aztán a karbantartó részleg valamennyi lakatosa helyén volt. Egészen fel­forgatták a második szalagnál a gé­peket. Értékes műszaki-szervezési intézkedés volt ez, hiszen három szalag helyett kettő is elég lesz a munka lebonyolításához. A terme­lékenység is emelkedett és azonos mennyiségű munka elvégzéséhez ke­vesebb emberre van szükség. Csak­nem 24 órát dolgoztak egyfolytában az üzemi lakatosok. A futószalag munkásai, amikor hétfőn reggel beléptek az ajtón, ugyancsak elcsodálkoztak a nagy változáson. A frissen leolajozott gé­pek katonás rendben sorakoztak egymás mellett. A lakatosok bár fáradtak voltak, mégsem siettek haza. Szokásuk sze­rint ugratták egymást. Hegedűs a szalag mellett állt, figyelte, hogyan dolgoznak a gépmunkások. Majd elismerően nézett a fiúkra, a jövő üzemi lakatosaira, mestereire, akik becsületes helytállásukkal mind több megbecsülést szereztek a kar­bantartó részlegnek.­ ­ SZÉKELY PÁL Világ proletárjai egyesüljetek. A ROMÁN NEPKÖZTARSASAG NEPTANÁCSAINAK LAPJA XIII. évfolyam, 3551. szám­­ 6 oldal­ára 30 báni 1959 március 28., szombat Használjunk ki minden percet Gyorsítsuk meg a mezei munkákat Szocialista gazdaságokhoz méltóan (Tudósítónktól).­­ Teljes erővel folyik a szántás-vetés Kolozsvár tarto­mányban is. Mind a gépállomásokon, mind pedig a közös vagy egyéni gaz­daságokban március vége jóval előre­haladottabb állapotban találta a me­zőgazdasági munkákat mint az elmúlt évben. DÉL RAJONBAN, a tartomány első szövetkezeti rajonjában végefelé köze­ledik az első sürgősségi szakaszba tar­tozó növények vetése. Március 26-ig a kollektív gazdaságok és társulások mintegy 5.400 hektáron vetettek búzát, zabot, napraforgót, zabosbükkönyt és más növényeket. A legnagyobb földtáb­lákat a galgói, blenkemezei, rettegi és récekeresztúri kollektivista és társas gazdák vetették be. Sok helyt javában folyik a következő szakasz növényei­nek vetése. Többek között Hosszúrév, Oroszmező vagy Galgó társult dolgozó földművesei teljesítették a cukorrépa vetési tervük nagy részét is. A kozárvá­­riak és pecsétszegiek csaknem az egész burgonyaföldjüket beültették már a hó­nap vége előtt. SZAMOSÚJVÁRON, a másik szövet­kezeti rajonban ugyancsak közös gaz­dákhoz méltó szorgalommal igyekeznek gyorsan elvégezni a tavaszi munkákat a falvak dolgozói. Az első sürgősségi szakasz már lezárult. Jó példával jár­tak a­z élen az , ördöngösfüzesi, iklódi, szamosjenői és vasasszentiváni kollekti­visták, nem kevésbé a szarvaskendi és a tenszelegi társultak. Az iklódi kollek­tív gazdaság például 80 hektárnyi te­rületen végezte el a vetést március 25-ig. Ugyancsak elkészültek az első sür­gősségi szakaszba tartozó növények el­vetésével KOLOZSVÁR rajon kollektív gazdaságaiban is. Itt elsősorban az apa­­hhidai, gyalui, derzsei és kötelendi kol­lektivistákat illeti dicséret szorgos munkájukért. A magángazdaságok kö­zül a meződöri, borsaújfalusi, almás­szentkirályi dolgozó földművesek tűn­tek ki. Tartományszerte folyik a második sürgősségi szakaszba tartozó növények vetése. ....'­­-- ** A szántás minőségét ellenőrzik a gorgotai (Ploesti rajon) mezőgazdasági társulás földjén (Agerpres felvétel) A Konstanca tartományi kollektív gazdaságok eddig bevezették az első sürgősségi szakaszra tervezett terü­letek 95 százalékát. Fetesti és Negru Voda­rajonban a kollektivisták min­den első sürgősségi szakaszra terve­zett növényt elvetettek. Különös figyelmet fordítanak a cu­korrépa és a napraforgó elvetésére. A Negru Voda rajoni kollektív gazdasá­gok például csaknem 1500 hektárral tel­jesítették túl a napraforgó vetési ter­vét- A tartományban a napraforgó el­vetése már a vége felé közeledik. Ezek a sikerek annak köszönhetők, hogy idejében gondoskodtak a mező­­gazdasági gépek és felszerelések ki­javításáról és a szükséges vetőmag biztosításáról. Nagymértékben előse­­gíti a munkát az is, hogy a kollekti­visták és a traktoros brigádok kö­zött szoros együttműködés alakult ki. 600 gyümölcsfát ültettek el Kerelőszentpálon községünkben, Kerelőszentpálon is, benépesedett a határ. Különösen a kol­lektivisták szélesen elterülő szántóföld­jein folyik élénk munka. Mivel még az ősszel elvégezték az őszi szántást, most csak a vetésre van gondjuk. Ez­­idáig 30 hektáron végezték el a tava­szi vetést. Ezzel szemben az egyéni gazdák még csak most szántanak. A szentpáli kollektivisták sok sikert értek el már ezidáig. Most ismét újabb vállalkozásba kezdtek. A Domákla ne­vű határrészen gyümölcsöst létesíte­nek. Egyelőre 600 csemetét ültettek el. PATAKI JÁNOS levelező Az építőtelepekről jelentik A fa legmagasabb fokú ipari fel­­használására Preajban épülő ha­talmas kombinát munkatelepén egyre nagyobb arányokat öltenek­­ az építkezési munkálatok. A fale-0­0 mezgyárban befejezték a vasbetonig Ia födémnek és a hántási és szállítási részleg alapzatának kiöntéséhez­­ szükséges zsaluzást és vasalást. 1 * A fűrészgyárban szintén befejezték a zsaluzást és a vasalást és nem­sokára megkezdik az első födém öntését, a kombinát hőerőművében pedig megkezdték az alapzatok le­rakását. Ezzel egyidejűleg foly­tatják a rönktároló medencék s a­­ raktárak építését, valamint az utak megjavítását. Ugyancsak lendüle­tesen halad a munkásblokkok épí­l­­tése is. Az építőtelep dolgozói vállal­ták, hogy hat hónappal határidő előtt üzembe helyezik a falemez­­gyárat és az önköltség csökkenté­sével az idén több mint 780 ezer­­­lejt takarítanak meg. * A savinesti műfonal- és műrost­­gyár közelében javában épül egy újabb vegyi gyár, amely gyapjú­pótló műrostot fog gyártani. A gyár már az idén mintegy 350 tonna rolán-műrostot fog termelni.. A tordai vegyipari művek termelőka­pacitása szüntelenül növekszik. Ennek eredményeképpen az üzem termelése az idén 2,8-szorosa lesz a tavalyinak. Az építők és a szerelők szorgalmasan dolgoznak, hogy határidő előtt üzem­be helyezzék a gyár új részlegeit.­­ Képünk a gyár egyik új részlegét áb­rázolja. (Agerpres felvétel) A Román Munkáspárt Központi Vezetősége és a Román Népköztársaság Minisztertanácsa h­atáro­­zatot hozott az állami gazdaságok pártvezetésé­nek és párt ellenőrzésének, valamint gazdasági tevékenységének megjavításával kapcsolatos egyes intézkedésekről. (A határozat szövegét lapunk holnapi számában közöljük) Turnu Magurele a szövetkezetesített rajon Turnu Magurele rajonban befejez­ődött a mezőgazdaság szövetkezetesí­tése. Az utóbbi hónapokban ezer meg ezer dolgozó parasztcsalád lépett be a szövetkezeti gazdaságokba. A beiratkozásra a kollektivisták, nép­tanácsi képviselők, nők és ifjak politikai felvilágosító munkáján kívül főleg a kollek­tív gazdaságok és mezőgazdasági társulások eredményei késztették a pa­rasztokat. A rajon kollektív gazdaságai például 3 és fél mázsával több bú­zát, 3 mázsával több kukoricát és csaknem 10 mázsával több napraforgó­­magot termesztettek hektáronként, mint az egyénileg dolgozó parasztok. A kollektív gazdaságok pénzjövedelme minden 100 hektár után meghaladta a 80.000 lejt. A munkaegység értéke számos kollektív gazdaságban 25—30 lej volt. A dolgozó parasztok saját szemükkel láthatták a kollektivisták sikereit. A rajon 132 szövetkezeti gazdaságában ma több mint 21.500 dolgozó p­a­­rasztcsalád műveli közösen csaknem 59.000 hektár földjét. EREDMÉNYEINK ÉS A TOVÁBBI LEHETŐSÉGEK — Beszélgetés a kolozsvári Termés Állami Vállalat igazgatójával — A napokban felkerestük Vasile Vi­­cas elvtársat, a kolozsvári Termés Ál­lami Vállalat igazgatóját s megkértük válaszoljon a szerződéskötéssel kap­csolatos nehány kérdésünkre. — Ebben az esztendőben hogyan hasznosították az elmúlt évi tapasz­talatokat ? — Az elmúlt évben is bebizonyosodott, hogy a szerződéskötés sikere végered­ményben a dolgozó parasztok között végzett politikai­ meggyőző munka tar­talmától függ. Ahol a kollektivisták és társultak — lévén, hogy mi a szö­vetkezeti gazdaságokkal szerződünk — megértették, hogy a szerződéskötés hazafias feladat, és azt is, hogy a kapott pénzmennyiség nagyban növeli a gazdaságok jövedelmét, lehetőséget teremt az évenkénti többszöri pénzosz­tásra stb., ott az eredmények nem ma­radtak el. Azokon a helyeken viszont, ahol a szocialista gazdaságok tagjai csak papíron, vagy futólag értesültek a szerződéskötésről, s ahol ráadásként a néptanácsok végrehajtó bizottságai se törődtek ennek a nemzetgazdasági szempontból nagyon jelentős kérdés­sel, ott a leszerződött gabona­mennyi­ség még csak meg sem közelítette a le­hetőségeket. Ennek következtében ta­valyi tervünket nem teljesítettük. Idén a szerződéskötést a helyi lehetőségek alapos tanulmányozása, a kollektivis­tákkal, társult parasztokkal való egyéni beszélgetés előzte meg. Mind­ezek eredménye, hogy az idén nem egészen három hónap alatt búzából, kukoricából és különösen napraforgó­ból nagyobb mennyiségre kötöttünk szerződést, mint tavaly egész esztendő alatt. —­ Milyen mennyiségre kötöttek az idén szerződést ? — Búzából a tavaly az évi 3022 tonnával szemben idén 4640 tonnát, kukoricából 3029 tonnával szemben 4309 tonnát, napraforgóból­­530 tonná­val szemben 1683 tonnát szerződtünk. Ezek az eredmények persze nem végle­gesek, hisz a terepen tovább folyik a munka. Ezekben a napokban különösen napraforgó átadására kötünk sok szer­ződést. A mezőméhesi kollektivistáik például 24 tonna napraforgóra szerződ­tek. Ezért a mennyiségért több mint 65 ezer lejt kapnak. A székelyföldvári — mely aránylag kis gazdaság — búzá­ból 23 ezer kilóra, törökbúzából 16 ezer kilóra szerződött. A radnótiak, a­­kik a tavaly már meggyőződtek, hogy mennyire előnyös a szerződéskötés, az idén is nagy mennyiségű gabonát ad­nak el az államnak. Búzából 45 ezer, kukoricából 35 ezer kilót. Különösen jók az eredmények Enyed, Hunyad, Szamosújvár rajonokban. Ezekben a ra­­jonokban a Termés Állami Vállalat al­kalmazottai is jó munkát végeztek, de nagy segítséget kaptunk a párt és álla­mi szervektől is. Vannak azonban olyan rajonok is, mint például Torda, ahol noha a szerződéskötésekre adva van minden lehetőség — hisz egy egész sor kollektív gazdaságban a fő termelési ág ma is a gabonatermesztés — a terveket az utóbbi hetekben csak részben tel­jesítették. A lemaradás a kollektív gaz­daságokban végzett gyenge és felületes felvilágosító munkával magyarázható. — Az idén jó eredményeket értünk el a mezőgazdasági társulásokban is. De a társulásokban végzett munkánkkal még­sem lehetünk elégedettek.Ebben ii esztendőben ugyanis a mi feladatunk szerződést kötni a társult parasztokkal azokra a területekre is, amelyeket még egyénileg művelnek meg, illetve ame­lyeket még nem tagosítottak. Az elkö­­­vetkező napokban, hetekben igyekszünk a mulasztást bepótolni. — Milyenek a további kilátások? — Amint ez a fentiekből is kitűnik — ebben az esztendőben már nagy mennyiségű gabonára szerződtünk, de egész évi tervünket még nem teljesítet­tük. Ez a tény szabja meg további fela­datainkat. Jelen pillanatban elsősorban a napraforgótermesztésre szerződünk. Azok a gazdaságok, melyek erre a ter­ményre szerződnek, különösen jól jár­nak. Vetőmagot cserélhetnek, ha erre nincs lehetőség, akkor kölcsön is kap­hatnak. Ha nagy mennyiségre kötnek szerződést, akkor felárat fizetünk. Ért­hető hát a gazdaságok eziránti érdeklő­dése, mely különben meglátszik az eredményeken is. Naszód rajonban 143, Sármás rajonban 147 százalékban telje­sítették napraforgóból a szerződéskötési tervet. Mint mondottam, pillanatnyilag ezt tekintjük a legfontosabb teendőnek, de a napraforgó szerződéskötésével párhu­zamosan folyik a búza, kukorica továb­bi leszerződtetése is. Ha tevékenysé­günkben továbbra is a politikai meggyő­ző munkát tartjuk a legfontosabbnak, a elsősorban a társult parasztok körében dolgozunk jobban, akkor tervünket ma­radéktalanul tudjuk teljesíteni. S hogy ez sikerüljön, mindent meg fogunk tenni. A szocialista verseny nyomán jelentős sikerek Vajdahunyadon és Resicán A VAJDAHUNYADI kohászati kom­binát kohászai és acélöntői megkü­lönböztetett figyelmet fordítanak a gépcsoportok kihasználási imitátiószá­­mának növelésére, mert ez a féroters­­ítélés növelésének­­ alapvető feltétele. Az új kohóknál például, a technoló­giai folyamat megjavítása folytán a kihasználási muta­tószám ebben a hónapban az előirányzottnál sokkal magasabb volt. A 700 köbméteres ko­hónál március 1. és 26. között átlag 892 kiló nyersvasat értek el a hasz­nos térfogat köbméterére számítva. A vajdahunyadi kohászok ily módon már­cius 1. és 26. között 1867 tonna nyers­vassal többet termeltek az előirány­zatnál. A RESICAI fémipari kombinát ko­hászai jól hasznosítj­ák a gépcsopor­tok teljesítőképességének jobb kihasz­nálása terén szerzett tapasztalataikat. A Martin-acélöntődében például, ja­nuár 1. és március 25. között, a ki­használási mutatószám átlag napi 6,72 tonna acél volt a kemence tűz­­terének négyzetméterenként. Ennek köszönhető, hogy a vajdahu­nyadi acélöntőkkel folyó versenyükben a resicaiak ezalatt 12.500 tonna acél­lal termeltek többet. Ehhez hozzájá­rul még a villamos acélműnél terven felül termelt csaknem 1000 tonna acél. A fővárosi Mao Ce-tung művekben Ami a tervezőket dicséri A főv­ár­osi Mao Ce­­tung művek munkakö­zössége nagy figyel­­met fordít a gyártott gépek műszaki színvo­­nalának emelésére és súlyuk csökkentésére. Az üzem dolgozói e te­kintetben is az RMP KV 1958 novemberi plenáris ülése által ki­jelölt feladatok teljesí­tését tartják szem előtt. Az üzem tervező iro­dájának mérnökei és technikusai átdolgozták több olyan gép tervét, amelyeknek előállításá­hoz a megengedettnél több fémre volt szük­ség, így például egy most épülő 50 tonnás gőzkazánnál a termelt gőz kilogrammjára eső fajlagos fémfogyasztást hét kilogrammról 5,4 kilogrammra csökken­tették. A tervezők más gőzkazá­nok tervezőirá­­sait is átdolgozták s ezeknél is 20 százalék­kal csökkentették a fémfogyasztást. A tervezők át­szer­­kesztették az üzemben előállított egyes kőolaj­ipari berendezéseket is. Az új terv szerint e­­gyes szivattyúknál nincs többé szükség a­­lapozásra és így a be­rendezés átköltöztetése esetében­­megtakarítják az alapozáshoz szük­séges anyagokat. Az ily módon költöztethető­­vé lett szivattyúberen­dezés egy traktor se­gítségével egyik hely­­ről a másikra szállít­ható. Mindezek a m­ű­r­szaki tökéletesítések lé­nyeges könnyebbséget jelentenek a gépegy­ségek üzemeltetésénél és jelentős mennyisé­gű fém megtakarítását eredményezik. Csupán három 12 tonnás szi­vattyúnál az újrater­vezés révén 1400 kilo­gramm fémet takarítot­­tak meg. A Német Demokratikus Köztársaság válasza a március 2-i szovjet jegyzékre is. Vidai­ Adenauer pártjának lapja hazaárulási­ pert követel a szociáldemokrata párt ellen Berlin Mint az ADN hírügy­nökség jelenti, a Rheinischer Merkur, Adenauer keresztény­demokrata párt­jának lapja a napokban követelte, hogy indítsanak hazaárulási pert a német szociáldemokrata párt ellen, mivel nyilvánosságra hozta a pártnak a német kérdés megoldására vonat­kozó tervét. A nemrégiben közzétett terv hangsúlyozza, hogy lehetséges a német kérdés megoldása tárgyalások útján. M­oszkva A Szovjetunió Leg­felső Szovjetjének Elnöksége március 26-án ratifikálta az 1959 március 16-án Moszkvában aláírt szovjet-iraki gazdasági és műszaki együttműködési egyezményt. Szocsi N. Sz. Hruscsov a Szovjetunió Minisztertanácsának el­nöke március 27-én Szocsiban fogadta Dag Hammarskjöldöt az Egyesült BAGDAD. (Agerpres.) — TASZSZ: Az iraki lapok közük a Külügymi­nisztérium nyilatkozatát azzal kapcso­latban, hogy Irak hivatalosan is kilé­pett a bagdadi paktumból. A nyilatkozat hangoztatja, hogy a július 14-i iraki forradalom megszün­tette a régi rendszert és köztársasági kormányzatot hozott létre. A nyilatkozat a továbbiakban Kang­ Nemzetek Szervezetének főtitkárát, akivel megbeszélést folytatott. A ta­lálkozóra az ENSZ főtitkárának ké­rése alapján került sor. súlyozza, hogy az Iraki Köztársaság az ENSZ alapokmány elvein alapuló pozitív semlegességi politikát folytat és nem csatlakozik semmiféle katonna tömbhöz. Az iraki kormány azért lépett ki a bagdadi paktumból — mutat rá a nyilatkozat —, mert a paktumban való részvétele ellentétben állt a július 14- én kimondott pozitív semlegességi po­litikával és az iraki nép akaratával. A nyilatkozat a továbbiakban rá­mutat arra, hogy Irak a barátság és a kölcsönös előnyök elve alapján egyre szilárdabb nemzetközi kapcsolatokat létesít. Az iraki kormány véleménye szerint a bagdadi paktumból való ki­lépés fontos tényező volt Irak és a többi ország baráti kapcsolatainak megszilárdításában. Az iraki kormányhoz az ország min­den részéből további üdvözlő táviratok érkeznek az országnak a bagdadi pak­tumből való kilépése alkalmából. Ha­mid Husszein tábornok, az első had­osztály parancsnoka a Kasszem mi­niszterelnökhöz intézett táviratában rá­mutat arra, hogy ezt a hírt a hadsereg valamennyi tisztje és katonája nagy megelégedéssel fogadta. A csütörtök reggeli lapok részletes kommentárokban méltatták a bagdadi paktumból való kilépés rendkívüli je­lentőségét. Az AS Saab című újság követeli, hogy az összes angol pilóták és kato­nai szakértők azonnal hagyják el írás­kot. Irak pozitív semlegesség­­politikát folytat és nem csatlakozik semmiféle paktumhoz Az iraki külügyminisztérium nyilatkozata Bagdad lakossága felvonulásokon és nagygyűléseken köszönti a kormány­nak azt a döntését, hogy Irak hivata­losan kilép a „bagdadi“ paktumból.

Next