Előre, 1964. április (18. évfolyam, 5105-5130. szám)
1964-04-01 / 5105. szám
1964. április 1., szerda e z törtékTTX nagyvilágban ................................................................... ..................v-iv..-:-. ___ . ... ...................... .............................................,....................................................................... .........................................................................- ............-..............- ■ -------- '1 11111..................................... A leszerelési bizottság ülése A ROMÁN KÜLDÖTTSÉG VEZETŐJÉNEK FELSZÓLALÁSA GENF (Agerpres). A tizennyolc hatalmi leszerelési bizottság Ernesto de Santiago mexikói küldött elnökletével megtartott március 31-i ülésén az általános és teljes leszerelés kérdéséről tanácskoztak. Adrian Fisher, az USA képviselője ezúttal is, akárcsak az előző üléseken, újabb felvilágosításokat kért a szovjet leszerelési javaslatok egyes részletkérdéseivel kapcsolatban. Ugyanakkor védelmébe vette a nukleáris fegyvert célba szállító stratégiai eszközök arányos csökkentésére vonatkozó amerikai javaslatot. Mieczyslaw Lebodycz lengyel küldött bírálta azt a módot, ahogyan az USA kezeli az általános és teljes leszerelés problémáját. Hangsúlyozta, hogy az amerikai javaslatok nem küszöbölik ki a rakétanukleáris háború veszélyét. Ezután VASILE DUMITRESCU, a Román NK küldöttségének vezetője emelkedett szólásra. Vasile Dumitrescu, a Román NK küldöttségének vezetője kijelentette, hogy a bizottság legutóbbi munkálatai még határozottabban tanúsították, milyen nagy jelentőséget tulajdonítanak a leszerelés kérdéseinek a kormányok és a népek. A felszólaló hangsúlyozta, hogy a bizottság fő feladata kidolgozni az általános és teljes leszerelési szerződést, majd kijelentette: a román küldöttség mindig a leszerelési tervek értékelésének fő szempontjaként szorgalmazta az illető terv hatékonyságát a nukleáris háborús veszély mielőbbi és végérvényes felszámolásában. V. Dumitrescu számba vette a különböző küldöttségek idevágó javaslatait, s rámutatott arra, hogy a nyugati hatalmak már eleve a fegyveres erőre, az úgynevezett „fékentartó erőre“ alapozzák az államok nemzetközi biztonságát. Véleményünk szerint azonban — mondotta — egy ilyen elgondolás csak a fegyverkezési hajszát mozdíthatja elő, s következésképpen ellentétben áll az államok biztonságával. Szerintünk azok, akik ezt az elgondolást a biztonság szavatolásának fő eszközeként vagy egyedüli útjaként szeretnék feltüntetni, lényegében katonai előnyökre próbálnak szert tenni. Márpedig bármilyen katonai előny magában hordja a bizonytalanság csíráját, a fegyverkezési hajsza tényezője, s természetszerűleg veszélyezteti az összes államok biztonságát, azét is, amely kezdetben ezzel az előnnyel rendelkezett. Van egy másik elgondolás is a biztonságról és a biztonság szavatolásáról — folytatta a felszólaló. Ez az elgondolás a jelenlegi körülmények között a leszerelésre — s mivel az államok biztonságát manapság inkább a nukleáris fegyver veszélyezteti —, elsősorban a nukleáris leszerelésre alapozza az államok biztonságát. A Román NK képviselője kijelentette: Gromiko kiegészítésének éppen az a nagy érdeme, hogy már az első szakaszban előirányozza a nukleáris fegyver összes célba juttatási eszközeinek megsemmisítését, s ezzel lehetetlenné teszi a nukleáris háború kirobbanását. Mint hangsúlyozta, a bizottságban beterjesztett két leszerelési terv közül a szovjet terv felel meg legjobban a nukleáris háború veszélye kiküszöbölésének, s éppen ezért széles körű támogatásnak örvend a bizottságban, amint az Burma, Nigéria és India képviselőinek nyilatkozataiból is kitűnik. „Ha szem előtt tartjuk a népek törekvéseit — mondotta befejezésül a Román NK küldöttségének vezetője —, az általános és teljes leszerelési szerződés tervezetének összeállításában abból kell kiindulnunk, hogy mielőbb meg kell szüntetni a nukleáris veszélyt, és szavatolni kell az összes államok biztonságát“. Az utolsó felszólaló Francesco Cavaletti olasz küldött volt, aki ismét az ellenőrzési intézkedéseket szorgalmazta. A következő ülést április 2-án, csütörtökön tartják. Athén A PARLAMENT MEGKEZDTE MUNKÁLATAIT A görög parlament hétfő este ismét megkezdte munkálatait. Papandreu miniszterelnök előterjesztette a kormány programnyilatkozatát, amely részletesen ismerteti az előirányzott bel- és külpolitikai intézkedéseket. Belpolitikai vonatkozásban Papandreu utalt egyes intézkedésekre, például a köztisztviselők és tisztek fizetésének emelésére, a közigazgatási apparátus átszervezésére, a helyi közigazgatás megerősítésére. Rámutatott, hogy beváltják a Centrum Uniónak a rendkívüli intézkedések megszüntetésére tett régi ígéretét. Ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy a politikai foglyokat „feltételesen“ szabadlábra helyezik. Ezenkívül különleges igazolványt ezentúl csak az állami és városi tisztviselőktől kérnek. Papandreu ezután felsorolta a felsőfokú oktatás modernizálására szolgáló intéz- s kedéseket. Nyilatkozatának nagy részét a kormány gazdaságpolitikájának szentelte, amelynek legfőbb célkitűzése a gazdaságfejlesztési ütem meggyorsítása. Amint Papandreu rámutatott, a kormány igyekezni fog megjavítani a lakosság életszínvonalát, méltányosan elosztani a nemzeti jövedelmet és munkalehetőséget teremteni minden állampolgárnak. A program intézkedéseket irányoz elő a mezőgazdaság újjászervezésére és a parasztság helyzetének megjavítására. Ami a külkereskedelmet illeti, a programnyilatkozat rámutat, hogy Görögország nemcsak a Közös Piac tagállamaival bővíti kereskedelmi kapcsolatait, hanem azokkal az országokkal is, amelyekkel kétoldali egyezményeket kötött, valamint újabb afrikai és latin-amerikai országokkal. A katonai kiadásokkal kapcsolatban Papandreu rámutatott, hogy ezek továbbra is túlzottan megterhelik a görög költségvetést, csökkentve a lehetőségeket a szociális politika és a közérdekű beruházások programjának alkalmazására. Külpolitikai vonatkozásban megemlítette Görögország NATO-kapcsolatait, hangsúlyozva, hogy noha „a Nyugat szövetségesei vagyunk, Kelettel is barátságban akarunk élni“. A ciprusi kérdésre utalva Papandreu rámutatott, hogy a londoni és zürichi egyezmények a béke meghonosítása helyett zsákutcába vezették ezt az országot. A programnyilatkozat előterjesztése után a kormány bizalmi szavazást kért a parlamentben. AL. GHEORGHIU az Agerpres athéni tudósítója Az osztrák kormányválság megoldása Bécsben az elmúlt napokban új kancellár költözött a ballhausplatzi kancellári palotába: dr. Josef Klaus. Csütörtökön pedig, hírügynökségi jelentések szerint az új kormány is leteszi az esküt. Ezzel lezárul a több mint egy hónapig tartó osztrák kormányválság, amely dr. Alfons Gorbach kancellár február 20-i lemondásával robbant ki. Annak idején több nyugati lap megírta, hogy az osztrák belpolitikában ez az esemény már a múlt év második felében kirajzolódott. A válság kontúrvonalait a következő tényezők húzták meg: a fő kormánypártban — a néppártban — dúló hatalmi versengés, másrészt pedig a kormánykoalícióban részvevő pártok — a néppárt és a szocialista párt — közötti ellentétek. Lássuk az első tényezőt: A néppárt tavaly ősszel megtartott klagenfurti kongresszusán Gorbach akkori kancellár lemondott pártelnöki tisztségéről, mert az úgynevezett „reformista“ jobbszárny rákényszerítette. (Különben Gorbach elődjét Julius Raabot is ez a szárny késztette visszavonulásra). Az új pártelönk dr. Josef Klaus lett. Az osztrák lapok már akkor megírták, hogy az új pártelnök rövidesen bevonul a kancellári palotába is. Ez év februárjában a néppárt igen viharos konferenciáján megtörtént a jelölése. S végül egy héttel ezelőtt dr. Josef Klaus lépett a február 20-án lemondott Alfons Gorbach helyébe. A néppárton belül tehát a hatalmi vetélkedésben az úgynevezett „reformisták“ vették át az irányítást. Ennek megfelelően az ő jelöltjük került a kancellári székbe... És íme a második tényező: Kétségtelen, hogy az osztrák belpolitika állóvizének felkavarásához hozzájárult az immár 18 éve koalícióban kormányzó két párt, a néppárt és a szocialista párt közötti ellentétek elmélyülése néhány kérdésben. Melyek ezek? Az első ütközőpont a két párt között az úgynevezett Habsburg-ügy. Mint ismeretes a Nyugat-Németországban élő Habsburg Ottó főherceg, az első világháború után száműzött I. Károly utolsó osztrák császár fia már évekkel ezelőtt bejelentette, hogy vissza akar térni Ausztriába. Habsburg Ottó visszatérési kérelmét azonban — a szocialista párt követelésére — a kormány és az alkotmányjogi bíróság elutasította. A néppárti befolyás alatt álló közigazgatósági bíróság ellenben helyt adott a kérelmének. Ezután a szocialista párt és a szabadelvű párt a parlament elé vitte az ügyet, s 1963 júliusában a parlament alkotmányjogi bizottsága minimális többséggel Habsburg Ottó visszatérése ellen döntött, majd néhány nappal később a képviselőház is kimondta, hogy a száműzött császári család tagja nem kívánatos Ausztriában. Ez a határozat annakidején kormányválságot robbantott ki. Nemrégiben azonban Witthalm, a néppárt főtitkára, Nyugat-Németországba utazott, hogy „meggyőzze" Habsburg Ottót: a mostani törvényhozási időszak lejártáig, vagyis 1966 őszéig tekintsen el visszatérési „jogától“. Az osztrák sajtó szerint a szocialista párt vezetőségében egyes körök egyetértettek Witthalm utazásával, mások viszont — többen a néppárt vezetőségéből is — nem nézték jó szemmel ezt a közvetítést. Végül is a mostani kormányválság megoldásánál a kormánykoalícióban részvevő pártok abban egyeztek meg, hogy a jövőben mindkét fél számára elfogadható megoldást keresnek ebben az ügyben. A másik probléma, amelyben ellentétek vannak a néppárt és a szocialista párt között: Ausztria magatartása a Közös Piaccal szemben. A szocialisták mindenekelőtt Ausztria semlegességére való tekintettel ellenzik az ország belépését a Közös Piacba. Ugyanakkor egyes néppárti körök szorgalmazzák Ausztria közös piaci társulását. A mostani kormányválság megoldásánál ez a probléma is függőben maradt. Mindenesetre megemlítendő, hogy Josef Klaus, mint kancellárjelölt, nemrégiben hosszabb tájékozódó utazást tett a Közös Piac országaiban. Ígyhát az osztrák kormányválság megoldása a két koalíciós párt kompromisszumán alapszik a fentemlített belpolitikai kérdésekben. MIHALKA ZOLTÁN ELŐRE A HARIRI ESEMÉNYEK UTÁN Az ENSZ gyarmatügyi különbizottságának ülése Angol levél a Biztonsági Tanács elnökéhez NEW YORK (Agerpres). Az ENSZ gyarmatügyi különbizottságában, amely jelenleg Aden brit gyarmat kérdésével foglalkozik, felszólalt ADNAM PACHACHI, Irak képviselője, aki hangsúlyozta, hogy a Biztonsági Tanácsnak meg kell vizsgálnia a Jemen elleni angol akciók kérdését. Az angol légierőknek a jemeni Harib erődítés elleni támadásáról szólva, az iraki küldött kijelentette, hogy ez a Jemeni Arab Köztársaság kormányának eltávolítására irányuló politika folytatásáról tanúskodik. A következő felszólaló, P. F. SZAHOV, a Szovjetunió képviselője rámutatott, hogy Anglia legutóbbi akciói ellentétben állnak az adeni kérdés békés megoldására vonatkozó angol nyilatkozatokkal. Ez az akció ugyanakkor megerősíti azt a tényt, hogy Adent az Arab félszigeten folyó nemzeti felszabadítási mozgalom ellen használják fel. A Szovjetunió küldötte csatlakozott az iraki delegátus követeléséhez, felszólítva a bizottságot, hogy haladéktalanul hívja fel a Biztonsági Tanács figyelmét a Jemen elleni agresszív akciók miatt előállt veszélyes helyzetre. NEW YORK (Agerpres). — A Biztonsági Tanács elnökéhez intézett levelében Anglia állandó ENSZ-képviselője igazolni próbálta az angol katonai repülőgépek március 28-i támadását a Harib város melletti jemeni erődítés ellen. Levelében azt állítja, hogy a berepülést válaszként hajtották végre jemeni repülőgépeknek a Dél-Arábiai Szövetség területe elleni támadásaira. GEGMAN, Jemen ENSZ-képviselője a Jemeni Arab Köztársaság elleni agresszív akciók leplezésére irányuló átlátszó próbálkozásnak minősítette Anglia vádaskodását. Az angol fegyveres erők e vidéken végrehajtott más hasonló akcióira vonatkozólag Jemen képviselője megemlítette, hogy több falut felgyújtottak s az angol katonai légierők repülőgépei csaknem naponta megsértik az ország légiterét. KAIRÓ (Agerpres). A Jemeni Arab Köztársaság kairói nagykövetsége tájékoztatta a MEN hírügynökséget arról, hogy Anglia csapatokat von össze a Jemen és Bejhan emirátus közötti határon. Hír szerint angol repülőgépek röpcédulákat szórtak Harib jemeni város fölött, s felhívták a lakosságot, hogy távozzék a városból. IGHIÍMÉSZ küldöttségünk kvótában TOKIÓ (Agerpres). — A Román Népköztársaság Nagy Nevezetgyű- ROMÁN FILMESEK a Buenos Aires-i fesztiválon — BUENOS AIRES (Agerpres) Az argentin fővárosba megérkezett a román filmes küldöttség, amely Mihnea Gheorghiunak, a Román Népköztársaság Filmtanácsa elnökének vezetésével részt vesz a Butenos Aires-i nemzetközi filmfesztiválon. A küldöttséget megérkezésekor Vinoli Bareto, az argentin rendezőjk egyesületének elnöke és a fesztivál vezető bizottságának tagjai üdvözölték. Jelen volt Dumitru Fara, a Román NK argentínai követelésének küldöttsége, Stefan S. Nicolau akadémikus, a Nagy Nemzetgyűlés alelnöke vezetésével folytatja látogatását Japánban. A küldöttség Tokióból Kyotoba, Japán régi fővárosába utazott, ahol megtekintett történelmi, művészeti és kulturális műemlékeket, valamint múzeumokat. Takao Katsuya nagykövet, a japán külügyminisztérium Kanszai tartományi képviselője vacsorát adott a küldöttség tiszteletére. A vacsorán részt vett a külügyminisztérium gazdasági együttműködési igazgatóságána igazgatója, külügyminisztériumi főtisztviselők és több japán parlamenti képviselő. Jelen volt Ion Obradovici, a Román NK tokiói követe. Ez év január 12-én, alig egy hónappal a függetlenség elnyerése után felkelés tört ki Zanzibarban, amelynek során elűzték a szultánt és kikiáltották a köztársaságot. Az azóta eltelt hónapokban az új kormány számos reformot léptetett életbe, többek között államosította a termőföldeket. Felvételünk egy jelképes mozzanatot ábrázol a sziget új életéből: elégetik az embert megalázó kolonialista uralmat és az elmaradottságot szimbolizáló riksákat A napokban Saint-Nazaire francia városban a munkások sztrájkkal tiltakoztak 246 társuk elbocsátása ellen (A Paris-Match felvétele) A CIPRUSI HELYZET NIKOSZIA (Agerpres). A France Presse nikosziai tudósítója szerint holtpontra jutottak a ciprusi ENSZ-erők parancsnokának tárgyalásai a ciprusi kormány képviselőivel és a szigeten állomásozó görög, illetve török fegyveres erők parancsnokaival a görög—török csapatok további sorsáról. Törökország ugyanis nem volt hajlandó elfogadni azt a javaslatot, hogy a török és görög csapatokat P. S. Gyani tábornok, a ciprusi ENSZ-erők parancsnoka hatáskörébe utalják, de nem csatolják hozzá a tulajdonképpeni ENSZ- erőkhöz. A France Presse megjegyzi, hogy a görög kormány hajlandó visszavonni katonai alakulatait Ciprusról, ha a török kormány is ugyanígy jár el. Mint ismeretes a ciprusi kormány kérte, hogy ezeket a katonai egységeket vonják ki a szigetről. Az el nem kötelezett országok MÁSODIK CSÚCSÉRTEKEZLETE COLOMBO (agerpres). — Jugoszlávia, az EAK és Ceylon államfőinek javaslatára március 23 és 28 között Colomboban nagyköveti szinten konferencia volt az el nem kötelezett országok második értekezletének előkészítésére. Részt vettek 23 ország — köztük Afganisztán, Algéria, Ceylon, Kuba, Ciprus, Etiópia, Ghána, Guinea, India, Indonézia, Irak, EAK, Jugoszlávia — képviselői, valamint megfigyelők Brazília és Bolívia részéről. A küldöttek hangsúlyozták országaik hűségét a belgrádi nyilatkozathoz és meggyőződését a semlegességi politika hatékonyságában. Amint a záróközlemény rámutat, az el nem kötelezett országok második csúcsértekezletét szélesebb alapon kell megszervezni, mégpedig európai, ázsiai, afrikai és latin-amerikai országok részvételével. A részvevők megegyeztek abban, hogy az el nem kötelezett országok második értekezletét Kairóban tartják meg ez év októberének első hetében. Előzőleg külügyminiszteri találkozó lesz. A KERESKEDELMI ÉRTEKEZLET ÁLTALfIuS VITÁJA Megkezdte munkálatait az 1. és 2. számú bizottság Az Egyesült Nemzetek kereskedelmi és fejlesztési értekezlete március 31-én folytattamunkáját. Az elsőnek felszólaló B. E. Talboys, Új-Zéland földművelésügyi minisztere rámutatott, hogy az értekezlet előtt álló problémák nagy együttműködési erőfeszítést igényelnek, majd kijelentette, hogy a kereskedelem fejlesztésének legelső feltétele a piacok hozzáférhetősége. A. Allastres spanyol kereskedelmi miniszter beszédében utalt azokra a veszteségekre, amelyeket a fejlődésben lévő országok a csereviszony romlása következtében szenvednek el. S kijelentette, eljött az ideje annak, hogy a fejlett országok lépéseket tegyenek e helyzet orvoslására. Frantisek Hamuz, külkereskedelmi miniszter, a Csehszlovák SZK küldöttségének vezetője hangoztatta, hogy az Egyesült Nemzetek kereskedelmi és fejlesztési értekezletének összehívása a nemzetközi politikai légkör javulásáról tanúskodik. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az értekezletről hiányoznak egyes országok, köztük a Német DK, a Kínai NK, a Koreai NDK, a Vietnami DK képviselői. A népek és a kormányok — mondotta a továbbiakban — felismerték, hogy csak reális állásfoglalás vezethet a békés együttműködéshez és a gazdasági élet további kiszélesítéséhez. E cél érdekében gyakorlati s konkrét intézkedésekre van szükség. A csehszlovák küldött az ilyen intézkedések közé sorolta a nemzetközi gazdasági kapcsolatok normalizálását e hidegháború és a kolonializmus következményeinek megszüntetéséért; olyan módozatok kidolgozását, amelyek révén mennyiségileg növekedne, szerkezetileg pedig javulna a szocialista és a tőkés országok közötti kereskedelem, s közös erőfeszítéseket tennének a fejlődésben levő országok fellendítésének előmozdítására. Délután dr. Abdel Moneim Kaissung, az értekezlet elnöke még Gabon, Burma, Etiópia, Lengyelország, Dánia, Tunézia és Görögország képviselőinek adta meg a szót. A plenáris ülésekkel párhuzamosan az értekezlet bizottságai is megkezdték munkájukat. Hétfő délután az 1. számú bizottság, amely az alaptermékek kereskedelmének kérdéseivel foglalkozik, meghallgatta Pakisztán, Burma és Szíria küldötteinek felszólalását. A késztermékek és félkésztermékek kereskedelmével foglalkozó 2. számú bizottság március 31-i délelőtti ülésén az angol küldöttség nyilatkozatot terjesztett elő a vámkorlátozások megszüntetéséről. A nigériai küldött rövid felszólalásában kijelentette, hogy a konferenciának nemcsak a vámkorlátozásokat kell megszüntetnie, hanem olyan általánosan elfogadható megoldást kell találnia, amely ellentétben az angol küldött által javasolt megoldással, a GATT-nál szélesebb körű keretet biztosít. Az értekezlet és a bizottságok szerdán folytatják munkájukat. N. PUICEA, az Agerpres genfi különtudósítója * GENF (Agerpres). — Gogu Radulescu, a Minisztertanács alelnöke, a genfi kereskedelmi és fejlesztési világértekezleten résztvevő román küldöttség vezetője március 31-én ebédet adott, amelyen részt vett dr. Paul Prebisch, az értekezlet főtitkára, Jansz Stanovnik, az értekezlet 3. számú bizottságának elnöke, Acevedo Rodrigues nagykövet, a brazil delegáció helyettes vezetője. Részt vett még Victor Ionescu külkereskedelmi miniszter, Mircea Malija külügyimniszter-helyettes és Costin Murgescu, a Román NK küldöttségének tagjai. A BÉKE VÉDELMÉBEN NAGYGYŰLÉSEK, MENETELÉSEK A NYUGAT-EURÓPAI ORSZÁGOKBAN PÁRIZS (Agerpres). — A Compiegne-be szervezett nagy békemenetelés befejezéseként tömeggyűlést tartottak a városban, a béke védelmére. André Souquiere, a békehívek mozgalmának főtitkára, volt buchenwaldi fogoly és más békeharcosok, kifejezték a francia békehíveknek azt az elhatározását, hogy fokozottan fognak harcolni a békéért. Követeljük — mondotta Pierre Bloch —, hogy Franciaország kormánya írja alá a moszkvai részleges atomcsend-szerződést és vegyen részt a genfi leszerelési tárgyalásokon. A nagygyűlés határozatban hagyta jóvá az Országos Béketanácsnak azt a javaslatát, hogy fokozzák a harcot a béke megvédéséért, az általános és teljes leszerelésért, a francia „atomütőerő“ létrehozása, a nukleáris fegyver terjesztése ellen. OSLO (Agerpres). — Március 30-án célhoz ért a háromnapos Eidsvold-Oslo-i atomellenes menetelés. A részvevők minden helységben röpcédulákat osztogattak, s ezekben harcra szólítottak az északeurópai atommentes övezet létrehozásáért. Az osloi városháza előtt tartott nagygyűlésen Tar Erling Staff, fellebbviteli bírósági ügyvéd mondott beszédet. Felhívta a jelenlevőket, hogy fokozottan harcoljanak az atommentes övezetért. A nagygyűlésen Dánia és Svédország képviselői is felszólaltak és beszámoltak az országaikban folyó békemozgalomról. Kijelentették, hogy mindaddig nem szüntetik be a harcot, amíg az emberiséget az atomhalál veszélye fenyegeti. BONN (Agerpres): — Március 30-án befejeződtek a nyugat-németországi tavaszi békemenetek. A 20 útvonalon lezajlott menetekben mintegy 100 000 személy vett részt. A meneteket szervező bizottság felhívásban követelte a szövetségi kormánytól, hogy ne csatlakozzék a tervezett, NATO sokoldalú nukleáris erőkhöz, tanulmányozza a közép-európai atommentes övezet létrehozásának tervét és létesítsen intézményt, amely a leszerelés kérdéseivel foglalkozik. A bizottság közölte, hogy küldöttséget meneszt a genfi leszerelési értekezletre. — RIO DE JANEIRO (Agerpres). — Amint az Associated Press jelenti, Paulo Mario da Cunha Rodríguez tengernagy, brazil tengerészeti miniszter bejelentette, hogy hatálytalanították a Rio de Janeiro-i politikai összejövetelen részt vett tengerészek amnesztiáját és széles körű vizsgálatot tartanak az 1425 tengerész „passzív“ zendülése ügyében. Ezt a döntést azzal magyarázzák, hogy a brazíliai jobboldali körök befolyást gyakoroltak a kormány különböző képviselőire. Rodriguez kijelentette, hogy „felülvizsgálják az egész tényállást“. Ugyanakkor, mint Rio de Janeiroból jelentik, Egibio Michaelsen iparés kereskedelemügyi miniszter és Mo Medina, a Központi Bank elnöke „ a politikai feszültségre“ való hivatkozással benyújtották lemondásukat. A Brazil Dolgozók Szövetsége nyilatkozatot tett közzé, amelyben hangsúlyozza, hogy négy állam konzervatív kormányzója (Carlos Lacerda, Ademar de Barros, Magalhaes Pinto, Udo Meneghetti — szerk. megj.) Goulart elnök megbuktatását tervezi a 2. és 3. hadsereg segítségével. Amint a nyilatkozat rámutat, e kormányzók „szembefordulnak a demokratikus haladással és a Goulart elnöknek a földreform megvalósítására és a magán olajfinomítók kisajátítására kiadott rendeletei várható eredményeivel. A Goulart elleni esetleges államcsínyre — hangoztatja a nyilatkozat — általános sztrájkkal válaszolunk.“ RIO DE JANEIRO (Agerpres). — Joao Goulart elnök rádióbeszédet mondott Rio de Janeiroban a bra zil fegyveres erők altisztjei egyesületének képviselői előtt. Az elnök egyebek között kijelentette: „Végrehajtom a strukturális reformokért indított kampányt és mindvégig harcolni fogok“. A tengerészeti erők körében kitört válságra vonatkozólag Goulart hangsúlyozta, hogy „ma a katonai fegyelem nevében ugyanazok próbálnak kirobbantani újabb válságot és széthúzást előidézni a fegyveres erőkben mint akik 1954-ben Vargas elnök öngyilkossága alkalmával és 1961-ben Quadros elnök lemondásakor a törvény megszegésével szájszámra vetették börtönbe az alkotmány tiszteletben tartásáért küzdő altiszteket és tiszteket“. Mindent elkövettem, hogy a reformokat a törvényesség és a béke tiszteletben tartásával valósítsam meg. Goulart hevesen támadta azokat, akik „kommunista fenyegetést“ hangoztatnak, hogy „megvédjék nagy gazdasági érdekeiket“ és kijelentette, hogy az ellene indított kampányt azok a körök pénzelik, „amelyek ellenzik a kőolajfinomítás monopóliumának a Petrobras nemzeti kőolajtársaság hatáskörébe való helyezéséről szóló törvényrendeletet“. Goulart elnök felszólította az altiszteket, hogy védelmezzék a kormányt a reformokért indított kampányában. A jelenlevő több mint 2000 altiszt szóvivői szolidaritásukról biztosították Goulart elnököt „azok fenyegetéseivel szemben, akik a megengedhetetlen egyenlőtlenségek és igazságtalanságok fenntartását óhajtják“. Rio de Janeiro GOULART ELNÖK RÁDIÓBESZÉDE A JOBBOLDALI KÖRÖK HATÁSÁRA VIZSGÁLATOT INDÍTANAK A TENGERÉSZ-ÖSSZEJÖVETEL ÜGYÉBEN 3 ............................ ..................... BUDAPEST (Agerpres). Március 31-én Budapestre érkezett a szovjet párt- és kormányküldöttség, élén N. Sz. Hruscsoval, az SZKP KB első titkárával, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökével. A Keleti Pályaudvaron a küldöttséget Kádár János, az MSZMP KB első titkára, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke és más magyar párt- és kormányvezetők fogadták. A pályaudvar előtti téren nagygyűlés zajlott le, amelyen beszédet mondott Kádár János és N. Sz. Hruscsov. A küldöttség szálláshelyéig vezető útvonalon mindenütt a budapesti lakosok ezrei üdvözölték N. Sz. Hruscsovot és a kíséretében lévő személyeket. A szovjet párt- és kormányküldöttség kedd délután látogatást tett Dobi Istvánnál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökénél és Kádár Jánosnál, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkáránál, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökénél. Ezután a Szovjetunió és a Magyar NK párt- és kormányküldöttségei megkezdték megbeszéléseiket az Országházban. Az MSZMP KB és a magyar kormány este vacsorát adott a küldöttség tiszteletére. A vacsorán Kádár János és N. Sz. Hruscsov pohárköszöntöt mondott A SZOVJET PÁRT- ÉS KORMÁNYKÜLDÖTTSÉG BUDAPESTRE ÉRKEZETT