Előre, 1966. június (20. évfolyam, 5778-5803. szám)
1966-06-01 / 5778. szám
1966. Júlin 1., szerda A KÉPERNYŐ ELŐTT RÖVIDEN Rövidség, mozaikszerűség, változatosság egyik fő kritériuma ez ma már világviszonylatban a tv adásoknak. Ebből a szempontból csupán egyes helyszíni közvetítések (sport, színház, koncert) képeznek kivételt és természetesen a filmek. Bár megjegyzendő, hogy például a speciális filmek készítői már szintén igencsak kivétel nélkül figyelembe veszik ezt az általános követelményt, s a képernyőn bemutatásra kerülő színdarabok rendezői is, különösen az amúgy is már jócskán lerövidült modern darabok esetén. S hogy a tv műsorok összeállításánál mennyire nem csupán ízlés, divat kérdése a rövidség, hanem igenis a műfaj jellegzetes vonása, mondhatnánk elengedhetetlen követelménye, azt tapasztalhattuk a bukaresti stúdió adásait figyelemmel követve. Az utóbbi időben ugyanis egyre inkább érezhető a műsorok változatosságára, az egyes számok rövidségére való törekvés, ami — előre bocsátjuk — nem kell feltétlenül együtt járjon és a legtöbb esetben nem is jár együtt a felszínességgel. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy húsz-harminc perces közvetítés alatt nagyon sok mindenről tudomást szerezhetnek a tv nézői, emlékezetes élményben lehet részük. Az elmúlt hét napjainak műsorába például csak elvétve volt beiktatva hosszabb szám közvetítése, s mégis — vagy talán éppen azért — a műsor változatosnak, érdekesnek, gazdagnak tűnt. A tv keddi orvosi kabinetje, a gazdasági krónika, a heti három festmény, a teleglob, a csaknem egy hónapja újra rendszeresen jelentkező szombati filmismertető, és más érdekes közkedvelt rovatok is bizonyságot szolgáltatnak arra, hogy a rövidség milyen erénye lehet egy-egy adásnak. A tv hét egyik legkiemelkedőbb teljesítménye szintén egy félórás közvetítés volt. A péntek esti A tavasz ünnepe című igen sikerült műsorra gondolunk, amelyet Carmen Dobrescu rendezett. Úgyszintén ezúttal ötletesen oldották meg szombat este a filmmelódiák közvetítését is Ion Besoiu, Luky Marinescu, Roxana Matei, Florin Dorian és mások színvonalas közreműködésével. Persze mindez nem jelenti és nem is jelentheti azt, hogy a képernyőről véglegesen száműzni kell a hosszabb közvetítéseket. Az elmúlt hét műsorából akad példa arra is, hogy továbbra is teret követel magának például az olyan színvonalas darabok bemutatása, mint amilyen szerdán a színháztörténeti rovat keretében August Strindberg színműve a Júlia kisasszony volt, Éva Pátrascanu, Eugenia Bosinceanu és Emanuil Petrus nagyszerű alakításában. Ugyanakkor arra is lehet elég sok példát felhozni, hogy egyes adásoknál túl bőkezűnek bizonyul a tv még a húsz-harminc percnyi rááldozással is, mert nem érnek annyit, ezalatt a rövid idő alatt is hosszúnak, vontatottnak, unalmasnak, semmitmondóknak tűnnek. Ilyennek találtuk csütörtökön a Nekünk nőknek című rovatot. Vasárnap pedig az olasz Michele nevezetű könnyű dal-énekesnek és zenekarának fellépte. A tv meghívottal címem, nem érte meg véleményünk szerint a rááldozott időt. Már elmúlt az az idő ugyanis, amikor a közönségnek imponált, hogy egyes könnyűzene-énekesek meg akarják tanítani erőnek, erejével énekelni ott a koncertteremben. Elvégre azért megyünk a koncertre, hogy zenét hallgassunk, nem hogy közreműködjünk, a honoráriumot az énekes veszi fel, mi becsülettel megfizettük a helyárakat, hát miért akar megdolgoztatni bennünket ? Hogy egyeseknek tetszett Michele produkciója ? Természetesen akadt volna a közönség között olyan is, aki tetszését nyilvánítja akkor is, ha az énekes tótágast áll a mikrofon előtt, dehát ezek ízlése semmi esetre sem lehet mérvadó. S egyetlen megjegyzés engedtessék meg még az adások rövidségével kapcsolatban. Mivel síkra szálltunk érte, szeretnénk hangsúlyozni, hogy azt nem olyan „bölcs salamoni" módra kellene megoldani, mint ahogy legnagyobb sajnálatunkra csütörtökön a Debutur című adás végén és más esetekben is történt, amikor egyszerűen félbeszakították a közvetítést. Elvégre rövid, de nem megcsonkított műsorszámokat igénylünk. Illés József Mit várhatunk még az időjárástól ? RÖVID BESZÉLGETÉS CIOVICA NICOLAE ELVTÁRSSAL A METEOROLÓGIAI KUTATÓINTÉZET IGAZGATÓJÁVAL. Esőt reméltünk, száraz szelek jöttek, szép napos strandidőt vártunk, mire május végén beköszönt március, vállra kényszeríti ismét a ballont, sőt az átmeneti kabátot. Mivel magyarázza a meteorológus ezeket a meglepetéseket? — A hőmérséklet hirtelen zuhanása májusban nem jelent különösebb meglepetést. Ebben a hónapban általában két hidegebb periódus következik be nálunk: 8-a és 13-a, illetve 18-a és 23-a között. Ilyenkor szokás szerint az északi hideg áramlatok betörésének a következtében lehűl az idő, havazik a hegyekben. Az idén megkéstek ezek a poláris áramlatok, és május 27-e körül jelentkeztek, szokatlan hevességgel. A Balti tenger környékéről betörő grönlandi eredetű hideg légtömegek Ukrajna, illetve a Fekete tenger felé haladtakban lecsökkentették hazánk hőmérsékletét is. A szél sebessége elérte helyenként az óránkénti 100 kilométert, nehéz esőfelhőket és a hegyekben havazást hozott magával. A lankákon, a hegyi medencékben a hőmérséklet 0" alá is leereszkedett. — Mit várhatunk júniusra? — Két-három napos lehűlés után ismét felmelegedés várható. Június azonban mégsem lesz száraz és végig csupa napfény. Június 9-e után ismét lehűl néhány napra az idő, az északi hideg szelek záporesőt és zivatart hoznak, a Duna medencéjén kívül az ország majdnem valamennyi tartományában. Június 14-e után ismét emelkedik a hőmérséklet, helyenként eléri, sőt meghaladja a 30 fokot is, délutáni záporesőket, zivatarokat várhatunk. A hegyekben azonban többnyire felhős lesz az égbolt. A hónap végén, tehát június 24-e körül az azeri anticiklon következtében tovább emelkedik a hőmérséklet , olyannyira, hogy meghaladja a 32 fokot. Az esőkabátot azonban különösen a hónap végén a hirtelen és rövid záporesők miatt továbbra is ajánlatos magunkkal hordani. Az éjszakák azonban többnyire csillagfényesek lesznek. Tehát június, ha nem is kedvez a turistáknak, igen előnyös kilátásokat ígér a mezőgazdaságnak. Zöld Lajos Szorosabb együttműködéssel (Folytatás az 1. oldalról) kell még megemlítenem, hogy a helybeli IRTA vállalat lehetőségeihez képest hamarabb és jobb minőségben javíthatná ki az MTSZ- ek gépkocsijait. A járművek javításának az elhúzódása oda vezethet, hogy egyik-másik MTSZ megkésve tudja leszállítani a leszerződtetett gyümölcsöt és emiatt jelentős jövedelemtől esik el. A beszélgetés végére a következő konklúzió kívánkozik. ELŐSZÖR : a szigetiek által javasolt rajonközi anyag és gépalkatrész -lerakat valóban sok kérdést megoldana. Mivelhogy megfelelő helyiség is rendelkezésére áll remélhető, hogy a tartományi szövetkezeti szövetség érdemlegesen foglalkozik a kérdéssel. MÁSODSZOR: a tartományi szövetség ellenőrizze, hogy a különböző vállalatok ne süllyesszék el a Sziget és Visó rajoni szövetségek igényléseit. HARMADSZOR : a rajoni szövetség munkatársai az operatív munkák irányítása mellett próbáljanak az eddigieknél több időt szakítani a vállalatokkal való hatékonyabb együttműködés kiépítésére, és főleg tegyenek több kezdeményezőkészségről tanúbizonyságot ilyen irányban. Egy nagynemzetgyűlési képviselő megválasztása a 12. számú, Sulina választókerületben Május 29-én választásokat tartottak a Dobrudzsa tartományi 12. számú, Sulina választókerületben megüresedett nagynemzetgyűlési képviselői hely betöltésére. A központi választási bizottság felülvizsgálta a választókerületi bizottság és a szavazókörzeti bizottságok munkálatait és megállapította, hogy a választások a nagy nemzetgyűlési képviselők választásáról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően zajlottak le; a jelölt megkapta a szavazatok 99,97 százalékát. A központi választási bizottság elhatározta, hogy bejegyzi és megerősíti a választás eredményét, amelynek révén a Dobrudzsa tartományi 12. számú, Sulina választókerületben Constantin M. Mindreanu elvtársat nagy nemzetgyűlési képviselővé választották, és a választásra vonatkozó iratokat átadja a Nagy Nemzetgyűlés mandátumigazoló bizottságának. HÍREK AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG KIKIÁLTÁSÁNAK ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL Az Olasz Köztársaság kikiáltásának évfordulója alkalmából a Külföldi Kulturkapcsolatok Román Intézete hétfőn kulturális estet rendezett az intézet művelődési házában. Részt vett Ion Pas, a KKRI elnöke, Vasile Gliga külügyminiszter-helyettes, aMűvelődés- és Művészetügyi Állami Bizottság képviselői, művészeti és kulturális személyiségek, újságíróik. Jelen volt Niccolo Moscato, Olaszország bukaresti nagykövete, a nagykövetség több tagja és a diplomáciai testület más tagjai. Dan Haulica, a Secolul XX. című folyóirat helyettes főszerkesztője olaszországi útiélményeiről tartott előadást. Ezt követően Magda Ianculescu és Cornel Stavru érdemes művészek, Nicolae Florei és Vasile Martinoni olasz zenedarabokat adtak elő. RENDKÍVÜLI hangverseny A nagyváradi Állami Filharmónia rendkívüli hangversenyt adott a helybeli állami színházban Libor Hlavacek csehszlovákiai hegedűművész közreműködésével. A műsoron Corelli 9, Concerto grossoja, Vivaldi Évszakok és Respighi Római ünnepek című műve szerepelt. (Agerpres) SZEZONÚJDONSÁGOK A KÖNNYŰIPARBAN • blúzok dúsított relonszálakból • fürdőruhák szuperelasztikus mű szálakból • MILYEN a triacetat KELME ? • LENVÁSZON STRANDLEPEDŐK • TÖBBSZÁZ ÚJ NYÁRI KONFEKCIÓ-MODELL • MILYEN LESZ A NYÁRI DIVAT? A meteorológia a nyár beköszöntését jelzi. Ilyenkor a kirakatok is „átöltöznek“, a kötött holmik, a nehéz gyapjúszövetek helyét a könnyű anyagok, a pamut-, selyem- és zelenkelmék veszik át. A könnyűipari üzemek már régen megkezdték a nyári előkészületeket. Érdemes megjegyezni, hogy 1966 első negyedében 1 400 000 négyzetméterrel több mintás pamutkelmét, 2 700 000 négyzetméterrel több fémszálas empriméanyagot, 120 000 négyzetméter, azaz kétszer nagyobb mennyiségű divatos pamutkelmét szerződtünk le, mint 1965 első negyedében. Ebben az időszakban csaknem 700 000 darab műszálas kötött holmitgyártottunk. Milyen újdonságokat hoz 1966- ban a textilipar ? Főként a sima felületű, vagy enyhén csomózott szövésű kelmék divatosak. Közkedveltségnek örvend a santung, a kötött szövésű gabardin, az apró mintás emprimé. Az idén különösen a világos színek : piros, rózsaszín, sárga, fehér és természetesen a szürke és drapp színárnyalatai a divatosak. Megjegyzendő, hogy a gyárak közül a fővárosi Dacia, a lugosi Intreprinderea Textila, az aradi 30 Decembrie pamutszövődék igazodnak leginkább a divat követelményeihez. Igen szépek a bukaresti ,jaatasea Populara“ gyár új termékei: a triacetát kelmék, amelyek a tisztaselyemhez hasonló tulajdonságokkal rendelkező műselyemszálakból készülnek Szintén a selyemipar újdonságai közé tartoznak az új selyem- és relonkelmék, amelyek vegyszeres festékanyaggal készült és kitűnően mosható, erős anyagok. A lenipar modern színezésű ruhaanyagokat, kétrészes nyári ruhához és kabátkához való kelmét állított elő. Ezek az anyagok, amellett, hogy rendkívül erős szövésűek, minden mosásnál még sűrűbbek lesznek. Ugyancsak lenből szőttek mintás strandlepedőket, amelyek még színpompásabbá teszik a tengerpart, a strandok homokját. Szépek a szuperelasztikus jelonszövésű fürdőruhák, a bolyhosított kelméből varrt gyermek- és női fürdőköpenyek stb. Ezenkívül változatos szabású strandruhák, komplék, halásznadrágok várják az üzletekben a vásárlókat, ahol a nők egyszínű vagy mintás ruhák, blúzok, háziruhák, reggeli köntösök sokaságában is válogathatnak. A kötöttáruipar is előteremtette nyári újdonságait. Szuperelasztikus szálakból készült nadrágok, jelen csipkeblúzok, egyszínű és emprimé pamut blúzok, mellények, pulóverek, jacquard mintájú blúzok és mellények címe néhány az idei szezoncikkek közül. A fővárosi Tinara Garda, Tricotajul Rosu, a Bucuresti készruha- és kötöttárugyár, valamint a kolozsvári Somesul és más üzemek termékeit valószínűleg elismeréssel fogadják majd a vásárlók. A készruha- és kötöttáruiparban kreált néhány száz új modell főleg pamut-, len-, selyem- és műanyagkelmékből készült. Megjegyezzük, hogy egyes gyárak kérésére külön készítettünk ruhamintákat. A konfekciógyárak már a múlt évben tapasztalatcserére Párizsba és más külföldi városokba küldték képviselőiket, hogy tanulmányozzák a divatvonal, a színek és anyagok újdonságait. Konfekciógyáraink ily módon is lépést tartanak a külföldi divattal. Készruháinkat a modern vonalaknak megfelelően terveztük: a szoknyák, a ruhák, a kabátok hoszsza térdig ér, általában elálló, keskeny szabású gallért és széles, hegyes, vagy kerekített végű hajtókát viselnek a nők az idén. Az egyenes, keskenyszabású ruhaujjak népszerűek, de a raglán-szabás továbbra is divatos. A vállak szabása a természetes formát követi, ezzel is hangsúlyozva a nőiességet. A Bucuresti készruha- és kötöttárugyár, a szatmári Mondiala, a bukaresti Arta Medei és más gyárak termékei kitűnő minőségűek. A férfidivatban a zakók szabásvonala enyhén hosszabbodik a csípő felé, s a nadrágszár is kissé szélesebb, eltakarja a cipőt. Divatos színek a zöld, a barna, a mustárszín. Az inggallérok hegyes szabásúak, a gallér sarkában gomblyukkal, hogy hozzá lehessen gombolni az inghez. A nyakkendők szélesebbek, általában csíkos és kasmír mintájúak. Ion Farcas a Könnyűipari Minisztérium vezérigazgatóhelyettese s SPORT----lírái Ma este Ludwigshafenben NSZK-R0MÁNIA labdarúgó találkozó Két országok közötti barátságos találkozó vár labdarúgó válogatottunkra e hónapban. Az angliai világbajnokság tizenhatos döntőjének két részvevőjével mérik össze tudásukat legjobbjaink 6, illetve 4 héttel a VB nyitánya előtt. Az NSZK és Uruguay a két ellenfél. A Jules Rímet kupát már birtokolt nyugatnémet és uruguayi labdarúgó sport képviselőivel, egykori világbajnokok utódaival kerülünk össze NSZK. A VB-k történetében talán az eddigi legnagyobb meglepetést szolgáltatta 12 évvel ezelőtt: 3:2-re győzött a döntőben a magyar csapat ellen, miután ez utóbbi kiütötte a további küzdelemből Brazíliát és Uruguayt, a csoporton belül pedig szinte megsemmisítő vereséget mért a nyugatnémet válogatottra is. Négy, majd nyolc évvel később az NSZK már nem került be a döntőbe, viszont a legjobbak között végzett, s ma is mint esélyest emlegetik Angliában és szerte a világon URUGUAY. Kétszer hódította immár el a világelsőséget. Először a rendezvény kiírásának esztendejében, 1930-ban, amikor egyébként a román válogatott is ott volt a tizenhármas mezőnyben. Uruguay, Peru, Románia volt a III. csoport összetétele. Az első meglepetés : legyőztük (3:1) Peru csapatát, s így az Uruguay-Románia találkozó döntötte el a csoportelsőséget. Lapurneanu négyszer emelte ki a hálóból a labdát, tehát Uruguay került be az elődöntőbe, majd a döntőbe, ahol : Uruguay-Argentína 4:2. Világbajnok : Uruguay. Harminchat évvel ezelőtt történt ez. Harminchat év után kerül sor a visszavágóra. Ezúttal persze nem a továbbjutás a tét, csupán a helytállás fontos egy olyan csapattal szemben, amely a két világbajnoki címmel a tarsolyában — ismét jelen van a legjobb tizenhat között. Akárcsak az NSZK válogatottja, amely ma, június elsején Ludwigshafenben látja vendégül a román válogatottat. Ez lesz csapatunk idei első országok közötti találkozója, ez nyitja meg az idei sorozatot. Éppen ezért nagy az érdeklődés az összecsapás iránt, annak ellenére, hogy itt sincs különösebb tét. A nyugatnémetek csiszolják az angliai csapatot, mi pedig alakítjuk az ősszel kezdődő első Európa-bajnokságon induló válogatottat. Előreláthatólag IONESCU-POPA, HALMAGEANU, DAN COE, MOCANU-GERGELY, DOBRIN-PIRCÄLAB, DRIDEA I., BADEA, SORIN AVRAM felállításban áll ki a román válogatott ma este az NSZK ellen. Kilenc már volt válogatottból és két újoncból áll mai „tizenegyünk“, tehát újabb két fiatalt avatunk fel ezúttal. Mocanut, aki Budapest válogatottja ellen is játszott, de ez lesz első hivatalos válogatottsága, és Dobrint, akit az „utánpótlásból“ léptettek elő. NSZK-Románia labdarúgó találkozó ma este Ludwigshafenben. ROMÁN IDŐSZÁMÍTÁS SZERINT, 20 ÓRAI KEZDETTEL A BUKAREST I. RADIOÁLLOMÁS TELJES EGÉSZÉBEN KÖZVETÍTI A MÉRKŐZÉST, így hát a hazai labdarúgó szurkolók számára is biztosítva van a ma esti műsor. Antal András ELŐRE A Japán KP aktivista küldöttségének látogatása Romániai utazását folytatva, a Japáni Kommunista Párt aktivistáinak küldöttsége, élen Kasuya Shoichi elvtárssal, a Japáni KP KB Elnökségének tagjával, a felsőház képviselőjével, hétfőn megtekintette az argesi Gheorghe Gheorghiu-Dej vízierőművet. A küldöttség kíséretében volt Mihai Dalea elvtárs, az RKP KB titkára, Petre Dominica elvtárs az RKP KB póttagja,az RKP Arges tartományi bizottságának első titkára, pártaktivisták. OSCAR WALTER CISEK Meghalt Oscar Walter Cisek író, Románia Szocialista Köztársaság írószövetsége vezető bizottságának tagja. Oscar Walter Cisek 1897. december 6-án született Bukarestben. Tanulmányait a bukaresti lutheránus iskolában folytatta és 1917-ben érettségizett. 1919-től kezdve különböző irodalmi és művészeti folyóiratokban verseket és prózát közöl, valamint esszéket — többek között Henri Barbusse-ról, Franz Werfelről és Makszim Gorkijról — és ugyanebben az évben állandó munkatársa lesz a berlini Das literarische Echo című folyóiratnak, amelynek hasábjain főleg hazánk irodalmi életéről tudósít. 1921-től kezdve irodalmi és művészettörténeti előadásokat hallgat a müncheni egyetemen. Itt több novellát és képzőművészeti tanulmányt jelentet meg, valamint fordításokat közöl a román irodalomból. Miután 1923-ban visszatér az országba, Oscar Walter Cisek aktívan részt vesz az irodalmi-művészeti életben és az Ideea Europeans, Contimporanul, Cugetul Românesc és más folyóiratok munkatársaként tevékenykedik. 1929-ben Die Tatarin című, novellákat és elbeszéléseket tartalmazó kötetét Kleist-díjjal tüntették ki. A következő időszakban további irodalmi műveket közöl, többek között 1934-ben a Die andere Stimme verseskötetét, 1937-ben a Der Strom ohne Ende című regényét, amely a Duna-deltai halászok életének hatalmas freskója, majd 1950-ben a Vor den Toren című regényt. Legértékesebb novelláit az Am neuen Ufer gyűjteményes kötetben adta ki 1956-ban. Oscar Walter Cisek 1950-től kezdve az 1784-es parasztfelkelésnek szentelt monumentális műven dolgozik. A román nyelven Pirtorul címmel megjelent Reisigreuer regénye két kötetben (Horia és Crișan) átfogó képet ad a XVIII századbeli erdélyi társadalmi életről. Nagy elbeszélő regénye a Pirtorul kiváló művészi formában leplezi le az akkori idők társadalmi és nemzeti elnyomásának méreteit és megrázóan tükrözi a jobbágyok, a szegény városi lakosság és a bányamunkások szenvedéseit, amelyek a Horia, Cloșca és Crișan vezette felkelést váltották ki. A román népnek a társadalmi és nemzeti felszabadulásért vívott harcaival foglalkozik utolsó regénye is, a Pintea szegénylegény alakjának szentelt Rickicht vor Tag, amelyen Oscar Walter Cisek életének utolsó napjaiig dolgozott. Oscar Walter Cisek egész írói tevékenysége folyamán sokat foglalkozott a képzőművészeti műbírálattal és az irodalmi-művészeti esszéírással , s e tevékenységében egyik legfőbb célja volt a román művészet és irodalom kutatása és terjesztése a német nyelvterületen. 1932-ben például megjelenik Teodor Amanról szóló monográfiája (amelyet több nyelvre fordítottak le), utána pedig számos tanulmánya és esszéje. O. Weisek, a széles látókörű és kiváló hazafias érzelmektől fűtött író tevékenységének jelentős részét a román irodalom külföldi terjesztésének szentelte. Sadoveanu, Arghezi, Zaharia Stancu műveiből fordított és értékes német nyelvű tanulmányokat írt Creangáról, Sadoveanuról és Argheziről. Tevékenységében szerzett érdemeiért Oscar Walter Cisek et Románia Szocialista Köztársaság Csillagával és Munkaérdemrenddel tüntették ki; megkapta továbbá Románia Szocialista Köztársaság Akadémiájának díját. Oscar Walter Cisek megérdemelt hírnévnek örvendett országunk határain túl is — a berlini (NDK) Művészeti Akadémia tagjává választották —, számos művét kiadták németországi kiadók, egyeseket pedig más nyelvre is lefordítottak. Oscar Walter Cisek halálával hazánk irodalma egyik értékes képviselőjét vesztette el. A Művelődés- és Művészetügyi Állami Bizottság Románia Szocialista Köztársaság írószövetsége ★ Az elhunytat a Mihai Sadoveanu írók Házában (Calea Victoriei 116 szám) ravatalozták fel; a közönség kedden 18 és 20 óra között, szerdán 10 és 12 óra között róhatja le kegyeletét. A gyászgyűlést szerdán 12 órakor tartják az írók Házában. Az elhunytat az Evangélikus Temetőben (Sos. Giurgiului 4 szám) temetik el. n PR UH IR DE T É SE K | Készítünk és szállítunk szocialista egységek részére, megrendelés alapján képráma lécet 101—106-os méretben. Cooperativa „Progresul“ Reghin, Str. Calarasi nr. 34. (541/A) Az erdőkitermelési vállalat, Kolozsvár, Horea utca 7. anyagkészletéből eladásokat szocialista vagy szövetkezeti egységeknek. Érdeklődni lehet : tel. 17 16 9. (102) A régen! „Progresul“ szövetkezet bármilyen bútor készítését vállalja magánosok részére. Kivitelezés a megrendelő ízlése szerint. (541) Bármilyen bőrdíszmű áru szakszerű és gyors javítását vállaljuk „UNITATEA“ szövetkezet, Marosvásárhely, Petőfi tér 1 szám (352). Ha Kolozsvárra jön, nézze meg az O.C.L. Metalo-Chimica keretében megrendezett modern bútor és lakberendezési kiállítást ! Piata Mihai Viteazul 11 szám. Nyitva naponta 8—20 óráig. (143) I.I.S. botfalusi cukorgyár, ral. Sf. Gheorghe sürgősen alkalmaz 2 lakatost 5—6 kategória, 1 villanyszerelőt 5—6 kategória, 1 exkavátor kezelőt, 1 őrt, 6 szakképzetlen munkást (férfi) a cukorraktár részére. Érdeklődni a fenti címen. Telefon 11810— 11811. (521/A) A kolozs tartományi Balneo-klimatoterápiai vállalat közli, hogy 1966. VI. 10-től megnyitja borbereki (Naszód rajon) és Colibitai (Beszterce rajon) pihenőházait. Kiváló elszállásolást és étkezést biztosítunk ! (520/A) A székelyudvarhelyi 2-es számú Építkezési Vállalat terven felüli készletéből eladásra ajánl: Gibault kötéseket gumitömítéssel (80— 200 mm átmérő), kazánszegecselő (nitt) szegel (18—24 mm átmérő, 70—120 mm hosszú). Rendeléseket a következő címre kérjük: T.R.C.M. Grupul de Santiere Nr. 2 Odorhei, str. Republicii 70 telefon 313 (523/B) Vásárokon keresse fel a „Nyárád“ Kisipari Termelőszövetkezet sátrait jóminőségű női-, férfi-, gyermekcipőt vásárolhat. (413/A). Az erdőkitermelési vállalat, Kolozsvár, Horea utca 7. tartományi egységeinek gumikészletéből elad használt teherautógumikat, tonnánként 120 lejes áron. Érdeklődni : tel. 17 169. (126) A marosvásárhelyi ILEFOR Bolyaiak tere 13/a, telefon 40—81, 40—82, 40—88 terven felüli készletből ELADÁSRA AJÁNL az állami vállalatoknak, szövetkezeti egységeknek: — különböző méretű szegeket (18x30, 18x35, 22x45) — melegen hengerelt acélszalagot (1x25, 1x30, 1x40) — csiszolópapírt (65/50) — csiszolóvásznat (11,7/10) — manila spárgát — nemesített farostlemezt, különböző színű lakkozással — őrölt bőr- és csontenyvet A terven felüli készlet anyagokról szóló részletes kimutatás megtekinthető a vállalat beszerzési osztályán. Tudják-e... hogy a borítékos sorsjegy jelenlegi és következő sorozataiban több személygépkocsit lehet nyerni ? Minden rendkívüli sorozatban 15 személygépkocsit lehet nyerni az eddigi 8 helyett. Csak az elmúlt héten nyolcan nyertek személygépkocsit. A borítékos sorsjegy vásárlói ez év folyamán több mint 35 személygépkocsit nyertek. 3 FODOR SÁNDOR Szóra se Nemrégiben néhány Maros rajoni iskolát látogattunk meg — a „Napsugár" olvasóival találkoztunk. Valamennyi közül a nagyernyei iskola volt a legimponálóbb : a falu gyermekei a hajdani földbirtokos gyönyörű fekvésű egykori kastélyában tanulnak. Kissé elhanyagolt, de igen mutatós halastó mellett, vén, óriáslombú fák között visz fel az út az iskola emeletes épületéhez, amely, ha szűk is egy kicsit a sok gyermeknek — igen szép. A tegnap urainak a fészkébe — a holnap urai költöztek Nagyernyén. A találkozó előtt a tanári szobában beszélgettünk a tantestület tagjaival, az iskola és a nevelés helyi problémáiról — és a lappal kapcsolatos kivánságaikról, igényeikről. Mellettem, az egyik tanárnő egyszeresük odaszólt a szomszédjának : — Na, megint szereztem magamnak egy ellenséget. — Hogyhogy ... ? és elmesélte. A gyerekek éppen szüneten voltak , kint játszadoztak az iskola udvarán az óvodások is. Az állami gazdaság , vagy a GTA (már nem emlékszem pontosan) egyik alkalmazottja közben éppen a motorvezetést tanulgatta, ugyanazon az udvaron. A tanárnő megállította és megkérte, keressen magának más gyakorlóteret, nehogy el találja gázolni valamelyik apróságot. A bősz motoros elpuffogott ugyan, de ... —... Láttad volna, hogy nézett rám ! Elcsodálkoztam. — Hogyan, az iskola-udvar „civilben" motorbicikli-pálya ? — Igen — volt a válasz — ide szoktak jönni, mert az udvar nagy — és közel is van. De szünetben megtelik a tágas udvar, ide-odaszaladgálnak a gyermekek, ugye mégsem lehet — magyarázta a tanárnő, mintha arról akart volna meggyőzni, hogy persze, ő tisztában van a motorozás fontosságával, világért sincs kifogása az ellen, hogy mondjuk órák közben pöfögjenek az ablak alatt a derék sportemberek, csak éppen szünetben ... és amikor az óvodások kint vannak — hát akkor mégsem kellene. Én is azt hiszem, hogy nem kellene. Sőt, meggyőződésem, hogy egyszer s mindenkorra ki kellene tiltani a motorosokat az iskolaudvarról. Mert igaz ugyan, hogy amikor nincs szünet, nem gázolnak el senkit, de a durrogás föltétlenül zavarja a tanítást, az iskola pedig mégsem azért van, hogy a gyermekeket hozzászoktassa a motorzajhoz. Önmagában igazán nem különösen súlyos az eset, és mégis van valamelyes, a motorzúgáson és valami apróbb balesetlehetőségen túlmutató és igen elgondolkoztató jelentősége is. Nem akarom felsorolni, csak a figyelmet szeretném felhívni arra a hallatlan, anyagiakban és erkölcsiekben egyaránt megnyilvánuló gondoskodásra, amelyet a szocialista állam az iskolára, a nevelésre fordít. A párt, az ország vezetői mindig a legnagyobb megbecsüléssel szólnak a nevelők, tanítók, tanárok, óvónők munkájáról. Nagyernyén azonban úgy látszik nem hatolt be eléggé a köztudatba, hogy az iskola, az 1975-re, 80- ra termelő üzem legalább olyan fontos, mint bármelyik másik intézmény, hogy a pedagógusok munkáját, ahol csak lehet, segíteni kell — nem pedig zavarni. Nem arról az egy motorosról van most szó, aki megsértődött — (mégpedig joggal : ha másnak lehet, neki miért nem ? !), hanem a faluban uralkodó mentalitásról, amely természetesnek tekinti, hogy az iskolaudvaron gyakorolnak a kezdő motorosok, hiszen „van ott hely elég”. Ha már itt tartunk, holnap a marosvásárhelyi klinika udvarát is birtokba vehetik a huszadik század lovasai, hiszen ott még több hely van, az orvosok és a betegek pedig ne legyenek olyan kényesek : miért, a háború alatt, amikor állandóan szirénáztak, sőt, bombázgattak is tél-túl — jobb volt ? Ugye mekkora képtelenség ? De higgyék el, nem sokkal bizarrabb annál, amit Ernyén tapasztaltam, és amin sürgősen változtatni kell. Ez pedig nemcsak a tantestületen múlik.