Előre, 1969. szeptember (23. évfolyam, 6790-6814. szám)
1969-09-02 / 6790. szám
ELŐRE Szeptember 2 kedd IX. hónap — III. évnegyed 30 nap —245 +120 Napkelte: 5.39 Napnyugta: 18.51 Holdkelte: 21.30 Holdnyugta: 12.39 A Központi Meteorológiai Intézet közli: Általában szép, meleg idő. Reggel és éjszaka derült égbolt. Elvétve esők. Hőmérsékleti értékek — nappal: északon 22 és 28 fok, másutt 27 és 33 fok, éjszaka: az erdélyi medencében és Moldva északi részén 22 és 28 fok, másutt 27 és 33 fok. A következő három napra: Továbbra is szép idő, északnyugaton záporok. Mérsékelt szél. A hőmérséklet kissé csökken, nappal: 21 és 31 fok, az időszak első felében magasabb, éjszaka : 12 és 20 fok. TELEVÍZIÓ KEDD 17.30 Hírek. — 17.35 A gyermekek világa. — 17.50 Iskolásműsor. — 18.20 Színházi krónika. — 18.40 A tudomány világa. — 19.10 A kamera előtt Vasile Râșcanu akadémikus. — 19.30 Esti híradó. — 20.00 Közvetítés a Románia ’69 Nemzetközi Folklórfesztiválról. — 20.50 LÁZADÁS — román film. — 22.35 Éjszakai híradó. — 22.50 Reklámok. — 22.55 Román népdalok és táncok. ELUTAZOTT STEN ANDERSSON, A SVÉDORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT FŐTITKÁRA Vasárnap hazautazott Sten Andersson, a Svédországi Szociáldemokrata Párt főtitkára, aki a Külföldi Kultúrkapcsolatok Román Intézetének meghívására látogatást tett hazánkban. FOGADÁS Corneliu Manescu külügyminiszter fogadta William Eteki-Mboumount, az UNESCO Általános Konferenciája 15. ülésszakának elnökét, aki látogatást tesz hazánkban. A szívélyes légkörben lefolyt megbeszélésen részt vett Vasile Gliga külügyminiszter-helyettes és Vasile Ileasa minisztériumi igazgató. Ez alkalommal megbeszélést folytattak a Románia és az UNESCO közötti együttműködés fejlesztéséről. TÁVIRAT Malaysia nemzeti ünnepe alkalmából Corneliu Manescu, Románia Szocialista Köztársaság külügyminisztere üdvözlő táviratot intézett Tunku Abdul Rahman malaysiai miniszterelnökhöz, külügyminiszterhez. HAZAÉRKEZETT A SZOVJETUNIÓBÓL a Művelődés- és Művészetügyi Állami Bizottság küldöttsége, amely Alexandru Balaci-nak az MMÁB alelnökének vezetésével részt vett a Románia felszabadulása 25. évfordulója alkalmából augusztus 19 és 27 között megrendezett Román Kultúra Napjain. 125 ÉVES a nagybányai 1 Mai vegyi-fémipari üzem Megünnepelték a nagybányai 1 Mai vegyi-fémipari üzem fennállásának 125. évfordulóját. Az ünnepségen Ionel Stoianovici mérnök, az üzem igazgatója részletesen ismertette az utóbbi két évtizedben nagy fejlődésen és korszerűsítésen átment gyár történetét. Az üzemben új, modern csarnokok és osztályok épültek, nagy teljesítőképességű berendezéseket szereltek fel, javult a munkálatok minősége és jobbak lettek a munkafeltételek. Az utóbbi 20 évben az össztermelés 16,2-szeresen, a munkatermelékenység pedig 8,2- szeresen növekedett. A helyi párt- és állami szervek, valamint a Bányaipari Minisztérium képviselői melegen üdvözölték az ünnepelt vállalat munkaközösségét, s hangsúlyozták a nagybányai üzem jelentőségét fémiparunk egészében. Az ünnepi gyűlés részvevői lelkes hangulatban táviratot intéztek a ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁHOZ, NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRSHOZ. A távirat kinyilvánítja az egész kollektíva forró háláját az üzem fejlesztése, az egyre jobb munka- és életfeltételek biztosítása iránti állandó gondoskodásért, majd hangoztatja : „Biztosítjuk Önt, drága Ceaușescu elvtárs, hogy az RKP X. kongresszusának történelmi határozataitól fellelkesülve a jövőben is minden hozzáértésünket és energiánkat latba vetjük, hogy példásan teljesítsük a ránk háruló feladatokat abból a nagyszerű programból, amelyet pártunk drága hazánknak, a szocialista Romániának további felvirágoztatására fogadott el." 20 ÉVES a pálfalvi mtsz (Munkatársunktól). Megalakulásának két évtizedes évfordulóját ünnepelte vasárnap a Szatmár melletti pálfalvi mezőgazdasági termelőszövetkezet, az ország egyik első szocialista mezőgazdasági egysége. Az ünnepségen részt vett a négy falut — Pálfal- Vát, Ombódot, Pettyént és Amacot — egyesítő szövetkezet egész tagsága és számos vendég. A jubileum jó alkalmat kínált arra, hogy felmérjék a húsz év óta megtett utat. Hosszasan lehetne idézni azokat az eredményeket, amelyeket a hozamok növelése és a közös vagyon gyarapítása tekintetében egyaránt elértek. Több alkalommal beszámoltunk már a pálfalviak sikereiről, így csupán néhány jellemző adatot ragadunk ki. A fejlett agrotechnikai és állattenyésztési módszerek alkalmazása révén a hozamok kétszeresére, sőt háromszorosára növekedtek. Tavaly például kukoricából az öntözött területek minden hektáréról 6000 kg szemestermést takarítottak be s ezzel országos harmadik díjat nyertek. Cukorrépatermésük hektárátlaga 62 tonna volt. A pálfalvi mtsz Szatmár megye egyik legnevesebb zöldségtermesztő szövetkezeti gazdasága. Hét esztendővel ezelőtt 600 000 lejt, tavaly 2 millió lejt jövedelmezett a kertészet, az idén pedig minden eddiginél többet ígér. Évente nem kevesebb, mint 550— 600 vagon terményt ad el a szövetkezet az államnak a központi alap számára. A kezdeti 68 000 lejről 17 millióra növekedett a gazdaság közös vagyona, s jelenleg csak szarvasmarhából 1000 főt, juhból pedig 2200 főt tudhat magáénak. A tagság anyagi jólétét az új, kényelmes családi házak hosszú sorai, a televíziókészülékek, rádiók, mosógépek és más háztartási gépek százai fejezik ki legjobban. Felmérések szerint az elmúlt 20 esztendő alatt a tagság mintegy háromnegyed része épített új otthont, vagy korszerűsítette a lakóházát. A vasárnapi jubileum alkalmával, hatalmas lelkesedés közepette, a jelenlevők üdvözlő táviratot küldtek a ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK, NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRSNAK. A távirat többek között hangoztatja : „A szövetkezett fennállásának két évtizede alatt harmonikusan fejlődtek azok a termelési ágak, amelyek a legjobban megfelelnek a mi talaj- és éghajlati viszonyainknak, lehetővé téve a termelés szakosítását és összpontosítását tudományos alapokon, ami évről évre jelentősebb közös jövedelmet biztosított. Jelenleg 17 millió lej értékű állóalappal rendelkezünk. A X. kongresszus határozatainak szellemében biztosítjuk a párt vezetőségét, és személyesen Önt, főtitkár elvtárs, hogy odaadással, és töretlen hűséggel dolgozunk nagy családunk további felvirágoztatásáért, hogy hozzájáruljunk Románia győzelmes előrehaladásához, a sokoldalúan fejlett társadalom építésének útján.“ A folklór fesztivál és -verseny eseményei (Folytatás az 1. oldalról). (Szigetek tánca), a Fátyoltánc, az El Mahiel és a Sidi Bou Said-i tánc meghódította a közönséget. Ezt követően a Szocialista kultúra érdemrendjével kétszeresen kitüntetett debreceni együttes lépett színpadra. Az együttes tagjai főleg Hajdú-Bihar megyei énekeket és táncokat mutattak be. Ezután a sztavropoli Rovesznyik együttes (Szovjetunió) tagjai mutatkoztak be. Ezt az együttest 1967-ben a műkedvelők szövetségi fesztiváljának díjával tüntették ki. Ősrégi népi játékokat mutattak be, közöttük a Cseravnicát és a Sztavropoli négyest, továbbá régi szokásokat — az Újévi jóslás és A vásáron című koreográfiai képekben. A versenyműsort a bukaresti Balada folklór együttes táncosai és énekesei zárták. Repertoárjukban olyan halhatatlan alkotások szerepeltek, mint a Biocirlia, a Hora staccato és Hora lui Dobrica, valamint szamosmenti, olténiai, moldvai táncszvitek és a Carusul tánc. Vasárnap a Románia ‘69 nemzetközi folklórfesztiválon résztvevő együttesek újabb előadásokat tartottak a fővárosban. Az Arenele Romane színpadon fellépett a londoni Cecil Sharp népi ének- és táncegyüttes, a belga Pajottenland, az NDK-beli Gera vidéki, a zágrábi Joza Vlahovic és a lengyelországi mieleci Rzeszotviacy együttesek, valamint a Junii Sibiului együttes. A herästraui nyári színpadon a szófiai Ivan Vazov, a csehszlovákiai vsetin Vsacan, az JSSZK- beli karlsruhei, a jugoszláviai uzdini művelődési otthon együttesei, a Poienica, a Junii Sibiului, a Prahova román együttesek, valamint a rigai Akadémiai kórus lépett fel. A Nicolae Balcescu nyári színházban a csehszlovákiai nagymihályi Zemplin-együttes, a Courtepin-Fribourg-i (Svájc) La Farandole, a corravilliers-i (Franciaország) Correvrois-Vaudés, a Frioul-Gorizia-i (Olaszország) Danzerini di Lucinico együttesek, valamint a brassói Poienia és a Prahova román együttesek mutatták be műsorukat. KRÓNIKA A svéd parlamenti küldöttség látogatása A svéd parlamenti küldöttség Henry Allardnak, a Képviselőház elnökének a vezetésével látogatást tett a Nagy Nemzetgyűlés Palotájában, ahol megbeszélést folytatott Stefan Voitec-kel, a Nagy Nemzetgyűlés elnökével. A szívélyes légkörben ,lefolyt megbeszélésen részt vett: Mia Groza és Gheorghe Necula, a Nagy Nemzetgyűlés alelnökei, Traian Ionascu, Gheorghe Rosu és Aurel Vijoli, nagy nemzetgyűlési állandó bizottságok elnökei, nagy nemzetgyűlési képviselők. Jelen volt Carl Rappe, Svédország bukaresti nagykövete. Ez alkalommal a küldöttség tagjai megismerkedtek a parlamenti tevékenység egyes oldalaival és tárgyaltak a két ország közötti parlamenti kapcsolatok kérdéseiről. A svéd parlamenti küldöttség tagjai Mia Grozanak, a Nagy Nemzetgyűlés alelnökének és Gheorghe Robunak, a Nagy Nemzetgyűlés Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Bizottsága elnökének a kíséretében, megtekintették a Drumul Taberei és a Titan új lakónegyedeket, építészeti létesítményeket és Bukarest régi negyedeinek szociális-kulturális műemlékeit. Látogatást tettek továbbá Románia Szocialista Köztársaság Műve Vasárnap délelőtt Suceavába érkezett a svéd parlamenti küldöttség, élén Henry Allarddal, a képviselőház elnökével, akit felesége is elkísért. A vendégeket az országban tett körútjukon elkíséri Mia Groza, a Nagy Nemzetgyűlés alelnöke, Gheorghe Robu, a Nagy Nemzetgyűlés mezőgazdasági és erdőgazdálkodási bizottságának alelnöke, valamint Carl Rappe, Svédország bukaresti nagykövete. Az ősi északi várban a küldöttség tagjait Emil Robu, a Suceava megyei néptanács elnöke és Nicolae Marára, a megyei néptanács végrehajtó bizottságának első alelnöke, nemzetgyűlési képviselők, valamint a helyi állami szervek más képviselői fogadták. A svéd parlamenti tagok ezután megtekintették a vidék híres kolostorait, Voronet, Moldovita és Humor kolostort, a középkori művészeti Múzeumában. Henry Allard, a képviselőház elnöke a vendégkönyvben elismerő szavakkal méltatta a közönség rendelkezésére bocsátott értékes műkincseket, kiváló megőrzésüket és bemutatásukat. Stefan Voitec, Románia Szocialista Köztársaság Nagy Nemzetgyűlésének elnöke és felesége vacsorát adott az országunkban tartózkodó svéd parlamenti küldöttség, valamint ennek vezetője, Henry Allard, a képviselőház elnöke és felesége tiszteletére. Részt vettek Mia Groza és Gheorghe Necula, a Nagy Nemzetgyűlés alelnökei, Ion Avram gépgyártóipari miniszter, Florea Dumitrescu pénzügyminiszter, Petru Burlacu külügyminiszter-helyettes, nagynemzetgyűlési állandó bizottságok elnökei, képviselők, tudományos és kulturális személyiségek, nagynemzetgyűlési főtisztviselők. Jelen volt Carl Rappe, Svédország bukaresti nagykövete és a nagykövetség több tagja. A szívélyes légkörben lefolyt vacsorán Stefan Voitec és Henry Allard pohárköszöntőt mondtak a két ország parlamenti tagjai közötti, a román és a svéd nép közötti baráti viszony további fejlődésére, szét remekműveit. A látogatók elismerő szavakat írtak a vendégkönyvekbe a világhírű alkotásokról. Megtekintettek egy kézműipari kiállítást Voronetben és falusi házakat Moldávián, kifejezve csodálatukat az építészeti stílussal, a bútorokkal és a népi díszítéssel kapcsolatosan. Minőstirea Humorului községben a suceavai Hóra együttes a svéd küldöttség tiszteletére gazdag művészi műsort mutatott be. Miután visszatértek a megyeszékhelyre, a vendégek megtekintették az új lakásépítkezéseket és megcsodálták a régi suceavai építészet műemlékeit. Ezután a küldöttség tagjai látogatást tettek a néptanácsnál, ahol ismertették velük a legutóbbi évek gazdasági, városgazdálkodási és szociális-kulturális eredményeit. Este Suceava megye néptanácsának elnöke vacsorát adott a svéd küldöttség és a kíséretében levő hivatalos személyek tiszteletére. Elutazott a Szovjet-Román Baráti Társaság küldöttsége A Szovjet-Román Baráti Társaság küldöttségének tagjai folytatták fővárosi látogatásaikat. A küldöttség tagjai, élen A. T. Lavrentyevával, a társaság központi vezetőségének alelnökével, a Szovjetunió könnyűipari miniszterhelyettesével felkeresték a Tricodava gyapjúkötöttárugyárat, a gömbgyárat, a bútorszövetgyárat és az Aurora állami iparvállalatot. A küldöttséget elkísérte Ion Popescu könnyűipari miniszterhelyettes. Megtekintették továbbá a Kommunista Párt, a Romániai Forradalmi és Demokratikus Mozgalom Tér-Vasárnap délben hazautazott a fővárosból a Szovjet-Román Baráti Társaság küldöttsége, élen A. T. Lavrentyevával, a Társaság alelnökével, a Szovjetunió könnyűipari miniszterhelyettesével. A küldöttség az ARLUS-Főtanács meghívására részt vett hazánk felszabadulása 25. évfordulójának ünnepségeinténelmi Múzeumát. A vendégeket itt Ion Ardeleanu professzor, a múzeum helyettes igazgatója fogadta, aki magyarázatokat adott a román nép és nyelv kialakulása történetének, valamint országunk forradalmi és demokratikus mozgalmának fontosabb mozzanatairól. A küldöttség tagjai a látogatás után beírták nevüket a múzeum vendégkönyvébe. Az ARLUS Főtanácsa elvtársi vacsorát adott a vendégek tiszteletére, amelyen részt vett Mihail Rodianu az ARLUS Főtanács elnöke és A. V. Basov a Szovjetunió bukaresti nagykövete. Elutazáskor a Baneasa repülőtéren a vendégeket a következő elvtársak búcsúztatták: Mihail Rodianu, az RKP KB tagja, az ARLUS-Főtanács elnöke, Octav Livezeanu, a KKRI alelnöke, az ARLUS-Főtanács Bürójának tagja. Jelen volt A. V. Basov, a Szovjetunió bukaresti nagykövete és a nagykövetség több tagja. ★ Célirányosság, előrelátás a helyiipar termelésében (Folytatás az 1. oldalról) pedig bővülnek a lehetőségek a műszaki feltételek ésszerűbb kihasználására, a munkások, mérnökök, technikusok szakmai ismereteinek értékesítésére, a tapasztalatok hasznosítására. A kooperálás ilyen szintű megszervezése, valamint a saját és a köztársasági ipar egységeinek szerszámokkal való ellátásában a helyi iparra háruló feladat nem ér készületlenül. Hosszabb ideje termelünk különböző préseket, önműködő töltő- és vágógépeket a téglagyárak számára, sűrítő asztalokat, az előregyártó telepeken használt vasbeton húzó és leszabó asztalokat, tömeganyagok szemcsésítésére, mérésére alkalmas berendezéseket, fűzfaveszsző hámozó, gyaluló, hasító gépeket, asztalos munkákhoz szükséges felszereléseket, széndioxidhüvely-osztályozó és töltőgépeket, a közétkeztetési és kereskedelmi egységek számára szükséges felszerelést, különböző szivattyúkat, ventillátorokat és számos más, alapos szaktudást igénylő cikket — de ennek ellenére a készülő tanulmányoknak még számos problémát kell megoldaniuk ahhoz, hogy eleget tehessünk a nemzetgazdaság fejlesztésében támasztott azonnali és távlati igényeknek. Az 1969 augusztus 31-i sorsoláson az alábbi nyolc betűkombinációt húzták ki : ADAS W. V. V. R. V. R. R. T. M. P. S. L O. N. B. P. I. N. V. R. W. R. F. I. A SZÁLLÍTÓIPARI FELSZERELÉSEK VÁLLALATA: Postacím Intr. Utilaj Transport Bucuresti str. Avrig nr. 29, Sectorul 3, tel : 35.20.24 (Megközelíthető a 14-es villamossal és a 85-ös trolibusszal az Avrig megállóig) AZONNAL ALKALMAZ : — Gépkocsi vezetőket — önjáró daru kezelőket — Autócsoport főnököt — Raktárnokat autóalkatrészekhez — Esztergályosokat (6—8 kategória) — Autóvillanyszerelőket (6—8 kategória) — Erőátviteli villanyszerelőket (6—8 kategória) — Automechanikusokat (5—8 kategória) — Felszerelés gépészeket — I. rangsorolású topométer technikust 30 évvel ezelőtt tört ki a második világháború Harminc esztendővel ezelőtt, 1939 szeptember 1-én tört ki a második világháború, az emberiség történelmének legnagyobb katonai összecsapása. Az első világháborúból vereséggel kikerült német imperialisták a hadműveletek befejezése után azonnal célul tűzték ki versailles-i szerződések rendszerének felülvizsgálását, a gazdasági-katonai potenciál helyreállítását és a világuralom kivívását. A hitlerizmus — a legreakciósabb imperialista körök terméke —, amely ebből az irányzatból született, az ember- és fajgyűlölet embertelen ideológiájának hirdetésével belföldi viszonylatban abban nyilvánult meg, hogy féktelen fasiszta terrort indított a demokratikus és haladó elemek, mindenekelőtt a kommunisták ellen, hogy elutasította a kultúrát és máglyára vetette az emberiség legkiválóbb gondolkodóinak műveit; külső vonatkozásban a hitlerfasizmus állampolitika rangjára emelte az erőszakot, a népek szuverenitásának és függetlenségének felszámolását. Ahogyan azt már kezdetben mondották az antifasiszták : „Hitler háborút jelent“. * A fasizmus uralomra juttatásáért és felíveléséért, ennek agresszív politikájáért súlyos felelősség hárul a történelem előtt egész sor nyugati állam akkori kormányköreire, az imperialista nagyhatalmakra. Ezek a körök rettegtek a nemzetközi munkásmozgalomtól és a nemzeti felszabadító mozgalom fellendülésétől, s ezért a hitleri Németországot és a militarista Japánt úgy tekintették, mint a nemzetközi reakció rohamosztagait a világforradalom alakulatai ellen, s az első szocialista állam, a Szovjetunió ellen. Anglia, Franciaország, az Egyesült Államok imperialista körei azt remélték, hogy Németország és a Szovjetunió háborúja mindkét hadviselő fél legyengüléséhez vezet, s ennek egyenes következményeképpen a nyugati hatalmak gazdasági és politikai hadállásainak megszilárdulásához, a gyarmati hátországban s általában szerte a világon. Ebből az elgondolásból fakadt a Dawes- és Youngféle terv, amelynek lényege Németország gazdasági helyreállításának és felfegyverzésének támogatása volt, nemkülönben minden olyan indítvány meghiúsítása, hogy kollektív alapokon megszervezzék az európai biztonságot; e két terv felkarolta az úgynevezett „be nem avatkozás“ és „semlegesség“ hírhedt politikáját. E politika, amely kezdettől fogva abban nyilvánult meg, hogy „bátorító“ passzivitást tanúsított a Rajnavidék náci megszállásával, a lázadók javára történt spanyolországi beavatkozással szemben, az Anschluss-szal (Ausztria bekebelezésével) szemben stb., csúcspontját a hírhedt müncheni diktátummal érte el 1938 szeptemberében, amikoris Csehszlovákiától elragadták területének kétötöd részét ( a szudéta vidéket) az ország területének többi részét pedig a következő esztendő során a hitleristák szállták meg. 1939 szeptember 1-én a náci Németország megtámadta Lengyelországot. Az elkövetkező napok és időszakok során a tűz és vér fergetegbe beletaszították Franciaországot, Angliát is s megszállták Dániát, Norvégiát, Belgiumot, Jugoszláviát, Görögországot, stb. A megszállt területekre ráborult az „új rend" sötét árnyéka. Ámde a népek, amelyeknek nemzeti lényét, létezését fenyegette veszély, hősiesen harcra keltek a fasiszta iga lerázásáért. A hitleristák, felújítva a „Drang nach Osten“ hírhedt német imperialista jelszót, célul tűzték ki, hogy Romániát és a Duna-medence más országait agrár- és nyersanyagszállító-függvényükké változtassák, ágyútöltelék szállítókká, tehát hozzácsatolják őket agresszióik hadi szekeréhez. Ebből a célból ösztönözték fasiszta ügynökség kialakítását Romániában s egyszersmind az „Oszd meg és uralkodj“ régi taktikájának megfelelően igyekeztek viszályt szítani közte és a szomszéd országok között. Ebben a vonatkozásban érdemes kidomborítani azt a nyilatkozatot, amelyet Ribbentrop, Németország akkori külügyminisztere tett: „Magyarországgal és Romániával szemben alkalmazott jelenlegi politikánk alapgondolata, hogy tüzes állapotban tartsuk“ ezeket a vasalókat és a dolgokat Németország érdekében, az események alakulásától függően rendezzük“. Mindennek eredményeként a munkások, a parasztok, a széles tömegek soraiban, az értelmiség kiváló képviselőinek körében, beleértve a burzsoá politikusok egy részét is, mélységesen ellenséges magatartás alakult ki a fasizmus, a náci Németország ellen. Ilyen körülmények között a Román Kommunista Párt volt az egyedüli politikai erő Romániában, amely magára vállalta azt a történelmi küldetést, hogy egyesítse és mozgósítsa a hazafias erőket a fasiszta veszély ellen, a nemzeti függetlenség megvédéséért, az imperialisták rabló- és hódító háborúja ellen. Pártunk születésétől kezdve, a nehézségek és megtorlások dacára is, szilárdan szembe szállt a kizsákmányoló osztályok képviselőinek szovjetellenes reakciós politikájával, fáradhatatlanul küzdött a Szovjetunióval való baráti és jó szomszédi kapcsolatok meghonosításáért, amelyeket rendkívüli fontosságúaknak tekintett a két nép érdekeire, a világ ezen övezetében a békére és biztonságra nézve. Pártunknak ez az orientációja erőteljes visszhangot keltett a közvélemény soraiban, amit az is mutat, hogy széles politikai körök szálltak síkra a Szovjetunióval való együttműködésért és barátságért, úgyhogy 1934- ben a két ország diplomáciai kapcsolatot teremtett egymással. Az RKP egyszersmind fáradhatatlanul harcba szólította a népet a kormánykörök politikája ellen, amelylyel az országot a náci Németországnak rendelték alá, továbbá a hitleristák ameksziós és hódító politikája ellen. Csehszlovákia hitlerista elözönlésének időszakában, amikor Románia részleges mozgósítást rendelt el, a párt utasítást adott az antifasisztáknak, hogy lépjenek be a hadseregbe az agresszor elleni küzdelem érdekében. Akkor pedig, amikor a bécsi döntéssel országunk testét megcsonkították, a kommunista párt azt kérte a hazafias erőktől, az egész néptől, hogy fogjon fegyvert a haza függetlenségének és integritásának megvédéséért. A kommunisták által kibontakoztatott átfogó politikai munka, a náciellenes hangulat fokozódása annak mértékében, ahogy Németország egyre fokozottabb nyomást gyakorolt Romániára, oda vezetett, hogy Romániában fellendült az antifasiszta mozgalom. A vasúti és a kőolajipari munkások 1933. évi harcaitól kezdve, s folytatva, mégpedig növekvő ütemben az 1935—1939-es időszak nagy antihitlerista tüntetéseivel, a román nép kifejezte elhatározását, hogy szembeszegül a megszálló náci Németországgal, harcba száll a szabadságért, függetlenségért és demokráciáért. Ámde a nyugati nagyhatalmak egyezkedési politikája, amelyet a hitleristákkal szemben folytattak, országunk esetében is a reakciós körök bátorításához vezetett s ezek ráléptek a nemzetárulás útjára. Ennek egyenes következményeképpen a román nép, amely egyedül állt a német nácizmus agressziójával szemben, s nem kapott semmiféle külső támogatást, áldozatául esett a fasiszta bécsi döntésnek, amellyel Erdély egy részét átadták Horthyl Magyarországának, s ily módon a hitleri Németország hálójába került. A náci birodalom ilyen körülmények között kiterjesztette uralmát Romániára is és rövid idővel ezután (1940 szeptemberében) uralomra juttatta a katonai-fasiszta diktatúrát. Mindennek eredményeként, továbbá abból kifolyólag, hogy hiányzott a munkás- és demokratikus erők egysége, nem lehetett megakadályozni Románia beletaszítását a szovjetellenes háborúba, jóllehet ez a háború teljességgel népszerűtlen volt országunkban. 1941 június 22-én a hitleri Németország meglepetésszerű támadást indított a Szovjetunió ellen, s ezzel aláírta saját halálos ítéletét. A Szovjetunió, amely a hitlerellenes háború nehezét viselte és a legnagyobb emberi és anyagi áldozatokat hozta a német fasiszta hadigépezet szétzúzásáért, nemkülönben a Szovjetunió dicsőséges hadserege valamennyi nép előtt halhatatlan érdemet szerzett, mivel döntő módon hozzájárult az emberiség megmentéséhez a fasiszta rabságtól. Az antihitlerista koalíció, amelyben alapvető erőként vett részt a Szovjetunió és ennek oldalán az Egyesült Államok, Anglia, utóbb pedig a szabad Franciaország és más államok, számottevően hozzájárult a ragyogó diadalok kivívásához Európa, Afrika és Ázsia harcmezőin. A kínai nép hosszas és hősies harca a japán katonai erők ellen számottevően előmozdította a militarista Japán leverését. A fasizmus legyőzéséért folytatott harc krónikájába dicsőséges fejezeteket írtak be a megszállt népek antifasiszta ellenállási mozgalmai, a partizán osztagok, amelyek élükön a kommunista pártokkal rettenthetetlenül küzdöttek a megszállók ellen, a szabadságért és függetlenségért. Az augusztus 23-i fegyveres felkelés végrehajtása, a hitleristák elleni fegyverfordulat és Románia belépése a hitlerellenes háborúba azt eredményezte, hogy Európának ebben az övezetében összeomlott a német front, s hogy megnyílt a szovjet csapatok gyors előretörésére az út Európa déli és központi övezetei felé. A román hadsereg a szovjet hadsereg oldalán, nehéz harcok árán kiűzte a német és a horthysta csapatokat Erdélyből, felszabadította a haza egész területét, majd cselekvően részt vett Magyarország, Csehszlovákia és Ausztria felszabadításában, s hősiesen harcolt a fasiszta Németország végleges legyőzéséig. „Hadseregünk, az egész román nép nagy anyagi erőfeszítéssel és súlyos áldozathozatallal értékesen hozzájárult a hitleri Németország leveréséhez, a győzelem kivívásához“ — mutatott rá az RKP Központi Bizottságának jelentése, amelyet Nicolae Ceaussescu elvtárs terjesztett elő pártunk X. kongresszusán. A második világháború a népek által a fasiszta agresszorok felett kivívott korszakalkotó győzelemmel zárult. Ez a háború, a történelemben valaha is ismert legnagyobb összecsapás tüzében ragyogóan bebizonyította, hogy bármilyen nagy erőket, bármennyire is hatalmas potenciált vetnek harcba az agresszorok, sohasem tudják elfojtani a népek akaratát, amelyek szabadon akarnak élni és dolgozni, s urai akarnak lenni sorsuknak. A háború győzedelmes befejezése messzemenő jelentőségű az egész emberiség sorsára, a béke és a haladás útján való előmenetelére. ★ A második világháború szörnyűséges megpróbáltatásait átélt népek legforróbb óhaja, hogy egy ilyen világkatasztrófa többé ne ismétlődjék meg. A világ népei ezért tekintik a békét korunk legfőbb követelményének. Az imperialista körök, s elsősorban az USA imperialista körei ádázul szembeszegülnek az emberiség előrehaladásával, igyekeznek más államokra kényszeríteni uralmukat, lábbal tiporják a népek szabadságát és szuverenitását, a feszültség és a konfliktusok tűzfészkeit hozzák létre és táplálják a világ különböző térségeiben. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy az NSZK-ban revansvágyó, militarista, újnáci erők működnek, amelyek szeretnék felülvizsgálni a háború után kialakult helyzetet, továbbá, hogy más országokban is manővereznek még reakciós erők. Mindezek azt bizonyítják, hogy amíg az imperializmus fennáll, fennmarad egy újabb világháború veszélye is. Ez azonban semmiképpen sem indokolja azt a véleményt, hogy a világháború küszöbön álló és elkerülhetetlen. A háború utáni világ politikai arculata teljességgel különbözik a második világháború kirobbanását megelőző időszakétól. A fasizmus feletti győzelem körülményei között egész sor ország népei saját kezükbe vették sorsuk irányítását, megjelent és kifejlődött a szocialista világrendszer, amely hatalmas gazdasági, politikai és katonai potenciált képvisel; a gyarmati rendszer romjain nagyszámú független állam jött létre, amelyek egyre cselekvőbb szerepet töltenek be a békéért és a nemzeti függetlenségért folytatott küzdelemben. Egyre mélyrehatóbban száll síkra a béke érdekében a munkásosztály, élén a kommunista pártokkal, a parasztság, az értelmiségi rétegek, ifjúsági és nőszervezetek, a közvélemény széles körei, realista és józan ítélőképességű politikai személyiségek. Az egész háború utáni fejlődést az jellemezte és jellemzi, hogy fellendülnek a forradalmi, a haladó erők, amelyeknek befolyása a világ politikai életében szüntelenül növekszik, s hogy ők, nem pedig az imperializmus határozzák meg mind fokozottabb mértékben az események menetét. Mindez indokolttá teszi azt a meggyőződést, hogy a béke, a szocializmus és haladás óriási erői képesek meghiúsítani az imperializmus agresszív terveit, meggátolni egy újabb világháború kirobbantását, sikerrel megvédeni a békét. E döntő jelentőségű követelmény megvalósításának lényeges feltétele az összes békeszerető erők tömörítése. Ebből fakad a szocialista országok, a kommunista pártok — a jelenkori világ alapvető erői — egységének parancsoló szükségessége, továbbá az, hogy az óriási antiimperialista front valamennyi tényezője között a szolidaritás kapcsolata létezzék. Országunk rendkívüli éberséget tanúsít a béke ellenségeinek terveivel szemben, szüntelenül erősíti védelmi kapacitását, s fegyveres erőink szüntelenül készen állnak, hogy szükség esetén a Varsói Szerződésben részvevő szocialista országok hadseregeivel, a többi szocialista ország hadseregeivel együtt, megvédjék a nép békés munkáját és a szocializmus vívmányait, egy imperialista támadás ellen. Románia egyszersmind a testvéri szocialista államokkal való barátságot és együttműködést helyezi kül- politikája homlokterébe, s tántoríthatatlanul érvényt szerez a békés egymás mellett élés szellemében a gazdasági, politikai, kulturális, műszaki-tudományos együttműködési kapcsolatoknak valamennyi országgal, tekintet nélkül ezek társadalmi rendszerére, következetesen cselekszik a nemzetközi megértés és együttműködés kifejlesztéséért. A nemzetközi élet szükségszerűségként követeli meg, hogy a nemzetközi kapcsolatokat új alapokra, a függetlenség és nemzeti szuverenitás, a jogegyenlőség, a belügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönös előnyök elveinek következetes alkalmazására építsék. Ezeknek az elveknek a szigorú betartása lényeges előfeltétele az államok közötti konfliktusok elkerülésének, s biztos út, amely elvezet a kölcsönös bizalmon, együttműködésen és megértésen alapuló kapcsolatok meghonosításához az államok és a népek között. Népünk határozottan síkra száll az USA vietnami agreszsziójának beszüntetéséért, azoknak a feltételeknek a kialakításáért, amelyek közepette a vietnami nép egymaga dönthessen sorsáról. Az Európában kirobbant mindkét világháború történelmi tapasztalatából leszűrt döntő tanulság, a reális biztonság megteremtése Európában ma már a kontinens népeinek nagy horderejű követelése és a békéért folyó általános harc alapvető célkitűzése. A Bukaresti Nyilatkozat és a Budapesti Felhívás hatalmas visszhangja azt bizonyítja, hogy manapság egyre kedvezőbbek a feltételek előrehaladás megvalósításához az európai biztonság útján. A második világháború kitörése óta eltelt három évtized pillanatának felidézése felhívás Európa és az egész világ népeihez, hogy fokozott erőfeszítéseket tegyenek a fasizmus feletti győzelem eredményeinek megvédésére és gyümölcsöztetésére, egy újabb háború veszélyének elhárítására, a világ tartós békéjének megteremtésére. Ion Cupsa vezérőrnagy Ion Fintinaru (Megjelent a SCINTEIA 1969. szeptemberi 1-1 8173. számában) 8. oldal