Előre, 1970. június (24. évfolyam, 7019-7043. szám)

1970-06-30 / 7043. szám

TERVEZETT­ÖRVÉNY A SZOCIALISTA SZERVEZETEK VEZETŐSÉGÉNEK FELELŐSSÉGE AZ ANYAGI ÉS PÉNZESZKÖZÖKKEL VALÓ GAZDÁLKODÁSSAL, A PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉS MEGSZERVEZÉSÉVEL ÉS MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOSAN Pártunk és államunk azon törekvésének megfelelően, hogy minden tevékenységi terüle­ten fokozza a gazdasági hatékonyságot, a Pénzügyminisztérium törvénytervezetet dolgozott ki a szocialista szervezetek vezetőségeinek fele­lősségéről az anyagi és pénzeszközök kezelésé­vel, valamint a pénzügyi ellenőrzés megszervezésével és működésével kapcsolatban.­ A gazdasági és társadalmi életünkben meghonosodott gyakorlatnak megfelelően a tör­vénytervezet előírásait nyilvános vita alá bocsá­tják, hogy az összes alkalmazottak, főleg pedig a gazdasági-pénzügyi téren működő szakembe­rek és az anyagi értékeket kezelő dolgozók hozzájárulhassanak megjavításához. , A javaslatok és az észrevételek a megyei pártbizottságok gazdasági bizottságaihoz, a he­lyi és központi sajtóhoz, valamint a Pénzügyminisztériumhoz juttatandók el. A Román Kommunista Párt Országos Konferenciáján és X. kongresszusán hozott, a nemzetgazdaság vezetésének és tervsze­­rűsítésének tökéletesítését, a gazdasági hatékonyság növelését célzó intézkedések egészében kapnak helyet az anyagi és pénzeszközökkel való ésszerű gazdálkodásra, a szocialista tu­lajdon védelmére, a pénzügyi ellenőrzés megszervezésére és működésére vonatkozó intézkedések is, melyeknek célja szigorú rend és fegyelem bevezetése az állami pénz kezelése tekinte­tében. A minisztériumok, fővállalatok és vállalatok hatáskörének bővítésével és illetékességük növelésével egyidejűleg ezek ve­zető kádereire hárul az a kötelezettség, hogy biztosítsák a köz­vagyon kezelésének rendszeres ellenőrzését annak érdekében, hogy állandóan tisztában legyenek a társadalmi javak keze­lési módjával, állandóan nyomon kövessék azt, hogy azonosít­sák és mozgósítsák a tartalékokat, megelőzzék, felfedezzék és helyrehozzák a károkat, és felelősségre vonják a szocialista törvényesség megszegőit. Az ellenőrzés, mint a kollektív vezetési munka elválasztha­tatlan része, fő eszköz kell hogy legyen a hiányosságok meg­előzésében és azonosításában, a munka javítására irányuló in­tézkedések meghatározásában, a pénzügyi és a tervfegyelem megszilárdításában. Az ellenőrzésnek egyúttal jelentős eszközzé kell válnia a gazdasági káderek nevelésében a közpénz tiszte­letben tartásának szellemében, hozzá kell járulnia a dolgozók szocialista tudatának, a közvagyonról szóló gondoskodásának a fokozódásához. A pénzügyi ellenőrzésre, mint a gazdasági vezetés eszközére, hárul az a szerep, hogy nyomon kövesse a szocialista törvé­nyesség megvédését és a gazdasági tevékenység hatékonyságá­nak növelését. A pénzügyi ellenőrző szervek kötelessége, ope­ratív és hatékony ellenőrzést gyakorolni az egész gazdaságban, elvszerűen és hajthatatlanul foglalva állást mindazokkal szem­ben, akik bármilyen formában megkárosítják a közvagyont, kötelesek szilárdan megvédeni szocialista államunk általános pénzügyi érdekeit. E célok elérése érdekében Románia Szocialista Köztársaság Nagy Nemzetgyűlése elfogadja a jelen törvényt. I. FEJEZET általános rendelkezések 1. szakasz. — A szocialista szervezetek vezetőségei felelősek e szervezetek egész tevékenységének megszervezéséért és nagy gazdasági hatékonyság eléréséért, s e cél­ból mozgósítják az alkalmazottak egész kol­lektíváját, intézkedéseket tesznek a tervfel­adatok példás teljesítéséért, a termékek mi­nőségének szüntelen javításáért, a szerződé­ses kötelezettségek pontos teljesítéséért, a tervezett pénzfelhalmozások megvalósításá­ért, a terv- és pénzügyi fegyelem betartá­sáért. 2. szakasz. — Minden alkalmazott a maga munkahelyén, kettős minőségben, mint a termelőeszközök tulajdonosa és mint az anyagi értékek termelője, felelősséggel tar­tozik a rá háruló kötelezettségek teljesíté­séért és köteles teljes mértékben hozzájá­rulni szervezete összes feladatainak mara­déktalan és idejében történő megvalósításá­hoz. 3. szakasz. — Az állami, szövetkezeti és közületi gazdasági és költségvetési egységek és felsőbb szerveik vezető káderei kötelesek biztosítani az anyagi és pénzeszközök gaz­daságos kezelését és a közvagyon integritá­sának védelmét az alábbiakra vonatkozólag érvényben levő törvényes rendelkezések bé­kék megrendelője és szallítája közott; b) tárolni, tartósítani és kezelni kell a szocialista szervezetben a termelés, a be­ruházások vagy más tevékenység céljait szolgáló anyagi eszközöket, megelőzve ezek leromlását, tönkremenését, elvesztését vagy pazarlását; biztonságosan kell kezelni és őrizni a pénzalapokat; c) az anyagi és pénzeszközök kezelésével és ellenőrzésével kapcsolatos funkciókba való alkalmazásnál vagy előléptetésnél szem előtt kell tartani az illetők szakmai kép­zettségét, korrektségét, becsületességét és erkölcsi-politikai tulajdonságait; d) rendszeresen kell végrehajtani az anyagok, segédanyagok, termékek vagy más javak időszakos leltározását, hogy a hely­színen győződjenek meg azok létezéséről; e) meg kell szervezni és korrekten, pon­tosan kell vezetni a technikai-operatív nyil­vántartást és könyvelést, hogy bármely pil­lanatban hűen tükrözzék az anyagi és pénz­eszközök létezését és mozgását; f) gondosan kell őrizni, kezelni és fel­használni a különleges rendeltetésű űrlapo­kat, hogy az állományban végzett módosí­tások szigorú ellenőrzés mellett történjenek; g) meg kell szervezni az összes javak tá­rolási helyeinek őrzését, s e javak behoza­talának vagy kiszállításának szigorú felügye­lettel kell végbe mennie. 4. szakasz. — A szocialista szervezetek ve­zetői kötelesek időszakonként jelentést tenni az egység és a felsőbb szervek kollektív ve­zető szerveinek a gazdasági és pénzügyi terv teljesítésében, az anyagi és pénzeszkö­zök kezelésében felmerülő kérdésekről, va­lamint a végrehajtott ellenőrzések eredmé­nyeiről és a tett intézkedésekről. 5. szakasz. — A szocialista szervezetek vezetőinek tevékenységét rendszeresen ellen­őrzik mind a felsőbb szervek, mind az el­lenőrzés hatáskörével felruházott szervek, annak érdekében, hogy a vezetők teljesít­sék a rájuk háruló feladatokat, munkájuk­ban erősödjék a felelősség szelleme és igé­nyes magatartást tanúsítsanak a közvagyon kezelésében. II. FEJEZET Önellenőrzés a szocialista szervezetekben 6. szakasz. — A szocialista szervezetek ve­zetőségére hárul az egész felelősség az el­lenőrzés megszervezéséért az egységeken belül; az ellenőrzés biztosítja számára an­nak az állandó ismeretét és nyomon köve­tését, hogy az egységek miként gazdálkod­nak a rájuk bízott anyagi és pénzeszközök­­kel. 7. " szakasz. — A vezető minden szervezési fokon köteles: — közvetlenül ellenőrizni a hatáskörébe tartozó osztályok tevékenységét és váratlan ellenőrzést hajtani végre azokon a helye­ken, ahol az egység anyagi értékeit őrzik és kezelik; — a neki alárendelt vezető káderek mind­egyike számára megállapítani a beosztási fokának megfelelő operatív ellenőrzési ha­táskört, ennek ellátási feltételeit és a vele járó felelősséget; — megszervezni a megelőző pénzügyi el­lenőrzést, amely megelőzni hivatott az a­­nyagi és pénzeszközökkel való gazdálkodás­ra vonatkozó törvényes rendelkezések meg­szegését; — fejleszteni az alkalmazottak önellenőr­zését a mindennapi munkában a rájuk bí­zott műveleteket illetően. 8. szakasz. — A vagyonkezelés ellenőrzé­sének célja: — betartani a törvényességet és megte­remteni a szigorú rendet az alapok felhasz­nálásában;­— feltárni és mozgósítani a tartalékokat; — megelőzni, felfedezni és megtéríteni a közvagyonkárokat; — felelősségre vonni mindazokat, akik megszegték a törvényeket és kárt okoztak a közvagyonnak. 9. szakasz. — A megelőző pénzügyi ellen­őrzés célja már eleve lehetetlenné tenni a törvénytelen, nem reális és nem gazdasá­gos műveleteket, megelőzni a törvényes rendelkezések megszegését, megelőzni az alapok lekötését és a közvagyon megkáro­sítását. Megelőző pénzügyi ellenőrzés alá esnek mindazok a műveletek, amelyekből vagyoni jogok vagy kötelezettségek származnak, mó­dosulnak vagy megszűnnek egy szocialista szervezet és más jogi vagy fizikai szemé­lyek között, valamint más olyan művele­tek, amelyek­­módosulásokat hoznak a mi­nisztertanácsi határozatban megjelölt szer­vezetek vagyonában. 10. szakasz. — Megelőző pénzügyi ellen­őrzést szerveznek a pénzügyi-könyvelési osztály keretében az alábbiaknál: a) minisztériumok, a többi központi szerv, néptanácsi végrehajtó bizottságok, valamint a többi köztársasági és helyi költségvetési egység; b) fővállalatok és a velük egyenjogú többi gazdasági szervezet, amely ipari fővállalati státussal működik; c) megyei és megyeközi egységek, függet­lenül alárendeltségüktől; d) vállalatok és a többi olyan szervezet, amely az önálló gazdasági ügyvitel elvei alapján működik, függetlenül alárendeltsé­gétől. A belső gazdasági ügyvitellel dolgozó egy­ségekben a megelőző pénzügyi ellenőrzést attól függően szervezik meg, hogy a köz­vetlenül felettes szervtől milyen hatáskört kaptak; e) szövetkezeti szervezetek és más társa­­ndiviviai, üzem­csuponoknál, k­osztöknei és nagyvállalatoknál a megelőző pénzügyi el­lenőrzést olyan szolgálatok vagy irodák for­májában lehet megszervezni, amelyek ki­zárólag ezzel a feladattal, a pénzügyi-köny­velési osztály vezetőjének alárendeltségébe tartoznak. 12. szakasz. — A megelőző pénzügyi el­lenőrzést a pénzügyi-könyvelési osztály ve­zetője és az alárendeltségébe tartozó, törvé­nyesen meghatalmazott alkalmazottak gya­korolják. Az előző bekezdésben megjelölt alkalma­zottak szolgálati hatáskörükön belül nyomon követik, hogy a szóban forgó ellenőrzésnek alávetett műveletek megfelelnek-e a tör­vényes rendelkezéseknek. Úgyszintén joguk van megelőző pénzügyi ellenőrzést gyakorolni a műveletek gazda­ságossága és realitása felett is. 13. szakasz. — A pénzügyi-könyvelési osz­tály vezetője köteles megindokolás alapján, írásban megtagadni a dokumentumok alá­írását, ha a műveletek törvénytelenek, vagy ha megállapítja, hogy nem gazdaságosak vagy nem reálisak. Amennyiben a pénzügyi-könyvelési osz­tály vezetője nem írja alá a dokumentumo­kat a megelőző pénzügyi ellenőrzéshez, a műveleteket csakis a kollektív vezető szerv határozata alapján hajtják végre. Sürgős esetekben a szervezet vezetője sa­ját felelősségére írásban elrendelheti a szó­ban forgó művelet végrehajtását. 14. szakasz. — Tilos a könyvelőknek, az ügykezelőknek és minden más alkalmazott­nak végrehajtani vagy regisztrálni megelőző pénzügyi ellenőrzés alá eső műveleteket, ha az illető dokumentumokat nem írták alá a megelőző pénzügyi ellenőrzésre jogosult személyek és nem hagyták jóvá az illetékes szervek. III. FEJEZET A belső pénzügyi ellenőrzés 15. szakasz. — A belső pénzügyi ellenőrzés feladata, hogy alapvető ügykezelési ellenőr­zést gyakoroljon az anyagi és pénzeszközök­kel való gazdálkodás felett, megvizsgálva a törvényes normák tiszteletben tartását a kö­vetkezőkkel kapcsolatban : a) a különböző javak létezése, épsége és megőrzése ; b) az anyagi és pénzeszközök felhasználá­sa ; c) a bármilyen természetű bevételek és ki­adások eszközlése ; d) az átvételezések és leltározások végre­hajtása ; e) garanciák vállalása, létesítése, az ügy­kezelők kötelezettségei és felelőssége ; f) a megelőző pénzügyi ellenőrzés meg­szervezése és gyakorlása ; g) a könyvviteli nyilvántartás vezetése és a mérlegekben és zárószámlákban szereplő adatok valódisága. Az alapvető ügykezelési ellenőrzés gyakor­lásában a belső pénzügyi ellenőrző szervek­nek joguk van egymagukban vagy a milícia vagy más szervek segítségével váratlan el­lenőrzést gyakorolni raktárakban, áruházak­ban, építőtelepeken, piacokon, közutakon vagy más helyeken, ahol anyagi és pénzesz­közöket kezelnek vagy forgalmaznak. Az alapvető ügykezelési ellenőrzés célki­tűzéseit minisztertanácsi határozat útján ál­lapítják meg. A belső pénzügyi ellenőrzési szervek gaz­dasági-pénzügyi jellegű vizsgálatokat is vé­gezhetnek, amennyiben az alapvető ügyke­zelési ellenőrzés feladatainak eleget tettek. 16. szakasz: — Minden szervezetnél és ügy­kezelésnél évente legalább egyszer alapvető ügykezelési ellenőrzést kell végrehajtani. A minisztériumok, a többi központi szerv és a megyei néptanácsok és a Bukarest mu­­nicipiumi néptanács végrehajtó bizottsága a műveletek volumenével és természetével, valamint a kihágások gyakoriságával arány­ban állapítja meg, a Pénzügyminisztérium­mal egyetértésben, az egy évnél hosszabb de a két évet meg nem haladó időközökben végrehajtandó ellenőrzés kritériumait egyes költségvetési egységeknél vagy kevésbé je­lentős, helyesen kezelt anyagi javak ügyke­zelésénél. 17. szakasz. — Belső pénzügyi ellenőrzést kell szervezni; a­ minisztériumoknál és a többi központi szervnél a nekik közvetlenül alárendelt gazdasági és költségvetési egységek, a ma­guk, valamint az általuk szubvencionált vagy irányított társadalmi szervezetek alapvető ügykezelési ellenőrzésére, a Pénzügyminisz­tériummal való egyetértésben. A minisztériumoknak vagy más központi szerveknek alárendelt költségvetési egysé­geknél a szükségletek arányában szervezik meg a belső pénzügyi ellenőrzést, az alegy­ségek és ügykezelések felülvizsgálása cél­jából; b) a fővállalatoknál és ezekkel egyenrangú gazdasági szervezeteknél, amelyek az ipari fővállalat státusának megfelelően működnek, valamint a megyei vagy megyeközi egysé­geknél, a nekik alárendelt egységek és saját ügykezelésük alapvető ügykezelési ellenőr­zése céljából. A vállalatoknál és a saját gazdasági ügyke­zelés elve alapján működő többi szervezet­nél a belső pénzügyi ellenőrzés megszervez­hető, a szükségletek arányában, a fölöttes szerv beleegyezésével, az alegységek és az ügykezelések felülvizsgálására; c) a megyei néptanácsok és a Bukarest mu­­nicípiumi néptanács végrehajtó bizottságá­nál az alárendelt gazdasági és költségvetési egységek, valamint saját ügykezelésük alap­vető ügykezelési ellenőrzésére. d) szövetkezeti és más társadalmi szerve­zeteknél az alárendelt egységek és alegysé­gek alapvető ügykezelési ellenőrzésére, vényben levő törvényes szabályoknak megfe­lelően végzik. 18. szakasz. — Az állami kereskedelmi szervezeteknél, a fogyasztási és kisipari szö­vetkezeti egységeknél és egyes minisztériu­moknak és más központi szerveknek aláren­delt kereskedelmi tevékenységű egységeknél ügykezelési felügyelők fejtik ki tevékenysé­­güket, s ezek feladata a leltározás és az ügy­­kezelés ellenőrzése, a Pénzügyminisztérium által az érdekelt központi szervekkel együt­tesen megállapított feltételek és időközök szerint. 19. szakasz. — a minisztériumok központi adminisztrációjánál, a többi központi szerv­­nél, az ipari fővállalatoknál és az ezekkel egyenrangú gazdasági egységeknél, megyei és megyeközi egységeknél, vállalatoknál és ezeknek alárendelt intézeteknél, valamint a megyei néptanácsok és a Bukarest muni­­cípiumi néptanács végrehajtó bizottságánál a belső pénzügyi ellenőrzés a szocialista szervezet vezetőségének és a Pénzügymi­nisztériumnak alárendelt szervként műkö­dik. A belső pénzügyi ellenőrzési osztály veze­tőjének kinevezését, beosztása megváltozta­tását és munkaszerződése felbontását az il­lető szocialista szervezet kollektív vezető­szerve végzi, egyetértésben: — a Pénzügyminisztériummal — a minisz­­tériumok, a többi központi állami szerv, va­­lamint a megyei néptanácsok és a Bukarest municipiumi néptanács végrehajtó bizottsá­gának esetében; — a Pénzügyminisztérium területi ellenőr­ző és revíziós igazgatóságaival — a fővállala­tok és az ezekkel egyenrangú többi gazda­sági szervezet, a megyei és megyeközi egy­ségek, vállalatok és költségvetési intézetek esetében, minden egyes igazgatóság tevé­kenységi körzetében. 20. szakasz. — A Pénzügyminisztériumnak vagy az esetnek megfelelően a területi és revíziós ellenőrző igazgatóságoknak, ha meg­állapítják, hogy a belső pénzügyi ellenőr­zési osztály vezetője nem a törvényes intéz­kedéseknek megfelelően fejti ki tevékenysé­gét, jogukban áll visszavonni a kinevezésé­hez adott beleegyezésüket. A beleegyezés megvonásának időpontjában az illető meg­szűnik a belső pénzügyi ellenőrzési osztály vezetője lenni, s ez maga után vonja tiszt­ségéből való leváltását. 21. szakasz. — A Fegyveres Erők Minisz­tériuma, az Állambiztonsági Tanács, a Bel­ügyminisztérium és a szövetkezeti és társa­dalmi szervezetek esetében a belső pénzügyi ellenőrzési osztály vezetőjének kinevezését, beosztásának megváltoztatását és munka­­szerződésének felbontását az illető szerveze­tek kollektív vezető szerve végzi, az aláren­delt egységeknél pedig a felettes szerv hoz­zájárulása is szükséges. 22. szakasz. — A belső pénzügyi ellenőrzé­si­­osztály vezetője jog szerint részt vesz an­nak a szocialista szervezetnek a kollektív vezető szerve ülésein, amelyben tevékeny­ségét kifejti, ha gazdasági-pénzügyi problé­mákat, illetve a közvagyon épsége megvédé­sének problémáit vitatják meg. 23. szakasz.­­ Az ellenőrzés megállapítá­sainak hasznosítása céljából a belső pénz­ügyi ellenőrzési osztály vezetője beszámol annak a szocialista szervezetnek a vezetője előtt, amelyben működik, a végrehajtott el­lenőrzések eredményeiről, s ehhez csatolja a foganatosításra javasolt intézkedéseket a jel­zett hiányosságok felszámolása és azok fele­­lősségrevonása céljából, akik kihágásokat követtek el vagy kárt okoztak a közvagyon­nak. Az ellenőrzést elrendelő és az ellenőrzött szocialista szervezetek vezetői kötelesek hatáskörükön és a törvényes határidőkön belül: a) a törvényes rendelkezéseknek megfele­lően és az ellenőrző szervek megállapításai és javaslatai alapján intézkedni a kihágások megszüntetéséről és megelőzéséről és nyo­mon követni az ilyen intézkedések maradék­talan és késedelem nélküli alkalmazását; b) intézkedni a fegyelmi és kihágási bünte­tések alkalmazásáról, valamint az anyagi fe­lelősség megállapításáról a törvényes rendel­kezésekben megjelölt feltételek között és ha­táridőn belül; c) intézkedni az érvényben levő törvényes rendelkezések feltételei között az olyan al­kalmazottak díjszabás szerinti fizetésének visszaminősítéséről, illetve anyagi ösztönzői­nek csökkentéséről vagy megvonásáról, akik nem teljesítették feladataikat vagy a meg­állapított kihágásokért felelősek; d) biztosítani a törvényes rendelkezések­ben megjelölt határidőkön belül és feltéte­lek között a lezárt akták beterjesztését az ügyészhez, ha a büntetőtörvényben foglalt cselekményeket állapítottak meg. Az intézkedésekre legfeljebb 30 nappal azután kerülhet sor, hogy az ellenőrzésre jo­gosult szervezet ellenőrzési aktáját iktatták, amennyiben a törvényes rendelkezések nem jelölnek meg más határidőket. A szocialista szervezetek vezetői kötelesek közölni a megjelölt határidőkön belül az el­lenőrzést elrendelő szervekkel, hogy az el­lenőrzés nyomán milyen intézkedéseket tet­tek és azok alkalmazása milyen eredmények­kel jár­ ... . „ . Amennyiben nem a törvényes rendelkezé­seknek megfelelő intézkedések történtek,­ a belső pénzügyi ellenőrzési osztály vezetője felhívja a figyelmét erre azon szervezet kol­lektív vezető szervének, amelyben működik. Ha ez sem teszi meg a törvényes lépéseket az anyagi felelősség megállapítására és a közvagyonnak okozott károk megtérítésére, a belső pénzügyi ellenőrzési osztály vezetője köteles öt napon belül írásban jelenteni ezt a közvetlenül felettes szerv vezetőjének. A 19. szakaszban megjelölt szocialista szerve­zetek belső pénzügyi ellenőrzési osztályainak vezetői ilyen esetekben kötelesek bejelentést tenni a Pénzügyminisztériumnak is. Annak­ a közvetlenül felettes szervnek a vezetője, amelyhez bejelentés érkezik, leg­feljebb 15 napon belül biztosítja a jelzett té­nyek kivizsgálását és megteszi a törvényes rendelkezésekben előirányzott intézkedése­­ket.A Pénzügyminisztérium nyomon követi, hogy a közvetlenül felettes szerv vezetője a megjelölt határidőn belül és a törvényes szabályoknak megfelelően megoldja a beje­lentés tárgyát képező problémákat. 24. szakasz. — A miniszterek, a többi köz­ponti állami szerv, a szövetkezeti és társa­dalmi szervezetek vezetői, a megyei népta­nácsok végrehajtó bizottságainak és a Buka­rest municipiumi néptanács végrehajtó bi­­zottságának elnöke, valamint azoknak az alá­rendelt szocialista szervezetek vezetői, ame­lyek keretében pénzügyi ellenőrzést szer­veznek és folytatnak, kötelesek: a) biztosítani a megelőző pénzügyi ellen­őrzés és a belső pénzügyi ellenőrzés meg­szervezését és működését az érvényben levő törvényes rendelkezéseknek megfelelően; b) biztosítani a jóváhagyott létszám- és bérkeret mutatóin belül a belső pénzügyi el­lenőrzéshez szükséges állásokat, a törvényes ellenőrzési feladatok teljesítésének megfe­lelően. Az ellenőrzési tisztségek nomenklatú­ráját és a fizetési szinteket az erre jogosult szervek állapítják meg a Pénzügyminiszté­rium hozzájárulásával; ... c) felvenni a pénzügyi ellenőrzési osztá­lyokra a szükségletek arányában olyan gaz­dasági, műszaki vagy jogi szakkádereket, akik erre szakmai szempontból, illetve a be­ni^iutrum­­»r * » r­­—r _ —V»*»r~n4-téhnt d) rendszeres időközönként a kollektív ve­zető szerv ülésein megvitatni a pénzügyi el­lenőrző szervek megállapításait, és az adott hatáskörön belül megállapítani az aláren­deltségükbe tartozó egységek munkájának javításához szükséges intézkedéseket; e) legalább évente egyszer elemezni a kol­lektív vezető szervben a megelőző pénzügyi ellenőrzés és a belső pénzügyi ellenőrzés te­vékenységét, s megállapítani az e tevékeny­ségek javításához szükséges intézkedéseket; f) biztosítani a pénzügyi-könyvelési osztá­lyok vezetői, illetve a belső pénzügyi ellen­őrzési osztályok vezetői útján a megelőző pénzügyi ellenőrzés és a belső pénzügyi el­lenőrzés tevékenységének irányítását és el­lenőrzését egész szervezési rendszerükben; g) a belső pénzügyi ellenőrzési szerveket csakis törvényes hatáskörük gyakorlásához igénybe venni, s megtiltani igénybevételüket más feladatok ellátására; h) tájékoztatni a Pénzügyminisztériumot a belső pénzügyi ellenőrzés megállapításairól a minisztérium által megjelölt feltételek és határidők között. IV. FEJEZET A Pénzügyminisztérium és a bankok ellenőrző szerepe 25. szakasz.­­ A Pénzügyminisztériumnak mint az állam pénzügyi érdekei képviselőjé­nek feladata biztosítani a pénzügyi ellenőr­zés egybehangolását és egységes irányítását a gazdaság összes lépcsőfokain, az anyagi és pénzeszközökkel való gazdálkodás tekinteté­ben, biztosítani az egységes elgondolást, el­járást és módszereket e tevékenységi terü­leten. Ebből a célból : a) a párt és állami dokumentumokban fog­lalt feladatok s az állami terv és költségve­tés végrehajtásának állása alapján megálla­pítja a pénzügyi ellenőrzési tevékenység fő célkitűzéseit, minden egyes időszak követel­ményeinek megfelelően ; b) felelős a pénzügyi ellenőrzés egybehan­golásáért központi síkon és minden egyes megyében és együttműködik más ellenőrző szervekkel a párhuzamosságok és átfedések elkerülésére törekedve ; c) kidolgozza a pénzügyi ellenőrzés egybe­hangolásának, megszervezésének és végre­hajtásának, az ellenőrzési okmányok kiállí­tásának, a törvényes rendelkezések megsér­tése megelőzésének és kiküszöbölésének és a vétkesek felelősségre vonásának, valamint az ellenőrzés eredményes jelentésének köte­lező jellegű, egységes módszertechnikai nor­máit ; d) irányítja és felülvizsgálja azon szervek tevékenységét, amelyek a törvényes normák értelmében pénzügyi ellenőrzési hatáskört töltenek be és megszervezi a tapasztalatcse­rét közöttük ; e) biztosítja az egész belső pénzügyi ellen­őrző apparátus egységes kiképzését; f) közös ellenőrzéseket szervez a saját, a bankok, a belső pénzügyi ellenőrzés szervei­ből és más szervekből alakított vegyes cso­portokkal, biztosítva a komplex gazdasági­pénzügyi és ügykezelési felülvizsgálást azok­ban a szocialista szervezetekben amelyek tevékenységében számottevő fogyatékossá­gok észlelhetők. 26. szakasz. — A Pénzügyminisztérium el­lenőrzi a minisztériumoknak, a többi állam­­igazgatási szervnek, a megyei néptanácsok és a Bukarest municipiumi néptanács végre­hajtó bizottságának és a nekik alárendelt szervezeteknek a gazdasági-pénzügyi tevé­kenységét, felülvizsgálva: a) a gazdasági-pénzügyi és valutáris jelle­gű törvények, törvényerejű rendeletek és minisztertanácsi határozatok alkalmazását, az állam pénzügyi érdekeinek tiszteletben tartására és megvédésére törekedve ; b) a pénzügyi tervek kidolgozását és vég­rehajtását ; c) az önköltség tervszerűsítését és meg­valósítását ; d) az állami terv és költségvetés végrehaj­tása folyamán felmerülő jelenségeket és problémákat; e) a külkereskedelmi műveleteket és a szolgáltatásokat, és minden más műveletet, kérdéseiben;­­ c) tájékoztatja a párt- és államvezetőséget,­­ valamint a helyi szerveket a pénzügyi ellen-­­­őrzés főbb megállapításairól. 1­27. szakasz. — Az ellenőrzési hatáskör el-i látásában a Pénzügyminisztériumnak joga­­ van : a) kötelező rendelkezéseket adni a szocia-­­ lista szervezeteknek, hogy : ' — megfelelőképpen módosítsák pénzügyi­­ vagy valutáris terveiket, ha pótlólagos jöve­delmi forrásokat illetve költségcsökkentési , lehetőségeket tárnak fel, amelyek a törvé­­­­nyes rendelkezések be nem tartásából szár­­­maznak. ......................­­ — helyesbítsék vagy kiegészítsék a köny­­­­velési mérlegeket a törvényes normák szé­— megtérítsék a közvagyonnak okozott­­ károkat« s — az érvényben levő törvényes rendelke­­­zések között visszaminősítsék azoknak az alkalmazottaknak a díjszabás szerinti fizeté­­­sét, akik nem teljesítették feladataikat;­­ — megszüntessék a gazdasági-pénzügyi jel­­­legű törvényes normák bármely más meg­­­sértését. • A károk megtérítésére vonatkozó kötelező ■ rendelkezéseket az illetékesek hajtják végre " fizetéslevonási rendelkezések kibocsátásával, " illetve más törvényes utakon ; b) felfüggeszteni a szocialista szervezetek • által foganatosított gazdasági-pénzügyi jelle­­­­gű intézkedések végrehajtását, ha azok el­­­lentétben állnak a törvényes rendelkezések­­kel * • c) ’ felfüggeszteni a finanszírozást azokban az esetekben, ha megállapítást nyer, hogy " illegálisan költenek el lej vagy valuta ala­pokat, pazarlásról vagy rossz gazdálkodás­ " ról van szó, vagy ha a szocialista szerveze­tek nem terjesztik be a törvény szerinti könyvelési beszámolókat; d) elrendelni a műszaki-adminisztratív ve­­z­zető személyzet pénzügyi járandóságai kifi­­z­zetésére szolgáló alapok zárolását az érvény-­­ben levő rendelkezésekben előirányzott ösz­­­­­szegben és feltételek között abban az eset­- és pénzeszközökkel­ való gazdálkodás terén­­ megszegték a törvényes rendelkezéseket. A­­ zárolást elrendelő szerv köteles határidőt­­ megszabni, amelyen belül helyrehozzák a­­ szabálysértéseket és gondoskodnak megis­métlődésük megelőzéséről. Ha a szabálysér­­­téseket nem számolják fel a kijelölt határ- s­­dőkön belül, a zárolást elhatározó szerv • közvetlenül felettes szerve dönt a zárolt • összegek kifizetéséről; ■ e) elrendelni a valutaalapok zárolását, ha megállapítást nyer, hogy felhasználásuk te­­­rén megszegték a törvényt;­­ f) a törvényes rendelkezésekben megjelölt pénzügyi szankciókat alkalmazni a pénzügyi vagy valutáris fegyelem be nem tartása ese-­­­tén ; ; g) intézkedni azok fegyelmi büntetéséről, 1­ akik megsértették a törvényes rendelkezése­ket­­ , h) összehívni az ellenőrzött szervezetek,­­ illetve közvetlen feletteseik vezetőségét az , ellenőrzésből fakadó következtetések meg­vizsgálására és a foganatosítandó intézkedé­sek meghatározására ;­­ i) korlátozott időre igénybe venni az ál­tala szervezett ellenőrzésekhez szocialista szervezetek műszaki és gazdasági kádereit, akiket az illető szervezetek vezetősége bo­csát a rendelkezésére ; j) részt venni küldöttei útján a szocialista szervezetek vezető szerveinek azokon az ülé­sein, ahol gazdasági-pénzügyi, illetve a szo­­cialista tulajdon megvédésére vonatkozó problémákat elemeznek. Az a—g bekezdésekben (bezárólag) elő­irányzott intézkedésekkel kapcsolatos be­adványokat, — kivételt képeznek a közva­gyon elleni károk megtérítésére vonatkozó kötelező rendelkezések, — az intézkedő szervhez kell benyújtani. A beadványokat a Pénzügyminisztérium intézi el. 28. szakasz. — A Pénzügyminisztériumnak a jelen törvényben előírt pénzügyi ellenőr­zési hatáskörét az ellenőrzési vezérigazgató­ság és a területi ellenőrzési és felülvizsgálá­­si igazgatóságok valósítják meg. Az ellenőrzési vezérigazgatóság vezetője a főfelügyelő-ellenőr, akinek helyettes pénz­ügyminiszteri rangja van. A területi ellenőrzési és felülvizsgálási igazgatóságok vezetőségének feladatait, mű­ködési normáit és hatáskörét a Pénzügymi­nisztérium állapítja meg. 29. szakasz. — Románia Szocialista Köztár­saság Nemzeti Bankja, a Mezőgazdasági Bank, a Beruházási Bank, a Román Külke­reskedelmi Bank, valamennyi a maga tevé­kenységi területén az érvényben levő törvé­nyek értelmében ellenőrzést gyakorol a szo­cialista szervezetekben arra törekedve, hogy : a) a tervben megállapított rendeltetésnek megfelelően és maximális hatékonysággal használják fel saját alapjaikat és a kölcsön­zött, valamint a költségvetésből rendelkező­ 1­­ükre bocsátott alapokat ; b) megvalósítsák és befizessék az állami jövedelmeket; c) feltárják, mozgósítsák és bevonják a­­ gazdasági körforgásba az anyagi és pénztar­talékokat ; 1 d) operatívan kimutassák a gazdasági és a pénzügyi terv végrehajtásában felmerülő ne­­­­gatív jelenségeket; 1 e) támogassák a szocialista szervezeteket­­ a hiányosságok megelőzésében és felszámo­­l­­ásában és a gazdasági-pénzügyi tevékeny-­­­ség javításában. Az ellenőrzést szoros kapcsolatban hajtják­­ végre azokkal a műveletekkel, amelyeket a­­ szocialista szervezetek folyamatosan végez- * nek a bankok útján, a következőkkel kap-­­ csolatban : hitelnyújtás a termelésre és az­­ áruforgalomra, az állami költségvetési kész-­­ pénzforgalom lebonyolítása, a beruházások pénzellátása, meghitelezése és elszámolása, a fizetési alap kibocsátása és a bankok alap-­­ szabályában szereplő többi sajátos feladat. “ Az ellenőrzés gyakorlásában a bankok a­­ 27. szakaszban előirányzott jogokat is él­­t­­vezik. Az e jogok gyakorlására és a beadva­ ti nyok elintézésére vonatkozó illetékességet a­­ bankok igazgató tanácsai állapítják meg, s í Úgyszintén a bankok igazgató tanácsai a­­ Pénzügyminisztérium hozzájárulásával a bankellenőrzési tevékenységhez fogják alkal­­l­mazni a 25. szakasz c pontjában előirányzott­­ módszertechnikai normákat. a c) adatokat, információkat és magyaráza­tokat adni, az esetnek megfelelően, szóbeli­leg vagy írásban az ellenőrzés céljaival kap­d) dokumentumokat kibocsátani eredeti vagy hitelesített másolat formájában. Erede­ti dokumentumok kiadása esetén az ellenőr­zött szervezetnél azonos másolatokat kell hagyni, amelyeket a szervezet vezetősége és a pénzügyi ellenőrző szerv hitelesített; e) kellő támogatást adni és biztosítani a feltételeket az ellenőrzés jó lebonyolítására és a dokumentumok megőrzésére. 31. szakasz. — A pénzügyi ellenőrzés ha­­táskörével felruházott személyzet köteles : a) az érvényben levő törvényes intézkedé­sek és a Pénzügyminisztérium által kidol­gozott módszertani szabályok szerint gyako­rolni az ellenőrzést. Egyes szocialista szer­vezetek ellenőrzésére kapott felhatalmazásuk alapján a pénzügyi ellenőrző szervek kikér­hetnek bármely jogi személytől vagy fizikai személyektől az ellenőrzött szervezet műve­leteivel kapcsolatos dokumentumokat és szó­belileg vagy írásban felvilágosítást kérhet­nek ezekkel a műveletekkel kapcsolatban; b) megállapításaikat pontos adatokon és tényeken alapuló ellenőrzési iratba foglalni. Az ellenőrzési iratokat azok írják alá, akik végrehajtották az ellenőrzést, az ellenőrzött szervezet vezetősége és más alkalmazottai az esetnek megfelelően. A megállapításokkal szembeni esetleges kifogásokat írásban kell előterjeszteni az ellenőrzés befejeztéig ; c) a kijelölt időpontban az illetékes szerv elé terjeszteni az ellenőrzési iratokat; d) a büntető törvény által meghatározott cselekmények megállapítása esetén az ügyésznek kell átadni az általa készített ira­­tokat, a törvényes intézkedésekben megha­tározott időpontnak és feltételeknek megfe­lelően, értesítve egyidejűleg erről az ellen­őrzött szervezet és az ellenőrzést elrendelő szervezet vezetőségét; e) szabálysértési szankciókat alkalmazni a törvényes előírásoknak megfelelően a pénzügyi fegyelem vagy más szabálysértési szankcióval járó kihágások esetében, ame­lyet c­ Kes . f) javaslatokat tenni az illetékes szervek­nek az ellenőrzés folyamán és ennek követ­kezményeképpen azokkal az intézkedésekkel kapcsolatban, amelyeket foganatosítani kell a megállapított kihágások megelőzésére és elhárítására, valamint a vétkesek felelősség­re vonására ; g) irányítani és támogatni az ellenőrzött szerveket a felülvizsgálat tárgyát képező szakkérdésekben. 32.­­ szakasz. — A törvényes előírások ér­telmében, az esetnek megfelelően felelősség­gel tartoznak fegyelmi, adminisztratív vagy büntető­jogi szempontból, úgyszintén anya­gilag is, valahányszor kár keletkezett: a) a szocialista szervezetek vezetői és a nekik alárendelt alkalmazottak, amennyiben nem tartják be a jelen törvény előírásainak megfelelően rájuk háruló kötelezettségeket; b) a pénzügyi ellenőrzési hatáskörrel fel­ruházott szervek, abban az esetben, ha : — nem hajtják végre az ellenőrzést a jó­váhagyott ellenőrzési tervnek megfelelően ; — valószerűtlen vagy pontatlan adatokat vagy tényeket foglalnak bele az ellenőrzési iratokba ; — felületesen dolgoznak, nem jelentik az ellenőrzés alkalmával megállapított, s a ha­tályban­ levő törvényes rendelkezések meg­szegéseit és nem állapítják meg a felelőssé­geket a törvényes előírásoknak megfelelő­en ; nem készítik el és nem terjesztik az illetékes szervek elé a meghatározott idő­pontokban az ellenőrzési iratokat;­­ nem foganatosítanak vagy az esetnek megfelelően nem javasolnak intézkedéseket az ellenőrzési iratokban feltüntetett fogyaté­kosságok és kihágások orvoslására, a meg­állapított károk megtérítésére s a bűnösök felelősségre vonására, vagy nem követik nyomon a megállapított intézkedések vég­rehajtását. » VI. FEJEZET Záró és átmeneti rendelkezések 33. szakasz. — Nem gyakorolhat pénzügyi ellenőrzést az, aki munkájának természete folytán részt vesz az ellenőrzés tárgyát ké­pező cselekvésben vagy műveletben, kivéve azokat az eseteket, amikor ezt a törvényes rendelkezések engedélyezik. Nem alkalmazható, illetve nem tartható fenn pénzügyi ellenőrzési tisztségben olyan személy, aki büntetve volt a közvagyon el­­eni, illetve a személyes vagy magánvagyon elleni bűncselekményekért. 34. szakasz. — Minisztertanácsi határozat állapítja meg azokat a belső pénzügyi ellen­őrzési tisztségeket, amelyek egyes miniszté­­riumok és más központi szervek szervezési rendszeréből átkerülnek a Pénzügyminiszté­­iumhoz, annak területi ellenőrzési és felül­­■izsgálási igazgatóságaihoz. 35. szakasz. — A miniszterek, a többi központi állami szerv, szövetkezeti és tár­­adalmi szervezetek vezetői, a megyei nép­­anácsok végrehajtó bizottságainak és a Bu­­karest municipiumi néptanács végrehajtó szottságainak elnökei és a nekik alárendelt­zocialista szervezetek vezetői kötelesek in­­ézkedni, hogy a jelen törvény hatályba esésétől számított hat hónapon belül szak­­mai szempontból megvizsgálják a belső­énzügyi ellenőrzés egész apparátusát, bele­­rtve az ügykezelési ellenőröket is. A meg­­izsgálás eredményeitől függően intézkedé­sét kell tenni a meg nem felelők levál­­ására illetve, adott esetben munkaszerző­­ésük felbontására. * 36. szakasz. — A fegyveres erők minisz­­ere, az Állambiztonsági Tanács elnöke, b­elügyminiszter és a bankok igazgatótaná­­rainak elnökei, mindegyik a maga munka­­őrületén, 60 napon belül a Pénzügyminisz­­érium hozzájárulásával utasításokat dolgoz­­ a pénzügyi ellenőrzésre vonatkozólag, s­gját szervezési törvényeikhez mérten alkal­­azva a jelen rendelkezéseket. 37. szakasz. — A jelen törvény 30 napon a túl lép hatályba. Egyidejűleg hatályát oszti a jelen törvénnyel ellentétes minden­­­ma rendelkezés. 1970. JÚNIUS 30., KEDD

Next