Előre, 1970. július (24. évfolyam, 7044-7070. szám)
1970-07-10 / 7052. szám
ELŐRE 2. oldal SZELLEMI ÖNELLÁTÁS (Folytatás az 1. oldalról) dést mellőző szórakozáshoz, de maga a jelenség így is megérdemli a figyelmet. Annál is inkább, mert irányát lehet befolyásolni. A huszadik század modern irodalmi és művészeti irányzatai nyíltan hirdetik az olvasó — általában a közönség — aktivizálásának elvét. A regény vagy a vers nyitott mű, melyet az olvasónak tovább kell gondolnia, a képzőművészet és nemegyszer a színház és a film jelzéseket nyújt csupán, ezekből kell a közönségnek megalkotnia a maga élményét. Az irodalmi és művészeti alkotások sokértelműségének elmélete szerint a mű és az élvezője közötti kapcsolatban alakul ki a tulajdonképpeni mondanivaló, és módosul mindig a két öszszeköttetésbe lépő egyéniség interferenciája szerint. Persze, ez a művészi gyakorlat korántsem egyetemes és a közönség nem mindegyik rétege vállalkozik a társszerző szerepére, de napjainkban mindenképpen elavultnak és érdektelennek bizonyul az összes következtetéseket készen kínáló, tanulságokat összegező alkotási elv és gyakorlat. A szociológiai felmérésekből eddig főként egy negatív tünetre figyeltünk fel a modern tömegkommunikációs eszközök elterjedésével kapcsolatban : a szellemi tunyaság veszélyére. A televízió a házhoz szállított művészet és szórakozás — sőt tudás — ipara, és a szelekcióról való lemondást melengeti, kivonja a közönséget a könyv, a színház, a koncert hatósugarából. Érdemes azonban felfigyelni, hogy ezzel ellentétes folyamatot is regisztrál a kultúrszociológia. A különböző országokban végzett közönségvizsgálat szerint a legnépszerűbb televíziós műsorok éppen azok, amelyek valamilyen formában aktivizálják a hallgatóságot : a ,,ki mit tud" versenyek, a tehetségkutató koncertek, a telefonkérdésekre válaszoló tudományos műsorok, az ankétok. Vagyis éppen azok a műsorszámok, amelyek a közönséget a program aktív részesévé avatják. Oly nagy a sikerük az ilyen adásoknak, hogy egyes mass-media-szakemberek az ilyen műsorokat tartják a televízió sajátos műfajának, amellyel elkülönül a rokon művészetektől. Akárhogyan is legyen, mindannyian tapasztalhatjuk, hogy a televízióban — és a pódium-művészetben nem kevésbé — milyen nagy számban szerepelnek nem hivatásosak, arról nem szólva, hogy a szakképzés hallatlan méretű elterjedése ellenére milyen sok a műkedvelőből lett művész. Természetes, hogy ez az átalakulási folyamat érinti a hagyományos műkedvelést is. Az utóbbi két évtized gyakorlatából most új vonások kezdenek kibontakozni. Ha régebb a milliókat felölelő, nagy művelődési erőt képviselő tevékenységnek főként két hajtóerejét tartottuk számon, a szereplési vágyat és a hivatásos művészetet pótló közönségszolgálatot, most más mozgatóerőket is észlelünk. Anélkül, hogy az említett tényezők hatékonyságát lebecsülnénk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül azokat a művészetkedvelőket sem, akik nem annyira mások gyönyörködtetéséért, mint inkább saját gyönyörűségükre kezdenek művészi munkába. Ha reálisan szembenézünk a közművelődés és a műkedvelés mai helyzetével,, amikor a tömegkommunikációs eszközök elterjedése rohamosan átalakítja az ízlést és az igényt, a közönségszolgálatra épülő dilettantizmusnak egyre kevesebb a tere. Egymillió kétszázezer televíziós készülék működik ma az országban. Annál fontosabb viszont a maga gyönyörűségére művészkedő ember támogatása, bátorítása és nem utolsó sorban : irányítása. S a jelen adottságaiból kiindulva : nagyobb figyelmet kell fordítanunk a közönséget aktivizáló közművelődési formákra, mint amilyenek a kerekasztalok, tudományos vetélkedők stb. Az önálló alkotás lehetősége mégiscsak keveseknek adatolt meg, a társszerzőségé viszont mindannyiunknak. O A LÉLEKÁBRÁZOLÁS ÚTJAI lykor az az érzésem, lapjaink, folyóirataink véletlenszerűen figyelnek fel érdekes, hosszú évek mulasztását pótló kiadványokra. Nem azért eszem ezt szóvá, mintha a klaszszikusok újrakiadásakor minden esetben feltétlenül szükség volna az újrafelfedező értékelésekre, de igeni, elvárnák, hogy az irodalmi köztudatunkból különböző okok miatt ,kihullott" (vagy oda be se került) éles írók megjelentetése alkalmával sajtónk ne elégedjék meg a szokványos könyvjelzőkkel. Itt van a hosszú hónapokkal ezelőtt nálunk kiadott reprezentatív Crúdy-kötet , a Szindbád-történetek. Azt hiszem, nem kell különösebben bizonygatni : a Jókai termékenységével vetekedő Krúdy Gyula — sajátos romantikájú emlékezésével, álomszerűség és realitás hangulatos egybeolvasztásával — rangos hevet vívott ki magának a magyar prózában, s szakberkekben az sem titok, hogy a mai modern irodalomban annyit emlegetett újfajta időszemléletnek, az idősíkok felbontásának európai viszonylatban is egyik előfutára. A Szindbád, a Vörös postakocsi, a Megboldogult úrfikoromban, a Hét bagoly írója sokkal nagyobb tiszteletre kellett volna kötelezze irodalomkritikánkat, és csak sajnálni tudjuk, hogy az életmű javából készült, több mint félezer oldalas válogatás szinte elveszett a visszhangtalanság csöndjében.. Hiába keressük időszaki kiadványainkban, lapjainkban a jeles novellista, Petelei István immár féléve közreadott kötetének méltó fogadtatását is. Pedig mennyi köze volt az Erdélyiben élő írónak a magyar novella megújulásához ! Pe- KÖNYVEK jeleit a századvégen fellépő, új kifejezési eszközöket kereső írónemzedék egyik legérzékenyebb tollú írójaként tartjuk számon, olyan íróként, akinek írásai igényesebb novellagyűjteményekből ma sem hiányoznak. Ady Endre a kolozsvári Újság 1916-os évfolyamában a legnagyobb Petelei István : A kakukkos óra. Válogatott novellák. Bukarest, 1969. Válogatta, az előszót és a jegyzeteket irta Máthé József. Kakkal együtt emlegette, az elavult irodalmi ízlést támadva írta le nevét („Jókai, Bródy, Mikszáth,' Petelei s a minden valakik terhére voltak..." — ti. Rákosi Jenőnek), aki... váló esztéta, Négyessy László’—4 kéziratos jegyzeteiben — „specifikus erdélyi színnel bíró“, a „természet misztériumaiba behatoló" művésznek nevezte. Ady inkább a századvégi Kolozsvár szellemi vezéregyéniségét, az igényes lapszerkesztőt és közírót, Négyessy elsősorban a kisváros lobbanó telkeinek mély ismerőjét méltatta. De mindketten észrevették benne a nagy műgonddal dolgozó útkeresőt. Az emberi létek vajúdásainak újszerű megragadásáért értékelte Petéséit a Nyugat-nemzedék (köztük a neves kritikus : Schöpflin Aladár), ezért néztek fel rá olyan tisztelettel az erdélyi íróutódok. Mennyit és mit nyújt át Máthé József a mai olvasónak Petelei István tíz novelláskötetéből ? Ötvenöt novellát, amelyből mindössze négy nem szerepel a két utolsó — az 1955-ös budapesti és az 1956-os itteni gyűjteményben. (A kötetben meg nem jelent, az egykori lapok hasábjain fellelhető írásokból nem vett fel egyet sem). A viszonylag nem nagy életműnek egy eléggé kis hányadát kapjuk tehát kézbe. Nyilván a szerkesztőnek ennyi tér állt rendelkezésére. Ezért az alábbiakban nem is annyira a mennyiségre, mint inkább a kötet .’Jellegére figyelünk. Ennek a megítéléséhez hangsúlyoznunk kell : Petelei az a fajta író, akinek a „zsengéi" és az „érett“ írásai között is nincs nagy szintkülönbség (bár a három évtizedes írói pályán megfigyelhető az ábrázolási eszközök finomodása),, ami azt is jelenti, hogy a válogatónak nem volt könnyű értékrendet kialakítani, fejlődési folyamatot érzékeltetni. Általában nem kifogásoljuk Máthé József összeállítását, de mert „egyenletes“ teljesítményű íróról van szó, úgy gondolom, hasznosabb lett volna több, az utolsó két válogatásban nem szereplő novellát kézbeadni, olyanokat, amelyek már jórészt csak a kutató számára hozzáférhetők. Hangsúlyozom : nem rontották volna a válogatás színvonalát. Nemcsak lektűr szempontjából igénylem ezt. Az írói oeuvre teljesebb, sokrétűbb láttatása is megkívánta volna. Ne feledjük ugyanis, hogy a már említett — különben jó — Bisztray Gyula, illetve Kéri József-féle összeállítás az ötvenes évek derekának irodalompolitikai légkörében született, az életmű „elfogadtatását" szolgálták, s így érthető, hogy a társadalmi problematikát közvetlenebbül kimondó írások kerültek túlsúlyba. Petelei finom pszichológiai analíziseiből inkább csak ízelítőt kapott az akkori olvasó. Ilyen tekintetben kelt némiképp hiányérzetet ez a kiadvány is. Szeretnénk, ha ott lenne néhány olyan novella, mint a2 bűn és bűnhődés Kemény Zsigmond-i tragikumát boncolgató Jetti, amilyen a múlt sebeit finom érzékkel felsejdítő Jolánta, vagy az önmagukba roskadó telkek olyan finom rajza, mint amilyennel a Soros Béni története című novellában találkozunk. Szívesen olvastunk volna több olyan novellát, amelyben nagy szerepet kapnak az impresszionista látomások, az olyanszerű látás, amilyennel A téli reggelben eleveníti meg a rórátéra szállingózó asszonyokat : „A hajnal sötét volt s jóformán csak a hó világított. A siető vikleres öregasszonyok kezében lógó lámpák lángja úgy libegett, ahogy a repülő szikrák szállnak a kürtőben." A csaknem húsz oldalas bevezető dokumentáltan megírt pályakép. Az írói út felvázolása kapcsán érdemes lett volna azonban többet foglalkozni Petelei korszerű lélekábrázolásával, megnézni, hogyan használta fel az író az erdélyi irodalmi hagyományokat : Kemény Zsigmond pszichologizmusát és a székely népballadákat. Az új novellaválogatás ismét eszünkbe juttatja: Petelei István publicisztikai írásai is megérdemelnének egy kötetet. Kozma Dezső MŰVELŐDÉS A TEMESI DAL ÉS TÁNC SEREGSZEMLÉJE Június végén rendezték meg a temesi népművészet nagyszabású seregszemléjét. Négy napig ünnepelt Temesvár; a megye legjobb táncosai, dalárdái, népi együttesei, zenekarai, magánénekesei adtak egymásnak találkozót a Rózsapark hatalmas szabadtéri dobogóján, az Opera és a Diákház színpadján. Négy napon át ropták a kalusert, a forgós táncot, járták a csárdást és a kólót, lejtették a landlert. Gondosan válogatott anyag szemléltette a bánsági tárgyi népművészet gazdagságát, sajátos tarkaságát. A Bánság Múzeumában rendezett kiállítás nemcsak a hagyományokat idézte, helyet kaptak a ma is dolgozó népművészek munkái, sőt, bemutatták a kisipari termelőszövetkezetek népi ihletettségű iparművészeti termékeit is. A hivatásos képzőművészek ugyancsak népi ihletésű munkáiból rendeztek kiállítást a központi műcsarnokban... A könyvesboltokban a folklórgyűjtemények, a népművészet különböző vonatkozásait elemző könyvek, illusztrált kiadványok, a népzene-hanglemezek kerültek a kirakatok és a polcok fő helyeire. Bukaresti és más városokból meghívott énekesek emelték a seregszemle színvonalát : Aurelia Fetu-Radutu érdemes művésznő, Cristian Spariosu, Ion Cristoreanu, Dumitru Constantin, Ana Pacatius és Felician Farcasu, a legszebb bánsági melódiákat szólaltatta meg. A Mátéi Miliő Színház művészei népköltészeti remekeket szavaltak egy jól összeállított irodalmi műsor keretében. Az írók, a képzőművészek és a zenészek a népművészet és alkotás bonyolult viszonyáról értekeztek. A folklóristák kutatásaik eddigi eredményeiről, a temesi folklór sajátosságairól tanácskoztak, a Temesvári Egyetem folklór tanszékének munkatársai három érdekes dokumentumfilmen mutatták be a jellegzetes bánsági népszokásokat. A vázlatos felsorolásból is kitűnhetett a rendezvények sokszínűsége. Népművészeti vonatkozásban Temes megye az ország egyik leggazdagabb vidéke. Más a Ruszka-hegység lakóinak népviselete, szokásai, mint az alföldieké, másként táncolnak a Lugos környékiek és másként a Moravica-mentiek ; sajátos hagyományokat őriznek a nemzetiségek : a magyarok, a németek, a szerbek, a szlovákok, a bolgárok. A temesi folklórtalálkozón valódi folklórértékek kerültek előtérbe. Ezt akkor éreztük igazán amikor némely együttes műsorában felbukkant az idegenül ható, olcsó stilizálás, vagy amikor egyes szólisták repertoárjából kivítt egy-egy műdal. Természetesen akadtak azért előadások, amelyek egyszerűen csak színvonalasabbak voltak az átlagosoknál, de újat nem hoztak. A hagyományos énekes-táncos műsoregyvelegeknél azonban sokkal érdekesebbek voltak azok, amelyek kimondottan a helyi hagyományokat tükrözték. A kórusművészetnek komoly hagyományai vannak a Temes és a Bega vidékén. Több helyi dalárda túljutott már fennállásának egy évszázados fordulóján. Nem egy közülük jelentős sikereket aratott külországok közönsége előtt is. 1928-ban például a Temesvári Magyar Dalárda első díjat nyert a Hollandiában megtartott nemzetközi kórusversenyen. A Temesvári Állami Opera színpadán fellépett énekkarok a haladó hagyományok követői. Bánsági szerzők népdalfeldolgozásait iktatta műsorába a kiszetói dalárda. Ion Carabas vezényletével jó arányérzékkel szólaltatták meg Ion Vidu, Sabin Dragoi, Nicolae Ursu szerzeményeit. A temesvári vasutasok kórusának előadásán — Mircea Iavoreanu karnagy jóvoltából — hatásosan váltakoztak az ünnepélyes és humoros számok. A gátaljai dalosok az új iránti érzékenységükkel tűntek ki : a közismert melódiák mellett bemutatták a fiatal Ilin Sava Donna és tánc című kompozícióját is. Az igrisi férfikórus erőteljességével, a csákváriak igényességükkel, a német nyelvű Schubert-kórus tagjai fegyelmezettségükkel, tiszta szövegelőadással tűntek ki. A kórus hangverseny fénypontja a lugosi Ion Vidu énekkar fellépése volt. A Ion Vidu, Filaret Barbu, Dimitrie Stan örökébe lépett fiatal karnagy, Remus Tascău igazi együttessé kovácsolta a nagynevű énekkart : a szépen, tisztán szóló szólamok tökéletes összhangban csengtek össze. Teljesítményüket hivatásos dalárdák is megirigyelhetnék. Reméljük, hogy a sikerült hangverseny ösztönzőleg fog hatni Temes megye kórus mozgalmának további fejlődésére. Szeretnénk hinni, hogy például a temesvári művelődési ház együttesenként létrehozott, de ténylegesen még nem működő magyar nyelvű Bartók-kórus szervezése is túljut a holtponton. A temesi Folklórnapok egyik legérdekesebb műsora a Népszokás-füzér volt. Az élet, az évszakok jelentős fordulóihoz fűződő ősrégi népszokások a Temesvári Egyetem folklór tanszéke vezetőjének, Gabriel Manolescunak a feldolgozásában és rendezésében kerültek bemutatásra. Elért célja a még élő, de kiveszőfélben levő népszokások hiteles megidézése volt. A curtea-i regősök régi hegyvidéki énekeket és köszöntőket adtak elő. A Lugos melletti Belincen már negyven esztendeje nem köszöntik ,"fszarvas"-táncoltatással az új esztendőt, a hetvenöt esztendős Ion Graneteanu azonban betanította a fiataloknak azt a táncot, s fel is lépett velük együtt a Rózsapark szabadtéri színpadán. A kenézfalviak népi együttese kissé stilizálva, modernizálva jelenítette meg az aratáshoz kapcsolódó népszokást, a paparuhát, amely tulajdonképpen esőkérő tánc, a szárazság feletti győzelem pantomimje. A jeleneteket vegyeskar kísérte kitűnően. Az újpécsiek a kerweich-t, a sváb lakosság egykor búcsúhoz kapcsolódó, de időközben jelentős mértékben profanizálódott ünnepét mutatták be. Az állami Szerb Ének és Táncegyüttes műsorával, sajnos, nem igazodott a Folklórnapok általános hangvételéhez, falusi jeleneteik erősen színpadiasan hatottak, holott nekik is lett volna miből meríteniük. Hasonló okokból kell elmarasztalnunk a zsombolyiak leánykérőjét is. A Népszokás-füzér sikerült jelenetei Szentimrei Jenőnek a parasztszínházról tett megállapításait juttatták eszünkbe : „Azokat az ősművészeti elemeket akarja újból felszínre hozni, amelyeket az idők során a városok színpadjain háttérbe szorított a rutin, az ügyesség, az öltözködés és a beállítás rafinériája. Ezekhez igazán nem rutinos színészekre, hanem hívő emberekre van szükség csupán, akikből a kiáradó belső tűz, az alakítás őszinteségének heve eruptív hatásokat tud ébreszteni, s feledteti, hogy mesterségbeli gyarlóságok miatt talán nincsenek a szerep összes hatáslehetőségei tudatosan kiaknázva." A legtöbb együttes csakugyan effajta ősforrásból merített művészetet hozott el Temesvárra. Sikerük is a legtöbbször eredetiségükkel állt egyenes arányban. S ez mindenképpen megnyugtató. Szekernyés János TV - --Ültetvény-e a vetés ? , útleírások, ifjúsági regények és szakmunkák olvasása közben találkozhatni elsősorban az ültetvény szóval. Erre utal a Magyar Nyelv Értelmező Szótárában található értelmezés is, amikor azt írja: „«Főleg gyarmatokon v. Európán túli országok (nagy) birtokainak nagyobb területen tervszerűen ültetett, gondozott, rendszerint egyfajta gazdasági haszon-növények, fák összessége...“ Más jellegű némiképpen a második jelentés : „(kissé rég.) A termőföldbe kiültetett, még kellően ki nem fejlődött gyönge növény“. De bármelyik jelentést iktatjuk is a szövegbe, az ültetvény szó tartalma nem azonosítható a vetés szó értelmével. Egyik cikkírónk, aki az árvízsújtotta vidékeken látottakról számol be, úgy látszik, nem tesz különbséget a két szó jelentése ANYANYELVÜNK között, és a következő szövegösszefüggésben alkalmazza az ültetvény szót : „A Szeret, miután átszakította a Feurdeni-i gátat, több mint 17 000 hektár ültetvényt árasztott el. A Vadeni-i gát átszakítása után újabb napraforgó, lucerna és kukorica ültetvényeket semmisített meg..." Ha az első esetben zöldséggel beültetett területekre gondolunk, amelyekbe valóban kiültetik a melegágyból a zsenge, törékeny növényeket, akkor talán elfogadhatjuk a használatát. De a második mondat újabb jelzője kétséget kizáróan mutatja, hogy előzőleg szintén napraforgó, lucerna éskukorica vetésekről van szó. Ezekpedig — amint az Értelmező Szótár meghatározásából látható — nem tartoznak és régen sem tartoztak mifelénk az ültetvények közé. Lehetséges, hogy a mezőgazdasági szaknyelvben van ilyen, azaz vetés (?) jelentése is a szónak. Egy napilap riportszerű tájékoztatójában azonban ebben az esetben is tanácsosabb az általános irodalmi nyelvi gyakorlatot követni, hiszen mindannyiunk tudatában a nyugati gyarmatbirodalmak sajátos gazdasági-társadalmi körülményeit idézi fel — olvasmányaink alapján — az ültetvény. Ha pedig választékosság igényével került volna be az ültetvény ebbe a szövegösszefüggésbe, akkor arra hívnák fel a szerző figyelmét, hogy máskor tájékozódjék előzőleg arról, vajon a szinonimaként használt szó helyénvaló-e az adott környezetben, és csak azután iktassa szövegébe. A napraforgó, lucerna meg a kukorica vetés vagy tábla azonban semmiképpen sem nevezhető ültetvénynek. Gálffy Mózes- A KRITERION KÖNYVKIADÓ GONDOZÁSÁBAN MEGJELENT BRETTER GYÖRGY : Vágyak, emberek, istenek. Tanulmányok, esszék. 272 oldal Ára kötve 11 lej. KÁNTOR LAJOS : Alapozás Klaszszikusok , kortársak. Tanulmányok, esszék. 384 oldal. Ára kötve 15,50 lej. B. NAGY MARGIT : Reneszánsz és barokk Erdélyben. Művészettörténeti tanulmányok. 400 oldal, 252 fényképpel és rajzzal. Ára kötve .51 lej VÖRÖSMARTY : Költemények. A válogatás, előszó és jegyzetek Antal Árpád munkája. Magyar Klasszikusok sorozat. 432 oldal. Ára kötve 20 lej. SPORT « SPORT fi SPORT » SPORT * SPORT * SPORT + SPORT ♦ SPORT A-OSZTÁLYÚ LABDARÚGÁS ÖT DÖNTETLEN ÉS A HELYZET VÁLTOZATLAN Nyolc mérkőzésből öt döntetlen — ez a labdarúgó A-osztály 26. fordulójának szűk statisztikája. De menynyi mindent foglal magába. Jobban nem is lehetne jellemezni azt az elkeseredett küzdelmet, a késhegyre menő harcot, amely átfogja szinte mind a tizenhat csapatot, s rányomja bélyegét valamennyi találkozóra. Ami igaz, igaz, rég nem volt ilyen izgalmas a bajnokság véghajrája mint az idén. A pontok jelentősége hihetetlenül megnőtt, s az érte folyó hajszában csökkent a hazai pálya előnyének jelentősége, a papírforma rendre csődöt mondott, de megnőtt a lelkesedés, a küzdeniakarás , és a racionális játék értéke, ami egyre inkább tért hódít a játékosok, a csapatok között, függetlenül, hogy érdekelve vannak vagy sem a bajnoki címért, a kiesés elkerüléséért folyó küzdelemben. A legszebb példája ennek a Marosvásárhelyi AS Armata utóbbi két fordulóbeli szereplése. A csapat gyakorlatilag már elbúcsúzott az A-osztálytól, de a játékosok úgy harcoltak mintha legalábbis nagy tét forgott volna kockán. A Rapid ellen Bukarestben elért döntetlen még egyszerűvéletlennek tűnhetett, ám az UTA elleni 2:2-t korántsem lehet Fortuna asszony számlájára írni. A játékosok nemcsak akartak, de jól is játszottak, s ez a jövőbeni jó szereplés biztató záloga lehet. Szerdán gigászi csata zajlott le öt stadionban, öt mérkőzésen a bentmaradás, illetve a bajnoki cím sorsa forgott kockán. Bajnokjelöltek mérkőztek a kiesés ellen küszködőkkel, sereghajtók akarták megváltani önmagukat, ellenfelük feláldozásával, és egyik, sem bírt a másikkal, így születtek a döntetlenek s így maradt változatlan a helyzet a tabella élén és a sereghajtók táborában. Az UTA — Rapid párharc szerdán remivel zárult. Egyik riválisnak sem sikerült megszereznie idegenben a győzelmet, s vasárnap újult erővel folytatódik a közvetett párharc, azzal a különbséggel, hogy mindketten otthonukban fogadhatják ellenfelüket. A sereghajtók táborában is változatlan maradt a sorrend. A Politehnica értékes győzelmet aratott a Jiul felett, a Petrolul, a Kolozsvári Universitatea és a Steagul rosu idegenben szerzett pontot, míg a Jcrisul és a Kolozsvári CFR csak döntetlent tudott kiharcolni otthonában. A Kolozsvári Universitatea és a Steagul rosu, úgy tűnik, immár megmenekült a kiesés rémétől, a többiek viszont továbbra is nehéz feladat előtt állnak. Vasárnap tehát ott folytatódik aküzdelem, ahol egy héttel ezelőtt abbamaradt. Következésképp : izgalomban ezután sem lesz hiány. A FORDULÓ VÁLOGATOTTJA Ramureanu (Rapid) , Gavril (Politehnica), Ianul (Politehnica), Soós (CFR), Deleanu (Bukaresti Dinamo), Cringasu (Petrolul), Seripanu (Bukaresti Dinamo), Lukács (AS Armata), Tataru (Steaua), Both (Bukaresti Dinamo), Moldoveanu (Politehnica). Tizes osztályzatot ketten kaptak : Ramureanu és Moldoveanu. Ki kivel játszik a hátralévő négy fordulóban az éllovasok és a sereghajtók közül. RAPID — Bukaresti Dinamo (o), Farul (i) és Bákói Dinamo (o). UTA — CFR (o), FC Arges (i), Steagul rosu (o), Politehnica (i); Bukaresti Dinamo — FC Arges 4—1 (1—1); Steaua — Craiovai Universitatea 4—1 (3—0) ; Crisul — Rapid 1—1 (1—1); AS Armata — UTA 2—2 (1—1); Politehnica — Jiul 3—1 (2—1); Farul — Kolozsvári Universitatea 1—1 (1—0); CFR — Steagul rosu 1—1 (0—1); Bakui Dinamo — Petrolul 0—0. A KÖVETKEZŐ FORDULÓ (JULIUS 12) MŰSORA: Rapid — Bukaresti Dinamo, Steagul rosu — AS Armata, Jiul — Farul, Kolozsvári Universitatea — Bákui Dinamo, Politehnica — Crisul, FC Arges — Steaua, Petrolul — Craiovai Universitatea, UTA — CFR, STEAGUL ROSU - ASA (o), Craiovai U (i), UTA (i), Petrolul (o), CFR — UTA (i), Bukaresti Dinamo (o), Craiovai U (i), Farul (o), PETROLUL — Craiovai U (o), Crisul (i), FC Arges (o), Steagul rosu (i). POLITEHNICA - Crisul (o), ASA (i), Bukaresti Dinamo (i), UTA (o). CRISUL — Politehnica (i), Petrolul (o), Jiul (o), Steaua (i). Rapid 27- 13 9 5 37:26 35 UTA 26 16 3 7 42:34 35 Steaua 26 13 5 8 52:30 31 Bük. Dinamo 26 13 3 10 47:35 28 Jiul 27 12 4 11 33:32 28 Craiovai „U“ 26 11 6 9 33:33 28 Bákói Dinamo 26 9 10 7 34:35 28 Farul 26 11 5 10 37:36 27 FC Arges 26 10 6 10 44:38 26 Kvári „U“ 29 8 10 11 36:37 26 Steagul rosu 26 10 6 10 32:34 26 CFR 26 9 6 11 24:34 24 Petrolul 26 8 7 11 26:32 23 Politehnica 26 10 2 14 33:34 22 Crisul 26 8 5 13 32:42 21 AS Armata 27 3 7 17 18:48 13 A labdarúgó BEK első fordulójában ROTTERDAMI FEIJENOORDUTA VAGY RAPID Genfben, a FIFA székhelyén sorsoltak az 1970—1971. évi labdarúgó BEK és KEK tornák első fordulójára. Bajnokcsapatunk, a Rapid vagy az UTA, a tavalyi BEK-győztes Rotterdami Feijenoord csapatával mérkőzik, a román kupagyőztesnek pedig (a Bukaresti Dinamo vagy a Steaua) a szovjet kupa nyertese lesz az ellenfele. Valamennyi találkozót szeptember 16-án első mérkőzés , illetve szeptember 30-án (visszavágók) kell lejátszani. A nagyszámú résztvevő miatt több együttes előselejtezőt is játszik : a BEK-ben, a bolgár bajnok a Bécsi Austriával, a KEK-ben a svéd Atvidaberg a Tiranai Partizánnal, az Eindhoven pedig a Gottwaldow együttesével mérkőzik. Az előselejtezőket szeptember másodikáig kell lebonyolítani. Az első forduló teljes műsora (az elől szereplő csapatok első mérkőzésüket otthonukban játsszák) . BEK : Moszkvai Szpartak — FC Basel ; Fenerbahese — FC Carl Zeiss Jena ; Standard Liége — Rosenborg (Norvégia) ; Sporting Liszszabon — Floriana (Málta) ; Slovan Bratislava — Boldklub (Dánia) ; EPA (Ciprus) — Borussia Mönchengladbach (NSZK) ; Rotterdami Feijenoord — UTA vagy Rapid ; Everton — Keflavik (Izland) ; Tiranai Nándori — Ajax Amszterdam ; IFK Göteborg — Varsói Légia ; Az előselejtező győztese — Atletico Madrid ; Újpesti Dózsa — Belgrádi Vörös Csillag ; US Cagliari — St. Etienne; Celtic Glasgow — KPV Kokkola (Finnország) ; Panathinaikosz — Jeunesse Luxemburg ; Watterfort (Írország) — Glentoran Belfast. KEK : Manchester City — Lienfild Belfast; Benfica — Ljubljanai Olympia ; Szaloniki; Arisz — Chelsea ; Akuregiri (Izland) — FC Zürich ; Cardiff City — Peszopolikosz (Ciprus) ; NSZK kupagyőztes — FC Bruges ; Máltai Hiberniansz — Real Madrid ; Berlini Vorwärts — AC Bologna ; Szovjet kupagyőztes — Bukaresti Dinamo vagy Steaua ; Bolgár kupagyőztes — Hakka (Finnország) ; FC Aberdeen — Budapesti Honvéd ; Stromgoset (Norvégia) — FC Nantes ; Aalborg (Dánia)— Lengyel kupagyőztes ; Izmiri Göztepe — Union Luxemburg ; Wacker Innsbruck — Atvidaberg vagy Tiranai Partizán ; Dublini Bohemans — Gottwaldow vagy Eindhoven. TELEX • TELEX • TELEX • TELEX • TELEX • TELEX • Két országos csúcs Bukarest municípium ifjúsági céllövő bajnokságán: a 40 lövéses légpisztoly számban Anișoara Matei 380 ponttal, a 60 lövéses légpuska számban pedig Ilie Codreanu 563 ponttal állított fel új rekordot . Szíriáján nagyszabású női sakktorna kezdődött, több ország legjobb sakkozóinak részvételével. Az első fordulóban Nicolau legyőzte Baumstarckot, Teodorescu Holsteint, Rubcova pedig Kalchbrennert. A Makkai—Timmer, és a Simu—Bilek játszma remivel zárult . Szombaton Brailán Románia és Magyarország ifjúsági ökölvívó válogatottja mérkőzik egymással. Stefan Iordache, Dumitru Ion és Mihai Nicolau edzők a következő csapatot jelölték ki, súlycsoportok szerint : C. Burisagu, D. Condurat, Simion Cutov, C. Dumitrescu, A. Guu. ,S. Mihalcea, M. Lupu, F. Stefan, E. Culineac, I. Muresan és I. Ruicu. A találkozó visszavágójára július 14-én, kedden, Oltenițán kerül sor • Vasárnap rendezik meg Münchenben a Hanns Braun atlétikai emlékversenyt, amelyen hazánk színeit Viorica Viscopoleanu, Lia Manoliu, Olimpia Catarama és Serban Ioan képviselik • Los Angelesben befejeződött az USA női atlétikai bajnoksága. Néhány eredmény — 440 yard : Marvis Laing 52,9 mp ; távolugrás : Willie White 6,41 m ; 1500 m : Francié I.arrieu 4:20.8 mp ; 100 mg : Mamié Rallins 13,4 mp ; magasugrás : Sally Final 1,72 m • Rotterdamban, az ifjúsági vízilabda Európa-bajnokság csoportküzdelmei során a következő eredmények születtek : A-csoport : Hollandia — Lengyelország 4:1. Az élen jelenleg a Szovjetunió és Hollandia áll egyaránt 2 ponttal. B-csoport: NSZK — Belgium 12:2 ; Magyarország — Görögország 11:2. Az NSZK és Magyarország vezet 3—3 ponttal. C-csoport : Spanyolország — Anglia 10:1 ; Olaszország — Csehszlovákia 4:2. Spanyolország és Olaszország 4 ponttal eddig veretlen • Franciaország kerékpáros körversenyén, a Thonon les Bains — Grenoble (194 km) közötti 12. szakaszt a belga Eddy Merckx nyerte nagy fölénnyel. Egyéni összetettben Merckx előnye immár 6 . 01 mp közvetlen üldözője, a holland Zoetemelkkel szemben . Olaszország több városában, nyolc csapat résztvételével, megkezdődött az első női együttesek részére kiírt labdarúgó világbajnokság. Eredmények : Anglia — NSZK 5:1 ; Mexikó — Ausztria 9:0 ; Olaszország — Svájc 2:1 ; Dánia — NSZK 6:1 • Londonban rövidesen megnyílik a labdarúgás világkiállítása, amelyre már , számos értékes múzeumi tárgyat küldtek. A rendezők Pelének, a labdarúgás koronázatlan királyának személyi gyűjteményét is ki szeretnék állítani. Ehhez azonban a neves játékos beleegyezésére van szükség. Felé legutóbb kijelentette, hogy csak abban az esetben hajlandó az angol fővárosban kiállíttatni trófeáit, amennyiben a rendezők magas összegre biztosítják azokat. Mint a jelentésekből kitűnik, a brazil válogatott csatárának egyetlen értékes szerzeménye az aranykorona, amelyet ezredik góljának elérésekor kapott. " 1970. JÚLIUS 10., PÉNTEK GYŰRHETETLEN! TARTÓS! ELEGÁNS! N A D R A G Gyártja a kézdivásárhelyi Készruhagyár. Kérje bizalommal a kereskedelem szaküzleteiben !