Előre, 1970. augusztus (24. évfolyam, 7071-7095. szám)
1970-08-02 / 7072. szám
VASÁRNAPI KIADÁS Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Bukarest • Románia Szocialista Köztársaság XXIV. évfolyam 7072 sz. 6 oldalára 30 bráni 1970. augusztus 2., vasárnap MINÉL NAGYOBB TERÜLETEN -------MÁSOD VETÉST! E héten az időjárás országszerte kedvezett a mezei munkának. Ennek, s a jó munkaszervezésnek köszönhetően déli megyéink zömében befejezték a búza aratását. Sajnos, a nyugati övezetben indokolatlanul lassú az aratás üteme, noha a gabona immár túljutott a viaszérésen. Arad, Bihar és Temes megyében még mindig 20—30 000 hektár búza várja, hogy betakarítsák. A hűvösebb III. éghajlati övezet megyéiben most vágták le az első búzarendeket. A Mezőgazdasági és Erdőgazdálkodási Minisztérium legutóbbi adatai szerint, nem kielégítő a másodvetések üteme, még ott sem az, ahol immár napok óta tarlóról fúj a szél. Pedig az árpa még a hűvösebb vidékeken is lekerült már lábáról, a tarlóvetés lassú menete tehát ott sem indokolt. Országos viszonylatban a mezőgazdasági termelőszövetkezetek az előirányzott területeknek eddig mindössze 48 százalékát vetették be újra. A teljesítmény nyilván jóval nagyobb lehetett volna s ezt bizonyítja több megye példája is. Az aratási teljesítmény rendszerint azonos vagy megközelíti egymást, a vetési százalék viszont nagy eltérést mutat. A csapadékos tavasz és esős nyárelő rendkívül kedvez a növények kettős termesztésének, a talaj elegendő nedvességet tartalmaz ahhoz, hogy a mag kicsirázzék s a növények jól fejlődjenek. Ezt a lehetőséget ki kell használnia minden termelőegységnek. A másodvetések nagy takarmánytartalékok felhalmozását teszik lehetővé. Könynyebb lesz az állatok teleltetése, mindenképpen a termelés növelésére számíthatunk ha a másodvetések segítségével gazdagabb takarmányalapot teremtünk meg. Persze, a másodvetések kedvező időszaka is csak napokból áll, sietni kell hát a vetőgépek beindításával. A megyei mezőgazdasági szervek, a termelőegységek vezetőségei gondoskodjanak róla, hogy a területek mielőbb felszabaduljanak a szalmától, s más növényi maradványoktól mert napok alatt még 500 000 hektár földet kell másodjára bevetni. Gyors szántás vagy tárcsázás után tüstént mogos a talajba ! KOVÁSZNA MEGYÉBEN Jobban ki kell használni a gépek erejét A múlt heti egy százalékos aratási teljesítmény után, Kovászna megye szövetkezetei eljutottak a tíz százalékig, ami még mindig kezdet, még mindig szerény teljesítmény, ám az összesítés a betakarítás kibontakozására utal. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a próbálkozások, félsikerek után most az aratás kampánya következik. Ami nem csak azt jelenti, hogy nagyobb napi ütemekre kell átváltani, hanem azt is, hogy a munkaszervezés és gépkihasználás le kell küzdje azokat a fogyatékosságokat, amelyek a kezdettel, az indulással járnak. Barátos példa arra, hogy a gépek hibamentes üzemeltetésével az üzem jó lehet : pénteken reggelig 103 hektárról takarították be a búzát. Elindultak Nagyajtán is, ahol a munkaerő mozgósítása révén 100 hektárról aratták le a termést. Zabola, Arapatak további egységek, ahol a búzaaratás első napjai többkevesebb sikerhez vezettek. Megyeszerte indokolt most a gépi aratás gyújtotta előnyöket jobban kihasználni. Az a tény ugyanis, hogy a learatott 1500 hektárnyi búzából csak 500 hektárt sikerült kicsépelni, arra utal, hogy elsősorban a kaszások dolgoztak. A kézi betakarítási lehetőségek igénybevételére, persze, továbbra is nagy szükség van, annál is inkább, hiszen a gyomos táblákon akadoznak a gépek és az aratás máris megkésett. De szükséges az is, hogy a nagyszámú kombájn kiesés nélkül dolgozzék. Az üzemfokozás szempontjából indokolt az is, hogy most már Kézdivásárhely környéki egységek is teljes erővel hozzálássanak a betakarításhoz. Az idei év sajátossága, hogy csapadékban gazdag. Ez egy okkal több arra, hogy az aratással párhuzamosan az igazgatóság és a szövetkezetek egyaránt nagyobb figyelmet szenteljenek a másodvetéseknek is. Flóra Gábor Miről vall a szilágysági falvak határa ? Szilágyság földrajzi helyzete lehetővé teszi, hogy egyegy domb tetejéről több község határát is át lelehessen tekinteni. Mondanom sem kell, ilyenkor, aratás és másodvetés idején a határ a község védjegye, sok-sok kilométer távolságból látni, milyen gazdaemberek lakják. Pár nappal korábban a termelőszövetkezetek megyei szövetségének egyik alelnöke- vel és egy községi párttitkárral járták a dombtetőket, hágókat, s így fölösleges volt bármilyen papírbeszámoló, amely esetleg számadatokkal tájékoztasson, hiszen elénk tárult a sámsoni, a szilágykövesdi, a sarmasági határ. Nos, ott ahol végtelennek tűnő területeken búzakeresztek álltak, fölösleges volt a látogatás. A baj az, hogy Szilágy megyében még sok helyen nem látni a kalangyokat, vagy a gépekkel learatott vetés helyén báláktól felszabadított és felszántott területet. Július végéig a kenyérgabonának még mindig csak 35—40 százalékát takarították be a megyében. A lemaradás okairól már korábbi tudósításokban is beszámoltam, ezalkalommal olyan tényekkel egészíteném ki, amelyek remélhetőleg nem kerülik el a megyei mezőgazdasági igazgatóság illetékeseinek figyelmét. Szilágykövesden például — látogatásunk napján — a szövetkezet irodájában és a kombájnok mellett dolgozók egybehangzó véleménye szerint, két napig nem is látták a gazdaság főmérnökét. Az elnökre is a falu szélén bukkantunk rá egy brigádos társaságában. Nem szeretnék arra hivatkozni, hogy már sokféle brigádossal megismerkedtem, de hasonló körülmények között még nem kötöttünk ismeretséget, a brigádos ugyanis a koradélutáni órákban nem tudni a hányadik üveg borral a kezében kínálgatta az arra haladókat. Ezek után elképzelhető, mi volt a határban. A szilágynagyfalusi gépesítési vállalat öt arató-cséplőgépet küldött a gazdaságba, ám ezekből az egyik nem működött, minden jel arra mutatott, egyetlen rendeltetése, hogy alkatrészeit leszereljék... A többi négyből egyetlenegyet sem láttunk legalább órányi ideig megállás nélkül dolgozni, minduntalan üzemzavar állt be. Ilyenképpen történhetett meg, hogy négy nap alatt Fejér László (Folytatása a 2. oldalon) Néhány nap alatt országos viszonylatban még 500 000 hektár földet kell másodjára bevetni ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG FEGYVERES ERŐI MINISZTERÉNEK PARANCSA Az idén, augusztus 2-án ünnepeljük meg Románia Szocialista Köztársaság Tengerészetének Napját. Az ünnepet tengerészhagyományainknak és tengerészeink fáradhatatlan tevékenységének, a hazával szembeni nagy fokú felelősségérzetének tiszteletére rendezzük meg. A szabadságért és társadalmi haladásért küzdő elődök ragyogó példáját szem előtt tartó, a szocialista jelenünkre és a Román Kommunista Párt X. kongresszusa által országunk elé tárt ragyogó távlatokra büszke katona-tengerészek következetesen megvalósítják a hadsereg főparancsnoka által kijelölt feladatokat, állhatatosan tökéletesítik harci és politikai felkészültségüket, mesterségbeli tudásukat. A szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus nemes érzelmeitől lelkesített tengerészeink szilárd elhatározása minden képességükkel hozzájárulni ahhoz, hogy fegyveres erőink teljesíthessék szent feladatukat — a román nép békés munkájának, a nemzeti függetlenségnek és szuverenitásnak, a szocializmus és a béke ügyének megvédését. A szocialista építés éveiben kereskedelmi tengerészetünk nagyarányú és sokoldalú fejlődésen ment keresztül. A szocialista Románia külgazdasági kapcsolatainak sokasodását, az anyagi és szellemi javak nemzetközi körforgásában való egyre aktívabb részvételét tanúsítva, mind több, a trikolort büszkén lobogtató román hajó fordul meg a világ tengerein és óceánjain. A hajógyárak és kikötők munkásai, technikusai és mérnökei minden energiájukat, hozzáértésüket és erejüket latba vetve, jelentős eredményeket érnek el a modern hajók építésében, a tengeri és folyami szállítások fejlesztésében. Az ünnep alkalmából gratulálok és újabb sikereket kívánok a katonai tengerészet és a kereskedelmi flotta személyzetének, a hajótervezőknek és -építőknek, a kikötőmunkásoknak. Románia Szocialista Köztársaság Tengerészetének Napja tiszteletére elrendelem: 1970. augusztus 2-án a mangáliai helyőrségnél üdvözlés jeléül 21 tüzérségi díszlövést adjanak le. Éljen Románia Szocialista Köztársaság tengerészetet Éljen a Román Kommunista Párt, a nép kipróbált vezetője, győzelmeink sugalmazója és szervezője! __ . Éljen és virágozzék drága hazánk — Románia Szocialista Köztársasági ION IONITA vezérezredes, a fegyveres erők minisztere Mae Ceausescu elvtárs fogadta a Koreai NDK kormányküldöttségének vezetőjét Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke Észak-Mangálián fogadta Zang Zun Thek elvtársat, a Koreai Munkapárt KB Politikai Bizottságának póttagját, a KoreaiNDK Miniszteri Kabinetjének alelnökét, a hazánkban látogatóban levő koreai kormányküldöttség vezetőjét. Ott volt Iosif Banc elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának póttagja, a Minisztertanács alelnöke és Grigore Birgooanu elvtárs, a Gazdasági és Műszaki Együttműködési és Kooperációs Kormánybizottság alelnöke. Jelen volt Kang Jang Szap, a Koreai NDK bukaresti nagykövete és Zan Szong Nam, a Külgazdasági Kapcsolatok Bizottságának alelnöke. A jelenlevők szívélyes, baráti megbeszélést folytattak, kölcsönösen hangsúlyozták, megelégedésükre szolgál a két szocialista ország pártjai és népei közötti baráti kapcsolatok és együttműködés szüntelen, kedvező fejlődése, s rámutattak, hogy e kapcsolatokat a szocialista internacionalizmus, a függetlenség és kölcsönös tisztelet, a belügyekbe való be nem avatkozás elvei alapján a jövőben is fejleszteni kívánják. A nemzetközi helyzet néhány időszerű vonatkozásának megtárgyalása során hangsúlyozták, hogy a két párt és nép továbbra is harcolni fog a szocialista országok egységének és együttműködésének erősítéséért a szocializmus és a béke világméretű ügye érdekében. Nicolae Ceausescu elvtárs kijelentette, hogy a román nép mindenben szolidáris a koreai népnek hazája békés újraegyesítéséért vívott igaz küzdelmével. A megbeszélés után Nicola® Ceausescu elvtárs meghívta ebédre a koreai vendéget és a többi hivatalos személyt A 3.4. OLDALON IRODALOM MŰVÉSZET MAROS MEGYÉBEN 52 millió lej állami segély Maros megye falvaiban és városaiban sok száz árvízkárosult család hozta helyre állami támogatással tönkrement otthonát és javait. Megyei viszonylatban több mint 52 millió lej segélyt juttattak csaknem 11 000 árvízkárosult családnak. Csupán a legsúlyosabb károkat szenvedett Dicsőszentmártonban 12,9 millió lejt tesz ki a 2258 árvízkárosult család között szétosztott segély. Ugyancsak anyagi segítségnek tekinthető az a 19 millió lej, amelyet 840 terven felüli lakás építésére folyósítottak. KÖSZÖNTJÜK TENGERÉSZEINKET Akik a part békéjét őrzik KÖRÖS-KÖRÜL mélykék és nyugodt a tenger. Apró hullámok kergetőznek játékos-vidáman, s miriádnyi tükörként villódzva verik vissza a nap sugarait. Nem túl messze tőlünk, a jobb oldalon, hajónk „ikertestvére“ hasítja nagy surrogással a tengert. Mélységes nyugalom uralkodik a vízsivatag felett. Szinte helyben állni látszunk, holott gyorsvonat sebességével száguldunk előre az „ellenség“ — a valahol a horizont — vonala mögött rejlő célpont felé. Fenn, az árbocon a rádiólokátor antennája végzi a maga egyhangú körforgását, „tapogatja az étert“. S a nagy nyugalomban felsejlik, hogy valahol, a hajó ideggócaiban, az elektronikus csövekben és az emberek agyában feszült figyelem vibrál — készül valami... — Az utolsó gyakorlat alkalmával — mondja Joan Murat másodosztályú kapitány — valamennyi hajó „jó“ minősítést kapott. S ily módon újabb lépést tettünk előre a Főparancsnok utasításának maradéktalan teljesítése felé... Siker a felkészülésben, ami pedig itt, a tengerészetnél nem is olyan egyszerű! Szerettem volna megtudni, melyek a siker tényezői, meghatározó vonásai. — Az emberek ! — hangzott a parancsnok válasza. — Ők vívták ki a jó eredményt. Szívós munkával, kitartással. Nézzük csak meg például a szakembereket. Legtöbbjük fiatal mérnökember. Alaposan felkészültek a mesterségre. Csakhogy a hajón jó Ion Aramo kapitány (Folytatása az 5. oldalon) KŐOLAJIPARUNK FEJLESZTÉSÉNEK IRÁNYAI ÉS PROBLÉMÁI Irta NICOLAE TOADER, kőolajipari miniszter z RKP X. kongresszusa sokrétű nemzetgazdaság-fejlesztési programot dolgozott ki, hogy hazánk egy évtized alatt még inkább felzárkózzék a fejlett gazdasággal rendelkező országok soraiba. Ezen belül különleges feladatok hárulnak a régi hagyományokra visszatekintő, és az energetikai, valamint a nyersanyagalapban fontos részarányt képviselő kőolajiparra. A most záruló ötéves tervben kőolajiparunk mindenszektora harmonikusan fejlődött. E fejlődést, a kőolajfúrás fellendülését a román kőolajipari gépgyártásnak, közelebbről annak köszönhetjük, hogy a régi felszerelést nagy teljesítményű, modern felszereléssel újíthattuk fel. Ma már e szektor egész gépparkja korszerű hazai gyártmányokból áll ; 1962 óta a legkülönfélébb felszerelést gyártjuk, román mélyfúró berendezésekkel 5000—6000 méterig, sőt még mélyebbre jutunk el. Igyekeztünk ésszerűbben kihasználni a gépállományt és javítani a szondafúrás technológiáján. Egyik jelentős eredményünk, hogy bevezettük a hidraulikus fúrást (fúvókás fúrófejekkel), amely vitathatatlanul jobb a klasszikus módszernél : a munkasebesség 40 százalékkal, az előhaladás fúrófejenként 20—40 százalékkal magasabb, az önköltség viszont folyóméterenként körülbelül 100 lejjel alacsonyabb. Nemcsak tökéletesebb fúrófelszerelést használunk, hanem javítottunk ,a technológián is, új módszereket vezettünk be. A kutak több mint 80 százalékának fel-, illetve leszerelésénél betonelemeket használunk, egyszerűsítettük a béléscsőlerakás módját, leszorítottuk a fajlagos fogyasztásokat, gazdaságosabban, jobban és gyorsabban dolgozunk. Néhány esztendeje intenzívebben használjuk a gyémántos fúrófejeket, mert tízszer olyan gyorsan mélyítik a fúrólyukat, mint a szokásos görgősfúrók, nem is szólva a jelentős megtakarításról. Szakintézeteink behatóan tanul(Folytatása a 2. oldalon) . TÁVIRATOK Őcsászári Felségének, MOHAMMAD REZA PAHLAVI ARYAMEHRNEK, Irán Sahinsahjának TEHERÁN Az Államtanács, a román nép és a magam nevében mély együttérzésemet fejezem ki Császári Felségednek, az iráni népnek, mindazoknak, akiknek szenvedniük kellett a Gorgan és Khorasszan tartományi földrengés miatt. NICOLAE CEAUȘESCU, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke Őexcellenciája HANS PETER TSCHUDI úrnak, a Svájci Államszövetség elnökének BERN Örömmel ragadom meg az alkalmat, hogy a Svájci Államszövetség nemzeti ünnepe alkalmából az Államtanács és a magam nevében szívélyes jókívánságaimat küldjem Excellenciádnak és a Szövetségi Tanács tagjainak, békét és jólétet kívánjak a baráti svájci népnek. NICOLAE CEAUȘESCU, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke