Előre, 1971. március (25. évfolyam, 7250-7275. szám)
1971-03-02 / 7250. szám
ELŐRE 2. oldal SPORT 0 SPORT • SPORT 0 SPORT # SPORT 0 SPORT 0 SPORT # SPORT VÁLOGATOTTUNK A 71-ES VB-N • Bíró nélkül • Czáka Zoltán félelmének három oka • A neves névtelenek csoportja • Győzelemmel rajtolt válogatottunk T egnap egy hete szokásától eltérő, de érthető szerénységgel utazott el Hollandiába jégkorong-válogatottunk, amely egy évtized után ismét a világbajnokság C-, azaz leggyengébb csoportjában száll jégre azzal a határozott reménnyel, hogy jövőre már, ha még nem is a ‘66-‘67-es aranycsapat szintjén, de a B-csoportban indul harcba. Ez a feladat a következő húsz tagú keretre hárul : Dumitray, Crisan — kapuvédők ; Varga, Fogarasi, Scheau, Ioaia, Tufeanu, P. Sginca, Fl. Sginca — hátvédek ; Szabó Géza, Kalamár, Pana, Basa, Husanu, Gheorghiu, Stefanov, Fodorea, Boldescu, Iordan és Axinte — csatárok. Mint láthatjuk, hiányzik Bíró Antal, válogatottunk egyik legjobb játékosa, aki az utolsó pillanatban saját kérésére maradt ki a csapatból. Búcsúja, ellentétben játékával, távolról sem volt valami látványos : a svájciakkal vívott második mérkőzés után az öltözőben történt meg, amikor Bíró, aki Vargával a csapat legrégibb tagja volt (1956-ban, 17 éves korában szerepelt először válogatottunk színeiben), sportszerűen bejelentette, hogy nem vállalhatja a hét hollandiai találkozót, mert úgy érzi sérülései miatt, minden erőfeszítés ellenére sem tudott lépést tartani a fiatalokkal. Helyét Axinte, egy gyermekjátékos foglalta el. .. Az elutazás előtt pár órával CZAKA ZOLTÁN edzővel az esélyeket latolgattuk. Szerinte — s véleményét teljes mértékben osztom — válogatottunk feladata távolról sem könnyű, a meglepetések egyáltalán nem kizártak. Mégpediglen három okból kifolyólag : 1. csapatunk nem a régi ; 2. a C-csoport sem az ; 3. a hét mérkőzésre a megszokottól eltérően nem egy, hanem öt városban kerül sor. De lássuk sorra. Czáka Ferenc és Ionescu, majd Szabó Gyula, Florescu, Bíró kiválásával válogatottunk lényegesen meggyengült, a szövetség helytelen sportpolitikája miatt ugyanis megfeledkeztünk az utánpótlás neveléséről s ezeket a játékosokat, akik 1986-ban Zágrábban, 1967-ben pedig Bécsben tudtak csodákat művelni, mindmáig nem sikerült pótolni. A C-csoport hosszú évek után először teljes létszámú, tehát nyolc csapatot foglal magába, ami már egymaga nagyobb erőfeszítést követel. S ha tudjuk még azt is, hogy a csoportot alkotó csapatok tudása is jelentősen megnőtt, pontosabb képet alkothatunk az erőviszonyokról. Czáka Zoltán edző elutazása előtt legveszélyesebb ellenfeleinknek a magyarokat, a bolgárokat, a franciákat (mint ismeretes, 7:1-re győztünk ellenük), esetleg a hollandokat tartotta. De van még egy nagy kérdőjel is : az angolok, akikről külön kell néhány bővebb mondatban foglalkoznunk. Miért fél Czáka Zoltán és edzőtársa, Mihai Flamaropol a fent említett csapatoktól ? A magyaroktól, mert döntetlent harcoltak ki Csíkszeredában ellenünk ; sikerült nekik az, ami nekünk nem, éspedig kategorikusan.."legyőzni a svájciakat ; 1968 óta a C-csoportban játszanak, tehát kitűnően ismerik az erőviszonyokat, az ellenfeleket A bolgároktól azért, mert : nehéz mérkőzéseket vívtak ellenünk Szófiában ; jóval kiegyensúlyozottabb csapatot alkotnak, mint bármikor eddig ; régi C-csoportosok (tavaly a B-ben csak beugrósak voltak). A hollandoktól pedig azért, mert : bár elismert játékerőt nem képviselnek, a közönség, a hazai pálya erősebb, nagyobb tudású ellenféllel szemben is győzelemre viheti őket. Maradt a nagy kérdőjel, az angol válogatott, amelyet az 1966-os zágrábi VB óta játszani nem látott senki. S itt egy kis kitérőt kell tennünk, amelynek segítségével nemcsak a britekről (a csapat Nagy-Britannia néven nevezett be) tudunk meg egy-két dolgot, hanem a C-csoportot is jobban megismerjük. ,Tudnunk kell azt ,hogy az első nagyszabású nemzetközi jégkorong torna az Európa-bajnokság intézménye keretében zajlott le 1910-ben, s ezt a rangosabb VB csak 14 év múlva követte. Erre az első EB-re Les Avantsban került sor, s a tornát Nagy-Britannia válogatottja nyerte Belgium (íme, a C-csoport egy másik tagjának a neve !) és Németország előtt. A szigetországiak ezzel a bravúrral el is tűntek egy időre az élgárdából, de időnként azért fel-feltűntek, s meglepően jó eredményeket produkáltak. 1924-ben a Chamonix-i VB-n — harmadik helyet, 1928-ban a St. Moritzban — a VB-vel együtt tartott EB-n bronzérmet, 1935-ben Davosban a VB-n bronz-, az EB-n ezüstérmet nyertek. A harmincas évek közepén nagyszerű sorozatot mondhatott magának a brit válogatott. Egy évvel Davos után, 1936-ban Garmisch Partenkirchenben például nagyszerű bravúrt hajtott végre : megtörte az óceánon túli csapatok hegemóniáját, kontinensünkről elsőnek nyert olimpiai és világbajnoki aranyat, s ezzel a világon elsőnek mondhatta magáénak a nagy „hármast“, azaz az olimpiai, világbajnoki- és Európa-bajnoki címet. Bár világuralmát már a következő évben, méghozzá Londonban a kanadaiak javára elvesztette, a háború kitöréséig még a következő érmeket nyerte : világbajnoki ezüstérem és Európa-bajnoki aranyérem a londoni (1937) és a prágai (1938) tornákon. A világháború után a szigetország már nem tudott felemelkedni egykori rangjára- 1950- ben a londoni VB-n még megszületett egy Európa-bajnoki második hely, de ez már csak a véletlen játéka lehetett, mert az elkövetkező években búcsút kellett mondania előbb az A-csoporttól, később (1966) a B-től is. Ez utóbbi fájdalmma emlékként maradt fenn mind a brit, mind a román jégkorong történetében , a B-csoport első helyéért harcban álló válogatottunk ugyanis 1 pontot vesztett az angolok ellen, ami nekünk elég volt reményeink elvesztéséhez, ellenfeleinknek viszont kevés volt a bentmaradáshoz. A román-angol mérkőzésen szerezte ugyanis a szigetország egyetlen és egyben vigasz pontját, amellyel a csoport utolsó helyére szorult... A zágrábi kudarc így véget vetett egy dicső hagyományokkal teli sorozatnak (Nagy- Britannia a VB és az olimpiák örök érem táblázatán mindmáig az előkelő 6., illetve 4. helyén áll !). Nagy-Britannia ugyanis önkéntes száműzetésbe vonult, az 1967-es bécsi VB-n már nem jelent meg. A zárlatot tehát csak az idén oldotta fel, amikor félévtizedes távollét után ismét benevezte csapatát a VB-re. Vajon ez azt jelentené, hogy biztos a dolgában , hogy múltjához illő szinten tud szerepelni? Első eredményei mintha ezekre a kérdésekre adnának választ! A fentiek alapján esetleg abba a tévedésbe eshetünk, hogy az angol válogatott az egyetlen „csoda csapata“ a C-csoportnak, pedig szó sincs erről. Már említettük a belgákat, akik az első EB-n a második helyen végeztek. Ide kívánkoznak későbbi bravúrjaik is, amelyek ugyan elmaradnak a britekétől, mégis irigylésre méltóak, így az 1911-es berlini EB-n harmadikok, az 1913-as münchenin elsők, az 1914-es berlinin ismét harmadikok lettek. A két világháború között még két újabb szép fegyvertény fűződik nevükhöz : az 1924-es milánói EB-n bronz-, az 1927-es bácsin ezüstérmet szereztek. Számunkra különben rendkívül érdekes az 1924-es milánói torna, mert azon múlt pénteki ellenfelünk, a francia válogatott aranyérmet nyert, miután egy évvel azelőtt Antwerpenben kontinentális második lett. És hogy éremtáblázatunk teljes legyen, jegyezzük fel még azt is, hogy az 1934-es milánói VB—EB kombináción tegnapi ellenfelünk, Magyarország válogatottja Csehszlovákiával a kontinentális torna harmadik helyén osztozott ! De, íme, ennek a VB-nek a rangsora : 1. Kanada, 2. USA, 3. Németország, 4. Svájc, 5—6. Magyarország és Csehszlovákia. Válogatottunk tehát a neves névtelenek csoportjában szállt jégre amolyan tudásban, hírnévben leszegényedett társaságban, amely inkább múltjából, mint jelenéből él. De vajon így lenne ez ? Czáka Zoltán attól tart, hogy nem egészen, mert a jégkorong tevékenység világszerte fellendült, egyre több ország kapcsolódik be a nagy tornákba, s az elmúlt évekhez viszonyítva ennek köszönhetően az erőviszonyok is jelentősen változtak. Ez a folyamat mindenek előtt az ismét kapcsolatokat kereső brit jégkorong magatartásán eddigi eredményein mérhető le a legjobban. A továbbiakban szóljunk néhány szót a már említett szokatlan rendezési módról, amelyet a válogatottunk előtt álló harmadik nagy akadálynak említettünk. Mint ismeretes, mindmáig a VB valamelyik csoportjának mérkőzéseit egyetlen város rendezte meg. Ettől a hagyománytól eltérően az idén nem egy város, hanem egy ország kapta meg a rendezés jogát. A 28 mérkőzésre így kilenc város jégstadionjában kerül sor (ezek : Utrecht, Rotterdam, Tilburg, Gelleen, Nijmegen, 8-1scrtogenbosch, Groningen, Heernveen és Eindhoven), méghozzá úgy, hogy a főhadiszállás a futball csapatáról híres Eindhoven lesz, ahonnan a csapatok párosan utaznak ki a másik nyolc város egyikébe bajnoki mérkőzésüket lejátszani. Válogatottunk a fentiek alapján a következő program szerint végzi további teendőit : március 2-án Belgium ellen Utrechtben, március 3-án szabad nap, március 4-én Hollandia ellen Tilburgban (37 km), március 5-én Belgium ellen Tilburgban, március 6-án szabad nap és március 7-én Anglia ellen Gelleenben (98 km). Mint láthatjuk csapatunk, amely nincs hozzászokva ehhez a „gyűjtögető életmódhoz“, profi rendezési szisztémhez, hátrányos helyzetbe kerülhet a könnyebben alkalmazkodó együttesekkel szemben. Az edzők ezt úgy igyekeztek megelőzni, hogy hozzászoktatták a fiúkat a jóformán minden napos utazáshoz. Többek között ezért laktak a Csíkszeredai torna idején Tusnádfürdőn ... Befejezésül ennyi „rossz“ után mondjunk valami jót is. Czáka Zoltán és Mihai Flamaropol azzal az elhatározással indultak útnak, hogy a fiúkat győzelemre vezetik, megnyerik a C- csoport küzdelmeit, hogy már a jövőben revansot vehessenek a tavalyi bukaresti vereségekért. Méghozzá ezek színhelyén. Arról van szó tudniillik, hogy 1972-re ismét hazánk városai kapják meg a B- és C-csoportok küzdelmeinek rendezési jogát. Gyarmath János JÉGKORONG A várakozásnak megfelelően válogatottunk sikeresen rajtolt a WBC-csoportjának küzdelmein. Első mérkőzését a franciákkal vívta meg, akiktől Czáka Zoltán edző különösen tartott. Pénteki ellenfeleink azonban csak két harmadon át tudták megismételni a lengyelek és a magyarok elleni jó játékukat (az előbbieket 2:0 arányban győzték le a rajt előtt néhány nappal), az utolsóban kifulladtak, s feljövő válogatottunknak nem tudtak különösebb gondot okozni. Végeredményben tehát 7:1 (0:0, 2:1, 5:0) arányú román győzelem született. Fiaink második mérkőzését már távolról sem előzte meg oly félelem, mint az elsőt. Ellenfelük, a dán válogatott egyike ugyanis a leggyengébb csapatoknak. Annak hogy együttesünk ennek ellenére „csak“ 6:1 (0:0, 2:0, 4:1) arányban győzött, az a magyarázata, hogy az ellenfél kapusa nagyszerű napot fogott ki, s csatáraink sem tündököltek ... Legnagyobb ellenfelünk, a magyar válogatott a torna első két napján nehéz mérkőzéseket vívott, amelyeket egyaránt 7:6 arányban nyerte meg. Pénteken a veszélyes bolgárokat, szombaton pedig Nagy-Britannia „meglepetés“ csapatát fektette két vállra, ezekkel az eredményekkel az első két helyek egyikére pályázhat. AZ ELSŐ KÉT NAP EREDMÉNYEI : Románia — Franciaország 7:1 (0:0, 2:1, 5:0), góllövők : Varga (2), Stefanov, Basa, Szabó, Gheorghiu és Ionita, illetve Guenellen. Magyarország — Bulgária 7:6 (1:0, 4:2, 2:4) ; Hollandia — Dánia 3:1 (2:0, 1:0, 0:1) ; Anglia — Belgium 18:2 (8:0, 4:0, 6:2) ; Románia — Dánia 6:1 (0:0, 2:0, 4:1), góllövők: Hatami (2), Pana, Fodorea, Basa és Gheorghiu, illetve Antonsen ; Franciaország — Belgium 18:1 ; Magyarország — Anglia 7:6 ; Bulgária — Hollandia 7:0. A RANGSOR KÉT FORDULÓ UTÁN : Románia 2 2 0 0 13: 2 4 Magyarország 2 2 0 0 14:12 4 Anglia 2 10 1 24: 9 2 Franciaország 2 10 1 19: 8 2 Bulgária 2 10 1 13: 7 2 Hollandia 2 10 1 3: 8 2 Dánia 2 0 0 2 2: 9 0 Belgium t 2 0 0 2 3:36 0 Biztató eredmények - (Folytatás az 1. oldalról) voltak a Kristályserleggel díjazott rendezvénynek. Ennek ellenére a kétnapos viadalon nagyszerű eredmények születtek, néhány világviszonylatban is figyelemreméltó. Elsősorban atlétáink tettek ki magukért : hét fedettpályás országos csúcsot állítottak fel, férfi súlylökésben és rúdugrásban pedig a nyíltpályás teljesítményeknél is jobb eredmények születtek. — A fedettpályás atlétika egyre inkább jogot követel magának az évi versenynaptárban — mondotta a vetélkedő után Sötér János edző — eljön majd az idő, hogy ez fogja képezni a legfontosabb tesztet a nagy világversenyek előtt. A részvevők nagy része már most nagy formába lendült, amit épp a kiváló eredmények igazoltak. Régebb ilyenkor csak az alapozások időszakában voltunk! Most megfordult a helyzet: némi túlzással szólva, nyáron lesz a holtidény. A jó eredmények elsősorban ott születtek, ahol Szófiában is eséllyel versenyezhetünk : az ügyességi számokban és gátfutásban. Szombaton, a verseny első napján, már az első számban, hármasugrásban kimagasló teljesítmény született: Carol Corbu 16,64 méterrel az idei esztendő legjobb eredményét érte el a világon, ami két centivel jobb mint a fedettpályás országos csúcs. A Bukaresti CAU versenyzőjének mind a hat ugrása 16 méteren felüli volt. 60 méter férfi gáton a marosvásárhelyi származású Sebestyén Ervin 7,7 mp-es idővel csak harmadik lett a lengyel Wodzinski és a szovjet Demus mögött, de eredménye új fedettpályás rekordot jelentett. A 20 éves atléta, Sötér János tanítványa, négy éve kezdett atlétizálni és már az első évben bekerült az ifjúsági válogatottba. Edzője szerint benne van a 7,6, sőt a 7,5 is, a jelenlegi világcsúcs, hiszen egyelőre még nem kezdte el a komoly erőedzéseket. Rúdugrásban Dinu Pintaru kétszer is csúcsot javított. Először szombaton 5,05 méterrel, majd másnap 5,12 méterrel, ami jobb a nyíltpályás országos rekordnál is ! Nagy formában voltak a nehézatléták is. Adrian Fagea férfi, Ana Salagean női súlylökésben alaposan megjavította az országos csúcsot, itt a lemaradás azonban annyira nagy, hogy mindez csak hazai szempontból jelentős, nemzetközi viszonylatban bizony messze elmarad az élvonaltól. De egyszer a nehézatlétáknak is el kell indulniok a fejlődés útján.... EREDMÉNYEK : Nők : 60 m : Aurelia Marasescu 7,5 mp — csúcsbeállítás : súlylökés : Ana Salagean 16,86 m — rekord ; távolugrás : Viorica Viscopoleanu 6,21 m ; 60 mg : Elena Mirza 8,5 mp ; magasugrás : Marta Koselanova (Csehszlovákia) 1,78 m. Férfiak : hármasugrás : Carol Corbu 16,64 m — rekord ; 60 m : N. Kozukin (Szovjetunió) 6,7 mp ; magasugrás : I. R. Ahmetov (Szovjetunió) 2,09 m ... 3. Serban Ioan 2,05 m ; rúdugrás : Dinu Pintaru 5,12 m — rekord; 60 mp : 1. A. Demus (Szovjetunió) 7,7 mp ... 3. Sebestyén Ervin 7,7 mp — rekord ; súlylökés : 1. Holub S. (Magyarország) 18,22 m, 2. Adrian Gagea 18,63 m — rekord ; távolugrás : V. Jurca 7,80 m — rekord. TELEX • TELEX • Barátságos labdarúgó mérkőzésen a Bukaresti Rapid csapata 3:2-re legyőzte a lengyel Odra Opole együttesét • Hollandiában december 8 és 18 között rendezik meg az 1971. évi női kézilabda világbajnokságot. A döntő tornán kilenc csapat vehet részt. A világbajnok magyar, az ezüstérmes jugoszláv, a rendező holland és a japán válogatott hivatalból már a döntő résztvevője. A fennmaradt 5 helyre tíz együttes pályázik. A nemzetközi szövetség a napokban Baselben elkészítette a selejtezők programját. A sorsolás szeszélye folytán válogatottunk a Szovjetunió csapatával mérkőzik a döntő tornán való résztvételért. További párosítások : NSZK — Svédország ; Csehszlovákia — NDK ; Dánia — Bulgária ; Norvégia — Lengyelország. A kettős találkozót április 25-ig kell lejátszani • Az olasz Gustavo Thoeni nyerte a Heavenly Valley-i férfi óriásműlesikló versenyt, s ezzel megszilárdította vezető helyét az alpesi sí Világkupáért folyó versenysorozatban. P ronosport Bologna — Foggia 2 Cagliari — Inter x Catania — Sampdoria 2 Milan — Juventus x Napoli — Fiorentina x Roma — Varese 1 Torino — Lanerossi 2 Verona — Lazio 1 Livorno — Atalanta x Massese — Cesena 1 Monza — Novara x Reggina — Brescia x Casertana — Pisa 1 KÖZÉLETI HÍREK • KÖZÉLETI HÍREK TÁVIRATOK A Román Kommunista közölte a fennállásának 50. Néppártot. Ion Gheorghe Maurer, a Minisztertanács elnöke táviratban szívélyes jókívánságait küldte Fam Van Dongnak, Vietnam Demokratikus Köztársaság miniszterelnökének 65. születésnapja alkalmából. A Német Demokratikus Köztársaság nemzeti néphadserege megalakulásának 15. évfordulója alkalmából Ion Ionita vezérezredes, hazánk fegyveres erőinek minisztere Párt Központi Bizottsága táviratban üjtévfordulójét ünneplő Mongol Forradalmi táviratban üdvözölte Heinz Hoffman hadseregtábornokot, a Német Demokratikus Köztársaság honvédelmi miniszterét. Gheorghe Rádulescu elvtárs hazaérkezett Moszkvából Hazaérkezett Moszkvából a KGST Végrehajtó Bizottságának 51. üléséről Gheorghe Rádulescu elvtárs, a Minisztertanács alelnöke, a KGST Végrehajtó Bizottságának soron levő elnöke. Az érkezőt a következő elvtársak üdvözölték az Otopeni repülőtéren : Fazekas János, a Minisztertanács alelnöke, Florea Dumitrescu pénzHazaérkezett Moszkvából az Energiaügyi Világkonferencia román nemzeti bizottságának küldöttsége, amely élén Octavian Groza villamosenergia-ipari miniszterrel, az Energiaügyi Világkonferencia Nemzetközi Végrehajtó Tanácsának alelnökével, a román nemzeti bizottság elnökével részt vett a vezetőbizottság munkaülésén. Budapestre utazott Alexandru Ionescu elvtárs, a Scinteia főszerkesztője, hogy Sarlós István elvárs, a Népszabadság főszerkesztője meghívására baráti látogatást tegyen Magyarországon. Az Északi-pályaudvarra kikísérte ügyminiszter, Nicolae Ecobescu helyettes külügyminiszter, Vasile Malinschi, a Nemzeti Bank kormányzója, Grigore Bârgaoanu, a Gazdasági és Műszaki Együttműködés és Kooperációs Kormánybizottság alelnöke, más hivatalos személyek. Ott volt A. V. Basov, a Szovjetunió bukaresti nagykövete és a nagykövetség több tagja. Argyelán Sándor, a Magyar NK bukaresti nagykövetségének tanácsosa és Kincses László másodtitkár. Martin Ferenc bukaresti magyar nagykövet a látogatás alkalmából február 25-én elvtársi ebéden látta vendégül a Scínteia szerkesztőségének vezetőit. A KISZ IN- kongresszusán részt vett egyes külföldi küldöttségek tagjai, miután látogatást tettek az ország több központjában, megtekintették a Cozia-kolostort, az egyik legjelentősebb középkori román történelmi műemléket. Útban Bukarest felé, a vendégek Olt völgyi üdülőhelyeket kerestek fel. Empirikus ismeretek helyetttudományos felkészítés (Folytatás az 1. oldalról) kőbányászati szakember szeretném ezzel kapcsolatban megjegyezni a következőket : az etéren alkotott hazai szakirodalom messze elmarad nemcsak a követelmények, hanem az iparág hazai megvalósításai mögött is. Ami kevés közlés van ezen a területen az különböző folyóiratokban : építőipari, bányászati, néptanácsi, szállítási kiadványokban elszórtan lát napvilágot. Gondolom, igen hasznos lenne ilyen természetű, speciális szakkiadvány létrehozása. Ugyancsak jó lenne, ha ennek az iparágnak is meg lenne a maga dokumentációs központja, ahol elvégeznék a megjelenő könyvek, cikkek bibliografálását is. Ennek a bányászati ágnak néhány országban (Olaszországban, Svédország és másutt) nagy hagyományai, gazdag tapasztalatai vannak. Jó lenne, ha a tapasztalatszerző külföldi utakra olyan embereket küldenének, akik garanciát jelentenek a látottak gyakorlati hasznosítására. Ebből a szempontból igen hasznosnak tartom a törvénynek azt a kitételét, hogy a külföldi utak konkrét hatását, hasznát szigorúan nyomon kell követni. Vállalatunkban már a tervezet megjelenése előtt megkezdtük egyes káderek továbbképzését, mert az élet, a gyakorlat erre kényszerített. Az új törvény csak megerősített elképzeléseink helyességében, bátrabban, nagyobb méretekben hivatali kötelezettségként foglalkozunk ezzel a kérdéssel a jövőben. Véleményem szerint azonban a vállalatokban folyó továbbképzést meg kell előznie a vezetők, az előadók továbbképzésének, felkészítésének, tehát nagyobb operativitást várunk a központi szervektől. A tudás felújítása a gépek felújítása (Folytatás az 1. oldalról) diginél is jobban, de felvehessék a versenyt más hasonló külföldi gyártmányokkal. . Mondanom sem kell, hogy mindehhez nagyon jól jön az ismeretek felfrissítése, elmélyítése, s javasolnám, hogy ennek során messzemenően vegyük igénybe a műszaki kabinet anyagi és szellemi lehetőségeit. Gyárunk dolgozói nem akarnak az elért eredményeknél megállapodni. Az elkövetkező években tovább tökéletesítjük a nálunk gyártott szerszámgépeket, a nemzetgazdaság, a világpiac növekvő igényeinek megfelelően. 1971. MÁRCIUS 2., KEDD KÖZLEMÉNY a KGST Végrehajtó Bizottságának 51. üléséről Február 23 és 26 között megtartotta Moszkvában 51. ülését a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. Részt vettek a tagállamok helyettes kormányfői : I. Mihajlov, Bulgária Népköztársaság, F. Hamouz, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, G. Weiss, a Német Demokratikus Köztársaság, D. Gombozsav, a Mongol Népköztársaság, M. Jagersky, a Lengyel Népköztársaság, Gheorghe Radulescu, Románia Szocialista Köztársaság, Apró Antal, a Magyar Népköztársaság és M. Leszecsko, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége képviseletében. Az ülésen Gheorghe Radulescu, Románia Szocialista Köztársaság képviselője elnökölt. A KGST és Jugoszlávia Szocialista Szövetségi, Köztársaság kormánya közötti megállapodás értelmében egyes kérdések megvizsgálásán részt vett D. Djokovics, Jugoszlávia SZSZK Szövetségi Végrehajtó Tanácsának tagja. A Végrehajtó Bizottság ülésén folytatták a KGST 23. és 24. ülésszaka azzal kapcsolatos határozataira vonatkozó munkákat, hogy előkészítsék az együttműködés további mélyítésének és tökéletesítésének távlati komplex programját. A Végrehajtó Bizottság javaslatokat hagyott jóvá a KGST 23. rendkívüli ülésszakának határozataival kapcsolatos pénzügyi és hitelproblémákról, arról, hogy tökéletesítik a szakosítást és a termelési kooperációt, bővítik a műszaki-tudományos együttműködést, az érdekelt országok együttesen bizonyos objektumokat építenek és üzemeltetnek, valamint arról, hogy meghatározzák a nemzetközi szervezetek és intézmények tartalmát. Mindezeket a javaslatokat a KGST valutáris-pénzügyi állandó bizottsága terjesztette elő. A Végrehajtó Bizottság megvizsgálta a KGST külkereskedelmi állandó bizottságának jelentését a KGST-tagállamok közötti gép- és felszereléskereskedelem további fejlesztéséhez, a leszállított gépek és felszerelés műszaki kiszolgálási rendszerének javításához szükséges előfeltételek megteremtésével kapcsolatos intézkedésekről (beleértve azt is, hogy kölcsönösségi alapon javító és beszabályozó műhelyeket, ''valamint pótalkatrész-bázisokkal felszerelt különleges szolgáltatási állomásokat létesítenek, és megfelelő ajánlásokat fogadott el a tagországok számára ebben a kérdésben. Elfogadták a hosszú lejárató kereskedelmi-gazdasági prognózisok összeállításának módszertanát, valamint a legfontosabb prognózisok tematikáját a közvetlenül soron következő időszakra, mely dokumentumokat a külkereskedelmi állandó bizottság dolgozta ki. A Végrehajtó Bizottság elfogadta a szabványosítással foglalkozó KGST-szervek tevékenységének összefoglaló távlati tervét az 1971— 1975-ös évekre. A Végrehajtó Bizottság ülésén elfogadták a KGST-tagállamok jogügyi képviselői tanácskozásának javaslatait abból a célból, hogy bővítsék ezen országok külkereskedelmi döntőbírói szerveinek hatáskörét. Ajánlották az országoknak, hogy kössenek sokoldalú különmegállapodást ebben a kérdésben. A Végrehajtó Bizottság megvizsgálta, milyen stádiumban van azoknak a javaslatoknak a kidolgozása, hogy az érdekelt országok szervezzék meg korszerű műszaki-tudományos szinten a tehervagonok és a Diesel-mozdony-termelést és hogy az érdekelt országok kooperációs alapon szervezzék meg nagy tonnaterhelésű tehergépkocsik termelését. A Végrehajtó Bizottság kinevezte a szocialista világrendszer gazdaságügyi nemzetköziintézetének igazgatóját és helyettes igazgatóit, és jóváhagyta az intézet tudományos tanácsának összetételét. A Végrehajtó Bizottság ülésén megvizsgálták és elfogadták a Végrehajtó Bizottság első félévi munkatervét 1971-re és a Tanács Titkárságának költségvetését 1971-re. A Végrehajtó Bizottság ülése a barátság és a kölcsönös megértés légkörében folyt le. A ROMÁK KOMMUNISTA PARTNERÜNK BIZTOS KEZŰ VEZETŐJE (Folytatás az 1. oldalról) döntésével, Románia történelmének új szakaszába lépett — mondotta pártunk főtitkára —, a fasizmus ellen és a nemzeti felszabadulásért vívott küzdelem hamarosan széles körű társadalmi mozgalommá terebélyesedett, átfogva a társadalom fő forradalmi erőit, a munkásosztályt, a parasztságot, a széles néptömegeket, amelyek el voltak szánva rá, hogy kéget vessenek a tőkés-földesúri kizsákmányolásnak és elnyomásnak, az idegen hatalmaktól való függésnek és biztosítsák a román társadalom haladó irányban való fejlődését." A hazánk fasiszta iga alóli felszabadulását követő időszakban a Román Kommunista Párt újból bizonyságot tett arról, hogy a széles néptömegek alapvető érdekeinek egyetlen hű képviselője és igazi harcosa. A politikai hatalom megszerzése, a földreform forradalmi végrehajtása, a gazdasági újjáépítés feladatainak megoldása, állami és társadalmi életünk további demokratizálódása e forradalmi időszaknak csupán főbb céljai, mindezek a párt által vezetett néptömegek harca és építőmunkája nyomán váltak valósággá. A politikai hatalom teljes és végleges meghódítása 1947 decemberében szintén a párt vezette munkásosztály és a vele szövetségben lévő dolgozó parasztság harcának eredménye. Ezzel a történelmi aktussal a népi forradalom folyamata szocialista szakaszába érkezett. Pártunk következetesen alkalmazva a marxi-lenini tanítást hazánk sajátosságaira, a politikát a gazdasággal dialektikus egységben fogta fel, a forradalmi fejlődés minden szakaszában szem előtt tartotta, hogy az új társadalom megteremtésében a döntő szerepet a gazdasági alap tölti be. Pártunk még az 1945. évi Országos Konferencián leszögezte az iparosítás szükségességét és jelentőségét a gazdasági elmaradottság felszámolásában és a szocialista társadalom műszaki-anyagi alapjainak létrehozásában, az ország függetlenségének biztosításában. A szocialista állam kiépítésével és megerősítésével párhuzamosan folyt a gazdasági helyreállítás és építés, amelynek központjában a szocialista iparosítás állt. Pártunk elvszerű és kitartóan végrehajtott politikájának eredményeként történelmi távlatban mérve rendkívül rövid idő alatt korszakalkotó jelentőségű sikereket értünk el : erős, független, szocialista államot teremtettünk, létrehoztuk az egységes szocialista gazdaságot, felvirágoztattuk a szocialista kultúrát és a szellemi életet, s ma a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom felépítésén munkálkodunk. Pártunk politikája a szocialista építés minden szakaszában a konkrét valóságon alapult, ideológiai, politikai, gazdasági és szervezeti tevékenységében mindig szem előtt tartotta a társadalom objektív szükségleteit, a konkrét osztály- és gazdasági viszonyokat hazánk sajátosságait,ársadalmi és gazdasági életünk változásai, fejlődésének alapvető irányai ismeretében, a történelmi távlat marxista-leninista, tudományos felmérése alapján, a párt javaslatai és intézkedései szocialista rendszerünk tökéletesítésének újabb és újabb mérföldköveit képezték. A párt politikája kifejezi a munkásosztály, a dolgozó parasztság, az értelmiség, nemzetiségre való tekintet nélkül, minden dolgozó objektív érdekeit, a társadalmi fejlődés szükségleteit és e fejlődés objektív irányai közötti összhangot. Ez a mélységesen elvszerű politika a kiegyensúlyozott, harmonikus fejlődés előfeltétele és alapja. Hazánkban a társadalmi és gazdasági haladás ütemének gyorsulása és arányának nagymérvű növekedése elválaszthatatlanul egybefonódik a párt vezető szerepének elmélyülésével. Különösen pártunk IX. és X. kongresszusa óta tapasztaljuk még szembetűnőbben a fejlődés gyors ütemét, hiszen az azóta eltelt időszak eredményei egy nagyszerű ötéves terv elismert csúcsteljesítményeiben váltak valósággá. Dolgozó népünk az elmúlt öt esztendőben olyan kimagasló sikereket ért el a szocialista építés minden területén, hogy jóleső érzéssel mondhatjuk el : az 1966—70-es időszak Románia történelmének legtermékenyebb, leggazdagabb periódusa volt. S e nagyszerű eredmények elérésében szocialista hazánk összeforrott családjában mi, magyar nemzetiségű dolgozók is kivettük részünket, s a szocialista haza egyenlő tagjaiként részesülünk közös munkánk gyümölcseiben. Gondoljunk csak a nemzetiségiek által is lakott vidékek gyorsütemű iparosítására, anyanyelvünk Alkotmány biztosította gyakorlására és ápolására, a nemzetiségek nyelvén történő oktatásra, a nemzetiségek haladó hagyományainak megőrzésére, kulturális életének virágzására. Az anyagi javak termelésében elért kimagasló eredmények, az életszínvonal emelkedése az elmúlt években párhuzamosan haladt a társadalmi vezetés és szervezés tökéletesítésével és a szocialista demokrácia további kiterebélyesítésével és elmélyítésével. Szocialista társadalmi rendszerünk ma már fejlett formájában, a sokoldalú fejlődés stádiumában áll előttünk. A politikai és társadalmi életben olyan struktúrák jöttek létre, amelyek megfelelő alapot biztosítanak a nép alkotó erejének korlátlan kibontakoztatására. A kultúra és a tudomány kapui minden állampolgár előtt nyitva állnak, képességeinek megfelelően. A szellemi élet pezsgése, az ország tudományos kapacitásának gyarapodása is olyan eredmények, amelyekre méltóan lehetünk büszkék. Megteremtettük a lehetőségeket a naptömegek cselekvő részvételének ösztönzésére , a politikai, társadalmi és gazdasági demokrácia fejlesztésének objektív és szubjektív feltételei adottak : hazánk politikai életét a párt és a néptömegek megbonthatatlan egysége jellemzi, a párt vezető szerepe állandóan erősödik, a tömegek teljes mértékben támogatják a Román Kommunista Párt bel- és külpolitikáját. Az elmúlt évben olyan vezetési stílus honosodott meg, amely a párt- és államvezetés és a néptömegek állandó eszmecseréjén alapszik , megnövekedett a tömeg- és társadalmi szervezetek szerepe a társadalmi és politikai életben. Pártunk öt évtizedes tevékenységének mérlege meggyőzően bizonyítja hogy az ország helyes irányban halad ; pártunk politikája az egész nép érdekközösségén és akarategységén alapszik. Mindnyájunk — románok magyarok, németek és más nemzetiségűek — szilárd és megbonthatatlan erkölcsi-politikai egysége a párt és annak vezetői körül, társadalmi fejlődésünk biztos záloga. A Román Kommunista Párt vezetésével elért eddigi eredményeink optimizmussal töltenek el bennünket; ezek a kiemelkedő sikerek biztatóak az elkövetkező történelmi időszakra, új ötéves tervünk céljai hűen tükrözik mindnyájunk jövőjét , együttes munkánkat és erőfeszítésünket, s annak megszülető nagyszerű eredményeit. Az elmúlt öt évtized alatt a Román Kommunista Párt vezetésével évszázados törekvések és óhajok váltak valóra e tájakon, s szüntelenül új, merész tervek születtek s születnek. S népünk szilárd meggyőződése, hogy e nagyszerű tervek valósággá is válnak, mert biztos kezű vezető irányít bennünket, az ötvenéves, harcedzett és gazdag tapasztalatú Román Kommunista Párt. AHOGY GAZDÁLKODUNK VELE (Folytatás az 1. oldalról) Jeges vízfölöslegét úgynevezett vakondjáratos alagcsövezéssel vezetjük el. Ez a munka legalább 2000 hektárra terjed ki. További 900 hektár földet viszont öntözésre rendezünk be. Szentiéleken szövetkezeti társulás jött létre a legelők feljavítására, közös, ésszerű kihasználására. Mert úgy terem a föld, ahogy gazdálkodnak vele ott is, ahol a talajréteg nem búzát vagy burgonyát, hanem jószágnak való eleséget, füvet, húsnak, tejnek való nyersanyagot kíván. — A föld mag nélkül csak bölcső. A mag is úgy csírázik, úgy terem, ahogy gazdálkodnak vele. Értesülésünk szerint bizonyos vetnivaló tavaszi gabonák minősége egyenesen rossz. A baj orvoslása érdekében a vezérigazgatóság mit szándékszik tenni? — A gyenge csíraképesség többszáz tonna vetőmagot érint. Cserére nincs kilátás. De a használati érték figyelembe vételével növelhetjük a hektáronkénti vetőmag mennyiséget. Erre minisztériumi jóváhagyást várunk. — Ezt nem kellene megsürgetni? — Nem fogunk késlekedni vele. —Úgy tudjuk, hogy a téeszek nem szállították el az összes vetőmag tételeket. — Valóban nem. Most kezdik. — Most kezdik? — Intézkedünk, hogy a szállítás ne húzódjék el — A vetőburgonya itt-ott rosszul telelt. Például Zabolán. — Tudjuk. Sor kerül a cserére Mert ahogy gazdálkodunk vele... — Az is csak úgy terem.