Előre, 1971. április (25. évfolyam, 7276-7301. szám)
1971-04-20 / 7292. szám
XXIV. évfolyam 7292 sz. 4 oldal ára 30 iráni 1971. április 20., kedd A SZAKEMBERSZÜKSÉGLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA HARGITA MEGYÉBEN NEHÉZ KÉRDÉS, DE MEGOLDHATÓ Hargita megye gazdasági életének a fejlődéséről már többször szóltunk, fölösleges hát részletesen felemlegetnünk a múltban gazdaságilag elmaradott vidék felzárkózásának különböző mozzanatait. Elegendő ha csupán utalunk arra, hogy az utóbbi években a megyében új iparágak születtek, a régiek pedig a fiatalodás, korszerűsödés időszakát élik. Egy ilyen nagyméretű változás hatása sokoldalú, mi jelenleg ennek csak egyik vetületét , a hirtelen keletkezett szakember-szükségletet, illetve kielégítésének néhány vonatkozását szeretnék szemügyre venni. S amikor „szakembert“ mondunk, ezúttal csakis az iparban foglalkoztatott felsőfokú képesítéssel rendelkező dolgozókra gondolunk. SOKAN JÖNNEK, KEVESEN MARADNAK 1970 nyarán a minisztériumi bizottságok 145 frissen végzett mérnök, közgazdász, jogász, geológus kezébe adtak Hargita megyei munkahelyet biztosító kinevezést. Ebből körülbelül 10 százalék meg sem érkezett a munkahelyére, mert vagy megtagadta a kijelölt állás betöltését, vagy pedig időközben sikerült megfelelő „lépéseket“ tenni, s más, jobbnak mutatkozó kinevezés birtokába jutni. A kinevezett 145 szakember nagyrészét a megye legnagyobb gazdasági egységei : a balánbányai bányaipari kombinát (32 mérnök, geológus, kémikus, közgazdász), a Csíkszeredái faipari kombinát (ugyancsak 32 végzett), a székelyudvarhelyi textilipari kombinát (18), a néptanácsi alárendeltségű vállalatok (16) kapták. Meg kell mondanunk, hogy a megye szakember-alapjához az ipar potenciáljához képest az elmúlt évben ideirányított csoport igen tekintélyesnek mondható, mind a számát, mind összetételét tekintve, tevékenysége rengeteget segíthetett volna, ha... Ha mind megérkeztek volna (14 el sem fogadta a kinevezését) és mind a megyében maradtak volna. Mert, sajnos, Hargita megyébe nemcsak jönnek a szakemberek, hanem mennek is innen. Az utóbbi 14 hónapban többen változtattak munkahelyet, mint amennyien jöttek ; a munkahely-változtatás 76 esetben a megye elhagyását jelentette. Az elköltözés oka legtöbb esetben személyes (közelebb a családhoz, jobb állás, jobb lakás, öszszesen 36 esetben), s a közösségi tényezőkre való hivatkozás (szolgálati érdekből) is nem egyszer csak átlátszó, és tegyük hozzá : anyagilag is kifizetődő ürügy (lásd : szállítási költségek, egyhavi fizetés stb.). Mert ugyan mi másra lehetne gondolni, egy ploiesti-i illetőségű gyakorló geológus szolgálati érdekből történő hazakerülésekor, mint az egyéni és közösségi érdek nagyon is szép és fölöttébb gyanús találkozására. A felsőfokú szakemberek vándorlását hadd érzékeltessük még egyetlen adattal : 1970-ben Hargita megyébe kineveztek 12 közgazdászt, s nagyjából ugyanezen időszakban eltávozott 11. Pedig óriási szükség lett volna rájuk. Csakhát ezt a motivációt nem tartották eléggé meggyőzőnek. MÁS SZEMSZÖGBŐL UGYANAZT Próbáljuk megérteni a meg sem érkezett, vagy továbbállt szakemberek eljárását, érvelését. Mondottuk már előbb, hogy a legtöbben személyi érdekből mentek el, főleg azért, hogy közelebb kerüljenek a családhoz (huszonheten voltak ezek). Persze, el lehetne azt is képzelni, hogy a család költözik Balánbányára, Galócásra, Vlahicára, Csíkszeredába. De attól függ, hogy honnan. Bukarestből, Brassóból, Kolozsvárról már nehezebben. Mert ugyanis az a helyzet, hogy Balánbányáról a közelmúltban 8 mérnök és geológus (nagyrészt nők) ment haza Bukarestbe, a faipari kombináttól pedig 6 mérnöknő kapott Brassóban vagy pedig közel a városhoz állást. Mind a hatan brassóiak voltak. Abból a 14 frissen végzett szakemberből, aki meg sem jelent kijelölt munkahelyén, egyetlen egy sem volt Hargita megyei illetőségű. Valószínűleg lakóhelyükhöz, családjukhoz közelebb sikerült elhelyezkedniük. A lakóhelyhez, családhoz való közelség jogát törvényeink is elismerik, s ez a szellem mélységesen emberi. Egyet kell tehát vele értenünk, mint ahogy megértjük, sok — ebből az okból —. Hargita Kálmán Gyula (Folytatása a 3. oldalon) Szocialista hazánk a nemzetközi kapcsolatokban érvényesülő törvényesség meghonosítására és fejlesztésére, a biztonság érvényesítésére irányuló munkásságában különösképpen nagy súlyt helyez a leszerelés problematikájára. Mint köztudott, Románia már kezdettől fogva tagja a genfi leszerelési bizottságnak. Az elmúlt év folyamán hazánk küldöttsége egész sor intézkedés megvitatását indítványozta ennek a szervnek. Ezek közül megemlítjük a következőket : a katonai költségvetések befagyasztása és csökkentése ; az idegen területeken létesített katonai támaszpontok felszámolása ; az idegen területeken állomásozó fegyveres erők visszavonása a nemzeti határok mögé ; atommentes övezetek létesítése és ezzel egyidejűleg megfelelő biztosítékok nyújtása a nukleáris fegyverekkel rendelkező hatalmak részéről azoknak az államoknak, amelyek ilyen földrajzi övezetekben fekszenek és részt vesznek ilyen egyezményekben. A nemzetközi törvényesség és biztonság fejlesztése és előtérbe helyezése szempontjából figyelemre méltó Románia külpolitikájának konkrét jellege. Ilyen szempontból utalunk hazánknak egy rendkívül fontos és ma is teljes mértékben időszerű indítványára. A Balkán atommentes, békeövezetté alakítására vonatkozó javaslatról van szó. Ennek a nagyjelentőségű kezdeményezésnek az a célja, hogy e földrajzi övezetet a bizalom, az együttműködés és a jószomszédság térségévé változtassa. Hazánk még 1957 szeptemberében terjesztette elő ezt a javaslatát, amelynek gondolata megegyezik a balkáni térség minden népének béke-, barátság- és haladástörekvéseivel. A múltbeli örökség egyes nehézségei ellenére megállapítható : e térség, melyet egykor méltán neveztek „Európa puskaporos hordójának", ma kontinensünk és talán az egész világ egyik legnyugalmasabb övezete. Mint ismeretes, számos balkáni, kormányon kívüli nemzetközi szervezet kiemelkedő tevékenységet folytat a legkülönbözőbb síkon, kezdve az elméleti tudományoktól egészen a sportvetélkedőkig. Ily módon is meggyőző erővel bizonyítja : a gazdasági, társadalmi és politikai különbözőség ellenére és annak ellenére, hogy e térség egyes államai között még nem oldottak meg teljesen minden függő kérdést, lehetséges és rendkívül hasznos a békés kapcsolatok és együttműködés kiépítése. Abból kiindulva, hogy a béke és biztonság oszthatatlan, és hogy az európai földrész nemcsak nagyszerű civilizációk bölcsője, hanem egyszersmindkét világháború kirobbanásának színhelye . Románia úgy vélte, hogy világviszonylatban jó hatással lesz a nemzetközi helyzetre az a határozattervezet, amelyet még 1960-ban terjesztett az ENSZ közgyűlése elé. Ezt a tervezetet öt év múlva az ENSZ-közgyűlés egyöntetűen magáévá tette. Mint ismeretes, a határozat pontos elnevezése : „Regionális akciók a különböző társadalmi és politikai rendszerű európai államok közötti jószomszédi kapcsolatok javítására" (2129/XX, 1964 dec. 21). Romániának e külpolitikai kezdeményezéséhez, amely az európai biztonság ügyét és ebben az összefüggésben földrészünk államainak együttműködését hivatott szolgálni, több európai állam csatlakozott társszerzőként (Ausztria, Belgium, Bulgária, Dánia, Finnország, Jugoszlávia, Magyarország, Svédország). E politikai aktus egyértelműen azt a célt követte, hogy az európai államközi kapcsolatok a nemzetközi törvényesség fent említett alapelveinek szilárd fundamentumára épüljenek. Hazánk további lépéseket tett e célok elérésére és ezek szem előtt tartásával tevékenyen részt vesz a Varsói Szerződés tagállamainak kezdeményezésére kibontakozott akciókban. Rendkívül nagy fontosságú elméleti és gyakorlati jelentősége van hazánk közreműködésének ezekben az akciókban. A szocialista Románia ilyen irányú nemzetközi tevékenysége is kidomborítja : az államközi kapcsolatok és a nemzetközi törvényesség dialektikus egységét : azt, hogy ennek érvényesítése általában a nemzetközi biztonság ügyét szolgálja, és különösképpen elősegít. (Folytatása a 3. oldalon) A BÉKE ÉS BIZTONSÁG ÜGYÉNEK KÖVETKEZETES HARCOSA írta MIHAIL GHELMEGEANU professzor, docens doktor 1921 1971 SPORT ELUTAZOTT LABDARÚGÓ VÁLOGATOTTUNK SZERDÁN: JUGOSZLÁVIA ROMÁNIA BARÁTSÁGOS MÉRKŐZÉS Tegnap reggel elutazott Novi Sodra labdarúgó válogatottunk, amely holnap, idei első országok közötti barátságos találkozóján, Jugoszlávia csapatával mérkőzik. A 90 perc mindkét fél számára fontos erőpróba lesz az Európa-bajnokság csoportmérkőzései előtt. Válogatottunk utolsó edzőmérkőzésére vasárnap került sor a Steagul rosu utánpótlás csapata ellen. Angelo Niculescu szövetségi edző azt a csapatot szerepeltette, amely előreláthatólag Novi Sadon is pályára lép. A Raducanu (Adamache) — Satmareanu, Dinu, Dán, Mocanu (Niculescu) Anca, Dumitru, Neagu, Radu Nunweiller (Dembrószky), Dumitrache és Lucescu összetételű válogatott 3:1-re nyert. A szövetségi edző különösen Anca, Dinu, Satmáreanu és Dán formájával volt elégedett. Dobón hiányzott a keretből és a jugoszlávok ellen sem fog játszani. Általában a játékosok betartották az edző útmutatásait, de ami a csatársort illeti, a jelenlegi összeállítás nem bizonyult a legjobbnak. mz épülő „centrum cívis" — Temesvárom új városközpontja - a municipium legszebb, legvonzóbb része lesz. A Continental szállón - amely nemcsak az új központ, de a város legmagasabb épülete - az utolsó simításokat végzik, lerakták a modern állami áruház alapjait s még az ősszel megépültek az írtak is : az úttest széles, sima aszfaltszalagja — valóságos autósztráda — s az őt kétoldalt hűségesen kisérő járdák bekapcsolták a városrendezésnek ezt a fokozatosan szépülő-alakuló gyöngyszemét a közlekedés vérkeringésébe. ősz volt már, késő ősz, amikor az utak elkészültek - egyre azt figyeltük-kívántuk, késsen még kicsit a hó, a fagy, ne szóljon bele a munkába - a kertészek mégis hozzáadták a maguk ajándékát : fenyőcsemeték kerültek az úttest s a járdák között húzódó földsávokra, a kanyarok, elágazások szigeteire. S a tiszta, sima aszfaltjárdákon főiskolások százai, ezrei siettek végig többször is naponta - mert ez a legrövidebb út, amely a Bega túlsó partján fekvő modern diákvárost összeköti a belvárosi előadótermekkel, laboratóriumokkal. Haguló ágaikat nyújtogatják reménytelenül a tavaszi nap felé. Néhány padnak csak a támlája látszik a földhányások alól s a szigetek, járdák aszfaltját foltozás ékteleniti - árulkodó jele annak, hogy megépítése után már újra feltörték. Szerteszéjjel, az ivlámpák tövében, járdasarkokon és szigeteken palántákat, de csak az egyik felére, mert a másik részt még árok és földhányás, huzalhálózat ékteleníti. Távolabb, a park zöld pázsitján vidám diáksereg - a hazafias munkára kisereglett liceisták - gyűjtik szorgalmasan a pázsiton szétszórt papír- és kőhulladékot. Vajon senkinek sem jut eszébe,dolgunk sem volt arrafelé, szivesen sétáltunk a még szellős, szabad területet átszelő, behálózó aszfaltútakon, gyönyörködtünk bennük s közéjük képzeltük az impozáns, elegáns városközpont új épületeit. De nem sokáig örvendhettünk a sártalan-portalan utaknak. Aki ma ábrándozni merészelne az új városközpont útjain, az óhatatlanul orra bukna. Most csak leszegett fejjel, lépést ügyelő tekintettel lehet erre járni. A járdákat ugyanis jókora földhányások foglalják el, az úttest kétoldalán mély árkok szántják-hasítják a földet, mélyükön is ez a mélység megvan 2-3 méter , szürkén-lustán vastag csővezeték lapul, néhol szabadon, másutt félig már betemetve. Az ősszel ültetett fenyőcsemeték sok helyen föld alá kerültek, sárfekete villanyhuzalok állnak ki a földből-aszfaltból, s odavezető útjukat pontosan mutatja a hosszú métereken át besüppedt föld, aszfaltforradás. Munkás sehol - a több hónapja folyó közművesítési munka szemlátomást befejeződött, hetek óta semmi mozgás errefelé - már csak a befejezé-simító munka van hátra. Csak néhány kertész szorgoskodik, de micsoda felemás munkával ! Az egyik nagyobbacska szigetre ültetnek nagy gonddal virágha más megoldás már sehogyan sem akadt, hogy ezek az izmos fiatalok néhány óra alatt könnyűszerrel betakarhatnák az ásítozó gödröket, elrendezhetnék, elgereblyézhetnék fölöttük a földet ? A municípiumi néptanács városrendezési-építészeti hivatalában arról igyekeztek meggyőzni, hogy objektív okok akadályozták az útépítés és közművesítés jobb összehangolását, de aszfaltot törni sehol sem kell, mert Temesvári tudósítás egy sugárútról az útkereszteződéseknél, az úttest és járdák alatt még az útépítés előtt lefektették a különféle vezetékeknek szánt betoncsöveket. (Azért néhol mégis törni kellett, az aszfaltsorvadások bizonyítják !) A földmunka azonban elkerülhetetlen volt, hiszen a vezetékeket be kellett helyezni az előre lefektetett betoncsövekbe. Ez eddig - ha nem is egészen — mondjuk elfogadható érv. De vajon elkerülhetetlen volt az is, hogy ez a közművesítési munka hosszú hónapokig tartson, tovább, mint maga az útépítés ? Az új útnak, amely most sebhelyekkel tele, piszkosan, csúnyán hever a szép új Michelangelohid és a Bánáti Múzeum között - még nincs neve. Egyelőre Centrum Cívis sugárútként emlegetik, de hamarosan - a javaslat nemrég jutott el jóváhagyásra a megyei néptanácshoz - a Victoriei bulvár nevet fogja viselni. Sokatmondó elnevezés és néhány hónappal ezelőtt még rá is illett volna. Ma azonban, legalábbis egyelőre, csak a rossz gazdálkodás, a hanyagság győzelmét jelképezi . Remélhetőleg nem sokáig. Mag Mária Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Bukarest • Románia Szocialista Köztársaság A fővárosnegyedek, amelyek 8—10 évvel ezelőtt épültek — például a Floreasca — ma már a régiek közé tartoznak, hisz csak az utóbbi öt esztendőben épült bukaresti lakónegyedekben ma kétszer annyi ember él, mint például Szebenben. 1966—1970 között nem kevesebb mint 240 000 fővárosi személy költözött új lakásba. Csak az elmúlt évben 22 086 lakás épült Bukarestben Képünk az egyik „kisebb" negyedben — Colentina — készült. A nagyszabású városrendezéssel egyidejűleg kiképzett tórendszer partján 12 000 személy befogadására alkalmas strandokat, félmillió turista üdülésére alkalmas kempingtáborokat, tenisz- és golfpályákat, yachtingklubokat stb. létesítenek. Nicolae Ceausescu elvtárs találkozott Laurie Aarons elvtárssal, az Ausztráliai KP főtitkárával Szombat délelőtt Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára találkozott Laurie Aarons elvtárssal, az Ausztráliai Kommunista Párt főtitkárával, aki látogatást tesz országunkban. A találkozón részt vettek a következő elvtársak: Paul Niculescu-Mizil, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, a KB titkára és Stefan Andrei, az RKP KB első osztályvezető-helyettese. A megbeszélések keretében kiemelték a Román Kommunista Párt és az Ausztráliai Kommunista Párt közötti testvéri baráti kapcsolatok szüntelen fejlődését, s hangsúlyozták azt a közös szándékot, hogy erősítik ezeket a kapcsolatokat mindkét párt javára, a nemzetközi kommunista mozgalom egysége javára. Egyszersmind kidomborították, hogy a Románia és Ausztrália közötti sokoldalú kapcsolatok további bővítése megfelel a román és az ausztráliai nép érdekeinek, a béke, a megértés és a nemzetközi együttműködés ügye érdekeinek. Ebből az alkalomból újból kinyilvánították a két pártnak azt az elhatározását, hogy rendületlenül síkraszáll az összes kommunista és munkáspártokkal való internacionalista szolidaritás fejlesztéséért, az összes forradalmi, haladó és népi erők akcióegységének erősítéséért az imperialista diktátum- és agressziós politikával szemben, a népek szabadságának és függetlenségének ügyéért, a kolonializmus és a neokolonializmus ellen, a béke, a demokrácia és a társadalmi haladás eszményeinek diadaláért. Kidomborították azt a közös véleményt, hogy a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének biztosításában döntő szerepet tölt be olyan pártközi kapcsolatok érvényre juttatása, amelyek a marxizmus-leninizmus és a proletár internacionalizmus elvein, a függetlenség tiszteletben tartásának, a teljes jogegyenlőségnek, a belügyekbe való be nem avatkozásnak és minden egyes párt ama joga elismerésének az elvein alapulnak, hogy önállóan dolgozza ki bel- és külpolitikai vonalát. A Román Kommunista Párt és az Ausztráliai Kommunista Párt ebből az alkalomból is újból kinyilvánította harcos szolidaritását és teljes támogatását a vietnami nép és a többi indokínai nép igaz ügye iránt. A két párt úgy véli, parancsoló módon véget kell vetni a háborúnak, haladéktalanul viszsza kell vonni az Amerikai Egyesült Államok és szövetségesei összes csapatait, hogy a vietnami, a kambodzsai és a laoszi nép külső beavatkozás nélkül maga dönthessen fejlődésének útjáról. A találkozó az elvtársi barátság meleg légkörében folytle. Nicolae Ceausescu elvtárs találkozott dr. Agostinho Netoval, az Angolai Népi Felszabadítási Mozgalom elnökével Nicolae Ceausescu elvtárs, az RKP főtitkára, szombat reggel találkozott dr. Agostinho Netoval, az Angolai Népi Felszabadítási Mozgalom elnökével, aki az RKP KB meghívására látogatást tesz országunkban. Részt vett a találkozáson Paul Niculescu-Mizil elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, a KB titkára és Constantin Vasiliu elvtárs, az RKP KB helyettes osztályvezetője. Ez alkalomból megvizsgálták az RKP és az ANFM közötti kétoldalú kapcsolatokat érintő, közös érdekű kérdéseket, valamint a jelenlegi nemzetközi helyzet alakulásával, a népeknek az imperializmus, a kolonializmus és a neokolonializmus elleni harcával összefüggő kérdéseket. A megbeszélések alátámasztották azt a közös óhajt, hogy bővítsék az RKP és az ANFM közötti baráti, kooperációs és szolidaritási kapcsolatokat mindkét nép érdekében, az egész világ antiimperialista erői egységének erősödése érdekében. A Román Kommunista Párt, a román nép a jövőben is aktív, internacionalista támogatást nyújt az angolai népnek a gyarmati iga lerázásához és a haza felszabadításához, annak a jogának a tiszteletben tartásához, hogy saját akarata és törekvései szerint válassza meg fejlődése útját és társadalmi berendezkedése formáját, valamint ahhoz, hogy nemzetközi síkon egyenlő jogú félként érvényesüljön. A találkozó alkalmából maradéktalanul kifejezésre jutott a két szervezetnek az az elhatározása, hogy a jövőben is hozzájárul az összes forradalmi és haladó erők, az egész antiimperialista front egységének erősödéséhez abban a harcban, amelynek célja megszüntetni a más népek feletti uralkodás, a faji megkülönböztetés bármilyen formáját, az imperialista, kolonialista és neokolonialista körök diktátum- vagy agressziós politikáját, abban a harcban, amelynek célja előmozdítani minden nemzetnek a szabadsághoz és a függetlenséghez való jogát, azt, hogy minden idegen beavatkozástól mentesen, maga döntsön sorsáról. A találkozás a kölcsönös megérttés és meleg barátság légkörében folyt le. Nicolae Ceausescu elvtárs fogadta Felix Slavik bécsi polgármestert Nicolae Ceausescu, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke szombaton fogadta Felix Slavik bécsi polgármestert és Hans Bock alpolgármestert, akik a Bukarest municípiumi néptanács meghívására tesznek látogatást országunkban. Jelen volt Dumitru Popa, a főváros főpolgármestere, valamint Vasile Dragoescu, a fővárosi néptanács titkára. Ott volt Eduard Tschop, Ausztria bukaresti nagykövete. A megbeszélés során megelégedéssel hangsúlyozták a román és az osztrák nép, a két főváros közötti baráti kapcsolatok pozitív fejlődését, a sokrétű kétoldalú kapcsolatok további fejlesztésének közös óhaját. A megbeszélés a szívélyesség légkörében zajlott le. SZÓFIÁBA UTAZOTT AZ RKP KÜLDÖTTSÉGE Hétfő délben Szófiába utazott a Román Kommunista Párt küldöttsége, amely Gheorghe Panu elvtársnak, az RKP KB Végrehajtó Bizottsága és Állandó Elnöksége tagjának, a KB titkárának vezetésével részt vesz a Bolgár Kommunista Párt X. kongresszusán. A küldöttségben részt vesz Vasile Vilcu elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagja, az RKP Konstanca megyei bizottságának első titkára és Nicolae Blejan elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság nagykövete Bulgária Népköztársaságban. Elutazáskor az Otopeni repülőtéren a következő elvtársak búcsúztatták a delegációt: Manea Manescu, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, a KB titkára, Dumitru Popescu, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagja, a KB titkára, Vasile Vlad és Ion Circei, az RKP KB osztályvezetői, pártaktivisták. Jelen volt Boriszlav Konsztantinov, Bulgária Népköztársaság bukaresti ideiglenes ügyvivője és a nagykövetség több tagja. (Agerpres)