Előre, 1971. május (25. évfolyam, 7302-7327. szám)
1971-05-08 / 7308. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! XXIV. évfolyam 730. sz. 1971. május 8., szombat Országos politikai napilap • Bukarest * Románia Szocialista Köztársaság A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT DICSŐSÉGES FENNÁLLÁSÁNAK 8 oldalára 30 báni ÜNNEPI GYŰLÉS A FŐVÁROSBAN NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS ELŐADÓI BESZÉDE Tisztelt elvtársak és barátaink ! Ma ünnepeljük a Román Kommunista Párt megalakulásának, ennek a népünk életében történelmi jelentőségű, korszakalkotó eseménynek az 50. évfordulóját. Engedjék meg, hogy ebből az ünnepélyes alkalomból tolmácsoljam önöknek, az öszszes kommunistáknak, egész népünknek a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa és kormánya legmelegebb jókívánságait és szívélyes üdvözletét. (Erős, hosszas taps.) Ez az évforduló alkalmat nyújt arra, hogy visszapillantsunk a párt által megtett útra, azokra a harcokra, amelyeket a munkásosztály, hazánk összes dolgozói folytattak a társadalmi és nemzeti igazságért és szabadságért, a burzsoá földesúri rendszer megdöntéséért, a politikai hatalom kivívásáért és a szocializmus sikeres felépítéséért Romániában. A megtett út nem volt sima , sok nehézséget kellett legyőzni, nagy akadályokat kellett leküzdeni , de sem a vadállati terror, sem a börtönök, sem pedig a halál nem tudta letéríteni a kommunistákat útjukról. A kommunisták mindig magasra emelték a társadalmi és nemzeti küzdelem zászlaját, a munkásosztály, egész dolgozó népünk biztoskezű szervezőiként és vezetőiként munkálkodtak. (Erős, hosszas taps.) Harcukban a kommunistákat állandóan a mindent legyőző marxista-leninista tanításba vetett töretlen hit, a nemzeti szabadságra és társadalmi igazságra irányuló népi törekvések iránti határtalan odaadás lelkesítette. (Élénk taps.) * E gyűlésen jelen vannak veteránok, akik részt vettek a párt megalakításában, az illegalitás éveinek sok aktivistája, aki határtalan odaadással teljesítette a párttól kapott feladatokat, s kivette részét pártunk és népünk összes nagy sikereiből. A párt igen nagyra értékeli az illegalitás éveinek aktivistáit. A Központi Bizottság nevében meleg jókívánságainkat és kommunista köszönetünket tolmácsolom valamennyiüknek ! (Hosszas taps.) Sokan azok közül, akik 1921-ben részt vettek a párt megalakításában és soraiban aktiváltak, nincsenek már közöttünk. Tisztelt elvtársak ! Pártunk története a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség, nemzetiségre való tekintet nélkül az összes dolgozók társadalmi és nemzeti harcainak története, a romániai munkás- és forradalmi mozgalom megszületésének és fejlődésének története. Mi, kommunisták, az egész nép haladó hagyományainak folytatói vagyunk. Tiszteljük mindazokat, akik az idegen elnyomatás ellen, a nép függetlenségéért, a román nemzeti állam megalakításáért vívott harc élén álltak. (Erős taps.) A harcok nehezét mindig a széles néptömegek viselték, forró hálánkat fejezzük ki nekik és kegyelettel adózunk e harcokban hozott súlyos áldozataiknak. (Élénk taps.) A XIX. századot nagy nemzeti és társadalmi felszabadulási mozgalmak jellemezték. Az 1821-es felkelés, az 1848-as forradalom, a fejedelemségek 1859. évi egyesülése, az 1877-es függetlenségi háború sorsdöntő mozzanat országunk történetében. Ugyanakkor ezek az események A mély tiszteletadás jeléül adózzunk emléküknek egy percnyi csenddel. (A hallgatóság pár pillanatra feláll, kegyelettel adózik az elhunytak emlékének.) Jelezték, hogy országunk rátért a kapitalista fejlődés útjára, és hogy a történelem színterén a burzsoáziával egy időben megjelent a munkásosztály is. A nyúlt század második felében, különösen a román nemzeti állam 1859-ben történt megalakulása után, Románia erőteljes kapitalista fejlődésen ment át. Az a sajátos helyzet, amelyet az ottomán birodalomtól való függőség és az idézett elő, hogy a külföldi tőke már akkoriban behatolt az ország gazdaságába, rendkívül nehéz körülmények közé juttatta a dolgozókat. Ilyen keretek között már az 1860—1870-es időszakban kezdtek megalakulni a munkásszervezetek. Nem is szólva az utópista szocializmus kezdetéről, amely jóval hamarabb megnyilatkozott Románia területén. Meg kell jegyeznem, hogy az első munkáskörök létrejöttét, a szocialista eszmék romániai elterjedésének kezdetét ösztönözték azok a kapcsolatok, amelyeket román harcosok tartottak fenn a tudományos szocializmus megteremtőivel — Marx-szal és Engels-szel. 1888-ban Engels von Nadejde szocialista harcoshoz intézett levelében kifejezte nagy megelégedését afölött, hogy a romániai szocialisták programjukban a marxista elmélet alapelveit alkalmazzák. A munkásmozgalom fejlődése és a tudományos szocializmus eszméinek elterjedése nyomán 1893-ban megalakult a Romániai Munkások Szociáldemokrata Pártja. Noha csak hat évig működött, mert egyes vezetők átálltak a burzsoázia oldalára, a Romániai Munkások Szociáldemokrata Pártja rendkívüli mozzanatot jelentett a munkásosztály politikai harcában., A szakszervezeti mozgalom országos méretű megszervezése 1906-ban és a Szocialista Párt helyreállítása 1910-ben tükrözte a romániai munkásosztály politikai érettségét, azt, hogy egyre jelentősebb szerepet vívott ki az ország életében. A romániai munkásmozgalom továbbra is kapcsolatot tartott fenn más országok forradalmi mozgalmával, segített Oroszországba szállítani a nyugati orosz emigráció által nyomtatott irodalmat— beleértve a lenini Iszkrát is —, kinyilvánította aktív szolidaritását az orosz proletariátusnak a cárizmus elleni 1905-ös harcával, többek között segítséget nyújtott a Potyemkin cirkáló forradalmi legénységének, amely — mint ismeretes — politikai menedékjogot kapott Romániában. A román szocialista harcosoknak közvetlen kapcsolataik voltak V. I. Leninnel. Az első imperialista világháborút megelőző években, valamint e háború idején a munkás- és szocialista mozgalom határozottan fellépett a háború ellen, részt vett a háborúellenes nemzetközi értekezleteken és nagy tömegtüntetéseket szervezett az országban. A háború befejezése és az egységes nemzeti állam megteremtése után, Románia fejlődésének új szakaszába lépett , ugyanakkor a munkás- és szocialista mozgalom új dimenziókat kapott. Századunk második évtizedének végén az országban számos társadalmi és nemzeti ellentét halmozódott fel, s ez halaszthatatlan mélyreható változásokat követelt meg a társadalmi életben. Különösen az agrárreform végrehajtása, a fejlett nemzeti ipar megteremtése, a külföldi tőkétől való függőfelszámolása, a politikai és állami demokratizálása vált sürgetővé. Ezektől a változásoktól függött az ország gyors gazdasági és társadalmi haladása. A nemzetközi életben is állandóan mélyültek az osztályellentétek , megnövekedett a munkásosztály forradalmi lendülete, birodalmak omlottak össze, fokozódott a nemzeti és társadalmi felszabadulási küzdelem. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme az emberiség történelme új korszakának kezdetét hirdette — a szocializmus és a kommunizmus megteremtésére való áttérés korszakát. (Élénk taps.) Ilyen belső és külső körülmények között a romániai munkásosztály és más társadalmi erők elszántan harcra keltek a társadalmi és nemzeti elnyomás ellen. Az 1918—1919-es sztrájkok, az 1920-as általános sztrájk a forradalmi lendület növekedéséről és arról tanúskodik, hogy a munkásosztály egyre erőteljesebben érvényesül, mint a román társadalom leghaladóbb társadalmi ereje. A belföldi és a nemzetközi helyzet, az akkori évek osztályharcai meggyorsították annak a szükségességnek a kikristályosodását, hogy olyan új típusú forradalmi párt alakuljon meg, amely vezetni tudja a munkásosztályt és a többi haladó társadalmi erőt a demokratikus jogaik és szavánlistásaik megvédéséért, a mélyreható társadalmi átalakulásokért vívott harcban. A szocialista párt soraiban egyre erőteljesebben hallatták szavukat azok az erők, amelyek állást foglaltak egy marxista-leninista ideológiára támaszkodó forradalmi párt mellett. 1921 május 8-án a szocialista párt kongresszusa nagy szavazattöbbséggel elhatározta, hogy a párt átalakul Romániai Kommunista Párttá. (Erős, hosszasan ismétlődő taps.) Úgy hiszem, egyetértenek azzal, hogy köszöntsük az ünnepi gyűlésünkön részt vevő Gheorghe Cristescu elvtársat, aki a Romániai Kommunista Párt első főtitkára volt. (Erős taps.) A kommunista párt megalakulása a forradalmi erők és a marxizmus-leninizmus diadalát jelentette országunk munkásmozgalmában ; ettől a pillanattól kezdve a romániai forradalmi mozgalom fejlődésének újabb, magasabb szakaszába lépett. A reakciós körök már a párt első kongresszusa idején kegyetlenül üldözték a kommunistákat. Három évi legális tevékenység után a pártot törvényen kívül helyezte a burzsoá-földesúri kormány. A kommunisták két évtizeden át kénytelenek voltak az illegalitás nehéz körülményei között tevékenykedni, szembeszállni a burzsoá-földesúri rendszer megtorló intézkedéseivel. Ebben az egész időszakban a párt volt a dolgozók valamennyi forradalmi harcának szervezője és vezetője. Az akkori számos osztálycsata közül megemlítem a lupényi bányászok 1929. évi sztrájkját, a kőolajipari és vasúti munkások 1933-as sztrájkjait, amelyek a legbeszédesebben kifejezték munkásosztályunk kombattív szellemét, a kommunista párt szerepének érvényesülését, azt a képességét, hogy szervezze és vezesse a dolgozók harcát. (Erős taps.) Sokoldalú tevékenységet fejtett ki pártunk a munkásosztály egységéért, valamennyi demokratikus erő összefogásáért, az ország fasizálási politikája, a háborús készülődés ellen vívott harcban. Ilyen értelemben említésre méltók a demokratikus erők sikeres egységes akciói az 1936-os részleges választásokon, valamint az 1939. évi május elsejei nagy antifasiszta és háborúellenes tüntetés. A párt ebben az egész időszakban fáradhatatlanul küzdött a Szovjetunióval való barátsági és együttműködési politikáért, a románszovjet diplomáciai kapcsolatok felvételéért. (Élénk taps.) A reakciós körök nemzetellenes politikájával szemben a kommunista párt volt az ország nemzeti érdekeit védelmező legkövetkezetesebb erő. A demokratikus erők egységének a hiánya azonban lehetővé tette, hogy a reakció bevezesse a katonai-fasiszta diktatúrát, alárendelje az országot a hitlerista Németországnak. Ismeretes, hogy 1939—1940-ben súlyosbodott a nemzetközi helyzet ; a náci Németország közvetlen agressziót indított számos európai állam ellen, kirobbantotta a második világháborút. Románia nemzetközi szempontból elszigetelt helyzetben volt, ez megkönnyítette Hitler számára a bécsi döntés kikényszerítését, országunk területének megcsonkítását. Ilyen körülmények között a Romániai Kommunista Párt az Ekésfronttal, a MADOSZ- szal és más politikai erőkkel együtt harcba szólította a népet a haza területi épségének megvédéséért. (Erős taps.) A nemzeti ellenállásnak kedvező légkör alakult ki, de a vezető kormányköröknek és a burzsoá pártok vezetőségének árulása megakadályozta a széles néptömegek harcát. Röviddel ezután a katonai-fasiszta (Folytatása a 2. oldalon) A NÉP TÁRSADALMI ÉS NEMZETI FELSZABADÍTÁSÁÉRT, A SZOCIALIZMUSÉRT VÍVOTT HARC NAGYSZERŰ FORRADALMI HAGYOMÁNYAi rég élet ÖTVENEDIK ÉVFORDULÓJA Péntek délelőtt ünnepi gyűlés volt a Köztársasági Palota termében a hazai munkásmozgalom, a román nép története korszakalkotó eseményének — a Román Kommunista Párt megalakulásának — 59. évfordulója alkalmából. A hatalmas terem ünnepi köntösbe öltözött. A színpad hátterét a párt és az ország óriási zászlói, a Román Kommunista Párt címere, az 50-es jubileumi évszám és az 1921—1971 jubileumi dátum díszíti. Tíz órakor viharos taps és éljenzés köszönti a terembe lépő párt- és államvezetőket. Az elnökségben helyet foglalnak a következő elvtársak : Nicolae Ceausescu, Ion Gheorghe Maurer, Emil Bodnaras, Manea Manescu, Paul Niculescu-Mizil, Gheorghe Panu, Gheorghe Radulescu, Virgil Trofin, Ilie Verdet, Maxim Berghianu, Florian Davalache, Constantin Dragan, Emil Draganescu, Fazekas János, Petre Lupu, Dumitru Popa, Dumitru Popescu, Leonte Rautu, Gheorghe Stoica, Vasile Vilcu, Stefan Voitec, Iosif Banc, Constantin Bábalán, Petre Blajovici, Miron Constantinescu, Mihai Dalea, Miu Dobrescu, Aurel Duca, Gere Mihály, Ion Iliescu, Ion Ionica, Király Károly, Vasile Palilinei, Ion Stanescu, Mihai Telesen, Iosif Uglar, Richard Winter, valamint a párt megalakításának részvevői és más munkásmozgalmi veteránok — Gheorghe Cristescu, a Romániai Kommunista Párt első főtitkára, Constantin Pirvulescu, Chivu Stoica, Mihail Cruceanu, Ion Niculi, Alexandru Sencovici, Gheorghe Vasilichi, Petre Constantinescu-Iasi, Vanda Nicolschi, Constantin Jiulescu, Constanta Craciun, Vasile Bigu, Victor Bratfaleanu, Ion Popescu-Puturi, Sanda Ranghet, Anton Breitenhofer, Bányai László, Csőgör Lajos, Méliusz József, Gheorghe Petrescu, Gheorghe Rusu, Mihai Rosianu és Vida Géza, ipari és mezőgazdasági élenjáró dolgozók — a Szocialista Munka Hősei —, társadalmi szervezetek vezetői, tábornokok, tudományos, művészeti és kulturális dolgozók. A teremben vannak az RKP KB, az Államtanács és a kormány, a Szocialista Egységfront Országos Tanácsa tagjai, párt- és állami aktivisták, az ország összes megyéiből érkezett számos illegalitásbeli párttag, az RKP megyei bizottságainak első titkárai, központi intézmények és társadalmi szervezetek vezetői, a termelésben élenjáró munkások és parasztok, fegyveres erőiek több katonája, tudósok, művészek. Az ünnepi gyűlésen jelenlevő több ezer ember magának a párt történetének szimbolikus képét alkotta. Az RKP első alakuló kongresszusának részvevői, a régi harcosok mellett, akik az illegalitás súlyos éveiben a párt soraiban harcoltak azokban a nagy osztálycsatákban, amelyeket a kommunisták szerveztek és vezettek a haza szabadságáért és függetlenségéért, a nép boldogságáért, azok mellett, akik hozzájárultak az augusztus 23-i fegyveres felkelés győzelméhez, a demokratikus rendszer megteremtéséhez, ott voltak az összes dolgozók — románok, magyarok, németek és más nemzetiségűek — képviselői, minden korcsoporthoz és szakmához tartozó dolgozók képviselői. Ezek az emberek kétkezi és szellemi munkájukkal lelkesedéssel és magasfokú hazafias felelősségérzettel vesznek részt a Román Kommunista Párt politikájának kidolgozásában és valóra váltásában, építik hazánk földjén a sokoldalúan fejlett szocialista társadalmat. Jelen volt Románia Szocialista Köztársaságban akkreditált számos diplomáciai képviselet vezetője. A gyűlést Ion Gheorghe Maurer elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, a Minisztertanács elnöke nyitotta meg. A jelenlevők éljenzése közepette az ünnepi gyűlésen szólásra emelkedett NICOLAE CEAUSESCU elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke. A pártfőtitkár nagyszabású beszédét mélységes érdeklődéssel kísérték a jelenlevők és az ország lakosainak milliói a rádióban és a televízióban. A hallgatóság a teremben több ízben erősen megtapsolta és megéljenezte a Román Kommunista Párt főtitkárának előadói beszédét, tisztelettel adózva az 1921. május 8-i, új utakat nyitó történelmi aktusnak, a párt küzdelmes, de diadalmas dicső útjának, a nemzeti és társadalmi felszabadulásért vívott hosszas küzdelem, a szocialista építés kiemelkedő eredményeinek, amelyek igazolták és nap nap után igazolják a kommunisták, pártjuk hatalmas szerepét népünk életében és sorsának irányításában. Nicolae Ceausescu elvtárs beszéde után hosszú percekig tart a taps és az éljenzés, a hallgatóság élteti a Román Kommunista Pártot, a párt Központi Bizottságát és főtitkárát, a szocializmust építő hős román népet, szabad és büszke hazánkat, Románia Szocialista Köztársaságot. Befejezésül felhangzanak a világ munkásosztálya harci himnuszának, az Internacionálénak felemelői akkordjai. (Agerpres) Nicolae Ceausescu elvtárs fogadta az Il Calendario del Popolo könyvkiadó vezérigazgatóját Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke, feleségével, Elena Ceausescuval együtt május 7-én délután fogadta Nicola Tetit, a milánói II Calendario del Popolo könyvkiadó vezérigazgatóját. Az olasz könyvkiadó nemrég megjelentette a Nicolae Ceausescu — Románia pe drumul socialismului si al luptei Impotriva imperialismului című kötetet. A fogadásnál jelen volt Ion Popescu- Puturi elvtárs, az RKP KB mellett működő Történelmi és Társadalompolitikai Tanulmányi Intézet igazgatója. Nicolae Ceausescu elvtárs és felesége szívélyesen elbeszélgetett az olasz vendéggel. DÍSZELŐADÁS Péntek este Románia Szocialista Köztársaság Palotájának termében díszelőadást tartottak a Román Kommunista Párt félszázados évfordulója alkalmából. Az előadáson részt vettek a következő elvtársak : Nicolae Ceausescu feleségével, Elena Ceausescuval, Ion Gheorghe Maurer feleségével, Elena Maurerrel, Emil Bodnaras, Manea Manescu, Paul Niculescu- Mizil, Gheorghe Panu, Gheorghe Rádulescu, Virgil Trofin, Ilie Verdet, Maxim Berghianu, Florian Danalache, Constantin Dragan, Emil Draganescu, Fazekas János, Petre Lupu, Dumitru Popa, Dumitru Popescu, Leonte Rautu, Gheorghe Stoica, Vasile Vilcu, Stefan Voitec, Iosif Banc, Constantin Bábalan, Petre Blajovici, Miron Constantinescu, Mihai Dalea, Miu Dobrescu, Aurel Duca, Gere Mihály, Ion Iliescu, Ion Ionita, Király Károly, Vasile Patilinet, Ion Stanescu, Mihai Telescu, Iosif Uglar, Richard Winter, feleségükkel együtt, az RKP KB, az Államtanács és a kormány több tagja. Jelen volt hazánk munkásmozgalmának több régi harcosa, párt- és állami aktivisták, központi intézmények és társadalmi szervezetek vezetői, a tudományos, kulturális és művészeti élet több személyisége, fővárosi vállalatok és intézmények dolgozói. Ott voltak az előadáson Bukarestben akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői, kulturális attasék és a diplomáciai testület más tagjai. A jelenlevők hosszas tapssal köszöntötték a hivatalos páholyban helyet foglaló Nicolae Ceausescu elvtársat, Ion Gheorghe Maurer elvtársat, a többi párt- és államvezetőt. Az előadáson közreműködött a hadsereg Doina művészegyüttese, a Rapsodia Románo művészegyüttes, a George Enescu Állami Filharmónia énekkara, a Ciprian Porumbescu konzervatórium Madrigál kórusa, a Román Opera balettkara, az Alexandru Sahia filmstúdió, a román, magyar, német és szerb műkedvelők 10. versenyén díjazott Vilcea, Krassó-Szörény, Fehér, Szatmár, Olt, Neamt, Kovászna, Temes, Konstanca, Brassó, Teleorman, Délj megyei zenekarok és népitánc-együttesek, valamint a bukaresti színpadok több jeles előadóművésze. Az előadás megkapóan felelevenítette a Román Kommunista Párt 50 évi dicsőséges tevékenységét, a párt által a nemzeti szabadságért és függetlenségért vívott illegális harc nehéz éveit, az 1944. augusztus 23-i fegyveres felkelést, amelyet a párt szervezett és vezetett, a szocialista Románia felépítéséért végzett lendületes munkát. Az előadás a pártnak szentelt himnuszszal fejeződött be. A teremben jelenlevők felállnak helyükről, hosszasan megtapsolják, lelkesen és melegen éltetik a Román Kommunista Pártot, annak főtitkárát, Nicolae Ceausescu elvtársat. Befejezésül az előadás művészeinek és rendezőinek virágokat nyújtottak át a párt- és államvezetőség részéről. (Agerpres)