Előre, 1971. október (25. évfolyam, 7433-7459. szám)

1971-10-28 / 7456. szám

Maros megye egyike az ország iparilag fejlettebb megyéinek ; a villamosenergia-, fa-, könnyű- és vegyipar élenjáró szerepet játszik a megfelelő iparág országos háló­zatában mind az előállított termékek vo­lumenét, mind pedig a termelőtevékenység hatékonyságát illetően. A radnóti hőerőmű, a tirnaveni­i és marosvásárhelyi vegyi­kombinát, a régeni fafeldolgozó komple­xum, a segesvári fajanszgyár és még sok más ipari egység munkaközösségének fá­radhatatlan erőfeszítései nyomán egyre több villamosáram, karbid, műtrágya, hang­szer, sportfelszerelés, ruházati cikk, textil­ipari berendezés, számológép és még szá­mos termék kerül az országos és a nemzet­közi áruforgalomba, eljuttatva az ország minden sarkába, a világ számos tájára az e vidéken élő román, magyar, német dol­gozók szorgalmának, tehetségének, haza­fiasságának mindennapian egyszerű és ne­mes bizonyítékait. A megye ipari egységeinek munkaközös­ségei erejüket, tehetségüket nem kímélve arra összpontosítják erőfeszítéseiket, hogy az állami terv rájuk eső részét maradékta­lanul és a legjobb körülmények között tel­jesítsék, hogy minél hatékonyabban be­kapcsolódjanak abba a hatalmas alkotó tevékenységbe, amely átfogja a­ haza vala­mennyi vidékét, munkakollektíváját. Ezt a teremtő, termelő tevékenységet az iparvál­lalatok pártszervezetei irányítják a megyei pártbizottság közvetlen útmutatásai alap-SZOTYORI ERNŐ elvtárshoz, a Maros megyei pártbizottság gazdasági kérdések­kel foglalkozó titkárához mint a legilleté­kesebbhez azért fordultunk, hogy szíves­kedjen felvázolni azokat az eredményeket, amelyeket a megye iparának dolgozói az év első kilenc hónapjában elértek, megha­tározni a hátralévő időszak erőfeszítései­nek legfontosabb irányait, az évi felada­tok teljesítésének a feltételeit, kilátásait.­­ Aki a év eltelt időszakában csak kis mértékben is próbálta fi­gyelemmel követni Maros megye iparvállalatainak termelési ered­ményeit, észrevehette a megala­pozottság, ütemesség nyilvánvaló jeleit. Hogyan jellemezné ön, tisz­telt titkár elvtárs, az első kilenc hónap tervteljesítésének körülmé­nyeit ?­­ Ezzel kapcsolatban nem sza­bad szem elől tévesztenünk egy igen fontos tényt Azt hogy az el­telt kilenc hónap egy új ötéves 1971-1975 A GYORS ÜTEMŰ ORSZÁGÉPÍTÉS KIEMELKEDŐ ÖT ESZTENDEJE RENDSZERES,MINŐSÉGI TERMELŐTEVÉKENYSÉG­ ÜTEMES TERVTELJESÍTÉS BESZÉLGETÉS SZOTYORI ERNŐ fotásai, az RKP Maros megyei bizottságának titkárával terv első háromnegyedévé volt eredményei ilyenformán nemcsak a sikeres évzárás, hanem egy hosz­­szabb időszak tennivalói jó indítá­sának a feltételeit is megteremtik. Nos, ebből­ a szempontból még job­ban kidomborodik az előkészített­ség, körültekintés, ütemesség, rend­szeresség szerepe. Mert nyugodtan kijelenthetem, hogy még egyetlen évkezdés sem volt ennyire zökkenő­­mentes, ilyen alaposan előkészített mist a mostani. Már a múlt év de­rekán ismertük az ez évi feladatain­kat, azokat többször is megtárgyal­tuk vállalati, megyei és központi szinten, mégpedig a vállalati közvé­lemény, a helyi szakemberek alap­vető és aktív hozzájárulásával. A tervfeladatok ily módon messzeme­nően tükrözték mind szocialista építő tevékenységünknek a jelen szakaszban érvényes általános ten­denciáit, mind pedig minden egyes vállalat konkrét adottságait és lehe­tőségeit. A mutatók tisztázásával egyidőben meghatároztuk azok tel­­jesítés­ or iCrtv pou.ftjs anyagi, maszaki, szellemi feltételeit és azonnal rá­tértünk e feltételek megteremté­sére. Ez tehát a magyarázata an­nak, hogy a megye iparvállalatai által eddig elért termelési eredmé­nyek rendszeresen felmutatják az ütemesség, gördülékenység jegyeit. Jók voltak az eredmények január­ban, áprilisban, szeptemberben, bármelyik eddig eltelt hónapban.­­ A számok meglehetősen szűk­szavú, de mégis érthető és plaszti­kus nyelven hogyan fejeződnek ki a vállalatok által eddig felmuta­tott teljesítmények ? A Maros megye iparvállalatai há­romnegyedévi tervüket a legfonto­sabb mutatók esetében maradékta­lanul teljesítették, sőt túlszárnyal­ták, így többek között az összter­melési tervet 103,4 százalékban, a Kóter,­ Gyula f­olytatása a 3. oldalon) A KÖZHASZNÁLATÚ SZÁLLÍTÓESZKÖZÖKKEL LEBONYOLÍTOTT ÁRUFORGALOM VOLUMENE 1971-1975 KÖZÖTT MILLIÁRD TONNA / KILOMÉTEREKBEN. M­­ alaszthatatlan teen­­mm­dóink, napi gond­­■ * fáink, bajaink kö­zepette pillanatnyi szü­netet tartunk. Megállít ez a szó, talán nyugodt de­rűjével, talán békés nosz­talgiájával, hulló-faleve­­les, fáradt-napfényes e­­székre emlékeztető han­gulatával. Egy emberöltőt dédel­get a szó, munkában, be­csületben, gondban-öröm­­ben eltelt éveket, évtize­deket, két ember félév­százados kitartását, ön­zetlen, egymást segítő­­megértő házastársi kap­csolatát, szerető családot, gyermekeket, unokákat, dédunokákat. De magá­ban hordozza a megbé­kélés bölcs nyugalmát, a megpihenést, a nyugdíjas­­kényelmes tevés-verést is, egy munkába fáradt élet megérdemelt ajándékait. Igen, önkéntelenül is meg kell állnunk, rájuk kell gondolnunk egy pilla­natra, múltjukra, amelyen most elmerengenek, jele­nükre, amely a miénk is, majdani múltunk, s amely­ről néhány évtized múlva , mi adunk majd számot az utánunk következőknek, mert jövőjüket, jövendő jelenüket alapozzuk - egymást követő nemze­dékek számadása... Szűk családi körben, a­­hogyan a legmeghittebb ünnepeket szokás, ülte aranylakodalmát Márton Albert nyugalmazott nyom­dai gépmester és felesége a medgyesi kis családi házban. Az asztal köze­pén torta, rajta szépen cirkalmazott félszáz. A barátok, a régi mun­katársak? Hja, szomorú kérdés. Alig egy-kettő él még belőlük. Legfennebb a tanítványok, azok el­öljönnek néha. Ó, nem mind, csak néhányan, pe­dig mennyi tanítványa volt össze sem tudná szá­molni, hogy az alatt a negyvenhárom év alatt mennyi fiatalt tanított meg a szakmára. Dehát ezek a mai fiatalok már mintha másak lennének, mint a régiek... És ezt a fordulatot természetesen, már szinte kötelezően kö­vette am a másik is , hogy „bezzeg az én időmben". Tudom, sok „mai fiatal“ arca rándul meg bosz­­szankodva ebben a pilla­natban. Pedig inkább csak megszokásról, mint elmarasztaló értékítéletről van itt szó, és arról, hogy valóban összehasonlítha­tatlan a különbség nap­jaink szakmatanulása és ama hajdani szomszéd vá­rosi inasévek között, a­­melyeket még az eltelt év­tizedek sem tudtak szép emlékké varázsolni. Úgy tűnik, a hetven­négy esztendős Márton Albert mégis ezekről be­szél legszívesebben, ezek élnek legélesebben em­lékezetében. — Már inasokként 12-14 órát dolgoztunk naponta. Emlékszem, amikor elő­ször érkeztek szervezett munkások hozzánk és elő­ször beszéltek nekünk a logatókról, a nyolc órás munkanapról, a munka­­körülmények javításáról, a munkásszervezetekről. A­­mint a főnök megtudta, mire készülünk, hármon­­kat agyba-főbe vert és szó nélkül­ kidobott. De aztán mégiscsak vissza kellett vennie, sőt meg­ígérnie, hogy lemond az inasok ütlegeléséről. Ek­kor kezdett derengeni előttem, mit jelent szer­vezett munkások között él­ni, azért is jöttem át ha­marosan a medgyesi nyomdába dolgozni. Lassan pereg visszafelé az idő, olykor összeku­­szálódnak az események mozaikjai, meg-megtor­­pan a fáradt emlékezet. Mélázva, bölcs beletörő­déssel szánt ilyenkor végig a kéz a homlok re­dőin, legyint egy-egy nem­­emlékszem-márt. Aztán 43 munkásév félhomályából ismét csak felvillan egy­­egy részlet. Lehet, hogy egészen aprócska, né­hány pillanat, mozdulat, vidám-szomorú kép, a­­mely, ki tudja, miért rak­tározódott el, akadt fent valamilyen mélyebb, szá­munkra érthetetlen és megmagyarázhatatlan lé­lektani összefüggés pók­hálóján. Például, amikor egy al­kalommal beteg volt, és a főnök maga jött el, hozta a festékeket, kavarná ki a megfelelő árnyalatot, mert megakadtak a szí­nes nyomással. Elismert szakembere volt a szín­keverésnek Márton Albert. Különös érzék, kitűnő íz­lés, hozzáértés, türelem kellett ahhoz, hogy az em­ber megtalálja és össze­egyeztesse a megfelelő árnyalatokat. Szinte bele­pirul a lelkesedésbe, s máris valóságos kis elő­adást rögtönöz a színke­verés technikájáról, alig győzöm követni. A munkában töltött hosszú évtizedek után im­­már maga mögött ha­gyott egy tucatra való nyugdíjas esztendőt is. Hogy mivel telt el? - Amikor az ember megöregszik, már csak a virágokat szereti - s már vonszol is kifelé az ud­varra, megmutatni büszke­ségeit. Rózsa, árvácska, muskátli, őszirózsa. - A virágok mindig is jó ta­nácsadóim voltak. Olykor letéptem egy-egy szirmot, azt vittem el mintának, és milyen öröm volt, amikor sikerült ugyanolyan, vagy bár hasonlót kikeverni. - Ismeri a repkényt? Nahát, az valóságos szín­­bibliám volt. Különösen ősszel. Nem ügyelte még meg soha? Ahogy ráve­tődnek a napsugarak a sárguló levelekre, negy­ven-ötven féle szemkáp­ráztató változatot lehet felfedezni. Hányszor el­vittem magammal a sár­­guló-vöröslő leveleket, mert bizony a régi meg­rendelők nagyon szeszé­lyesek voltak ám... - Tavasszal, nyáron, ősz­szel még csak eltelik az idő, gyámolítom a virá­gaimat. Hálásak is a gon­doskodásért, elszórakoz­tat, megnyugtat a ker­tészkedés. A telek unal­masabbak. .. Aztán utoljára, mintegy rokonszenve jeléül, meg­ajándékoz egy bizalmas vallomással: — írogatok néha verse­ket, csak úgy a saját szó­rakoztatásomra, a hosszú téli estéken. Persze, nerv, olyanokat, mint a mai költők, ahhoz én már nem értek, csak úgy, mint a régiek... Néhány pillanatra eltű­nik a másik szobában, szekrényajtó nyikorog, székláb koccan a par­ketthez, s már hozzá is féltve őrzött titkát, a kis kockás füzetet... Jakab Márta ARANY LAKODALOM Világ proletárjai, egyesüljetek ! Országos politikai napilap • București • Románia Szocialista Köztársaság XXV. évfolyam 7456 sz. — 6 oldal ára 30 báni — 1971. október 28., csütörtök Az állami szocialista egységek személyzetének munkahelyi besorolásáról és előléptetéséről szóló törvény Felelősségteljes társadalmi feladat A­z állami szocialista egységek személyzetének munkahelyi besorolásáról és előléptetésé­ről szóló törvény szükséges és el­engedhetetlen feltétele a folyama­tos fejlődésnek, a sokoldalúan fej­lett szocialista társadalom építésé­nek. Magától értetődő tény, hogy vezető beosztást csak az tölthet be, akinek erre megvannak a képessé­gei, rendelkezik azzal a szakmai és politikai hozzáértéssel, amelyet a munkahely betöltése megkövetel. Az a tény, hogy ezt most törvény határozza meg, a gazdasági ered­mények rohamos emelkedését vonja magával, lehetővé teszi, hogy az irányítás mindenütt tovább javul­hasson. Nagyon természetes, hogy a veze­tő káderek kiválasztásánál a jövőben az eddiginél lényegesen nagyobb fi­gyelmet kell fordítani arra, hogy a kiválasztott személy ne csak szak­mai, de ideológiai, politikai szem­pontból is rendelkezzék a vezető tulajdonságaival. Nicolae Ceaușescu elvtárs szavaival élve, bármilyen jó szakember is valaki, bármennyire érti a szakmáját, jó vezető nem le­het, ha politikai, ideológiai színvo­nala elmarad a követelmények mö­gött. Az ilyen ember lehet jó tiszt­viselő, hozzáértő szakember, de po­litikai vezető nem. Márpedig a szo­cialista építésben a legalacsonyabb vezető beosztás is tág látókört igényel , megköveteli, hogy a jelen­ségeket, a termelést a maga össze­tettségében, szerteágazó vonatkozá­saiban lássa az ember, ne csupán a munkahely, a vállalat falain belül, de nemzetgazdasági viszonylatban is. A mérnöknek közgazdásznak is kell lennie, a könyvelőnek ismernie kell a munkaszervezés kérdéseit és így tovább ; mindenkinek,­ minden vezető beosztásban tevékenykedő­nek meg kell értenie a Román Kommunista Párt gazdasági politi­kájának legapróbb részleteit is, hogy a maga munkahelyén felmér­hesse tennivalóit és képességeit a nagy közösség érdekébe állíthassa. A káderek kiválasztása és előlép­tetése tehát felelősségteljes társa­dalmi feladat. Rendkívül jelentős az a mélyen demokratikus szellem, amely a törvényt áthatja, s amely a munkaközösségeknek nemcsak le­hetőséget nyújt arra, hogy vélemé­nyüket nyilvánítsák az előlépteten­dő személyekkel kapcsolatosan, de kötelességükké is teszi. Benedek József, a marosvásárhelyi könnyűipari felszereléseket gyártó vállalat helyettes főmérnöke Hatékony eszköz a szocialista demokrácia további elmélyítésére M­int ismeretes, pártunk és álla­munk a nemzetgazdaság-ve­zetés-szervezés tökéletesítési intézkedéseinek összességében meg­különböztetett figyelmet fordít az állami szocialista egységek sze­mélyzete munkahelyi besorolásá­nak és előléptetésének további ja­vítására. A szocialista egységek személyzetének munkahelyi besoro­lásáról és előléptetéséről elfogadott törvény hasznos szabályozó rendel­kezés a sokoldalúan fejlett szocia­lista társadalom építésének jelen­legi szakaszában. E törvény célja, hogy a káderek besorolásának és előléptetésének egész folyamata előmozdítsa az országunk gazdasági és társadalmi fejlesztésével össze­függő nagy és bonyolult feladatok magasabb minőségi szinten történő teljesítését. Ugyanakkor hatékony eszköz a szocialista demokrácia el­mélyítésére és további bővítésére. Ez utóbbival kapcsolatban szeretném részletesebben kifejteni véleménye­met. Rendkívül fontosnak és helyes­nek tartom, hogy a törvény szerint minden besorolást annak a munka­­közösségnek a tudomására kell hozni, amelyben az illető személy dolgozik és nem lehet előléptetni azokat a személyeket, akiket mun­kaközössége nem ajánl. Hiszen ter­mészetes, hogy egy személy szak­mai és politikai felkészültségét, a társadalom érdekében kifejtett te­vékenységét, összes jó és rossz tu­lajdonságait az a kollektíva ismeri a legjobban, amelynek tagja, amelyben dolgozik. A versenyvizs­gán túlmenően ez a tény nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a megüre­sedett állások betöltésénél, az elő­léptetéseknél elkerüljük a szubjek­tivizmust, útját álljuk a formaliz­musnak, mely eddig nem egy eset­ben felelősségteljes beosztásba jut­tatott szakmailag kevésbé ráter­mett, politikailag hiányosan felké­szült személyeket is. Az új törvény következetes alkalmazása biztosít­ja, hogy a kádereket szakmai és politikai felkészültségük, tapaszta­latuk, szervező képességük, korrekt honpolgári magatartásuk mértéké­ben léptethessék elő. Achim Felicia, a szatmári Mondiala készruhagyár segédmestere » (tervezet) SZŐLÉSZETI ÉS BORÁSZATI TÖRVÉNY (2. oldalon) AZ OLVASÓ FÓRUMA (4. oldalon) AZ EREDMÉNYEK NEM SZÜLETNEK MAGUKTÓL S­zentandrás híres állattenyész­téséről. Akárhol jársz Hunyad megyében, a nevét, eredmé­nyeit ismerik. „Nekik könnyű, mert jól megy a gazdaság“ — hallottuk több községben is. Tényleg millio­mos szövetkezetről van szó, ahol csak az állatok tartása nem keve­sebb mint 960 000 lejt hozott eddig ebben az esztendőben. Az eredmé­nyek nyilván nem születtek maguk­tól, nagyon meg kellett dolgozni ér­tük. A tavalyi árvíz például több száz hektárt takart be iszappal, mégis — minden lehetőséget ki­használva — sikerült nyereséggel zárni az évet. Oco? Aronim állattenyésztő bri­­gádosnak elismételjük a hallotta­kat, azt, hogy Szentandráson min­den könnyen sikerül. „Nem hinném — mondotta az idős ember — egy biztos, régen túl vagyunk a kezde­ti nehézségeken, kívülről úgy lát­ják, hogy a dolgok maguktól men­nek. A helyzet nem ez. Mert csu­pán az, hogy a téesznek három hek­tár kaszálója van, évről évre ta­­karmánytermelési gondokat okoz, így nem kevesebb mint 120 hektár területet kellett bevetnünk pillan­gósokkal s bizony erről a földrész­ről az idén is 504 tonna szálasta­karmányt hordtunk az istállók mel­lé. Emellett még 610 tonna silóval, 400 tonna gabonaszalmával és 200 tonna kukoricával várjuk a hideg idő töttét. Mindezért, azt hiszem, dolgozni kellett, még akkor is, ha jó mezőgazdasági év volt az ideig. Hogy mennyire igaz, amit mond, bizonyítja az is, hogy a téli állat­­eleség már több mint egy hete boglyákban, góréban, iilógödörben van. Habár tömegtakarmány bőven van télire, a téesz tagok mégis besi­­lózzák a kukoricaszárakat is, jól tudják, az állatoknak nem kitelel­­tetésre, hanem télen is takarmá­nyozásra van szükségük. Ezt olyan gondozók mondották mint Popa Augustin, Buda Traian, Crişan Ioan, akik a termelőszövetkezet megala­kulása óta az állattenyésztésben Román Győző (Folytatása az 5. oldalon) A Kínai NK törvényes jogainak ■..... ......................... .......................... i­ helyreállítása az ENSZ-ben A BÉKE ÉS A HALADÁS ÜGYÉNEK JELENTŐS GYŐZELME, A POLITIKAI REALIZMUS­­ MEGNYILATKOZÁSA ‘ Országunk közvéleménye mélysé­ges elégtétellel fogadta a hírt, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezeté­nek Közgyűlése szavazatával hely­reállította a Kínai Népköztársaság összes törvényes jogait a világszer­vezetben. A nemzetközi élet kima­gasló jelentőségű eseményéről van szó, amely egyben győzelme a szo­cializmus ügyének, a béke és a ha­ladás erőinek, győzelme a törvé­nyesség és a politikai realizmus szellemének a nemzetközi politiká­ban. Országunk népe tiszta szívből forró üdvözletét tolmácsolja ebből az ünnepélyes alkalomból a kínai népnek, egyben a legnagyobb elis­meréssel adózva a kínai nép elvi szilárdságának, amellyel törvényes jogait védte. Ezeket a jogokat most teljes mértékben elismerte a jelen­kori államok legátfogóbb szerve­zete. A szocialista Románia tántorít­hatatlan következetességgel szállt síkra a Kínai NK törvényes jogai­nak helyreállításáért az ENSZ-ben. Országunk mindig is hangoztatta, hogy ez a nemzetközi élet égető követelménye, elengedhetetlen fel­tétele az enyhülés és a béke meg­honosodásának a Földön, olyan (Folytatása az 5. oldalon) TÁVIRAT MAO CE-TUNC elvtársnak,­­ éz Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága elnökének, * CSU EN-LAJ elvtársnak, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökének Kedves elvtársak! Rendkívüli megelégedéssel szereztünk tudomást az Egyesült Nem­zetek Szervezetének 26. közgyűlési ülésszakán megejtett szavazás ered­ményéről és a Román Kommunista Párt, Románia Szocialista Köztársa­ság Államtanácsa és Minisztertanácsa nevében, az egész román nép és a magunk nevében a legmelegebben gratulálunk Önöknek, a Kínai Kommunista Pártnak, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának és a testvéri kínai népnek abból az alkalomból, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetében és annak minden szervezetében helyreállították a Kínai Népköztársaság törvényes jogait. A Kínai Népköztársaság jogainak helyreállítása az ENSZ-ben rend­kívül nagy jelentőségű igazságtétel az Egyesült Nemzetek Szervezetének tevékenysége szempontjából, a haladás és a világbéke érdekében; ezzel győzedelmeskedett az a helyes politika, amely szerint a Kínai Népköz­­társaságnak rendkívüli szerepe és fontossága van a nemzetközi életben, amely szerint napjainkban egyetlen nagy horderejű kérdést sem lehet tartósan és a népek óhajának megfelelően rendezni a népi Kína és az összes nagy és kis államok egyenlő jogú részvétele nélkül. Ez a hatá­­­rozat ünnepélyesen szentesíti azt a tagadhatatlan valóságot, hogy a vilá­­­gon egyetlen Kína létezik, s a Kínai Népköztársaság kormánya az egész kínai nép egyetlen törvényes képviselője. Kifejezzük azt a mélységes meggyőződésünket, hogy a Kínai Népköz­­társaság jelenléte az ENSZ-ben alapvetően hozzájárul a nemzetközi jogi normák tiszteletben tartásához, az Egyesült Nemzetek Szervezete szere­pének növekedéséhez, a nemzeti függetlenség és szuverenitás, a teljes jogegyenlőség, a belügyekbe való be nem avatkozás, a kölcsönös előnyök elvének, az erőszak mellőzése, az erőszakkal való fenyegetőzés mellőzése elvének, tehát azoknak az elveknek az érvényre juttatásában, amelyek az államközi kapcsolatokat kell hogy kormányozzák. Megragadjuk az alkalmat, hogy ismételten kifejezésre juttassuk meggyőződésünket, hogy a pártjaink és országaink közötti baráti és sok­oldalú együttműködési kapcsolatok, amelyeknek tartós alapja a kölcsö­nös tisztelet és megbecsülés, a marxizmus-leninizmus és a szocialista internacionalizmus, állandóan fejlődni fognak a két nép érdekében az antiimperialista erők megszilárdulása, a szocializmus és a béke világ­méretű ügye érdekében. Tiszta szívből teljes sikert kívánunk a Kínai Népköztársaság tevé­kenységéhez az Egyesült Nemzetek Szervezetében és a többi nemzetközi szervezetben. NICOLAE CEAUSESCU, ION GHEORGHE MAURER, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke Államtanácsának elnöke

Next