Előre, 1974. február (28. évfolyam, 8158-8181. szám)

1974-02-01 / 8158. szám

1974. FEBRUÁR 1., PÉNTEK BEFEJEZTE HIVATALOS LÁTOGATÁSÁT HAZÁNKBAN ŐFELSÉGE HUSSZEIN IBN TALAL, JORDÁNIA HASEMITA KIRÁLYSÁG KIRÁLYA KÖZÖS KÖZLEMÉNY Nicolae Ceausescunak, Románia Szocialista Köztársaság Államtaná­csa elnökének a meghívására 1974. január 29-én és 30-án hivatalos lá­togatást tett Romániában Őfelsége Husszein Ibn Talal, Jordánia Hase­­mita Királyság királya. A látogatás során Nicolae Ceausescu, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnö­ke megbeszélést folytatott őfelsége Husszein Ibn Talallal, Jordánia Ha­­semita Királyság királyával a ro­­mán-jordániai kapcsolatokról, vala­mint közös érdekű nemzetközi kér­désekről. Őfelsége Husszein Ibn Talal ki­rály és a kíséretében levő szemé­lyek megtekintettek bukaresti és ploiesti-i gazdasági és szociális­­kulturális létesítményeket. A szívélyesség, a barátság és a kölcsönös megértés légkörében le­folyt megbeszéléseken részt vettek. Román részről: Ilie Verdet, a Mi­nisztertanács első alelnöke, Ion Pa­­tan, a Minisztertanács alelnöke, külkereskedelmi miniszter, George Macovescu külügyminiszter, Ion Gheorghe vezérezredes, a honvédel­mi miniszter első helyettese, a Nagyvezérkar főnöke, Vasile Pun­­gan, az Államtanács elnökének ta­nácsosa és Mihai Levente, Romá­nia Szocialista Köztársaság nagy­követe Jordánia Hasemita Király­ságban . Jordániai részről: Zaid Al-Rifai miniszterelnök, Amer Khammash tábornok, őfelsége politikai taná­csosa, Zuhair Mufti külügyminisz­ter, Khalil Szalem, a Tervezésügyi Országos Tanács elnöke, Zaid Bin Shaker tábornok, a fegyveres erők vezérkari főnöke és Abbud Szalem brigadéros, a Királyi Légierő pa­rancsnoka. Áttekintve a román-jordániai kapcsolatokat Nicolae Ceausescu el­nök és őfelsége Husszein Ibn Talal király egyetértett abban, hogy le­hetőségek vannak e kapcsolatok to­vábbi sokoldalú fejlesztésére, külö­nösen gazdasági téren. A felek ki­fejtették, hogy közös érdekük fűző­dik az előzőleg megkötött gazdasági kooperációs megállapodások előírá­sainak teljesítéséhez, valamint ah­hoz, hogy a jövőben, hasonló, köl­csönösen előnyös megállapodásokat kezdeményezzenek. A kétoldalú kapcsolatok tovább­fejlesztése érdekében a két fél el­határozta, hogy a közeljövőben nagykövetségeket létesít és a két fővárosban tartózkodó nagykövete­ket akkreditál, tárgyalásokat kezd egy kulturális együttműködési egyezmény megkötése érdekében. A két államfő megvizsgált egyes időszerű nemzetközi kérdéseket és ezzel kapcsolatosan kifejezte orszá­gának ragaszkodását az ENSZ­­Alapokmány elveihez és célkitűzé­seihez. Az államfők megelégedéssel domborították ki a nemzetközi élet pozitív folyamatát, amely a világ­béke és az enyhülés felé irányul, és hangsúlyozták, hogy egyre erő­teljesebben érvényesülnek az álla­mok közötti kapcsolatokban a teljes egyenlőségnek, a nemzeti független­ség és szuverenitás szigorú tiszte­letben tartásának, a belügyekbe való be nem avatkozásnak, az erő­szakkal való fenyegetés és az erő­szak alkalmazása mellőzésének az elvei. A két államfő kidomborította, hogy Románia és Jordánia jelentő­séget tulajdonít az ENSZ szerepe megerősítésének a nemzetközi kér­dések megoldásában, az összes né­pek javára, a nemzetközi jog elvei maradéktalan előmozdításának, a biztonság és az államok közötti együttműködés légköre előmozdítá­sának javára. A két fél hangsúlyozta az összes államok aktív részvételének jelen­tőségét nagyságra, potenciálra vagy társadalmi rendszerre való tekintet nélkül, azoknak a poblémáknak a megoldásában, amelyek a mai em­beriséget foglalkoztatják. Ebben az értelemben kidomborították a kis és közepes országok szerepét és hozzájárulását világszerte a béke és a biztonság légkörének meghonosí­tásához, az összes nemzetek kö­zötti baráti és együttműködési kap­csolatok fejlesztéséhez. A közép-keleti helyzettel kapcso­latosan a két államfő kifejezte ag­godalmát a feszült állapot fennma­radásáért ebben az övezetben, és hangsúlyozta a válság politikai ren­dezésének szükségességét. Az ál­lamfők megállapították, hogy az 1967. évi háború nyomán erőszak­kal meghódított arab területek iz­raeli megszállás alatt tartása az ál­landó feszültség állapotát és az újabb ellenségeskedések veszélyét szüli. Értékelve a szembenállás meg­szüntetése és az erők elválasztása terén eddig elért eredményeket, a két államfő szükségesnek tekintet­te a konfliktusba keveredett arab államok és Izrael katonai erői szembenállásának mielőbbi meg­szüntetését. A két államfő egyetértett abban, hogy a közel-keleti tartós békét csak akkor lehet megvalósítani, ha visszavonják az összes izraeli csa­patokat az 1967-ben elfoglalt arab területekről, ha szavatolják a térség összes államainak területi integri­tását, függetlenségét és szuvereni­tását, ha igazságosan rendezik a Palesztinai nép kérdését, megadva neki a jogot, hogy saját maga ha­tározzon sorsa felől. A felek kifejezték reményüket, hogy a nemrég megkezdődött genfi konferencia a várakozásoknak meg­felelő eredményeket hoz a közép­keleti igazságos és tartós béke meg­valósítása érdekében. A két államfő véleménycserét folytatott a jelenlegi európai hely­zetről és pozitívan vélekedett az összeurópai konferencia munkála­tairól, amelynek célja a békére, a biztonságra és az együttműködésre alapozott új kapcsolatok meghono­sítása a kontinens államai között, azért, hogy minden ország erőfeszí­téseit a független gazdasági és szo­ciális fejlődésének szentelhesse. A felek egyetértettek abban, hogy az európai biztonság megteremtése és a kooperáció erősítése pozitívan be­folyásolja az enyhülés és együtt­működés ügyét szerte a világon. Őfelsége Husszein Ibn Talal ki­rály és a kíséretében levő szemé­lyek szívélyes köszönetet mondtak Nicolae Ceausescunak, Románia Szocialista Köztársaság Államtaná­csa elnökének és a román kor­mánynak a vendégszeretetért, a­­melyben részesültek és nagyra ér­tékelték a román kormány és nép nagyszabású megvalósításait. Husz­­szein Ibn Talal meghívta Nicolae Ceausescut, az Államtanács elnökét, hogy tegyen látogatást Jordánia Hasemita Királyságban. A meghí­vást örömmel elfogadták. A két­ államfő ellép a díszőrség előtt ELUTAZÁS BUKARESTBŐL (Folytatás az 1. oldalról) tetőktől, tábornokoktól és ma­gas rangú tisztektől. Az elutazás ünnepségén jelen levő számos bukaresti lakos rendkívül melegen üdvözölte az Államtanács elnökét és a hase­mita uralkodót, és kifejezte meg­elégedését és helyeslését azokért a gyümölcsöző eredményekért, a­­melyeket a két államfő első ta­lálkozóján, a kétoldalú kapcsola­tok, valamint a nemzetközi élet e mélyreható és pozitív mozza­natán elértek. A repülőgép lépcsőjénél Husz­­szein király elbúcsúzik Emil Bod­­naractól, az Államtanács alelnö­­kétől, Ilie Verdeitől, a Miniszter­tanács első alelnökétől, Ion Pa­­fantól, a Minisztertanács alelnö­kétől, külkereskedelmi miniszter­től, Constantin Statescutól, az Államtanács titkárától, George Macovescu külügyminisztertől, Mihai Leventétől, hazánk jordá­­niai nagykövetétől. Nicolae Ceausescu elnök üd­vözli azokat a jordániai szemé­lyeket, akik az uralkodót elkí­sérték: Zaid Al Rifai miniszter­­elnök, Amer Khammash tábor­nok, Őfelsége politikai tanácsosa, Zuhair Mufti külügyminiszter, Khalil Szalem, a Tervezési Or­szágos Tanács elnöke, Zaid Bin Shaker tábornok, a fegyveres erők vezérkarának főnöke. Ab­bud Szalem brigadéros, a Királyi Légierő parancsnoka. Egy pionírcsoport virágcsokro­kat nyújt át a két államfőnek. Nicolae Ceaugescu elnök és Husszein Ibn Talal király ezután szívélyesen elbúcsúzik, átöleli egymást. Nicolae Ceausescu elnök kel­lemes utat kívánt a magas ran­gú vendégnek és újból kifejez­te megelégedését a látogatás ki­váló eredményeiért, azt a meg­győződését, hogy újabb alkalma nyílik a találkozóra a hasemita uralkodóval. Husszein király melegen meg­köszönte Nicolae Ceausescu "el­nöknek azt a vendégszeretetet, amelyben romániai tartózkodása egész idején részesült, hang­súlyozta a megbeszélések gyü­mölcsöző jellegét, azok jelen­tőségét a két ország és nép kapcsolatainak fejlődése szem­pontjából. A jordániai uralkodó a re­pülőgép ajtajából hosszasan viszonozta a jelenlevők üdvözlé­sét. 16.00 órakor a királyi repülő­gép felszállt az Otopeni repü­lőtérről. TÁVIRAT A REPÜLŐGÉP FEDÉLZETÉRŐL NICOLAE CEAUȘESCU Őexcellenciájának, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének Engedje meg, Excellenciád, hogy szép hazájától búcsúzva kifejezzem hálás köszönetemet és nagyrabecsülésemet azért a messzemenő udva­riasságért és vendégszeretetért, amellyel az igaz barátság jeleként engem és küldöttségem tagjait, körülvettek. Örömmel ismertük meg a helyszí­nen az ön bölcs, ihletett és odaadó vezetése alatt dolgozó román nép nagyszerű vívmányait, az ön és nagy népe által elért haladást, amely Romániát az összes fejlődő országok példaképévé avatta. Nagy megelégedésünkre szolgál, hogy népeink és kormányaink meg­egyeztek az együttműködésben a kölcsönösen előnyös területeken. Felejthetetlen emlékeink vannak vendégszerető országáról és né­péről. Mindig hálával gondolok majd vissza azokra a meleg érzelmek­re, amelyekkel rövid bukaresti látogatásom során elhalmoztak. Türel­metlenül várom, hogy a közeljövőben ismét találkozhassam Excellen­­ciáddal Jordániában, ahol abban a nagy megtiszteltetésben és kiváltság­ban lesz részünk, hogy legjelesebb vendégünkként fogadhassuk önt. Kérem Excellenciádat, fogadja még egyszer a magam és a jordá­niai nép legjobb kívánságait; további boldogságot és sok sikert kívá­nunk a hatalmas és nagyszerű román nép állandó és lendületes hala­dásához az ön nagyszerű és ihletett vezetése alatt. Tisztelettel, HUSSZEIN IBN TALAL Z A HARMADIK DÍJ TÖBBRE KÖTELEZI A ZILAHIAKAT Ilah történelmében még nem volt olyan esztendő, amelyben any­­nyit gyarapodott és szépült vol­na, mint az elmúlt évben, a lakosok hazafias munkájával még soha nem létesítettek annyi közkertet, mint 1973- ban. A közművesítési, gazdálkodási és helységszépítési tevékenységben az or­szág városainak élcsoportjába küzdötte fel magát a Meszes alatti település, ezt bizonyítja a tízezer lakoson felüli városok kategóriájában elért harmadik díj. Zilah tavaly ünnepelte várossá nyil­vánításának félezredes évfordulóját, s az esemény ösztönző alkalmat jelen­tett a lakosságnak, hogy tömegesen vegye ki részét a városszépítési tevé­kenységből. Az elmúlt évben tanulsá­gos dokumentumfilmet készítettek a városról. A celluloid szalag feltárta az elhanyagolt lakónegyedeket, utcákat, házakat, közkerteket, a felelőtlenül ron­gálok után hagyott nyomokat, a lakás­­állomány állapotát. Nos, a dokumen­tumfilmet, amelyet az egyik néptaná­csi ülésszakon mutattak be, a képvise­lők javaslatára a nyári estéken a vá­ros minden negyedében vetítették, ha­talmas tömegek tekintették meg a mo­ziban, utcákon, a Béke vagy a Simion Bernusiu lakónegyedekben. Sokat hasz­nált a film, mozgósította a közvéle­ményt, úgyhogy szép, ünnepi díszbe öltöztették lakói a várost ötszázadik születésnapjára. A jutalomban kifejezett elismerés jobb munkára kell hogy ösztönözze a zilahiakat ebben az esztendőben. Az idén két jelentős esemény , a haza felszabadulásának három évtizedes évfordulója és a XI. pártkongresszus köszöntésére lehetőségük van sokkal többet elvégezni mint tavaly: a lako­soknak részt kell venniük még nagyobb számban a városszépítési akciókban. A közeljövőben megtartják a lakóbizott­ságok gyűléseit, s megvitatják minden bizonnyal a legsürgősebb tennivalókat, tanácskoznak azokról a feladatokról, a­­melyek valóra váltásával az idén a ta­valyinál is eredményesebb munkát vé­gezhetnek el Szilágy megye székhe­lyén. Az idei tervek szerint húszezer fát, tízezer rózsatövet szándékoznak elültet­ni a városnegyedekben, s a fontosabb gazdálkodási tervek közül említést ér­demel a patakok medrének takarítása, gátak építése, hogy ne ismétlődjék meg az elmúlt évihez hasonló áradás. Az idén megkezdik a Kossuth Lajos utca korszerűsítését, a környék lakói­nak régi kívánsága teljesül ezzel, s a munkálatok kivitelezésével lehetővé vá­lik, hogy a Dózsa György utcát te­hermentesítsék. A Bornusia lakóne­gyedben nyolc hektáros közkertet lé­tesítenek, régi igény ez is, mivel Zila­h­on kevés a park. A Zilah patakának partjain gátakat építenek, hogy az ipari övezetet is mentesítsék az áradá­sok veszélyétől. A lista nem végleges, nem is teljes. A tervezettnél sokkal többet tehetnek Zilahon Zilahért, ha ebben az esztendőben minden lakos, fiatal és idős, ereje és tehetsége sze­rint részt vesz a város gyarapításában, szépítésében. A városi néptanács ter­vei szerint, ha minden lakos az idén ötven-hatvan órát dolgozna közhasznú munkálatokban, azt jelentené, hogy Zilah nemcsak tartaná helyét az or­szágos élmezőnyben, hanem rangosabb helyet is kivívhatna magának 1974- ben. Fejér László Prahova megyében őfelsége Husszein Ibn Tatainak Jordánia Hasemita Királyság kirá­lyának szerda reggel alkalma nyílt közvetlenül megismerkedni a román gazdasági fejlődésnek jelentős vo­natkozásaival, az iparunk elsődle­gesen fejlődő ágazataiban elért szín­vonallal, minthogy vendége volt több Prahova megyei nagy petroké­­miai egységnek és kőolajipari gép­gyárnak. A hasemita uralkodót elkísérte Ion Pafan, a Minisztertanács al­elnöke, külkereskedelmi miniszter, Constantin Statescu, az Államtanács titkára és más román hivatalos sze­mélyek, jordániai részről pedig Zaid Al-Rifai miniszterelnök, Amer Khammash tábornok, őfelsége poli­tikai tanácsosa, Zuhair Mufti kül­ügyminiszter, Khalil Szalem, a Ter­vezési Országos Tanács elnöke, Zaid Bin Shaker tábornok, a fegyveres erők vezérkari főnöke, Abbud Sza­lem brigadéros, a királyi légierő pa­rancsnoka. A látogatás a Ploiesti municí­­pium közelében levő brazi­l petro­­kémiai kombinátban kezdődött meg. A vendégek fogadására megje­lent Ion Catrinescu, a megyei nép­tanács elnöke, Mihail Florescu vegy­ipari miniszter és Vasile Popescu, a kombinát vezérigazgatója. A vállalat dolgozói szívélyesen köszöntötték a baráti jordániai nép magas rangú képviselőjét. A köz­ponti épület homlokzatán az ünne­pi fogadtatás jeleként a román és jordániai állami zászlók lengtek. Román és arab nyelven üdvözlő szavakat olvashattunk. A vendéglátók makett segítségé­vel érdekes adatokat ismertetnek a kőolajfinomítót és petrokémiai ü­­zemet magában foglaló brazi­l komplexumról. A vendégek elidőz­nek a műanyagipari alapanyagot gyártó pirolizáló berendezés előtt A vendéglátók időközben bemutat­ják e rendkívül modern, világszín­vonalon is újdonságként ismert, tel­jes egészében hazai gyártmányú be­rendezések néhány termékét. Husszein király érdeklődéssel szemléli a technológiai folyamato­kat, részletes felvilágosítást kér néhány aggregét üzemi jellemzői­ről, behatóan érdeklődik a termékek minősége, a kombinát fejlődési táv­latai felől. A hasemita uralkodó melegen gratulál a munkaközösségnek a ki­emelkedő eredményekhez, majd be­írja nevét a díszkönyvbe. A látogatás következő állomása az 1. Mai gyár, amelynek védjegye világszerte ismert A jordániai államfőt itt is ugyanazzal a meleg vendégszeretet­tel fogadják. Ioan Avram nehézgépipari mi­niszter és Gheorghe Dinu, az üzem igazgatója röviden bemutatja a vállalatot, amely a kőolajipari be­rendezéseket gyártó iparágunk köz­pontja. Néhány makett, grafikon és térkép beszédesen ismerteti az ü­­zem jelenlegi fejlődési stádiumát, kidomborítva, hogy jelenleg ez a világ egyik legnagyobb és legkor­szerűbb ilyen jellegű ipari egysé­ge. Az itt gyártott berendezések több mint 80 százalékát a világ minden táján levő országokba ex­portálják. Rámutatnak a kölcsönö­sen előnyös gazdasági együttműkö­dés széles lehetőségeire ezen a té­ren és ismertetik néhány fúróberen­dezés teljesítményét. A magas műszaki színvonalú be­rendezések konkrét bemutatása ér­dekében a vendégeket elkalauzolják az egyik gépgyártó osztályba, ahol a fúróberendezéseket állítják elő. A technológiai folyamat során itt megszemlélhető, hogyan születnek meg az egyes fúróberendezések gép­részei, a román technikai gondol­kodás alkotásai. Husszein király gyakran megáll és figyelemmel kíséri a termelési folyamatot, elbeszélget a szakembe­rekkel. A látogatás befejezésekor a ven­dégeket meghívják az általános szerelő- és próbapadhoz, ahol átfo­gó kiállítást rendeztek a vendéglá­tók gépiparunk alaptermékeiből és kőolajipari berendezésekből. Többek között bemutatnak különböző kő­olajipari felszereléseket, traktoro­kat, tehergépkocsikat, célgépkocsi­kat, terepjárókat stb. A vendégek megtekintik az F- 200 DH fúróberendezés tornyának felemelését. A 4000 méterig fúró acélkolosszus saját motorjai segít­ségével két-három perc alatt a ma­gasba emelkedik. A hasemita uralkodó gratulál az üzem munkaközösségének a mun­kában elért eredményekhez. A munkások, technikusok és mérnö­kök ajándékaként a magas rangú vendégnek átnyújtják egy fúróbe­rendezés makettjét. Husszein király ezután a követ­kezőket írja az üzem emlékköny­vébe: „Az üzem munkásai iránti csodálatain kifejezéseként fogadják hálás köszönetemet.“ .... A hasemita uralkodó méltató szavai ismételten bizonyították azt az érdeklődést és csodálatot, amely népünk eredményei iránt megnyil­vánul új életének építése során. Husszein király a brazi­l petroké­­miai kombinátban és az 1 Mai te­zemben egyaránt méltatta a termé­kek kiváló minőségét, a munkás­káderek és a szakemberek alapos felkészültségét, alkotóképességüket, a termelés és a szakoktatás meg­szervezésének nagy hatékonyságát. A jordániai államfő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a Románia ál­tal elért jelentős haladás a tevé­kenység minden területén megnyit­ja a román-jordániai együttműkö­dés és kooperáció széles távlatait. Őfelsége Husszein Ibn Talal ki­rály délben visszatért a fővárosba ELŐRE 3. oldal A fővárosi kommunisták, dolgozók munkavállalása a haza felszabadulásának XXX. évfordulója és a párt XI. kongresszusa tiszteletére A Bukarest municípiumi párt­­bizottság január­­29-i plénumán elemezte, hogy a fővárosi párt­­szervezet 1973 folyamán miként teljesítette a párt X. kongresszu­sa és Országos Konferenciája ha­tározataiból fakadó feladatokat, és megvitatta az idei tervfelada­tok és felajánlások megvalósítá­sának fontosabb problémáit. A plénum részvevői táviratban jelentették a Román Kommu­nista Párt Központi Bizottságá­nak, Nicolae Ceaușescu elvtárs­nak, hogy a fővárosi dolgozók a pártszervek és -szervezetek vezetésével minden energiáju­kat és alkotó képességüket lat­ba vetették az ötéves terv négy és fél év alatti megvalósításáért. BUKAREST MUNICÍPIUM PÁRTBIZOTTSÁGA PLÉNUMÁNAK TÁVIRATA AZ RKP KB-HOZ, NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRSHOZ nemcsak teljesítették, hanem túl is szárnyalták az 1973-as terv­feladatokat és felajánlásokat. A főváros gazdasága az ötéves terv első három esztendejében előállított csaknem 13 milliárd lejes többlettermelésből nyol­cat a tavaly realizált, az ipa­ri termelés az ötéves tervben előirányzott 8,5 százalék he­lyett 14 százalékkal növekedett. 1973 folyamán az össztermelési tervet 1,55 milliárd lejjel, az árutermelési tervet 1,72 milliárd lejjel, az exporttervet csaknem 130 millió valutalejjel szárnyal­ták túl. Üzembe helyeztek­ 97 ter­melő kapacitást, átadtak rendel­tetésének 24 000 lakást, munkás­­otthont csaknem 11 500 hellyel, bölcsődét és óvodát 12 000 hely­­lyel, több mint 200 tantermet, 39 000 négyzetméter kereskedel­­­­mi területet. .. Mindezeket az eredményeket annak köszönhetjük — hangzik a távirat —, hogy a pártveze­tőség, ön személyesen, főtitkár elvtárs, állandó útmutatásokat adott és támogatott bennünket, irányította pártszervezetünk te­vékenységét, ösztönözte a kom­munistákat, az összes dolgozókat az anyagi és emberi erők jobb hasznosítására, a párt politikájá­nak és programjának töretlen megvalósítására. A távirat rámutat, hogy 1974 a megvalósítandó feladatoknál fogva rendkívül jelentős szakasz lesz Bukarest municípium gaz­dasági és társadalmi fejlődésé­ben, hiszen az össztermelésnek 1973 eredményeihez viszonyítva 19 százalékkal, a munkatermelé­kenységnek 14 százalékkal, az exportfeladatoknak 29 százalék­kal kell növekedniük, a fővárosi dolgozóknak 140 új ipari kapa­citást és 27 000 lakást, sok szo­ciális-kulturális létesítményt kell átadniuk, majd a következőkben hangsúlyozza: A plénum a legnagyobb fokú felelősség szellemében megvizs­gálta a Románia 1974. évi gazda­sági és társadalmi egységes nem­zeti tervéből Bukarest municí­­piumra háruló feladatokat, és kifejezve a fővárosi kommunis­táknak, az összes dolgozóknak az elhatározását, hogy fáradhatatla­nul küzdenek a párt bel- és kül­politikájának valóra váltásáért, azért, hogy új eredmények­kel köszöntsék a párt és a nép életében idén sorra kerülő tör­ténelmi eseményeket — a haza fasiszta iga alóli felszabadulásá­nak 30. évfordulóját és a párt XI. kongresszusát —, a hatalmas lelkesedés légkörében vállalta, hogy a jubileumi évben terven felül elér: — 700 millió lej értékű globá­lis termelést; — 500 millió lej értékű áru­termelést; — exportra gyárt 30 millió va­­lutalej értékű terméket; — 50 millió lejjel csökkenti a termelési költségeket; — megtakarít 100 millió kilo­wattóra villamos energiát és 127 000 tonna konvencionális tü­zelőanyagot; — 150 millió lej jövedelmet; — 100 millió lej értékű árut termel a piacalapnak; — átad 500 lakást, 9400 helyet munkás- és diákotthonokban és 5900 helyet óvodákban. Biztosítjuk a pártvezetőséget, személyesen önt, tisztelt főtitkár elvtárs, hogy a főváros dolgozói élén a több mint 234 500 kom­munistával, mindent megtesznek, hogy teljesítsék tervfeladataikat és vállalásaikat, amelyeket az 1974-es évre, az ötéves terv hat hónappal határidő előtti megva­lósulásának döntő esztendejé­re tettek, hozzájárulva hazánk gazdasági és társadalmi fejlődé­sének meggyorsításához, népünk jólétéhez és boldogságához, Ro­mánia felemelkedéséhez a civi­lizáció és a haladás mind maga­sabb csúcsaira. SOKATMONDÓ EREDMÉNYEK a tüzelőanyag és energia gazdálkodásban A Könnyűipari Minisztérium '' egységei a villanyenergia helyes elosztásával, a felszerelé­sek karbantartásával, a vesztesé­gek kiküszöbölésével az év eleje óta 6000 tonna konvencionális fűtőanyagot és 29 500 000 kilo­wattóra energiát takarítottak meg, ugyanakkor a benzinfo­gyasztást 11,7 százalékkal csök­kentették. A Könnyűipari Mi­nisztérium egységeiben megta­karított energiamennyiség fedez­hetné az Adesgo gyár négy évi energiaszükségletét. A Könnyűipari Minisztérium technológusai, közgazdászai, mű­szaki káderei tanulmányozzák a fogyasztási normák csökkentésé­nek lehetőségeit, konkrét intéz­kedéseket dolgoznak ki. S­okatmondó eredmények szü­­­lettek a fővárosban is. A bukaresti gazdasági egységek az év eleje óta olyan mennyiségű villamos- és hőenergiát takarí­tottak meg, amennyiből több mint 60 000 lakás világítását és fűtését lehetne biztosítani. Az ésszerűsítés körültekintően ös­­­szeállított grafikonok használatá­nak, a gépi-energetikai javítások minőségének, végső fokon ener­giahordozók megtakarításának tulajdonítható. A bukaresti válla­latok a fogyasztást 165 000 tonna konvencionális tüzelőanyaggal és 90 millió kilowattóra villamos energiával csökkentették. T­emes megyei vállalatokban­­ és intézményeknél széles körű akciókkal kívánják előmoz­dítani a villamosenergia-megta­­karítás ügyét. Az ipari építke­zések trösztjénél, a gépgyárban, a fafeldolgozó vállalatnál, a mosó­szergyárban, a tamásdi üvegáru­gyárban és más egységekben ja­vították az ipari tevékenységek­re és világításra szolgáló fo­gyasztás teljesítmény- és ésszerű­sítési mutatóit. Az elosztó háló­zatban újabb kapcsolószerkezete­ket, további transzformátorállo­másokat szereltek fel, s így az energetikai berendezéseket maga­sabb feszültség mellett üzemel­tethetik. A közvilágítás ésszerű­sítése céljából több helységben és vállalatban automatizálták az égők be-, illetve kikapcsolását. Temes megyében eddig összesen több mint 26 700 megawattóra villamos energiát takarítottak meg, jóval többet az egész évi előirányzatnál.

Next