Előre, 1980. május (34. évfolyam, 10091-10116. szám)
1980-05-01 / 10091. szám
AZ RKP KB POLITIKAI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE Nicolae Ceausescu elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának elnöklete alatt kedden, április 29-én ülést tartott az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága. A Politikai Végrehajtó Bizottság megvitatta és jóváhagyta az 1980— 1981-es iskolai és egyetemi tanév líceumi, szakiskolai, főiskolai és posztuniverzitási beiskolázási keretszámaira vonatkozó jelentést. A keretszámokat a nevelés- és oktatásügyi törvény előírásaival összhangban és a minisztériumok, a többi központi intézmény és a megyei néptanácsok javaslatai alapján dolgozták ki. A líceumi oktatás I. fokozatába, a IX. osztályba beiskolázzák a VIII. osztály összes végzettjeit; a líceumi oktatás II. fokozatába, a XI. osztály nappali tagozatára a tanulók 47,2 százalékát az 1979—1980-as tanévi 45 százalékkal szemben, a líceum I. fokozatának többi végzettjét a szakmai oktatás öleli fel vagy gyakornokként a termelésbe sorolják be. A IX. és a XI. osztályba felvett tanulók összlétszámának több mint 85 százalékát a szaklíceumok fogják felölelni. A Politikai Végrehajtó Bizottság utasítást adott annak tanulmányozására, hogy milyen lehetőségek vannak a többi líceumi kategóriáknak a gazdasági-társadalmi élet követelményeitől függő ésszerűbb profilírozására. A mesteroktatásban nagyobb lesz a beiskolázási keretszám mind a nappali, mind pedig az esti tagozaton. A főiskolai oktatás vonatkozásában a beiskolázási keretszám létszámnövekedést irányoz elő a bányaipari, a mechanikai, a villamossági, az energetikai, a kőolajipari, valamint a textiltechnológiai és -vegyészeti szakon. Az előző évhez viszonyítva nőni fog a helyek száma az esti tagozaton, hogy a termelésbe besorolt végzetteknek lehetőségük legyen tanulmányaik folytatására. Biztosítani fogják az esti tagozatok végzettjeinek beosztását a termelésbe, akárcsak a nappali tagozatok végzettjeiét. A Politikai Végrehajtó Bizottság utasította az illetékeseket, intézkedjenek, hogy megszűnjön minden formalizmus a tanulók és a diákok termelési gyakorlata terén, és biztosítva legyenek a feltételek, hogy ez az iskola, a fiatalok által választott szakma profiljának megfelelően bontakozzék ki. A Politikai Végrehajtó Bizottság a továbbiakban jelentést vitatott meg és hagyott jóvá a pártdokumentumok becserélésével kapcsolatos akció előkészítéséről, amely a párt Központi Bizottságának normáival és előírásaival összhangban folyik. Az egyéni beszélgetések alkalmával elemzik, hogyan teljesíti mindegyik párttag a párt programjából és szervezeti szabályzatából fakadó kötelességeit, küzd fáradhatatlanul az RKP határozatainak, az ország törvényeinek gyakorlatba ültetéséért, vesz részt a vállalatok és intézmények előtt álló összes feladatok teljesítésében, akárcsak azt, hogy a kommunisták miként emelik politikai, ideológiai és kulturális színvonalukat, tökéletesítik szakmai felkészültségüket. Fokozott igényesség nyilvánul meg a párttagi minőség, a kommunistáknak a munkaközösségükben betöltött szerepe és az iránt, hogy miként lépnek fel a szocialista etika és méltányosság elveinek érvényesítéséért. A pártszervezetekben megkezdődött a beszélgetésekből leszűrt következtetések közgyűlési megvitatása, javaslatok hangzanak el a termelés és a munka jobb megszervezésére, a műszaki fejlesztés meggyorsítására, a szakképzettségi fok emelésére, a pártélet, a politikaiideológiai tevékenység javítására. Mind a párttagokkal folytatott egyéni beszélgetéseken, mind a konklúziók megvitatásával kapcsolatos közgyűléseken pregnánsan megnyilvánul a kommunisták fenntartás nélküli csatlakozása pártunk bel- és külpolitikájához, szilárd elhatározása, hogy minden erejüket latba vetik a XII. pártkongresszus történelmi jelentőségű határozatainak megvalósításáért. A Politikai Végrehajtó Bizottság megvitatta a gazdasági tevékenység, a XII. kongresszusi határozatok teljesítéséért folytatott harc egész sor időszerű kérdését azoknak a konklúzióknak a fényében, amelyeket Nicolae Ceausescu elvtárs szűrt le az RKP KB-nál nemrég megtartott munkatanácskozáson. Hangsúlyozta, hogy fokozott erőfeszítéseket kell tenni az anyagfogyasztás csökkentéséért mind az ipari építkezéseknél, a kohászatban és a gépiparban, mind a nemzetgazdaság többi szektorában. A Politikai Végrehajtó Bizottság bírálta az egyes minisztériumokban és vállalatokban megnyilvánuló irányzatot, hogy drága, erősen energiaigényes anyagokat, importanyagokat használnak, és utasítást adott arra, hogy határozottan térjenek rá a nyersanyagalap fejlesztésére a minden megyében rendelkezésre álló erőforrások maximális hasznosítása útján. Úgyszintén utasítás hangzott el arra vonatkozóan, hogy szilárdabban lépjenek fel a pártvezetőség által a nyers- és segédanyagok visszanyerésével és újrahasznosításával kapcsolatosan kijelölt intézkedések végrehajtásáért, hogy a lehető leghatékonyabban gazdálkodhassanak ezekkel az anyagokkal, leküzdve a bürokratizmus, a könnyelműség, az egyes minisztériumok és gazdasági egységek által e téren tanúsított felelőtlenség bármely megnyilvánulását. A Politikai Végrehajtó Bizottság megszabta, hogy Nicolae Ceausescu elvtársnak az RKP KB-nál megtartott munkatanácskozáson levont konklúziói fényében hassanak oda, hogy mihamarabb befejeződjék összgazdasági viszonylatban a tipizálásnak és az anyagfogyasztás normázásának akciója, szilárdan felszámolva a pazarlási hajlamot, amely bizonyos szektorokban még megnyilvánul és amelynek semmi köze a szocialista tervgazdaság szelleméhez, a nép nemzeti vagyonával való jó gazdálkodás iránti felelősségérzethez. A gazdaság összes dolgozóinak feladata biztosítani a tervezett termelés előállítását minimális anyagi költséggel, pénzkiadással és munkaerőráfordítással, maximálisan hasznosítva a rendelkezésünkre álló erőket. Ezzel kapcsolatban a Politikai Végrehajtó Bizottság a legkategórikusabb intézkedések megtételére adott utasítást az import csökkentéséért és a szükséges anyagok hazai előállításáért, mert a gazdasági világválság és a nemzetközi helyzet romlása miatti kivételesen nehéz feltételek között ezen az úton biztosítható a vállalatok ellátásának szilárd alapja. A Politikai Végrehajtó Bizottság, megállapítva, hogy a beruházási tevékenység túlságosan széles frontra terjedt ki, ami az erők szétforgácsolásához vezet és megakadályozza bizonyos objektumok idejében történő átadását, utasítást adott, hogy ne fogjanak hozzá még meg nem kezdett objektumokhoz, hanem összpontosítsanak minden erőt azoknak az épülőknek a mielőbbi befejezésére, amelyeknek a tervek szerint az idén kell megkezdeniük a termelést. Úgyszintén elhatározta, hogy bizonyos iparközpontok és vállalatok bővítését, valamint a szociális-kulturális objektumokat vizsgálják felül, s gazdasági téren a még hasznosítatlan termelőkapacitások felszerelésére és felhasználásának javítására, szociális téren pedig — a dolgozó tömegek szükségleteinek kielégítése végett — a lakásépítési terv maradéktalan teljesítésére helyezzék a súlyt. Minthogy az önigazgatás és az önálló gazdálkodás nem azt jelenti, hogy az iparközpontok és vállalatok anarchikusan költekeznek az állami alapokból, hanem, ellenkezőleg, azt, hogy szigorúan, a legnagyobb takarékossággal és hatékonysággal, a gazdaság általános érdekeinek megfelelően, az egységes országos terv alapján gazdálkodnak a rájuk bízott eszközökkel, a Politikai Végrehajtó Bizottság utasítást adott egy pontos szabályozás kidolgozására, amely világosan leszögezi mindennemű beruházás kezdeményezésének és jóváhagyásának módját, kiküszöbölve az alapok szétforgácsolását és indokolatlan felhasználását. A Politikai Végrehajtó Bizottság a kormány feladataként jelölte meg: konkrétan hasson oda, hogy a legrövidebb időn belül megszervezzék gazdasági fejlődésünk e lényegbe vágó problémáinak a megoldását. Úgyszintén leszögezte, ezeknek az utasításoknak a fényében véglegesítsék az ötéves tervet és a jövő évi tervet, hogy növeljék a hatékonyságot és új minőséget érjenek el az egész nemzetgazdaságban, ami alapvető feltétele a nép növek- vő anyagi és szellemi jólétének, tántoríthatatlan előrehaladásunknak a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építése útján. A Politikai Végrehajtó Bizottság a továbbiakban a párt- és állami tevékenység napi kérdéseit oldotta meg. — — A 2. oldalon: ——----— Kilencven éve ünnepük hazánk dolgozói Május elsejét -----—— A 3. oldalon: Kimagasló eredmények május igaz eszményei jegyében Vilner proletárjai, egyesül A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA ■ * ELJEWoMAJUS ELSEJE, f a munka és a nemzetközi szolidaritás napjai XXXIV Redactia ELŐRE, 71341 Bucuresti, Fiaja Scinteii 1. ARATA ELŐRE szerkesztősége, ávfolyam 71311 Bukarest Scinteia tér 1. evflllyam Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18 03 03. 10 091. szám ------------------------------.von Előfizetési díj: egy hónapra 8 lej; három hónapra 1700. 24 lej; hat hónapra 48 lej; egy esztendőre 98 lej. . . Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, majUS I., a levélkézbesítők és a lapterjesztők. csütörtök ------------------------------_____________ Lapunkat külföldre a következő címen lehet megrendelni: 6 Oldal ILEXIM — Departamentul Export-Import Press. . . P. O. Box 136—137 - Telex: 11226. ara 30 bani Bucuresti, str. 13 Decembrie nr. 3. KOHÁSZOK JELENTIK A kohászok az év eleje óta több mint 40 000 tonna kohókokszot, 45 000 tonna nyersvajsat és jelentős mennyiségű más terméket állítottak elő terven is felül. Csupán a galaci kokszoóművek terven felüli teljesítménye 30 000 tonna volt. Szintén Galacon a nagyolvasztók jobb karbantartásával és üzemeltetésével, a munkatechnológiák pontos betartásával és fokozott igényességgel több mint 25 000 tonna nyersvasat csapoltak terven felül. Az 1. számú kemence olvasztárai a napokban több mint 52 tonnás acélbugát öntöttek ki, amire még nem volt példa a kombinátban. A resicai kohászok több mint 32 millió lejjel haladták meg ipari termelési előirányzataikat és szocialista versenyvállalásaikat. Egyidejűleg jelentősen csökkentették a fajlagos energiafogyasztást. j NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS fogadta az Olaszországi Ipari Újjáépítési Intézet elnökét Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság elnöke fogadta Pietro Settet, az Olaszországi Ipari Újjáépítési Intézet elnökét, aki látogatást tett országunkban. Ott volt Cornel Burtica elvtárs, a kormány első miniszterének helyettese, külkereskedelmi és nemzetközi gazdasági kooperálási miniszter. Jelen volt Ernesto Mario Bolasco, Olaszország bukaresti nagykövete. A vendég melegen megköszönte Nicolae Ceausescu elvtársnak, hogy fogadta, s hogy alkalma nyílt ellátogatni Romániába, ismerkedni a román nép gazdasági-társadalmi építőmunkájának sikereivel. A találkozó során megelégedéssel állapították meg a hagyományos román—olasz baráti kapcsolatok és együttműködés lendületes fejlődését, s hangsúlyozták, hogy bővíteni kívánják a kétoldalú kapcsolatokat a két nép érdekében, az európai és az egyetemes béke, együttműködés és egyetértés ügye szolgálatában. Ilyen összefüggésben rámutattak: újabb lehetőségek kínálkoznak a román vállalatok és az Olaszországi Ipari Újjáépítési Intézethez tartozó cégek közötti gazdasági, műszaki-tudományos együttműködés és kooperáció további előmozdítására. Mindkét részről hangsúlyozták, igen fontos, hogy széles körű és intenzív gazdasági együttműködés bontakozzék ki az államok között, hiszen ez előmozdíthatja a nemzetközi helyzet további súlyosbodásának meggátolását, a béke, az enyhülés, az összes népek nemzeti függetlenségének szavatolása jegyében fogant politika folytatását. A találkozó szívélyes légkörben zajlott le. MUNKA, BÉKE, SZOLIDARITÁS „Minden Május elseje újabb és újabb lépcsőfokot jelent, amelyen szabad és sorsának urává lett népünk egyre feljebb és feljebb emelkedik a haladás, a jólét és a boldogság útján." NICOLAE CEAUSESCU Május a megújhodás, a rügyfakadás és a virágbaborulás hónapjaként vert gyökeret tudatunkban, de ugyanúgy a legszebb emberi tulajdonságok szimbólumai is kötődnek hozzá. Hiszen immár kilenc évtizede ennek a hónapnak az első napján üljük meg legősibb habitusunknak, a munkának az ünnepét, ugyanakkor tisztelgünk a dolgozók legmélyebb, leghumánusabb érzésének, a szolidaritásnak, a harci összefogásnak örök szép eszméje előtt. Idei Május elsejének az ad különleges ragyogást, hogy országunk proletariátusa a világ munkásmozgalmával együtt kilencven évvel ezelőtt ünnepelte meg először a munka és a szolidaritás napját, s ugyancsak ezúttal emlékezünk meg az 1939. évi nagy háborúellenes és antifasiszta tüntetés évfordulójáról és most van harmincöt éve annak, hogy első ízben valóban szabadon ünnepeltük meg Május elsejét. Így hét harcos májusokra emlékezünk, harci hagyományokat idézünk, munkásmozgalmunknak olyan mozzanataira figyelünk ezen az ünnepen, amelyek a munka és a szolidaritás mellett a forradalmiságot, a szabadság- és haladáseszményekbe vetett hitet, a függetlenségért és a békéért, a jobb életért és a méltóságért vívott harcot, a szocializmus nemes eszméi melletti kiállást hirdetik, az építőmunkát, a nemzetközi helyzet diktálta még átfogóbb szolidaritást domborítják ki. Harcos májusokat idézünk, építő májust ünneplünk. S amikor ezt tesszük, a hazai szocialista mozgalom kimagasló alakjának, Constantin Dobrogeanu- Ghereának az előrelátó sorai jutnak eszünkbe. 1890-ben, kilencven évvel ezelőtt ezeket írta: „A nemzetközi proletariátus Május elsejei jelképes ünnepe évről évre mind nagyobb jelentőséget nyer, mert maga a munkásosztály is esztendőről esztendőre egyre erősebbé válik, s a társadalmi élet objektív feltételei mind kedvezőbbek lesznek a jelenlegi társadalom átalakításához szocialista társadalommá.” A nagy munkásmozgalmi harcok látnoki szavai valósággá váltak. Nagy utat tettek meg e tájakon a harcos májusok a mai építő májusokig. Az 1890. évi Május elsejétől eltelt évtizedekben e harci nap egyre inkább a munkásosztály hatalmas forradalmi energiájának, azon eltökéltségének szimbólumává vált, hogy véget vessen az ember ember általi kizsákmányolásnak és megalkossa az egyenlőség és társadalmi igazság, a dolgozók jóléte és boldogsága új társadalmát, megteremtse a háborúk nélküli, igazabb és jobb világot, a béke és a testvériség világát. Országunk munkásosztálya, mely a múlt század második felében lépett a politikai küzdőtérre, méltón büszkélkedhet azzal, hogy elsők között tette magáévá a Május elseje megünneplésére vonatkozó határozatot. Nicolae Ceausescu elvtárs méltán hangsúlyozta: „Visszatekintve az időben, az országunkban évről évre megtartott Május elsejei munkásünnepségek híven tükrözik a román proletariátus gazdag és hősi történetét, az általa megtett tését. Azok a politikai célkitűzések és jelszavak, amelyeknek jegyében évről évre megülneszabadságért, demokráciáért, függetlenségért és nemzeti szuverenitásért, a haza gazdaságitársadalmi felemelkedéséért vívott küzdelemben. Május elseje megünneplése hasonlóképpen ékesszólóan kifejezésre juttatta a forradalmi munkásmozgalmunkat, a szocialista mozgalmat, a kommunista pártunkat mindenkor jellemző szolidaritási szellemet." Immár 35 esztendeje, hogy hazánk dolgozói sikereik seregszemléjével ünnepük meg azt a harci napot, kezdetben az őrsi szag demokratizálásáért, a társadalom forradalmi átalakításáért folytatott küzdelem, majd a legemberibb és legigazságosabb társadalmi rend, a szocialista társadalom felépítéséért, az új anyagi és szellemi civilizáció hazai megteremtéséért folytatott küzdelem sikereinek számbavételével. Hiszen a romokból újjáteremtettük az országot, teljesen átalakítottuk a társadalmi rendet, s jelenleg a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésén dolgozunk. A munka ünnepén jogos elégtétellel készítjük el szorgos munkánk mérlegét, büszkén tekintünk országunkra. Arra az országra, amelynek fejlődési üteme világviszonylatban is egyike a leggyorsabbaknak. Ebben az esztendőben ipari össztermelésünk 53-szor lesz nagyobb mint 1938- ban volt. De hasonló ragyogó eredményeket vehetünk számba a (Folytatása az 5. oldalon) TAVASZI VONULÁS És egyszer minden kék és sárga, lila meg ezüst, pirosló és zöldellő, csupa lobogás, lobbanás, csupán lebegés meglebbenés, és a színek diadalmas és rengeteg, ittas és békés örömét már átvették a fények, sértetlen és teljes, hamar harmatokban növő és rendületlen, ahogy sugarakba öltözik a sík, a domb, hegy, völgy, az erdő megborzong a hajnal vegytiszta tükreiben, libben a fű és kihúzza magát a ragyogásban, ágak, törzsek, megébredt lombok mosakodnak a súlytalan áramlatban, iramlik a víz, megszabadul a homály fátylaitól, a sütkérező bokrokból felszáll a hang, hogy hírül adja mindenkinek, mi történt. Mi is történt? Miért az öröm hirtelen — és mi tudjuk: várva várt, merész és szelíd indulatú kitörése? Május van, barátaim, és május vall most minékünk önfeledten és tudtunkban, tündökletekben és végtelenül, mozdul mozdulatainkban, érez fel érzéseinkre és válaszol az életnek kertjeinkben és otthonainkban, a munka tavaszt építő csarnokaiban, röppen és illat a szél, a hóízű levegő leheletével, hozza az áttetsző ég üzenetét, lényegretörően és káprázatosan a május, mert megmásíthatatlan és igazi idegeinkben, eszméletünkben és eszmélésünkben, ahogy fákra, házakra, sorsunkba és szívünkbe néz, ahogy lát és mi látjuk és érzékeljük őt, miközben vonul az utakon, hogy meggyorsítsa lépteit a világ. Márki Zoltán utat, szervezkedésének kezdeteitől egészen a szocialista forradalom győzelméig és a romániai új társadalmi rend sikerei építettük Május elsejét, kidomborították a munkásosztály történelmi szerepét a társadalom haladó erőinek tömörítésében, a