Előre, 1981. február (35. évfolyam, 10324-10347. szám)
1981-02-01 / 10324. szám
2. ÚJABB MOZGÓSÍTÓ VERSENYFELHÍVÁSOK A Vaskapu villanyerőmű-központ vállalat az összes villamosenergiaipari vállalatokhoz Nicolae Ceausescu elvtárs, a párt főtitkára ösztönző szavaitól lelkesítve, hogy"jobban, hatékonyabban dolgozzanak, mozgósítva minden alkotó képességüket és munkaképességüket az RKP XIX. kongresszusa történelmi dokumentumaiban foglalt feladatok valóra váltására, a Vaskapu varanyerőmű-központ vállalat energetikusai, a pártszervezet vezetésével, széleskörűen kibontakoztatva a szocialista versenyt, eredményes mérleggel zárták az 1976—1980-as ötéves tervet. Kifejezésre juttatva a vállalat összes dolgozóinak akaratát és elhatározását, hogy töretlenül valóra váltják a Nicolae Ceausescu elvtárs, a párt főtitkára által az RKP KB 1980 októberi és decemberi plénumán, valamint a Dolgozók Országos Tanácsának 1981. január 19-20-i plenáris ülésén adott feladatokat, megfogadva, hogy minden erőnket latba vetjük egy új, magasabb minőség eléréséért az egész termelőtevékenységben, kollektívánk szocialista versenyre hívja ki a villamosenergia ágazat öszszes munkaközösségeit az 1981. évi tervfeladatok túlszárnyalásáért, a következő célkitűzésekkel: 1. Növeljük a diszponibilitást és az aggregátolt üzembiztonsági fotót a következők útján: —65 megawattal emeljük az országos energetikai diszpécser szolgálat rendelkezésére bocsátott tényleges diszponibilis átlagteljesítményt; — 40 nappal csökkentjük az alapaggregátok veszteglési idejét a beütemezett javításoknál; — csökkentjük a műszaki üzemhibákat és kieséseket az 1980. évi szinthez képest, továbbá kiküszöböljük a személyzet hibájából bekövetkezőket: — tovább javítjuk a berendezések műszaki állapotát. 2. 270 millió kilowattórával túlszárnyaljuk az ipari termelési tervet a villamos-energiánál a következők útján: — biztosítjuk az energetikai aggregátor nagyobb teljesítményű üzemeltetését a nagy vízhozamok időszakában; — bevezetjük a korszerű technikát a vízhozamok és az optimális üzemmenetek prognózisainak kidolgozásában; — ésszerűen használjuk ki a Duna vízhozamát a gyűjtőtó magasabb szintű kiaknázása érdekében. 3. Csökkentjük a tervezett technológiai fogyasztást az alábbiak révén: — minden 1000 előállított megawattórára kalkulálva 100 kilowattórával szorítjuk le a termelési és áramátalakítási célokat szolgáló villamosenergia-fogyasztást; — csökkentjük az üresjárati időit az alap- és segédaggregátoknál; — csökkentjük a nem beütemezett leállások számát; — ésszerűbben megszervezzük a tervezett felülvizsgálási és javítási munkálatokat. 4. Növeljük a tevékenység gazdasági hatékonyságát a következők útján: — a tervezett költségeket 1,7 millió lejjel csökkentjük; — bővítjük azt a kezdeményezést, hogy az aggregátok javítását saját erőkkel végezzük, mozgósítjuk az energetikusok munkaközösségét a Megéneklünk, Románia országos fesztivál keretében kibontakozó műszaki-tudományos alkotási akciókra, 1 000 000 lej gazdasági hatékonyságot érve el. 5. Erősítjük a rendet és a fegyelmet, növeljük az energetikai berendezések üzembiztonságát az alábbiak révén: — emeljük a belső műszaki utasítások és az aggregátjavítási technológiák ismeretének és betartásának fokát; — biztosítjuk a magas szakképzettségű műszaki segédletet a manőverezésnél és munkálatoknál az összes váltásokban; — tapasztalatcserét szervezünk az Argeș villamosközpont vállalat energetikusaival az energetikai aggregátok üzemeltetésének, karbantartásának és javításának jobbá tételére; — növeljük a dolgozó személyzet maximálisan rendelkezésre álló időalapjának kihasználási mutatóját 0,5 százalékkal 1980-hoz képest. 6. Javítjuk a dolgozó személyzet munka- és életkörülményeit a következők útján: — készülékeket és mechanizmusokat szerelünk fel a fizikai erőkifejtés csökkentésére és a munkakörülmények javítására, kiváltképpen a különleges feltételekkel rendelkező helyeken; — berendezzük az Energetica sportbázist a tömegsport akciók fokozása érdekében; — 15 000 óra hazafias munkát végzünk a munkahelyek, a sportpályák és a zöldövezetek berendezéséért. A Vaskapu villanyerőmű-központ vállalat egész munkaközösségének szilárd elhatározása minden képességét és munkaerejét a terv és a szocialista versenyvállalások példás megvalósításának szentelni. A DOLGOZÓK TANÁCSA, A PÁRTBIZOTTSÁG, A SZAKSZERVEZETI BIZOTTSÁG, A KISZ-BIZOTTSÁG Erőteljesen mozgósítva a Nicolae Ceaușescu elvtársnak, a párt főtitkárának az RKP KB 1980 októberi és decemberi plénumán, valamint a nemrégiben lezajlott brassói mezőgazdasági munkaülésen elhangzott beszédéből fakadó felbecsülhetetlen elméleti és gyakorlati értékű útmutatásoktól, a smeeni-i (Buzau megye) mezőgépészeti állomás dolgozói minden erőfeszítésüket arra összpontosítják, hogy maradéktalanul hozzájáruljanak a XII. pártkongresszuson egy mélyreható agrárforradalom végrehajtására vonatkozóan elfogadott határozatok valóra váltásához. Hangot adva e hazafias érzéseinek, vállalatunk munkaközössége 1981-re versenyre hívja ki az ország összes mezőgépészeti állomásait, a következő felajánlások alapján: 1. Idejében és jó minőségben elvégezzük az összes mezőgazdasági munkálatokat a főbb kultúrnövények tervezett hozamainak a következő túlszárnyalásáért: búzából 500 kilóval hektáronként; kukoricából 1100 kilóval hektáronként; napraforgóból 400 kilóval hektáronként; cukorrépából 3000 kilóval hektáronként. 2. Az 1981-re tervezett munkálatok volumenét egymillió lejjel szárnyaljuk túl a mezőgazdasági munkálatok diverzifikálása és a gépesítési fok bővítése, valamint annak révén, hogy vetésforgók és optimális méretű vetéstáblák szerint csoportosított földterületek alapján nagy munkaalakulatokat szervezünk. 3. Ésszerűen használjuk fel a mezőgazdasági felszerelést és a munkaerőt a kétváltásos munka bővítése, komplex munkaaggregátok kialakítása és használata útján, 80 órával növelve a traktorok kihasználási mutatóját, s legalább 5 százalékkal csökkentve a fajlagos üzemanyagfogyasztást. 4. 600 000 lej értékű megtakarítást érünk el, ami megfelel az 1000 lej bevételre kalkulált tervezett költségek 35 lejes csökkentésének, a következők révén: — a munkaalakulatok munkahelyén biztosítjuk a műszaki segédletet, valamint a pótalkatrészeket, anyagokat, üzem- és kenőanyagokat; — megfelelőképpen karbantartjuk a traktorokat és a mezőgazdasági gépeket, és jó minőségű javításokat végzünk; — emeljük a munkaerőfelhasználás fokát a javításoknál, s bővítjük a felújított pótalkatrészek és részegységek skáláját, 10 százalékkal csökkentve a pótalkatrész-fogyasztást ; — emeljük a karbantartási és javítási folyamatok gépesítési fokát; — ésszerűen kihasználjuk a szállítóeszközöket, ennek érdekében két-két pótkocsit kapcsolunk minden traktorhoz, és kiküszöböljük az üresjáratokat, 18 százalékkal csökkentjük a villamosenergia-fogyasztást, s így 4000 kilowattórát takarítunk meg. 5. 20000 lej értékű pótnyereséget érünk el. 6. Kitartó tevékenységet fejtünk ki az egész dolgozó személyzet szakképzettségének tökéletesítésére, politikai-ideológiai és kulturális színvonalának emelésére, biztosítva így a vállalat összes dolgozóinak cselekvő és felelősségteljes részvételét a vállalt célkitűzések példás elérésében. ■A smeeni-i mezőgépészeti állomás összes dolgozói, versenyfelhívást bocsátva ki, a legerélyesebben munkálkodni fognak a felajánlások teljesítéséért. A DOLGOZÓK TANÁCSA, A PÁRTALAPSZERVEZET BÜRÓJA, A SZAKSZERVEZETI BIZOTTSÁG mutatók elérése céljából öt típustervet dolgozunk ki földszint plusz négyszintes lakóépületekhez. 3. Az építőtelepi élőmunkafogyasztás csökkentése céljából a kidolgozandó tervek útján 60 százalékkal emeljük a vasbeton előregyártásának fokát a lakásépítkezési felépítmény vasbeton összvolumenében. 4. A párt- és államvezetőségnek a körültekintő anyaggazdálkodásra és anyagfelhasználásra vonatkozó útmutatásai valóra váltása céljából olyan terveket dolgozunk ki, amelyek révén a fogyasztás fémből 4200 tonnával, cementből 10 000 tonnával csökken az 1980-ban kidolgozott terveikhez képest. 5. A tüzelőanyag- és az energiafogyasztás csökkentése céljából a tervekben korszerű megoldásokat alkalmazunk a háztartási melegvíz előállítására napenergia felhasználásával és bizonyos energiaigényes anyagok helyettesítésével, 9000 tonna konvencionális tüzelőanyagot takarítva meg. 6. A tervezési folyamat jobb megszervezésével, a típustervek és a modern számítási eljárások széles körű alkalmazásával a tervezési tervet 4 százalékkal szárnyaljuk túl. 7. Az új gazdasági-pénzügyi mechanizmus alkalmazása útján igyekezni fogunk csökkenteni az anyagi költségeket és növelni a munka termelékenységét a tervezésben, 500 ezer lejjel szárnyalva túl a nyereségtervet. 8. Emeljük a tervek minőségi színvonalát a kényelmi fok, a funkcionális és konstrukciós megoldások, valamint a műszaki-gazdasági mutatók javítása útján, hogy a kidolgozott tervek legalább 90 százaléka kiváló minősítést kapjon. 9. A nemzeti műépítészeti tárház értékes alkotásainak szellemében fogant architektúra előmozdítása céljából különleges figyelmet fordítunk az épületek méreteire, a felhasznált részegységekre és anyagokra, egyidejűleg új kivitelezési technológiák használatával. Kibocsátva ezt a szocialista versenyfelhívást, biztosítjuk a párt- és az állam vezetőségét, személy szerint Nicolae Ceausescu elvtársat, hogy az intézet dolgozóinak egész munkaközössége, élen a kommunistákkal, megfogadja, hogy minden alkotó képességét latba vetve példásan teljesíti feladatait, ezúton is hozzájárulva hazánk gazdasági és társadalmi fejlesztéséhez, az egész nép élet- és civilizációs színvonalának szüntelen emeléséhez. A DOLGOZÓK TANÁCSA, A PÁRTBIZOTTSÁG, A SZAKSZERVEZETI BIZOTTSÁG, A KISZ-BIZOTTSÁG A smeeni-i (Buzau megye) mezőgépészeti állomás az összes mezőgépészeti állomásokhoz LELKESÍTŐ számvetés (Folytatás az 1. oldalról) tenzív fejlesztésre, előtérbe kerültek a minőségi vonatkozások, s növeltük a hatékonyságot az összes tevékenységi területeken. Ezek a tényezők — az intenzív fejlesztés, a minőség és hatékonyság — gazdasági-társadalmi fejlődésünk újabb szakaszában fognak a maguk teljes egészében érvényre jutni, az új minőség és hatékonyság ötéves tervében, aminek a megvalósításához hozzákezdtünk, következetesen alkalmazva az új gazdasági-pénzügyi mechanizmus, a munkásönigazgatás és önálló gazdálkodás alapelveit, egész követelményrendszerét. Eredményeinkre, elvégzett munkánkra büszkék lehetünk. Ennek nyomatékosítását az a körülmény is megkívánja, hogy az 1976—1980-as ötéves terv folyamán — amint azt a közlemény is jelzi — bizonyos nehézségek befolyásolták egyes tevékenységi szektorok fejlődését. Különleges erőfeszítésekre volt szükség — és dolgozó népünk becsülettel helytállt — az 1977 márciusában történt földrengés következményeinek a felszámolásáért; a földrengés jelentős mértékben érintette a termelőtevékenységet, nagy anyagi károkat okozott társadalmunknak. Mezőgazdaságunkra kihatottak az utóbbi években, és különösen 1980-ban, a kedvezőtlen időjárási viszonyok. Ugyanakkor ebben az időszakban súlyosbodott a világgazdasági válság, különösképpen az energetikai és a nyersanyagválság, lényegesen emelkedtek a nyersanyagárak, főleg a kőolaj ára, ami befolyásolta nemzetgazdaságunkat is, s jelentős erőfeszítéseket igényelt az országfejlesztésnek a megszabott ütemek szerinti biztosítására. , De nem tekinthetünk el attól sem, hogy számos fogyatékosság és hiányosság mutatkozott meg külön,böző gazdasági szektorok tevékenységében — gondolunk itt egyes beruházások, termelési kapacitások üzembehelyezésének a megkésésére, arra, hogy sok helyen nem érték el a tervezett termelési színvonalat, nem használták ki megfelelőképpen a gépeket és berendezéseket, következésképpen több fontos termék fizikai termelési terve nem valósult meg, amelyeknek az elkerülésével, s erre pártunk főtitkára több ízben is rámutatott, még nagyobb eredmények születhettek volna az ország gazdasági-társadalmi fejlesztésében. Most hangzanak el a szocialista versenyfelhívások, amelyekben különleges hangsúlyt kap a nyersanyagok, az energia és az üzemanyagok jobb értékesítése, a termelőkapacitások kihasználási fokának növelése, az exportfeladatok túlszárnyalása, a termékek versenyképességének fokozása. S mert amunka alapvetően az emberiminőséget feltételezi, a vállalások jelzik azt a követelményt is, hogy általánosítani fogják a termelőegységek fejlett tapasztalatait, ösztönözni a munkáskezdeményezést, gyarapítani a dolgozók szaktudását és fejleszteni alkotói - újítókészségét. Úgyszinténkonkrét vállalások célozzák a munka- és életkörülmények további javítására irányuló teendőket, a dolgozók szocialista tudatának fejlesztését, sokoldalú személyiségének kibontakoztatását. De most zajlanak a vállalati közgyűlések is, ahol a pártfőtitkár, Nicolae Ceausescu elvtárs útmutatásai és orientációi szellemében feltárják azokat a, hiányosságokat, természetesen a fejlett tapasztalatok általánosításának lehetőségeit, útjait-módozatait is, amelyek az 1981. évi tervelőirányzatok minél jobb körülmények közötti teljesítéséhez, a fizikai termelés, az exportfeladatok, az összes tervmutató maradéktalan teljesítéséhez, a gazdasági hatékonyság növeléséhez vezetnek az új gazdasági-pénzügyi mechanizmus, a kiteljesedő szocialista és munkás demokrácia körülményei között. Hatékonyabb, jobbminőségű munka elvégzése vár ránk az idei tervévben, az ötéves tervben, új és merész távlati célkitűzések megvalósítása hárul ránk az előttünk álló évtizedben. Olyan munka,melynek alapját az előző, most záródott ötéves tervben elért eredményeink képezik. De ennek az elvégzendő munkának a gyümölcsei dolgozó népünk jólétét, életminőségének javulását hivatottak szolgálni. A bukaresti Proiect tervezőintézet az összes megyei tervezőintézetekhez A bukaresti Proiect Tervezőintézet dolgozóinak munkaközössége, abban a szilárd elhatározásban, hogy valóra váltja a fővárosi lakás- és szociális-kulturális építkezésre vonatkozó programot, 1981-re szocialista versenyre hívja ki az összes megyei tervezőintézeteket az alábbi célkitűzésekkel: 1. Az 1981. évi terv és az 1982/1983. évi munkafront ütemes megvalósításához szükséges feltételek biztosítása céljából a tervben megszabott határidőkhöz képest 10 nappal hamarabb befejezzük a műszaki-gazdasági dokumentációkat. 2. Annak érdekében, hogy magasabb hatékonyságot érjünk el a Bukarest municípiumi lakásépítkezés terén, az 1981 folyamán kidolgozandó tervek útján igyekezni fogunk biztosítani a munkatermelékenység növekedését az építőtelepeken, a munkálatok iparosítási fokának emelkedését és az anyagi költségek csökkenését, e célból törekvéseink középpontjába helyezve a típustervek használatát. A típustervek skálájának kiegészítése, valamint javított hatékonysági AMI FELESLEGES-AZ ÁRIÁSMAS IS Világviszonylatban sokat foglalkoznak az élelmezés észszerű, folyamatos ellátásával s így a két ellentétes pólus, az alap-tápanyagok hiánya, valamint a túltáplálkozás káros következményei újra az érdeklődés központjába kerültek. Valóban, az energetikai, a környezet-egészségtani problémák mellett egy pillanatra sem feledkezhetünk meg erről, a létünkkel közvetlenül összefüggő kérdésről sem. Amíg élelem nélkül nincs élet, addig ma már az is bizonyított tény, hogy a túltáplálkozás káros következményei is csökkenthetik az élettartamot. Tekintettel arra, hogy könnyebb a helyzetünk, mivel csak az ésszerűtlen táplálkozás veszélyeit kell elkerülnünk, így végre be kell látnunk, hogy ami felesleges , az ártalmas is lehet. Szakorvosi gyakorlatom egyik legfőbb tapasztalata az, hogy ezt az alapigazságot kell tudatosítanunk az emberekben. Az ösztönember, akárcsak régen, gondolatait ma is főképpen az élelmezése problémái körül összpontosítja, s számára ami mozog, egyben ehetőnek is tűnik. Ez a létfenntartás biztosításáért küzdő ősi kód, mélyen kötődött életünkhöz s attól még a létfeltételeink javulása után is csak nehezen szabadulhatunk meg. Már az ősidőkben így,volt, amikor a primitív ember valami élelem-ellátási nehézséget sejtett, rögtön nyugtalanná vált, félt, hogy étel nélkül marad. De ma is előfordul, hogy esztelenül halmozni kezd, nem gondol társaira, sem cselekedetének társadalmi következményeire. Később azonban vakarja a fejét, hogy most mit csináljon felhalmozott készletével, hogy az rá ne romoljon. Egy pillanatig sem állította soha senki, hogy élelem nélkül is lehet élni, de azt is be kell látnunk, hogy szervezetünknek csak annyi kalóriára van szüksége, amennyit ő az elvégzett munka arányában éppen igényel is. Minden feleslegesen felhalmozott tápanyag csak növeli a zsírraktárakat, terheli a szervezet rugalmasságát, csökkenti munkavégző képességét. Érelmeszesedést, cukorbetegséget, szív-érrendszeri elváltozásokat okoz. Étrendünk összeállításánál tehát arra kell ügyelnünk, hogy az tartalmazza a szükséges arányban a fehérjéket, a könnyen emészthető szénhidrátokat, zsírt, ásványi sókat és a vitaminokat. Minden olyan természetes tápanyag, mely növényi eredetű, dús rosttartalmú, könnyebben értékesíthető és a bélműködést is serkenti. Amikor a kalóriabevitel a szükségletnek megfelelő, a szervezet egészséges, megfelelő súlyú, erőállapota a maximális, a rugalmassága és munkavégző képessége meg igen jó.. Testsúlyunkat, mint tudjuk, úgy ellenőrizhetjük a legkönnyebben, ha megmérjük magasságunk cm-ben s abból levonunk 100-at. Ehhez az alaphoz hozzá számíthatunk még ±5 kilogrammot, s ezt tekintjük elfogadható tájékozódási értéknek. Ha ennél sokkal súlyosabbak vagyunk, akkor már gondolkozhatunk, hol és miben követtük el táplálkozási hibáinkat. Ha nem sikerült önmagunknak rájönnünk hibáinkra, keressük fel kezelő orvosunkat s az ő szaktanácsai alapján könnyebben kiegyensúlyozhatjuk súlydifferenciáinkat. Az orvosok, a tudományos kutatók már évtizedek óta figyelmeztetik az emberiséget, hogy a civilizáció táplálkozási következményeit komolyan kell venniük. Óriási meggyőző statisztikai adattal bizonyítják is megállapításaik helyességét, de minden csak elveszett szó lesz addig, amíg azt éppen az, akire vonatkozva nem akarja felfogni, megérteni és magatartásként elfogadni. Nehéz a saját sorsával szemben felelőtlen embert meggyőzni arról, hogy nem játszadozhat egészségével, mert ma az ember társadalmi értéke már nem vonható ki a közösségi felelősségtudat alól. Senki számára sem lehet tehát közömbös, hogy ezek az emberek miként viselkednek, mert nemcsak saját életüket teszik tönkre, de rossz példát mutatva csökkentik a társadalom hatékonyságát is. Egy olyan szülő, aki gyermekei előtt felelőtlen magatartást tanúsít, már felsokszorosodva viszi tovább saját tökéletlenségét. A gyermek eleinte csupán rossz szokásként veszi át a látottakat, de később abból már egy téves tudatot is építhet ki magában. Természetesnek tartva a helytelent, lefegyverezheti az ellene való védekezés lehetőségét. Ahol még mindig magas a rokkantsági százalék, mert az is bizonyított tény, hogy a túltáplálkozás előbb vagy utóbb negatívan kihat egészségünkre, ott bizony még sok a tennivaló azért, hogy magatartásaikon az emberek változtassanak. Az életet valóban meg kell hódítani s azért bizony sokszor még önmagunkkal szemben is harcolnunk kell. Az aki eleve lefegyverzi önmagát azzal, hogy annak értelmét csak az eszem-iszomban látja, nemsokára már tehetetlenül vergődik ösztöneinek útvesztőiben. Ezért kell fokozottabb gondot fordítanunk gyermekeink nevelésére. Szoktassuk idejében őket arra, hogy az élet minő,ségének biztosításáért szükségük van egészséges életmódra, önuralomra, saját sorsuk irányíthatóságának a tudatára és mértékletességre. Hiszen a ma embere csak így biztosíthatja létét, így őrizheti meg egészségét — és csak így fokozhatja társadalmi hatékonyságát. Dr. Csontos Árpád, laboratóriumi főorvos — Marosvásárhely EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD A tordai építőanyagipari vállalat az összes építőanyagipari vállalatokhoz A tordai építőanyagipari vállalat munkásai, technikusai, mérnökei, egész dolgozó személyzete, a XII. pártkongreszszus határozatairól, Nicolae Ceaușescu elvtársnak, a párt főtitkárának a Dolgozók Országos Tanácsa 1981 januárjában tartott plénumán elhangzott beszédében foglalt értékes orientációktól lelkesítve, abban a szilárd elhatározásban, hogy minden munka- és alkotó képességét feladatai példás valóra váltásának szenteli, versenyre hívja ki az összes építőanyagipari munkaközösségeket az idei terv teljesítéséért és túlszárnyalásáért, leszögezve az alábbi célkitűzéseket : 1. A nettó termelést 3 százalékkal, vagyis 6,5 millió lejjel szárnyaljuk túl. 2. A tervezett munkatermelékenységet 2,6 százalékkal, vagyis egy dolgozóra számítva 3000 lejjel teljesítjük túl. 3. A tervezett nyers- és segédanyagfogyasztásokat csökkentjük, s ez úton megtakarítunk 200 tonna cementet, 20 tonna kötélsodratot és huzalt, 200 tonna képlékenyítőszert, 1,5 tonna szerves színezéket, 20 tonna poliamidszálat. 4. A termelési költségek leszorításával 4 millió lej terven felüli nyereséget érünk el. 5. A tervelőirányzatokon felül 5 millió lej értékű terméket szállítunk le exportra. 6. Emeljük a személyzet szakképzettségi fokát 425 munkás szakképzése, illetve szakmai felkészültségének tökéletesítése útján, valamint 30 közép- és felsőfokú képzettségű káder munkahelyen, illetve továbbképző kurzuson történő felkészítése útján. 7. A Megéneklünk, Románia országos fesztivál keretében a tematikát és a programokat a termékek diverzifikálásával és korszerűsítésével, az újrafelhasználható anyagok hasznosításával, a termelőkapacitások kihasználási fokának emelésével, kapcsolatos problémák megoldására összpontosítjuk. 8. A felajánlások megvalósítása céljából általánosítunk egyes kezdeményezéseket, mint például: A legkisebb fajlagos fogyasztásokat az ágazat viszonylatában tüzelőanyagból, villamosenergiából, nyers- és segédanyagokból; minden egyes váltás valósítson meg naponta 1 köbméter betonöntést megtakarított anyagból! 9. 20 000 óra hazafias munkát végzünk a municípium és a Vállalat szépítéséért, valamint a dolgozók munka- és életkörülményeinek javításáért. Egész népünkhöz hasonlóan a vállalat munkaközössége, erős hazafias érzésektől lelkesítve, a leghatározottabban fog munkálkodni az egész tevékenység új minőségének előmozdításáért, az összes eredmények magasabb szintre emeléséért, a gazdasági hatékonyság hangsúlyozott növeléséért, hozzájárulva ahhoz, hogy a szocialista Románia a haladás és a civilizáció újabb csúcsait hódítsa meg. A DOLGOZÓK TANÁCSA, A PÁRTBIZOTTSÁG, A SZAKSZERVEZETI BIZOTTSÁG, A KISZ-BIZOTTSÁG Első találkozásom Lugos municípiummal; elindultam hát ismerkedni, tájékozódni. Dél felé már otthonosan közlekedtem a központ utcáin, képzeletben feltérképeztem az intézményeket, a nagyobb üzleteket. A Temesen átívelő betonhídon áthaladva új tömbházak sorát fedeztem fel, a négyemeletesek között hivalkodóan emeli magasba fejét néhány toronyblokk. A néptanács felé régi házak szegélyezik a széles utcát, mígnem váratlanul elénkbukkan a posta korszerű, nagy épülete. Itt aztán megszakad az egykori város monoton utcasora — a tágas téren tízemeletes tömbház terpeszkedik, földszinti és első emeleti részén üzletekkel, cukrászdával, kávézóval. A helybeliek egyszerűen postatérnek nevezik. Itt kötöttem első lugosi ismeretségemet. Az állami kereskedelmi vállalat egyik irodájában öten ültek egy asztal körül. Kérésemen, hogy nevezzenek meg egy kiváló kereskedelmi dolgozót, hosszú percekig gondolkoztak. Aztán megszületett a döntés, valamennyien egyetértettek Ambrus Ilona személyével, s a postatéri emeleti üzletbe irányítottak. Első alkalommal nem jártam szerencsével. Ambrus Ilona, aki egyébként üzletfelelősi minőségben dolgozik, éppen Temesváron volt áruért. Másnap, amint beléptem az ajtón, azonnal felfedeztem egy tegnap nem látott arcot. Négy-öt vásárló állt a gyerekholmi részleg előtt, a pulton túl pedig egy gyors beszédű, középkorú asszony türelmesen szedegette le a polcokról a kivánt árut. Kivártam soromat, gondoltam, addig ismerkedem mozdulataival, megfigyelem munka közben. Udvariasan, barátságos tekintettel fordult felém is, készen arra, hogy elébem tegyen valamilyen apró ruhadarabot: — Mit tetszik? — Újságíró vagyok, nem vásárló — válaszoltam kérdő tekintetére. — Ön keresett a tegnap? — kérdezett vissza, s enyhén bele is pirult. Elindultunk a raktárakból leválasztott, irodának alig nevezhető helyiség felé. Az üzletvezetőnő közben odaszól egyik fiatal kolleginájának, hogy lássa el az ő vásárlóit is. — Valami baj van? — fordult hozzám, amint betette maga mögött az ajtót. — Nincs semmi baj, ellenkezőleg, valami jót, szépet akarnék írni magukról. — Mindjárt rosszra gondoltam — mosolyodott el —, bennünket ritkán keresnek egyébért; ne haragudjon, ha kimondom, a sajtó nem nagyon kényeszteti el a kereskedelmi dolgozókat. — Nos, vegye úgy, hogy most el lesz „kényesztetve" — válaszoltam és elővettem jegyzetfüzetemet. Kérdések áradatával leptem meg. Türelemmel meghallgatott, néha felém is bólintott, s közben láttam, hogy rendezi, sorba állítja gondolatait. Aztán belekezdett: — Nem örököltem a mesterségemet, a családunkban senki sem volt kereskedő; édesapám molnár volt Drágányfalván. Ott Buziás mellett, én is ott születem. Fiatal lányként jöttem Lugosra 1951-ben, s jelentkeztem elárusítónőnek. Lám, ebben az évben lesz 30. esztendeje, hogy dolgozom — hát azóta sok minden történt. Gyermekkoromban is szerettem az üzleteket, gondoltam, megférek ott én is, meg aztán akkoriban nem volt nagy választék. Munkahelyi szakképesítéssel váltam valódi kereskedővé, később több szaktanfolyamot is elvégeztem, két-három évre rá már üzletfelelősi beosztást kaptam. A véletlen folytán éppen abban az egységben voltam tíz évnél is tovább főnök, ahol hajdanában elkezdtem a munkát, az állomás közelében egy divat- és kötöttáru üzletben. 1974 tavaszán készült el a postatéri kereskedelmi komplexum, azóta itt vagyok, 12 társammal együtt. Fiatal lányok, asszonyok dolgoznak a kezem alatt, s csak annyit mondhatok, hogy kiforrott, összetartó közösség a miénk. Hogy szeretem-e a munkámat? Feltétlenül, különben rég megszöktem volna innen. Mert vannak nehéz oldalai is ennek az egyébként valóban szép mesterségnek. Azért szép és érdekes, azért lehet szeretni, mert emberek között, emberekkel és emberekért dolgozunk. S ugyancsak ebből ered munkánk neheze is, hiszen csaknem minden vásárlóval másként kell bánnunk. Ez természetes igény, s aki ezt nem érzi és nem tudja követni, az jó kereskedő nem lehet soha. Szakmai és családi ügyekről beszélünk párhuzamosan. A kötöttárut, készruhát és lábbelit forgalmazó üzlet évi terve 19 millió lej, a körkörösen berendezett helyiség polcai roskadoznak a teher alatt. Mint megtudom, a gyermekholmik terén a legnagyobb a választék, s a cipőgondok a leggyakoribbak. Közben megismerkedtem Bratu Emíliával is, a cipőosztály részlegvezetőjével, akiről a főnökasszony elismeréssel szól. Másik komoly segítőtársa Farcasiu Adam Ana, aki a készruha-részlegért felel. De mind a 12 dolgozó — teszi hozzá Ambrus Ilona — jó kereskedőnek számít. A családjáról is szívesen beszél. Huszonéves fia a temesvári Politechnikán III. éves hallgató. Elégedetten csendül az édesanya szava, mikor róla szól. Jó, hogy közel van az otthonhoz, hét végén hazajárogat, s a szülők is gyakran utazhatnak be a megyeközpontba. Próbálom felidézni nyugodt, derűsen fiatalos arcát. Alig hiszem, hogy harminc munkás év már elfutott felette. Aztán beleképzelem a pult mögötti világba, s mint vásárló, azt kívánom, hogy minden üzletben, mindig Ambrus Ilonák kérdezzék tőlem: „Mit tetszik?“ Kiss Zsuzsa MIT TETSZIK? AVAGY KIBŐL LEHET JÓ KERESKEDŐ ELŐRE - 1981. február 1. A Neamt megyei kisipari szövetkezetek szövetsége az összes kisipari szövetkezeti szövetségekhez és egységekhez A Neamt megyei kisipari szövetkezetek szövetségének tanácsa valamennyi szövetkezeti tagja és a társult szövetkezetek dolgozói nevében, szocialista versenyre hívja ki az ország kisipari szövetkezeteinek szövetségeit, valamennyi kisipari szövetkezeti egységet az 1981. évi tervfeladatok teljesítésére és túlszárnyalására, vállalva a következők megvalósítását: 1. A tervben megjelölt anyagi erőforrások felhasználásával, 1,5 százalékkal túlszárnyaljuk a lakossági szolgáltatási tervünket. A lakosság igényeinek megfelelően, változatosabbá tesszük szolgáltatási hálózatunkat, elsősorban a közeljövőben városi rangra emelkedő két településünkben, Roznovon és Bukatestien. A lakosság igényeit figyelembe véve, 12 új tevékenységi formát indítunk be, korszerű szolgáltatási módszereket és eszközöket vezetünk be. 2.2,8 százalékkal túlszárnyaljuk a piacalapnak leszállítandó tervünket, saját üzlethálózatunk bővítésével, számos meglévő kereskedelmi felület korszerűsítésével és felújításával, az évi- és idényvásárok rendszeres megszervezésével, valamint az utcai árusítás kiszélesítésével javítjuk az áruforgalmi tevékenységet. 3. A tervben előirányzott nyersanyagok, anyagok, üzemanyag- és energiamennyiség keretein belül, a külföldi piacnak szánt termékválaszték bővítésével, diverszifikálásával 5 százalékkal túlszárnyaljuk exporttervünket, melyből 3,5 százalékot szabad deviza elszámolású termékek képeznek. 4. Fejlesztjük a kistermelést, s ezen belül a népművészeti és iparművészeti termelést, fokozottabb mértékben hasznosítjuk a helyi erőforrásokat, kiszélesítjük a bedolgozó-hálózatot, olyanformán, hogy a bedolgozók munkája az összárutermelésnek legkevesebb 25 százalékát tegye ki. 5. A termelés és a munkaszervezés tökéletesítésével, korszerű gyártási technológiák bevezetésével, az anyagi alap és a munkaerő ésszerű felhasználásával, a dolgozók szakmai ismereteinek állandó tökéletesítésével, az egész tevékenység műszaki színvonalának emelésével, valamint a rend és a munkafegyelem erősítésével a tervhez viszonyítva 3 százalékkal növeljük a munkatermelékenységet. 6. Az újrafelhasználható anyagi források visszanyerése és azoknak a gazdasági körforgásba való bevonása révén, valamint a helyi erőforrások jobb kihasználásával 1980-hoz viszonyítva 12 százalékkal növeljük a termelés értékét. 7. A tervfeladatokhoz viszonyítva 3 lejjel csökkentjük az 1000 lej értékű árutermelés és szolgáltatás költségeit. S terven felül kétmillió lej nyereséget érünk el Ehhez hozzájárul a szigorú takarékossági rendszer bevezetése, melynek következtében a tervbe vett villamosenergia-fogyasztást 7 százalékkal, a konvencionális tüzelőanyag-fogyasztást pedig 6 százalékkal csökkentjük. 8, 25—30 nappal lerövidítjük az új kapacitások üzembehelyezési határidejét és felfutási idejét. 9. Biztosítjuk a dolgozó személyzet szakmai felkészítését és továbbképzését. 10. A Megéneklünk, Románia országos fesztivál rendezvénysorozata újabb alkalmat nyújt a szövetkezetieknek, hogy az egész politikai-nevelő és kulturális-művészeti tömegmozgalmat megerősítsék, hogy egyre szélesebb körben részt vegyenek a fesztivál égisze alatt sorra kerülő rendezvényeken. Megkülönböztetett gondot fordítunk a műszaki és tudományos alkotómunka fejlesztésére, a arra, hogy az egész tagságot a munka iránti tisztelet, valamint a szocialista etika és méltányosság normáinak szellemében neveljük. A szövetkezetieknek, Neamt megye kisipari termelőszövetkezetei valamennyi dolgozójának szilárd elhatározása minden erejüket latba vetni, annak érdekében, hogy növeljék hozzájárulásukat az egész nép jólétének állandó gyarapításához, az életminőség szakadatlan javításához, pártunk és államunk politikájának alapvető célkitűzéséhez. A KISIPARI SZÖVETKEZETEK NEAMT MEGYEI SZÖVETSÉGÉNEK TANÁCSA