Előre, 1982. április (36. évfolyam, 10683-10708. szám)

1982-04-01 / 10683. szám

ELŐRE - 1982. április 1 A TERÜLETI ÖNIGAZGATÁS ÉS ÖNELLÁTÁS ÚTJÁN ÖSZTÖNZŐ KERETEK, NAGYOBB LEHETŐSÉGEK A temetési, felvásárlási és áruforgalmazási szövetkezeteknek — VII. kongresszusuk dokumentumai szellemében — megkülönböztetett fontosságot kell tulajdonítaniuk a területi önigazgatási és önellátási intézkedések gyakorlatba ültetésének. Fel kell használniuk az utóbbi időben megjelent törvények és államtanácsi rendeletek biztosította erőteljesen ösztönző kereteket, fokozniuk kell a felvásárlási és szerződéskötési tevékenységet, hogy lényegesen növekedjék a mezőgazdasági élelmiszertermékek mennyisége mind a központi, mind pedig a helyi alap számára. Mivel a szerződéskötések ideje többnyire a tavasz, lényegében ezekben a napokban dől el, hogy a szövetkezeti kereskedelemnek menynyiben sikerült élniük az új, kedvező lehetőségekkel, éppen ezért munkatársaink a szerződéskötések pillanatnyi helyzetéről, várható eredményeiről tudósítanak. CÉLTUDATOSABB MUNKÁVAL CSÖKKENTENI LEHET A LEMARADÁST A termelési, felvásárlási és áruforgalmazási szövetkezetek Bihar megyei szövetségének konferenciáján tanulságos, termékeny vita kerekedett. Felelősségük tudatában tárgyaltak a szövetkezetek időszerű feladatairól, különös hangsúllyal a területi önigazgatással és önellátással kapcsolatos megvalósításaikról és tapasztalatokról. Az eredmények tükrében az elkövetkező időszak tennivalói felől is döntöttek. De lássuk az elért eredményeket. Az előző konferencia óta a megye szövetkezetei több mint 214 millió lej értékben szerződtek és vásároltak fel különböző állati és növényi eredetű mezőgazdasági terméket. 19 millió tojást, 640 tonna mézet, 3450 tonna burgonyát, 1270 tonna zöldséget, 1660 tonna gyümölcsöt, 900 tonna szárnyastúst, több mint 4400 tonna sertéshúst, illetve további nagy mennyiségű egyéb terméket szállítottak az állami alapnak. Ennek is köszönhető, hogy az 1981-es tervelőirányzatokat mintegy 5 millió lejjel sikerült túlszárnyalniuk. Ám az a helyzet alakult ki, hogy amíg a tenkei, margittai, fenesii, nagyváradi, szalontai, diószegi, bályoki, csatári és az élesdi szövetkezetek sikeresen munkálkodtak a szerződéskötések és a felvásárlások terén, addig egy tucat szövetkezet — köztük a tarcsái, madarász, remetei, semlyéni, tárkányi, bogyoszlói, szakadáti, Avram Iancu-i — gyűjtögette adósságait toll, szárnyashús, házinyúl és más termék esetében. Azadósszövetkezetek munkastílusából leginkább a hatékony és célravezető akciók hiányoztak. A vérszegény ösztönző munka mellett még az esetleges, szertelen vezetési gyakorlat is közbejátszott abban, hogy még a szerződéskötések sem igen sikerültek. Az előbb említett szövetkezetek felemás tevékenységének is betudható, hogy a megyei szövetség az előző években több terméknél is adósa maradt a központi árualapnak, illetve egyes növényi és állati mezőgazdasági termék esetében nem a lehetőségeknek megfelelő eredményeket mutathatott fel. Mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy a továbblépés záloga a körültekintőbb, jobban egyeztetett munkában, továbbá az ösztönző tényezők gazdagításában keresendő. Az ösztönzésnek eddig is bevált válfaja volt az árucsere, azaz bizonyos keresett ipari cikkek, más termékek elsődleges juttatása a szerződő kistermelőknek. Eleddig 15 féle árucikket kaphattak a szerződők. Az idei esztendőben már egy bővített listával dolgoznak a szövetkezeti megbízottak. Megtalálni ezen az építőanyagokat (tégla, cserép, könnyű betonelem, kerámia-csempe, hullámpala, betonvas,lócső, horgonyzott lemez, deszka stb.), háztartási és kerti gépeket (hűtőszekrény, kályha, kaszálógép), import kerékpárt, szőnyeget és a ruházati cikkek széles skáláját. Az ösztönzés másik hatékony formája keretében naposcsibét, zöldségpalántákat és facsemetéket juttatnak a termelőknek Ennek megfelelően idén több mint 350 ezer naposcsibét kívánnak a termelők rendelkezésére bocsátani, saját farmjaikon pedig további 100 ezer csirkét nevelnek majd. A hústermelés fellendítése és a szerződéskötések ösztönzése érdekében 50, egyenként 1000 férőhelyes keltetőgépet kaptak a vidéki szövetkezetek. Többek között a buszi, szentandrási, borsi, bihari, székelyhídi, diószegi, pietroasai, körösjenői szövetkezetek is felszerelhették ezeket a saját tervezésű és a megyei szövetség szolgáltató-termelő részlegén készült berendezéseket. A zöldségpalánták és a gyümöcsfacsemeték esetében bármilyen mennyiséget elő tudnak teremteni. Ezen a téren szívesen fogadnak minden magánkezdeményezést, várják a termelők érdeklődését. De lássuk, hogyan is állnak a megyében a szerződéskötésekkel. Mint Ghiuca Nicolae elvtárstól, a termelési, felvásárlási és áruforgalmazási szövetkezetek megyei szövetségének alelnökétől megtudtuk, a szövetkezetek azon vannak, hogy akciójukat minél hamarabb befejezők, terveiket szerződésekkel már most lefedezzék. A nemrégiben megjelent törvényei és államtanácsi rendeletek ehhez megteremtették a kedvező, kétségtelenül ösztönző feltételeket, most már minden azon múlik, hogy a szerződéskötéseket és felvásárlásokat végző dolgozók miként tudják tudatosítani a lakosság legszélesebb köreiben az előnyös változásokat Az elmúlt hetekben a néptanácsok segítségével is, a főbb termékek esetében már biztató eredményeket értek el, így házinyúlra 100, szárnyashúsra 20, zöldségfélére 80, gyümölcsfélékre 68, babra 54, szénára 77, cukorrépára 38, míg napraforgóra 20 százalékban tudták fedezni az évi előirányzatot. A felsorolásból is kiderül azonban, hogy tennivaló azért akad még elég: főleg azon termékek esetében szorít az idő, amelyek vetése már megkezdődött, illetve küszöbön áll. A települések önigazgatása és önellátása minden esetre szükségessé teszi, hogy a szerződéskötések menetét meggyorsítsák, a tervezett mennyiségekre szerződéssel teremtsék meg a kellő garanciát Barabás Zoltán A SZÉNÁVAL NINCS BAJ, DE... Nagy a jövés-menés e tavaszba forduló napokban Kápolnásfalu néptanácsánál, a hús- és tejtermelő gazdák térnek be gyakran, elsőbben csak érdeklődni. A kellő tájékozódásnak majd minden esetben az a vége, hogy néhány száz vagy éppenséggel ezer liternél is több tejet, legkevesebb négy mázsa húst „kötnek le“ az állami alapnak. Vagy egyiket, vagy másikat, aszerint, melyik porta mire állt rá az elmúlt évek során, fejősteheneket vásároltak, tartanak vagy inkább bikaboltakat hizlalnak. A havasi községben nincs termelőszövetkezet, ezért aztán hús- és tejügyben bármilyen egyéni, vagy községi probléma merül fel, a néptanácshoz kopogtatnak be, Konrád Ilona polgármesterhez fordulnak a kérdés méltányos megoldásáért. A tej- és hústermelés is a takarmány függvénye: hogyan munkálkodtak az elmúlt évben a kaszások, vagy kaszagépek a réten? ... A szénával — hamar kiderül — nincs baj Kápolnáson. Csináltak annyit, hogy a közeli-távoli mtsz-ek és állami mezőgazdasági vállalatok tőlük vásárolnak most délután, a tavasz első hónapjában. A baj éppenséggel az, hogy a gazdák többsége úgy gondolkozik, jobban jön ki, ha négy-öt, esetenként nyolc-tíz tonna szénáját a szövetkezeten keresztül értékesíti, semmint önmaga bajlódjék a fejőstehénnel, a bikaborjakkal. Csupán ez évben március utolsó napjaiig 500 tonna széna hagyta el a falut. (A termelési, felvásárlási és áruforgalmazási szövetkezet 220 százalékban teljesítette szénafelvásárlási tervét!) S ez okoznagy gondot a község vezetőinek. Végeredményben a község lakóinak is, mert tudva tudják, hogy cukorból, lisztből és ólajból a hús- és tejtervük teljesítésének arányában részesülnek majd. No de, lássuk, az önellátásra szánt mennyiségen felül menynyit szántak az állami alapnak, és ezidáig mennyit sikerült leszerződniük. A község 529 fejőstehene után 5500 hektoliter az állami alapnak tervbe vett mennyiség. Ennek egyelőre csak a felét fedték le szerződésekkel. Van, aki csak néhány száz literre tud szerződést kötni, mert másfelől a család köti. Különösen azokat a családokat, amelyekből a szomszéd vlahicai vasgyárban dolgozó 350 kohász és öntő kikerül. Az objektív nehézségeken túl azonban a tejtermelésnek szubjektív fékjei is ismertek a községben. Több az olyan gazdaság a közel 2200 lelkes községben, ahol nem tartanak fejőstehenet, holott ott áll (néhol üresen!) a csűr, az istálló. A másik „fék“ a hústermelés felé történt községi „elhajlás“. A kápolnási gazdák többsége húst adó szarvasmarhafajtákat vásárolt az elmúlt évek során, hústermelésre rendezkedett be. S az egyensúly tej javára történő helyrebillentéséhez szintén hosszú évekre van szükség. Mielőtt azonban a hússzerződések dolgát taglalnánk, néhány, a tejtermelésben élenjáró gazda neve kívánkozik beszámolónkba. Az idén ezer literen felüli mennyiségre szerződött hatvanegy gazda közül is kiválik Máthé J. Ferenc (3000 liter), Orbán Z. Erzsébet (4000 liter), Gergely D. Mátyás (3000 1), Molnár Á. István (3000 1) és Péter J. János (4000 liter). A felsoroltak háromnégy fejőstehenet tartanak, gondoznak. A kápolnásfaluban ez évben az állami alapra szánt húsmennyiség 127,8 tonna. Ez 308 db. 400 kilogrammon felüli súlyt elérő bikaborjú. Ezidáig a terv darabszám szerinti kétharmadát fedezték szerződésekkel. A hústermelésben élenjáró gazdák neve is évek óta ismert, az idén is ők „kötötték le“ a legtöbb húst: Both Lukács (407 házszám) 870 kg-ot, György Lajos (62. sz.) 800 kg-ot, Lőrincz Gy. István (206. sz.) 850 kg-ot, Lőrincz L. Dávid (96. sz.) 820 kg-ot és Péter J. János (304. sz.) 570 kg-ot. Megnyugtató a kápolnási gazdák számára, hogy az idén rendre megkapják a szerződések után járó szemestakarmányt. A hússzerződésekről szólva az általános iskolát említi Konrád Ilona polgármester, s összevonja szemöldökét, amint arról beszél, hogy az iskola tantestülete többet tehetne a kisállattenyésztés fellendíté AHOL A VEZETŐK KÖTIK AZ ELSŐ SZERZŐDÉSEKET A Fehér megyei Sebes város, a hozzátartozó három faluval: Lámkerékkel, Petreti-tel, és Rahauval együtt jelentős részt vállal magára a területi önellátási programoknak (a saját és a megyei programoknak) az előírásaiból, pontosabban ezek végrehajtásából. — Ez így természetes —, mondotta Nitreanu Alexandra, a városi pártbizottság titkára, néptanácsi alelnök —, hiszen nálunk majd minden lakos egyben kiskerttulajdonos is, az udvarok mélyén most már nem állnak üresen az ólak, az istállók is kezdenek újra benépesülni, egyszóval visszatérőben, emelkedőben van a mezőgazdasági munka rangja és értéke. Nem vetne ránk jó fényt, ha a négy mezőgazdasági termelőszövetkezet és a városi lakosság kertjei, udvarai nem tudnák megtermelni a lakossági fogyasztásra szánt zöldségféléket, a burgonyát, a húst, a tojás és a tej egy részét. Ezekből tehát önellátók vagyunk, mi több, burgonyából ebben az évben 950 tonnát fogunk az állami alap javára szállítani, 190 szarvasmarhát (82 főt már leszerződtünk) és külön 220 növendékállatot, 310 sertést — ezt a tervelőirányzatot már teljesítettük is —, 1600 hl tehéntejet, majdnem kétmillió tojást és egyebeket Nálunk a termelőkben tudatosult az, hogy csak azt és annyit fogyaszthatunk, amennyit megtermelünk, s akinek lehetősége van állatot tartani, növényt termeszteni, azoknak a mások ellátásáról is gondoskodniuk kell — elsősorban a tömbházak lakóira gondolok. Ez a magyarázata annak, hogy a szerződéskötési rendszer keretében évről évre több állatot sikerül leszállítanunk, terveink teljesítésével adósak sohasem maradtunk — mondotta az alelnök. A személyes példamutatás Sebesen sem maradt hatás nélkül, hiszen az alelnök maga is kertes házban lakik, s már második éve köt sertéshizlalási szerződést. De így cselekszenek a város többi vezetői is, mert tudják: a példaadás nagyon sokat jelent. A városi önellátási program összeállítói számoltak azzal is, hogy a vállalati, intézményi mellékgazdaságokra lehet és kell alapozni, lehetőségeik távolról sincsenek kiaknázva. Hera Mariana, a városi pártbizottság szociális ügyekért felelő titkára jogos büszkeséggel számolta össze a vállalati mellékgazdaságokat — összesen 8 ilyen gazdaság, értsd: sertéstelep van a városban a kereskedelmi vállalatok kezelésében —, de az öregek otthona a városi kórház és az iskolák is tartanak sertéseket: ezeket az éttermek, a kantinok húsellátásában hasznosítják. A Botaloan vezette kantin-étterem, amelyet a városi fafeldolgozó kombinát patronál, mindenképpen kiemelt szerepet játszik az önellátásra alapozott közétkeztetésben, mert nemcsak a vállalati mikrokantinok rendszerét fejlesztette ki, hanem meleg ételt visz a munkásszállások fiataljainak és újabban a termelőrészlegek dolgozóinak is, ezzel magára vállalta az ellátás, a közétkeztetés napi gondjának egy részét is. A négy mezőgazdasági termelőszövetkezet: a sebesi, a lámkeréki, a petreti-i és a ráháti összesen 180 hektáron kertészkedik, az állami és a szövetkezeti társulás szolárokban 10 hektáron folytat zöldségtermesztést, a lakosság tulajdonában vagy használatában összesen 280 hektár művelésre alkalmas földterület van. A szükségleteken felül is kikerül ezekről a területekről a zöldség, ami a piaci felhozatalon is meglátszik, még most, kora tavasszal is. S ha az mtsz-ek egyelőre még munkaerőgondokkal küzdenek is, ezt ellensúlyozandó, a vállalatok, az intézmények, az iskolák fiataljai tavasztól késő őszig magukra veszik a növényápolási, betakartási munkák zömét így például az 1., 2 és séért. Hiszen a gyermekek körében bizonyára eredménynyel népszerűsíthetnék a nyúltenyésztést például. Annál is inkább, mivel arra minden egyes családnál megvannak a kellő feltételek. Végül a termelési, felvásárlási és áruforgalmazási szövetkezet felvásárlási tervéről is szólunk röviden. Az ez évre tervbe vett 89 ezer db. tojásból eddig 51 ezerre kötöttek szerződést, a 2200 kg szárnyasból 550 kg-ra. A burgonyaterv elméretezettnek tűnik. Ezen a téren az illetékes megyei szerveknek reálisabban kell felmérniük a jelenlegi lehetőségeket. Kápolnásfalu havasi község, határában pedig úgy elszaporodtak a vaddisznók és medvék, hogy a gazdáknak rendre fel kellett hagyniuk az őrizhetetlen külső területeket, erdőszéli szántókat. Az évről-évre növekvő vadkár miatt ilyenformán az elmúlt egy-másfél évtized alatt jelentősen csökkent a község szántóföldje. A Hargita derekán meghúzódó földek minőségét és az éghajlat mostohaságát tartva szem előtt, a községnek csak saját magát kell ellátnia zöldséggel. A hagyományosan termesztett és megtermő fajták mellett a kényesebbek fóliaházas termesztését is végeznék, ha az elmúlt években udvarokon, kertekben felállított házikókra sátornak való PVC-t kapnának valahol a lakók. Ám ez nemcsak a szövetkezeti üzletben hiánycikk, hanem a megye városi szaküzleteiben is. Szabó Barna a 3. számú általános iskola és a matematika-fizika líceum diákjai a nyári mezőgazdasági gyakorlat ideje alatt végzett munkájukért 16 000 lejt kaptak. a vállalatok és intézmények dolgozói, akik szabad idejükben segítettek a szövetkezeteknek. a városi zöldséget gyümölcsforgalmazó vállalaton keresztül beszerezték a téli gyümölcs- és zöldségszükségletüket. Nitreanu Alexandra alelnök beszélgetésünk ideje alatt legtöbbször Rahau falu, az ottani mtsz megvalósításait említette. Mint kiderült, szinte naponta felkeresd őket, nemcsak mindenkit személyesen ismer, hanem azt is számon tartja, hogy ki, milyen állatot tart, hányan kötöttek szerződést és így tovább. Nagy szavak nélkül is tudja, hogy a gondjaira bízott szövetkezetért, az ott folyó mezőgazdasági tevékenységért, minden túlzás nélkül, egy falu sorsáért csak úgy felelhet kommunistához, vezetőhöz méltóan, ha megismeri életüket, problémáikat, nehézségeiket, azonosulni tud ezekkel s erejéhez mérten segít ezek leküzdésében. S bár ő nem szánta nyilvánosságra tartozó személyes sikernek — bár az —,mi mégis ideírjuk: két nap alatt neki sikerült 25 állattartási szerződést kötnie a rá hallgató ráháui gazdákkal. Mit lehet ehhez még hozzátenni ? Talán csak annyit, hogy Sebesen jól indult az önellátási program előírásainak a gyakorlatba ültetése! Deák Levente TÖBB SZENET AZ ORSZÁGNAK! TELJESÍTMÉNY ÉS ÖSSZHANG Ebéd után, mielőtt az öltözőbe indulnának, a második műszakban dolgozó bányászok egy nagyobb csoportja kiül a napra egy keveset beszélgetni, cigarettázni, meghányni-vetni a vasárnapi futballmérkőzés eseményeit. Az az általános vélemény alakul ki, hogy az ebéd finom volt, s Szelesi Kati főszakács érti a módját hogyan kell a disznóhúst elkészíteni és a szószt is megfelelően ízesítette. Egy-két enyhébb megjegyzés csak az étel változatosságával és a kiporciózással kapcsolatban volt De a tavasz minden bizonnyal előbbutóbb meghozza a nagyobb adag vitamint és a nagyobb változatosság lehetőségét. Ami pedig a bányászok labdarúgó csapatát illeti, a vita azzal zárul, hogy az utóbbi mérkőzés is azt bizonyítja: a sarmasági focistáknak reális esélyük van, hogy a megyei bajnokságot megnyerjék és bekerüljenek a C-osztályba. Ám többen hozzáteszik: a hátra lévő találkozókon még jobb kell hogy legyen a csatársor teljesítménye és nagyobb az összhang a különböző csapatrészek közt. Alkalmasint így van, hisz ki ismeri jobban a helyi csapat erényeit és hibáit, ha nem azok a szurkolók, akik jóban-rosszban kitartanak kedvenceik mellett, ha kell biztatják, s ha rászolgáltak, dorgálják őket! Köztudott, az ember hangulata és közérzete befolyásolja munkáját, ÍGY VAN EZ A BÁNYÁSZATBAN IS. A jó közérzetnek és hangulatnak azonban számos összetevője van, megannyi körülmény, néha alig észlelt apróság befolyásolja. Nyilvánvaló, hogy a finom ebéd és a kedvenc csapat szereplése mellett anynyi más. Mint például a lakáskörülmények, a szabad idő eltöltésének módja, magán- és családi életünk rendezettsége vagy az, hogy milyen kapcsolatunk van — beosztásunktól függetlenül — munkatársainkkal. Sarmaságon mindenki arról beszélt: nagyon szeretnék, ha csapatuk bejutna a C-osztályba így legyen, mi nekik szurkolunk. S ezzel zárjuk is le a foci-ügyet. De nem az ebéd, pontosabban a kantin ügyét. Régi vágyuk teljesül a sarmasági bányászoknak ezen a tavaszon: átadják a használatnak a minden igényt kielégítő, a jövő elvárásainak is megfelelő új kantinéttermet, ahol egyidőben ezer személy tud étkezni. A beton-üveg épületet már a múlt esztendőben tető alá hozták (alkalmas lesz nagyobb összejövetelek, bányász találkozók megrendezésére is), s a szükségesebb berendezések is rendelkezésre állnak. A befejezést és a használatba vételt tulajdonképpen csak a központi fűtés bekötése hátráltatta. A fűtés bekötése azért késik, mert egy új, az eddigieknél jóval gazdaságosabb — KEVESEBB SZÉNBŐL IS TÖBB MELEGET szolgáltató — hőközpont épül a bányavállalatnál Ez látja el hőenergiával a vállalat összes gazdasági és szociális létesítményeit. Moldovan Iacob, a szakszervezeti bizottság elnöke az új kantin átadásától azt is várja, hogy a tárgyi feltételek gyökeres javulása a bányászétkeztetés minőségi javítását is eredményezi. Ehhez egyébként a kantin mellékgazdasága is jelentősen hozzájárul. Immár 192-re gyarapodott a senesierep aliouianya, ami lehetővé teszi, hogy a kantin innen fedezze évi sertéshússzükségletének mintegy negyedrészét. A kéthektárnyi zöldséges szintén besegít a konyhára. Különösen, ha az idén valóra válnak az elképzelések és a múlt évinél jobb hozamot érnek el. Nemcsak Sarmaságon, hanem a vállalatunkhoz tartozó másik két jelentős bányakitermelésnél is javítjuk ebben az esztendőben a közétkeztetést — mondja a szakszervezeti elnök. — Mind éppen, mind pedig Szurdokon külön, konyhával és más szükséges dolgokkal ellátott kantint létesítünk. Eddig csak, amolyan ételkimérő vagy ahogy mi mondjuk, mikrokantin működött mindkét bányánál. Ippre Berettyószéplakról, Szurdokra pedig Zilahról szállíttattuk ki a meleg ételt, ami a távolság miatt bizony ritkán maradt meleg és nem is volt valami olcsó a vállalatnak. — Itt, a bánya körül egy egész kis új lakótelep nőtt ki az utóbbi években, örvendetesen gyarapszik az üzletek száma is Bár a bányászok többsége még Sarmaságon is családi házakban lakik, sokan pedig a szomszédos falvakból járnak be, úgy tűnik, hogy a lakásépítkezést meg kell gyorsítani. Több fiatal említette, hogy lakásgondjaik vannak. Márpedig ennek mielőbbi megoldása roppant fontos a bánya szempontjából is, hisz ez a munkaerő megtartásának egyik biztosítéka. És nincs munkaerő-feleslegük, mi több, a szakképzett munkaerő hiánycikk Sarmaságon. — Ismert és mostanában elég sokat tárgyalt gondok ezek nálunk — hangsúlyozza Moldovan Iacob. — Valóban, sok fiatal vár lakásra, köztük számos almérnök, technikus és más olyan szakember, akire nagy szükségünk van. Ők már tudják a jó hírt, nevezetestül azt, hogy AZ IDÉN MEGÉPÜL A BÁNYÁSZOK ELSŐ GARZONBLOKKJA! A munkálatok már megkezdődtek, mi nagyon reméljük: az esztendő végére sikerül befejezni és átadni a használatnak a 20 önálló garzonlakásból álló tömbházat. E mellett meg kell építeni egy negyven lakásos blokkot is a családos bányászoknak Ennek alapozásához még nem láttak hozzá az építők, noha ugyancsak itt volna az ideje. Mi a magunk részéről igyekszünk megadni a szükséges segítséget a lakásépítőknek, de olyan munkában, amely meg se kezdődött, ugyan hogyan tudnánk segíteni?! Talán a probléma „szellőztetése“ is jelenthet némi segítséget! Netán még arra is külön kell figyelmeztetni a lakásépítőket, hogy a sarmasági dombok is felébredtek a téli demettségből ? Az előbbiekben a közérzet meghatározójaként említettük a szabad időt is. Lássuk, mivel foglalkoznak, szórakoznak — a futballmérkőzésen kívül — a sarmasági bányászok? Sokan földmívesként kezdték életpályájukat, s máig megőrizték vonzódásukat a földmíveléshez, kertészkedéshez. A tárnákból feljövő embernek szüksége is van a friss levegőn való tartózkodásra, a felfrissítést adó kertészkedésre, a természetben való aktív pihenésre. Éppen ezért csak üdvözölni lehet, hogy a bánya és a község vezetősége igyekszik mindjobban eleget tenni a szakszervezet kérésének: azon bányászoknak is biztosítsák ezt a lehetőséget, akik tömbházakban laknak. Eddig 40—50 zöldséges parcellát mértek ki és adtak használatba a bányászoknak. Mások a családi házuk, portájuk táján igyekeznek kellemesen és egyúttal hasznosan eltölteni a szabadidő jó részét. Sok bányászcsaládban megélénkült, fellendült a kertészkedési és állattartási kedv. Talán még emlékszik az olvasó a sorozatunk első cikkében említett bányász-technikusra Dari Tamásra, akinek az apja is bányászként ment nyugdíjba. Dari Tamás csak úgy mellesleg elmondta, hogy az ő udvarukon több jószág — tehén, sertés, sok majorság — van, mint számos földmíves portáján. Több ilyen gazdálkodó, azaz jól gazdálkodó bányász él Sarmaságon Hogy csak még egy példát adjak: a cikksorozatunkban szintén megszólaltatott Csenteri József, a karbantartók lakatos-brigád vezetője, az egész vidék egyik legjobb méhésze. Összesen 33 család méhet tart, az idén 800 kiló mézet szerződött az állammal. Az aktív pihenés, a hasznos időtöltés lényegében minden sarmasági bányász számára biztosított Ám hozzá kell tennünk, hogy ez nem eléggé változatos. A művelődési élet, a kulturális tevékenység még gyakran amolyan kampányjellegű. Ha jön a bányásznap vagy más ünnep, gyorsan összehoznak valamit, úgy ahogy sikerül. Hiányzik a folytonosság, írássorozatunk végén ezt is el kell mondani. Mert abban csaknem minden megkérdezett egyetértett velünk, hogy a gazdasági feladatok teljesítését így vagy úgy a szabad idő eltöltésének minősége is befolyásolja. Következésképpen azt is, hogy sikerül-e terven felül a vállalt 10 ezer tonna szenet kibányászni. Síke Lajos A Hunyad megyei Cimpu lul Neag szénkitermelő egység ------- 3. --------- ERDŐK HAVA (Folytatás az 1. oldalról) ki fognak vágni, azt, hogy hol és milyen határidővel, milyen technológiai eljárással lehet kitermelni, de azt is, hogy mi kell megmaradjon, mennyi a felújulás, mennyit kell ültetni és milyen fajtát. Az előkészített és felértékelt famennyiséget átadják a kitermelő vállalatoknak, s miután visszanyerték a vágteret, megállapítják a legjobb, leggyorsabb technológiai folyamattal történő beerdősítést. Bonyolult világ, bonyolult munka, és felelősség Hiszen van aki értékaktákkal foglalkozik, más meg az erdőt védi, van aki a meggondolatlan vagy figyelmetlen emberektől oltalmazza, s van aki a növényi és állati kártevőktől. Aztán akad, aki a csemetekerttel foglalkozik. Vannak, akik melléktermékeit, gyümölcseit, különböző javait gyűjtik, be, és vannak, akik hal- és vadállományát gondozzák, vigyázzák. Mindezért nem véletlen, hogy államunk oly nagy gondot fordít az erdő védelmére és fejlesztésére, az erdővel szembeni helyes, korunk emberéhez méltó magatartás kialakítására. Tulajdonképpen ezt a nemes célt, törekvést szolgálja ez az erdőnek szentelt hónap is Az az időszak, mely alkalmat nyújt arra, hogy nagyobb figyelemmel, aggodalmas törődéssel forduljunk az erdő felé hogy az ország összes honpolgáraiban, összes ifjaiban ápoljuk e hatalmas nemzetgazdasági kincs iránti ragaszkodást, szeretetet és megbecsülést, melynek mindenekelőtt konkrét cselekvésben, tettekben kell megnyilvánulnia, a csemetekertekben folyó munkák megsegítésében, az erdő gondozásában és tisztításában, a kár és tűz elleni védelemben, csemeték ültetésében Abban, hogy az erdőnek szentelt eme hónap egyik legfontosabb felhívásának eleget tegyünk: az ország minden 7 és 60 év közötti lakosa ültessen legalább egy fát Egy régi keleti közmondás szerint, aki életében egy gyümölcsfát ültetett el, az nem élt hiába. Szerintünk, aki egy facsemetét ültetett el, nem élt hiába. Mert erdő volt, erdőnek lennie kell. S ez tőlünk, emberektől függ Nem szabad kevesebb legyen az erdő, mint ahogy mi is kaptuk, hiszen éljük ma is az erdőt, de a modern ember életvitelével és életszemléletével, döntjük fáit, lőjük vadjait, gyűjtjük gyümölcseit és gyógyfüveit. De próbáljuk mindezt okosan, emberhez méltóan tenni, próbáljuk megbecsülni, amit az előző nemzedékek ránk hagytak, s vigyázzuk azt, amit a velünk szembejövőkre kell hagynunk hogy az erdő mindig éljen, újra és újra felnőjjön, megmaradjon. / GYÁRTÓK ÉS KERESKEDŐK VJLEMIE A MÚTORELLÁTÁSRÓL Nemrégen elemezte a Belkereskedelmi Minisztérium a bútorellátás helyzetét, a tanácskozásra meghívták a Fafeldolgozó iparközpont képviselőit is. Hasznos véleménycserére került sor a gyártók és a kereskedők között a piacalapnak szánt 8,1 milliárd lej értékű, számos újdonságot kínáló bútorválaszték forgalomba hozására vonatkozóan. Az ipar és a kereskedelem közötti szerződések alapján az idén a tavalyinál több mint öt százalékkal nagyobb bútormennyiségnek kell eljutnia az üzletekbe A mennyiség növekedés mellett a választék gazdagítása, a bútor minőségének és funkcionalitásának javítása foglalkoztatja a gyártókat. Ilyen értelemben említésre méltó, hogy az új bútorgyárakban — Pucioasán, Giurgiun, Rimnicu Saraton — akárcsak a nemrég beindult brailai és petrillai részlegeken, jobbára új vagy újratervezett termékeket készítenek. Pucioasán kezdték meg például a Lizabútorcsalád gyártását Ezt a 18 darabból álló, modern vonalú, mahagóni furnérral díszített bútort 2—4 szobás lakások teljes berendezésére ajánlják Duplaágy. 2—3 ajtós emeletes szekrény, éjjeli szekrény stb. a hálószoba, tálaló, asztal, vitrines szekrény az ebédlő, könyvszekrény, íróasztal, kávézóasztal, a nappali, illetve a dolgozószoba berendezése, ezt egészíti ki az azonos bútorszövettel készülő hallberendezés. A Lira-bútorcsalád két méretben készül, alacsonyabb, illetve magasabb lakások számára. A Pipera fafeldolgozó kombinát újdonsága a Speranta-bútorcsalád. Két-háromszobás lakásokba való, 12 darabból áll, nyersszínű, fénytelen, bükkfa-furnérral és faragott díszítőelemekkel készül. Az idén először kerül a kereskedelembe a Lujza és az Antonia hálószoba, a ,,C 581“ nappali berendezés — a karánsebesi kombinát gyártja —, a Brindusa és az Ostrov ifjúsági szobabútor. A fővárosi Pipera, a galaci, szebeni, gyergyó- szentmiklósi és besztercei kombinátok furnérdíszítéssel nemesített konyhabútorokat küldenek az üzletekbe. A vásárlók igényeihez igazodva a kereskedelem eddiginél nagyobb mennyiségben szerződte le a tömbházlakásokban jól bevált kihúzható asztalokat és székeket. Ami az üzletek jelenlegi felhozatalát illeti, a kereskedelem főként a kisbútorok iránti kereslet növekedésére hívta fel a gyártók figyelmét. Szegényes a kínálat az önállóan árusítható kisasztalokból, gyermekágyakból, járókákból, telefon- és tévéasztalokból, fürdőszoba- és erkélyberendezésekből stb. Mindamellett, hogy az ipar értékben túlszárnyalta a piacalapnak való leszállításokat, lemaradások vannak a választékot illetően. Főként az újdonságok késnek. Ilyen értelemben a dési fafeldolgozó vállalat Miraj 3 nappaliját, a pitesti-i gyár Sandina ifjúsági szobaberendezését és Modern könyvszekrényét, a sepsiszentgyörgyi vállalat Covasna ebédlőjét, valamint a karánsebesi gyártók Tirol könyvszekrényét sürgetik. A bútor minőségét illetően a máramarosszigeti, a zilahi, a Csíkszeredai és a Piatra Neamt-i gyártókat illette bírálat, minőségi kifogások miatt több szállítmányukat nem vették át, illetve javítási igénnyel visszaküldte a kereskedelem. A vásárlók véleményét továbbító kereskedők felvetették ugyanakkor bizonyos kiegészítő elemek — főként a szekrényajtók fémkellékei — javításának szükségességét, továbbá azt, hogy a szállítás során vigyázzanak jobban a bútorra Ami az üzleti forgalmazást illeti, a kereskedelem nagyobb figyelmet szentel az árualap bemutatásának, az újdonságok népszerűsítésének. Elsősorban a tágas, korszerű bútorüzletek megnyitása teszi ezt lehetővé. A tavaly Focșaniban, Csíkszeredán, Marosvásárhelyen, Târgu Jiuban, Nagyváradon, Rosiorii de Vedén épültek új üzletek, az idén három bútorüzlettel gazdagszik a főváros és egy modern bútorárusító csarnokkal Craiova kereskedelmi hálózata Lázár Edit • 8,1 milliárd lej értékű bútor kerül az idén az üzletekbe # Abszolút újdonság: a Lira és Speranta bútorcsalád # Kihúzható asztalok és székek # Növekvő kereslet a kisbútorok iránt