Előre, 1986. december (40. évfolyam, 12132-12157. szám)
1986-12-02 / 12132. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek/ A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA XL évfolyam 12 132. szám 1986. december 2., kedd 4 oldal ára 50 iráni NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS FELADATMEGHATÁROZÓ ÚTMUTATÁSAI SZELLEMESEN TARTANI A MEGSZERZETT ELŐNYT Általában a célnak leginkább megfelelő és idejében foganatosított intézkedések és a műszaki haladással lépést tartani akaró erőfeszítések gyümölcsének tekintik a gazdasági sikereket. De adott még egy tényező, a legfontosabb. ez a vállalati munkaközösség rátermettsége, alkalmazkodó készsége. Mert ahol nyitottak, újra fogékonyak az emberek és szüntelenül arra törekednek, hogy felülmúlják önmagukat, meghaladják előző teljesítményeik szintjét, a sikerek sohasem maradnak el. Érdemes volna felmérni, hogy mennyiben befolyásolja egy adott vállalat eredményességét munkaközösségének alkalmazkodási készsége a változó külső feltételekhez. Mert kétségtelen az, hogy ahol gyorsan úrrá lesznek a változások okozta zökkenőkön, időszakos nehézségeken, az eredmények kedvezőbben alakulnak, mint ott, ahol a sablontól, a megszokottól eltérő választ kívánó kérdésre nem kapják meg az azonnali helyes feleletet. Marosvásárhelyen, az Electromures Vállalat egyike azoknak az egységeknek, amelyek fejlett adaptációs készségüknek köszönhetően lépéselőnyre tettek szert másokkal szemben és ez meglátszik idei eredményeiken. Győrbíró Sándornak, a vállalat főmérnökének véleménye szerint a jelenlegi kedvező helyzet egy hoszszabb folyamat eredménye, mert mint mondja, a vállalat műszaki potenciáljának fejlesztését már a múlt ötéves tervben úgy irányították, hogy az elkövetkező termékváltások eredményeként, az új termékek, valamint a régiek korszerűsített változatai magasabb fokon értékesítsék a felhasznált anyagokat. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy ugyanannyi anyagból több, magasabb értékű terméket kívántak kihozni, a termelést nem több anyag feldolgozásával, hanem a megmunkálási fok növelésével akarták bővíteni. Tulajdonképpen az derül ki a főmérnök által mondottakból, hogy az Electroművesben a dolgozók tanácsa, a műszaki szakemberek és a gyártmánytervezők már évekkel ezelőtt, tehát még akkor, amikor nem vetődött fel ennyire hangsúlyosan az intenzív fejlesztés kérdése, de számtalan jel már mutatta, hogy ennek napirendre tűzése rövidesen bekövetkezik, célirányos tevékenységükkel megteremtették ennek talán leglényegesebb előfeltételét: olyan termékek gyártását készítették elő, amelyek műszaki paramétereikkel, anyagigényességükkel az évtized második felének szigorúbb követelményeket támasztó körülményei között is helytállnak. Győrbíró Sándor példák sokaságával illusztrálja az előbb elmondottakat. Említsük meg a legszemléltetőbbeket. — Eljutottunk oda — magyarázza a főmérnök —, hogy a kábelgyártásban, amely tudvalevőleg nagy rézfogyasztó, az új termékek bevezetésével egy kiló rézből az idén mintegy 8 százalékkal nagyobb értékű termelést valósítunk meg, mint a korábbi években. És ezt nem az eddig gyártott kábelek félretevésével, mert a nemzetgazdaságnak azokra is szüksége van, hanem az értékesebb, az anyagot jobban hasznosító, magasabb fokon megmunkált termékek részarányának növelésével. Ezáltal szinte napról napra több munkalehetőséget teremthettünk. Ha a kábelgyártás termelékenysége vállalati összehasonlításban nem is emelkedett nagyobb mértékben, a nemzetgazdasági hasznot figyelembe véve, a társadalmi érdeket tekintve kétségkívül helyes vállalkozás volt, megfelel a XIII. pártkongresszuson megállapított feladatoknak. Közhasználati cikkeik gyár- Keszthelyi Gyula (Folytatása a 3. oldalon) A VÉDJEGY BECSÜLETE RANGOS MUNKASIKEREK • Temes megyéből 38 gazdasági egység jelentette az árutermelés tizenegy havi tervének határidő előtti teljesítését. A munkatermelékenység növelésére hozott programok alkalmazásával több mint 400 millió lej ,többlettermelést valósítottak meg, a megrendelőknek leszállítottak jelentős mennyiségű acélt, hengereltárut, kerámiai építőanyagot, fémfeldolgozó szerszámgépet, elektrotechnikai, elektronikai és műszerészeti berendezést, ruhaipari terméket. A termelőkapacitások hatékony kihasználásával, nagy teljesítményű, korszerű technológiák bevezetésével, a nyersanyag-, alapanyag-, tüzelőanyag- és energiafogyasztás csökkentése révén Fehér megye 31 gazdasági egysége jelentős ipari árutermelési többlettel kezdte az év utolsó hónapját. Terven felül leszállítottak a nemzetgazdaságnak több mint 500 millió lej értékű terméket, ami bányaipari és fémipari gépekben és felszerelésekben, villamos energiában, fűrészáruban, porcelántermékben, készruhában ölt testet. Gorj megye egyik legfiatalabb szénkitermelő egységében, az albeni-i bányában évi 100 000 tonna lignit kitermelését eredményező termelőkapacitást helyeztek üzembe. További három külszíni fejtésben növelték a termelési kapacitásokat, és így évente több mint 600 000 tonna szénnel adnak többet a nemzetgazdaságnak. A motrai medencében lévő Rosiuta fejtésben arra törekednek, hogy legalább három hónappal határidő előtt üzembe helyezzék az új kapacitásokat. HH Máramarossziget ipa- TMK egységei jelentették a 11 havi terv határidő előtti teljesítését. A siker annak köszönhető, hogy magas fokon hasznosítják a nyersanyagokat és az alapanyagokat, az energiát és a tüzelőanyagot, hatékonyan kihasználják a gépeket és felszereléseket, és így túlszárnyalták a munkatermelékenységi előirányzatot, több mint 30 millió lej árutermelési többlettel kezdték az év utolsó hónapját. ||§ Az évi tervfeladatokat határidő előtt teljesítő Kolozs megyei iparvállalatok sorában találjuk a Bányaipari Kombinátot, amelyre ebben az ötéves tervben különleges feladatok hárulnak az ország északnyugati részén kibányászott nyersanyagok mennyiségének növelése terén. A sikeres tervteljesítés alapját képezi a termelés korszerűsítésére és szervezésének tökéletesítésére kidolgozott program valóra váltása, magas minőségi paraméterekkel rendelkező új termékek termelésének kifejlesztése, a munkatermelékenység dolgozónként 10 000 lejjel való növelése, az anyagi költségek csökkentése 12 millió lejjel. A kolozsvár-napocai vállalat dolgozói megteremtették a feltételeket, hogy év végéig 90 millió lejre becsült árutermelési többletet valósítsanak meg. VISSZAHÓDÍTOTT SZÁNTÓFÖLDEK Területileg látszólag nem túl nagy az Apáca övezetében újból feltört, művelésbe fogott gyepföld, de annak érdekében, hogy a korábban lemosódásnak kitett, másfél ezer hektáron többet adjon a föld, komplex munkálatok egész sorát hajtották végre. Domboldalak nagy lejtésszögű szántóin gyepesítettek, az Olt övezetében elmocsarasodott parcellák lecsapolásával és szántóvá alakításával eredményesebbé teszik a búza- és kukoricatermesztést, s cukorrépából is gazdagabb átlagokat takaríthatnak be. A perieni-i kísérleti állomás tapasztalatainak alkotó módon való hasznosításával létesített teraszos művelés, a füves sávok kialakítása, patakszabályozás, bokorirtás és talajegyengetés, az erózió okozta termőföldkárosodást hivatott megszüntetni. De ezúttal nem a beruházás-kivitelezés konkrét helyzetére kívánunk utalni, hanem azt a törekvést emeljük ki, amelynek eredményeként a korábban felhagyott táblák művelésbe fogását akarják elősegíteni. A Brassó megyei mezőgazdasági termelés az utóbbi két esztendőben örvendetesen növekedett, nem utolsósorban annak köszönhetően is, hogy az állam által rendelkezésre bocsátott beruházási keretekkel a haszonélvezők egyre hatékonyabban gazdálkodnak, mégpedig a termelésfokozás lehetőségei kiaknázása végett. Ennek köszönhető az, hogy a szántóterület megyeszerte ezer hektárokkal bővült. Olyan beruházások (lecsapolás, vagy eróziómeggátolás) kivitelezésére is gondot fordítottak a szántóterület növelése során, amikor is a munkálatok elsődleges célja nem a művelési mód megváltoztatása, hanem a termelést fékező okok felszámolása volt. Ez tükröződik az apácai eróziógátló beruházások megvalósításánál is, hiszen közel félszáz hektárral nagyobb immár a szántóként használt terület. De ugyanez az igyekezet vezetett már az idén a hozamokban mérhető plusztermeléshez a Hermány— Prázsmár övezetében végzett lecsapolási munkálatok során. Csupán az a tény, hogy már a tavasz folyamán e vidéken megoldották ezer hektár terület fölös vízkészletének elvezetését, lehetővé tette a költségek egy részének visszatérülését. Időközben új munkatelep nyílt az övezetben, a tapasztalatok bebizonyították ugyanis, hogy a termelést korábban gátló vízkészletek várakozáson felüliek. Olyannyira, hogy érdemlegesen „beszállhatnak“ Brassó ivóvízellátásába. Az idei ősztől kezdve tehát nem az Oltba vezetik a szivattyúhálózattal kiemelt sok vizet, hanem csővezetéken át a megyeszékhely ilyen irányú gondjait enyhítik. Úgy, hogy közben e tájon immár akadálytalan a mezőgazdasági termelés. Ugyancsak hozamfokozáshoz járul hozzá a Sebe?—Mindra övezetében zajló lecsapolás. A munkatelep különben egyike a megye legnagyobb lecsapolási színhelyének, hiszen négyezer hektár feljavítását érinti. A már kiépített csatornahálózat, illetve az alagcsövek lefektetése révén az ősszel akadálytalanul dolgozhattak a barázdaalá forgató traktorok Lehetőség kínálkozik arra, hogy már a jövő évben rekordhozamokat érjenek el. A korábbi évek tapasztalata bebizonyította azonban, hogy a lecsapolás, önmagában még nem jelent garanciát a gazdag hozamokra. Nélkülözhetetlen a járulékos beruházások jelenléte, a gyűjtő csatornahálózat kialakítása, de az is, hogy biztosítsák a tápanyag-utánpótlást. Az istállótrágyázások mellett e zónában a meszezés nyújtotta lehetőségeket értékesítve alapozzák meg a hozamban való előrelépés feltételeit. A példákat sorolhatnánk tovább Fogaras vidékéről éppen úgy, mint a Rupea környékén megnyílt munkatelepről, hiszen az idén a megyében közel 200 millió lejt fektettek, fektetnek be azért, hogy többet teremjen a föld. E beruházási keret háromszor nagyobb annál, mint amennyit a tavaly e célra költöttek. A biztos és állandó hozamok elérésére kidolgozott országos program keretében tehát Brassó megyében szintén kedvező adottságok jönnek létre arra, hogy nagyobb legyen a termés. A visszahódított szántók, a fölös vízkészlettől mentesített földek ezer hektárai a megyei szakvállalat eredményes fáradozásairól tanúskodnak, ugyanakkor pedig tükrözik a szövetkezetek egyre jelentősebb részvállalását avégett, hogy az idén már tapasztalható hozamgyarapodás a jövőben még érezhetőbb legyen, s a befektetések hatékonysági mutatója javuljon. Az ősszel feltört gyepek, viszszanyert szántók, a mélytalajlazítás kiterjesztésében elért sikerek biztató alapot szolgáltatnak az új agrárforradalom célkitűzéseinek maradéktalan teljesítésére. Flóra Gábor BRASSÓ MEGYÉBEN TELEPÜLÉSEINK A SOKOLDALÚ FEJLŐDÉS ÚTJÁN Szinte elhagyatott, vadon tájban, völgynek le, kaptatónak fel, csupa színvilágban járunk. Ki sejtené, hogy az egyik hajlatban vonzó kis városka „perdül" valósággal elénk. Intorsura Buzaului friss-csöndes világa, mondanám: patriárkális nyugalma. Mint a városba érünk, nyomban kiderül, a nyugalom csak a felszínes szemlélő számára jelent lassan változó világot. A nem is olyan régen még hegyvidéki nagyközség gyökeres metamorfózison ment át, virágzó agráripari településsé fejlődött. Trifan Constantin, a város polgármestere belülről, szemtanúként ismeri az urbanizálódás valamennyi tényezőjét-fokozatát, és amikor a legjellemzőbb, legfontosabb jegyek felől faggatjuk, mintha líra szőné át a hangját, pedig egyáltalán nem érzelemdús tényekről beszél. Vagy talán mégis? — A legnagyobb különbség az egykori község és a mai város között az, hogy míg 1965- ben az árutermelés alig haladta meg a 47 milliót, ma már az 523 millió felé közelít. A két szám közti „távolság" hatalmas fejlődési ív a mi városunk esetében. Magában foglalja azt, hogy miként az ország számtalan más helységében, ide is erőteljes ipar „telepedett”. És nem is akármilyen, hanem a csúcságazatok egyik képviselőjét, a gépgyártóipart honosítottuk meg. A brassói Traktorgyártó Vállalat kihelyezett egységeként traktorkabinokat gyártunk és a munka minőségét jól jelzi az, hogy néhány esztendeje — közvetett — exportra is vállalkozhattunk. — Milyen előzményekre támaszkodhatott a helybeli gépgyártás? — Alapvető pillére volt a helybeli magas szintű hagyományos kézügyesség. A völgykatlan mindig ritka szépségű és rendkívüli akkurátussággal megmunkált kézműves tárgyakat „termett", amelyeken egybefonódott a szorgalom és tehetség, mesterségbeli tudás és manuális adottság. Nos, ezek a tényezők más keretekben, munkakörben hasznosítva is, szép eredményeket hoztak. És közben átalakult az ember is... Az adottságokat egy bizonyos szakterületen kamatoztatva, mesterségek sorát sajátították el megfelelő intézményi keretekben. Szaklíceumban, szakiskolában képeztük a szükséges munkaerőt, az utánpótlást a helybeli igényeknek, mesterségbeli követelményeknek a rendjében. Itt, a nagy hegyek lábánál, az erdők karéjában — mondhatom — a megismerésnek és a munkának új minősége született. .. — és ezzel együtt merőben új település is? — Nem is törekedtünk erre. Inkább azon igyekeztünk, hogy megőrizzük az előző település értékes elemeit, és továbbépítsük világunkat a mai igényeknek, korszerűsödő életvitelünknek, létünk szocialista tartalmának vonulatain. Hasznos és értékes ökológiai feltételeinket őrizzük, védjük, az egészséges életforma keretéül szánjuk — ezután is, továbbra is. Nem szakadtunk el, sőt minél gazdaságosabban, hasznosabban mindannyiunk javára kívánjuk fejleszteni a gazdasági élet másik, hagyományos pillérét, a mezőgazdaságot. A helybeliek többsége kétlaki a szó legnemesebb jelentésében. A magasan képzett ipari dolgozó, a hagyományos és korszerű mezőgazdasági ismeretek birtokában, a tapasztalat és a gyakorlat biztos pilléreire támaszkodva folytatja a község egykori alapfoglalkozását, főként, az állattenyésztést, kisebb mértékben a növénytermesztést, és kikerül ily módon számára a mindennapi szükségletek jelentős hányada, így fonódik harmóniába múlt és jelen, és minden bizonnyal hasonlóképpen lesz a jövendőben is. Bizonyság erre az, hogy az állattartók száma egyenletes, mindannyian becsülettel vállalták és vállalják az állami alappal kapcsolatos kötelezettségeiket És jóleső érzés, hogy a fiatalok sem hagytak fel vele, természetes módon hagyományozódik ez így a tapasztalati, gyakorlati tudás, amelyet kiegészít aztán a korszerű ismeretanyag a mezőgazdasági szakoktatás, a művelődési házban sorra kerülő rendezvények keretében. Mi a fiatal állattenyésztőkre különösen büszkék vagyunk, mert amellett hogy az adottságok továbbéléséről vallanak, tanúbizonyságai az ifjúság szorgalmának, kötődésének a helységhez, az idősebb nemzedékek életformájának értékeihez. Mert a gondolat — a gyakorlati haszon értékelésén túl is — továbbfűzhető: az állattenyésztés rendszeres, gondos, szakszerű munkát igényel, és aki erre fiatal korában rászokik, akinek vérévé válik, egész életén át hasznát veszi... A polgármester végig ilyen szociológiai megközelítésben mutatja be, vázolja a helység változásait. Állandóan viszonyítja az anyagi és szellemi tényezők kölcsönhatását, párhuzamait. A gazdasági átalakulás megfelelő fejlődési vonulatait az életminőség terén is gazdag példatárral illusztrálja. A növekvő anyagi lehetőségek ugyancsak felmérhetők a városka városias és egyre városiasabb arculatán. Az emeletes családi házak, a csinos patinás porták harmóniába olvadnak az új, urbánus jelleget hordozó tömbházak korszerű vonalaival. Intorjura Buzauluion a várossá válás óta hatszáz tömbházlakás épült, 2260 személy költözött komfortos, tágas lakásba. Természetesen, a szociológiai számbavétel kiterjeszti körét az életminőség többi vonulataira is. Béres Katalin (Folytatása a 2. oldalon) GÉPIPAR A HEGYEK ÖLÉN CSÍKSZEREDA , 1986 KÖVETKEZETES ÁLLAMPOLNIKÁIK A KrÍMIZETVÍDILIM (■•) ÖKOLÓGIAI EGYENSÚLY ÉS TUDOMÁNYOS ÉSZAKI FORRADALOM „Szigorú intézkedéseket kell tennünk az ipari ártalmak leküzdésére, a víz és a levegő szennyeződésének megelőzésére, az erdők, a tavak, a folyók, a hegyek, a természeti ritkaságoknak minősülő helyek védelmére." NICOLAE CEAUSESCU Az emberi környezet védelme csaknem egyidős az emberi civilizációval. Már az ókorban léteztek törvényes rendelkezések a folyók védelméről, de más vonatkozású környezetvédelmi intézkedésekről is van tudomásunk abból az időből, így például tiltották a mértéktelen erdővágásokat, védelmezve az erdők állagát, a szén az ősi mesterség, a szénégetés nagy mennyiségű fát igényelt. A bányászat fellendülésével gondolni kellett arra, hogy bizonyos védőövezetekben a külszíni talajbontásokat korlátozzák vagy elrendeljék a bányavizek tisztítását. Az emberi települések fejlődésével kapcsolatban is jelentek meg rendelkezések, így a városokban tiltották a szemét felhalmozását a házfalak és az utak mentén, a szennyvizek levezetését az utcákon. A gyakori járványok különösen indokolttá tették az ilyen jellegű rendelkezéseket. Fokozott mértékben lépett előtérbe a környezet védelmének problémája az iparosodás fellendülése nyomán. Rendelkezések születtek a füst okozta szennyeződés megakadályozására, más ipari ártalmak, például a zaj kihatásának csökkentése és elkerülése végett az emberi települések védelmére, általában a környezeti tényezők minőségének javítására. Vitathatatlan azonban, hogy az emberi környezet védelme a jelenkor egyik leglényegesebb problémája, ugyanis a tudományos-technikai forradalom korszakában a környezeti károsodások egyre inkább olyan méreteket öltenek, amelyek a velük szembeni védekezés új és egyben egységes koncepcióját teszik szükségessé. Nyilvánvaló, hogy a föld, levegő, vizek stb. védelmének egymástól független szabályzása — amely a két világháború közötti időben jellemezte egyes államok törvényhozását — már nem felel meg, mivel a termelési mód és a termelési technika egyre gyorsuló átalakulásának számos ártalmas hatása van, s ez az emberi környezet még átfogóbb védelmét teszi szükségessé. A környezetvédelmi jog a gazdasági-társadalmi fejlesztési program megvalósításának eszköze így került az emberi környezet védelmének komplex kérdése a hazai törvényhozás érdeklődésének homlokterébe is, ami az 1973. évi 9. számú, a környezetvédelemről szóló törvény elfogadásához vezetett. Ezt világosan kifejezi maga a törvény bevezető része: a Román Kommunista Párt alapvető politikai célkitűzésének — az egész nép anyagi és szellemi szükségletei egyre teljesebb kielégítésének — valóra váltása megköveteli, hogy a termelőerők sokoldalú fejlesztése, amely az ország anyagi és szellemi erőforrásainak magasfokú hasznosításán és a jelenkori tudományos-műszaki haladás vívmányainak maradéktalanalkalmazásán alapszik, a környezetvédelem feltételei között menjen végbe, ami létfontosságú tényező társadalmunk számára. A környezetvédelem megvalósítása szükségessé tette, hogy az ország gazdasági-társadalmi fejlesztésére kijelölt nagyszabású program valóra váltásával egyidejűleg olyan átfogó intézkedéseket fogadjanak el, amelyek biztosíthatják a környezet minőségének megőrzését és javítását. Egyszóval, Románia Szocialista Köztársaság Nagy Nemzetgyűlése „a környezetvédelemhez szükséges intézkedéseik állampolitikai keretek közötti egységes alkalmazása céljából" fogadta el a szóban forgó törvényt. A környezetszennyezés és -károsodás, a környezetvédelem komplex kérdései természetesen elsősorban a technika egyre gyorsabb ütemű fejlődésével kapcsolatosak. Nem elegendő azonban, ha kizárólag, tehát egyoldalúan az ipari és mezőgazdasági eredetű környezetszennyezés megelőzésének és leküzdésének a problémáira utalunk. Ugyanis ténylegesen komoly környezetszennyezést okozhat az autótulajdonos, aki a folyóba vagy a patakba ereszti a használt olajat, azok a személyek, akik a szeméttartójukat üres üvegekkel telítik, azok, akik az erdőben és a réten eldobálják a konzervdobozokat, a teherautó-sofőrök, akik a gyepre vagy az útra szórják az építkezésekről származó törmeléket. És még folytatni lehetne a felsorolást. Kétségtelen, az ilyen egyedi- Szepessy Tibor (Folytatása a 2. oldalon) Székelyudvarhelyi kisipari szövetkezetek háza táján (3. oldal) meIT MINDENKI ÉRTI Minden napunkban, minden percünkben ott munkál a béke. Nincs olyan tevékenységünk, amelyben ne lüktetne, ne csillogna föl sugara, mert gondolata élve él lelkünkben, eszméletünkben, mert a béke otthonaink nyugalmában és csöndjében eleven valóság, a béke maga az építés és az építés értelme, lényege, célkitűzései és természete szerint egy vele a mi szocialista létezésünk. "Minden kapcsolatunkban, minden keresésünkben jelen van és hatva hat. Ezer és százezer barátunk között, millió és millió hű társunk, a munka és a pihenés a terv és a megvalósult álom, a születő szerelem és a nagyszülők boldogsága között teremt széttéphetetlen köteléket, összesíti a jó akarások legjobbjait, a tiszta szándékok szelíd és határozott erejét. A béke szavát mindenki érti, mindenkinél is egyre jobban meg kell értenie a nagyvilágon és mi büszkék lehetünk arra, hogy hallatva hallattuk és hallatjuk ma és holnap érzékeny és szívmeleg igenjét a törekvő és újító nép cselekvésének igazára, bárminél ékesebb szépségére. Ezért oly emberi, oly emberséges, nemes, legbensőbb lényegünkből fakadó, olyannyira jövőt igénylő és ígérő küzdelmünk a fegyverekkel nem fenekedő, erőszak nélküli világért, ezért oly megingathatatlan kiállásunk a béke minden fejlődés és virágzás, az atomok halálrobbanásától mentes földi teljességünk mellett. A béke korparancs és legfőbb törvény, érvényes minden országra és földrészre, szabályos a szárazföldön és a tengeren, hatályát nem veszti a mélységekben és a csillagok föntjén. Tudva tudjuk ezt és hirdetve hirdetjük meggyőződéssel és győzelmekkel, hétköznapjainkkal és ünnepeinkkel, a csírák, vetések és örömök érveivel, mindenkor és mindenhol a cselekvő évszakokban, növekedő hittel és hittetőn gyarapítva hatalmát. Ezt tettük a nemrégi népszavazáson is, amikor teljes egyöntetűségben mondtunk igent országunk egyoldalú leszerelési tettére, példamutató békekezdeményezésére. Minden napunkban, minden percünkben ott munkál, méltóak vagyunk hozzá, védjük és számítunk rá, jogunk, a béke! Márki Zoltán