Előre, 1989. november (43. évfolyam, 13036-13061. szám)

1989-11-01 / 13036. szám

A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA XLIII. évfolyam 13 036. szám 1989. november 1., szerda­i oldal ára 50 iráni AZ IDEI ÉV KIVÁLÓ TERMÉSHOZAMAI ÚJ AGRÁRFORRADALMUNK, SZOCIALISTA MEZŐGAZDASÁGUNK NAGY GYŐZELMÉT JELENTIK I­mmár hagyománnyá vált, hogy mezőgazda­­sági esztendők találko­zásánál, amikor már bekerült a határból a termények zöme és már talajban a jövő esz­tendei kalászos gabona vető-­ magja, sőt nem egy táblán nyújtogatják reményzöld szí­nű levélkéiket a növények, a termés napját ünnepeljük. Mint ismeretes, az idén Nicolae Ceausescu elvtárs és Elena Ceausescu elvtársnő je­lenlétében Brailán került sor az ünnepségekre, ahol pár­tunk főtitkára a municípiumi nagy népgyűlésen mezőgaz­daságunk továbbhaladása szempontjából jelentős fontos­ságú beszédet mondott. Már maga a tény, hogy a földek művelőinek megvalósítást összegező ez évi ünnepén is, személyesen kommunista pár­tunk főtitkára, szocialista köz­társaságunk elnöke vett részt bizonyítja azt a figyelmet, a­­mellyel a párt vezetősége nemzetgazdaságunk eme a­­lapágának fejlődését kíséri, de bizonyítja azt a megbecsü­lést is, amellyel a kiváló ered­ményeket elérő szántóvető­ket, állattenyésztőket övezi. Brailán pedig éppen azért került sor a termés napjának megünneplésére, mert kiváló eredményeket értek el az e vi­dékiek az idén. Említsük csak meg, hogy búzából­­ például 9110 kilót arattak átlagban egy hektárról, s ezzel a me­gyék közötti versenyben az el­ső helyre kerültek. De a többi növénykultúrából elért átlag­terméseikről­ is cse­k dicsérő­­leg szólhatunk, hiszen árpából 7509, csöves kukoricából több mint 30 tonnás, napraforgóból 6324 kilós, szójababból 6305 kilogrammos, burgonyából pe­dig ötven kiló híján 81 ton­nás hektárhozamot értek el. Már e közel sem teljes lista is bizonyítja: az elnöki rendelet megérdemelten adományozta a megyének az Új Agrárforra­dalom Hőse címet. Persze, nemcsak a Duna al­só folyása mentén, hanem szerte az országban kiváló e­redményekkel büszkélkedhet­nek az idén mezőgazdászaink, bizonyítván a szocialista tu­lajdonra alapozott szocialista mezőgazdaság erejét, bemu­tatván, hogy mire képes a földek művelőinek a közös cél érdekében végzett munká­ja. Mezőgazdasági termelő­­szövetkezetek, állami mező­gazdasági vállalatok egész sora ért el olyan terméshoza­mokat, amelyek az Új Agrár­forradalom Hőse cím váro­mányosává teszik ezeket. „El­mondhatjuk — jelentette ki pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs a Braila municípiumi nagy népgyűlé­sen elhangzott beszédében —, hogy a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek és állami me­zőgazdasági vállalatok legna­gyobb része megkaphatja az Új Agrárforradalom Hőse ma­gas címet, ami valóban azt je­lenti, hogy általános győzel­met arattunk és hogy — a­­m­int hosszú évekkel ezelőtt mondottam — eljött a nagy, szocialista mezőgazdaság ta­vasza, ami bizonyítja erejét, azt, hogy világviszonylatban a legjobb mezőgazdaságok kö­zé tartozóvá válhat.“ A nagyszerű megvalósítások eredményeként az idén ha­zánk történetében először ha­ladtuk meg kenyérgabonából a hektáronkénti 8000 kilós át­laghozamot, ugyanakkor nincs egyetlen megye sem, amely 20 tonnán aluli átlagtermést ért volna el csöves kukoricából. De kiválóak a hozamok nap­raforgóból, szójababból, cu­korrépából, burgonyából, zöldségből, gyümölcsből, sző­lőből is, mintegy bizonyságául annak, hogy nem egy-két kul­túránál elért kiugró teljesít­ményekről van szó, hanem e­­gész mezőgazdaságunk maga­sabb szintre való emeléséről, új agrárforradalmunk nagyszerű győzelméről. Most kezd „szo­cialista mezőgazdaságunk ta­vaszát“ jelezve új hajtásokat bontani a pártunk főtitkára által mintegy negyed százada „elültetett mag“, az a kon­­ceptus, hogy a mezőgazdaság a nemzetgazdaság egyik fontos ága, amelyet nem szabad le­becsülni, mostoha gyermek­ként kezelni. Szocialista mezőgazdasá­gunk fejlesztése, termelé­kenységének állandó növelése kommunista pártunk új társa­dalmunk építését célzó straté­giájában alapcélkitűzés volt és az ma is. Az új agrárfor­radalom által megkövetelt szintek elérése a növényter­mesztésben a tettek erejével bizonyítja pártunk agrárpoli­tikájának helyességét, azt, hogy helyes utat választot­tunk a IX. pártkongresszuson, amikor is kommunista pár­tunk e nemzetgazdasági ág gyors ütemű fejlesztése mellett döntött. A szorgalmasan, szak­értelemmel, odaadással, kom­munista felelősséggel végzett munka lassanként beérett, s a növénytermesztést illetően ha­zánk ott található a legszebb hozamszinteket elérő országok sorában. Gabonából például ebben az esztendőben több mint 60 millió tonna termett, ez gyakorlatilag csaknem há­rom tonna gabonát jelent egy lakosra számítva. Amint azt pártunk főtitkára kinyilat­koztatta: „Nagy győzelme ez az agrárforradalomnak, a szo­cializmusnak a mezőgazdaság­ban!“ Az, hogy most ilyen dicsére­tes termésszintekről beszél­hetünk, az nem kis mértékben földműveseink munkájának köszönhető. De ugyanakkor szólnunk kell arról­ is: az ál­lam óriási pénzügyi erőfeszíté­seket tett, hogy e nemzetgaz­dasági ágban megteremtsük a nagy hozamok eléréséhez szükséges műszaki-anyagi fel­tételeket. Ugyanakkor nem maradt a figyelem hatókörén kívül a tu­dományos tevékenység sem, hiszen a mezőgazdasági kuta­tás legfrissebb eredményeinek alkalmazása nem kis mérték­ (Folytatása az 5. oldalon) „Jó terméseredményeink vannak burgo­nyából, cukorrépából, zöldségfélékből, nap­raforgóból, szójából, babból és gyakorlati­lag az összes kultúrákból, valamint a gyü­mölcs- és szőlőtermesztésben is — ami azt je­lenti, hogy a növénytermesztés tekintetében az idén, amikor megünnepeltük az antifa­siszta és antiimperialista, társadalmi és nem­zeti felszabadító forradalom véghezvitelének 45. évfordulóját és annak a 41. évforduló­ját, hogy rátértünk a szocialista építésre, tu­lajdonképpen megvalósítottuk az új agrár­forradalom célkitűzéseit. Elmondhatjuk, hogy korszerű, fejlett, a tudomány új köve­telményeinek megfelelő mezőgazdaságunk van minden területen !" NICOLAE CEAUSESCU " NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRSHOZ INTÉZETT TÁVIRATOKBAN A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK JELENTIK EGYES HASZON­­NÖVÉNYEK BETAKARÍTÁSÁNAK BEFEJEZÉSÉT ÉS MAGAS HEK­TÁRHOZAMOK ELÉRÉSÉT ■ GAZDASÁGI EGYSÉGEK DOLGOZÓI JELENTIK KIMAGASLÓ SIKEREK ELÉRÉSÉT A TERV TELJESÍTÉSÉBEN ÉS TÚLSZÁRNYA­LÁSÁBAN (6. oldal) A Nagy Nemzetgyűlés ülésszaka munkálatain részt vevők felszólalásából (2., 4. és 5. oldal) ­ NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS NAGYSZERŰ EXPOZÉJA AZ RKP KB BŐVÍTETT PLENÁRIS ÜLÉSÉN RENKÍVÜLI HOZZÁJÁRULÁS A SZOCIALIZMUS IDEOLÓGIAI ALAPJAINAK KIÉÍTÉSÉHEZ ártunk főtitkárának, Nicolae Ceausescu elv­társnak az RKP KB bő­vített plenáris ülésén elhang­zott kivételes elméleti és gya­korlati jelentőségű, expozéja — most a XIV. kongresszus előkészületeinek teljében kü­lönleges időszerűségét is ki­domborítva — dolgozó népünk óriási hatósugarú és mély tar­talmú forradalmi munka- és harci programja a termelő­erők fejlesztésében épp úgy, mint társadalmi viszonyaink tökéletesítésében, az új ember formálásában és forradalmi eszmerendszerünk érvényesí­tésében. Már maga a doku­mentum tartalmi címe — A szocializmus, az ideológiai te­vékenység, a forradalmi tudat fejlesztését, a szocializmust és a kommunizmust Romániá­ban tudatosan építő ú­j em­ber formálását szolgáló poli­tikai-nevelő munka kérdései­ről — nagy erővel jelzi ezt, tanúsítja pártunk és főtitkára ■elvi szilárdságát a tudomá­nyos­­ szocializmus, a forradal­mi elmélet alkotó alkalmazá­sában, az új társadalom következetes építésében. U­­gyanakkor bizonyítja Nicolae Ceausescu elvtárs döntő szere­pét az ország gazdasági-társa­dalmi fejlesztése stratégiájá­nak tudományos megalapozó­­o­kában, a kortárs forradalmi gondolkodás, társadalompoli­tikai elméleti ideológiai tár­házának­ állandó megújításá­ban, a hazai szocialista építés tapasztalatai általánosításá­ban. •­•Az expozé rendkívüli fontosságú hozzájárulás a szocializmus ideológiai alap­jainak erősítéséhez. Pártunk főtitkára tudományos tézisei­nek sokaságából messze mu­tató időszerűséggel emelkedik ki az a tétel, miszerint „a szocializmus sikeres építése hazánkban — de általában szerte a világon — csakis az egész nép tulajdonának, az állami és szövetkezeti tulaj­donnak az erőteljes fejlesztése alapján valósítható meg, a tu­domány és a technika leg­újabb vívmányaira alapozva minden téren“. A hazánkban és más szo­cialista országokban zajló szo­cialista építés egész tapasz­talata bizonyítja, hogy a sok­oldalú haladás előmozdításá­nak, a társadalom civilizációs szintre emelésének, az új tár­sadalmi rendszer megteremté­sének alapja a társadalmi vi­szonyok lényegét, fő tengelyét képező szocialista tulajdon megteremtése és szüntelen fejlesztése, gyarapítása. Az expozé­­tézisei világosan tük­rözve pártunk főtitkárának fogékonyságát mindarra, ami új, szocialista társadalmunk megnyilvánulási formái vál­tozatosságától függetlenül, a szocialista tulajdon — a tör­ténelmi, nemzeti és társadal­mi feltételek kifejeződéseként — a szocialista társadalom egyetlen bázisa, lényege, el­sődleges társadalmi-gazdasági viszonya, a szocialista terme­lési viszonyok és az egész gaz­dasági-társadalmi viszony­­rendszer alapja. A szocialista termelési­ vi­szonyok meghatározzák a többi társadalmi viszonyok­­ tartalmát, természetét és meg­nyilvánulási módozatait, az osztályszerkezetet és a­­ tár­sadalmi osztályok és­ rétsegek pozícióját a társadalmi ter-e­melés keretében, a nép egysé­gét és kohézióját, a gazda­sági erőforrásoknak és a ter­melés eredményeinek, a nem­megteremtésével és fejleszté­sével kapcsolatos szemléletének gondolati gazdagságát és axi­­ológiai összetettségét, még egy­szer leszögezik azt a pártdo­­kumentumainkból ismert kö­vetkeztetést, miszerint a szo­cialista tulajdon — az egész nép tulajdona és a szövetke­zeti tulajdon — szüntelen erő­sítése az új társadalom épí­tésének és fejlesztésének, a termelőerők folytonos haladá­sának, az életszínvonal eme­lésének, a nemzeti független­ség és szuverenitás biztosítá­sának, hazánknak a civilizá­ció és a felvirágzás útján va­ló felfelé ívelő előremenete­­lének objektív szükségszerű­sége.­zeti jövedelemnek a nép ér­dekében történő elosztását és felhasználását, a munka alap­ján történő elosztást a szo­cialista etika és méltá­nyosság elvei érvényesíté­sének körülményei közepet­te. A szocialista tulajdon­­viszonyok tehát döntő sze­repet töltenek be a gazda­sági viszonyok összességében, mégpedig­ azáltal, hogy ki­hatnak , az újratermelés fo­lyamatának valamennyi vetü­­letére, meghatározva, a gaz­dasági folyamatok és kate­góriák jellegét. Amint azt a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésére és Románia kommunizmus felé való elő­rehaladására vonatkozó párt­program is már kidomborítot­ta, a gazdasági és a társadalmi életnek nincs gyakorlatilag olyan területe, amelyre a szo­cialista tulajdon ne hatna ki közvetlenül. A szocialista tu­lajdon biztosítja az általános keretet a bővített szocialista újratermelés számára. Ebben a keretben jön tehát létre a társadalmi termék és a nem­zeti jövedelem, s a dolgozók ebben a keretben érvényesítik tulajdonosi, termelői, haszon­­élvezői és vezetői minőségüket. És, természetesen, ugyancsak ebben a keretben teremthe­tők meg az ország kitartó és sokoldalú előrehaladásának szilárd alapjai, az egész nép anyagi és szellemi életszínvo­nala, civilizációs szintje eme­lésének reális feltételei. A szocialista tulajdon egyszer­smind a gazdasági demokrá­cia,, a munkásönigazgatás elő­mozdításának és érvényesí­tésének, teljes mérvű kibon­takoztatásának is alapfeltétele, hiszen az egész gazdaságot egységes szervezetté teszi, megteremtve a gazdasági tör­vények ismeretének és fel­­­használásának, a gazdasági tevékenység ésszerű megszer­vezésének lehetőségét, a tár­sadalom általános érdekeinek megfelelően és az egységes országos fejlesztési terv alap­ján. Következésképpen a szocia­lista tulajdon a szocialista új­ratermelési folyamat előfelté­tele, de­ egyben eredménye is, és éppen ezért kialakulása, fejlesztése és szüntelen erősí­tése a szocialista társadalom sikeres megteremtésének és (Folytatása az 5. oldalon) „Meggyőzően ki kell domborítani, hogy a szocializmus mara­déktalanul bebizonyította felsőbbrendűségét és az egyetlen életké­pes alternatíva a kizsákmányoló társadalmi rend felszámolásához, a társadalmi igazságosság és méltányosság világának megteremté­séhez." NICOLAE CEAUSESCU A szocialista társadalom bázisa, lényege KIMAGASLÓ MUNKASIKEREK ■ Az esztendő elejétől ter­­ven felül 5 millió lej ér­tékű árutermelést valósított meg az Ocna Mure?-i Szóda­­ipari Kombinát a hazai és külföldi megrendelők számára. Ugyanakkor a gyártástechno­lógiák korszerűsítésével, az energetikai és anyagfogyasztá­sok csökkentésével 4 százalék­kal nagyobb nettó termelést valósított meg, mint az elmúlt esztendő azonos időszakában. A XIV. kongresszust ki­magasló eredményekkel köszöntő Cluj megyei egységek sorában az Erdőkitermelési és Szállítási Vállalatnak a Gyalui Havasok környékén tevékeny­kedő munkaközösségei a fatö­meg ésszerű kihasználása ré­vén 42 százalékkal szárnyal­ták túl a külföldi üzletfelek­kel megkötött szerződésekben feltüntetett termelési mutató­kat. , A Satu Mare-i Mondia­­la Ruhaipari Vállalat munkaközössége jelenti, hogy teljesítette a jelenlegi ötéves terv négy esztendejére vonat­kozó előirányzatokat. A siker a munka ésszerű megszervezé­sének, a nyersanyagok és alap­anyagok magas fokú haszno­sításának, a gyártástechnológi­ák korszerűsítésének köszönhe­tő. A szorgalmas munkaközös­ség az esztendő végéig közel 270 millió lej értékű árutöbble­tet valósít meg. A kommunisták nagy no­vemberi fóruma, a XIV. kong­resszus előkészítésében meg­határozó politikai jelentőségű­ek a pártszervezetek beszá­moló és választási gyűlései, konferenciái, az összes tevé­kenységi szektorokban zajló dolgozói közgyűlések, hiszen nem kétséges mozgósító ha­tásuk az idei tervfeladatok határidő előtti teljesítésében és túlszárnyalásában. Ezt tapasztalhattuk nemrég a Petrila Sud-i Bányavállalat, dolgozói közgyűlésén is, ahol a résztvevők az RKP Központi Bizottsága bővített plenáris ülése elé terjesztett pártfő­titkári expozé­k szellemében mindenekelőtt azokat az eredményeket, teendőket és elvárásokat vitatták meg, a­­melyek a nemzetgazdaság számára oly nélkülözhetet­len kokszosítható szenet nap­világra küldő Zsil-völ­­gyi bányászok előtt állnak, nem csak az utolsó évne­gyedben, hanem a közeli és távolabbi jövőben még in­kább. A forradalmi munkásde­mokrácia ezen vállalati fóru­mának felemelő mozzanatát képezte az RKP KB júniusi plenáris ülésén hozott történel­mi jelentőségű határozat meg­vitatása, a Nicolae Ceausescu elvtárs újraválasztásának el­ismerő szavakba öntött, lel­kes, egyhangú támogatása. Mind a beszámoló, mind a hozzászólók — bányászok, technikusok, mérnökök — mélységes hitüket fejezték ki kommunista pártunk követ­kezetes, a haza szüntelen fel­virágzását célzó politikája mellett, forró szavakban mél­tatták népünk hőn szeretett és nagyra becsült fiának, Nicolae Ceausescu elvtársnak elévülhetetlen érdemeit, fá­radhatatlan munkásságát, a­­mellyel a haza, a nép ügyét szolgálja, amellyel megte­remtette a szocialista haladás sajátos és kedvező feltételeit országunkban. A felszólalók őszinte sza­vakkal, a hála és a megbe­csülés hangján fejezték ki csatlakozásukat az RKP KB júniusi plenáris ülésének ha­tározatához Nicolae Ceausescu elvtárs újraválasztásával kapcsolatban a magas párt­­főtitkári tisztségbe, amely az egyetlen biztos garanciája grandiózus terveink, elképzelé­seink megvalósításának, szo­cialista hazánk felvirágozta­tásának, Románia töretlen e­­lőrehaladásának a civilizáció legmagasabb csúcsai felé. Arra való tekintettel, hogy Petrila Sud tulajdonképpen az újabb Zsil-völgyi bányák e­­gyike, a beszámoló a munka­­közösség kilenchavi tevé­kenységének felmérése mel­lett összegező mérleget készí­tett a megnyitás óta eltelt e­­gész időszakra, ekképpen még inkább nyilvánvalóvá téve a fejlődés dimenzióit, a bekö­vetkezett változásokat, a vál­lalat szorgos, lelkiismeretes dolgozóinak egyre fokozottabb hozzájárulását a kőszénkiter­melési program teljesítéséhez. 1987. május 1-je a ■ Petrila Sud-i Bányavállalat születés­napja. Megalakulása eszten­dejében 228 dolgozójával alig 21 000 tonna kőszenet sikerült felszínre hozni, az egy főre számított termelés tehát meg­közelítőleg 92,5 tonnát tett ki nyolc hónap leforgása alatt. Azóta négyszer annyi dolgo­zót foglalkoztat a bánya és a külszíni fejtés, megtízszerező­dött az évi termelés is. Az é­­vente több százezer tonna kő­szén felhozatala mellett az eltelt periódusban közel hét kilométernyi bányanyitási és előkészítési munkálatot si­került kihajtani, körülbelül fele-fele arányban. A kezdet nehézségeit első­sorban a magas szakképesíté­sű, tapasztalt munkaerő hiá­nya okozta. Az égető pr­oblé­­ma megoldására egyetlen le­hetőség kínálkozott, ha az új bánya kineveli saját, elköte­lezett embereit! Ily módon pillanatnyilag éppen 192 vá­járt, 26 bányavillanyszerelőt, 12 szállítógép kezelőt és hat főmestert tekinthet saját ne­veltjének a bányavállalat. Mivel a fizikai tervmutatók teljesítésében döntő az embe­ri tényező, a bánya vezetősé­ge, a dolgozók tanácsa igen nagy hangsúlyt helyez a bá­nyászok elméleti és gyakorlati felkészültségének állandó tö­kéletesítésére, a műszaki-tu­dományos haladás követelmé­nyeivel összhangban, és ter­mészetesen politikai-ideoló­giai látókörük tágítására is, a forradalmi világ- és élet­­szemlélet, a dialektikus és tör­ténelmi materializmus alap­eszméi szellemében. Éppen ezért — emelte ki nyomatéko­san a beszámoló — az elkö­vetkezendőkben továbbra is megkülönböztetett figyelmet fordítanak a továbbképzési programok megvalósítására, a sokoldalúan képzett, alapos szaktudással rendelkező u­­tánpótlás biztosítása céljából, ami szerintük egyik alapvető feltétele a rend és a fegyelem végleges meghonosodásának is. A bányászok munka- és é­­letkörülményei javítására irá­nyuló idei törekvéseik közül a jelentés többek között emlí­tést tesz a nemrég átadott,­­ ezer férőhelyes, két új öltö­zőről, a vállalati étkezdéről, a készülő munkásszállóról. A bányabiztonság növelése, az egészségesebb munkalég­­kör megteremtése érdekében (Folytatása a 6. oldalon) ! ! A XIV. PÁRTKONGRESSZUS MÉLTÓ KÖSZÖNTÉSÉRE TÖBB SZENET AZ ORSZÁGNAK! BÁNYÁSZTETTEK BIZONYÍTÓ EREJÉVEL A XIV. pártkongresszust a Bihar megyei munkaközösségek is rangos termelési eredményekkel kívánják köszönteni. Felvételünkön: oradeai ipari zóna AZ ORSZÁG NAGY HŐSÉT A PÁRT, AZ NÉP FORRÓ ELISMERÉSE, TISZTELETE ÉS HÁLÁJA ÖVEZI Táviratok Nicolae Ceausescu elvtárshoz a municípiumi, városi és községi pártszervezetek beszámoló és választási konferenciáinak részvevőitől (3. old.)

Next