Romániai Magyar Szó, 1996. május (8. évfolyam, 1995-2024. szám)

1996-05-10 / 2003. szám

Romániai Magyar Szó A NAGYVIEÁG HÍREI 1996. május 10. Az ET prioritásként kezeli a kisebbségi kérdést Tarschys-interjú az MTI-nek Az Európa Tanács bővítési folyamatának legnagyobb része immár lezajlott, s a következő években a szervezet tevékenységében a kelet-közép-európai országok gondjaira vonatkozó megoldási erőfeszítések fognak dominálni - jelentette ki az MTI tudósítójának adott interjújában Daniel Tarschys, az emberi jogokkal, a demokratikus intézmény­­rendszer működésének ellenőrzésével foglalkozó tekintélyes nemzetközi szervezet főtitkára. Mint elmondta, természetesen ezután is folytatódnak az Európa Tanács más jellegű, a kontinens globális problémái­nak megoldását célzó (például környezetvédelmi, kulturális) programjai, és sor kerülhet újabb tagok felvételére is; a főtitkár szerint a szervezet földrajzi határát a Kaukázus je­lentheti. A következő évek sajátos hangsúlyát azonban a nemrég fölvett új tagok integrációja jelenti majd. A főtitkár ezen a téren külön kiemelte a demokrácia stabilitásának erősítését, a helyi és regionális demokrácia fejlesztését, a jogi intézmények reformját, illetve az oktatásügy problé­máinak orvoslását. A kisebbségek jogairól szólva Tarschys utalt rá, hogy az Európa Tanács­ 1993-as bécsi csúcsértekezlete a szervezet számára prioritásként határozta meg az európai kisebbsé­gekkel való foglalkozást. Ennek keretében dolgozta ki az Európa Tanács a kisebbségvédelmi keretegyezményt (amelyet tavaly február óta írhatnak alá a tagállamok), emellett a szervezet gyakorlati téren is támogatást nyújt például a nyelvoktatás, vagy a határmenti kapcsolatok kialakításának segítésével. Végül az Európa Tanács beindította a rasszizmus, az intolerancia elleni kampányát is. „A szervezet tagállamai fölvetették egy kiegészítő jegyzőkönyv kidolgozását, amely a kisebbségekkel foglalkozna, s amelyet az Emberi Jogok Európai Konven­ciójához csatolnánk, pillanatnyilag azonban úgy tűnik, hogy ez az út nem járható, mert egyes tagállamoknál hiányzik a szükséges politikai akarat. Nem hiszem viszont, hogy ez a kérdés végleges feladását jelentené” – nyilatkozta Tarschys. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének híres, 1201- es ajánlásáról szólva (amely a kisebbségeknek széleskörű jogokat ad, s amelynek érvényességét sokan vitatják) a főtitkár elmondta: egy ilyen ajánlás önmagában nem rendelkezik jogi érvénnyel. „Ám ha ez a szöveg bekerül egy kétoldalú szerződésbe, akkor valóban jogi érvényt kaphat” – tette hozzá, egyfajta utalásként arra, hogy a tavaly kötött magyar-szlovák alapszerződés megemlíti az 1201-es ajánlást. Végül azokra a bírálatokra válaszolva, hogy a strasbourgi szervezet miért nem lép fel határozottabban s a nyilvános­ság előtt a kisebbségek jogainak megsértésekor, Tarschys kijelentette: szervezete ezen a téren intenzív tevékenységet végez, még ha talán nem is mindig a színfalak előtt; ugyanakkor az egyes országok nyílt elítélése helyett inkább a konstruktív kapcsolatok gyakorlatát részesíti előnyben. Kánai támadás Vihar az ENSZ-jelentés körül Az ENSZ szóvivője szerdán határozottan védelmébe vette a kánai UNIFIL-bázist ért izraeli támadásról előző nap nyilvá­nosságra hozott ENSZ-jelentést. Sylvana Foa leszögezte, hogy a beszámoló nagyon is kiegyensúlyozott és tárgyilagos. „A tények magukért beszélnek. Enyhén szólva nehéz megérteni azokat a heves reakciókat, amelyeket a jelentés bizonyos körökből kiváltott” - mondta. Nyilvánvalóan az amerikai és az izraeli bírálatokra célzott. A washingtoni külügyminisztérium szóvivője megalapozatlannak minősítette a jelentést, és bírálta Butrosz Gáli ENSZ-főtitkárt közzététele miatt. Izrael képviselői azt mondták, hogy az ENSZ- szakértők következtetése téves, és abszurd állításokon alapszik.­­ Jó néhány arab ország viszont éppen azt kifogásolta, hogy a beszámoló az előzetes változatnál enyhébben fogalmaz, és nem mondja ki egyértelműen Izrael felelősségét és elítélését. Sylvana Foa ironikus hangvétellel megjegyezte, hogy a jelentés biztosan „tárgyilagos, ha már mindkét oldalról bírálják". Hangsúlyozta, hogy a cél nem valamelyik tagállam pellengérre állítása volt, hanem a történtek tényszerű feltárása. Elmondta, hogy a jelentést Frank van Kappen holland vezérőrnagynak, a főtitkár katonai tanácsadójának a vezetésével katonai szakemberek készítették, mi több, a vizsgálatok során független szakértők véleményét is kikérték. Közlése szerint a beszámoló tervezetét Manfred Eisele német tábornok, a béke­­fenntartásért felelős főtitkárhelyettes alaposan, szinte soronként kivesézte és átvizsgálta - márpedig a tábornok negyven éve tüzérségi szaktekintély. Izrael elítélte a jelentést, amely szándékos akcióval vádolja az izraeli hadsereget. Ehud Barak izraeli külügyminiszter telefonon érintkezésbe is lépett Butrosz Gálival, és tiltakozott az Izrael ellen felhozott „képtelen vádak’ ellen. Az izraeli miniszterelnök, Simon Peresz a Reuter és az AFP jelentése szerint szerdán, az Izrael déli részén fekvő Beér-Seva városban tartott választási gyűlésen hangsúlyozta: az ENSZ jelentése botrányos, mivel egy szót sem ejt arról, hogy a Hezbol­lah rakétákkal lövi Izrael területét, és úgy tünteti fel a dolgokat, mintha az izraeli hadsereg egy szép napon minden ok nélkül lépett volna akcióba. Eközben az izraeli ENSZ-képviselő, David Peleg New York­ban az ENSZ közel-keleti osztályának igazgatójával, Joachim Hutterrel folytatott megbeszélésen országa nyugtalanságának adott hangot azok miatt a következmények miatt, amelyeket a jelentés gyakorolhat Izrael és a Dél-Libanonban állomásozó kéksisakosok kapcsolataira. Hozzáfűzte, hogy Izraelnek felül kell vizsgálnia a kéksisakosokkal való együttműködés eddigi gyakor­latát tekintettel arra az információra, amely szerint a Hezbollah harcosai az ENSZ bázisait Izrael elleni támadásokra használták. A világszervezet különmegbízottja, Frank van Kappen tábornok által elkészített jelentés szerint a kánai tábort valószínűleg szándékosan lőtte az izraeli tüzérség. A jelentést kedden közzétévő Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár kijelentette: nem kizárt ugyan, de a lövedékek becsapódásának helyei valószerűtlenné teszik, hogy a kánai ENSZ-bázist tévedésből lőtte volna az izraeli hadsereg. Kiadják Izraelnek a Hamász politikai vezetőjét Az Egyesült Államok óvatosságra intette külföldön tartózkodó állampolgárait miután egy New York-i bíróság szerdán engedélyezte, hogy kiadják Izraelnek a Hamász politikai vezetőjét. Abu Marzukot 1995 júliusában tartóztatták le az Egyesült Államokban. Az AFP jelentése szerint a washingtoni külügyminisztérium közölte, hogy Kevin Duffy bíró döntéséről értesítették a külföldön tartózkodó ameika küldöttségeket, s felkérték őket a megfelelő óvintézkedések megtételére. Izrael egyebek között azzal vádolja Abu Marzukot, hogy köze van a február végén és március elején végrehajtott, 55 halálos áldozatot és több mint száz sebesültet követelő tíz merénylethez. A szélsőséges palesztin szervezet vezetője tagadja bűnösségét az ellene felhozott vádakban. Izrael New York-i főkonzulja szerdán üdvözölte azt a bírói döntést, amely szerint kiadják Izraelnek Musza Abu Marzukot, a Hamász politikai vezetőjét. Colette Avital úgy vélte, hogy Kevin Duffy szövetségi bíró szerdán reggel hozott ítélete fontos üzenetet hordoz a terroristák számára, és jelentős előrelépés a terrorizmus elleni együttműködésben. „A terroristákat bíróság elé állítják, és a terrorizmus elleni küzdelemben a nemzetközi együttműködés erősödik” - nyilatkozta az AFP-nek a főkonzul a bírói döntést méltatva. Hangsúlyozta, hogy az Izrael által bemutatott bizonyítékok felelőssé teszik Abu Marzukot az Izraelben történt véres merényletekért. Leszögezte azt is, hogy a szélsőséges palesztin szervezet politikai vezetőjét az izraeli törvények alapján vonják felelősségre. Marzuk ügyvédjének fellebbezési szándékára utalva, a diplomata közölte: az már nem számít, hogy néhány hónappal korábban vagy később áll-e Izraelben bíróság elé a palesztin vezető. Stanley Cohen ügyvéd nem sokkal korábban jelentette be, hogy megfellebbezi a döntést. Elfogultsággal vádolta meg Duffy bírót, s közölte, hogy új bíró kirendelését fogja kérni. Az ellene kiadott izraeli kiadatási kérelem ezeroldalas indoklása szerint a palesztin férfi „több személy halálát okozó illegális tevékenységben” vett rést. Mankóban a hágai Nemzetközi Törvényszék Karadzicék nem ismerik el ezt a bírói testületet A Biztonsági Tanács szerda este nyilatkozatban szólította fel a jugoszláv hatóságokat, hogy hala­déktalanul tegyen eleget a hágai Nemzetközi Törvényszék elfogatóparancsának, és vegyék őrizetbe a háborús bűnök elkövetésével gyanúsított Mile Mrksicet, Miroslav Radicot és Veselin Sljivancanint. A törvényszék tavaly októberben azzal vádolta őket, hogy Vukovar horvát város 1991-ben történt elfoglalása után lemészároltak kétszázhatvan helybeli lakost. A Biztonsági Tanács nyilatkozatában elítélte Belgrád mulasztását, és felhívta a figyelmét arra, hogy a daytoni békemegállapodás értelmében az összes aláíró félnek - köztük a Szerbiából és Monte­negróból álló Jugoszláv Szövetségi Köztársaságnak - kötelessége a háborús bűnök felderítésében és a vádlottak felelősségre vonásában való együttműködés. A testület állásfoglalása azután született, hogy a hágai Nemzetközi Törvényszék - első ízben tevé­kenysége során - panaszt emelt a világszervezetnél a jugoszláv hatóságok elutasító magatartása miatt. A hágai Nemzetközi Törvényszék szerdán Dusán Tadic perében megkezdte a tanúk meghallgatását. A vád 88-120 tanút kíván megidézni, a védelem 38 tanú felvonultatását jelentette be - írta a DPA. A tanúk meghallgatása legkevesebb öt hónapot vesz igénybe. A törvényszék először neves Jugoszlávia-szakértőket hallgat meg, akik az 1992-es politikai helyzetről hivatottak tájékoztatást adni, amikoris Tadic a terhére rótt bűncselekményeket a vád szerint elkövette. Kedden a vád képviselői előterjesztették a Tadic elleni vádpontokat, majd a védelem képviseletében Mihail Vlagyimirov védőügyvéd kapott szót. A tárgyalás első, keddi napján Gabriella Kirk McDonald, a törvényszék elnöke bejelentette, hogy visszavonják a nemi erőszak elkövetésének vádpontát, mert Tadic áldozata nem hajlandó a hágai bíróság előtt megjelenni. A hágai törvényszék a maga szabta eljárási szabályok alapján működik, és a konfliktus kitörése előtt Jugoszláviában érvényben volt büntetőjog alapján ár el, de kizárja halálos ítélet meghozatalát. A legsúlyosabb kiszabható büntetés az életfogytiglani börtön lehet. A boszniai szerb Dusan Tadicot emberiség elleni bűntettekkel, és a hadijog, valamint az 1949-es Genfi Konvenció súlyos megsértésével vádolják. A vád szerint 1992-ben az északnyugat-boszniai Prijedor térségében 13 muzulmánt gyilkolt meg, 18 személyt pedig megkínzott. Tadic tagadja az ellene felhozott vádakat. Radovan Karadzic boszniai szerb elnök a görög ETA televíziónak adott interjúban arra kérdésre válaszolva, vajon kész-e az együttműködésre a hágai nemzetközi ENSZ-törvényszékkel, kijelentette: ,,A törvényszéknek nem az igazság kiderítése a feladata, hanem az, hogy manipulatív politikát foly­tasson. Ezért a boszniai szerb állam nem ismeri el a bíróságot". A politikus közölte, hogy a boszniai szerb bíróságok mindazokat hajlandóak elítélni, akiknek bűnösségét bebizonyítja a nemzetközi közös­ség. „A bíróságok már mintegy 5000 olyan embert ítéltek el, akik háborús bűnöket követtek el a musz­­limok és a horvátok ellen, s mindezt nemzetközi nyomás nélkül tettük" - idézte kedden Karadzicot az interjút ismertető Beta belgrádi hírügynökség. Megy-e Jelcin Csecsemőidre? Öt és fél héttel az oroszországi elnökválasztás előtt változatlan kegyetlenséggel folyik a csecsenföldi háború. Egyelőre nincs semmiféle kézzelfogható eredménye annak a közvetítési folyamatnak, amelyet Borisz Jelcin elnök március végén javasolt. A dpa hét közepi összefoglaló jelentése szerint orosz katonai alakulatok - főparancsnokságuk közlése szerint - a Groznijtól 15 kilométernyire délre elterülő Gorszkoje bevételekor megöltek 40 lázadót. A helység körül hetek óta tomboltak a harcok. A lázadók kedd óta tizenkilencszer támadtak meg orosz alakulatokat, e rajtaütésekben életét vesztette egy orosz katona. Az AFP-nek és a dpa-nak az ITAR TASZSZ-ra hivatkozó jelentése szerint Vjacseszlav Tyihomirov vezénylő tábornok közölte: emberei a felkelőktől zsákmányoltak két olyan orosz harckocsit is, amilyen korszerű típussal még az orosz haderőt sem látták el. Samir Baszajev azzal büszkélkedik, hogy megvesztegethető tisztektől vásárolta azokat. Az AFP jelentése szerint az orosz harci alakulatok szerda reggel folytatták a fővárostól mintegy 35 kilométernyire délre fekvő Martan-Csu légi és tüzérségi bombázását. Ugyanezen a településen a keddi tüzérségi és légitámadás következtében három ember meghalt, tíz pedig megsebesült. A Groznijtól 20 kilométernyire lévő Csiri-Lur lakosai beszámoltak arról, hogy orosz katonai egyenruhába öltözött férfiak­­ egy páncéloson elhelyezkedve - kedd este tüzet nyitottak a falu központi piacára. A portyázó martalócok azért lövöldöztek, hogy menekülésre késztessék a falusi lakosságot. Páncélosuk két lövést a temetőre is leadott, mielőtt kirobogott volna a településről. A falu közelében beásott orosz alakulat katonái próbálták feltartóztatni a portyázókat, de tűzerejük gyengesége miatt ez nem sikerült. Ezt azok a csecsen lakosok mesélték el, akik azért jöttek Groznij városába, hogy panaszt tegyenek a hatóságoknál. A kaukázusi köztársaság oroszbarát kormányzata azzal vádolta az orosz haderőt, hogy kedden Urusz-Martan települést is lőtte. Harci helikopterek támadásakor életét vesztette öt helyi lakos, huszonegy pedig megsebesült. Ez Juszup Elmurzajev kerületi közigazgatási vezető jelentette be. Urusz-Martan oroszbarátnak számít. A harcok elől sok ember menekült ide. Vjacseszlav Tyihomirov, a szakadár kaukázusi köztársaságban tevékenykedő orosz katonai alakulatok főparancsnoka vitatja, hogy az oroszok bárminemű támadást végrehajtottak volna. „Sem rakétacsapásokat nem mértek Urusz-Martanra, sem pedig bomba- vagy egyéb támadásokat nem intéztek ellene" - mondta. A csecsenföldi államügyészség vizsgálatot indított az ügyben. ..Minthogy biztonságát képtelenség szavatolni, lehetetlen, hogy Borisz Jelcin orosz elnök az eredeti terveknek megfelelően május közepén Csecsenföldre látogasson" - jelentette ki szerdán Anatolij Kulikov orosz belügyminiszter. Jelcin jelezte, hogy május közepén utazna Csecsenföldre. Az AFP szerint az orosz elnöki hivatal - szerda este kérdésre válaszolva - közölte, hogy az orosz belügyminiszter nyilatkozata Kulikov személyes véleményét tükrözi. Az orosz elnök mindenben önállóan dönt - mondták az elnöki hivatalban. Λ TMÉWt? «aá • • .flip|: „ % v s- v­- „ -5.. '!*r Ü­nnepeljünk együtt! Magyarország idén ünnepli a Honfoglalás 1100 éves évfordulóját Ebben az ünnepi évben szeretettel várunk minden magyar és nem magyar anyanyelvű vendéget az országhatáron innen és túlról, arra a több mint 1100 rendezvényre, melyek alkalmat kínálnak közös múltunk számbavételére. Mert itt, Közép-Európában a történelem nem egy-egy országé, hanem mindannyiunké közösen. Országaink ezer múltbeli és jelen szállal kötődnek egymáshoz, szétválaszthatatlanul Találkozzunk hát az 1996-os év ünnepi rendezvényeinek valamelyikén! TOURINFORM: W52 Budapest, Sütő u.2 Tel.:(361)117-9800 Fax.: (36 1) 117-9578 Internet: E-MAIL ADDRESS: tourinform hungary.com Homepage: http: II www. hungary. com/tourinform A4 1100 ÉV EURÓPA SZÍVÉBEN Az európai parlamenteknek az integrációs folyamat­ban játszott szerepéről tartottak nemzetközi szeminá­riumot Bukarestben. Borbély László RMDSZ-képvi­­selő hangsúlyozta, hogy Romániának az integrá­lódás elengedhetetlen feltételeként megfelelően kell rendeznie a nemzeti kisebbségek kérdését. 4» „Egy hajóban a békéért" gondolat jegyében győze­lemnapi rendezvényt tartottak Budapesten a Tán­­csics-hajón. Horn Gyula miniszterelnök politikai expo­zét tartott. Az egybegyűltek egy szál virágot dobtak a Duna vizébe a fasizmus áldozatainak emlékére. 4 A Moldovai Köztársaság parlamentje elvetette Mircea Snegur elnök kormányátalakítási indítványát. Az elnök korábban bejelentette, hogy amennyiben a parlament nem támogatja, népszavazást kezde­ményez a kormány iránti bizalomról. ♦ Üzbegisztáni látogatásán Süleyman Demirel török államfő aggodalmának adott hangot amiatt, hogy Oroszországban jelentkeznek bizonyos olyan áramlatok, amelyek a darabjaira hullott birodalom helyreállítását célozzák. ♦ A karabahi rendezés meggyorsítása érdekében kezdett körutat a kaukázusi köztársaságokban Prima­kov orosz külügyminiszter. Bakuból 39 örmény foglyot vitt magával Jerevánba, hogy ott 69 azeri hadifogolyra cserélje ki őket. Pénteken visszatér Azerbajdzsán fővárosába, majd Tbiliszibe, a grúz fővárosba is ellátogat. ♦ Több órára megbénították Bécs központjában a forgalmat az oktatási költségek és a tanuló ifjúságnak szánt szociális juttatások lefaragása miatt tüntető diákok. ♦ Ötven évvel a második világháború után japán tár­sadalmi szervezetek első ízben menesztettek küldött­séget Kínába, hogy kivizsgálja a császári hadsereg hírhedt 731-es egységének ténykedését. Ez az egység Mandzsúria megszállása idején emberek tömegén hajtott végre biológiai kísérleteket. ♦ Csiang Cö-min kínai államelnök a­frikai körútján piaci alapokra kívánja helyezni országa és a fekete konti­nens kapcsolatait, felhagyva az eddigi segélyezéssel. Útjának első állomása Kenya. ♦ Lennart Meri észt elnök vétót emelt a helyhatósági vá­lasztásokra vonatkozó törvénytervezet ellen, mert az hátrányosan különböztetné meg az orosz anyanyelvű kisebbséget. C­VN­CWM 9am ftmSpJm W Wm »»• Nicolae Vácároiu befejezte hollandiai látogatását Szerdán késő éjszaka hazaérkezett hollandiai látogatásáról Nicolae Vácároiu miniszterelnök és kísérete. A látogatást - melynek során 55 millió dollár értékben írtak alá szerződést és 45 millió dollár értékben előkészítő megállapodást - mindkét fél kedvezően értékelte a kétoldalú kapcsolatok további fejlesztése szempontjából. A látogatás második napján Amszterdamban felavatták a romániai beruházások fellendítésére alakult központot, amelytől - mint a két kormányfő hangsúlyozta - jelentős holland tőke romániai kihelyezését várják. Vácároiu miniszterelnök a román ipar, mezőgazdaság és erdőgazdaság, szállítás és távközlés, turisztika és szolgáltatások nyújtotta lehetőségeket ecsetelte, s a gazdasági tevékenységet szabályozó, egyre tökéletesedő jogi keretet ismertette, a kormány teljes támogatásáról biztosítva a potenciális befektetőket. Az amszterdami világkereskedelmi központban felavatott új hivatal mintegy kiegészítője a Hágában már régebben működő Holland-Román Kereskedelemfejlesztési Központnak. A beruházások ösztönzésére tett lépések kapcsán a Vocea Romániei című bukaresti napilap megjegyezte, hogy 1995 végén csaknem 700 román-holland vegyesvállalat működött, 117,2 millió dolláros alaptőkével. Ugyancsak szerdán Nicolae Vacároiu jelenlétében aláírták a Románia-Hollandia Baráti Alapítvány létrehozásáról szóló jegyzőkönyvet. Román katonapolitikus az ország NATO-felvételének esélyeiről A román katonapolitika egyik irányítójának véleménye szerint az egyes NATO-országok vezetőinek ellentmondó nyilatkozatai arra vonatkozólag, mely országokat veszik fel a szervezetbe a bővítés első hullámában, negatívan befolyásolhatják az egész folyamatot, Ioan Mircea Pascu példaként olyan nyilatkozatokra utalt, amelyek szerint a visegrádi országokat fogják az első hullámban felvenni a szervezetbe. Ioan Mircea Pascu nemzetvédelmi államtitkár az Evenimentul Zilei szerdai számának nyilatkozott azokról a brüsszeli megbeszélésekről, amelyeket NATO-illetékesekkel az intenzív egyéni párbeszéd keretében április végén folytatott, s amelyekből azt szűrte le, hogy a szóbanforgó nyilatkozatok nem a NATO-nak, mint szervezetnek az álláspontját tükrözik, hanem a tagállamok egyéni érdekeit. Véleménye szerint a bővítésnél politikai szempontok lesznek a döntőek, még a katonai dimenziót is ezeknek rendelik alá. A tagállamok közötti politikai kompromisszum fogja eldönteni, kit vesznek fel először, kit azután, még akkor is, ha a logika és a politikai józan belátás azt diktálná, hogy minden jelentkezőt egyformán kezeljenek. Éppen ezért a román katonapolitikus szerint a NATO nem felvételi kritériumokat fogalmaz meg, hanem csak elvárásokat, ugyanis ha kritériumok lennének, akkor fel kellene venni azokat, akik teljesítik őket. Az elvárásoknak megfelelő országot nem feltétlenül veszik fel, csak esély nyílik erre, viszont ha nem felel meg azoknak, mindenképpen kívül helyezi magát a bővítési folyamaton. Ioan Mircea Pascu - nyilvánvalóan Németországra utalva - így fogalmaz: Vegyük például egy nagy, Európa közepén lévő NATO-tagállam stratégiai érdekét: amennyiben szomszédai ugyanolyan mértékben megfelelnek a NATO elvárásainak, mint mi, nagyobb esélyük lesz arra, hogy előttünk csatlakozzanak hozzá, éppen mivel stratégiai jelentőségük az említett nagy NATO-ország számára fokozott, és ezért feltételezhető, hogy az ő felvételüket akarja elérni először, és kevésbé a többiekét, amelyek nem ugyanolyan fontosak stratégiai érdekei szempontjából. Ioan Mircea Pascu véleménye szerint „a közös veszély eltűnésével a Nyugat egysége egyre inkább ki van téve az eróziónak, és éppen ez az erózió felelős azért a konkrét módért, ahogy a NATO bővítésének folyamata alakul és zárul majd”. Egy kérdésre, amely arra vonatkozott, hogy milyen hatással van a NATO-integrációs esélyekre annak, hogy Románia nem kötött alapszerződést Oroszországgal. Pascu annak a véleményének adott hangot, hogy azoknak az országoknak a legnagyobb az esélye a NATO-integrációra, amelyek ilyen és hasonló szerződésekkel rendezték kapcsolataikat Oroszországgal. Leegyszerűsítésnek nevezte azt a felfogást, miszerint ah­hoz, hogy jó szemmel nézzen a Nyugat, rosszabb viszonyban kell állni a Kelettel. A szerződés hiányát inkább annak jeleként értékelik (Nyugaton), hogy Románia nem képes rendezni kapcsolatait szomszédaival és térségének országaival, és így visszaüt az integrációs esélyekre. Arra a kérdésre, hogy milyennek látja végül is Románia NATO-integrációs esélyeit, Pascu válasza az volt: a kérdés ma nem az, bekerül-e Románia a bővítésbe, hanem az, hogy mikor és hogyan kerül sor erre. Elfogadták Dél-Afrika új alkotmányát Tiltja a megkülönböztetés bármely formáját A dél-afrikai alkotmányozó nemzetgyűlés, amelyben a parla­ment két házának tagjai vesznek részt, szerdán Fokvárosban több mint kétharmados többséggel elfogadta az ország új alkot­mányát. A 490 képviselőből 421 szavazott az új alaptörvényre és 2 ellene. Az elfogadott állandó alkotmány felváltja az 1994 áprilisá­ban tartott, az apartheid rendszert eltemető, első szabad választások után életbe lépett ideiglenes alaptörvényt, és eltünteti az apartheid idejéből örökölt utolsó jogszabályokat is - írja az AFP. A dokumentum mindenkinek egyenlő jogokat biztosít, többségi kormányzást rendel el, és lezárja az áttérést az apartheid igazságtalanságairól a szabad demokráciára. Az alkotmány három év alatt, fokozatosan lép életbe, utolsó rendelkezései a következő választásokkal egy időben, 1999-ben lesznek hatályosak. Az új alaptörvény rögzíti a választáson abszolút többséget szerző párt jogát arra, hogy • a többségi kormányzás jegyében • elnököt válasszon, utóbbinak van joga összeállítani a kormányt. Az alkotmány egyértelműen tiltja a megkülönböztetés bármely formáját, a faji vagy nemi alapút éppúgy, mint a családi állapot szerintit. A két legfontosabb párt, Nelson Mandela elnök Afrikai Nem­zeti Kongresszusa és Frederik Willem de Klerk alelnök Nemzeti Pártja az utolsó pillanatig vitázott az oktatással kapcsolatos záradékon. Az alelnök pártja ugyanis a búrok kedvéért szeretett volna garanciát beépíteni a klauzulába arra, hogy a búroknak joguk van egynyelvű iskolák működtetéséhez, az ANC viszont elvetette ezt, mert képviselői úgy ítélték meg, hogy az effajta garancia távolról ugyan, de az apartheidre emlékeztethetne. Néhány kicsiny pártnak fenntartásai vannak az új alkot­mánnyal szemben, mert nem érzik eléggé védelmezve abban a kisebbségek jogait - írja az AP. A szavazástól tiltakozásul tartóz­kodott a szélsőséges búrok pártja, a Szabadság Front és a zulu nacionalisták pártja, az Inkatha Szabadság Párt is. A szavazást egyébként kétszer kellett megejteni. A Szabadság Front öt tagja az első voksolást megvétózta azzal az indoklással, hogy távollétüket nem jelezték az elektronikus kijelzőrendszeren.

Next