Romániai Magyar Szó, 1997. február (9. évfolyam, 2257-2284. szám)

1997-02-24 / 2280. szám

Hétvégi hőlégballon-fieszta a szegedi Dóm téren • Fotó: NÉMETH GYÖRGY / MTI Gheorghe Funarral az élen.a PUNR egyre gyengébb politikai formációvá vált - egyre kevesebbet árthatott már a romániai magyarságnak. Ezért sajnáljuk, hogy leváltották... Illetve felfüggesztették a pártelnöki megbízatását. Gheorghe Funarral az élen a PUNR-nek négy év múlva, a következő törvényhozási ciklusban már nem is lett volna páriámén... képviselője. A választási eredménytelenség és a népszerűségi görbe lekonyulása ezt vetítette előre. Szerettük volna megérni ezt a napot! De vajon megmenti-e a PUNR-t ez a mostani palotaforradalom? Aligha. Ez a párt a más hibájából él! - azok menthetik csak meg. Mindenekelőtt a mi hibáink! Ha felszítjuk a bizalmatlanságot az erdélyi románok tömegeiben, akkor föltárnád a PMR. Ezt jó tudnia minden úgynevezett radikális magyar politikusnak — a határon innen és túl. Mert ezek az urak úgynevezett radikalizmusukkal - amely főleg nacionalista és populista szólamokból áll - csak olajat öntenek a tűzre, s megnehezítik azoknak a dolgát, akik tenni is képesek az erdélyi magyarságért, nemcsak szónokolni. Az úgynevezett radikális magyar politikusok szereplése ugyanis rendszerint megspórolja minden rendű és rangú román nacionalista és soviniszta számára azt, hogy ellenségképet fessen. Politikai tőkét kovácsol számukra, illetve feltölti apadó készleteiket. A PUNR szombati bukaresti sajtóértekezletén meggyőződhettünk róla, hogy e párt politikai tőkéje elapadt, hitele már a nullával egyenlő. Halálugrásra készül: az erdélyi román gyarmatosítók és nómenklaturisták legelőjéről át akar lendülni a liberálisok vadászterületére. Ehhez az ugráshoz szociál-liberális doktrínát készül fabrikálni, és decens beszédű, jólnevelt retorikájú politikusokat kíván előtérbe állítani. Közöttük Valeriu Tabarát, a párt új - egyelőre még csak - ideiglenes elnökét. A március 22-én összeülő konvenció dönt majd az új pártelnök személyét és a párt új irányvonalát illetően. Most még tagadják, hogy új doktrínáról lenne szó - de azt beismerik, hogy változtatni kell a párt magatartásán. Az egyoldalú magyarellenesség helyett átfogó nemzeti politikáról beszélnek, amely nem irányul egyetlen nemzetiség ellen sem - ha az illető kisebbség tiszteletben tartja az alkotmányt és az ország törvényeit. Azt is beismerik, hogy változtatni kell a párt gazdasági és szociális programján. De még mennyire! Ez a program az olcsó populizmus jegyében született. E tekintetben viszont nem hogy változásról, hanem színtiszta kontinuitásról beszélhetünk. A Ciorbea-kormány február 17-én bejelentett intézkedéseivel kapcsolatban kiadott PUNR-nyilatkozat vádpontjai ugyancsak populista szólamok a javából. Arról tanúskodnak, hogy a PUNR- nek valójában nincsenek gazdasági elképzelései. Fő kifogása, hogy a Ciorbeakormány kiárusítja az országot a külföldi tőkének, ahelyett hogy a belföldire alapozna, azt támogatná! - E vádpont eleje őseredeti posztkommunista szöveg, made in FSN, copyright Iliescu, 1990... A vége pedig? - egész egyszerűen: képtelenség. - Kifogásolják, hogy a Ciorbea-kormány sorsára hagyja a csupán kárt, ráfizetést Halálugrás, Funar nélkül termelő állami tőkéjű vállalatokat, és munkanélküliségbe küldi azok dolgozóit. Nem támogatja a mezőgazdaság állami csődtömegeit stb. De mélyen hallgat arról, hogy hét éven át, miközben ezekre pocsékolták az adófizetők pénzét, koldusbotra juttatták azokat is, akik hasznot termelhetnének... És egyáltalán, hogy lesznek a PMR-sek liberálisok, ha továbbra is fenn akarják tartani a protekcionizmust? És milyen hazai tőkére számítanak, amikor az ország krónikus tőkehiányban szenved? S főleg milyen hazai tőkésekre? A kartonmilliárdosokra - akik közül naponta sétál be egy-kettő a börtönbe? Vagy Stoica úrra - és egy újabb Caritasra? aki egykoron megtömte a PMR-sek zsebét... Vesszőparipájuk továbbá a szociális védőháló elégtelensége. De amíg ők kormányoztak - a PDSR oldalán dúskáltak a tisztségekben és a privatizálásra kerülő javakban, hogy ne nevezzük másképp részvételüket az ország kirablásában -, addig jobban működött az a védőháló? Hát nem az alatt az idő alatt vált a lakosság nagy része koldusszegénnyé? Nem az ő kormányzásuk alatt alakult ki és konszolidálódott a mai bérrendszer, amelynek következtében a romániai fizetések tízszer kisebbek az Európai Közösség legfejletlenebb tagországában lévő béreknél is? Szájukra merik venni egyáltalán azt, hogy szociális védőháló? Tabara úr azt szeretné elérni, hogy a konvencióig elkészüljön az PUNR kormányzási alternatívája és a törvényhozási programja. Rajta, uraim, dolgozzanak! Mi is kíváncsiak vagyunk, mire képes a PUNR Funar és a magyarellenes hisztéria nélkül. ZSEHRÁNSZKY ISTVÁN SEM HAGYHATJUK SZÓ NÉLKÜL Bolyai-kerekasztal 12.1 Az „ügy" megy tovább... után, néhány ingerültebb közbeszólás hatására is, az események felpörögtek. Bejelentették a RMDSZ- tervezet vitáját, de a felszólalások nagyobb részt az egyetem beindításának itt és most-ját, elvi- vagy Gyakorlatiasnak vett lehetséges kvetelményeit tették inkább szóvá. Egy fiatal diák, Antal Attila megjegyezte, hogy a magyar csoportok esetében a színvonal alacsonyabb a román csoportokénál. Moldován Béla, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt épviselője szerint a Bolyai Egyetem léte „szentírás", és javasolta, hogy a jelenlévők fogalmazzanak meg egy felhívást a világ magyar hírességeihez, elsőként Teller Edéhez. Szerinte Magyarországtól ne várjunk anyagi támogatást. Tízezer magyar egyetemi tanár tanít nyugaton, forduljunk hozzájuk s kezdjük meg testvéri kapcsolatok kialakítását világhírű egyetemekkel. Dobai István jogász, a Bolyai Egyetem egykori tanársegéde szerint a kérdést nem úgy kell megközelíteni, mint 89-90-ben. Hangsúlyozta az állam kötelességét s azt, hogy az állampolgári jogegyenlőség elvéből semmit nem ket engedni. Felmérésekre van szükség - mondotta -, hogy másuk, milyen szakokra van szükség, milyen szakokra akarnak menni a középiskolások, egyáltalán: a növendékek igényéből kell kiindulni, és kiállt egy Autonóm Magyar Oktatási Tanács létrehozása mellett. Sárkány Kis Endre biológus egyetemi tanár oktatói tapasztalatairól szólt és elmondta, minél erősebbé vált a magyar csoport, annál keményebb volt az ellene irányuló nyomás. Horváth Andor egyetemi adjunktus, a Bolyai Társaság elnöke őszintén bevallotta, a fiatalok érdekében jött el, de a szétfolyó vita okán elbizonytalanodott,hogy van-e értelme, ebben a keretben a vitának. Az ülést vezető diákok felkérésére, Markó Béla szövetségi elnök is mindenekelőtt kételyét fejezte ki, hogy kiteljesedhetne a párbeszéd politika és szakma között. Elmondta, vitázni lehetne arról is, kinek kellene véleményt mondania Az előterjesztések elhangzása az önálló magyar egyetemről, de úgy gondolja, mindannyian illetékesek vagyunk, nem külön-külön, hanem együtt. Szólt arról is, hogy rossz szájízzel követte az elmúlt hetekben kialakult vitát,annak intoleráns szellemét, egyáltalán azt, hogy egyesek vitathatóvá próbálták tenni az önálló magyar egyetem szükségességét. Nem gondolta volna, mondotta a szövetségi elnök, hogy annak a közösségnek, amely önmagával szemben toleranciát kér, önmagán belül megengedheti az intolerancia különféle megnyilvánulásait. A bevezetőben elhangzott levél szintén az intoleranciának egyik tanúsága: a távollévő püspök úr itt jelen lévő vagy szintén távol lévő személyeket negatívan minősít. Markó Béla elkiültette. diZÍ. 15, hogy az elmúlt hét esztendő során nem jutottunk messzire az önálló magyar egyetem kérdésének a megközelítésében, tehát joggal vált jelen pillanatban éles kérdéssé számunkra; most azonban valóban kialakulni látszik egy olyan helyzet, amely előremozdíthatja és felgyorsíthatja a kérdés rendezését, bár nem táplálhatunk illúziókat senkiben sem, mert - hangsúlyozta - nagyon is tudatában vagyok annak, hogy politikai érdekek és politikai kon Hét végén a solymári Ördöglyukban rekedt egy fiatalember - barlangi mentők siettek segítségére . Fotó: MINADÁK ZOLTÁN / MTI Belgrádban leszedték a vörös csillagot (Belgrád / MTI / németh andrás) Alpinisták egy csoportja péntek este, több órás munkával eltávolította a belgrádi polgármesteri hivatal kupoláján lévő hatalmas vörös csillagot. A pénteken megalakított belgrádi önkormányzatban abszolút többséget élvező Együtt ellenzéki pártkoalíció hívására érkezett hegymászók négy óra alatt értek fel a kupola csúcsára, s közben ezrek gyűltek össze az épület tövében, hogy bátorítsák a három alpinistát. A fémből készített vörös csillagot a második világháború után helyezték el a polgármesteri hivatal épületén. A közelben lévő szerb elnöki palota csúcsán hasonló vörös csillag van. Ugyanakkor több mint százezer ember vett részt az Együtt péntek esti belgrádi nagygyűlésén, melyen az ellenzéki pártszövetség hívei azt ünnepelték meg, hogy 90 napos tiltakozó akciójuk sikerrel járt. „Belgrádot ma visszakapta a város lakossága” - mondotta Zoran Djindjic, a Demokrata Párt elnöke, akit pénteken választottak meg Belgrád új főpolgármesterévé. Hangsúlyozta, hogy a vörös csillag levétele nem csak a kommunizmus távozását, hanem azt is jelenti, hogy Belgrád nem lesz egy ideológia rabja. Menesztették Opris Zenót (Marosvásárhely/lokodi) e Ki ne hallott volna Opris Zeno doktorról, a Vatra Româneasca országos elnökéről, akinek nem kis szerepe volt a marosvásárhelyi (és általában) magyarellenes hangulat szításában? Szónoklataiban többször is kirohant az erdélyi magyarság és annak érdekvédelmi szervezete vezetői ellen. Opris Zeno mindeddig a Maros megyei Egészségügyi Igazgatóság élén állt, neki tudható be a nyárádszeredai, a szovátai (magyarlakta vidékek) kórházak beszüntetése, de neves orvosok állítják, hogy ő volt az, aki legfőképp akadályokat gördített a megyei egészségügy valamelyes fejlődése elé. Nagy szerepe volt, talán döntő az országban elsőként Marosvásárhelyen megalakult rohammentő szolgálat, dr. Raod Arafat munkájának bojkottálásában. Az illetékesek elérkezettnek látták az időt és menesztették Opris „doktorunkat” a megyei egészségügy éléről. Dorin Florea Maros megyei prefektus azt nyilatkozta: számára elfogadhatatlan dolog Opris Zenóval dolgozni. A Vatra Româneasca elnöke persze hogy nem „állta” meg a dolgot szó nélkül és junktúra miként határoznak meg egy helyzetet. Markó Béla felemlítette a kormánykoalícióba lépéstől eltelt rövid időszakban végzetteket: a kisebbségi minisztérium és az anyanyelvi-kisebbségi kultúráért felelős főosztályok létrehozatalát az oktatásügyi és a művelődési minisztériumokban. Majd kitért a kormányprogram anyanyelvi oktatási célkitűzéseire, amelyek közt a legalapvetőbb a szakmai, műszaki egyetemi oktatásra vonatkozó tiltások felszámolása. Másrészt - hangsúlyozta a szövetségi elnök - kormányhatározattal el lehet menni egészen az önálló egyetemig, ezt azonban jelen pillanatban nem tudja beleérteni a kormányprogramba, melyben nagyon ravaszul és nyilván lényeges szánMIKLÓS LÁSZLÓ (Fahttntnvnnd nlsllnn) . Talán vannak olyanok, akik emlékeznek a logikai kérdésre, mely szerint ha egy nyúl tíz métcvvvel fut pcr a kapuszta felé. S minden percben megteszi a mindenkori táv felét, mikor éri el az áhított célt? Elméleti kérdésről lévén szó, a válasz természetesen az, hogy soha, a nyúl mindenkor feletávot tesz meg. Olykor úgy érzem, így vagyunk mi is integrációs álmainkkal. Haladunk, haladunk, mégsem csapunk célbe. Talán mindig fele távot teszünk meg, talán maga a célba vett klub húzódik odébb. Mindezek ellenére, mindig reménykedünk, újabb és újabb dátumokat emlegetünk. Most például a júliusra tervezett rendkívüli NATO-csúcsra várunk. Mondjuk, annyira megígérték, hogy itt bejelentik, kiket vesznek fel. Albright asszony az év végére egyenesen a csatlakozási szerződések aláírását jósolja, a nagy A nyúl és a NATO akadálynak tekintett Moszkvát mindenféle engedményekkel próbálják jobb belátásra bírni. Csak 00171 teszik meg velünk, hogy megint felemás megoldást választanak. Megintcsak elméletileg igazunk is van, a mostani remények tényleg megalapozottaknak tűnnek. De még csak remények. Biztosat csak a madridi csúcs után tudunk majd meg, így azután jelekbe kapaszkodunk, elemzünk minden nyugati rezdülést, moszkvai bekeményítést vagy éppenséggel kevésbé merev elzárkózást. S mindenben találhatunk biztatót és kétségbeejtőt egyaránt. Itt van például az a javaslat, hogy minden békepartner legyen ott a madridi csúcson. Ez vajon mit jelent? Annak idején a békepartnerség sem volt beleszámolva a menetrendbe, helyette tagságot vártunk. Nehogy most is halasztással felérő „felajánlat” jöjjön! - szól a borúlátó. Aztán felülkerekedik az optimista: biztosan csak megnyugtatni akarják a kívül maradókat, hogy ha most nem is, de majd a következő lépésben ők következnek. Elvégre az óceán mindkét partján bővítést ígérnek 1999-re. Bele lehet ebbe őrülni. S akkor még ott van a másik kérdés, ki lesz befutó, s ki tér haza üres kézzel az ibériai fővárosból? Esélyesekről beszélnek politikusok, szakírók, mégsem lehet senki sem bizonyos a dolgában. A joggal reménykedő öt ország vezetői mindent megtettek eddig is, s a hátramaradt négy-öt hónapban várhatóan még futnak néhány kört. De a lelkük mélyén valószínűleg tudják: ez az egész most már nem ezen múlik. Mások szempontjai lesznek a döntőek. Nekünk egyelőre marad a bizakodás, hogy mégsem olyanok vagyunk, mint a példában szereplő nyúl. Vagy abban, hogy, ha mégis így volna, akkor nem elméleti feladatban, hanem valós történetben szerepelünk. Olyanban, amelyben mégis célba lehet érni, például a Nagykörúttól. Budapest, 1997 februárja NAGY IVÁN ZSOLT jegyzetek a napról Kézfogások a Diadalívnél A bukarestinél, mely a párizsinak mása, a minta ott áll a tér közepén, ahonnan csillagsugarakként futnak szét az utak, amiért is hosszú időn át Etoile-nak (csillag) nevezték, s csak újabban hallgat De Gaulle nevére. De azért a párizsiak váltig csillagnevén szólítják, valószínűleg ez lesz a sorsa a bukaresti Diadalívtől nem messzi Aviatorilor (Repülősök) ternek is, amely egyszer már viselte igaz, egy generalisszimusz nevét; szombattól a De Gaulle nevét viseli, ám a bukarestiek számára amúgy a repülősök tere marad. Tanulságáéi annak, hogy nem az utcák-terek nevén múlik a történelmi emlékezet, kivált nem a franciáké a bukarestiek szívében. A Diadalívnél Jacques Chirac elnök kezet fog, miniszterekkel, katonákkal, képviselőkkel, szenátorokkal és végül Bukarest polgáraival, már azokkal, akik tízezrével a tér köré gyülekezőn a közelébe juthattak, hiszen a fekete kocsisornak el kellett még azon a korainál is koraibb tavaszi délutánon érnie a Cotroceni palotába is, majd onnan a Parlamenthez, hogy ott az egybegyűlt két ház előtt Chirac elnök elmondja beszédét. A vékonyodó februári napsütésben az ünnepire mosott ég alatt ott maradt árván a vörös szőnyeg, a szalagos koszorú az Ismeretlen Katona sírjánál, és a levéldíszükre váró hársfák vékony ágai közül elillant az éljenzések utolsó foszlánya. A szél is megpihent, letelt a lobogókat fodroztató megbízatása. Bandukolunk hazafelé, én itthon vagyok e fertályon, közel lakom a térhez, ismerem a Triumf törzsvendégeit, akik visszatérnek féldecijükhöz vagy fröccsükhöz... - Lesz ebből valami, tanár úr? Valamikor mérnök úr voltam, idők jele, hogy tanárrá léptettek elő. Mikor iszunk megint Napoleon-konyakot? Szónoki kérdések ezek, az új árhullám visszhangjai. Gondolom, a Chirac-kal látogatóba érkezett nagyvállalkozókat és minisztereket kellene megkérdezni, akikkel viszont Emil Constantinescu fogott kezet hosszú sorozatban. Igaz, III. Napoleon óta Franciaország nehéz időkben Románia támogatója volt, amely a hagyomány és megint más az a sovány tíz százalék, amennyi a francia beruházás" jelenleg Romániában. - Lehet, hogy a tanti szól egy jó szót a főnöknek - jegyzi meg somolygón utcámbeli ismerősöm, aki unokájával szaporázza a lépteit. A pénteki lapok szenzációja: Chiracnak nagynénje él fél évszázada Romániában! A gyerek harsányan énekelte a Marsellaise-t, mert így, ahogy a szomszédom" feleségével együtt szépen csorgunk hazafelé, mi vagyunk az a négy román, akik közül nem egy, de mind a négy beszél franciául, még ha én csak állampolgárként számítok is románnak, ami francia szokás szerint sajnálatosan édesmindegy. Igaz, hogy utcaszomszédom nyugalmazott középiskolai franciatanár, a család második nyelve a francia. Engem pedig Déznai és Kardos, majd Augier és Jaquier tanár uraknak valamelyest sikerült rászoktatniuk a francia szóra. Megtoldottam az „Allons enfents..." szövegét Verseghy Ferencnek az eredeti szülőSZÁSZ JÁNOS (Folytatása a 4. oldalon) Új sorozat 2280. szám 1997. február 24., HÉTFŐ Ára: előfizetőknek 280, darabonként 700 lej Tel.: 222 33 08 222 58 02 222 33 24 Fax: 222 94 41 222 32 11 Bucuresti, Piata Prései Libere t Meggyilkolt francia lányok a tengerparton (Műholdon) Az észak-franciaországi Boulogne-sur-Merben meggyilkolt és pénteken megtalált négy francia lányt haláluk előtt minden valószínűség szerint megerőszakolták, majd megfojtották. A lányokat a jelenlegi vizsgálati adatok szerint még eltűnésük éjszakáján gyilkolták meg. Holttestüket pénteken a várostól mintegy 15 kilométerre délre, egy második világháborúból visszamaradt betonbunkerben találták meg. A 20 éves Peggy, 17 éves húga, Amelie, a 20 éves Isabelle és 17 éves húga, Audrey 11 nappal ezelőtt, karnevál idején tűnt el, s a holttesteken is karneváli ruha volt. • A gyanúsítottak - a 37 éves Jean-Louis Jourdain és öccse Jean-Michel, akiknek nevét személyiségi jogaik mellőzésével az ügyész nyilvánosan közölte - beismerték a bűncselekményt, s maguk vezették a rendőrséget a holttestek nyomára. Az eset egész Franciaországot megrázta, a lapok szombaton gyászkeretben jelentek meg. A bukaresti látogatáson tartózkodó Jacques Chirac elnök televíziós üzenetben fejezte ki részvétét a meggyilkoltak hozzátartozóinak. (Reuter / MTI) Megalakult a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (Műholdon) Szombaton a vajdasági Szenttamáson 134 fő részvételével megalakult a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDF). A párt elnökévé Ágoston Andrást, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének múlt év decemberében leváltott elnökét választották meg, míg Sepsey Csaba és Csorba Béla alelnöki megbízatást kapott. A VMDP-be elsősorban azok léptek be, akik korábban a VMDK-ban tevékenykedtek, ám nem értettek egyet azzal, hogy a párt december 24-i becsei rendkívüli közgyűlésén leváltották az elnököt és helyette Páll Sándort választották meg. • Ágoston András a közgyűlésen mondott beszédében azzal vádolta a magyarországi vezetést, hogy jelentős részt vállalt a VMDK szétverésében. Az ügyései feszültségforrást jelentenek megzavarják Magyarország euroatlanti törekvésének megvalósítását. Szerinte az autonómiát követelő kisebbségnek és a magyar kormánynak partneri viszonyt létrehozva, vitatkozva kellene előrehaladnia. A politikus úgy vélekedett, hogy az autonómia-koncepció és az európai integráció ügye összehangolható. (Németh András / MTI) Tüntetés Párizsban a bevándorlási törvénytervezet miatt (Műholdon) Szombaton több tízezren vonultak végig Párizs utcáin az illegális bevándorlás visszaszorítását célzó törvényjavaslat ellen tiltakozva, s több vidéki városban is voltak kisebb megmozdulások. A szervezők szerint 150 000, a rendőrök szerint 33 000 tüntető - közöttük több neves személyiség, így Danielle Mitterrand, Mitterrand elnök özvegye, Emmanuelle Beart filmcsillag, színészek, értelmiségiek és baloldali politikusok - a Gare de Pesttől a Városházához közeli Chatelet térig vonultak fel a törvénytervezet ellen tiltakozva. A felvonulók Louis Aragonnak a francia ellenállásban rész vett és nácik által meggyilkolt külföldiekről szóló versét szavalták. • Jean-Louis Debré belügyminiszter, aki elkísérte Jacques Chirac elnököt bukaresti látogatására, újságírók előtt közölte: eltökélt szándéka a törvénytervezet elfogadtatása a parlamenttel. • Lionel Jospin, a szocialista párt első titkára, aki Toulouse-ban vonult fel, kijelentette: a törvénytervezet megtorló jellegű és nem elég hatékony, s a szocialisták vissza fogják vonni, ha győznek az 1998-as választásokon. (AP/Reuter/MTI) Lazítás, relaxáció, önkontroll (Telefaxon) Ez lesz a témája az Életreform Klub keddi, este 18 órától kezdődő Tudományos Akadémia tagja. (Balog Béla)