Romániai Magyar Szó, 2001. július (13. évfolyam, 3816-3847. szám)
2001-07-01 / 3816-3817. szám
2001. jún. 30-túl. 1. hírek , hírek , hírek , hírek Milosevic a hágai Nemzetközi Törvényszék börtönében van (Belgrád / Hága / MTI) A belgrádi hatóságok csütörtökön kiadták Slobodan Milosevic volt jugoszláv elnököt a hágai Nemzetközi Törvényszéknek: személyében először kerül egykori államfő a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló ENSZ- törvényszék elé. Milosevicet a szerb kormány döntése alapján adták át a hágai testület képviselőinek. A háborús bűnökkel vádolt volt elnököt egy fordulatokban bővelkedő nap délutánján adták át Hága képviselőinek. A jugoszláv alkotmánybíróság csütörtök délelőtt felfüggesztette a jugoszláv kormány hét végi rendeletét, amely lehetővé tette jugoszláv állampolgárok hágai kiadását. A felfüggesztés miatt a kormányrendelet alkotmányossági vizsgálatáig le kell állítani a dekrétum alapján hozott minden intézkedést, ami hosszas jogi huzavonát eredményezett volna. A Zoran Djindjic vezette szerb kormány azonban délután, az alkotmánybírósági döntést elutasítva a hágai törvényszék alapszabályának közvetlen és azonnali alkalmazása mellett döntött. Djindjic szerint a szerb kormány csaknem minden tagja a döntés mellett szavazott, valamint a DOS szerb kormányzó párttömörülés által a jugoszláv kormányba delegált miniszterek is. Más belgrádi közlésekből kiderült, hogy Vojislav Kostunica jugoszláv elnök pártjának tagjai tartózkodtak a szerb kormánydöntés szavazásán. Kostunica úgy vélte, a kiadatás „nem tekinthető törvényesnek és alkotmányosnak”. Emlékeztetett arra, hogy a jugoszláv alkotmánybíróság felfüggesztette a hágai kiadatást lehetővé tévő múlt heti jugoszláv kormányrendeletet, és Milosevic (szerb kormánydöntés alapján történt) kiadása szerinte az alkotmányos rend súlyos megsértéseként értelmezhető. Hangsúlyozta azt is, hogy a Milosevicet tavaly megbuktatott egész szerb párttömörülés (DOS) célja volt a jogállam megteremtése, ami nem épülhet jogtalanságra. Zoran Djindjic szerb kormányfő előzőleg Szerbia érdekeinek védelmével magyarázta a szerb kormánydöntést, és a lakosság megértését kérte a nehéznek, de egyetlen helyes döntésnek mondott a határozathoz. Aláhúzta, hogy a hágai együttműködés megszakítása, halogatása beláthatatlan következményekkel járt volna az ország jelenére és jövőjére. Kostunica és Djindjic a DOS két meghatározó politikusa, és a köztük feszülő ellentétek megfigyelők szerint most minden korábbinál élesebben kerültek napvilágra. A legalistaként, illetve a Nyugat szerbiai bírálói között számon tartott Kostunica eddig is vonakodott kiadni a hágai vádlottakat: egyes belgrádi vádak szerint Kostunica volt Milosevic-szavazók voksait szeretné megszerezni. A reformok megvalósítása ugyanakkor a Djindjic vezette szerb kormányra hárul, amelynek ehhez szüksége van a külföld támogatására, egyebek között anyagi segítségére. A Slobodan Milosevic és négy közvetlen munkatársa elleni 41 oldalas vádirat legfőbb megállapításai: 1999 januárjától kezdődően Slobodan Milosevic, Milan Milutinovic, Nikola Sainovic, Dragoljub Ojdanic, Vlajko Stojiljkovic terror- és erőszakkampányt dolgozott ki és hajtatott végre a koszovói albán civil lakosság ellen. Az albánokat sújtó akciók célja az volt, hogy jelentős részüket eltávolítsák Koszovóból és biztosítsák a tartomány fölötti tartós szerb ellenőrzést. A jugoszláv szövetségi és szerb erők szisztematikusan és erőszakkal albánok százezreit űzték el otthonaikból Koszovó egész területén. 1999. január elsejétől kezdődően a jugoszláv szövetségi és szerb erők a vádlottak irányításával, bátorítására vagy beleegyezésével koszovói albán civilek százait ölték meg. A vádirat összességében négyrendbeli vádat fogalmaz meg: 1. Deportálás - az emberiesség ellen elkövetett bűn; 2. Gyilkosság - az emberiesség ellen elkövetett bűn; 3. Gyilkosság a hadviselés szabályainak megsértése; 4. Emberek népes csoportjának politikai, faji és vallási megfontolásokon alapuló üldözése. A Slobodan Milosevic volt jugoszláv államfőt szállító repülőgép csütörtök éjjel megérkezett Hollandiába, a Hágától mintegy 10-15 kilométerre északra fekvő valkenburgi katonai támaszpontra. A hágai Nemzetközi Törvényszék által háborús bűnökkel gyanúsított Milosevicet azonnal átszállították a bíróság börtönébe. A volt jugoszláv elnök elszállítását teljes hírzárlat és komoly biztonsági intézkedések övezték. A volt jugoszláv elnöknek nagyon rövid időn belül meg kell jelennie a Nemzetközi Törvényszék előtt, ahol nyilvánosan ismertetik vele az ellene felhozott vádakat. Az általános gyakorlat szerint az eljárás e szakaszára az átszállítás időpontjától számított 3-4 napon belül, Milosevic esetében tehát hétfőn vagy kedden kerül sor. Visszhangok a kiadatás kapcsán (Jeruzsálem / Moszkva New York Hága / Szarajevó / London MTI) Elégedettségét hangoztatta Colin Powell amerikai külügyminiszter annak a hírnek a hallatán, hogy a szerb hatóságok kiadták a háborús bűnökkel vádolt Milosevicet a hágai Nemzetközi Törvényszéknek. Hangsúlyozta, hogy Milosevic kiadatása kedvezően befolyásolja az adományozói konferencián képviselendő amerikai álláspontot. Moszkvából ellentmondásos jelzések érkeztek. Alekszej Volonyin, a miniszterelnöki hivatal helyettes vezetője Jugoszlávia belügyének minősítette a kiadatást, és nem volt hajlandó kommentálni azt, az egyes orosz politikusok szájából elhangzott értékelést, miszerint a volt jugoszláv államfő kiadatása az emberkereskedelem egyik formájának tekintendő. A szerb kormány döntését üdvözölve Carla Del Ponte, a hágai törvényszék főügyésze jelentős fordulatnak nevezte Milosevic kiadatását, de hangsúlyozta, hogy ez nem a folyamat végét, hanem éppen ellenkezőleg a kezdetét jelenti. Kofi Annan ENSZ-főtitkár az igazságszolgáltatás győzelmeként ünnepelte Milosevic kiadatását. Közleményében reményét fejezte ki arra, hogy a balkáni háborúk számos áldozatának némi megnyugvást hoz az a tudat: még a legerősebb vezetőket is felelősségre lehet vonni, és felelniük kell tetteikért nekik is. Annan azt reméli, hogy „a jugoszláv nép számára ez a nap a múlttal való szakítást jelképezi”, és a volt Jugoszlávia egész területét az együttélés új szelleme hatja majd át. Wolfgang Petritsch, a nemzetközi közösség boszniai főképviselője kulcsfontosságúnak nevezte Milosevic kiadatását a bosznia-hercegovinai békefolyamat előre vitelének szempontjából nézve, és reményét fejezte ki arra, hogy Radovan Karadzic, a boszniai szerbek volt politikai vezetője, valamint Ratko Mladic, a boszniai szerbek egykori katonai vezetője is hamarosan a hágai Nemzetközi Törvényszék elé kerül.. Az Amnesty International nemzetközi emberjogi szervezet felszólította Belgrádot, hogy tegyen további lépéseket a Nemzetközi Törvényszékkel való együttműködés kiteljesítésére, és adja ki Hágának a Jugoszlávia területén élő összes háborús bűnöst. Belgium aláírja a nemzeti kisebbségekről szóló konvenciót (Brüsszel / MTI) . A belga kormány hat évi kivárás és belső viták után úgy döntött, hogy mégis csatlakozik a nemzeti kisebbségekről szóló nemzetközi konvencióhoz. Guy Verhofstadt miniszterelnök bejelentette, hogy amire maga sem számított, megtörtént: a tízmilliós ország különböző tartományai, nemzeti és nyelvi közösségei, mint államalkotó tényezők sorra feladták ellenkezésüket és jelezték a szövetségi kormánynak, hogy elfogadják az ország csatlakozását a kisebbségek jogait védő nemzetközi konvencióhoz. Az aláírással egyidejűleg a belga kormány nyilatkozatot tesz, amelyben kijelenti, hogy a konvenció elfogadása nem érinti az ország hivatalos nyelveinek használatát szabályozó alkotmányos elveket és garanciákat. A nemzeti kisebbség fogalmát pedig tárcaközi bizottság fogja meghatározni a sajátos belga viszonyokra. Belgium szövetségi államrendszerében a szövetségi kormányon kívül van saját kormányzattal rendelkező három tartomány: Flandria, Vallónia és Brüsszel, három közösség: francia, flamand és német, továbbá négy nyelvi tartomány: a francia, a flamand, a kétnyelvű Brüsszel és a németajkú. A kisebbségekről szóló konvenciót minden közösség hatóságainak meg kell erősíteniük, hogy életbe léphessen. A különböző nyelvi és etnikai közösségekhez tartozók nyelvi jogait az alkotmány és a hozzá kapcsolódó törvények szabályozzák, amelyeknek főleg a vegyes lakosságú fővárosi körzet esetében van kiemelkedő jelentőségük. Címoldalon, fényképes szalagcímekkel számoltak be a pénteki szerbiai napilapok Slobodan Milosevic volt jugoszláv államfő csütörtöki hágai kiadatásáról. A Vecernje Novosti címoldalán üdvözlésre emelt kézzel ábrázolta Milosevicet, és azt emelte ki, hogy „Milosevic már Hágában” van Verheugen az EU-bővítésről (Brüsszel / MTI) Az Európai Unió bővítési folyamatában a most záruló félévben sikerült a nagy várakozásnál is gyorsabban haladni, így jövőre akár tíz ország is befejezheti a csatlakozási tárgyalásokat és 2004-ben már az EU tagja lehet - így összegezte a helyzetet és a kilátásokat Brüsszelben Günter Verheugen, az Európai Bizottság bővítésért felelős tagja. Verheugen hangoztatta, hogy a göteborgi csúcsértekezleten az EU vezetői még pontosabb és biztatóbb időkeretet tudtak megfogalmazni a bővítésre, mint az előző nizzai csúcson, de a két dátum - 2002 a tárgyalások befejezésére és 2004 a felvételre - nem kötelezettségvállalás, hanem reális lehetőség és alkalom, amit mindkét félnek kemény munkával kell megragadnia. Az EU 15 tagjának azzal, hogy kellő időre kialakítják a még hátralevő témákban a közös tárgyalási pozíciót és rugalmasságot tanúsítanak a nehéz kérdésekben, mert a tagjelöltektől különösen súlyos anyagi áldozatokat kíván a felkészülés, s ezt nem tudják rövid idő alatt vállalni. Az új tagok felvételének a döntéshozóknál megvan a kellő támogatása, a közvélemény viszont több dolog, főleg az új munkaerő beáramlása miatt aggódik. Ezért a döntéshozóknak ki is kell állniuk döntésük mellett és megnyerniük neki a közvéleményt. Ezt a feladatot nem vállalhatja magára teljesen az Európai Bizottság, az államférfiaknak kell megmagyarázniuk saját népüknek, mennyi gazdasági, politikai és egyéb előnnyel jár a bővítés, a békében élő,stabil Európa kialakulása. Ami a tagjelölteket illeti, Verheugen véleménye az, hogy a göteborgi csúcson kilátásba helyezett lehetőséggel akár tíz tagjelölt is tud élni - Románia és Bulgária kivételével valamennyien befejezhetik jövő év végére a tárgyalásokat és a felkészülést. Közülük már jó néhány ideiglenesen lezárhatta a tárgyalási fejezetek kétharmadát, ebben Lengyelország kisebb lemaradása a legjobbaktól szerinte csak látszólagos, amit rövid időn belül behozhat. Verheugen nehéz tárgyalásokra számít még az adózási kérdésekben és a mezőgazdaságban, s szerinte az uniós szabályozások alkalmazása komoly gondokat jelenthet a jelölteknek az energiapiac felszabadításában, a közlekedésben, a környezetvédelemben, a gazdasági versenyben és a határvédelemben, ahol az új belépők fogják ellenőrizni az EU új külső határait. Az EU bővítési biztosa a magyar státustörvénnyel kapcsolatban elmondta, hogy a magyar kormány a jelek szerint figyelembe vette ennek előkészítésénél a bizottság észrevételeit. Bár a törvény vizsgálata náluk még nem fejeződött be, eddig nem találták az EU jogszabályaival ellenkezőnek egyetlen pontját sem. A magyar kormánynak azt ajánlotta, hogy folytassa a tárgyalásokat érintett szomszédaival, főleg a törvény végrehajtási kérdéseiről. Egy másik kérdésre válaszolva elmondta, hogy novemberre elkészülnek a Bizottság idei országjelentései a tagjelöltek haladásáról, s ehhez igazodó új csatlakozási partnerségi megállapodást is fognak ajánlani a jelölteknek, továbbá várhatólag lesz átfogó stratégiai jelentés is a folyamatról. ^ Saron-Powell találkozón (Jeruzsálem / MTI) - Jeuzsálemben megkezdődtek Ariel Samu izraeli kormányfő és Colin Powell amerikai külügyminiszter megbeszélései. Saron, még 11 Powellel való találkozó előtt az izraeli állami rádiónak adott nyilatkozatában kizárta, hogy bármilyen, a palesztin területeken lévő zsidó települést felszámoljanak. Úgy vélekedett, hogy a települések kérdését majd egy végleges izraeli-palesztin megállapodás keretében kell tisztázni, számára azonban a települések „nem akadályozzák a békét”. Simon Peresz külügyminiszter azonban, akárcsak két nappal korábban Benjámin Ben Eliezer védelmi miniszter a „vadkolóniák' kiürítését indítványozta. Saron szerint Ben Eliezer bejelentése 16 ciszjordániai „vadkolónia" lebontásáról bátorítja a palesztin terrorizmust. Az amerikai külügyminisztérium magát megnevezni nem kívánó illetékese ugyancsak a Saron-Powell találkozó előtt cáfolta, hogy Powell egyetértett volna Jasszer Arafánál a nemzetközi megfigyelő erőknek a palesztin területekre való telepítésével. Az illetékes szerint a külügyminiszter nem ejtette ki sem a „nemzetközi", sem az „erők" szót, és nem támogatta sem Aráját, sem más tervét a rámalláhi közös sajtótájékoztatón. Ariel Saron és Colin Powell bejelentette, hogy a Mitchelljelentés ajánlásainak megvalósítása egy hét napig tartó, teljes nyugalmat hozó időszak után kezdődik meg. E hétnapos periódus az erőszak teljes körű leállítása után veszi kezdetét. A két politikus azt követően vázolta fel az erőszak beszüntetésére vonatkozó menetrendet, hogy Jeruzsálemben kétórás megbeszélést tartottak. A közös sajtótájékoztatón Saron elmondta: a nyugalom teljes körű megteremtése után egy hétnapos „tesztidőszak" következik, és csak ezután veszi kezdetét a Mitchell-jelentés által javasolt hathetes „lehűlési" időszak. Powell kérdésre válaszolva kifejtette: a két félnek kell döntenie arról, hogy valóban beköszöntött-e a nyugalom, és kezdetét veheti-e a „lehűlési" időszak. Ugyanakkor értésre adta, hogy ennek a döntésnek a felelőssége valójában Ariel Saronra hárul. J (Szkopje / MTI) Albán gerillák jelentek meg a Szkopjétól mintegy tizenöt kilométerre északnyugatra fekvő Rascse falunál, ahol a főváros vízellátását biztosító források találhatók. A macedón hadsereg harckocsikat vezényelt a településre. Az albán fegyveresek ellenőrzésük alá vonták a Zseden hegyet, amelynek lábánál fekszik Rascse település. A Tanjug úgy tudja, hogy Rascsét a felnőtt férfiak kivételével minden lakos elhagyta. A Dnevnik című szkopjei lap megbízható forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a szélsőségesek félkatonai szervezetet alakítottak, amelybe négy, Szkopjétól délre fekvő település lakosaiból toboroztak harcosokat. A szóban forgó alakulatnak az a feladata, hogy a fővárostól délnyugatra, a Mátka és Szaraj települések környékén hajtson végre támadásokat. A Dnevnik szerint nem kizárt - mint ahogyan a minap kezelte a gerillák egyik parancsnoka, név szerint Hoxha -, hogy az albán fegyvereseknek Albán gerillák Szkopjénál Trajkovszki üdvözli Bush intézkedéseit Szkopjéban is van „két zászlóaljuk", amelynek állítólag az a feladata, hogy megvédje a helyi llbán lakosságot a macedón rendőrségtől és hadseregtől. Borisz Trajkovszki macedón elnök elismerően és hálával beszélt George Bush amerikai elnök utasításáról, amelyet a macedóniai albán fegyveres lázadók elszigetelése érdekében adott ki. Hasonló lépésekre szólította fel a nyugat-európai államokat. Bush szerdán kiadott elnöki utasítása szerint meg kell tagadni az Egyesült Államokba való beutazást mindenkitől, akiről tudni lehet, hogy részt vesz, a macedón kormány elleni fegyveres lázadásban. Azonkívül az elnök megtiltott mindenféle üzleti tranzakciót egyfelől amerikai magánszemélyek, bankok és vállalatok, másfelől a macedóniai albán fegyveres lázadók ismert vezetői között. Az Európai Unió egyelőre nem foglalt állást e kérdésben, de megérkezett a hét közepén Szkopjébe a tömörülés küldötte, Francois Léotard. A volt francia védelmi miniszternek kellene visszaterelnie a balkáni ország szláv és albán pártjait a tárgyalások útjára, hogy párbeszédük révén véget lehessen vetni az egyre inkább polgárháborús jelleget öltő macedóniai csatározásoknak. NÉHÁNY SORBAN (Az MTI nyomán) A francia parlament végérvényesen jóváhagyta az Európai Unió reformjait szabályozó és a szervezet kibővítését lehetővé tevő nizzai szerződést. Ezzel Dánia után Franciaország a második EU -tagállam, amely ratifikálná a szerződést. • A Vajdaság helyzetének rendezése, a jugoszláviai tartomány autonóm státusának helyreállítása jegyében rendezett nemzetközi szemináriumot a washingtoni Capitoliumban a Magyar Amerikai Koalíció. Az elsősorban az amerikai magyarság érdekképviseletét felvállaló, 1991-ben alakult MÁK központi feladatának tekinti azt is, hogy támogassa a Magyarország határain túl élő magyarok emberi és kisebbségi jogainak tiszteletben tartását az egész világon. • Viszonylag erős, 5,9 erősségű földrengés rázta meg pénteken az indonéziai Nyugat-Jáva tartomány térségét, és az első jelentések szerint majd 2500 épület rongálódott meg. • Mihail Gorbacsov volt szovjet államfő azzal a javaslattal állt elő egy Genovában tartott konferencián, hogy szervezzenek Olaszországban egy „világpolitikai fórumot", amelyen minden aktuális politikai témát megvitathatnának. • A Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők nevű gerillaszervezet szabadon engedett 242 fogva tartott rendőrt és katonát, bizonyítva ezzel elkötelezettségét a 37 éve tartó polgárháborús helyzet lezárására elkezdett béketárgyalások iránt.