Romániai Magyar Szó, 2002. október (14. évfolyam, 4262-4292. szám)
2002-10-10 / 4271. szám
2002. október 10. hírek , honi valóság Októberi „csemegék” a bukaresti Magyar Kulturális Központból (Bukarest) • Október 14-én kerül sor Kunkovács László (Budapest) Hagyományos halászat című fotókiállításának megnyitójára, 17-én pedig A folklór a klasszikus zenében néven futó lengyelmagyar zenei esten vehetünk részt. Ünnepi filmvetítés lesz október 22-én: Bereményi Géza rendezésében A hídember című fimet forgatják, továbbá 30-án - ugyancsak Keleti Márton sorozat keretén belül - a Különös házasságot tekinthetjük meg. E programok helyszíne a Magyar Köztársaság Kulturális Központja, időpont: 18 óra. A szebeni Nemzetközi Jazz Fesztiválra érkező László Attila Band október 11-én 19 órai kezdettel koncertezik, 24-én pedig ugyancsak 19 órakor a bukaresti ARCUB-ban a Trio Mobile (Budapest) lép fel a dzsesszkedvelők előtt. Említésre méltó még az október 21-én 18 órakor megnyitásra kerülő Halasi csipkekiállítás a bukaresti Román Parasztmúzeumban. Nem tudta elviselni a magányt (Kolozsvár / turós-jakab) • Ioan Simonca, a 65 esztendős páncélcsehi férfi múlt hét végén fölakasztotta magát. Negyvennyolc esztendei boldog házasság után Simoncáné ez év januárjában hunyta le örökre a szemét, élete társa pedig azóta vigasztalhatatlan volt. A pohárhoz is gyakrabban nyúlt, és bár felnőtt gyermekei minden hétvégén meglátogatták, az egyedüllét tényével nem tudott megbirkózni. 29 fegyenc szabadult a besztercei börtönből (Beszterce / kresz) • Az utóbbi években először van 7 szabad hely a besztercei fegyházban. A 970 fegyenc közül, 29 részesült kegyelemben a törvényes előírások alapján. A megkegyelmezettek a kevesebb mint öt évig terjedő büntetés letöltésére ítéltek közül kerültek ki. Közöttük nincs visszaeső bűnöző. A múlt hét végén hagyhatták el a fegyházat, melynek vezetősége biztosította szállításukat a legközelebbi vasúti vagy autóbuszállomásig. Két év után bukott le (Kolozsvár / turós-Jakab) • A körösfői rablótámadás értelmi szerzője Samu Teréz egy Budapesthez közeli helységben bujkált, lejárt személyazonossági bizonyítványa azonban hazaszólította. A bilincs a lakosságnyilvántartó osztályon kattant, s a nagy fogás a Maros megyei rendőrök éberségét dicséri. Samu Teréz Daniel Ioan Baciu és Andrei Vasile Csabó községbeli fiatalokkal együtt követte el a bűncselekményeket, azaz a fent említett rablótámadást, egy jászvásári taxisofőr kegyetlen meggyilkolását és egy kolozsvári taxis több napos fogvatartását. Baciu és Vasile kevéssel a rablótámadás után rendőrkézre kerültek, és ők voltak a Neamt megyei rendőrfőkapitányság zárkájából való szökés szereplői is. Az annak idején nagy port verő szökési akció során Baciut halálosan megsebesítették. A neves Nobel-díjas író, Gabriel García Marchez hatszáz oldalas önéletrajzi regényét mutatta be nemrég, s máris nagy siker. A könyvről holnapi számunkban közlünk elsőkézből származó olvasónaplót Közelebb az önállósodáshoz (Nagyvárad / Kálla) • Valószínűleg még az idén kiválhat és önálló község lehet két olyan Bihar megyei magyarok lakta település, amely nyáron érvényes referendumot határozott különválásáról. A hét településből álló Hegyközcsatárról Hegyközpályi, az eddig hat települést számláló Bihar nagyközségből pedig Paptamási válik ki, közigazgatásilag két-két apró települést vonva magukhoz. A referendumok alapján Bihar megye RMDSZ-es szenátora, dr. Pető István saját törvénykezdeményezését terjesztette a szenátus elé, amelyet el is fogadott a felsőház. Immár a képviselőháznak kell meghoznia a végső döntést a különválni akaró bihari települések ügyében. A faluközösségeket évek óta élénken foglalkoztatja a leszakadás gondolata, a nyár óta pedig folyamatos a készülődés. Az önállósodástól a települések jelentékenyebb fejlődést remélnek. Harmadszor Háromszéken (Sepsiszentgyörgy / flóra) • Egy esztendő leforgása alatt immár harmadszor látogattak Háromszékre azok az osztrák szakemberek, akik tapasztalataikat átadva a megye szarvasmarhatenyésztésének modernizálását kívánják segíteni. Míg a korábbi vizitek az ismerkedés, a helyzetfelmérés jegyében teltek el, ezúttal már konkretizálódott annak a hét farmgazdának a kiléte is, akik az osztrák tapasztalatok alapján készített tervek szerint építik fel, illetve alakítják át az EU-s követelményeknek megfelelően szarvasmarha-tenyésztő telepeiket. Mintául szolgálva gazdatársaiknak is a modernizálásban. Az osztrák segítséggel összeállított tervekkel a kiszemelt gazdák jövőben már pályázatot nyújtanak be a SAPARD-program támogatás elnyerésére, ugyanakkor továbbra is számíthatnak az ausztriai specialisták támogatására. Kiértékelte tevékenységét a Vöröskereszt (Csíkszereda / daczó) • A Hargita megyei Vöröskereszt 1999-2002 közötti tevékenységének kiértékelésére került sor a megyeháza nagytermében. Zsigmond Éva igazgató rámutatott arra, hogy a megyében a legnagyobb gondot a tagság hiánya okozza. Bár a megyének 340 ezer lakosa van, a megyei szervezetnek csupán 631 önkéntese, nagy többségük 16-28 év közti fiatal. A tagság területi megoszlása is igen egyoldalú: a legtöbben Csíkszeredában vannak. Komoly nehézségeket okoz a pénzalapok hiánya, a szervezet semmilyen állami támogatást nem kap. Az elmúlt négy év alatt a megye lakosságától kapott támogatás is folyamatosan csökken. Míg 2000-ben 35 millió lej támogatást kaptak, addig mára ez az összeg a 13 millió lejt sem éri el. A közelmúltban a tanfelügyelőség és a közegészségügy támogatásával sikeresen szervezték meg a szanitécek versenyét. Az elmúlt években a két intézmény nem járult hozzá az iskolások számára megszervezett versenyhez, így minden feladat a vöröskeresztre maradt. A megyei szervezet távlati céljai között említették az önálló jogi státus megszerzését. Krasznai Napok 2002 Ötödik alkalommal tartották meg Szilágy megye leginkább városiasodon arculatú nagyközségben a falunapokat, a helybelieken kívül sok-sok más hazai helységből és külföldről érkezett résztvevővel. A rendezvény idei jelszava: Európából egy egységes Európába volt, s a község címeres zászlója mellett a román, magyar, svájci és az uniós lobogót lengette az októberi szél. A 17. században népes mezőváros ma legnagyobb községe Szilágy megyének, 6369 lakosából román 2006, magyar 4045, roma 306, élnek még ukránok, szlovákok több történelmi felekezethez hasonlóan. Együttmunkálkodás a jellemzője az utóbbi évek helyi életének, tevékenységének, derült ki a hivatalos megnyitón elhangzott szónoklatokból. Tanúsága ennek, hogy a jelenlegi önkormányzat az infrastruktúra kiépítéséért és a gazdaság fejlesztéséért világbanki program keretében építi ki a település vízhálózatát, SAPARD- programban tervezi a szennyvízlevezetést, a Carpathica Alapítvány révén modernizálja a tájegység legismertebb állatvásárterét; épít és javít utat Kraszna- Ráton-Hosszúaszó szakaszon; készül sporttermet építeni. A megnyitón üdvözlő beszédében Marc Tiberiu prefektus az integrálódásról is szólva Krasznát modellértékű községnek nevezte. A tavaly óta is gyarapodott Krasznát üdvözlő Seres Dénes a községben tapasztalt együttlétet, türelmességet hangsúlyozta. Vida Gyula a települést a szilágysági magyar közösség alappilléreként értékelte. Hivatalos és hosszú szónoklatokban nem volt hiány, amíg Pap Imre polgármester átnyújthatta az idei díszpolgároknak kijáró oklevelet. Díszpolgárok A helyi tanács határozatával idén egy volt alpolgármester, később polgármester, jelenleg veterán helyi tanácsos, Sfarlea Simion mellett Wyler Emil Paul kapott díszpolgár címet és oklevelet. Ez utóbbi 81 éves kora ellenére több mint századik alkalommal látogatott Romániába, legtöbbször Krasznára. A svájci Lenzerheide testvértelepülés támogatta az elmúlt évtizedben a helyi kórházat, iskolát, óvodát, az öregek otthonát. Ő Kraszna második kitüntetett polgára Erwin Vogel mellett, aki az idei napokon pár tucat, 2002 nyarán Afrikában készített színes fotójával is jelen volt. A harmadik kitüntetett Takács Felicia ny. tanárnő, aki 1975 óta tevékenykedik a községben, a helyi folklór gyűjtője, helyi lap kezdeményező munkatársa. Idén elhunyt díszpolgárok emlékének adóztak egy perces csenddel: a nyáron elhunyt Pákai Ferenc tanár úr emlékének, aki több emlékjel, köztük lármafa, az 1848- as emlékoszlop, Cserey Farkas emlékművének készítője volt, illetve Miertescu doktornak, aki sokáig a kórház tevékenységét irányította. A stadionban ugyan nem díszpolgár, de a lovasnapok kezdeményezőjéről, az elhunyt Cseke S. Tiborról is megemlékeztek. Nemzetségi néptánctalálkozó A község napjain rendezett felvonuláson hosszú szakaszon útlezárásra került sor mindenik évben, hogy a résztvevő különböző nemzetiségű, népviseletbe öltözött együttesek felvonuljanak. Ezúttal Székelyhíd, Tusnádfürdő (polgármestere kíséretében), Szilágycseh, Zilah, Krasznahorvát és természetesen Kraszna táncosai vonultak a menetben, amelyet kettősfogatú kocsik zártak. Az Orsováról érkezett román, szerb, török fiatalok csak nézők voltak. Újdonságot jelentett, hogy a mintegy félszáz magyarországi vendéget Rideg Tibor képviselte Szarvasról karikás ostor bemutatóval, ám a sportrendezvények külön beszámolóba kívánkoznak. Gyarapodott, színesebb falu Beszámolónkban nem hallgathatjuk el a féltucat kiállítást. Állatvásár nem volt a megyére szóló tiltás miatt, ellenben a mezőgazdasági gépek kiállításán, a vásáron minden: traktor, vetőgép, eke, tárcsa és egyebek elkeltek. Soksok helybeli szorgalmát és hozzáértését tanúsította a kiállított zöldség és gyümölcs, gabona, a termesztett Torda, Raissa, Evelina, Kiskun kukoricahibridek. Egy-egy paprika akár négy személynek is elegendő a bemutatott példányokból, ugyancsak ritkaságok. A Napokon mindegyre látogatták az emeletes épület két szintjén található kiállításokat: a krasznai szobabelsőt; a helyben gyártott, exportra kerülő bútorokat, a virágkiállítást, több szobanövény ritkasággal (például madárfészek páfrány, csüngő fikusz, kendapálma, esernyő- és sárkányfa) elárusítással egybekötve. Bordás Szabolcs grafikákkal, Takács Felicia népművészeti, Szodorai Kinga Zsuzsánna fazekas- és agyagmunkákkal mutatkoztak be. Székely Zoltánná Juhász Klára helyi származású, Nádasdarócon élő lelkipásztor papírból, kiegészítő segédanyagból ablakdíszekkel, papírhajtogatásaival volt jelen, Szőnyi Lajos gyapjú- és kenderfonalból makramé technikával készített falidíszekkel, Lucza Lukácsné Bogya Mária saját tervezésű és kivitelezésű ruhákkal. Népünnepély is volt egyben az ötödik Krasznai Napok, amelyre a környező falvakon kívül a megye távolabbi helységeiből nagy számban jelentek meg, főleg a fiatalok, leginkább őket érdekelték a nép-, modern- és sporttánc bemutatók, könnyűzene együttesek, sztárvendégek, tűzijáték és diszkó. Mulatságot kínált a szüreti bál is, melyet színpompás, hagyományőrző szüreti hivogatás, fogatok felvonulása előzött meg cigány zenészekkel. FEJÉR LÁSZLÓ Új műsorrács A Kolozsvári Területi Televízió szerkesztősége nemrég sajtótájékoztatón ismertette az új műsorrácsot. Bevezetőben elmondtak egy történetet, ami a romániai televíziósok körében terjeng: Bogye Vaszit behívják interjúra a szerkesztőségbe. Beszél erről, beszél arról, egyszer megkérdezi a műsorvezetőt, mondaná meg neki, ezt az adást műholdon keresztül látják Amerikában is? Igen, kapja a választ. Help, kiáltja el magát az interjúalany. Valahogy így vagyunk mi is. A Román Televízió Bukarestben székelő új vezetői október elsejétől új adásrácsot dolgoztak ki mind a központi, mind a területi adóknak. Betették a területi adók adásidejébe a központi RTV híradóját. Szóbeli ígéretet kaptak, hogy az elvett adásidőből október 10-től visszakapnak egy fél órát naponta. Megtudtuk, hogy az új műsorrács bővítésével a műsor sugárzási területe is bővült, és ennek következtében a kolozsvári területi adó adásait Kovászna és Hargita megyében is tudják vételezni. A kolozsvári területi adó, melynek műsorideje 18 órától 20 óráig tart, nem egyezik azzal, amit a kereskedelmi adók fő műsoridőnek neveznek. Ezért nem képez konkurenciát a többi adó számára. A műsorrács összeállításakor nem a kereskedelmi szempontokat vették figyelembe, a közhasznosság volt a fő szempont. A közszolgálati jellegnek megfelelően olyan műsorokat szerkesztenek, melyekben minden korosztály és minden társadalmi réteg találhat valami érdekeset. Mint például a keddi 18. órai adás, amikor a magyaron kívül más nemzetiségi - roma, zsidó és német - adást is sugároznak. Mivel a német szerkesztőség nagyon erős, és rendkívül értékes műsorokat állítnak össze, s lévén egy hónapban általában 4 hét, úgy határoztak, hogy a megoszlás a következő lesz: kétszer német, egyszer-egyszer roma és zsidó adás. Arról, hogy ha a hónapban 5 kedd van, azt ki kapja meg, egy szó sem esett. Vannak topműsorok, népdalok, mert az mindenkinek nagyon tetszik. Van egyházi, ifjúsági, katonai, kulturális, sport, magazin jellegű adás, de hazafias műsor is. Próbálkoznak interaktív műsorokkal is. Bardócz Sándort,a nemzetiségi adások vezetőjét a műsoridő csökkentésével kapcsolatban kérdeztem. - Visszamennék az időben. 2001. december 8-án indítottuk a regionális adást, a kolozsvári stúdió a Román Televízió 2-es csatornáján napi 2 óra adásidőt kapott. Heti 210 percben sugároztunk magyar nyelvű adást. Szeptember 20-a körül tudtuk meg, hogy a televízió új bukaresti vezetősége változtatást tervez azért, hogy a nézőszámot növelje. A változtatás érintette a területi adások műsoridejét. Természetesen a magyar nyelvű műsorokét is. A többi kisebbségét nem érintette, mert azoknak az adásidejét tovább csökkenteni már nem lehet, mivel az mindössze heti 15 perc! A csökkentés mit jelent a magyar nyelvű adás esetében? - Az a 45 perc, amit naponta az új bukaresti vezetőség határozata alapján elvesznek a híradó sugárzására, arányosan csökkentette a magyar nyelvű műsorok adásidejét is. A 210 percről lecsúsztunk 120 percre. Szeptember 28-án, szombaton találkoztam Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével, akinek átadtam egy tájékoztatót. Előzőleg pénteken személyesen egyeztettem Gálfalvi Zsolttal, aki RTV igazgatótanácsi tag, találkoztam az igazgatótanács elnökével, Valentin Nicolauval, aki megígérte, figyelembe veszik az általam elmondottakat. Mindhárman megígérték, hogy támogatják kérésemet. Október 2-án három irányból is jelezték, hogy a helyzetet orvosolni fogják. Remélhetőleg október 10-e után, ha nem is 210, de 180 perces adással fog jelentkezni hetenként a kolozsvári területi stúdió magyar nyelvű adása. - így is 30 perces csökkenésről van szó. Milyen napokon jelentkezik az adás? - Hétfőn, csütörtökön és pénteken fogjuk ezt a három órát megkapni. A pontos adásidőt nem tudom még, de meg fogjuk hirdetni. - Milyen a műsorok fogadtatása? - Sok visszajelzést kapunk a nézőktől, és ezek nagyon kedvezőek. A Forgóajtó magazin jellegű szolgáltató műsor. Ez azért külön téma, mert a RTV országos kettes csatornáján nézhető szerdán 15 óra 5 perctől 16 óráig. Román kollégáinktól is kaptunk elismerő leveleket. Sok esetben meghaladtuk a román nyelvű műsorok nézettségét. Örömmel mondhatom, hogy erre felfigyelt a MÚRE - Magyar Újságírók Romániai Egyesülete - vezetősége is, és nívódíjjal tüntette ki a műsort. A Törzsasztal mindig egy aktuális témáról szól, amit három meghívott beszél meg. Ezt úgy fogjuk színesíteni, hogy ördög ügyvédjeként meghívunk egy újságírót is, aki azt a felet fogja képviselni, aki történetesen nincs jelen. Élénk vitákat szeretnénk, mert ha nagyon sima egy ilyen adás, akkor az nagyon unalmas. Sebesi Karen Attila, a Forgóajtó műsorvezetője elmondta, hogy az adás stúdióbeszélgetés, ami tele van tűzdelve bejátszásokkal. A meghívott személyiségek, de az egyszerű emberek is nagyon élvezhetővé tudták tenni ezt a műsort, amit feliratozva sugároznak. A stáb kitűnő, Víg Emese a műsor szerkesztője, mozgatórugója. A lényeg, hogy ez a műsor nem merev stúdióbeszélgetés. CSOMAFÁY FERENC